Kezdőlap Címkék Közpénz

Címke: közpénz

Semjénexpó, milliárdok

Kérem, érdekes és nagy dolgok vannak készülőben. Hogy mennyire nagyok, az persze vitatható: a rendezvénysorozat nemzetközi visszhangja várhatóan a lőtéri kutya ugatásával lesz azonos nagyságrendben mérhető, no de a költségei! Azok viszont valóban grandiózusak. És még mennyivel fognak nőni, lévén, hogy Hunniában élünk!

Egyelőre ötven milliárdot irányoztak elő amiatt, hogy Semjén lovag szeret vadászni. De hát még van időnk, lévén, hogy csak 2021-ben kívánják megrendezni az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítást és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatot, melyet Semjén Zsolt régi álmának és vadászati világkiállításnak nevez (bár nem lesz az). Erre az érvre Semjén szó szerint azt válaszolta a HVG-nek, hogy:

„Nem mindegy, hogy hogy hívják? Világkiállítás lesz és kész!”

És annyiban igaza van, miszerint tökéletesen mindegy a rendezvénysorozat neve, mindenképpen ki fogjuk fizetni, ha a szemünk ki is guvad belé. Ez ugyanis nem olimpia, amelynek a költségeibe beszáll a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, ráadásul szigorúan városi és nem állami költségvetésből szervezik (de az állami büdzsé beszállhat), ez vadászati főbanzáj, ezt majdnem kizárólag a rendező állam támogatja.

Mindenképpen – a HVG utánanézett – a világkiállításokat koordináló nemzetközi szervezet, a BIE tudomása szerint sem világkiállítás, sem speciális világkiállítás nem lesz Magyarországon 2021-ben, ami napnál világosabban bizonyítja, hogy ezt a valamit saját szakállunkra és költségünkre rendezzük.

Mármost ilyen világkiállítás volt már Magyarországon, csak épp 1971-ben, és ennek az ötvenedik évfordulóját szeretné megünnepelni Semjén, aki többször és nyilvánosan a saját „rendezvényálmának” nevezte ezt a valamit. Hát, akkor rendezze meg: de otthon csinálja, négy fal között. Egyelőre „Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás” a neve.

De nem is az a fontos, hogy hívják: az a fontos, mennyibe kerül.

Sokba.

Irdatlan sokba.

Nem tisztem meghatározni a vadászat társadalmi vagy etikai megítélését, mely amúgy is mindenkinek a szorosabban vett véleményéhez tartozik, azon sem fogok polemizálni, sport-é, avagy sem, bár szerintem kicsit sem az, de még ha sportnak is tekintjük, akkor sem tömegsport.

De mit akarok én itt a sporttal?

Azt, hogy ez a rendezvény szervezésében egyelőre a legjobban a vizes VB-re hasonlít. Azt sikerült megrendeznünk, össze sem rogyott semmi, mert szeretik az úszókat és a közönséget az istenek (illett is volna bemutatni egy komolyabb áldozatot Poszeidónnak hálából), de annak a költségvetése sem alakult akárhogyan.

24,5 milliárdról indult, majd felemelték 50 milliárdra, de kiderült: ennyiből csak a Duna Arénát lehet összehozni, azt is csak úgy, hogy másképp nézzen ki, mint a terveken (és úgy is marad most már). De kellett még ezer és egy létesítmény, valósággal zabálta a pénzt a sportesemény: először 104 milliárdra emelkedett a büdzsé, aztán tovább, végül olyan 200 milliárd magasságában titkosították, durva becslésem szerint mintegy 300 milliárd forintunkba került.

Ennek a valaminek a költségvetése 50 milliárdról indul. Kétszer annyiról, mint a vizes VB.

Magyarországon képtelenség akár csak közelítőleg is pontos pénzügyi prognózist mondani, csak remélni merem, hogy a végösszeg nem éri tán el a 600 milliárdot, de bizony az sincs kizárva. Lássunk pár intézkedést az MKI/2235/2018-as számú kormányzati előterjesztésből!

„A Rendezvénysorozat legfőbb látványeleme a 2021. szeptember 25. – október 15. között a Hungexpo területén megrendezendő kiállítás lesz. Itt egy központi magyar tárlat „vezeti” végig a látogatót a természethasználat módjának, ezen belül a vadászatnak a változásán, fejlődésén az elmúlt ezer év során a Kárpát-medencében. A központi magyar kiállítás körül kapnak helyet a meghívott országok standjai. A Rendezvénysorozatra meg kívánjuk hívni a világ valamennyi országát, hogy jelenítsék meg a profiljukba eső értékeiket, eredményeiket bemutató önálló standdal. A bemutatás, tudatformálás céljait szolgáló pavilonokban a vásárokkal ellentétben árusítás nem történik, ugyanakkor a kiállításra megjelenő könyveket, emléktárgyakat stb. egy külön üzletben, „kiállítási shop”-ban vásárolhatják majd meg a látogatók a helyszínen.

(…) Reálisnak tekinthető ezek alapján az év során országszerte zajló események, rendezvények látogatói összlétszámára az 1 millió 300 ezer fős becslés. Mindezek a számok ugyanakkor nagyon sokban függenek a hazai és nemzetközi marketingkampány intenzitásától, sikerességétől, illetve a különböző belépőjegyek árkalkulációjától stb.”

Reklám és marketing tevékenységre az előterjesztésben található táblázat szerint milliárdos tétel áll rendelkezésre. A szöveg szerint:

– Reklámcég: weboldal, poszterek, reklámfilmek, magyar vadgazdálkodásról film, stb… 1 000 000 000 forint.
– Megjelenések más országokban 50 000 000 forint.
– Logó tervezés és gyártás (matricák, 3D formában, különböző méretekben és anyagban) 250 000 000 forint.
– Reklámcsomag kidolgozása és kiküldése a nagykövetségeknek 50 000 000 forint.
– Uralkodó házak/közjogi méltóságok – VIP vendégek meghívására vonatkozó kiadások 2 500 000 forint.
– Emléktárgyak gyártása, eladása 750 000 000 forint.

A központi kiállítással kapcsolatos javaslat és koncepció kidolgozása 150 000 000 forint.
Az itt felsorolt, csak a kommunikációhoz tágan tartozó kiadások összesen 2 252 500 000 forintot tesznek ki.” (magasles.reblog.hu)

Jó, ez a public relations. És még vékonyan is fogott a ceruza. De mi a helyzet a többivel? Szintén a Magasles számol be arról, miszerint:

„A Rendezvénysorozat megrendezése több éven keresztül az ország több helyszínét is érinti. Ez a tény, valamint a 2021-es évben az egész évben zajló eseménysorozat és a 2021. szeptember 25. – október 15. között megrendezendő központi rendezvény mérete és jellege, illetve a szervezési és koordinációs feladatok a Rendezvénysorozat színvonalas lebonyolítása érdekében szükségessé teszik egy állami tulajdonú gazdasági társaság (továbbiakban: Projektcég) létrehozását (ez a projektcég a beruházások bonyolításában-szervezésében nem vesz részt!), amivel jelentős forrás- és munkaerő-megtakarítás érhető el.

Gazdálkodó szervezet alapítására az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. A Projektcég létrehozását követően a cég tulajdonosi joggyakorlója az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó Rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos munkaszervezetét is adó Innovációs és Technológiai Minisztérium lesz. A Projektcég alapításához (tőkejuttatás) a 2018. évben 563 085 600 Ft forrás biztosítása szükséges.” (Magasles)

Ezek a számok is a kormányzati előterjesztésből származnak. Hoppá, itt is elröppent félmilliárdocska, és ezek csak az adminisztratív költségek!

Képzelhető, még mennyibe fognak kerülni a létesítmények, szállások, a baráti cégek megbízásai…

Hölgyeim és uraim: ez csak indul ötven milliárdról.

Ez olyan lesz, mint a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?

Én öt-hatszáz milliárdra saccolom a végét, a vizes VB tapasztalatai alapján.

Mindezt azért fizetjük, hogy Semjén lovag illő körülmények között fogadhassa vadásztársait a világ minden részéről.

Ha valaki azt mondja, hogy ez nekünk megéri, forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez.

Rekordpénzért kevesebb munkahely a BMW-től

Hosszú évekig közpénzből fogják kapni fizetésüket a BMW leendő alkalmazottai, mivel az eddigi támogatások átlagának dupláját, 19 milliót ad a kormány fejenként. Ráadásul az ígért ezer ember „összement” 645-re. A támogatásokban változatlanul az autóipar dominál.

Csak a közvetlen támogatásból (12,3 milliárd forint) is évekig a magyar adófizetők állják a Debrecenbe telepítendő BMW-gyár összes alkalmazottjának bérét:

fejenként 19,1 milliót ad a kormány a német autógyárnak

azért, hogy az idehozza új üzemét. A hatalmas összeg azért lett ekkora, mert a külügyi tárca friss adatai szerint a bejelentéskor ígért ezer fős induló létszám már csak 645 fő.

Az egyedi kormányzati támogatásokat összegző táblázat csak a készpénzes dotációkat tartalmazza. A BMW esetében például valóságos pénzesőről beszélhetünk, hiszen a 12 milliárd tízszeresét, 125 milliárdot fordít a kormány a gyár teljes környéke komplett infrastruktúrájának kiépítésére. Az itt megspórolt rengeteg pénzből még további sok éven át Magyarország tartja el a BMW-t. Ennek ismeretében érdemes idézni Szijjártó Pétert, aki szerint ez a töméntelen pénz „busásan meg fog térülni”.

Az év második felében eddig 21 egyedi támogatási döntésről határozott a kormány 32,5 milliárd összegben, amelyek nyomán 3799 új munkahely alakulhat. Két cég (Denso és Ceva-Phylaxia) esetében nincs erre adat, a rajtuk kívüli cégek 29,3 milliárdjából

7,7 millió a munkahelyenkénti közvetlen támogatás

(az egyebek, például adókedvezmény ebben nincsenek benne).

Jelenleg is domináns az autóipar: a 21 támogatott gyártó harmada ezt az ágazatot képviseli. Az Orbán-kormány nehezen magyarázható vonzalmát a négykerekűek itteni összeszerelése iránt támasztja alá az is, hogy az eddigi (egy munkahelyre vetített) támogatások rekorderei mind járműipariak.

Az abszolút éllovas az Audi, amely sokadik egyedi támogatásként idén júniusban csaknem 39 milliót kapott 30 új álláshoz. Eddig az Apollo gumiabroncs-gyártónak 2014-ben odaítélt 16,5 millió volt a második, a Mercedes 12,8 milliója (2016-ban) a harmadik. Ebbe a sorba tört be most a BMW a 19 milliós fejenkénti ingyenpénzzel, de, mint írtuk, ennél sokkal többet fog kapni a területfejlesztésen keresztül. Ahogyan a nyáron írtunk erről, az eddigi összes egyedi támogatás munkahelyenként átlagosan 10 millió forint körüli, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek.

Kevesen értenek egyet ezzel az iparpolitikával. Mindenekelőtt azért, mert a feldolgozó-ipar termelésének csaknem 30 százaléka ebből az egy ágazatból származik, ami egy

következő recesszióban hatalmas veszteséget okozhat.

A vita lényege azonban arról zajlik, amit a Független Hírügynökségnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, Némethné dr. Pál Katalin fogalmazott meg korábban. Mint mondta, nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

„az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozó-iparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik”.

Ezt az orbáni felfogást a jelek szerint már a kormányon belül is kritizálják (legalábbis szavakban): Palkovics László innovációs miniszter éppen tegnap sürgette a „leányvállalat-ország” helyett a versenyképesebb területek fejlesztését, hazai beruházásokat.

Tovább javíthatja a nagy multik helyzetét a rabszolgatörvény, ami ugyanannyi embertől több munkát segíthet kipréselni, összességében akár kevesebb pénzért.

Tízszeres pénz a BMW-nek

Nem 12,3 milliárd, hanem (eddig) 137 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetés a BMW debreceni megtelepedéséhez. A kormány forintosította az eddig elhatározott infrastruktúra-építéseket: 125 milliárd.

Eddig azt tudtuk, hogy a vártnál kevesebb közvetlen támogatást, 12,3 milliárd forintot fizet a költségvetés a BMW-nek, hogy az ide hozza új európai gyárát. A döntést július végén jelentették be. Kezdetben ezer új munkahely, évi 150 ezer autó, a telket az önkormányzat 44 milliárdos hitelből veszi meg. A támogatási szerződés októberi aláírásakor Szíjártó Péter azt mondta, hogy az adómilliárdok odaítélése

„busásan meg fog térülni”.

Már szeptemberben sejteni lehetett, hogy a 12 milliárd nem a vége az adakozásnak. Ekkor jelent meg ugyanis az a kormányhatározat, amely egy sor infrastrukturális beruházást jelentett be a debreceni Észak-Nyugat Gazdasági Övezetben. Új autópálya-csomópont, új autóút az ipari övezet körül, új sávval bővítenek meglévő útszakaszt. Ugyancsak az autógyár érdekében új logisztikai és konténerterminált húznak fel. Mindemellett kiépítik a teljes villanyáram-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési hálózatot a 400 hektáros területen.

Nos, mostanra meglettek a számok is. Új kormányhatározat értelmében 2019-21-ben útépítésre 44,115 milliárdot, vasútépítésre 71,591 milliárdot, közművekre pedig még idén 10 milliárdot fordít

a kormány mindannyiunk pénzéből.

Ez összesen több, mint 125 milliárd forint. A 12 milliárdos közvetlen támogatással együtt 137 milliárdért a BMW készpénz mellé készen kapja az üzemben és környezetében a komplett infrastruktúrát.

DK: Orbán a saját zsebpénzeként kezeli az adóforintokat

0

A Fidesz-kormány több, mint ezer milliárd forintot költött el titokban, nyílt közbeszerzés megkerülésével az elmúlt hónapokban.

A Demokratikus Koalícó szerint 650 milliárdot a választás előtt tapsoltak el, április óta pedig 1000 milliárd forintnyi állami költés ment a süllyesztőbe. Összehasonlításként: a teljes magyar katonai költségvetés az egész 2018-as évre körülbelül 428 milliárd forint.

A Demokratikus Koalíció szerint vérlázító, hogy már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem körül ültetett bukszusok kapcsán felmerülő költségeket is titkosítani akarták. Teljesen nyilvánvaló, hogy

a kormány nem súlyos hadititkokat, hanem feltehetően háttérmutyikat akar leplezni a titkosításokkal.

Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor a saját zsebpénzeként kezeli a magyar állampolgárok befizetett adóját, titkolja, hogy mire költötte. Ameddig a Fidesz kormányon marad, és marad egyetlen einstandolható fillér is az országban, ezen a stratégián nem is fog változtatni.

Az őrkutyák ugatnak, a karaván korrupt

Juhász Péter, az Együtt elnöke felszólította Orbán Viktort, hogy számoljon el azzal, mennyi közpénzt tettek zsebre családtagjai. Juhász Péter ugyanolyan jól tudja, mint bárki ebben az országban, hogy Orbán Viktor nem fog ezzel (sem) elszámolni. Ha a miniszterelnök fülébe jutna a felszólítás, akkor sem számolna el semmivel. Igaz nem is valószínű, hogy hall ilyen dolgokról, mert emberei bizonyára gondosan óvják attól, hogy rossz híreket kapjon.

Mások is rendre felszólítják a miniszterelnököt. Például arra, hogy fékezze meg a korrupciót, ne fenyegesse a bíróságok függetlenségét, ne veszélyeztesse a sajtó szabadságát. Ne kössön az ország számára előnytelen szerződéseket, például Paks 2-ről az oroszokkal. Ne szítson gyűlöletet, ne növelje a feszültséget – ne izgassa, hanem igazgassa az országot.

Már mindenre felszólították Orbánt és társait ebben az országban, ám ők a fülük botját mozgatják. Röhögnek magukban, vagy még azt sem – más, ennél fontosabb dolgokkal vannak ugyanis elfoglalva.

Merthogy, bár fogyóban a szabad legelők, de még van mit szétosztani a haverok és a csókosok között. Addig pedig, ameddig marad még néhány falat a húsosfazékban, senki sem fog az urak közül holmi felszólításokkal foglalkozni.

Ezzel együtt – bár „a helyzet reménytelen, de nem komoly” – van értelme annak, hogy az őrkutyák, mint most Juhász Péter, időnként jelezzenek. Egyfelől azért, mert mindig vannak olyanok, akik meghallják. Nem túl sokan, mert a mai magyarországi médiaszerkezet miatt csak kevesekhez jut el a valódi információ, a legtöbben tájékoztatás helyett propagandával kénytelenek beérni.

Ezért is el kell mondani, minél többször, minél hangosabban és érthetőbben, hogy korruptnak lenni bűn, lopni szintén. Erre azért van szükség, hogy azok, akik mindezeket elkövetik, ne gondolhassák. hogy mindezt büntetlenül tehetik. Merthogy semmi nem tart örökké, az uralkodók hatalma is véges. A legújabb irodalmi Nobel-díjas, Bob Dylan dalával szólva: The Times They Are A Changin’.

Pert nyert a DK: közpénz a TAO

0

A párt az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt perelte be, amely évek óta a legtöbb közpénzt kapja TAO-támogatás keretében. 

A DK közleménye szerint több, mint egy éve pereskedtek, hogy megtudják, „mire költi Orbán és Mészáros klubja az adóforintokat”.

A Székesfehérvári Törvényszék hozott első fokon döntést, amely két időszakra vonatkozik: 2011 júliusától 2012 decemberéig, valamint 2015 novemberétől 2017 februárjáig. A kettő közötti időszakról a Fővárosi Ítélőtábla már másodfokú döntést is hozott. A bíróság most is azt mondta ki:

mivel az állam egy bevételi forrásáról mondott le, a TAO „közvetett állami támogatás”, tehát közpénz.

A DK a közlemény szerint „felszólítja Orbán Viktort, hogy ne titkolózzon és ne bújjon az ügyvédei mögé, hanem teljesítse a bírósági döntést”.

A párt több más adatkikérési pert is folytat futballklubok ellen.

Közpénzből fotóztatják az utcai plakátokat

0

A Népszava értesülései szerint a járási kormányhivatalok dolgozóit arra utasították, hogy fényképezzék le az utcai óriásplakátokat, a lajstrom alapján pedig újabb szigorítás jöhet.

A napokban a járási kormányhivatalok 2-2 dolgozóját utasították arra, hogy fényképezzék le a területükön lévő óriásplakátokat.

Három képet kell készíteniük: egyet a plakátról, egyet a környezetéről, és egyet úgy, hogy látható legyen a közzétevő,

végül tanúk aláírásával jegyzőkönyvezik a látottakat.

Az akció célja, hogy a politikai célzatú óriásplakátokat és az ilyeneknek helyet adó felületeket lajstromozzák. A Miniszterelnökség szerint a kormányhivatalok csak a „településkép védelméről” szóló törvényben előírt feladatokat végzik el. A törvény csupán öt napja lépett életbe, és kifejezetten a Jobbik kormányellenes plakátkampányára szabták. Ráadásul ilyen fényképes lajstomozást nem ír elő a törvény végrehajtási rendelete.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK