Rekordpénzért kevesebb munkahely a BMW-től

0
451
BMW
Forrás: maxpixel.net

Hosszú évekig közpénzből fogják kapni fizetésüket a BMW leendő alkalmazottai, mivel az eddigi támogatások átlagának dupláját, 19 milliót ad a kormány fejenként. Ráadásul az ígért ezer ember „összement” 645-re. A támogatásokban változatlanul az autóipar dominál.

Csak a közvetlen támogatásból (12,3 milliárd forint) is évekig a magyar adófizetők állják a Debrecenbe telepítendő BMW-gyár összes alkalmazottjának bérét:

fejenként 19,1 milliót ad a kormány a német autógyárnak

azért, hogy az idehozza új üzemét. A hatalmas összeg azért lett ekkora, mert a külügyi tárca friss adatai szerint a bejelentéskor ígért ezer fős induló létszám már csak 645 fő.

Az egyedi kormányzati támogatásokat összegző táblázat csak a készpénzes dotációkat tartalmazza. A BMW esetében például valóságos pénzesőről beszélhetünk, hiszen a 12 milliárd tízszeresét, 125 milliárdot fordít a kormány a gyár teljes környéke komplett infrastruktúrájának kiépítésére. Az itt megspórolt rengeteg pénzből még további sok éven át Magyarország tartja el a BMW-t. Ennek ismeretében érdemes idézni Szijjártó Pétert, aki szerint ez a töméntelen pénz „busásan meg fog térülni”.

Az év második felében eddig 21 egyedi támogatási döntésről határozott a kormány 32,5 milliárd összegben, amelyek nyomán 3799 új munkahely alakulhat. Két cég (Denso és Ceva-Phylaxia) esetében nincs erre adat, a rajtuk kívüli cégek 29,3 milliárdjából

7,7 millió a munkahelyenkénti közvetlen támogatás

(az egyebek, például adókedvezmény ebben nincsenek benne).

Jelenleg is domináns az autóipar: a 21 támogatott gyártó harmada ezt az ágazatot képviseli. Az Orbán-kormány nehezen magyarázható vonzalmát a négykerekűek itteni összeszerelése iránt támasztja alá az is, hogy az eddigi (egy munkahelyre vetített) támogatások rekorderei mind járműipariak.

Az abszolút éllovas az Audi, amely sokadik egyedi támogatásként idén júniusban csaknem 39 milliót kapott 30 új álláshoz. Eddig az Apollo gumiabroncs-gyártónak 2014-ben odaítélt 16,5 millió volt a második, a Mercedes 12,8 milliója (2016-ban) a harmadik. Ebbe a sorba tört be most a BMW a 19 milliós fejenkénti ingyenpénzzel, de, mint írtuk, ennél sokkal többet fog kapni a területfejlesztésen keresztül. Ahogyan a nyáron írtunk erről, az eddigi összes egyedi támogatás munkahelyenként átlagosan 10 millió forint körüli, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek.

Kevesen értenek egyet ezzel az iparpolitikával. Mindenekelőtt azért, mert a feldolgozó-ipar termelésének csaknem 30 százaléka ebből az egy ágazatból származik, ami egy

következő recesszióban hatalmas veszteséget okozhat.

A vita lényege azonban arról zajlik, amit a Független Hírügynökségnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, Némethné dr. Pál Katalin fogalmazott meg korábban. Mint mondta, nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

„az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozó-iparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik”.

Ezt az orbáni felfogást a jelek szerint már a kormányon belül is kritizálják (legalábbis szavakban): Palkovics László innovációs miniszter éppen tegnap sürgette a „leányvállalat-ország” helyett a versenyképesebb területek fejlesztését, hazai beruházásokat.

Tovább javíthatja a nagy multik helyzetét a rabszolgatörvény, ami ugyanannyi embertől több munkát segíthet kipréselni, összességében akár kevesebb pénzért.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .