Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Közös hitelfelvétel, közös visszafizetés és a változó kamatkondíció

Az Európai Parlament, amely a jövő évi költségvetést vizsgálta, és rájött: nagy lyuk tátong benne méghozzá azért, mert a közösen fölvett helyreállítási hitel kamatai jócskán megnövekedtek az általános kamatláb emelés miatt.

Uniós adókból  lehetne finanszírozni a jövő évi közös  költségvetést. 356-199 arányban meg is szavazta az Európai Parlament az erről szóló jelentést. Csak az euroszkeptikus pártok szavaztak a javaslat ellen, mert ők ellenzik a közös uniós adózást. Szerintük a jövő évre tervezett 160-180 milliárd eurós költségvetésből kellene megtalálni a szükséges összeget a közös kölcsön kamatainak törlesztéséhez. A többség viszont azzal érvel, hogy nemcsak a közös kölcsön törlesztése miatt lesz szükség jövőre nagyobb költségvetésre hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ukrajnai háborút  is finanszírozni kell.

“Azzal a dogmával, hogy a tagállamok GDP-jének 1%-a jut az uniós költségvetésbe nem tudunk mit kezdeni. Egészen egyszerűen nem elég a pénz. Itt van Ukrajna, a stratégiai autonómia, a klímaváltozás elleni harc és a digitális áttérés, szóval több pénzre van szükségünk”

– nyilatkozta a Politiconak a jelentés egyik szerzője, Valérie Hayer, aki a francia liberálisokat képviseli az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió 724 milliárd eurós közös kölcsönt vett fel a pandémia utáni helyreállítás céljára. Ebből kapnak a tagállamok vissza nem térítendő támogatást és olcsó hitelt. Csakhogy amikor a kölcsönt az Európai Unió felvette, akkor a kamatláb 0,1% volt, most viszont 3%.

Az adósságtörlesztés jövőre több mint 15 milliárd eurót visz el a közös költségvetésből. Ez komoly összeg, az egész költségvetés körülbelül 10%-a.

Mit javasol az Európai Parlament?

Új adót a kripto pénz műveletekre és  a pénzügyi átutalásokra, ezenkívül pedig az olyan cégekre, amelyek alulfizetik dolgozóikat, akiket minimálbér alatt foglalkoztatnak.

Ha ezt nem fogadják el a tagállamok, akkor két megoldás kínálkozik: csökkenteni kell egyes tételeket az uniós költségvetésben vagy pedig a tagállamok vállalják, hogy többet fizetnek be mint a GDP 1%-a.

Politikai szembenállás

A három legnagyobb parlamenti frakció: Néppárt, szocialisták és liberálisok támogatták a közös adózást, a két szélsőjobboldali tömörülés leszavazta azt mondván költsön az Európai Unió kevesebbet. A brüsszeli bizottság várhatóan nyáron teszi közzé költségvetési tervezetét.

“Nagy a szakadék az Európai Parlament és a Európai Bizottság között. Vannak olyan fukar tagállamok, melyek nem akarnak többet befizetni, de valakinek finanszíroznia kell a helyreállítási hitel kamatait”

– hangsúlyozza Eider Gardiazabal spanyol szocialista képviselő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Biden megadóztatná az energiaóriásokat és az USA gazdag polgárait. Ez derül ki abból a 6.800 milliárd dolláros jövő évi költségvetési tervezetből, melyet az Egyesült Államok elnöke most tett közzé.

Biden megnövelné az olaj és földgáz óriások társasági adókulcsát, és több adót szedne a gazdagoktól. Az ellenzéki republikánusok kihívásként értékelik a 2024-es költségvetést, melyet megpróbálnak mindenképp módosítani. Az USA rekord összeget, több mint 800 milliárd dollárt költene katonai célra.

25%-os lenne a legalacsonyabb adókulcs, mellyel a gazdag amerikaiaknak adózniuk kellene. Az olaj és földgáz óriások adókulcsát 21%-ról 28%-ra emelnék. Trump elnöksége előtt ez 35% volt, de a republikánus elnök, aki azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy évek óta nem fizetett adót, jelentős adócsökkentéssel kezdte meg gazdaságpolitikájának megvalósítását 2017-ben.

Biden viszont növelné az adókat, mert a költségvetés hiánya miatt gyorsan növekszik az Egyesült Államok államadóssága. A tervezett költségvetés így is deficites: a 6800 dolláros kiadással szemben mindössze 5000 milliárd dolláros bevétel áll.

Biden ugyanakkor azt ígéri, hogy amennyiben elfogadják ezt a költségvetést, és a demokraták megőrzik a Fehér Házat a következő ciklusra is, akkor 3000 milliárd dollárral csökkenhet az államadóság ebben az évtizedben.

A CNBC gazdasági portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

Biden várhatóan indul az elnökválasztáson, ezért ez a költségvetés már tulajdonképp választási program is.

Erre célzott a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója amikor közölte, hogy “arra kérjük a gazdagokat és a big businesst, hogy tisztes módon vállaljanak részt a terhekben. Úgy változtatjuk meg az adórendszert, hogy az a munkavállalóknak kedvezzen, és ne a gazdagoknak. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy egy dollármilliárdos kisebb adót fizessen mint egy tanár vagy tűzoltó. Ez éles kontraszt a republikánusok adó filozófiájával” – hangsúlyozta Shalanda Young, a költségvetési hivatal igazgatója.

Milyen szociális intézkedéseket tervez Biden?

Egyrészt jobban támogatják a a csecsemőgondozási programokat, másrészt pedig 35 dolláros ársapkát húznak az inzulinra.

Cecilia Rouse, az elnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke így foglalta össze a szociális intézkedések várható gazdasági hatásait:

“A szülési segély és a csecsemő gondozás  támogatása lehetővé teszi, hogy az anyák előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ily módon javulhat a termelékenység.”

Vita a republikánusokkal

Biden elnök sürgeti az ellenzéket, hogy készítsen maga is költségvetést, és aztán vitassák meg a kettőt. A republikánusok, akik többségben vannak a képviselőházban, azt mondják, hogy májusra lesz kész az ő költségvetési tervezetük.

“Akkor leülhetünk, és sorról sorra megvizsgálhatjuk a költségvetési tervezeteket, és a kongresszusban megvitathatjuk azokat, és kiküzdhetjük a végső változatot” – mondta Joe Biden. Vannak persze határok, melyeket a demokraták nem akarnak átlépni:

“szó sem lehet a szociális támogatások csökkentéséről”

– hangsúlyozta a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Amiben viszont nem várható késhegyig menő  vita az a katonai költségvetés, mely minden eddigi rekordot megdönt: 2024-re az Egyesült Államok 835 milliárd dolláros kiadást tervez ezen a téren. Az indok: az ukrajnai háború, melynek elsőszámú fegyver szállítója az USA, és a gyors ütemben növekvő kínai katonai költségvetés, mely  – a pekingi Global Times beszámolója szerint – 7,2%-kal növekszik majd.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek kell benyújtania a költségvetést a kongresszusnak, amely csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a honanyák és honatyák erre igent mondanak. Vajmi kevés az esély arra, hogy eredeti formájában elfogadják Biden elnök költségvetési tervezetét hiszen még az adósság plafon megemeléséről sem sikerült megállapodni a republikánusokkal – írja a CNBC gazdasági portál.

Az Egyesült Államokban a pénzügyi év október elsején kezdődik.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Az egészségügy, az oktatás és a rendőrség az új költségvetés vesztesei

0

Minden kormány a költségvetéssel mutatja meg, hogy mit is akar valójában: ki kap pénzt és ki nem? Legfőképpen akkor, ha a  rendeleti kormányzás szabad kezet biztosít annak alakítására. 

Ezúttal a rendeleti költségvetés Pintér Sándor minisztériumát sújtja a leginkább. Régebben az emberi erőforrások minisztériuma volt az örök vesztes, most Orbán Viktor a belügyhöz csapta hozzá az egészségügyet és az oktatást. Ez finom figyelmeztetés is az ott dolgozóknak: a rendőrállam éber ha fizetni nem is tud, de kirúgni azt igen.

Fizetni nem tud: az egészségbiztosítási alap kiadásai az új költségvetésben mindössze 2,9%-kal lesznek magasabbak noha a Nemzeti Bank is 20% feletti inflációval számol jövőre. Az oktatási kiadások egyáltalán nem nőnek a korábbi költségvetéshez képest, amely még jóval alacsonyabb inflációval számolt.

A magyar kormány még mindig Brüsszelre mutogat, ha a tanárok fizetésének emeléséről esik szó. Érdekes módon ez ilyenkor nem számít nemzeti hatáskörnek holott Orbán Viktor állandóan védelmezi a szuverenitást.

Minden pénzt a rezsi védelem kap

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy ez politikai hatalmának talán legfontosabb alapja. Közben persze megrendel számokat arról, hogy a lakosság észre sem veszi a földgáz és az áram árának drasztikus emelését, de ő maga a legkevésbé sem ad hitelt ennek. Júliusban még 670 milliárd forintot tervezett a költségvetés a rezsivédelmére, most viszont 2610 milliárd forintot. Kérdés, hogy ez elég lesz-e 2023-ban?

A kormány szisztematikusan hazudik rezsi ügyben. Erre legutóbb a Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence mutatott rá. Mindenki azt látja a rezsiszámlákon, hogy a kormány 181 ezer forinttal járult ehhez hozzá. De vajon így van-e? Az új költségvetés a lakosság rezsi védelmére 1458 milliárd forintot irányoz elő. Ha négy millió háztartással számolunk, akkor ez 30 ezer forint vagyis csak az egyhatoda annak, amit a kormány emleget. Ha a hatalom csak ekkora támogatást  nyújt, akkor azt a családok többsége ki tudná fizetni még akkor is, ha a magyar jövedelmek elmaradnak Horvátországtól, Csehországtól vagy Szlovákiától. Míg az Európai Unió gazdagabb államaiban átlagosan 15-20 %-ot tesz ki a rezsi a családi költségvetésben addig Magyarországon 25-40%-ot. Lényegesen kevesebbet csakis Bulgáriában keresnek az emberek az Európai Unióban.

Hogy lehetséges ez a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében?

Erre a kérdésre nem siet válaszolni Orbán Viktor, aki viszont azt nagyon is jól tudja, hogy a szegény és kiszolgáltatott emberek a leghálásabb szavazók hiszen őket a legolcsóbb megvenni – akár a rezsivédelemmel is.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

Orbán: nem változik a rezsivédelmi rendszer

A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?

Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.

Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?

“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.

“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik  a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.

A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”

– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.

Orbán az ársapkákról is beszélt:

“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”

Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek  a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?

Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:

gyenge kezdés után visszaestünk.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK