Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Petíciót indít a DK Nagy Imre szobrának eltávolítása ellen

0

Rónai Sándor, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, melynek célja annak megakadályozása, hogy a kormány elvigye Nagy Imre szobrát a Parlament közeléből, a Vértanúk teréről.

Kifejtette: az Országgyűlés Hivatalának a költségvetési bizottság számára megküldött feljegyzésében „találtunk egy meglepő és számunkra aggodalomra okot adó fejezetet”, amelyben a Szabad György irodaház és a Vértanúk terének felépítéséről, illetve átalakításáról esik szó. „Ez könnyen azt jelentheti, hogy a kormány elviteti Nagy Imre szobrát a térről”.

A DK szerint az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolása lenne, ha a Kossuth téri Forradalom lángja 2012-es „eltávolíttatása” után Nagy Imre szobra is eltűnne a Parlament közeléből. „Orbán Viktor arra készül, hogy végképp eltörölje a magyarok forradalmi múltját és elvigye a szobrot” – jelentette ki a szóvivő.

A tiltakozó petíció részleteiről a jövő héten tájékoztatják a többi ellenzéki pártot, melyeket a DK felkért a csatlakozásra és az aláírásgyűjtésre.

Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke a tájékoztatón arra emlékeztetett, hogy

a következő héten lesz a Nagy Imre-per és az egykori miniszterelnök kivégzésének 60. évfordulója.

Ehhez kapcsolódóan megemlékezést tartanak a per eredeti tárgyalótermében, a Fő utcai börtönben és koszorúzást tartanak a Vértanúk terén. Ugyanakkor tüntetni is fognak a Legfőbb Ügyészség előtt a „jelenleg zajló politikai perek ellen”.

Foci vb: minden eddiginél nagyobb költségvetés

0

Csaknem 800 millió dollár lesz az idei oroszországi futball vb teljes költségvetése, közel 30 százalékkal több, mint a 2014-esnek. A győztes csapat 38 millió dollárt kap.

A különféle díjazásokra 400 millió dollárt szán a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a jövő csütörtökön kezdődő oroszországi világbajnokságon. Négy éve Brazíliában 358 milliós volt ez a keret. A statista.com grafikonján látható, hogy felkészülésre is ad pénzt a FIFA a kijutott 32 csapatnak, 50 százalékkal többet, mint négy éve, másfél millió dollárt. Minden tétel emelkedik, kivéve az első csoportkör, amelynek végén változatlanul 8 millió a fájdalomdíj.

Forrás: statista.com

Jelentősen nőnek a helyezésekért járó juttatások, a győztes csapat pedig 38 millió dollárt (10,3 milliárd forintot) vihet magával.

A teljes költségvetés 791 millió dollár (218 milliárd forint), amelybe a díjazáson felül beletartozik a járékosokat küldő klubcsapatoknak adandó 209 millió és a megsérülő játékosok után ugyancsak az egyesületeknek járó 134 millió dollár.

Négy éve a teljes büdzsé még 420 millió dollár volt, 28 százalékkal kisebb a mostaninál, a 12 évvel ezelőtti németországi vb költségvetése pedig 282 millió volt.

Az első csapat, az iráni válogatott egyébként kedden megérkezett a vb helyszínére.

FT: A görögök és spanyolok kapják a magyarok és lengyelek pénzét

Brüsszel arra készül, hogy több mint 30 milliárd eurónyi támogatást a jövőben Közép- és Kelet-Európa helyett a görögöknek és a spanyoloknak ad. A kohéziós alapok megnyirbálásának Magyarország és Lengyelország lenne a fő vesztese – írja a Financial Times.

A következő hétéves költségvetés legvitatottabb részét alkotó elképzelést ma jelentik be hivatalosan. De a kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy a volt szocialista térség jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Így a felzárkóztatást szolgáló forrásokból messze több pénzről kellene lemondania, mint a korábban előirányzott, reálértékben vett 10 százalékos csökkentés. A lengyelek pl. 23%-nak inthetnének búcsút, ami összegszerűen csaknem 20 milliárd eurót jelent a mostani időszakhoz képest, bár a számokról még heves vita zajlik a Bizottságban.

A magyarok, csehek, észtek és litvánok esetében 24%-kal kevesebbet terveznek, ily módon várhatón igencsak kiéleződik a kelet-nyugati feszültség az EU-n belül.  A visegrádiak és a baltiak összesen 37 milliárd eurót vesztenének. Az unió arra hivatkozik, hogy a 10 tagállam nagyot fejlődött a 2004-es belépés óta, de ha egy főre számítjuk, akkor ezek az országok továbbra is a legnagyobb kedvezményezettek közé számítanak.

Kiteljesedhet az echte neoliberális gazdaságpolitika

Az antiliberális kormány tőről metszett neoliberális társadalompolitikája tovább halad útján a következő négy évben. Bár kormányprogram ezúttal sincs, a nyilatkozatokból kiderül: ismét jobbadán a szegények fognak rosszul járni a tehetősek érdekében. Az alapok azonban ingoványos talajon állnak.

 

Parlamenti demokráciákban példátlan, a magát illiberálisként (mára már kereszténydemokratává kikeresztelkedve) meghatározó Orbán-kormány azonban másodszor is választási és kormányprogram nélkül vág neki az újabb négy évnek. Emiatt viszonylag kevés konkrétum áll rendelkezésre terveikről mindaddig, amíg a 2019-es költségvetést várhatóan néhány héten belül előterjesztik. Az egyetlen írott anyag az Európai Bizottságnak átadott 2022-ig szóló konvergenciaprogram (erről itt írtunk bővebben).

Ebben a következő négy év gazdaságpolitikájának fundamentuma a minden évben legalább négy százalékos gazdasági növekedés, s az ebből származó többletbevételből finanszíroznák a gazdaság élénkítését és egy sor belső juttatást.

Már ennek realitását kétségbe vonja

a legtöbb mérvadó szakember, köztük például (az időközben függetlenként parlamenti képviselői mandátumot szerzett) Mellár Tamás is, aki az alapokat érintő kifogásai ellenére valamiért mégis megszavazta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölti meghallgatását.

Mint írtuk, a négy év gazdaság- és társadalompolitikájának sarokköve

az állandó, négy százalékos (inkább afeletti) növekedés,

és az ebből származó igen jelentős többletbevétel. A legnagyobb kétség ezzel szemben az, hogy az ezt részben tápláló külső, elsősorban uniós kereslet fennmarad-e 2022-ig. A már idézett szakértők szerint (is) ez a konjunktúra a delelőhöz érkezik, utána a megszokott ciklusvégi süllyedés következik. A másik gyenge pont az a hit, hogy a kamatok a jelenlegi lényegében nulla szinten lesznek négy év múlva is, végig támogatva a beruházásokat és erősítve a belső fogyasztást.

A szakadatlan robusztus növekedéshez kapcsolódik a minden eddigit felülmúló hitelezési pénzeső terve. Ebben grandiózus, évenként (!) két számjegyű (vállalatoknál 12, a magánszektorban 14, a háztartásokban 15, a lakáspiacon 18 százalék) gyarapodást vizionál a Magyar Nemzeti Bank, főképpen a nagy ívű tervek iránt erősen vonzódó Matolcsy György.

(Az egész négy évre szóló elgondolást ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette, de a bő 80 oldalas irományt belengi Matolcsy szelleme. Mintha csak Varga miniszter teljesítette volna a március eleji kormányfői „megrendelést”, hogy csak olyan miniszterrel tud együtt dolgozni, aki nem csupán két évre garantálja a 4 százalékos növekedést, hanem a teljes ciklusra.)

A külső hajtóerő-beruházási hitelboom páros alapfeltételéhez társul

az ugyancsak megállíthatatlannak tervezett béremelkedés,

amely a belső fogyasztói keresletet tartaná évente 6 százalék körüli növekedési pályán, lehetővé téve a lakosság eddig példátlan mértékű kölcsöneivel megtámogatott vásárlásait. Konkrétan azzal számolnak, hogy bő négy év alatt csaknem másfélszeresükre nőnek a reálbérek, ami 2,5 százalék körüli éves infláció esetén óriási teljesítmény lenne.

Mindezt a gazdaság oly módon támasztaná alá, hogy a növekedésben pár év alatt felére fogyna a munkaórák részesedése, felfutna a tőkeállomány, és értelemszerűen megduplázódna a termelékenység szerepe. Ezt a dinamikát a már idézett szakértők (és mások) sehol se látják a magyar gazdaságban.

Mindezek után megpróbáltuk csokorba szedni, hogy az eddig nyilatkozatokban, parlamenti meghallgatásokon elhangzottak alapján milyen tervei vannak a kormánynak.

Az egyik legfontosabb célnak ígérkezik, hogy

a növekedésből származó többletbevétel sok száz milliárdját nem a költségvetési hiány csökkentésére akarják fordítani, hanem gazdaságélénkítésre.

Ennek egyik ága lesz az adócsökkentés. Az szja alighanem 10 százalék alá bukik, ami évente jó félezer-milliárd forint kiesést eredményez. Tovább mérséklődhet a munkaadók szociális hozzájárulása, esetleg egyéb bérterhet is megvágnak.

A kiadások növelése szintén elsősorban a növekedést serkentené. Tovább növelnék a nagyvállalatok támogatási programját (tetemes összegű hozzájárulás a befektetésekhez, több évi teljes adómentességgel). Elengedhetetlen azonban a kis és közepes cégeknek is adni e célra, mert a konvergenciaprogram is hangsúlyosan szól a kkv-k versenyképességi lemaradásáról.

Tovább emelkedik a minimálbér, ami egymagában tolja felfelé a béreket, noha már az eddigi kétszeri kötelező növelés is mind több helyen eredményez súlyos problémákat (kiskereskedelmi boltok bezárása, feketemunka ismételt gyarapodása).

A családi adókedvezményben a második gyerek után járó összeget tovább emelik, ami – az szja-kulcs leszállításához hasonlóan –

a nagy(obb) jövedelműeket kedvezményezi, a szegényeknek alig ad.

Folytatják a közszféra általános béremelését (azoké után, akiknél már elkezdték: például rendvédelmiek, pedagógusok).

Bevételi oldalon a hatalmas növekedési eredménynek és a belső fogyasztásnak (adók, járulékok) kellene pótolnia a szinte nullára íródó európai uniós támogatási összeget. (Mivel már nagyrészt – előre – elköltötték-elköltik ezt a pénzt, a ciklus későbbi éveiben újabb már nem érkezik.)

Hatalmas beruházásokkal akarja „bedurrantani” a gazdaságot a kormány. Ennek kisebbik része a lakásépítések, bár még mindig kitérő választ hallunk a kedvezményes, 5 százalékos áfa sorsára feltett kérdésre. Ha ez 2019 végén valóban megszűnik, akkor az ismét 27 százalékos – és nem csökkenő mértékű – áfával valószínűleg véget is ér a lakásboom. És vele nagy jövedelműeknek szánt (10+10 milliós) CSOK.

A nagy kiterjedésű, grandiózus projektek egyike a Modern Városok Programja, amelyben – legalábbis az ígéret szerint – 3500 milliárd van, s ehhez csatlakozhat a Modern Falvak Program. Szintén óriási, legalább 750 milliárdos beruházásnak ígérkezik a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek erősen vitatott tervéről itt írtunk. (Ennek első felére félig már el is köteleződött a kormány.)

Azzal számolnak, hogy az állami beruházások (Paks II nélkül) cirka kétezer milliárdja (a GDP 5,5 százaléka) fokozatosan növekedve szinte kizárólag hazai forrásból származzon. Vagyis ezt a pénzt is itthon kellene előteremteni.

Természetesen nagyobb sebességi fokozatba kapcsol Paks II. Erről ugyan azt mondta Varga Mihály, hogy ennek mintegy 85 százalékos, oroszoktól származó kölcsönrésze nem növeli az államadósságot, mert nem egyszerre kell felvenni, és mód van akár azonnali kiváltására kedvezőbb hitelből, de a Paks-ügyi miniszter azt jelentette be jelölti meghallgatásán, hogy 2026-27-ben üzembe áll a két új blokk. Ez pedig azt feltételezi, hogy viszonylag rövid időben koncentrálódva nagy tömegű hitel fog megjelenni a számlán.

Mindez azért érdekes, mert a kormány azt szeretné, hogy végre ne csak a bruttó hazai termékre (GDP) vetített államadósság csökkenjen, hanem nominálisan is. Utóbbi ugyanis ezermilliárdokkal nagyobb lett az elmúlt években, a magasabb GDP ellensúlyozta ezt.

S nem csak az államadósság visszafizetésére kellene sokkal többet fordítani, hanem a költségvetést is keményen kézben tartani. Olyannyira, hogy a cél a nullás (hiány nélküli) egyenleg legalább a negyedik évre, de nyilván addig is fokról fokra kellene leszorítani a most 2,5 százalékos deficitet. Ez – növekvően – közel 900 milliárd forint megtakarítást feltételez évente!

Ha összeadnánk ezeket a száz- és ezermilliárdokat, és melléjük tesszük az elemzői kétségeket, akkor könnyen belátható, hogy – még ha felerészben teljesülnének a nagy ívű növekedési tervek –

rengeteg pénzt meg is kell spórolni.

Csak néhány morzsa ehhez. Tovább fogy a közmunka-program. Eddig úgy tudtuk, hogy körülbelül 20 ezerrel (150 ezerre) esne a résztvevők száma, de az agrártárca várományosa (a “migránsszedvicsből sertéspestis” szerzője), Nagy István arról beszélt, hogy 50 ezer embert akarnak átirányítani a mezőgazdaságba.

Politikailag forró krumpli az egészségügy, aligha véletlen, hogy erről aztán szinte semmi se derült ki. Az irány azonban (részben) kivehető abból, hogy Kásler Miklós jövendő EMMI-vezető elpöttyentette, hogy “napirenden van” az állami és a magánegészségügy viszonya. Ez nem nagyon jelenthet mást, mint

a költségvetés további kivonulását az ellátásból,

noha Magyarországon példátlanul magas, 40 százalék körüli a lakossági hozzájárulás a gyógyítás árában.

A családi pótlék marad a jelenlegi összegen (ami már 2010-ben is ennyi volt). Az úgynevezett társadalmi juttatások egyéb soraiban ugyan valamelyest növelést terveznek, de a GDP arányában 1,3 százalékpontnyi megvágást terveznek. (Ráadásul van egy fix pont: a nyugdíjak inflációkövetése.) Például a táppénz, gyed terén ez úgy jön(ne) ki, hogy a dinamikus béremelkedés (ami, már írtuk, erősen „véleményes”) következtében lesznek magasabbak, a növekvő GDP arányában tehát úgy mérséklődnek a kiadások, hogy közben a juttatások mégis gyarapodnak.

Ez mind az ilyen bevételeknek teljesen kiszolgáltatott társadalmi rétegeken fog „ütni”. Még akkor is, ha a tervek szerint alakulnának a folyamatok. Ha pedig nem, akkor szinte bizonyosan itt fog újabbat szorítani a prés.

Ez így együtt a tőről metszett neoliberális társadalom- és gazdaságpolitika.

Az EU megtartaná a konzervatív keletet

0

Ezzel a címmel jelent meg a Christian Science Monitorban a Reuters brüsszeli keltezésű cikke, amely szerint a Brexit után az unió vezetőinek figyelme a két kelet-európai állam, Magyarország és Lengyelország felé irányul.

A jövő héten az EU új pénzügyi fegyvert vet be, hogy megzabolázza a Brüsszel szerinti illiberális nacionalizmust, amely a tömb demokratikus alapjait fenyegeti. Orbán Viktor, akit az uniós vezetők Viktátornak neveznek, nagy választási győzelme és a lengyelországi bíróságok függetlenségéért folytatott küzdelem megszólaltatta a vészcsengőt az unió jövőjét illetően, különösen Nagy Britannia távozása után.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, Németország, Franciaország és a többi gazdag uniós tagállam támogatásával szerdán megjelenteti, a 2021-2027-es költségvetés részeként, hogy a szegényebb kelet-európai államok finanszírozását a jogállami normák tiszteletben tartásához kötné.

A Reutersnak a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó EU tisztviselők azt mondták, hogy lesz feltételhez kötés és hogy a költségvetési nyomásgyakorlás perdöntő lesz. Egy másik uniós forrás szerint „vannak olyan vezetők, akik egy más értékrenddel kacérkodnak”, Orbán Viktor illiberális demokráciájára utalva. „Ez sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint a Brexit.”

A javaslatok szerint a pénzeszközöket megvonnák azoktól az országoktól, amelyek nem tesznek eleget a szerződésbeli kötelezettségeinek, például a jogállami normák betartásának.

A cikk szerint az uniós vezetők arra számítanak, hogy Lengyelország meghátrál a jövő hónapban a lehetséges pénzügyi büntetések miatt.

Egy EU-s forrás szerint az unióban mindent megtesznek, hogy a kelet-európaiakat a rendszerben tartsák, méghozzá egy valódi mézesmadzag-virgács politikával.

 

 

 

Brüsszel nem akar pénzt adni a bajkeverőknek

0

2021-2027 az Európai Unió következő költségvetési periódusa, melynek az előkészületei javában folynak Brüsszelben. Günther Oettinger költségvetési biztos körbejárta a tagállamokat, hogy tisztázza: ki mennyit vállal a brexit után?

A kelet- és közép-európai uniós tagállamok vállalták az emelést vagyis azt, hogy a GDP több mint 1%-át fizetik be a közös alapba a következő költségvetési periódusban.

De ki kap pénzeket a közös kasszából ?

Brüsszelt az aggasztja, hogy a “bajkeverők” mint Lengyelország vagy Magyarország egyben a legnagyobb haszonélvezői is a közösség pénzének. A Deutsche Welle német lapnak név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnok szerint ezen mindenképp változtatni fognak.

Günther Oettingernek két javaslata is van, mely politikai feltételekhez kötné az uniós pénzeket.

Az egyik a jogállamiság betartását ellenőrizné, a másik pedig a menekült kvótához kapcsolódik.

Magyarország és Lengyelország mindkettőben érintett. Csakhogy a javaslatok akkor válhatnak uniós határozattá, hogyha minden tagállam megszavazza őket. Nyilvánvaló, hogy erre sem Budapest sem pedig Varsó nem hajlandó. Legalábbis amíg Orbán Viktor van kormányon Magyarországon, és Brüsszelben kevesen kételkednek abban, hogy a magyar miniszterelnök újabb négy évre bizalmat kap.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig  163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még  egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

 

EU csúcs: Orbánék vereség előtt?

0

Hiába találgatott reménykedve a magyar közmédia és küldött harcias Facebook üzenetet a magyar miniszterelnök, az Európai parlament elnökének nyilatkozata arról tanúskodik, hogy igenis kevesebb pénzt kapnak azok, akik nem szolidárisak (menekültválság) és lábbal tiporják a jogállamiságot.

Meg kell fontolni az javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az uniós állam- és kormányfők brüsszeli, egynapos informális csúcstalálkozóját követően.

Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint “meg kell fizetniük az árat” azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat.

Komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené – vélekedett. Ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül – mondta.

Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját – húzta alá.

 

Orbán Viktor pénteken is megküzd Brüsszellel

0

Elsősorban az Európai Unió intézményi kérdéseiről és azon belül is az esetleges reformokról, valamint a következő hétéves költségvetési keretről tárgyalnak mai informális csúcstalálkozójukon az uniós vezetők Brüsszelben. Orbán Viktor viszont megint a migrációra hegyezte ki az EU-csúcsot.

Az ülésen a brit miniszterelnök nem lesz jelen, azon csak az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó tagországok állam- és kormányfői vesznek részt.

A tanácskozás délután kezdődik, a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: első napirendi pontként

az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó.

Szerinte az EP javaslata, amelynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. Már a jövő évi európai választások során kevesebb lehet a képviselői helyek száma.

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében

az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket,

akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.

Az uniós vezetők ezután arról a javaslatról tárgyalnak, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg. Ugyan a képviselőtestület nemrég ez ellen foglalt állást, Tusk szerint mindenképpen érdemes lesz erről beszélni a 2024-es választásokkal kapcsolatban.

A csúcs résztvevői tárgyalnak az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is.

A másik fő téma a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetés.

Tusk szerint korábban prioritásként határozták meg az illegális migráció megfékezését, az európai biztonság és védelem megerősítését, valamint az Erasmus-program finanszírozásának kibővítését. azt is mondta: az Egyesült Királyság kiválása miatt keletkező költségvetési űr kérdésével is foglalkozni kell.

Ezek mellett beszélnek még a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozásáról, a Brexit állásáról, valamint arról is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóra készülve egy videót tett fel Facebook-oldalára, amelyben arról beszél, hogy “mint mindannyian tudjuk, Brüsszelben az a nóta járja, hogy a migráció jó dolog”, a magyar álláspont viszont nem ez, ennek megtámogatására viszont szövetségeskre van szüksége az országnak.

Újra leálltak az amerikai kormányhivatalok

0

Felfüggesztették az amerikai kormány finanszírozásáról folyó vitát a kongresszusban, így pénteken ismét leállnak a kormányhivatalok.

A kormányzati munka finanszírozásához szükséges törvényjavaslat leginkább a republikánus párti Rand Paul támadta, de több demokrata is nemmel szavazott. Így a republikánusok és a demokraták vezetői hiába kötöttek kompromisszumos javaslatot. Azt ugyanis

csütörtök éjfélig meg kellett volna szavazni.

A libertariánus nézeteket valló Rand Paul szerint azonban a javaslat túlságosan szórja a pénzt, ezért kiegészítéseket javasolt. Ebben szigorúbb felső határt akart szabni a kormányzati kiadásoknak. A szenátusi vezetők viszont nem fogadták el ezt, mivel így a költségvetés gyakorlatilag ugyanolyan lett volna, mint az előző.

Hajnali egykor, miután lejárt a felfüggesztés, Paul ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse véleményét, de ez már nem változtatott a leálláson.

„Szerintem az ország megérdemli a vitát, akár hajnali három óráig is”

– mondta Paul.

Az amerikai kormányhivatalok egy hónapon belül másodszor állnak le.

FRISSÍTÉS:

Több órás vita után aztán a szenátus 71-28 arányban megszavazta a költségvetési megállapodást és a kormányhivatalok működését finanszírozó törvénytervezetet. Később a a képviselőház is megszavazta a tervezetet, így már csak az elnök aláírása hiányzik róla.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK