Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Adóemelés is jöhet – változhat a kata

„Van még két-három hetünk arra, hogy elvégezzük a modellszámításokat és feltérképezzük a vállalkozások véleményét a kata esetleges módosításáról” – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges jövőjéről. Adóemelés is benne van a pakliban. Az idén katából közel 113 milliárd forint költségvetési bevételt terveznek.

Levegőben lóg a 2013-ban bevezetett, a kisvállalkozók adminisztrációs kötelezettségeit jelentősen mérséklő, az adófizetést egyszerűsítő és az adó mértékét megfizethető szintre hozó Kata – legalábbis erre utal annak ténye, hogy az elmúlt években több, utóbb a kormány által elfogadott koncepcióval (például a szakképzés területén), illetve a vállalkozások életét befolyásoló ötlettel (például a nyugdíjasszövetkezetek megszűnését előrevetítő adózási- és járulékfizetési változás kérdlsében) előálló MKIK ezúttal ennek az adónemnek a vizsgálatába kezdett bele.

„A kihívás ott van, hogy a Kata az egy olyan adónem, amely a korábbi bérszinthez van igazítva. Ahogy emelkedik a minimálbér, úgy értéktelenedik el a Kata után járó juttatás” –

vázolta a Független Hírügynökségnek a változás szükségességét igazolandó Parragh. Az idén az 50 ezer forintos adó megfizetésével a kisadózók ellátási alapja 94 400 forint, ha a magasabb összegű 75 ezer forintos adót fizetik, akkor az ellátások számításának az alapja 158 400 forint.

Hozzátette: kockázatot hordoz magában, hogy a jövő évre vonatkozó adótörvények pár héten belül megszületnek, miközben a 2019-re szóló bérmegállapodás majd csak késő ősszel kerül terítékre.

S a bérszínvonalat illetően a trendek és a béremeléseket övező optimizmus azt vetíti előre, hogy emelkedni fog a minimálbér.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a katások döntő többsége az alacsonyabb – havi 50 ezer forintos – befizetést választja, s nem a 75 ezer forintosat, aminek több, érthető  oka lehet (akár, mert kevésbé gondolnak az öngondoskodásra, akár mert spórolni akarnak vagy egyszerűen hiányoznának a megélhetéséhez a kettő közötti különbözet, a 25 ezer forint), ám ők ezzel később kerülnek majd nehéz helyzetbe.

Sokféle szempontot kell tehát mérlegelni akkor, amikor javaslatot tesz majd a kamara a kormánynak a Kata ügyében. Közte persze azt is, hogy jelenleg durván negyedmillióra tehető a katában érintettek száma – nem kevés ember megélhetéséről van tehát szó.

Az MKIK-nál már folyik a vállalkozók szondázása, véleményük kikérése, s ezzel párhuzamosan az adatgyűjtés és a modellezés, számítgatás – tudtuk meg Parragh Lászlótól, aki arra a felvetésünkre, hogy hiszen a napokban a kormány már benyújtotta az adótörvényeket a Parlamentben úgy reagált, hogy

„van még két-három hetünk a munkára”.

Négy változatot vizsgálnak. Az első  a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit – tette hozzá – a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám szerinte ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadikként azt vizsgálják, hogy milyen hatással járna, ha a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét – ezzel az a gond, hogy ezzel egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke. S végül a negyedik lehetséges változás (erre hajlik az MKIK, ám azért meg akarja várni a vállalkozók véleményét, mielőtt állást foglalna):

a Kata befizetések emelése, ám ezzel párhuzamosan a jelenlegi 12 milliós éves bevételi korlát magasabbra tolása.

Parragh szerint nincs igazán ideális megoldás, óhatatlan, hogy „valamelyik ujjunkat meg kell harapni” – mondta, hozzáfűzve: a kamara kettős szerepben van. Egyrészt felelősséggel viseltetik a vállalkozók iránt, másrészt azonban, ha az MKIK kezdeményezi a katával kapcsolatos változtatást, akkor a tagjai rá fognak haragudni.

Szerinte olyan változat mellett kell letenni a voksukat, amellyel megmarad a kata egyszerűsége, ám közben emeli az utána járó juttatások szintjét is, hogy a mai katások később se lehetetlenüljenek el.  

Az alkalmazott algoritmus a szolgálati időt a minimálbérhez köti: a jelenlegi miniálbérre jár ugye 365 nap szolgálati idő évente, a Kata után csak 275. Azaz a minimálbéres nyugdíjas egynegyedével többet kap, mint a katás nyugdíjas. És az olló folyamatosan tágul. Persze az érintettek zömét ez ma még nem igen nyomasztja; hacsak nem állnak a nyugdíj küszöbén, kevésbé foglalkoznak azzal, mennyit kapnak majd. Ám a kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel, a nyugdíjak fenntarthatósága és persze szociális megfontolások miatt is.

Nem kis tételről van egyébként szó, ráadásul dinamikusan növekvő költségvetési bevételt jelent a kata.

A központi költségvetés kisadózók tételes adójából 2018. évi tervezett bevétele 113 milliárd forint, ami 49,7%-kal haladja meg a 2017. költségvetési évre előirányzott 75,5 milliárdot.

A bevételnövekedés hátterében az adónem bevételi értékhatárát megemelő jogszabályváltozás áll, amelyre a 2017. évi költségvetési előirányzat kialakítása után került sor.

A KATA. 2013-ban vezette be a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, amelynek a célja a vállalkozások adminisztrációjának az egyszerűsítése volt. A kis költségvetéssel működő, alanyi adómentes kisadózók számára találták ki ezt a formát, amely a kezdetekben évi hat-, ma már 12 millió forintos bevételi határig választható akár főállásban, akár mellékállásban, az adók és járulékok kiváltására. Az előbbi esetben havi 50 vagy 75 ezer forintnyi befizetést kell vállalnia az adózónak, az utóbbi esetben havi 25 ezret. A befizetés sok adónemet kivált, e fölött már csak az iparűzési adót és  a kötelező kamarai regisztrációs díjat kell kifizetni. Az előbbi évi 50 ezer, az utóbbi pedig ötezer forint. Előnye az egyszerűség: elég egy bevételi nyilvántartás és egy bevallás egy évben. Év közben is választható, bármikor ki lehet belőle lépni, s évente egyszer egy hónapra fel is lehet függeszteni. Sőt, értékhatár túllépése esetén is maradhatunk katások, csak éppen az a fölötti bevétele 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Vannak a katázásnak feltételei, a legfontosabb, hogy  a bevételnek legfeljebb a fele származhat egy partnertől, más esetben felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja.

Ezért beszél Orbán a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről

0

Jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin), amely felszólította a magyar kormányt, hogy folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A felszólítás igazolja azokat a véleményeket, melyek szerint részben a strukturális költségvetési deficit korrekciójára vonatkozó unió követelések miatt kezdett el váratlanul a magyar gazdaságpolitikai váltás szükségességéről beszélni Orbán Viktor és kormánya.  

A 2017-es adatok szerint a bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások növekedése jóval meghaladta a 2017-re vonatkozó referenciaértéket, jelentős – a GDP 2,4 százalékának megfelelő mértékű – eltérést mutatva az előírt strukturális kiigazítástól – figyelmeztette a Tanács Budapestet.

A GDP 1,8 százalékának megfelelő 2016-os strukturális hiány 2017-ben a GDP 3,1 százalékára nőtt, ami jelentősen, 1,6 százalékponttal eltér a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú költségvetési célkitűzéstől.

A dokumentumban foglaltak alátámasztják Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének a véleményét: ezért is kezdtek el Orbán és emberei világgazdasági válságról és erre való  hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról beszélni.

 „A kormány az elmúlt egy-két évben olyan költségvetési előirányzatokat fogadott el, amelyek nincsenek teljesen összhangban az uniós előírásokkal – ez az úgynevezett strukturális deficit előírás, amelynek a lényege, hogy az Unió a hiány mértékét a fenntarthatóság pályája szempontjából is korlátok közé szorítja, ezt pedig évek óta nem tartjuk be” – fejtegette a Független Hírügynökségnek adott interjújában Vértes. Hozzáfűzte, hogy ennek megszegése ugyan nem jár büntetéssel (miután nem vagyunk tagjai az euróövezetnek), ám az Európai Bizottság már levélben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy nem teljesíti a középtávú egyensúlyi célt.

„Ezért léptek hátrébb a költségvetésben.

Korábban ugyanis jóval magasabb költségvetési hiánycélt fogalmaztak meg – még az EU által egy évre elvárt 3 százalék alatt, de bőven 2 százalék felett, ami már nem felelt meg a strukturális deficit követelményének” – emlékeztetett, hozzáfűzve: „nem katasztrofális az eltérés, de a Bizottság kifejezetten kérte a korrekciót, ez pedig elég erőteljes megfogalmazás, nem gyakori az ilyen a kommunikációjukban.

A tanács ajánlásai között szerepel az is, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nettó nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, így álljon Magyarország a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő korrekciós pályára – idézi a határozatot az MTI. Egy további ajánlásuk, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig kell jelentésben beszámolnia az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

Fotó: Ecofin

Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ezt a kérdést nemzeti hatáskörnek tekinti, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a  nemzeti szuverenitást sérti – szögezi le a kiadott magyar közlemény, hozzáfűzve:

nem támogatjuk a Brüsszel által előterjesztett bevándorláspárti költségvetési javaslatot,

mert az nem szolgálja sem az európai közösség, sem Magyarország érdekét.

Az Ecofin pénteki ülésének összefoglalóját itt találja:

A jóléti kiadások megcsapolásával stabilizáltak Orbánék

Saját magára és a gazdaság egyes területeire költ többet a kormány, mint 2010 előtt, ezt az 1300 milliárdot pedig a jóléti kiadásoktól vonta el. A térségben éppen fordítva, az oktatás, egészségügy kap több pénzt a válság óta.

A jóléti kiadások szenvedték meg a 2008-as válság kezelését a nyolc éve hatalmon lévő Orbán-kormány ténykedése nyomán – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A jövő évi költségvetés tervezetét is számításba véve ez csaknem 1500 milliárd forint elvonását hozta magával az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek területéről. Ennek az összegnek zömét, mintegy 1300 milliárdot az állam saját működésére és a gazdaság egyes területeire fordította.

Még szembetűnőbb a szám, ha azt nézzük, hogy a költségvetésen belül hogyan szorultak vissza a jóléti kiadások. A kiadási főösszeg 60,6 százalékáról 54,4 százalékára süllyedtek.

Ráadásul ennél is kevesebb jut a „klasszikus” jóléti célokra, ugyanis ennek a tételcsoportnak része a sport is a szórakoztatással, kultúrával és vallási feladatokkal együtt. Mindkét téren több pénzt költ a kormány.

A növekmény majdnem fele jut a sportra.

Javította a költségvetés helyzetét, hogy kisebb az államadósság (jelentős részben a megvédett magánnyugdíjpénztári vagyon terhére). Erre a célra ezért ma kevesebbet kell fordítani, mint tíz éve.

A gazdasági funkciókra elköltött többlet egy részét erős kritikák érik, mert a uniótól kapott jelentős összegből nagyobb hasznot hajthatna a magyar gazdaság. Ráadásul a növekedésnek egyre komolyabb gátja a munkaerő hiánya, amelyet feltétlenül súlyosbít az oktatásból kivett pénz.

A térség országai éppen ellentétes döntéseket hoztak. Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában kivétel nélkül a gazdasági feladatoktól vontak el pénzt a kormányok, ellenben a jóléti célokra szánt pénzt jelentősen növelték. Bulgáriában és Romániában éppenséggel 10 százalékkal tíz év alatt.

Petíciót indít a DK Nagy Imre szobrának eltávolítása ellen

0

Rónai Sándor, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, melynek célja annak megakadályozása, hogy a kormány elvigye Nagy Imre szobrát a Parlament közeléből, a Vértanúk teréről.

Kifejtette: az Országgyűlés Hivatalának a költségvetési bizottság számára megküldött feljegyzésében „találtunk egy meglepő és számunkra aggodalomra okot adó fejezetet”, amelyben a Szabad György irodaház és a Vértanúk terének felépítéséről, illetve átalakításáról esik szó. „Ez könnyen azt jelentheti, hogy a kormány elviteti Nagy Imre szobrát a térről”.

A DK szerint az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolása lenne, ha a Kossuth téri Forradalom lángja 2012-es „eltávolíttatása” után Nagy Imre szobra is eltűnne a Parlament közeléből. „Orbán Viktor arra készül, hogy végképp eltörölje a magyarok forradalmi múltját és elvigye a szobrot” – jelentette ki a szóvivő.

A tiltakozó petíció részleteiről a jövő héten tájékoztatják a többi ellenzéki pártot, melyeket a DK felkért a csatlakozásra és az aláírásgyűjtésre.

Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke a tájékoztatón arra emlékeztetett, hogy

a következő héten lesz a Nagy Imre-per és az egykori miniszterelnök kivégzésének 60. évfordulója.

Ehhez kapcsolódóan megemlékezést tartanak a per eredeti tárgyalótermében, a Fő utcai börtönben és koszorúzást tartanak a Vértanúk terén. Ugyanakkor tüntetni is fognak a Legfőbb Ügyészség előtt a „jelenleg zajló politikai perek ellen”.

Foci vb: minden eddiginél nagyobb költségvetés

0

Csaknem 800 millió dollár lesz az idei oroszországi futball vb teljes költségvetése, közel 30 százalékkal több, mint a 2014-esnek. A győztes csapat 38 millió dollárt kap.

A különféle díjazásokra 400 millió dollárt szán a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a jövő csütörtökön kezdődő oroszországi világbajnokságon. Négy éve Brazíliában 358 milliós volt ez a keret. A statista.com grafikonján látható, hogy felkészülésre is ad pénzt a FIFA a kijutott 32 csapatnak, 50 százalékkal többet, mint négy éve, másfél millió dollárt. Minden tétel emelkedik, kivéve az első csoportkör, amelynek végén változatlanul 8 millió a fájdalomdíj.

Forrás: statista.com

Jelentősen nőnek a helyezésekért járó juttatások, a győztes csapat pedig 38 millió dollárt (10,3 milliárd forintot) vihet magával.

A teljes költségvetés 791 millió dollár (218 milliárd forint), amelybe a díjazáson felül beletartozik a járékosokat küldő klubcsapatoknak adandó 209 millió és a megsérülő játékosok után ugyancsak az egyesületeknek járó 134 millió dollár.

Négy éve a teljes büdzsé még 420 millió dollár volt, 28 százalékkal kisebb a mostaninál, a 12 évvel ezelőtti németországi vb költségvetése pedig 282 millió volt.

Az első csapat, az iráni válogatott egyébként kedden megérkezett a vb helyszínére.

FT: A görögök és spanyolok kapják a magyarok és lengyelek pénzét

Brüsszel arra készül, hogy több mint 30 milliárd eurónyi támogatást a jövőben Közép- és Kelet-Európa helyett a görögöknek és a spanyoloknak ad. A kohéziós alapok megnyirbálásának Magyarország és Lengyelország lenne a fő vesztese – írja a Financial Times.

A következő hétéves költségvetés legvitatottabb részét alkotó elképzelést ma jelentik be hivatalosan. De a kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy a volt szocialista térség jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Így a felzárkóztatást szolgáló forrásokból messze több pénzről kellene lemondania, mint a korábban előirányzott, reálértékben vett 10 százalékos csökkentés. A lengyelek pl. 23%-nak inthetnének búcsút, ami összegszerűen csaknem 20 milliárd eurót jelent a mostani időszakhoz képest, bár a számokról még heves vita zajlik a Bizottságban.

A magyarok, csehek, észtek és litvánok esetében 24%-kal kevesebbet terveznek, ily módon várhatón igencsak kiéleződik a kelet-nyugati feszültség az EU-n belül.  A visegrádiak és a baltiak összesen 37 milliárd eurót vesztenének. Az unió arra hivatkozik, hogy a 10 tagállam nagyot fejlődött a 2004-es belépés óta, de ha egy főre számítjuk, akkor ezek az országok továbbra is a legnagyobb kedvezményezettek közé számítanak.

Kiteljesedhet az echte neoliberális gazdaságpolitika

Az antiliberális kormány tőről metszett neoliberális társadalompolitikája tovább halad útján a következő négy évben. Bár kormányprogram ezúttal sincs, a nyilatkozatokból kiderül: ismét jobbadán a szegények fognak rosszul járni a tehetősek érdekében. Az alapok azonban ingoványos talajon állnak.

 

Parlamenti demokráciákban példátlan, a magát illiberálisként (mára már kereszténydemokratává kikeresztelkedve) meghatározó Orbán-kormány azonban másodszor is választási és kormányprogram nélkül vág neki az újabb négy évnek. Emiatt viszonylag kevés konkrétum áll rendelkezésre terveikről mindaddig, amíg a 2019-es költségvetést várhatóan néhány héten belül előterjesztik. Az egyetlen írott anyag az Európai Bizottságnak átadott 2022-ig szóló konvergenciaprogram (erről itt írtunk bővebben).

Ebben a következő négy év gazdaságpolitikájának fundamentuma a minden évben legalább négy százalékos gazdasági növekedés, s az ebből származó többletbevételből finanszíroznák a gazdaság élénkítését és egy sor belső juttatást.

Már ennek realitását kétségbe vonja

a legtöbb mérvadó szakember, köztük például (az időközben függetlenként parlamenti képviselői mandátumot szerzett) Mellár Tamás is, aki az alapokat érintő kifogásai ellenére valamiért mégis megszavazta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölti meghallgatását.

Mint írtuk, a négy év gazdaság- és társadalompolitikájának sarokköve

az állandó, négy százalékos (inkább afeletti) növekedés,

és az ebből származó igen jelentős többletbevétel. A legnagyobb kétség ezzel szemben az, hogy az ezt részben tápláló külső, elsősorban uniós kereslet fennmarad-e 2022-ig. A már idézett szakértők szerint (is) ez a konjunktúra a delelőhöz érkezik, utána a megszokott ciklusvégi süllyedés következik. A másik gyenge pont az a hit, hogy a kamatok a jelenlegi lényegében nulla szinten lesznek négy év múlva is, végig támogatva a beruházásokat és erősítve a belső fogyasztást.

A szakadatlan robusztus növekedéshez kapcsolódik a minden eddigit felülmúló hitelezési pénzeső terve. Ebben grandiózus, évenként (!) két számjegyű (vállalatoknál 12, a magánszektorban 14, a háztartásokban 15, a lakáspiacon 18 százalék) gyarapodást vizionál a Magyar Nemzeti Bank, főképpen a nagy ívű tervek iránt erősen vonzódó Matolcsy György.

(Az egész négy évre szóló elgondolást ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette, de a bő 80 oldalas irományt belengi Matolcsy szelleme. Mintha csak Varga miniszter teljesítette volna a március eleji kormányfői „megrendelést”, hogy csak olyan miniszterrel tud együtt dolgozni, aki nem csupán két évre garantálja a 4 százalékos növekedést, hanem a teljes ciklusra.)

A külső hajtóerő-beruházási hitelboom páros alapfeltételéhez társul

az ugyancsak megállíthatatlannak tervezett béremelkedés,

amely a belső fogyasztói keresletet tartaná évente 6 százalék körüli növekedési pályán, lehetővé téve a lakosság eddig példátlan mértékű kölcsöneivel megtámogatott vásárlásait. Konkrétan azzal számolnak, hogy bő négy év alatt csaknem másfélszeresükre nőnek a reálbérek, ami 2,5 százalék körüli éves infláció esetén óriási teljesítmény lenne.

Mindezt a gazdaság oly módon támasztaná alá, hogy a növekedésben pár év alatt felére fogyna a munkaórák részesedése, felfutna a tőkeállomány, és értelemszerűen megduplázódna a termelékenység szerepe. Ezt a dinamikát a már idézett szakértők (és mások) sehol se látják a magyar gazdaságban.

Mindezek után megpróbáltuk csokorba szedni, hogy az eddig nyilatkozatokban, parlamenti meghallgatásokon elhangzottak alapján milyen tervei vannak a kormánynak.

Az egyik legfontosabb célnak ígérkezik, hogy

a növekedésből származó többletbevétel sok száz milliárdját nem a költségvetési hiány csökkentésére akarják fordítani, hanem gazdaságélénkítésre.

Ennek egyik ága lesz az adócsökkentés. Az szja alighanem 10 százalék alá bukik, ami évente jó félezer-milliárd forint kiesést eredményez. Tovább mérséklődhet a munkaadók szociális hozzájárulása, esetleg egyéb bérterhet is megvágnak.

A kiadások növelése szintén elsősorban a növekedést serkentené. Tovább növelnék a nagyvállalatok támogatási programját (tetemes összegű hozzájárulás a befektetésekhez, több évi teljes adómentességgel). Elengedhetetlen azonban a kis és közepes cégeknek is adni e célra, mert a konvergenciaprogram is hangsúlyosan szól a kkv-k versenyképességi lemaradásáról.

Tovább emelkedik a minimálbér, ami egymagában tolja felfelé a béreket, noha már az eddigi kétszeri kötelező növelés is mind több helyen eredményez súlyos problémákat (kiskereskedelmi boltok bezárása, feketemunka ismételt gyarapodása).

A családi adókedvezményben a második gyerek után járó összeget tovább emelik, ami – az szja-kulcs leszállításához hasonlóan –

a nagy(obb) jövedelműeket kedvezményezi, a szegényeknek alig ad.

Folytatják a közszféra általános béremelését (azoké után, akiknél már elkezdték: például rendvédelmiek, pedagógusok).

Bevételi oldalon a hatalmas növekedési eredménynek és a belső fogyasztásnak (adók, járulékok) kellene pótolnia a szinte nullára íródó európai uniós támogatási összeget. (Mivel már nagyrészt – előre – elköltötték-elköltik ezt a pénzt, a ciklus későbbi éveiben újabb már nem érkezik.)

Hatalmas beruházásokkal akarja „bedurrantani” a gazdaságot a kormány. Ennek kisebbik része a lakásépítések, bár még mindig kitérő választ hallunk a kedvezményes, 5 százalékos áfa sorsára feltett kérdésre. Ha ez 2019 végén valóban megszűnik, akkor az ismét 27 százalékos – és nem csökkenő mértékű – áfával valószínűleg véget is ér a lakásboom. És vele nagy jövedelműeknek szánt (10+10 milliós) CSOK.

A nagy kiterjedésű, grandiózus projektek egyike a Modern Városok Programja, amelyben – legalábbis az ígéret szerint – 3500 milliárd van, s ehhez csatlakozhat a Modern Falvak Program. Szintén óriási, legalább 750 milliárdos beruházásnak ígérkezik a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek erősen vitatott tervéről itt írtunk. (Ennek első felére félig már el is köteleződött a kormány.)

Azzal számolnak, hogy az állami beruházások (Paks II nélkül) cirka kétezer milliárdja (a GDP 5,5 százaléka) fokozatosan növekedve szinte kizárólag hazai forrásból származzon. Vagyis ezt a pénzt is itthon kellene előteremteni.

Természetesen nagyobb sebességi fokozatba kapcsol Paks II. Erről ugyan azt mondta Varga Mihály, hogy ennek mintegy 85 százalékos, oroszoktól származó kölcsönrésze nem növeli az államadósságot, mert nem egyszerre kell felvenni, és mód van akár azonnali kiváltására kedvezőbb hitelből, de a Paks-ügyi miniszter azt jelentette be jelölti meghallgatásán, hogy 2026-27-ben üzembe áll a két új blokk. Ez pedig azt feltételezi, hogy viszonylag rövid időben koncentrálódva nagy tömegű hitel fog megjelenni a számlán.

Mindez azért érdekes, mert a kormány azt szeretné, hogy végre ne csak a bruttó hazai termékre (GDP) vetített államadósság csökkenjen, hanem nominálisan is. Utóbbi ugyanis ezermilliárdokkal nagyobb lett az elmúlt években, a magasabb GDP ellensúlyozta ezt.

S nem csak az államadósság visszafizetésére kellene sokkal többet fordítani, hanem a költségvetést is keményen kézben tartani. Olyannyira, hogy a cél a nullás (hiány nélküli) egyenleg legalább a negyedik évre, de nyilván addig is fokról fokra kellene leszorítani a most 2,5 százalékos deficitet. Ez – növekvően – közel 900 milliárd forint megtakarítást feltételez évente!

Ha összeadnánk ezeket a száz- és ezermilliárdokat, és melléjük tesszük az elemzői kétségeket, akkor könnyen belátható, hogy – még ha felerészben teljesülnének a nagy ívű növekedési tervek –

rengeteg pénzt meg is kell spórolni.

Csak néhány morzsa ehhez. Tovább fogy a közmunka-program. Eddig úgy tudtuk, hogy körülbelül 20 ezerrel (150 ezerre) esne a résztvevők száma, de az agrártárca várományosa (a “migránsszedvicsből sertéspestis” szerzője), Nagy István arról beszélt, hogy 50 ezer embert akarnak átirányítani a mezőgazdaságba.

Politikailag forró krumpli az egészségügy, aligha véletlen, hogy erről aztán szinte semmi se derült ki. Az irány azonban (részben) kivehető abból, hogy Kásler Miklós jövendő EMMI-vezető elpöttyentette, hogy “napirenden van” az állami és a magánegészségügy viszonya. Ez nem nagyon jelenthet mást, mint

a költségvetés további kivonulását az ellátásból,

noha Magyarországon példátlanul magas, 40 százalék körüli a lakossági hozzájárulás a gyógyítás árában.

A családi pótlék marad a jelenlegi összegen (ami már 2010-ben is ennyi volt). Az úgynevezett társadalmi juttatások egyéb soraiban ugyan valamelyest növelést terveznek, de a GDP arányában 1,3 százalékpontnyi megvágást terveznek. (Ráadásul van egy fix pont: a nyugdíjak inflációkövetése.) Például a táppénz, gyed terén ez úgy jön(ne) ki, hogy a dinamikus béremelkedés (ami, már írtuk, erősen „véleményes”) következtében lesznek magasabbak, a növekvő GDP arányában tehát úgy mérséklődnek a kiadások, hogy közben a juttatások mégis gyarapodnak.

Ez mind az ilyen bevételeknek teljesen kiszolgáltatott társadalmi rétegeken fog „ütni”. Még akkor is, ha a tervek szerint alakulnának a folyamatok. Ha pedig nem, akkor szinte bizonyosan itt fog újabbat szorítani a prés.

Ez így együtt a tőről metszett neoliberális társadalom- és gazdaságpolitika.

Az EU megtartaná a konzervatív keletet

0

Ezzel a címmel jelent meg a Christian Science Monitorban a Reuters brüsszeli keltezésű cikke, amely szerint a Brexit után az unió vezetőinek figyelme a két kelet-európai állam, Magyarország és Lengyelország felé irányul.

A jövő héten az EU új pénzügyi fegyvert vet be, hogy megzabolázza a Brüsszel szerinti illiberális nacionalizmust, amely a tömb demokratikus alapjait fenyegeti. Orbán Viktor, akit az uniós vezetők Viktátornak neveznek, nagy választási győzelme és a lengyelországi bíróságok függetlenségéért folytatott küzdelem megszólaltatta a vészcsengőt az unió jövőjét illetően, különösen Nagy Britannia távozása után.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, Németország, Franciaország és a többi gazdag uniós tagállam támogatásával szerdán megjelenteti, a 2021-2027-es költségvetés részeként, hogy a szegényebb kelet-európai államok finanszírozását a jogállami normák tiszteletben tartásához kötné.

A Reutersnak a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó EU tisztviselők azt mondták, hogy lesz feltételhez kötés és hogy a költségvetési nyomásgyakorlás perdöntő lesz. Egy másik uniós forrás szerint „vannak olyan vezetők, akik egy más értékrenddel kacérkodnak”, Orbán Viktor illiberális demokráciájára utalva. „Ez sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint a Brexit.”

A javaslatok szerint a pénzeszközöket megvonnák azoktól az országoktól, amelyek nem tesznek eleget a szerződésbeli kötelezettségeinek, például a jogállami normák betartásának.

A cikk szerint az uniós vezetők arra számítanak, hogy Lengyelország meghátrál a jövő hónapban a lehetséges pénzügyi büntetések miatt.

Egy EU-s forrás szerint az unióban mindent megtesznek, hogy a kelet-európaiakat a rendszerben tartsák, méghozzá egy valódi mézesmadzag-virgács politikával.

 

 

 

Brüsszel nem akar pénzt adni a bajkeverőknek

0

2021-2027 az Európai Unió következő költségvetési periódusa, melynek az előkészületei javában folynak Brüsszelben. Günther Oettinger költségvetési biztos körbejárta a tagállamokat, hogy tisztázza: ki mennyit vállal a brexit után?

A kelet- és közép-európai uniós tagállamok vállalták az emelést vagyis azt, hogy a GDP több mint 1%-át fizetik be a közös alapba a következő költségvetési periódusban.

De ki kap pénzeket a közös kasszából ?

Brüsszelt az aggasztja, hogy a “bajkeverők” mint Lengyelország vagy Magyarország egyben a legnagyobb haszonélvezői is a közösség pénzének. A Deutsche Welle német lapnak név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnok szerint ezen mindenképp változtatni fognak.

Günther Oettingernek két javaslata is van, mely politikai feltételekhez kötné az uniós pénzeket.

Az egyik a jogállamiság betartását ellenőrizné, a másik pedig a menekült kvótához kapcsolódik.

Magyarország és Lengyelország mindkettőben érintett. Csakhogy a javaslatok akkor válhatnak uniós határozattá, hogyha minden tagállam megszavazza őket. Nyilvánvaló, hogy erre sem Budapest sem pedig Varsó nem hajlandó. Legalábbis amíg Orbán Viktor van kormányon Magyarországon, és Brüsszelben kevesen kételkednek abban, hogy a magyar miniszterelnök újabb négy évre bizalmat kap.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig  163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még  egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK