Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Nem biztosított a tudomány szabadsága

0

2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.

Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint

  • sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.
  • az MTA a törvényjavaslat számos pontján tett olyan javaslatokat, amelyek a tudomány szabadságát, az Akadémia szerepét, a kutatóhálózat működését, irányítását és finanszírozását garantálnák.

Az MTA javaslatai a következők:

1. “A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot

Semmilyen tartalmi érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni, miért kényszerülnének a kutatók elhagyni a tudományos kutatás terén évszázados hagyományokkal rendelkező, nemzetközi és hazai tiszteletet bíró, évtizedek óta politikától független Akadémiát.

Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett. Bár a köztestület jelenleg sem vesz részt a kutatóhálózat közvetlen irányításában, a több évtizedes együttműködés során számos szinergia alakult ki a nemzetközi kapcsolatok, a tudomány népszerűsítése, kutatások minőségbiztosítása, országos projektek szervezése terén, sőt válsághelyzetek kezelésében is (mint pl. a vörösiszap-katasztrófa). Az új törvény ezeket a szinergiákat szétszakítaná.

Az elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel, a kutatási szerződések érvényességétől kezdve az ingatlanok használatáig.

Alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne (pl. az MMA továbbra is fenntarthat közfinanszírozású kutatóintézeteket).

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, illetve titkárságának egyetlen közfeladata a kutatóhálózat működtetése, de az ehhez szükséges feltételeket a törvénytervezet szerint az MTA-nak kell biztosítania. Miért van akkor szükség az új szervezetre?

2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere

Az MTA 191. közgyűlése új irányítási struktúrát javasolt az intézethálózat számára. Ez lehetővé teszi az intézethálózat rugalmasabb működését, és figyelembe veszi a Kormány igényét az innovációval kapcsolatos céljainak hatékonyabb megvalósítására. Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme nem épült be a törvényjavaslatba.

Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak – az elnököt leszámítva – 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét.

Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön az alábbi kérdésekben: önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, kutatóintézet-vezetők kinevezése, az egyes intézményeknek jutó költségvetés 15%-ot meghaladó változtatása. A törvénytervezet azonban a legfontosabb kérdésekben 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.

Szintén nem szerepel a szövegben az MTA-nak az a javaslata, hogy az Irányító Testület jogkörének felsorolása mellett kerüljön rögzítésre az is, hogy ezek át nem ruházható jogkörök. Szintén nem került be a törvénytervezetbe az MTA azon javaslata, hogy „a delegáltak az Irányító Testület munkájában tudományos meggyőződésük szerint vesznek részt. Az Irányító Testület szavazásra jogosult tagja más személlyel nem helyettesíthető, szavazati jogának gyakorlására más személy nem jogosítható fel.”

3. Alapfinanszírozás

A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”.

Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is.

Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását.

4. Az MTA vagyona

A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.”

Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.

Az MTA kérése az országgyűlési képviselőkhöz és tudományos szabadság ügyének minden támogatójához

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele. Az MTA egy év alatt sem kapott részletes indoklást kutatóhálózatának elvételére. A törvényjavaslat indoklásában mindössze néhány általános mondat szerepel fél oldalban, amelyek az innovációs teljesítmény fontosságát hangsúlyozzák. Az Akadémia e cél elérésben a kezdetektől fogva partner, de az elmúlt közel egy évben nem nyílt módja arra, hogy megismerhesse az ITM részletes szakmai elképzeléseit. Az elmúlt egy évben az ITM végig azzal tartotta nyomás alatt az MTA-t, hogy a törvény szerint neki járó alaptámogatást csak részben adta át.

Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában kerülne elfogadásra, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.

A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi sajtótájékoztatót szervez.”

Csodás jövőt vizionál a kormány

Száguldó gazdaságot vár a kormány a következő négy évben, mélybe hulló adóssággal és eltűnő államháztartási hiánnyal. Ehhez versenyképességi fordulat kellene, de ennek kiadási oldala nem nagyon látszik. A családvédelmi programtól remélik a növekedés másik támaszát.

Dacolva az összes – független – makrogazdasági előrejelzéssel, a kormány változatlanul magas növekedéssel tervez az Európai Bizottságnak most benyújtott konvergenciaprogramban, vagyis a következő négy évre vonatkozó tervében, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter mutatott be.

De hogyan lesz ekkora?

A főbb adatok a következők a 2019-23-as években:

  • a GDP (százalék): 4,0, 4,0, 4,1, 4,2, 4,0
  • államadósság (a GDP százalékában): 69,2 66,7 62,8 59,3 55,9
  • államháztartás hiánya a GDP százalékában): -1,8 -1,5 -1,2 -0,5 0,0

A legelső problémás pont a növekedés tartósan magas szinten maradása. Nincs olyan komolyan vehető elemzői vélemény, amely osztaná ezt a derűlátást. Általában

már erre az évre is inkább 3,5 százalék körüli a prognózis,

a következő évekre pedig ennél is kisebb rátát várnak. Elsősorban a világban mutatkozó gazdasági lassulás hatásaként, amely alól Magyarország se képes kivonni magát. Másodsorban az uniós támogatások kifutása (2020-tól) járul hozzá a kisebb teljesítményhez.

Voltaképpen a kormány is ezzel számol, a 2020-23 közti években 2,3, 1,5, majd 0,7-0,7 százalékos hozzájárulással kalkulálnak az EU-tól. Összehasonlításul: az elmúlt évek átlagában 3-4 százalék körül járultak hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP) a közösségi pénzutalások, de volt olyan év, amelyben 6 százalékot meghaladó összeg érkezett.

Egyelőre tehát nagyon nem világos, hogy a felvázolt fejlődés növekedési oldala teljesülhet-e. Ha megnézzük a fenti fő számokat, akkor azt látjuk, hogy folyamatosan csökkenő költségvetési hiányt tervez a PM, olyannyira, hogy 2023-ban

már nem is lenne deficitje az éves kiadás-bevételnek.

Mindezzel párhuzamosan az államadósság szintje is radikálisan esne. Nem kis összegekről, mindent egybevetve ezermilliárdokról beszélünk, amelyeket pozíciójavulásként vár a kormány.

Versenyképesség és CSOK

De mitől várja a példátlanul állandó és magas növekedést a kormány? Először is a 2010 óta folyamatosan ígért, de mindeddig elmaradt versenyképességi fordulattól és a családvédelmi programtól. Ennek kiadást növelő hatásait mutatja a táblázat.

Mindezeket szövegszerűen is kifejtik, ebből csak három területet mutatunk be, a talán legakutabbakat. Az oktatásról kifejtik, hogy a következő időszakban a képesség-centrikus oktatásra helyeződik át a hangsúly. Ez olyan tudást feltételez, ami az elméleti összefüggések mellett a gyakorlatban is hasznosítható. A tanulók alkalmazkodóképességét a munkaadói igények erőteljes megjelenése is előmozdítja.

Az egészségügyi átalakítások középpontjába a betegségek megelőzése kell, hogy kerüljön. Ezt a különféle szűrőprogramok mellett az alapellátások fejlesztése, kapuőri szerepének megerősítése szolgálja. Ennek folyományaként a súlyos betegségek korai detektálása és így eredményesebb, egyben költséghatékonyabb gyógyítása válik lehetővé. Amennyiben betegellátásra kerül sor, az egészségügyi kezelések költséghatékonyságát szükséges szem előtt tartani, úgy, mint a rövid időtartamú ellátási formák igénybevételét. A korszerű gyógyításhoz a finanszírozásnak is igazodnia kell – áll szó szerint a programban.

Lényegében itt is évek óta ugyanezt halljuk a kormánytól,

ki-ki összevetheti személyes tapasztalataival, mekkora előrelépés történt.

Ha ránézünk a táblázat soraira, azt láthatjuk, minimális vagy szinte semmilyen pluszkiadással sem számolnak (sőt, az oktatás esetében a GDP-hez viszonyítva még csökkenne is a pluszpénz). Annyival bizonyosan nem, amekkora az ismertetett tervek rendszer-jellegű átalakulásához szükséges lenne. Miközben csak a bérekben évente ezermilliárd körüli többletráfordításra lenne szükség.

A harmadik a munkaerőpiac. Itt a tervezők szerint komoly munkaerő-tartalék áll rendelkezésre. Elsősorban a veszélyeztetett korcsoportok (fiatalkorúak, kismamák, idősebb munkavállalók) esetében tűnik lehetségesnek az előrelépés, de hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy a képzettségi szint emelésére helyeződik át a fókusz.

A számok ezzel szemben azt mutatják, hogy valóban jelentős tartalék a közmunkások és más, értékteremtő munkát szintén nem végzők körében található. Csakhogy miközben az ország legfejlettebb vidékein helyenként lényegében eltűnt a szabad munkaerő, a nagy számú hadra fogható tömeg a nyomorban tengődő megyékben van. Itt viszont munka-kínálat nincs.

Ennek megváltoztatásához megint csak elsősorban oktatás-képzés kellene, amire jelenleg nincs pénz a költségvetésben – és a felrajzolt programban se.

Ezeken a területeken akkora a berakandó pénz igénye, amelyet nem hogy nem elszálló, hanem egyenesen eltűnő költségvetési hiány és meredeken csökkenő államadóssággal finanszírozni szinte a lehetetlenséggel határos.

A családvédelmi tervben bevezetett lakásépítési és más programtól is várja a kormány a gazdaság felpörgését, amellett, hogy további béremelkedéssel, ebből pedig a belső fogyasztás intenzivitásával számolnak.

Még egy apróság, ami kétségeket ébreszthet az emberben, a versenyképesebb gazdaság ígéretével szemben. Egy ponton a programban azt írják, hogy a gépberuházások lendületes bővülése meghatározó az elkövetkező időszakot illetően is, ugyanis a magyar gazdaság tartós és nagy léptékű hatékonyságjavulásához szükséges a termelési folyamatok korszerűsítése a legmodernebb technológiai megoldások alkalmazásával párhuzamosan. Ezen belül elengedhetetlen az automatizáció és robotizáció.

Ehhez képest folyamatosan az összeszerelő jellegű gépberuházásoknak adják az óriási összegű támogatásokat, miközben a korszerűbb gazdasági szerkezethez éppenséggel a feldolgozóipar részesedését kellene csökkenteni a szolgáltató ágazat javára. Mindez azt a gyanút erősíti, hogy tényleg nem véletlen volt az úgynevezett rabszolgatörvény: a kormány azzal számol, hogy az országban végrehajtott befektetések nem fogják kiváltani a nettó munkaerő-bevonási többletigényt, amelyet túlmunkákkal kell teljesíteni, nem pedig élenjáró technológiákkal.

Adó csökken, a minimálbér több, a cafeteria eltűnik

A felsőosztályt tovább gyarapítja a kormány, az alul lévők vakulásig dolgozhatnak 2019-től. A káros szenvedélyek drágulnak, az otthon ápolás csak a gyerekes szülőknek lesz kedvezőbb. Adók és egyebek 2019-ben.

A mindennapokban olcsóbbodhat az élelmiszerfogyasztás, csökken az uht és a pasztőrözött tej áfája 18-ról 5 százalékra. Tavaly első lépésben a legkisebb mennyiségben eladott friss tej forgalmi adója esett, de – miként a húsfélék esetében – ez nem igen mutatkozott meg a bolti árakban, ezért aligha nagy bátorság megelőlegezni azt, hogy ezúttal is csak a költségvetés rövidül meg, a vevők nem járnak (sokkal) jobban.

Millióknak fog fájni a cafeteria lényegében kivégzése.

A legkedveltebb béren kívüli juttatások kedvezményes vagy nullás adózása megszűnik. Ez érinti az Erzsébet utalványt, az iskolakezdési támogatást, a lakhatáshoz nyújtott segítséget, a közlekedési bérletet, az egészségbiztosítási befizetést, az évi 100 ezer forintos pénzjuttatást.

Ez sok cég vezetése számára fog fejfájást okozni. Az utazás megkönnyítése és a hozzájárulás a lakásköltséghez a távolról hozott munkaerőt alkalmazók egyik népszerű juttatása volt. Eddig az állam által támogatottan. Nem lesz népszerű az iskolakezdés kiadásai munkáltatói megtámogatásának megnehezítése sem.

Marad a Szép-kártya, amely a turizmusban használható fel; ez aligha független attól, hogy a tavalyi felvásárlásokkal immár az ország legnagyobb ágazati üzletembere – a kempingtől az öt csillagos szállodáig – Mészáros Lőrinc.

A sportbelépők adómentessége természetesen megmarad,

ami eddig se enyhítette a stadionok látogatása iránti közönyt.

Nemrégiben a szokásos rapid törvényalkotással eltörölték a kulturális tao-t, ami már a 2018-as igénybe vételeket is érinti. Ennek oka a visszaélések megszüntetése lenne, ahogyan erről L. Simon László az atv-ben beszélt. Bár ő a kulturális áfa csökkentéséről beszélt, ebből végül semmi se lett. Végül az évi nagyjából 37 milliárdos támogatást a kormány saját hatáskörben költheti el.

Infláció felett, 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 149 ezer, illetve 195 ezer forintra.

Nehéz idő köszönt a dolgozókra 2019-től a „rabszolgatörvény” életbe lépésével. A munkaerő-hiányra adott kormányzati „megoldás” a nemzetközi multiknak és a hazai tulajdonú kisebb cégeknek is kemény eszközt ad a kezükbe, elsősorban a kevés munkaadóval ellátott térségekben.

Emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár: a töredékszámítás alapján jövőre 64 év lesz a korhatár, a jelenleg tervezett 65 évet 2020-ban érjük el.

Javul viszont a tervezett elbocsátások után megmaradó alkalmazottak helyzete a központi közigazgatásban. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal nő januártól.

Tíz év után se emelkedik a nyugdíjminimum a 28 500 forintról, ami egy sor ellátásban részesülő szegény ember sorsán nem javít szemernyit se a különféle családellátásokban és járadékokban.

Félsikert értek el a tiltakozó civil szervezetek az otthon ápolás elismertetésében. Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők díja bruttó 100 ezer forint lesz. Vagyis a minimálbérhez hasonlóan ez is adózik.

A szüleiket ápoló gyerekek 52 800 forintját azonban mindössze 15 százalékkal toldja meg a kormány.

Folytatódik viszont a magas jövedelműeket preferáló családtámogatás. Emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét, havonta már 40 ezer forintot írhatnak le adóalapjukból.

Akinek van ennyi.

Lényegében kivégzik a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeket annak idején Kósa Lajos kedvére hozták létre. A kezdettől fogva kétséggel övezett konstrukció végét jelentheti, hogy 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasok munkabéréből csak a 15 százalékos szja-t vonják le.

A nyugdíjasok januártól 2,7 százalékkal kapnak többet havonta. Ez jelentősen alatta marad a 3 százalékot meghaladó inflációnak, az idősek tehát a novemberben esedékes éves korrekcióig hitelezik az államot.

Jövőre megszűnik az eva.

Idén volt utoljára lehetőség bejelentkezni ebbe az adónembe. Mához egy évre eltemetjük ezt az adót, amelynek szabályai mostanra végleg elszakadtak eredeti szellemétől. Az elmúlt évek sikere, a kisvállalati adó (kiva) felső bevételi határa egymilliárdról hárommilliárd forintra nő. A legkisebb vállalkozások áfamentességi felső határa pedig nyolcmillióról tizenkétmillió forintra emelkedik.

Az Orbán-kormány által kivetett bankadó az EBRD-vel kötött megállapodás nyomán tovább csökken, és a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Drágább lesz az élet a dohányosoknak és az alkoholt fogyasztóknak. A cigik jövedéki adója kétszer emelkedik, nagyjából 50 forinttal megdobva a dobozonkénti árat. Ennél is durvábban drágul a pálinka: félliterenként 700 forinttal nő az 50 százalékos párlat nagykereskedelmi ára.

Valójában kifizetődő lehet az államnak migráns munkások befogadása

Pár napja az osztrák kormánykoalíció kisebbik, szélsőjobboldali pártja muzulmánellenes, rasszista, vagyis teljesen habonyista propagandával rúgott bele a szomszéd országban dolgozó magyar migráns munkásokba. Erről jutott eszembe a brit tudósok egyik tanulmánya, amely szerint a migráns munkások rengeteg megtakarítást jelentenek az államkasszának.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár pártja plakátokon dicsekszik azzal, hogy csökkentették a külföldi munkavállalók családi pótlékát. A plakáton egy színes bőrű muszlim nő látható, ráadásul a szemét is kitakarták, mintha bűnöző lenne. Miközben az érintett családok 90 százaléka a szomszédos európai országokból származik, a legtöbben közülük Ausztriában dolgozó magyarok, ők 39 ezren vannak.

Az Ausztriában munkát vállalók valójában befizetői az osztrák államkasszának, mert az ő járulékaik és adóik által is finanszírozott állam szolgáltatásait csak korlátozottan veszik igénybe. A családi pótlék pedig éppen egy olyan szociális juttatás, amelyet a befizetett járulékokból szolgáltat az állam.

Korábban oxfordi gazdasági kutatók számították ki, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi – szép magyar szóval migráns – munkások évente 2700 angol font megtakarítást jelentenek a brit államnak, ez az életük alatt átlagosan 78 ezer fontot (nagyjából 28 millió forintot!) jelent. Miközben a brit dolgozókon nincs semmi megtakarítás. A magyarázat egyszerű: a migráns munkások által igénybe vett juttatásokat bőven fedezik az általuk befizetett adók és járulékok, viszont rengeteg olyan állami szolgáltatást nem vesznek igénybe, amit a “bennszülöttek” igen: sem ők, sem a gyermekeik nagy része nem ott járt iskolába, sokszor nem ott mennek orvoshoz vagy kórházba, nyugdíjas éveikre többnyire visszaköltöznek eredeti otthonukba.

Ráadásul a migráns munkások nem veszik el a brit melósok munkáját, hanem zömmel olyan állásokat töltenek be, amikre a munkáltatók nem is találnának másokat. Az Independent által ismertetett felmérés szerint ezzel még az egyébként a migráció ellen hangolt brit szavazók is tisztában vannak.

Na de mi a helyzet nálunk?

A mi jó kis kormányunk azzal dicsekszik, hogy ő aztán egyetlen migránst sem enged be (kivéve persze Orbán haverjainak rengeteg pénzt fizető, ellenőrizetlen sok ezer letelepedési kötvényest, de ennek a részleteibe most nem megyek bele). Miközben lehet, hogy néhány száz vagy akár néhány ezer megválogatott, ellenőrzött menekült befogadásával az angolok módjára mi is jól jártunk volna.

Azt is érdemes felidézni, hogy a szíriai menekültek átlagosan iskolázottabbak voltak, mint az átlag magyar – Szíria ugyanis viszonylag fejlett ország volt a polgárháború előtt, az Európába érkező szíriai menekültek többsége pedig a középosztályból került ki, hiszen ők tudták megfizetni az utat. Sok volt közöttük például az orvos. Talán jól jött volna néhány orvos befogadása…

Ha nem tud egy állam integrálni pár száz vagy legfeljebb pár ezer bevándorlót, az nem a bevándorlók hibája, hanem főleg az államé. És attól sem kell kellene tartani, hogy ennyi ember miatt kialakulnak no go zónák, mint pártunk és kormányunk szerint Bécsben, Londonban vagy Svédországban. A “migráncsmentes” Magyarországon azonban rosszabb a helyzet, az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a 100 ezer főre jutó szándékos emberölések terén az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezünk Európában.

Mielőtt a fizetett fideszes kommentelők megállapítanák, hogy migráncssimogató vagyok, szögezzük le, hogy ezzel valójában csak költségvetéssimogató vagyok.

Rekord méretű katonai költségvetést írt alá Donald Trump

0

716 milliárd dollárt költhet a Pentagon a következő pénzügyi évben. Az erről szóló törvényt egy katonai támaszponton írta alá az Egyesült Államok elnöke New York államban.

Barack Obama idején kisebb volt ugyan a katonai költségvetés, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor nem jelentős a növekedés. Trump arra buzdítja a NATO-szövetségeseket, hogy költsenek többet katonai célokra. A legutóbbi csúcson bírálta is azokat a tagállamokat, akik nem költik a GDP legalább 2%-át katonai célokra. Sőt azt javasolta, hogy emeljék ezt az arányt 4%-ra. A NATO-ban egyedül az USA költ ennyit katonai célokra.

A katonai költségvetésről szóló törvény bírálja Törökországot

amiatt, hogy az oroszoktól vásárol S 400-as rakétavédelmi rendszert, amely nem kompatibilis a NATO szisztémájával. Trumpnak amúgy is sok a konfliktusa Törökországgal, amely nem enged szabadon egy amerikai tiszteletest. Emiatt Trump védővámot jelentett be Törökország alumínium- és acélexportjára. Emiatt is zuhan a török líra árfolyama.

Korábban Trump bírálta a kínaiakat, mert informatikai cégeik (a ZTE és a Huawei) kémkedtek az USA-ban, illetve megszegték a szankciókat Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatban. A mostani költségvetési törvény is bírálja őket, de nem zárja ki őket az amerikai piacról.

Donald Trump

az amerikai fegyverek eladását külföldön fontos feladatának tekinti.

Európában Lengyelország és Románia jeleskedett ezen a területen. Mindkét állam több millió dollárért vásárolt amerikai fegyvereket, megerősítve ezzel szövetségesi kapcsolatát az Egyesült Államokkal.

Ellenzék és költségvetés: igen is, meg nem is

0

Amint az várható volt, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP könnyedén vette az akadályt és elfogadtatta a parlamenttel a 2019-es költségvetést megalapozó törvényt.

Ebben a javaslatban szerepelt a képviselői fizetésemelés is, melynek révén havonta 200 ezer forinttal kereshetnek többet a parlamenti képviselők.

A Fidesz-KDNP képviselői megszavazták a kormánypárti javaslatot a fizetésemelésről és a Jobbik összes jelen lévő képviselője is az Igen gombot nyomta meg.

Az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt, Varga László. Ugyanakkor Mesterházy Attila és Molnár Gyula, Szabó Sándor és Tóbiás József Jelen volt, de nem szavazott,Tóth Bertalan pártelnök nem volt jelen, Hiller István nem szavazott. Gurmai Zita, Korózs Lajos és Kunhalmi Ágnes nemmel szavazott.

A DK, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemmel szavaztak. A két független képviselő Dúró Dóra és Hadházy Ákos is nemmel szavazott, az ugyancsak független Bősz Anett tartózkodott.

Ezt követően a parlament a teljes javaslatot is elfogadta a költségvetés megalapozásáról, itt az ellenzék egységesen nemmel szavazott.

Jövő héttől szabadságra mennek a képviselők, de addig még…

0

A 2019-es költségvetéssel összefüggő kérdésekről döntenek, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról határoznak, s elfogadhatják az életvitelszerű közterületi tartózkodás tiltásával összefüggő szabálysértési törvénymódosítást a képviselők az Országgyűlés nyári munkáját lezáró, ma kezdődő háromnapos ülésen. 

Ma  délután kezdődik az ülés, amelyen a jövő évi költségvetés módosítóit veszik sorra, ezután jön a szavazás. Lesznek még interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is.

Kedden reggel indul a munka az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően tizennégy javaslat zárószavazása következik, köztük a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat, valamint a választási jogszabály változtatásait. Az ülésnap későbbi részében szavazásra váró előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalnak.

Pénteken délelőtt lesz a záróülés, amelynek előre meghirdetett programjában kizárólag határozathozatalok szerepelnek. Véglegesítik a jövő évi költségvetést, módosíthatják az adótörvényeket. Az Országgyűlés ekkor alkothat új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát – írta az MTI.

A büdzsé legnagyobb ellenfele nem az árfolyam, hanem önmaga

Az elszabadult forintárfolyam miatt nem kell újraírni a költségvetést, de ez is rámutat arra, hogy nem sok értelme van a jelenlegi költségvetés-készítésnek – mondta a GKI vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az adósság csökkentésébe „bezavarhat” a gyenge forint. A kormány meg már konteót gyárt.

A rekordot rekordra döntő árfolyammal a forint soha nem volt annyira leértékelt, mint ezekben a napokban, adódik tehát a kérdés – és itt-ott el is hangzott -, hogy nem kell-e hozzányúlni az idei és az éppen most készülő 2019-es költségvetéshez. Az elfogadott 2018-as büdzsé 309-es, a 2019-es tervezete 311-es euróárfolyammal kalkulál. A jelenlegi 328-as ráta nagyjából 6 százalékos gyengülés az év elejihez képest.

Ezzel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter két hete a 2019-es költségvetésről szólván arról beszélt, hogy a forint árfolyamának stabilizálódására számítanak, arra, hogy a piacok megnyugszanak. Nem így történt, bár akkor még „csak” 318 felett járt a kurzus.

Ez a változás nyilván hatalmas tételeket mozgat meg, de ennek összegszerű megbecsülésére nem vállalkozik a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Karsai Gábor elmondta, hogy megítélése szerint nem kell hozzányúlni se a kész, se a tervezett büdzséhez.

A változás ugyanis két irányú: közvetlenül

a kiadások importtartalmában jelenik meg a gyengébb árfolyam miatti többlet, de a bevétel, például az áfa is nagyobb lesz

– fejtette ki.

Ami persze feljebb fogja nyomni az amúgy is gyorsuló inflációt, aminek rátáját a GKI magasabbra becsüli, mint a kormány, amely a kutatók szerint alultervezi a pénzromlás mértékét.

Amiért azonban felesleges újraírni a költségvetési számokat, annak első számú oka az, hogy 2010 után a kormány teljesen átalakította a gazdálkodási szabályokat. Minden olyan korlátot eltörölt, amelynek elérése után kötelező volt pótköltségvetést készíteni, lényegében korlátlan összegű átcsoportosítás jogát adatta meg magának a parlamenttel – mondta Karsai. Vagyis a kormány saját hatáskörben tudja elsimítani az árfolyam esetleg komolyabb költségvetési hatásait is.

Ez persze rámutat arra is, amit a GKI-ban (is) régóta hangoztatnak, hogy

a későőszről tavaszra előrehozott költségvetés-készítésnek nincs semmi értelme.

Ilyenkor egyetlen olyan adat se áll rendelkezésre, amelyre támaszkodva megalapozott büdzsé készíthető, még rendkívüli helyzet nélkül is.

Holott a hangoztatott indok és cél az volt, hogy ezzel jól kiszámíthatóan időben készülnek el a következő évi keretek, ami jó a piacnak is. Karsai Gábor szerint azonban ez a tisztán látás éppenhogy nem következett be az elmúlt években. Több alkalommal is méretes eltérés mutatkozott például a hiány vagy a bevételek soraiban a tervezettől.

A közgazdász szerint megint érvényes a szocialista tervgazdálkodásos időszakban mondogatott bon mot, hogy a

“tervek arra jók, hogy tudjuk, mitől térünk el”.

Egyetért azzal a megállapítással, hogy jelenleg a költségvetésnek nem az olyan nem várt hatások a legnagyobb ellenfelei, mint most az árfolyam elszállása, hanem önmaga.

A kormány spekulációt gyanít a forint gyengülése mögött és vizsgálódik – mondta Kovács Zoltán. A kormányszóvivő azt nem részletezte, hogy esetleg nagyobb összeesküvésre gondol-e. A kormány vizsgálja ezt a “spekulációt”, és „ennek fényében derítjük fel, mi tehető, mi a teendő” – mondta.

Az MNB ragaszkodását az alapkamathoz – amelynél a pénzpiac ma már magasabb szintet lát szükségesnek – a GKI szakértője azzal magyarázza, hogy a jegybankban él az a hiedelem, hogy a nagyon alacsonyan tartott alapkamat serkentőleg hat a hitelezésre, és ezen keresztül a gazdaság növekedésére. Karsai azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ehhez jó, fenntartható növekedést eredményező beruházások is kellenének. Az MNB másik indoka az, hogy

a deviza-forint-átváltásokon tízmilliárdokat nyer az MNB,

amelyeket aztán kivonva az állami költségvetésből saját alapítványaiban költhet el.

Amiben viszont

szinte biztosan lesz kellemetlen hatása az árfolyam gyengülésének, az az államadósság.

A devizában lévő kötelezettség forintban elszámolva nőni fog, aminek következtében valószínűleg még kisebb lesz a bruttó hazai termékhez mért adósságcsökkentés.

Ennek abban is van jelentősége, hogy a pénzügyminiszter két hete beszélt arról is, hogy elvileg tervbe vették egymilliárd euró értékű devizakötvény kibocsátását. Jelenleg előnyben részesítik a forintkötvényekkel finanszírozni az államadósságot. A mostanában zajló romló folyamatok egyikeként már láthatóan nő a hosszú távú papírokra fizetendő hozam (kamat), az árfolyam pedig a devizakötvényeket drágítaná meg.

Adóemelés is jöhet – változhat a kata

„Van még két-három hetünk arra, hogy elvégezzük a modellszámításokat és feltérképezzük a vállalkozások véleményét a kata esetleges módosításáról” – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges jövőjéről. Adóemelés is benne van a pakliban. Az idén katából közel 113 milliárd forint költségvetési bevételt terveznek.

Levegőben lóg a 2013-ban bevezetett, a kisvállalkozók adminisztrációs kötelezettségeit jelentősen mérséklő, az adófizetést egyszerűsítő és az adó mértékét megfizethető szintre hozó Kata – legalábbis erre utal annak ténye, hogy az elmúlt években több, utóbb a kormány által elfogadott koncepcióval (például a szakképzés területén), illetve a vállalkozások életét befolyásoló ötlettel (például a nyugdíjasszövetkezetek megszűnését előrevetítő adózási- és járulékfizetési változás kérdlsében) előálló MKIK ezúttal ennek az adónemnek a vizsgálatába kezdett bele.

„A kihívás ott van, hogy a Kata az egy olyan adónem, amely a korábbi bérszinthez van igazítva. Ahogy emelkedik a minimálbér, úgy értéktelenedik el a Kata után járó juttatás” –

vázolta a Független Hírügynökségnek a változás szükségességét igazolandó Parragh. Az idén az 50 ezer forintos adó megfizetésével a kisadózók ellátási alapja 94 400 forint, ha a magasabb összegű 75 ezer forintos adót fizetik, akkor az ellátások számításának az alapja 158 400 forint.

Hozzátette: kockázatot hordoz magában, hogy a jövő évre vonatkozó adótörvények pár héten belül megszületnek, miközben a 2019-re szóló bérmegállapodás majd csak késő ősszel kerül terítékre.

S a bérszínvonalat illetően a trendek és a béremeléseket övező optimizmus azt vetíti előre, hogy emelkedni fog a minimálbér.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a katások döntő többsége az alacsonyabb – havi 50 ezer forintos – befizetést választja, s nem a 75 ezer forintosat, aminek több, érthető  oka lehet (akár, mert kevésbé gondolnak az öngondoskodásra, akár mert spórolni akarnak vagy egyszerűen hiányoznának a megélhetéséhez a kettő közötti különbözet, a 25 ezer forint), ám ők ezzel később kerülnek majd nehéz helyzetbe.

Sokféle szempontot kell tehát mérlegelni akkor, amikor javaslatot tesz majd a kamara a kormánynak a Kata ügyében. Közte persze azt is, hogy jelenleg durván negyedmillióra tehető a katában érintettek száma – nem kevés ember megélhetéséről van tehát szó.

Az MKIK-nál már folyik a vállalkozók szondázása, véleményük kikérése, s ezzel párhuzamosan az adatgyűjtés és a modellezés, számítgatás – tudtuk meg Parragh Lászlótól, aki arra a felvetésünkre, hogy hiszen a napokban a kormány már benyújtotta az adótörvényeket a Parlamentben úgy reagált, hogy

„van még két-három hetünk a munkára”.

Négy változatot vizsgálnak. Az első  a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit – tette hozzá – a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám szerinte ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadikként azt vizsgálják, hogy milyen hatással járna, ha a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét – ezzel az a gond, hogy ezzel egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke. S végül a negyedik lehetséges változás (erre hajlik az MKIK, ám azért meg akarja várni a vállalkozók véleményét, mielőtt állást foglalna):

a Kata befizetések emelése, ám ezzel párhuzamosan a jelenlegi 12 milliós éves bevételi korlát magasabbra tolása.

Parragh szerint nincs igazán ideális megoldás, óhatatlan, hogy „valamelyik ujjunkat meg kell harapni” – mondta, hozzáfűzve: a kamara kettős szerepben van. Egyrészt felelősséggel viseltetik a vállalkozók iránt, másrészt azonban, ha az MKIK kezdeményezi a katával kapcsolatos változtatást, akkor a tagjai rá fognak haragudni.

Szerinte olyan változat mellett kell letenni a voksukat, amellyel megmarad a kata egyszerűsége, ám közben emeli az utána járó juttatások szintjét is, hogy a mai katások később se lehetetlenüljenek el.  

Az alkalmazott algoritmus a szolgálati időt a minimálbérhez köti: a jelenlegi miniálbérre jár ugye 365 nap szolgálati idő évente, a Kata után csak 275. Azaz a minimálbéres nyugdíjas egynegyedével többet kap, mint a katás nyugdíjas. És az olló folyamatosan tágul. Persze az érintettek zömét ez ma még nem igen nyomasztja; hacsak nem állnak a nyugdíj küszöbén, kevésbé foglalkoznak azzal, mennyit kapnak majd. Ám a kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel, a nyugdíjak fenntarthatósága és persze szociális megfontolások miatt is.

Nem kis tételről van egyébként szó, ráadásul dinamikusan növekvő költségvetési bevételt jelent a kata.

A központi költségvetés kisadózók tételes adójából 2018. évi tervezett bevétele 113 milliárd forint, ami 49,7%-kal haladja meg a 2017. költségvetési évre előirányzott 75,5 milliárdot.

A bevételnövekedés hátterében az adónem bevételi értékhatárát megemelő jogszabályváltozás áll, amelyre a 2017. évi költségvetési előirányzat kialakítása után került sor.

A KATA. 2013-ban vezette be a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, amelynek a célja a vállalkozások adminisztrációjának az egyszerűsítése volt. A kis költségvetéssel működő, alanyi adómentes kisadózók számára találták ki ezt a formát, amely a kezdetekben évi hat-, ma már 12 millió forintos bevételi határig választható akár főállásban, akár mellékállásban, az adók és járulékok kiváltására. Az előbbi esetben havi 50 vagy 75 ezer forintnyi befizetést kell vállalnia az adózónak, az utóbbi esetben havi 25 ezret. A befizetés sok adónemet kivált, e fölött már csak az iparűzési adót és  a kötelező kamarai regisztrációs díjat kell kifizetni. Az előbbi évi 50 ezer, az utóbbi pedig ötezer forint. Előnye az egyszerűség: elég egy bevételi nyilvántartás és egy bevallás egy évben. Év közben is választható, bármikor ki lehet belőle lépni, s évente egyszer egy hónapra fel is lehet függeszteni. Sőt, értékhatár túllépése esetén is maradhatunk katások, csak éppen az a fölötti bevétele 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Vannak a katázásnak feltételei, a legfontosabb, hogy  a bevételnek legfeljebb a fele származhat egy partnertől, más esetben felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja.

Ezért beszél Orbán a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről

0

Jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin), amely felszólította a magyar kormányt, hogy folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A felszólítás igazolja azokat a véleményeket, melyek szerint részben a strukturális költségvetési deficit korrekciójára vonatkozó unió követelések miatt kezdett el váratlanul a magyar gazdaságpolitikai váltás szükségességéről beszélni Orbán Viktor és kormánya.  

A 2017-es adatok szerint a bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások növekedése jóval meghaladta a 2017-re vonatkozó referenciaértéket, jelentős – a GDP 2,4 százalékának megfelelő mértékű – eltérést mutatva az előírt strukturális kiigazítástól – figyelmeztette a Tanács Budapestet.

A GDP 1,8 százalékának megfelelő 2016-os strukturális hiány 2017-ben a GDP 3,1 százalékára nőtt, ami jelentősen, 1,6 százalékponttal eltér a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú költségvetési célkitűzéstől.

A dokumentumban foglaltak alátámasztják Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének a véleményét: ezért is kezdtek el Orbán és emberei világgazdasági válságról és erre való  hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról beszélni.

 „A kormány az elmúlt egy-két évben olyan költségvetési előirányzatokat fogadott el, amelyek nincsenek teljesen összhangban az uniós előírásokkal – ez az úgynevezett strukturális deficit előírás, amelynek a lényege, hogy az Unió a hiány mértékét a fenntarthatóság pályája szempontjából is korlátok közé szorítja, ezt pedig évek óta nem tartjuk be” – fejtegette a Független Hírügynökségnek adott interjújában Vértes. Hozzáfűzte, hogy ennek megszegése ugyan nem jár büntetéssel (miután nem vagyunk tagjai az euróövezetnek), ám az Európai Bizottság már levélben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy nem teljesíti a középtávú egyensúlyi célt.

„Ezért léptek hátrébb a költségvetésben.

Korábban ugyanis jóval magasabb költségvetési hiánycélt fogalmaztak meg – még az EU által egy évre elvárt 3 százalék alatt, de bőven 2 százalék felett, ami már nem felelt meg a strukturális deficit követelményének” – emlékeztetett, hozzáfűzve: „nem katasztrofális az eltérés, de a Bizottság kifejezetten kérte a korrekciót, ez pedig elég erőteljes megfogalmazás, nem gyakori az ilyen a kommunikációjukban.

A tanács ajánlásai között szerepel az is, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nettó nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, így álljon Magyarország a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő korrekciós pályára – idézi a határozatot az MTI. Egy további ajánlásuk, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig kell jelentésben beszámolnia az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

Fotó: Ecofin

Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ezt a kérdést nemzeti hatáskörnek tekinti, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a  nemzeti szuverenitást sérti – szögezi le a kiadott magyar közlemény, hozzáfűzve:

nem támogatjuk a Brüsszel által előterjesztett bevándorláspárti költségvetési javaslatot,

mert az nem szolgálja sem az európai közösség, sem Magyarország érdekét.

Az Ecofin pénteki ülésének összefoglalóját itt találja:

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK