Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Újra leálltak az amerikai kormányhivatalok

0

Felfüggesztették az amerikai kormány finanszírozásáról folyó vitát a kongresszusban, így pénteken ismét leállnak a kormányhivatalok.

A kormányzati munka finanszírozásához szükséges törvényjavaslat leginkább a republikánus párti Rand Paul támadta, de több demokrata is nemmel szavazott. Így a republikánusok és a demokraták vezetői hiába kötöttek kompromisszumos javaslatot. Azt ugyanis

csütörtök éjfélig meg kellett volna szavazni.

A libertariánus nézeteket valló Rand Paul szerint azonban a javaslat túlságosan szórja a pénzt, ezért kiegészítéseket javasolt. Ebben szigorúbb felső határt akart szabni a kormányzati kiadásoknak. A szenátusi vezetők viszont nem fogadták el ezt, mivel így a költségvetés gyakorlatilag ugyanolyan lett volna, mint az előző.

Hajnali egykor, miután lejárt a felfüggesztés, Paul ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse véleményét, de ez már nem változtatott a leálláson.

„Szerintem az ország megérdemli a vitát, akár hajnali három óráig is”

– mondta Paul.

Az amerikai kormányhivatalok egy hónapon belül másodszor állnak le.

FRISSÍTÉS:

Több órás vita után aztán a szenátus 71-28 arányban megszavazta a költségvetési megállapodást és a kormányhivatalok működését finanszírozó törvénytervezetet. Később a a képviselőház is megszavazta a tervezetet, így már csak az elnök aláírása hiányzik róla.

120 perc – 2018. Január 20. 8:00

0

A szenátus nem szavazta meg a kormány finanszírozását

Az amerikai szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt. Éjfélkor –  Trump elnökségének első évfordulóján – máris elkezdődött a kormányhivatalok és intézmények fokozatos bezárása. Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője a demokratákat okolta a kudarcért, Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának vezetője azonban válaszában megjegyezte, hogy republikánusok is voksoltak a törvény ellen. (BBCMTI)

Élénkítenék a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatokat

Tovább mélyülhetnek az elmúlt években erősödésnek indult magyar-ausztrál kapcsolatok – a mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor tárgyalt Steven Ciobo ausztrál kereskedelemért, turizmusért és beruházásokért felelős miniszterrel. A kapcsolatok bővítésében az egészségügy, a biotechnológia, a járműipar és elektronika területén működő innovatív magyar cégek mellett fontos szerep juthat az Ausztráliában élő magyar diaszpórának is. (FüHü)

Az építőipar éve volt 2017

4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben – tette közzé elemzését az Opten. A céginformációs cég ugyanakkor rámutat, hogy  megalapítottnál több, közel 4400 cég szűnt meg az ágazatban, minden 12. cég megszűnik egy éven belül, s a cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. A fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik. (FüHü)

Hosszú Katinka a motivációra és a forma tartására koncentrál

Hosszú Katinka a molcsapat.hu-nak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy a 29. Felé közeledve számára már nem a fejlődés a legfontosabb, hanem formája szinten tartása, és még egy dolog: a motiváció megtalálása jelent kihívást. „Nem elég, hogy mindenki téged akar megverni, de te is annak tudatában készülsz, hogy te vagy a legjobb abban, amit csinálsz, így extra motivációt kell találnod a mindennapokhoz. Erre törekszem” – mondta. (molcsapat.hu)

 

Mi lesz az EU költségvetésével a brexit után?

0

Kétnapos tanácskozást tartanak erről Brüsszelben. Az új költségvetés számtalan problémát felvet, csökkenteni kell a kiadásokat és növelni a befizetéseket Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint.

Oettingernek kell betömnie azt az évi 9 milliárd eurós lyukat, ami a brit kilépés után az uniós költségvetésben tátong. Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy

sok régió plusz pénzt követel azon a címen, hogy a brit kilépés számára külön veszteséggel jár.

A Politico európai kiadása megszerzett egy dokumentumot, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek egyes – főként dél-európai – régiók és városok. Ebben mind arra hivatkoznak, hogy számukra a brexit külön áldozattal jár, amit szerintük az Európai Uniónak kompenzálnia kellene, például úgy, hogy különleges alapot hoz létre.

Mások a migráció miatt várnak segítséget az Európai Uniótól, mondván, hogy

az sokkal jobban sújtja Olaszország vagy Görögország egyes régióit, mint a többieket.

Az EU költségvetésének egy másik fontos vitapontja a mezőgazdaság. Legutóbb már Emmanuel Macron francia elnök is elismerte, hogy ez az ágazat érdemtelenül sokat kap az uniós költségvetésből. Vagyis mindenképp csökkenés várható.

Az uniós költségvetés legnagyobb befizetője jelenleg Németország, nagyon sok függ attól, hogy ők mennyit vállalnak magukra a közös kassza terheiből. A pénzügyi biztos, Oettinger is német, szerinte májusig meg kell egyezni az új uniós költségvetésben. Addig minden uniós tagállam fővárosába ellátogat, hogy megvitassa a helyi vezetőkkel, mit akarnak elérni.

Korábbi nyilatkozataiban Oettinger utalt rá:

a jövőben nagyobb pénzügyi fegyelmet várnak el azoktól az államoktól, melyek pénzt kapnak az EU-tól.

Ha nem hajtják végre a szükséges változtatásokat a tagállamok, akkor az források megvonását kockáztatják.

Nehéz helyzetbe kerül az EU költségvetése a brexittel

0

A tagállamoknak többet kell befizetniük mint a GDP 1 százaléka – mondta Jean Claude Juncker egy brüsszeli konferencián, amelynek fő témája a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés – immár Nagy-Britannia nélkül.

Kérdés, hogy mi lesz az EU költségvetésével 2019 után, hiszen évente 12-13 milliárd euró esik ki a britek távozásával az EU pénzügyi biztosa szerint. A német Günther Oettinger feladata lesz, hogy összekalapozza a pénzt – lehetőség szerint még az Európa parlamenti választások előtt. Günther Oettinger az elkövetkező hónapokban körbejárja az EU fővárosait, hogy személyesen egyeztessen a tagállamok vezetőivel. A befizetési hajlandóság nem mondható általánosnak: minden tagállam sokallja a pénzt, melyet az EU tőle kapni szeretne. Még az olyanok is, mint Lengyelország és Magyarország, melyek a legnagyobb haszonélvezői a jelenlegi rendszernek.

A májusra tervezett költségvetést viszont már egészen új alapon állítják össze. Részben a brexit miatt, de ott van a Macron eurózónára koncentráló terve is. Brüsszelben kínos alkudozásra számítanak annak ellenére, hogy a gazdasági konjunktúra kedvező. Günther Oettingernek minden bizonnyal meg kell dolgoznia azért, hogy összeállítsa az EU új költségvetését, mely immár nem tartalmazza Nagy-Britannia befizetéseit.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában kijelentette, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.

Juncker: Több pénz kell a tagállamoktól

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a brexit miatt a többi tagállamnak több pénzt kell befizetnie az Európai Unió közös költségvetésébe.

Juncker egy, az Unió költségvetéséről szóló brüsszeli konferencián beszélt erről. Mivel az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számít, ezért a kilépése a számítások szerint

mintegy tízmilliárd eurós lyukat üt a közös költségvetésen.

Juncker az MTI szerint azt mondta: többre van szükség az európai GDP egy százalékánál, ha az Unió folytatni akarja a programjait. Szerinte megoldást kell találni a több milliárd eurós lyuk eltüntetésére, mert az Unióbak a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszíroznia kell.

Az MTVA mint feneketlen zsák

0

87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

Szabó Szabolcs szerint az MTVA-nak be kell végre fejeznie az adófizetők pénzének szórását!

„A putyinista médiapolitika helyett szabad sajtóra és sokszínű nyilvánosságra van szükség.”

Szabó Szabolcs felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”

Az Együtt közleménye szerint kormányváltás után biztosítani fogják a közmédia függetlenségét. Propagandacsatorna helyett közszolgálati médiát hoznak létre, sokkal alacsonyabb költségvetéssel, kevesebb csatornával, színvonalasabb műsorkínálattal.

Amire sok pénzt szán Európa – a 2018-as büdzsé

0

Az Európai intézmények szombaton megállapodtak a 2018-as költségvetésben – mint az erről kiadott közlemény leszögezi: a büdzsé a Juncker-Bizottság politikai prioritásait és szándékait  tükrözi.

 

Az Európai Unió 2018-as költségvetésének nagyobb része a munkahelyteremtésre – ezen belül is főként a fiatalok munkához jutásának támogatására, valamint a növekedés ösztönzésére, továbbá a stratégiai beruházásokra és a konvergenciára megy el. Emellett folytatódik a migrációs kihívások megfelelő kezelése és támogatása, mind az Unió területén, mind pedig azon kívül.

Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős német uniós biztos. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Günther H. Oettinger a költségvetésért felelős biztos szerint

„Ez mindenki költségvetése, több munkahelyet teremt, gyorsítja a növekedést, előmozdítja a beruházásokat. Segít a fiataloknak a munkához jutásban, s biztonságosabbá teszi európát. Minden elköltött cent hatékonyan segíti a hozzáadott érték növelését.”

Az uniós költségvetési tervezetben minden finanszírozandó program mellett két összeg szerepel: a kötelezettségvállalási, illetve a kifizetési előirányzat. (Kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben szerződésben leköthető források, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegek.)

A Parlamentnek és a Tanácsnak még formálisan is rá kell majd bólintaniuk a büdzsére.

Az USA faképnél hagyja az UNESCO-t?

0

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy kilép az Egyesült Nemzetek Szervezetének kulturális és oktatási ügynökségéből, az UNESCO-ból. A döntés hátterében anyagi okok állhatnak, valamint közrejátszhat az Izrael és a nemzetközi szervezet közötti ellentét. 

Három különböző amerikai diplomáciai forrás arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy napokon belül kiléphet az Egyesült Államok UNESCO-ból.

„Még nem formális, de igaz”

– nyilatkozta a neve elhallgatását kérő diplomata. Az UNESCO egyelőre nem reagált a híresztelésekre.

Csütörtök reggel a Foreign Policy magazin cikke szerint az amerikai döntés bejelentésére azután kerül sor,hogy pénteken egy új igazgatót neveznek ki az 58 főt számláló UNESCO Végrehajtó Tanácsa élére. Öt jelölt között dől el a verseny, akik közül a katari Hamád al-Kavari diplomata és egykori kultuszminiszter legesélyesebb a győzelemre. Neki a hétfőn tartott első fordulóban sikerült 20 szavazatot begyűjtenie. Utána következik Audrey Azoulay egykori francia kulturális miniszter, akire 13-an adták le a voksukat.

Az amerikai külpolitikai lap úgy vélte, hogy a döntés hátterében anyagi okok állnak. Donald Trump amerikai elnök eddig is kemény szavakkal illette az ENSZ-et, annak intézményeit és politikáját. Például azt mondta: az Egyesült Államok csak egyike a 193 tagországnak, de

egyedül állja az ENSZ költségvetésének 22 százalékát és a békefenntartók költségeinek 30 százalékát, ami szerinte méltánytalan.

Washington évenként 80 millió dollárt fizet be az UNESCO-nak és ő az ötödik legnagyobb pénzügyi támogatója a szervezetnek.

A cikkben a másik lehetséges indokként az Izrael és az UNESCO közötti ellentéteket jelölték meg, mivel az Egyesült Államok szintén tiltakozni szokott a közel-keleti országot hátrányosan érintő döntések ellen. A kulturális szervezetben az elmúlt hetekben két Izrael-ellenes határozatról készültek szavazni: az egyik Jeruzsálem szent helyeire vonatkozott, a másik pedig a hatnapos háború során elfoglalt területek jogi státuszát határozta volna meg. Azonban ezt a szavazást nemzetközi nyomásra a Végrehajtó Tanács elhalasztotta. Ezzel párhuzamosan az izraeli diplomáciának a katari al-Kavari személyével kapcsolatban komoly kifogásai vannak.

“Rossz hírek ezek a szervezet és Izrael számára”

– jelentette ki a hétfői UNESCO szavazás első fordulójának hírére Carmel Shama-Hacohen, Izrael UNESCO nagykövete.

A Párizsban működő szervezet 1946 óta kezdte meg a működését. Azóta nem most először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok felfüggesztené a pénzügyi támogatást az UNESCO-nak: 1984 és 2003 között bojkottot hirdetett meg az akkori, szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmus és a “harmadik világ ideológiájának” térnyerése miatt. Legutoljára 2011-ben függesztette fel a befizetést, így tiltakozva a Palesztin Hatóság felvétele ellen.

Tíz éve történt: A karitatív szervezetek a költségvetés kárvallottjai

0

2007. október 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy a következő évi költségvetés tervezete szerint a karitatív szervezetek kevesebb pénzt kapnak.

Jelentős összegekkel csökkenne egyes szervezetek támogatása a 2008-as költségvetés tervezete szerint, írta tíz éve a Független Hírügynökség. Az akkori hír szerint az állami feladatokat is ellátó Magyar Vöröskereszt ötödével, 43 millió forinttal kapna kevesebbet,

ami valamivel több, mint a hazai véradásszervezés teljes évi költsége.

A rászorulókat segítő Baptista Szeretetszolgálat Alapítványtól a támogatás felét, 15 milliót vonnának el, amely a civil szervezet szerint teljesen ellehetetlenítené a működésüket.

A Magyar Vöröskereszt megdöbbent a javaslaton, hiszen nem egyszerűen civil szervezetként működnek, hanem állami és részben állami feladatokat egyaránt ellátnak. A szervezet úgy véli, hogy

ha tehermentesítik az államot, akkor jogosan jár nekik az állami támogatás

– mondta a Független Hírügynökségnek tíz éve Czimbalmos Ágnes, a Magyar Vöröskereszt megbízott főigazgatója.

A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 2007-re 30 millió forintot kapott, ami a működési kiadásaik 15-17 százalékát fedezte. A javaslat csak ennek felét adta volna nekik. A civil szervezet ezért azt tervezi, hogy felkeresi azokat a parlamenti frakciókat és képviselőket, akik eddig is elismerték és támogatták a munkájukat és arra kéri őket, hogy segítsenek – mondta a Független Hírügynökségnek tíz éve Kató Ernő, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány fejlesztési igazgatója.

Az unió tolja a beruházásokat

Bő negyedével növekedtek a beruházások az év második negyedében, aminek kiemelkedő részadatai szinte kizárólag az európai uniós támogatásoknak köszönhetők.

Hasonló mértékű a bővülés az év első felében. A legnagyobb arányt képviselő feldolgozóiparban az átlagnövekedés harmadára futotta a második három hónapban – olvasható ki a KSH friss adataiból.

Az uniós támogatások tolják előre a magyar gazdaságot – ezt bizonyítják a Központi Statisztikai Hivatal legújabb számai. A második negyedévben 26,8 százalékkal növekedtek a beruházások. A jelentős bővülés hátterében az egy évvel korábbi visszaesés bázishatása is meghúzódik, tavaly nagymértékben megcsappantak az uniós támogatások. Az 50 fő feletti vállalkozások befektetései 29 százalékkal gyarapodtak, a költségvetési szervekéi pedig 56 százalékkal.

A legmarkánsabb beruházás-emelkedést a közigazgatás produkálta 94 százalékkal.

Szintén nagyon magasra ugrott, 77 százalékkal a szállítás, raktározás, elsősorban az ugyancsak zömmel uniós forrásból fizetett autópálya- és kerékpárút-építések felfutásának köszönhetően. Majdnem ennyi, 71 százalék pluszt jelentett a KSH a művészet, szórakozás, szabadidő területén, kiemelkednek azonban a sorban a versenysporthoz járuló állami nagyberuházások eszközbeszerzései.

A legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar (közte az autógyártás, elektronika, optika) befektetései viszont az átlagnak lényegesen alatta maradtak,

9,2 százalékkal tettek be több pénzt a magántulajdonosok, mint egy évvel korábban.

Az első hat hónapban 25,4 százalék volt a beruházások gyarapodás. Ekkor is az állami, illetve uniós pénzből megvalósuló invesztíciók vitték a prímet.

Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az első félévi 2500 milliárd forint befektetés nagy részének ugyan az EU a forrása, valójában idén eddig szinte semmit se fizetett a közösség, részben a kritikák miatt elhúzódó ügymenet következtében. Így a pénz a magyar költségvetésből származik előleg formájában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK