Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Brüsszel nem akar pénzt adni a bajkeverőknek

0

2021-2027 az Európai Unió következő költségvetési periódusa, melynek az előkészületei javában folynak Brüsszelben. Günther Oettinger költségvetési biztos körbejárta a tagállamokat, hogy tisztázza: ki mennyit vállal a brexit után?

A kelet- és közép-európai uniós tagállamok vállalták az emelést vagyis azt, hogy a GDP több mint 1%-át fizetik be a közös alapba a következő költségvetési periódusban.

De ki kap pénzeket a közös kasszából ?

Brüsszelt az aggasztja, hogy a “bajkeverők” mint Lengyelország vagy Magyarország egyben a legnagyobb haszonélvezői is a közösség pénzének. A Deutsche Welle német lapnak név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnok szerint ezen mindenképp változtatni fognak.

Günther Oettingernek két javaslata is van, mely politikai feltételekhez kötné az uniós pénzeket.

Az egyik a jogállamiság betartását ellenőrizné, a másik pedig a menekült kvótához kapcsolódik.

Magyarország és Lengyelország mindkettőben érintett. Csakhogy a javaslatok akkor válhatnak uniós határozattá, hogyha minden tagállam megszavazza őket. Nyilvánvaló, hogy erre sem Budapest sem pedig Varsó nem hajlandó. Legalábbis amíg Orbán Viktor van kormányon Magyarországon, és Brüsszelben kevesen kételkednek abban, hogy a magyar miniszterelnök újabb négy évre bizalmat kap.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig  163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még  egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

 

EU csúcs: Orbánék vereség előtt?

0

Hiába találgatott reménykedve a magyar közmédia és küldött harcias Facebook üzenetet a magyar miniszterelnök, az Európai parlament elnökének nyilatkozata arról tanúskodik, hogy igenis kevesebb pénzt kapnak azok, akik nem szolidárisak (menekültválság) és lábbal tiporják a jogállamiságot.

Meg kell fontolni az javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az uniós állam- és kormányfők brüsszeli, egynapos informális csúcstalálkozóját követően.

Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint “meg kell fizetniük az árat” azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat.

Komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené – vélekedett. Ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül – mondta.

Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját – húzta alá.

 

Orbán Viktor pénteken is megküzd Brüsszellel

0

Elsősorban az Európai Unió intézményi kérdéseiről és azon belül is az esetleges reformokról, valamint a következő hétéves költségvetési keretről tárgyalnak mai informális csúcstalálkozójukon az uniós vezetők Brüsszelben. Orbán Viktor viszont megint a migrációra hegyezte ki az EU-csúcsot.

Az ülésen a brit miniszterelnök nem lesz jelen, azon csak az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó tagországok állam- és kormányfői vesznek részt.

A tanácskozás délután kezdődik, a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: első napirendi pontként

az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó.

Szerinte az EP javaslata, amelynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. Már a jövő évi európai választások során kevesebb lehet a képviselői helyek száma.

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében

az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket,

akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.

Az uniós vezetők ezután arról a javaslatról tárgyalnak, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg. Ugyan a képviselőtestület nemrég ez ellen foglalt állást, Tusk szerint mindenképpen érdemes lesz erről beszélni a 2024-es választásokkal kapcsolatban.

A csúcs résztvevői tárgyalnak az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is.

A másik fő téma a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetés.

Tusk szerint korábban prioritásként határozták meg az illegális migráció megfékezését, az európai biztonság és védelem megerősítését, valamint az Erasmus-program finanszírozásának kibővítését. azt is mondta: az Egyesült Királyság kiválása miatt keletkező költségvetési űr kérdésével is foglalkozni kell.

Ezek mellett beszélnek még a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozásáról, a Brexit állásáról, valamint arról is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóra készülve egy videót tett fel Facebook-oldalára, amelyben arról beszél, hogy “mint mindannyian tudjuk, Brüsszelben az a nóta járja, hogy a migráció jó dolog”, a magyar álláspont viszont nem ez, ennek megtámogatására viszont szövetségeskre van szüksége az országnak.

Újra leálltak az amerikai kormányhivatalok

0

Felfüggesztették az amerikai kormány finanszírozásáról folyó vitát a kongresszusban, így pénteken ismét leállnak a kormányhivatalok.

A kormányzati munka finanszírozásához szükséges törvényjavaslat leginkább a republikánus párti Rand Paul támadta, de több demokrata is nemmel szavazott. Így a republikánusok és a demokraták vezetői hiába kötöttek kompromisszumos javaslatot. Azt ugyanis

csütörtök éjfélig meg kellett volna szavazni.

A libertariánus nézeteket valló Rand Paul szerint azonban a javaslat túlságosan szórja a pénzt, ezért kiegészítéseket javasolt. Ebben szigorúbb felső határt akart szabni a kormányzati kiadásoknak. A szenátusi vezetők viszont nem fogadták el ezt, mivel így a költségvetés gyakorlatilag ugyanolyan lett volna, mint az előző.

Hajnali egykor, miután lejárt a felfüggesztés, Paul ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse véleményét, de ez már nem változtatott a leálláson.

„Szerintem az ország megérdemli a vitát, akár hajnali három óráig is”

– mondta Paul.

Az amerikai kormányhivatalok egy hónapon belül másodszor állnak le.

FRISSÍTÉS:

Több órás vita után aztán a szenátus 71-28 arányban megszavazta a költségvetési megállapodást és a kormányhivatalok működését finanszírozó törvénytervezetet. Később a a képviselőház is megszavazta a tervezetet, így már csak az elnök aláírása hiányzik róla.

120 perc – 2018. Január 20. 8:00

0

A szenátus nem szavazta meg a kormány finanszírozását

Az amerikai szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt. Éjfélkor –  Trump elnökségének első évfordulóján – máris elkezdődött a kormányhivatalok és intézmények fokozatos bezárása. Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője a demokratákat okolta a kudarcért, Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának vezetője azonban válaszában megjegyezte, hogy republikánusok is voksoltak a törvény ellen. (BBCMTI)

Élénkítenék a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatokat

Tovább mélyülhetnek az elmúlt években erősödésnek indult magyar-ausztrál kapcsolatok – a mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor tárgyalt Steven Ciobo ausztrál kereskedelemért, turizmusért és beruházásokért felelős miniszterrel. A kapcsolatok bővítésében az egészségügy, a biotechnológia, a járműipar és elektronika területén működő innovatív magyar cégek mellett fontos szerep juthat az Ausztráliában élő magyar diaszpórának is. (FüHü)

Az építőipar éve volt 2017

4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben – tette közzé elemzését az Opten. A céginformációs cég ugyanakkor rámutat, hogy  megalapítottnál több, közel 4400 cég szűnt meg az ágazatban, minden 12. cég megszűnik egy éven belül, s a cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. A fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik. (FüHü)

Hosszú Katinka a motivációra és a forma tartására koncentrál

Hosszú Katinka a molcsapat.hu-nak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy a 29. Felé közeledve számára már nem a fejlődés a legfontosabb, hanem formája szinten tartása, és még egy dolog: a motiváció megtalálása jelent kihívást. „Nem elég, hogy mindenki téged akar megverni, de te is annak tudatában készülsz, hogy te vagy a legjobb abban, amit csinálsz, így extra motivációt kell találnod a mindennapokhoz. Erre törekszem” – mondta. (molcsapat.hu)

 

Mi lesz az EU költségvetésével a brexit után?

0

Kétnapos tanácskozást tartanak erről Brüsszelben. Az új költségvetés számtalan problémát felvet, csökkenteni kell a kiadásokat és növelni a befizetéseket Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint.

Oettingernek kell betömnie azt az évi 9 milliárd eurós lyukat, ami a brit kilépés után az uniós költségvetésben tátong. Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy

sok régió plusz pénzt követel azon a címen, hogy a brit kilépés számára külön veszteséggel jár.

A Politico európai kiadása megszerzett egy dokumentumot, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek egyes – főként dél-európai – régiók és városok. Ebben mind arra hivatkoznak, hogy számukra a brexit külön áldozattal jár, amit szerintük az Európai Uniónak kompenzálnia kellene, például úgy, hogy különleges alapot hoz létre.

Mások a migráció miatt várnak segítséget az Európai Uniótól, mondván, hogy

az sokkal jobban sújtja Olaszország vagy Görögország egyes régióit, mint a többieket.

Az EU költségvetésének egy másik fontos vitapontja a mezőgazdaság. Legutóbb már Emmanuel Macron francia elnök is elismerte, hogy ez az ágazat érdemtelenül sokat kap az uniós költségvetésből. Vagyis mindenképp csökkenés várható.

Az uniós költségvetés legnagyobb befizetője jelenleg Németország, nagyon sok függ attól, hogy ők mennyit vállalnak magukra a közös kassza terheiből. A pénzügyi biztos, Oettinger is német, szerinte májusig meg kell egyezni az új uniós költségvetésben. Addig minden uniós tagállam fővárosába ellátogat, hogy megvitassa a helyi vezetőkkel, mit akarnak elérni.

Korábbi nyilatkozataiban Oettinger utalt rá:

a jövőben nagyobb pénzügyi fegyelmet várnak el azoktól az államoktól, melyek pénzt kapnak az EU-tól.

Ha nem hajtják végre a szükséges változtatásokat a tagállamok, akkor az források megvonását kockáztatják.

Nehéz helyzetbe kerül az EU költségvetése a brexittel

0

A tagállamoknak többet kell befizetniük mint a GDP 1 százaléka – mondta Jean Claude Juncker egy brüsszeli konferencián, amelynek fő témája a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés – immár Nagy-Britannia nélkül.

Kérdés, hogy mi lesz az EU költségvetésével 2019 után, hiszen évente 12-13 milliárd euró esik ki a britek távozásával az EU pénzügyi biztosa szerint. A német Günther Oettinger feladata lesz, hogy összekalapozza a pénzt – lehetőség szerint még az Európa parlamenti választások előtt. Günther Oettinger az elkövetkező hónapokban körbejárja az EU fővárosait, hogy személyesen egyeztessen a tagállamok vezetőivel. A befizetési hajlandóság nem mondható általánosnak: minden tagállam sokallja a pénzt, melyet az EU tőle kapni szeretne. Még az olyanok is, mint Lengyelország és Magyarország, melyek a legnagyobb haszonélvezői a jelenlegi rendszernek.

A májusra tervezett költségvetést viszont már egészen új alapon állítják össze. Részben a brexit miatt, de ott van a Macron eurózónára koncentráló terve is. Brüsszelben kínos alkudozásra számítanak annak ellenére, hogy a gazdasági konjunktúra kedvező. Günther Oettingernek minden bizonnyal meg kell dolgoznia azért, hogy összeállítsa az EU új költségvetését, mely immár nem tartalmazza Nagy-Britannia befizetéseit.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában kijelentette, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.

Juncker: Több pénz kell a tagállamoktól

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a brexit miatt a többi tagállamnak több pénzt kell befizetnie az Európai Unió közös költségvetésébe.

Juncker egy, az Unió költségvetéséről szóló brüsszeli konferencián beszélt erről. Mivel az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számít, ezért a kilépése a számítások szerint

mintegy tízmilliárd eurós lyukat üt a közös költségvetésen.

Juncker az MTI szerint azt mondta: többre van szükség az európai GDP egy százalékánál, ha az Unió folytatni akarja a programjait. Szerinte megoldást kell találni a több milliárd eurós lyuk eltüntetésére, mert az Unióbak a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszíroznia kell.

Az MTVA mint feneketlen zsák

0

87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

Szabó Szabolcs szerint az MTVA-nak be kell végre fejeznie az adófizetők pénzének szórását!

„A putyinista médiapolitika helyett szabad sajtóra és sokszínű nyilvánosságra van szükség.”

Szabó Szabolcs felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”

Az Együtt közleménye szerint kormányváltás után biztosítani fogják a közmédia függetlenségét. Propagandacsatorna helyett közszolgálati médiát hoznak létre, sokkal alacsonyabb költségvetéssel, kevesebb csatornával, színvonalasabb műsorkínálattal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK