Klaus Johannis államfő megbízása már tavaly lejárt, de miután törölték az elnökválasztás eredményét, ezért meghosszabbították májusig amikor az új kétfordulós elnökválasztást megrendezik.
Szélsőjobboldali pártok a parlamentben kezdeményezték Johannis elnök felfüggesztését, ezért távozik az államfő. Érdekes módon a felfüggesztés mellett foglaltak állást a szélsőjobboldali pártokon kívül a liberálisok és a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ is. Klaus Johannis jól reprezentálta Románia közelmúltját: a szász politikus Ceausescu bukása – 1989 december – után ki akart vándorolni Németországba, de ott nem tartottak rá igényt, mert kiderült róla, hogy a Securitate magasrangú tisztje. Klaus Johannis így Romániában maradt, ahol felvirágoztatta Nagyszebent. Államfőként maximális Nyugatbarátságról tett tanúbizonyságot. Felmerült az is, hogy ő lesz a NATO új főtitkára, de Mark Rutte holland miniszterelnök megelőzte. Romániát Lengyelországhoz hasonlóan az USA és a NATO régiónk kulcsállamának tekinti: a román tengerparton épül jelenleg az észak-atlanti szervezet legnagyobb támaszpontja.
Az USA intenzíven beavatkozik Románia belpolitikájába
A korrupció ellenes főügyészség végezte el a nagy tisztogatást Bukarestben: Moszkva embereit kisöpörték a hatalomból. Laura Codruta Kövesi főügyész, aki a dossziékat az USA nagykövetségtől kapta, jutalmul az Európai Unió főügyésze lett.
A decemberi elnökválasztás első fordulójában – általános meglepetésre – Calin Georgescu szélsőjobboldali jelölt került az első helyre, aki oroszbarát húrokat penget. Emiatt az alkotmánybíróság, mely először elfogadta, később megsemmisítette a választási eredményt. Minden bizonnyal telefont kaptak Brüsszelből és Washingtonból: Románia túlságosan is fontos ország ahhoz, hogy oroszbarát elnöke legyen!
Egy Iosephina Pascal nevű tényfeltáró újságíró Romániában arról írt, hogy “az alkotmánybíróság döntését befolyásolta a Biden kormányzat és a Soros hálózat.” Az újságíró szerint “a változásokért az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége, a USAID és a Freedom House a felelős.”
Trump elnök felfüggesztette a USAID működését, dokumentumait nyilvánosságra hozzák.
A román elit – ellentétben Orbán Viktorral – arra számított, hogy Kamala Harris nyeri a választást, így most a washingtoni támogatás átmenetileg kérdésessé vált.
Trump sem mondhat le Romániáról
A romániai elnökválasztás jelenlegi legfőbb esélyese ugyanaz a Calin Georgescu, aki miatt törölték a korábbi eredményeket. A román hatóságoknak állítólag bizonyítékaik vannak arra, hogy az orosz titkosszolgálat támogatását élvezi, de ezeket a bizonyítékokat nem tették közzé.
Trump telefonon már tárgyalt Putyinnal, és hamarosan személyes találkozóra is sor kerülhet. A fő téma természetesen Ukrajna, de az egész térség szóba kerülhet hiszen Moldova területén orosz csapatok állomásoznak. Moldova lakosságának többsége román, az elnökasszony – Ukrajnához hasonlóan – szeretne a Nyugathoz tartozni. A nagy alku része lehet Románia is, és ez belpolitikai káoszt idézhet elő az országban, ahol a politikai elit jórésze eddig Nyugatbarát húrokat pengetett, és ebből Románia jócskán profitált is.
Trumpot valójában nem érdekli Európa, és Románia sorsa sem érdekli. Az új amerikai elnök minden bizonnyal átértékeli majd a NATO szerepét, de ettől függetlenül Románia stratégiai fontossága megmarad. A román elit pedig évszázadok alatt megtanulta, hogy a nagyhatalmakhoz mindenképp alkalmazkodni kell legyen szó Hitlerről, Sztálinról vagy jelenleg épp Donald Trumpról.
