Kezdőlap Címkék Klaus Johannis

Címke: Klaus Johannis

Elnökválasztás Romániában: Johannis elnök az esélyes

Megszerzi-e a szavazatok többségét Klaus Johannis elnök az első fordulóban? A közvélemény-kutatások szerint erre kicsi az esély, de Romániában közismerten megbízhatatlanok a felmérések, mert a múlt tapasztalatai miatt kevesen vállalják fel nyíltan politikai nézeteiket. Ha Johannis megszerzi a többséget most vasárnap, akkor nem lesz második forduló két hét múlva. Az igazi harc az ezüst éremért folyik Romániában.

Ki lesz a második az első fordulóban?

Románia első német elnökének presztízse nagyobb külföldön mint odahaza, de így is mindenki biztosra veszi, hogy ő végez az első helyen az elnökválasztási küzdelem első fordulójában vasárnap. A közvélemény-kutató intézetek 45%-ra becsülik a szavazó táborát. A vetélytársak messze elmaradnak ettől, de számukra is igen fontos az elnökválasztás. Különösen a szociáldemokraták számára: Viorica Dancila asszony, az egykori Európa parlamenti képviselő, aki nemrég még hazája miniszterelnöke volt, nem is tagadja, hogy nekik élet-halál kérdés bekerülni a második fordulóba. “Ha nem jutunk be a második fordulóba, akkor a szemétkosárba kerülünk!” – nyilatkozta Románia ex kormányfője.

“Klaus Johannisra szavaztam 2014-ben, és most is rá fogok! Megakadályozta azt, hogy az ország káoszba forduljon. Amikor az utcán tüntettünk a szociáldemokraták korrupciója ellen, akkor éreztük, hogy mellettünk áll!” – mondta egy 28 mezőgazdasági mérnök, Marta Constantinescu Kolozsváron az Emerging Europe című portál tudósítójának.

A szociáldemokraták szabadesésben

A Ceausescu rendszer kormányzó pártjának utóda nem is oly rég még Románia vezető ereje volt. Ügyes diplomáciával elérték, hogy Trump elnöki beiktatásán ők legyenek az egyetlen külföldi delegáció. Azután pedig hatalmas fegyver vásárlásokkal biztosították az USA jóindulatát. Washingtonban Lengyelország mellett Romániát tekintik a régió másik stratégiai fontosságú államának, melynek belső helyzete is fontos az Egyesült Államok számára. Épp ezért Laura Codreanu-Kövesi ügyész a bukaresti amerikai követség aktív támogatásával juttatott rács mögé sok korrupt politikust. A szociáldemokraták, akiknek különösen sok emberét csukatta le az ügyésznő elhatározták, hogy kitörik a nyakát. Csakhogy nem számoltak a külföldi támogatással. Az USA és az EU kiállt Laura Codreanu-Kövesi mellett. Hiába …

A hatalmon levő szociáldemokraták rákényszerítették Klaus Johannis elnököt, hogy váltsa le az ügyésznőt. Sőt, korrupciós pert is akasztottak a nyakába. Brüsszelben viszont alkalmasnak látták őt az új európai ügyészség élére, ahova végül is megválasztották. Románia kormánya mindent megtett, hogy ezt megakadályozza. Hiába …

A szociáldemokraták erős embere börtönbe ment miközben az őt lebuktató ügyésznő európai karriert csinált. Egy román televízió élőben közvetítette amint a szociáldemokraták erős embere bemasírozik a börtönbe …

Ez az Orban nem az az Orbán

Ludovic Orban kisebbségi kormánya bizalmat kapott a parlamentben, így fordulat következett be Bukarestben Európa irányában. Míg korábban a szociáldemokraták kormányzását gyakran érte kritika az Európai Unió oldaláról a jogállamiság leépítése és a korrupció miatt, addig az új kormányzat elkötelezett az európai irányvonal mellett. “Nem is tudom, hogy hány embert kell kirúgnom!” – nyilatkozta Ludovic Orban miniszterelnök  az előző rezsim furcsa káder politikájára célozva: kizárólag a lojalitás számított, a szakmai szempontok végképp háttérbe szorultak!

Európában az új bukaresti kormány jó fogadtatásra számíthat hiszen Macron francia elnök nem véletlenül választott egy román politikust a liberális frakció élére az Európai parlamentben. A francia elnök arra számít, hogy Románia – ellentétben Magyarországgal- maximálisan együttműködik majd az Európai Unióval, és ezen belül is Macron reform terveivel.

Az elnök és a miniszterelnök szinkronban van, de mi lesz az országgal?

Az Európa párti liberális mozgalmak dilemmája Romániában is hasonló a többi poszt szocialista országéhoz: a lakosság döntő többségének alacsony életszínvonala nemigen teszi elkerülhetővé a szociális demagógia alkalmazását, melynek viszont semmiféle reális gazdasági alapja sincsen. Épp ezért mind Ludovic Orbannak mind pedig Klaus Johannisnak nagyon óvatosan kell politizálnia, mert a szociáldemokraták most ugyan elbukni látszanak a szociális demagógiával, de a hasonló politikára a választók között az igény megmarad.

Az elnökválasztás első fordulóját vasárnap tartják meg Romániában, a másodikat pedig két héttel később. Ludovic Orban miniszterelnök úgy nyilatkozott: reméli, hogy Klaus Johannis az első fordulóban úgy nyer, hogy nem is lesz szükség másodikra. Ellenfelei szerint ez vágyálom csupán…

Megkezdheti-e idén munkáját az új brüsszeli bizottság?

Bár a magyar és a francia jelölttel is vannak problémák, de az igazán nagy gondot Ursula von der Leyen asszonynak Románia jelenti jelenleg. Bukarestben ugyanis megbukott a kormány, melynek joga a jelölt állítás.

November negyedikén szavaz a parlament az új kormányról. Ludovic Orban,  a liberálisok vezetője próbálja megszerezni a többség támogatását, de egyelőre nagyon is kérdéses, hogy ez vajon sikerülhet-e? A megbukott szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a jelöltet a brüsszeli bizottságba.

Ludovic Orban más véleményen van: saját pártjából akar biztost kinevezni. Csakhogy a román liberálisok az Európai Néppártban üldögélnének éppúgy mint Ursula von der Leyen asszony. A szocialisták szerint ezzel megbillenne a politikai mérleg a brüsszeli bizottságban. Ludovic Orban viszont bízik abban, hogy megszerzi a szükséges támogatást a parlamentben, és a saját emberét küldheti Brüsszelbe. Kik a jelöltek?

Mindkét jelölt az Európai parlament tagja

Siegfried Muresan az első számú jelölt. Adina-Ioana Valean a női jelölt. Ursula von der Leyen ugyanis a nemek egyenlőségét is szeretné elérni , ezért minden államtól két jelöltet kért. Ezt sem Magyarország sem Franciaország nem teljesíti jelenleg. Csak férfi jelöltjük van.

Mi lesz, ha nem szavazza meg a parlament a kisebbségi kormányt Bukarestben?

Akkor Klaus Johannis elnöknek és Viorica Dancila ügyvezető miniszterelnöknek kell közösen döntenie. Csakhogy november 10-én választásokat tartanak Romániában: a tét az elnöki poszt. Klaus Johannis a fő esélyes, de pályázik Viorica Dancila szocialista kormányfő is. Ezért aligha valószínű, hogy meg tudnának egyezni egy közös jelöltben.

Elvben november elsején kellett volna megkezdenie a munkát az új brüsszeli bizottságban, de minthogy három jelölt függő helyzetben van, ezért december elsejére halasztották az indulást. Ha Romániában nem rendeződik a helyzet, akkor alighanem csak jövőre kezdheti meg munkáját az új brüsszeli bizottság, ahol nagyítóval vizsgálják a politikai arányokat – a nemek egyenlőségéről már nem is beszélve …

Végjáték Bukarestben

Kétségbeesetten küzd a túlélésért a kormánypárt, amelynek bizalmatlansági indítvány benyújtását javasolta Klaus Johannis konzervatív államfő. Ha ott elbukna a szociáldemokrata párt, akkor ideiglenes kormányt kellene alakítani Romániában – közölte az erdélyi szász államfő.

Viorica Dancila miniszterelnök kapásból elutasította a javaslatot : “nem azért kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy visszalépjünk!” Egyben kikérte magának, hogy Klaus Johannis – szinte rutinszerűen – korruptnak nevezte a kormányzatot. Ennek az az előzménye, hogy a szociáldemokraták kikényszerítették Laura Codreanu-Kövesi leváltását az ügyészi posztról, ahonnan a román politikai osztály számos tagját juttatta börtönbe. Laura Codreanu-Kövesi jelenleg az Európai Parlement támogatásával eséllyel pályázik az európai főügyész posztjára. A román kormány mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, de fáradozása nem tűnik sikeresnek. Ráadásul Dacian Ciolos – Románia egykori miniszterelnöke – lett a liberálisok frakcióvezetője Brüsszelben. Macron elnök szövetségeseként befolyásolhatja hazájának belpolitikáját is.

A szociáldemokraták megérezték az idők változását

Börtönbe küldték majd mindenható vezérüket. Liviu Dragneát korrupció és hatásköri visszaélés miatt ítélték el, de börtönbe csak azután került, hogy az európai választásokon kiderült: meggyengültek a szociáldemokraták (a kommunista párt utódjáról van szó, amely mindmáig élvezi az állambiztonság támogatását). Liviu Dragnea felfedezettje volt Viorica Dancila asszony, aki az Európai parlamentben volt Romániában alig ismert képviselő. Minthogy maga Dragnea nem lehetett miniszterelnök, így az engedelmesnek tűnő Dancila asszonyt választotta. Aki abban a pillanatban elárulta őt amikor kiderült: Brüsszelben elfogadhatatlannak tartják Liviu Dragneát. Viorica Dancila vette át a párt vezetését. Sőt bejelentette: megpályázza az elnöki tisztséget is! Erre semmi esélye sincsen hiszen népszerűsége messze alulmarad Klaus Johannissal szemben, aki öt éve Románia államfője és élvezi mind Brüsszel mind pedig Washington bizalmát. Ez utóbbi főként katonai szempontból fontos: az USA Romániát és Lengyelországot tekinti kulcsországnak a térségben. Ezért az amerikai nagykövetség Bukarestben aktívan együttműködött Laura Codreanu-Kövesivel a korrupt elit megtisztításában. A szociáldemokraták az ügyésznőt Washington és Brüsszel ügynökének nevezték.

Nemcsak a szociáldemokraták, de koalíciós szövetségesük, az ALDE liberális párt is meghallotta az idők szavát: kilépett a koalícióból. Ezzel megszűnt a kormány többsége a parlamentben. A szociáldemokraták bizakodhatnának az RMDSZ-ben, de a magyar kisebbséget képviselő párt vezetője, Kelemen Hunor közölte: szív fájdalom nélkül megszavazzák a bizalmatlansági indítványt a parlamentben!

A baloldali populista kormány megpróbálta megvásárolni a népszerűséget

Nyugdíj reformot vezettek be, melyet Klaus Johannis elnök is aláírt. Ennek értelmében 70%-al nőhetne egy átlag nyugdíj összege két év alatt. Persze ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjak értéke Romániában jócskán elmaradt a magyar nyugdíjak reál értékétől is pedig azok is sereghajtók az Európai Unióban. A nettó bérek is gyors ütemben növekedtek: egy év alatt 15%-al! Mindezt miből? – kérdezték a kissé szkeptikus gazdasági szakértők. Románia ugyan dinamikusan fejlődik, de a kereskedelmi mérlege súlyosan deficites. Egy globális pénzügyi válság alapjaiban rengetheti meg a gazdaságot Romániában éppúgy mint Magyarországon.

A politikai válság ebben a helyzetben az elit tehetetlenségét tükrözi: az ellentmondások feloldását senki sem látja. De Romániában a politikai élet hagyományait azok a ravasz görögök alakították ki, akiket a szultán küldött Konstantinápolyból a román fejedelemségek irányítására. Ennek megfelelően most is jelentkezett a mentőangyal: Victor Ponta ex miniszterelnök személyében. Ő jelezte: hajlandó megmenteni a szociáldemokratákat és a kormányt, ha… Feltételeit csak részben közölte: bizonyos kormányzati átstruktúrálást sürgetett és azt, hogy Viorica Dancila asszony lépjen vissza az elnöki versenyben. Ez utóbbi nem tűnik túlságosan nagy áldozatnak, ha figyelembe vesszük: Dancila asszonynak a közvélemény-kutatási adatok szerint semmi esélye sincsen. Támogatóinak a száma nem éri el a 10%-ot miközben Klaus Johannis elnöké 40% fölött van.

Rémdráma Romániában

A belügyminiszter, leváltotta a rendőrkapitányt, mert nem akadályozta meg egy elrabolt 15 éves lány meggyilkolását.

A lány az iskolából autóstoppal akart hazamenni, de sohasem érkezett meg. Fogvatartója házából többször is hívta a rendőrséget, de a helyi rendőrök képtelenek voltak azonosítani a házat. Végül amikor megtalálták, akkor sem mentek be, mert vártak a letartóztatási parancsra. Így 19 óra telt el a lány első telefonja és a rendőrök behatolása között. A tettest letartóztatták, de a lánynak csak a holttestét találták meg. A gyilkos savban akarta eltüntetni az áldozat holttestét.

A rendőri hibák miatt Klaus Johannis államfő vizsgálatot rendelt el. A belügyminiszter leváltotta az országos rendőrfőkapitányt, Olt megye prefektusát és a helyi rendőrség vezetőjét. Annál is kínosabb az eset, mert áprilisban egy 19 éves lányt öltek meg a környéken, tehát lehet, hogy sorozatgyilkosról van szó Romániában.

Halottak háborúja

0

Úgy tűnik, Úzvölgyében egy katonatemetőnyi területen sem az első, sem a második világégés nem ért még véget. Látszólag halottak háborúja ez, egyesek valóban ott nyugszanak, mások nem, de végső soron áldozatok voltak mindannyian.

Viszont a napokban e földalatti háborúskodás immár földfeletti etnikai összecsapással is fenyegetett. Helyeslőleg hallgattam azokat az RMDSZ-es kollégákat, helyi vagy megyei magyar vezetőket, akik mérsékletre intettek mindenkit, és nem válaszoltak a provokációra. Értettem azt is, miért hangzott el többször, nemcsak magyar, hanem román újságírók vagy politikusok szájából, hogy ami Úzvölgyében zajlik, nem hasonlítható a huszonkilenc évvel ezelőtt Marosvásárhelyen történtekhez. Ilyenkor nem tanácsos fölösleges pánikot kelteni, és nem hasznos az egykori sebek felszakítása sem, hiszen tagadhatatlan, hogy máig nem derült fény 1990 fekete márciusának igazi bűnöseire, miközben a román igazságszolgáltatás újabban buzgón foglalkozik az 1989. decemberi forradalom – népfelkelés, államcsíny? – homályos vagy félhomályos részleteinek tisztázásával, sőt, a marosvásárhelyi márciuson átlépve a bukaresti június 13–15-öt is teszi-veszi az ügyészség.

Nem nehéz kitalálni,

hogy miért maradt ki ebből a román–román játszmából Marosvásárhely, és miért nem vizsgálták ki máig sem, hogy kik voltak az akkori események értelmi szerzői. Hát éppen azért, mert ez egy másik játszma volt: az így vagy úgy ma is folytatódó román–magyar konfliktus egyik tragikus pillanata. Ennek ellenére tényleg nem kell ezt Úzvölgye kapcsán felemlegetni. Vagy mégis? Más idők, más helyzet, mondhatná valaki. Nos, az idők csak akkor másak, ha mi is másak vagyunk. Románok is, magyarok is. Megváltoztunk-e huszonkilenc év alatt? Abból, amit látok, ez egyáltalán nem biztos. De ismétlem, egyetértek azzal, hogy a múlt felhánytorgatása könnyen a román–magyar viszony elmérgesedéséhez vezethet, aminek vannak is már jelei, például a román külügyminisztérium inkább konfliktuskereső, mintsem konfliktuskezelő nyilatkozatai. Mintha a külügyminiszter nem is ugyanaz a személy volna, aki ezelőtt huszonvalahány évvel sokszorosan nagyobb diplomáciai érzékről tett bizonyságot, ugyancsak román–magyar ügyekben.

Nem keresem hát az analógiákat a múlttal, de egy-két tanulságot talán nem árt megfogalmazni.

Beszéljünk például arról, hogy annak idején Marosvásárhelyen is felhasználta valaki – vagy valakik – az ortodox egyházat a görgényvölgyi románok mozgósítására. Most sem árt megkérdezni, hogy közvetlenül a pápalátogatás érzelgős, lelkendező levezénylése után, a háromnapos ökumené rózsaszínű felhőjéből kibontakozva, vajon miért vállalkozott ez az egyház – illetve bármelyik képviselője – ilyen megjósolhatóan konfliktussal fenyegető temetőavatásra.

Netán emlékezzünk arra, hogy csak akkor normalizálódott a helyzet Marosvásárhelyen, amikor a – még egyébként nagyon gyenge – központi hatalom hajlandó volt közbelépni.

Esetleg idézzük fel a kolozsvári Mátyás-szobor történetét, amikor a piros-sárga-kék pados polgármester magyarfaló lendületét csak úgy tudtuk megakasztani, hogy az állam elnökét és kormányát meggyőztük, nem érdeke senkinek az újabb etnikai feszültség.

Vagy gondoljunk vissza a marosvásárhelyi Bolyai középiskola miatti robbanásveszélyes helyzetre a kétezres években, és hogy egyik pillanatról a másikra abbamaradt minden tüntetés és ellentüntetés, ahogy a miniszterelnökkel sikerült megállapodni a mindkét fél által elfogadható megoldásban.

Aztán jöjjünk közelebb az időben, és utaljunk egy másik iskolaügyre, a szintén marosvásárhelyi római katolikus líceum helyzetének rendezésére, ugyancsak kormánydöntéssel.

Majd példálózzunk ismét egy történelmi szimbólummal, az aradi Szabadság-szoborral? Addig tartottak a tiltakozások, addig protestáltak a Nagy-Románia Párt hívei, amíg a kormány meg nem egyezett velünk, és egy kormányhatározattal visszaállíthattuk a szoborcsoportot.

Nem folytatom.

Abban az országban, ahol él majdnem másfél millió magyar, ne lehetne hatóságilag megvédeni egy magyar (és mellesleg: német) katonatemetőt, miközben – nagyon helyesen – háborítatlanul ott vannak országszerte mindenütt a szovjet hősök temetői? Nem analógia ez sem? Dehogynem! Ugyanis attól függetlenül, hogy ki melyik oldalon állt életében: a temető az temető.

Nem hiszek abban, hogy államfő, miniszterelnök, belügyminisztérium, hadügyminisztérium, titkosszolgálat, mindenki tehetetlen. Azt sem hiszem, hogy a bukaresti kormánypalota előtti erőszakos jelenetek csak úgy spontánul ismétlődtek meg Úzvölgyében, az Isten háta mögött. Ráadásul talán még egyik-másik szereplő is ugyanaz volt, mint a Victoriei téren. Klaus Johannis miért hallgat? Viorica Dăncilă miért hallgat? A pártelnökök miért hallgatnak? A hallgatás beleegyezés. De mibe? Abba, hogy egy adott pillanatban legionárius szertartásokra is emlékeztetett az úzvölgyi ünnepség?

Nem mindegy, mit tesznek ezután a csíkszentmártoniak vagy dormánfalviak, mint ahogy fontos a magyar kormány fellépése, az RMDSZ bukaresti közbenjárása, Hargita és Bákó megye különböző intézményeinek a reakciója is. Ám én most az államfőt is szeretném hallani. És a miniszterelnököt is. Vétkesek közt cinkos, aki néma. Mellesleg a külügyminiszterre már nem vagyok kíváncsi. Hátha mégis megmarad jó emlékezetemben olyannak, amilyen volt hajdanában. Bár nem nagyon hiszem.

Megoldás mindig van, ha azok, akiknek a hatalmat a kezébe adták a választók – bőven kapott az államfő is magyar szavazatokat –, hajlandók véleményt mondani és a véleményüknek érvényt szerezni. Erre valók a vezetők. Erre való az állam. A román állam is.

Markó Béla/transindex.ro

A román kormány lemond az EU által bírált jogi reformokról

A brüsszeli Politiconak nyilatkozott Viorica Dancila miniszterelnök asszony, aki átmenetileg átvette a kormánypárt irányítását is Romániában. Ahol a korábbi erős embert élő televíziós közvetítésben kísérték be a börtönbe, ahol három és félévet kell eltöltenie korrupció miatt. Liviu Dragnea mint a szociáldemokrata párt vezére a háttérből irányította Romániát. Ő állította Viorica Dancila asszonyt a kormányfői posztra, de védnökének bukása után a miniszterelnök asszony igyekszik új útra terelni a kormánypártot. Mindenekelőtt ki akar békülni Brüsszellel, amellyel Liviu Dragnea több kérdésben is alaposan összeveszett.

A szociáldemokrata párt Ceausescu utódpártja, és ez érezhető volt Liviu Dragnea viselkedésén is. A baloldali populista politikus összekülönbözött Frans Timmermans-szal is, aki a szocialisták listavezetője volt az európai választásokon. Timmermans úgyis mint az Európai Unió brüsszeli bizottságának alelnöke, kifogásolta a jogi reformokat Romániában.

Az igazságszolgáltatást a politika szolgálatába kívánták állítani

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Liviu Dragnea is arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzés alá kerüljön. Ily módon ugyanis ő is és az egész politikai osztály elkerülhette  volna a korrupciós vizsgálatokat. Liviu Dragneanak sikerült is megbuktatnia a korrupció ellen küzdő főügyészt. Laura Codruta-Kövesi távozott posztjáról és Romániából, de megpályázta az EU új főügyészi posztját. Az Európai parlament támogatja a román ügyésznő jelöltségét az európai főügyészi posztra. Románia eddig makacsul ellenezte a román ügyésznő jelöltségét, de lehet, hogy most ez változni fog.

Nem jogi ügyekkel hanem az egészségüggyel, az oktatással és az infrastruktúrával akarunk foglalkozni

Ezt hangsúlyozta Viorica Dancila miniszterelnök asszony a brüsszeli Politiconak adott interjújában. A kormányfő irányváltásában persze része volt annak is, hogy a szociáldemokraták alaposan leszerepeltek az európai választásokon míg az ellenzék többségbe került.

Dan Barna, az ellenzéki USR vezetője szintén a Politiconak mondta el, hogy szerinte az irányváltás a kormánypártnál nem vehető komolyan. “Ők azt hiszik, hogy elég Liviu Dragneát kidobni a süllyedő hajóból, de ez nem így van!” Az ellenzéki politikus szerint a szociáldemokraták visszafelé viszik az országot Ceausescu rendszere felé miközben az ellenzék Európában  képzeli el Románia jövőjét.

A baloldali populista pártvezér bukása mindenképp átrajzolja Románia politikai térképét: Klaus Johannis köztársasági elnök, aki Liviu Dragnea legfőbb ellenfele volt, azonnal közölte: újra megpályázza az államfői posztot Romániában!

Az amerikai hadügy és a Dacia Sandero beszerzés

0

A korrupció teljesen átszövi a kelet-európai régiót,  ráadásul csak a szavak szintjén küzd ellene az EU, de még az Egyesült Államok is. Ha az érdek megkívánja félre fordítják fejüket, sőt előfordul, hogy maguk is részt vesznek benne.

Hogy lehet az EU elnöke Románia, ha Magyarország és Lengyelország útját járja?

Ezt a kérdést feszegeti a párizsi Le Monde, mely arra emlékeztet: Jean-Claude Juncker szerint Románia nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió soros elnöke legyen. Az egész régióban általános a korrupció – mutat rá a New York-i Bloomberg. A helyi elitek pedig nem tesznek mást minthogy igyekeznek elfedni a kínos valóságot: míg ők egyre jobban élnek, addig a lakosság messze az uniós szint alatt vegetál. A Bloomberg egy konkrét példán mutatja be, hogy mire gondol:

Miért vett a Pentagon egy Dacia Sanderot a román hadügyminisztériumnak?

New Yorkban a Bloomberg portál kiszúrta, hogy az amerikai katonai költségvetésből egy Dacia Sanderot vesznek a bukaresti hadügyminisztériumnak. Az Egyesült Államok katonai költségvetése 717 milliárd dollár – minden eddigi rekordot megdönt. Valahogy elszámolni a hatalmas katonai kiadásokkal évek óta nem sikerül Washingtonban. A korrupciót ugyanis ritkán rögzítik írásban mint a Dacia Sandero esetében. Jim Mattis, az épp most távozó hadügyminiszter mégiscsak személyesen vállalta fel az ügyet: azt írta a szenátusnak, hogy ezzel megkönnyítik az USA és Románia kapcsolatait és a közvéleményt kedvezően befolyásolják. A furcsa csak az, hogy mindezt a US Navy költségvetéséből teszik. Egy 2,9 millió dolláros csomag része, melyet az amerikai flotta nápolyi központja utalt ki. Hivatalosan ebből az összegből a nagy amerikai rakéta támaszpont körüli utakat építik meg. Deveselu mellett épül  a nagy amerikai rakéta támaszpont, melyről célba lehet venni Oroszországot éppúgy mint a Közel Keletet. Ahol a törökök mind kevésbé megbízható szövetségesei az Egyesült Államoknak. Nem úgy mint Románia.

Liviu Dragnea részt vett Trump beiktatásán, ahova egyetlen külföldi politikust sem hívtak meg

A kiskirály, aki a háttérből irányít, mert perei miatt nem lehet miniszterelnök, tökéletesen tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államoktól függ politikai jövője. Az USA nagykövetsége ugyanis Obama elnök idejében aktívan támogatta a korrupció ellenes ügyészség munkáját Bukarestben. Le is buktattak több minisztert. Liviu Dragnea-nak két korrupciós pere is van.

Dragnea kész káoszba taszítani Romániát csakhogy a bőrét mentse

Ezt nyilatkozta Dan Lungu író és szenátor a párizsi Le Monde tudósítójának. Az ellenzéki politikus egy új szervezet, a Mentsük meg Romániát (USR) szenátora. Szerinte Románia politikai életének irányítója tudatosan építi le a jogállamot, mely az ő politikai jövőjét fenyegeti. A korrupcióellenes ügyészség vezetőjét Klaus Johannis elnök kénytelen volt leváltani miután az Alkotmánybíróság kötelezte őt erre. Dragnea emberei támadják  az ügyészséget is, sőt magát a főügyészt szeretnék leváltani. A nemzeti szuverenitásra hivatkoznak, mondván a korrupciós vizsgálatokat kívülről ösztönzi az Európai Unió és az Egyesült Államok.

Nem emlékeztet mindez a magyar és a lengyel modellre?

A párizsi Le Monde szerint Románia egyértelműen követi Magyarországot és Lengyelországot ezen az úton. Csakhogy Románia január elsejétől az Európai Unió soros elnöke! Ebben az időszakban kellene vizsgálatot indítania a jogállam leépítése miatt Lengyelország és Magyarország ellen az Európai Uniónak – írja a Le Monde, amely nemigen látja a különbséget Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski és Liviu Dragnea között annak ellenére, hogy az előző kettő jobboldali húrokat penget míg a román kiskirály annak a szociáldemokrata pártnak az erős embere, amely Ceausescu kommunista pártjának a jogutóda.

A korrupciós vizsgálatoktól való félelem mintha felülírná a politikai elveket

Ez nemcsak a posztkommunista államokban van így, de ebben a régióban kristálytisztán megmutatkozik, hogy az értékrendre hivatkozás nem más mint üres blöff, a hatalom mindenütt a saját érdekeit védelmezi – változó fedő szöveget alkalmazva.

Mi lesz így az Európai Unióval?

A román elit szereplése olyan mint egy rossz vígjáték – állapítja meg a Deutsche Welle közszolgálati portál újévi elemzése arról az országról, mely ebben a félévben az Európai Unió elnöke lesz. Nem kell-e aggódni emiatt? Nem – válaszolja a Deutsche Welle román szakértője, aki szerint az elit zűrzavaros belháborújában Klaus Johannis elnök meg tudja akadályozni azt, hogy túlságosan elfajuljanak a dolgok. Klaus Johannis elérte, hogy Nagyszeben, ahol sokáig polgármester volt, Európa kulturális fővárosa lett. Megszervezheti az uniós csúcsot is Erdélyben. A soros elnöknek amúgy sincs sok más tennivalója. Különben is: ennek a félévnek a legfőbb problémája a brexit. Ebben pedig a nagyhatalmak is teljesen tanácstalanok. Brüsszel és London egyaránt leszerepelt, megoldás pedig még csak nem is körvonalazódik. Az pedig, hogy Romániában a korrupció az úr nem számít vadonatúj felismerésnek sem az Európai Unióban, sem az Egyesült Államokban. Különben miért is venne a Pentagon egy Dacia Senderot a bukaresti hadügyminisztériumnak?!…

Egy ügyész leváltásának a margójára

0

Leváltották a korrupcióellenes főügyészt, aki ezreket – köztük minisztereket is –  börtönbe küldött Romániába. A szociáldemokrata Liviu Dragnea ezzel egyenlített. Brüsszelnek fejtörést okoz, hogy a térség populista illiberális politikusai, Liviu Dragnea, Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski egymást utánozzák.

Klaus Johannis román köztársasági elnök beadta a derekát: felmentette Laura Codruta Kövesit, aki 2013 óta állt a DNA-antikorrupciós ügyészség élén Bukarestben. Ezt megelőzően – a kormánypárt nyomására – az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a köztársasági elnök nem akadályozhatja meg az ügyésznő eltávolítását.

Így tehát államfő aláírta az ügyésznő elbocsátó szép üzenetét. Tette ezt saját akarata és többszázezer tüntető tiltakozása ellenére.

Az Európai Unió éppúgy mint az Egyesült Államok az ügyésznő mögött állt, mert a román elit korrupcióját meg kívánta fékezni.

Liviu Dragnea. A kép forrása: Wikimedia Commons.

 

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt vezetője, az illiberális kiskirály egyenlített az ügyésznő leváltásával.

Nemrég ugyanis három és féléves börtönbüntetésre ítélte őt a Legfelső Bíróság, amiatt, mert a kormánypárt két munkatársát a gyermekvédelmi hivatal alkalmazta, legalábbis papíron. Európában sehol sem ritkaság pártmunkások pénzelése állami fedőállásban, ám az már igen, hogy a kormánypárt vezére a büntetést elkerülendő, megkísérli bedarálni az igazságszolgáltatást. Romániában pedig pontosan ezzel kísérletezik Dragnea.

A brüsszeli Politico írása szerint Liviu Dragnea éppen úgy Brüsszel-ellenes húrokat penget, mint Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski. Éppúgy igyekszik ellenőrzése alá vonni az igazságügyi rendszert, mint ők, de van egy nagy különbség:

a magyar és a lengyel vezető a hatalmát kívánja erősíteni ezzel, míg Liviu Dragnea csak a börtönt akarja elkerülni.

Legalábbis így összegezte a helyzetet a brüsszeli Politico-nak nyilatkozó Dan Barna, az egyik ellenzéki párt vezetője. Dragnea természetesen tiltakozik: ő csak fair tárgyalást akar a bíróságokon – mondta a Politico tudósítójának. Szerinte párhuzamos állam működik Romániában, melyet a NATO- és EU-szövetségesek egy része támogat.

Az 55 éves politikus különösen büszke arra, hogy sohasem lépett be a kommunista pártba. Pártja, a szociáldemokraták, a Ceausescu féle kommunista párt utód szervezete.

Egyes hírek szerint a közlekedésmérnöki szakon végzett Dragnea a Securitate káder-főiskolájának neveltje.

Románia rettegett titkosszolgálata átmentette magát a demokrácia rendszerébe is Romániába. Az államfő, Klaus Johannis is ennek a testületnek a tagja volt – még Ceausescu idejében.

Johannis államfő mandátuma jövőre lejár. A szociáldemokraták valószínűleg Liviu Dragneát jelölik majd, mert – a román alkotmány furcsasága miatt – miniszterelnök ugyan nem lehet, de államfő igen, már ha addig nem kerül börtönbe.

Dragnea azért nem lehet kormányfő, mert 2012-ben választási csaláson kapták, s kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A mostani három és féléves börtönbüntetés kettétörheti a pályafutását, nem szólva arról, hogy ezenkívül van jó pár korrupciós ügye is.

Azért is akarja a befolyása alá vonni a bíróságokat, hogy ezeket ne nagyon vizsgálják. S ezért kellett mindenáron megszabadulnia a különleges korrupcióellenes ügyészség főnökétől, Laura Codruta Kövesitől. A főügyésznő ugyanis már rács mögé juttatott minisztereket sőt ex kormányfőt is.

Brüsszelnek az okoz fejtörést, hogy a populista illiberális politikusok egymást utánozzák és ösztönzik az EU keleti tagállamaiban.

Bár Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski jobboldali párt család tagja, Liviu Dragnea pedig elvben baloldali, ennek nincs különösebb jelentősége.

Mind a választott diktátor pozíciójára törekszenek – tudatosan negligálva az Európai Unió szabályrendszerét. Mindhárman növelni kívánják az állam szerepét az emberek életében. Mindhárman különösen népszerűek vidéken és a gyengén fejlett országrészekben. Brüsszellel szemben nacionalista húrokat pengetnek, mert tudják, hogy ezzel maguk mögé képesek állítani a nem túlságosan tájékozott tömegeket. Az EU központjában attól tartanak, hogy megerősödnek a populista tendenciák a jövő évi Európa parlamenti választásokon. Akkor pedig nehéz lesz előrehaladást elérni a reformokban, melyeket Brüsszelben létfontosságúnak tekintenek, mert különben az Európai Unió lemarad a globális versenyben az USA és Kína mögött.

FRISS HÍREK

Tovább romlo...

Biztos: Várh...

Érkeznek az ...

1 milliárd a...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK