Az iráni hírszerzés vezetője beszélt erről. Izraelben már korábban meggyanúsították Gonen Szegev volt energiaügyi minisztert, hogy Iránnal dolgozott.
Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter úgy fogalmazott: ellenőrzésünk alatt tartottuk egy ellenséges ország miniszterét. Ezt mintegy mellékesen jelentette be, amikor arról beszélt, hogy több tucat külföldi kémet fogtak el az országban. Köztük sok a kettős állampolgár, a hírszerzés szerint különböző állami intézményekbe épültek be.
A miniszter nem nevezte meg, melyik „ellenséges ország” miniszteréről van szó,
de több médium egyből az egykori izraeli energiaügyi miniszterre, Gonen Szegevre gondolt.
A Jediót Ahronót honlapja azt írja: Szegev 1995-96-ban töltött be miniszteri posztot, majd üzletember lett. Gyanús ügyei voltak, 2004-ben ecstasy tablettákat akart nagy mennyiségben Izraelbe csempészni. Börtönben ült 2007-ig.
Ezután külföldön élt, 2012-ben, Nigériában kerülhetett kapcsolatba az ottani iráni nagykövetséggel. Ezért júniusban
kémkedés miatt vádat emeltek ellene
Izraelben. Ő egyébként azt állította: át akarta verni az irániakat, és hősként akart hazatérni.
Ilyen magasrangú áruló még nem volt Izraelben és Iránnak sem sikerült soha ilyen magasrangú vezetőt beszervezni egy másik államban.
Kémek nem csak ellenséges viszonyban lévő országokban dolgoznak, hanem például az Európai Unió központjában is. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.
Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.
Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.
Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,
nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.
A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.
Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.
Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.
Németországban tartóztattak le egy iráni diplomatát, aki a gyanú szerint a titkosszolgálat operatív tisztjeként terrorakciókat szervezett Európában. Az izraeli titkosszolgálat szerzett erről információkat.
Franciaország és Belgium volt elsősorban a célkeresztben, mert mindkét országban jelentős muszlim és zsidó közösség is él. Az Iszlám Állam is több merényletet hajtott végre mindkét országban.
A Moszad viszont információkat szerzett a most készülő akciókról, és azokat el is juttatta a német, a francia és a belga titkosszolgálatoknak – írja a Háárec.
Ezek után tartóztatták le Németországban a diplomatát, valamint Belgiumban két iránit, akik egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani. A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is.
Mindez közel egy hónapja történt,
az izraeli titkosszolgálat most oldotta fel a hírzárlatot,
és számolt be arról, hogy ők szerezték az információkat a tervezett merényletekről.
Az izraeliek amúgy is erősen lobbiznak, hogy újra zárják nemzetközi karanténba iránt. Donald Trump támogatását sikerült is megnyerniük, az USA ki is lépett az iráni atomalkuból, a többi nagyhatalom viszont nem.
Irán Izrael ellensége, még az állam létjogosultságát sem ismeri el, ugyanakkor vezető szerepre tör a Közel-Keleten – aminek következtében viszont Izrael más régi ellenségeihez egyre közelebb kerül. Lobbiznak az oroszoknál is, hogy vonják meg a támogatásukat Irántól. Ebben a hírek szerint Donald Trump is segíti őket,
állítólag felajánlotta Putyinnak, hogy felszámolják az oroszok elleni szankciókat, ha elérik, hogy Irán kivonuljon Szíriából.
Putyin persze ezt sem ígérte meg.
Arról egyébként, hogy Trump miért áll ennyire egyértelműen Benjamin Netanjahu oldalán, itt írtunk korábban.
Jim Mattis amerikai hadügyminiszter 8 balkáni állam katonai vezetőivel találkozott Zágrábban. Oroszország egyre aktívabb ebben a térségben – szögezte le a Pentagon vezetője, aki célzott arra, hogy Moszkvában örülnének, ha ez a tanácskozás kudarcba fulladna. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn személyesen is találkozik Helsinkiben.
Az oroszokat aggasztja, hogy Montenegró már tagja a NATO-nak – egyébként az ország hadügyminisztere elnökölt a zágrábi tanácskozáson. Macedónia éppen most kapott meghívást a NATO csúcstalálkozón az észak-atlanti szervezetbe, amit Oroszország szkopjei nagykövete elítélt, ám a macedón hadügyminiszter(asszony) Zágrábban leszögezte: bár jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de a jövőjüket a NATO-ban képzelik el. Finoman célzott rá, hogy
az orosz titkosszolgálat Macedóniában – éppúgy mint korábban Montenegróban – aktívan támogatta az oroszbarát politikusokat, beavatkozva a kis balkáni államok belügyeibe.
Az oroszok idegessége érthető, hiszen egyre-másra veszítik el korábbi partnereiket a Balkánon. Jelenleg már csak Szerbiában és Bosznia szerb övezetében számíthatnak első számú külföldi nagyhatalomnak.
Szerbiát egyébként meghívták a zágrábi hadügyi tanácskozásra, de a szék üresen maradt.
A távollétük okát firtató kérdésre a horvát házigazda azt válaszolta, hogy erről őket kellene megkérdezni.
„Putyin nekem nem az ellenségem, hanem a vetélytársam”
– nyilatkozta Trump Brüsszelben, a NATO csúcstalálkozón. Felmerül kérdés: valójában ki képviseli az Egyesült Államok diplomáciáját. Vajon Jim Mattis hadügyminiszter, aki mindent megtesz azért, hogy fokozza az Egyesült Államok befolyását a Balkánon, és visszaszorítsa Oroszországot? Vagy Donald Trump, aki egyezkedni próbál Vlagyimir Putyinnal? A választ senki sem tudja.
A hétfői Trump-Putyin tárgyaláson persze nem a Balkán lesz a legfontosabb téma. A két állam kapcsolatán kívül Szíria problémája izgatja jelenleg a legjobban Donald Trumpot. Nem diplomáciai szempontból, hanem mert a befolyásos zsidó szervezetek támogatására szüksége van a novemberi választásokon az Egyesült Államokban.
Ezért Trump árukapcsolásra készül Helsinkiben: ha Moszkva visszafogja Iránt Szíriában, akkor számíthat a szankciók enyhítésére, illetve feloldására.
Putyin számára prioritás a szankciók megszüntetése hiszen ez a gazdasági nehézségek egyik fő oka Oroszországban. Csakhogy az is aggasztja az orosz elnököt, hogy az USA szépen csendben folytatja Oroszország bekerítését. Erre utal a zágrábi tanácskozás is, amelyen nem csak Macedónia, de Grúzia is meghívót kapott a NATO-ba. Sztálin elvtárs szülőföldje hamarosan NATO tagállam lehet…
Eszkalálódni fognak a kapcsolataink Iránnal – ezt mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Trump.
A színfalak mögött tovább is ment: arról győzködte NATO-partnereit, hogy Irán a nemzetközi terrorizmus legfőbb támogatója, ezért szerinte minden tagállamnak a minimálisra kell csökkentenie az együttműködését Iránnal. Trump érve ebben az ügyben az a merényletkísérlet, amelyet a CIA segítségével hiúsítottak meg Belgiumban.
Június végén letartóztattak két iránit, aki
egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani.
A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is. A CIA információi alapján a németek elfogtak egy iráni diplomatát, aki állítólag a terrorakció szervezője volt. A diplomata állítólag a titkosszolgálat ügynöke Bécsben.
Richard Grenell, az USA berlini nagykövete azt kérte a németektől, hogy tagadják meg a berepülési engedélyt az iráni Mahan Airtől. Ez a légitársaság a Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, a szervezetet pedig terrorizmust támogató intézménynek tekintik az Egyesült Államokban.
Az USA megpróbálja elszigetelni Iránt,
Trump nemrég kilépett az atomalkuból is. Annak keretében Irán azért mondott le az atomfegyverről, mert cserébe a nagyhatalmak, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a szankciók megszüntetését ígérték. Amerikán kívül a többi ország nem akar kilépni az alkuból.
Trump most arra akarja rávenni Európát, hogy alkalmazzon újra szankciókat Iránnal szemben. Sok európai cég felfüggesztette iráni beruházásait, mert attól tart, hogy emiatt hátrányba kerülhet az Egyesült Államokban.
Trump nemcsak az Európai Uniót, de
Oroszországot is szeretné rávenni arra, hogy csökkentse együttműködését Iránnal.
A hírek szerint Helsinkiben azt javasolja majd Putyinnak, hogy ha Oroszország ráveszi Iránt arra, hogy elhagyja Szíria területét, akkor cserébe megszüntetik az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.
Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.
Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban
Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.
Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.
Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.
Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.
Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.
Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.
Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.
Javier Solana 2013-ban NATO főtitkárként Teheránban előkészítette a nagyhatalmak és Irán atomalkuját, melyet végül 2015-ben írtak alá. Az Egyesült Államok volt az egyik nagyhatalom, amelyik aláírta a nemzetközi egyezményt Irán nukleáris programjáról, ám az USA idén kilépett az atomalkuból.
A belbiztonsági minisztérium azonnal reagált: Irán visszakerült a tiltó listára. Minthogy Javier Solana az automatikus rendszeren pályázott a belépésre, a gép visszadobta a kérést, mert Solana korábbi utazásai között ott szerepelt Irán is. Természetesen az idén 75 éves spanyol politikus pályázhat a konzulátuson vízumért, de ez időigényes és fizetni is kell érte, így
Solana mindenképp lekési azt a washingtoni tanácskozást, melynek meghívott vendége volt.
Az esetről beszámoló írás a New York Times-ban az elmúlt hét egyik legolvasottabb cikke volt. A Trumppal csak igen mérsékelten szimpatizáló New York Times olvasók megdöbbentek, hogy még egy volt NATO főtitkár is fennakadhat a szűrőn, melynek elvben a terroristákat kellene kiszűrnie. Amióta Trump az elnök, egyre szigorítják a belépési feltételeket az Egyesült Államokba, s ezzel egyidejűleg a hatóságok arra törekszenek, hogy minél több illegális bevándorlót minél gyorsabban kitegyenek az USA területéről.
Az America First politika nem mindenütt vált ki szimpátiát az Egyesült Államokban sem: nemrégiben Trump szóvivőjét kidobták egy Washingtonhoz közeli étteremből. Az amerikai tulaj kerek perec kijelentette: nem akarnak olyan embert kiszolgálni, aki olyan embert szolgál, mint Donald Trump!…
Botrányos körülmények között lett 1-1 a Portugália-Irán meccs a foci vb-n, Ronaldo büntetőt rontott, majd megúszta, hogy leütötte az egyik védőt. A spanyolok 2-2-t játszottak a marokkóiakkal, így csoportelsők lettek. Az egyiptomi kapus megdöntötte a korrekordot, ráadásul remekül védett. Uruguay simán verte Oroszországot, de mindkét csapat továbbjutott. Nem volt még olyan vb, amelyen ennyi 11-est ítéltek, mint most.
A csoportkör harmadik fordulója az A csoport meccseivel kezdődött. Itt már korábban eldőlt, hogy Uruguay és Oroszország a két továbbjutó, a két csapat találkozóján a csoportelsőség volt a kérdés.
Különleges szurkolók is vannak a vb-n. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Az oroszok eddig hiába voltak nagyon meggyőzőek, most játszottak először erős ellenféllel, és ez hamar látszott is: Luis Suárez szabadrúgásával Uruguay már a 10. percben vezetett. Nem sokkal később pedig már kétgólos volt az előny, méghozzá egy öngóllal: a balhátvéd Diego Laxalt távoli lövése Gyenyisz Cserisev sarkáról pattant a kapuba.
Ráadásul az oroszok még az első félidőben emberhátrányba kerültek,
miután Igor Szmolnyikov két, felesleges szabálytalanságért kilenc percen belül két sárga lapot is kapott.
A második félidőben egyik csapat sem hajtotta túl magát, mindkét oldalon voltak kisebb-nagyobb helyzetek, végül nem sokkal a vége előtt az uruguayiak belőtték harmadik góljukat: Godín fejese után kipattant a labda a kapusról, Edison Cavani pedig közelről a hálóba lőtt.
3-0-ra nyert Uruguay,
és csoportelsőként lépett tovább.
A csoport másik meccsét két, pont nélküli csapat játszott, de már a kezdés előtt kiderült, hogy megdől egy világbajnoki rekord. Az egyiptomiak kapusa, Esszam el-Hadari ugyanis
45 évesen és 161 naposan lépett pályára,
és ezzel ő lett minden idők legidősebb vb-játékosa.
A meccsen korán megszerezte a vezetést az egyiptomi csapat, Mohamed Szalah emelte át a kifutó kapust – ez azt jelentette, hogy Egyiptom 1934 óta most először lőtt akciógólt világbajnokságon.
Ezután is Egyiptomnak voltak helyzetei, mégis Szaúd-Arábia egyenlíthetett volna, kezezés miatt ugyanis büntetőt kaptak. Fahad al-Muvallad lövését viszont
kivédte a 45 éves kapus.
A félidő végén viszont Szaúd-Arábia még egy büntetőt kapott (még videózás után sem volt egyértelmű az eset), ezt viszont Szalman al-Faradzs már belőtte.
Ezzel egyébként egy másik rekord is megdőlt: ez volt a 18. büntető a vb-n, nem volt még olyan világbajnokság, amelyen ennyi 11-est ítéltek volna.
A második félidőben a szaúdiak voltak fölényben, el-Hadari többször is nagyot védett, de a meccs legvégén, a hosszabbítás ötödik percében már ő is tehetetlen volt: Szalem el-Dauszari lőtt a kapuba éles szögből, vagyis
A B csoportban csak az volt biztos, hogy Marokkó már nem juthat tovább, a másik három csapatból viszont bármelyik. Az Irán-Portugália meccs a portugáloknak a döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz, Iránnak ehhez mindenképp győznie kellett volna.
Ennek ellenére a portugálok akarata érvényesült az első félórában, bár az irániaknak is voltak veszélyes kontráik. A félidő végén aztán gyönyörű góllal szerzett vezetést Portugália: Adrien Silva sarokkal visszatett labdáját Ricardo Quaresma jobb külsővel csavarta a hosszú fölső sarokba.
A második félidőben hamar eldönthették volna a portugálok a meccset: videózás után 11-est kaptak,
Ronaldo gyenge lövését könnyedén fogta az iráni kapus,
Bejranvand. Az irániak ettől magukra találtak, a meccs viszont egyre sportszerűtlenebb volt, mindkét oldalon voltak durva szabálytalanságok, és egyre több volt a reklamálás is. Volt, hogy centikre üvöltöttek a bíró arcába – a FIFA útmutatása szerint ilyenkor egyébként azonnali piros lapot kellene adni.
Ronaldo is megúszott egy kiállítást: miután az egyik védővel harcolt a labdáért, könyökkel leütötte. A videóbíró jelzett, a paraguayi bíró percekig nézte a felvételt, majd
érthetetlen módon csak sárga lapot adott Ronaldónak.
Az utolsó percekben tovább fokozódott az őrület – egy beadás után a portugál 16-oson belül Cedric kezére pattant a labda, megint jött a videózás, a meccsen immár harmadszor, ezután pedig a büntető, amelyet Karim Anszarifard be is lőtt.
A 95. percben a győzelmet és így a továbbjutást is megszerezhette volna Irán, Taremi azonban nagy helyzetben az oldalhálóba lőtt, így
maradt az 1-1-es döntetlen,
és a portugál továbbjutás.
Ronaldo megúszta a kiállítást, de a csoport első helyéről lecsúsztak. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
A spanyoloknak Marokkó ellen szintén elég lett volna egy pont a továbbjutáshoz, győzelemmel pedig a csoportelsőségre lett volna nagy esélyük.
Ennek megfelelően aktívan is kezdtek, egy spanyol hiba után mégis Marokkó szerezte meg a vezetést: Sergio Ramos és Iniesta nem értették meg egymást, így Khalid Butaib egyedül mehetett a kapura és ki is használta a ziccert. Pár perccel később viszont Iniesta kígyózott át a marokkói védelmen, a passzát pedig Isco lőtte az ötösről a léc alá.
Sok volt a helyzet mindkét oldalon:
a második félidőben Amrabat hatalmas kapufát lőtt, Isco fejesét pedig a gólvonalról tisztázták. Egyre nagyobb lett a spanyol fölény, mégis megint a marokkóiak szereztek vezetést: egy szöglet után Ramost megelőzve Juszef en-Nesziri fejelt a kapuba.
A meccs végén viszont a spanyolok ismét kiegyenlítettek: Carvajal beadása után Iago Aspas sarokkal tette a kapuba a labdát. Elsőre ugyan lest jeleztek, jött viszont itt is a videózás, és így kiderült, hogy centikkel ugyan, de nem volt les.
2-2-es döntetlen lett a vége.
A meccs végén még volt egy kisebb dulakodás, miután az egyik marokkói nekiment a spanyol kispadnak.
Az iráni egyenlítés miatt végül Spanyolország lett a csoportelső, több lőtt gólja miatt.
Gonen Segev 1995-96-ban, Jichák Rabin miniszterelnök idején energiaügyi miniszter volt. 2004-ben letartóztatták, mert ecstasy tablettákat csempészett Hollandiából Izraelbe. A börtönbüntetés letöltése után 2007-ben elhagyta Izraelt.
Segev nemrég hazatért és ismét letartóztatták. A Sin Bét, a belső elhárítás szerint azért, mert amikor Nigériában tartózkodott, kapcsolatba került az iráni titkosszolgálattal. Az izraeli elhárítás szerint pénzért stratégiai fontosságú adatokat juttatott el Iránnak. Ez főbenjáró bűnnek számít Izraelben, mert Irán a legfőbb ellenfele a zsidó államnak, miután az Izrael létét sem hajlandó elismerni.
Jelenleg Irán katonailag terjeszkedik az Izraellel szomszédos Szíriában, és ez rendkívüli mértékben nyugtalanítja a zsidó állam vezetőit.
Irán jelenleg rakétákat gyárt Szíriában, és ezekkel a rakétákkal a Hezbollah síita milícia közvetlenül támadja Izraelt Libanonból. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen bombázza az iráni katonai létesítményeket Szíriában.
Ebben a helyzetben egy kémvád Iránnal kapcsolatban rendkívül kellemetlen egy volt miniszter esetében. Segev természetesen tagad. Ügyvédei arra hivatkoznak, hogy nem tekinthetnek be a dossziékba, mert azok szigorúan titkos katonai információkat tartalmaznak. Izraelben nagyon ritka, hogy ilyen magas rangú politikusokat kémkedés vádjával hozzanak összefüggésbe Iránnal vagy más ellenséggel kapcsolatban. Ha bebizonyosodnak a vádak az egykori miniszter ellen, akkor a legsúlyosabb büntetésre számíthat Izraelben.
Néhány órával a spanyol-portugál rangadó előtt hozták nyilvánosságra a hírt: adócsalás miatt elítélte a bíróság a portugál sztárt. Aki aztán mesterhármast lőtt a spanyolok ellen, de a vége így is döntetlen lett. A többi mai vb meccsen Uruguay Egyiptomot, Irán pedig Marokkót verte 1-0-ra.
Uruguay-Egyiptom meccsel kezdődött a foci vb második napja, a tegnapi nyitómeccs után. Az egyiptomiaknál nem játszhatott a legnagyobb sztár, Mohamed Szalah, akinek még nem jött rendbe teljesen a BL-döntőn szerzett sérülése, így valószínűleg a szakvezetés úgy döntött, hogy azon a két meccsen játszik majd, amelyik fontosabb lehet a továbbjutást tekintve.
Uruguay ellen aztán
meglepően jól tartották magukat az egyiptomiak,
nagyon jól védekeztek, a dél-amerikaiaknak helyzetük is alig volt. Amikor pedig mégis, akkor több esetben az egyiptomi kapus, el-Senavi védett nagyszerűen, például Suárez két ziccerénél, vagy Cavani távoli lövésénél, egyszer pedig a kapufa is kisegítette.
A 89. percben azonban már ő sem tudott mit tenni: egy szabadrúgást az Atlético Madrid védője, Giménez a kapuba fejelt, ezzel
1-0-ra nyert Uruguay.
A nap második meccsét Marokkó és Irán játszotta. A találkozó a marokkóiak mezőnyfölényével kezdődött, volt egy-két helyzetük is, de a legnagyobb ziccert az irániak hagyták ki a félidő végén: az egyik sztárjuk, Azmun egyedül vihette kapura a labdát, de védett a kapus, majd az ismétlés is elakadt benne.
A második félidőben aztán egyre unalmasabb lett a meccs, helyzetek se nagyon voltak, az iráni kapusnak kellett egyszer egy távoli lövésnél védenie. Az utolsó percek viszont itt is gólt hoztak, méghozzá a vb első öngólját: a 95. percben egy beadás után a marokkói Buhadduz a saját kapujába fejelt, így
1-0-ra nyert Irán.
A nap rangadóját Spanyolország és Portugália játszotta este, pikáns előzmények után. A spanyolok két napja kirúgták a szövetségi kapitányt, mert a szövetség engedélye nélkül aláírt a Real Madridhoz, a portugálok legnagyobb sztárjáról, Cristiano Ronaldóról pedig ma derült ki, hogy elítélte a spanyol bíróság.
A Real Madrid játékosának adócsalási ügye régóta tart már. A vád 14,7 millió eurós csalásról szólt, az eredeti hírek szerint három és fél év börtönre is számíthatott volna. Az ítélet végül 5,7 milliós csalásról szól, ezért
Ronaldo két év börtönt és 18,8 millió eurós pénzbüntetést kapott.
Ez nem jelenti azt, hogy valóban börtönbe is kell mennie: a spanyol törvények szerint ugyanis a rövidebb büntetéseket, amennyiben első alkalommal ítélnek el valakit, automatikusan felfüggesztik.
A meccsen aztán már az elején előnybe kerültek a portugálok: Nacho hozzáért Ronaldóhoz a 16-oson belül, a portugál elesett, a bíró büntetőt ítélt, amit Ronaldo be is lőtt. A gól után mezőnyfölénybe kerültek a spanyolok, de a portugál kontrák is veszélyesek voltak, egy alkalommal Jordi Alba óriási helyzetben mentett az utolsó pillanatban.
A félidő közepén jött az egyenlítés: Diego Costa és Pepe küzdött a labdáért, a portugál eljátszotta, hogy Costa megütötte, de a bíró nem hitte el, Costa tovább vitte a labdát, és két másik védőt kicselezve szép gólt lőtt.
Aztán majdnem a vezetést megszerezték a spanyolok: Isco lövése a felső lécről a gólvonalra pattant, később Iniesta lőtt centikkel mellé. A szünet előtt mégis a portugálok lőttek újabb gólt: Ronaldo lapos lövését a sokak által a világ legjobb kapusának tartott De Gea csúnyán bevédte.
Hatalmas potyagól volt.
A szünet után folytatódott a spanyol mezőnyfölény, és hamar sikerült ismét egyenlíteni: egy szabadrúgás után Busquets fejelte vissza a labdát Costa elé, akinek két méterről nem volt nehéz dolga. Néhány perccel később már a spanyolok vezettek: egy megpattanó labda Nacho elé került, aki 18 méterről kapásból rálőtte, óriási kapufás gól lett belőle.
Ezután a spanyolok visszavettek az iramból, így kicsit leült a meccs, a végére azonban itt is maradt gól. A portugálok kaptak egy szabadrúgást jó helyről, a második félidőben pedig szinte labdához sem érő Ronaldo pedig ebből belőtte harmadik gólját. Érdekesség, hogy ez volt a 48. szabadrúgása Eb-ken és vb-ken, amit kapura lőtt, és az első gólja.
A végén még nyerhettek is volna a portugálok, de Quaresma lövését blokkolták a védők, így maradt a 3-3.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
