fidesz Archives » Oldal 46 a 81-ből » Független Hírügynökség

Politikai (h)arcképcsarnok – 2. Kósa Lajos, az 1300 milliárd forintos ember

-

2018-05-02

Politikai (h)arcképcsarnok – 2. Kósa Lajos, az 1300 milliárd forintos ember

Egy sokak által talán elfeledett, ám a maga idejében meglehetősen necces történettel kezdenénk Kósa Lajos portréjának felvázolását. Azzal a13 évvel ezelőtti esemény felidézésével, amelyet a köznyelv annak idején vakondokozásnak hívott.

2005. júniusában, amikor Sólyom Lászlót köztársasági elnökké választották, Kósa Lajos Debrecen polgármestere volt. A cívisvárosban előbb Mr. 10, majd utóbb Mr. 20 százalékként ismert – az elnevezések eredetét a sajtópereket elkerülendő csak privát üzenetben áruljuk el – a köztársasági elnökválasztáskor megmentette a Fidesz becsületét.

Emlékezetes, hogy a Fidesz akkor Sólyom Lászlót jelölte, míg a kormányzó szocialisták az akkor házelnökként funkcionáló Szili Katalint. A választás nagyon szorosnak ígérkezett, minden szavazat számított és ebben a helyzetben

Layer József képviselő, a Fidesz hajdúhadházi embere, máig tisztázatlan körülmények között a szocialisták jelöltjére, Szili Katalinra szavazott volna.

Azaz, szavazott is Szilire, de a szavazólapot már nem tudta bedobni az urnába: Kósa Lajos ugyanis utolérte a Joe bácsinak becézett kollégát, s még mielőtt az idősebb frakciótárs valamilyen meggondolatlanságot elkövethetett volna, kiragadta a kezéből a szavazólapot.

Ezt követően Joe bácsi, Kósa Lajos díszkíséretében, új lapot kért, és másodszorra már sikeresen oldotta meg az elsőre nehéznek tűnő feladatot: a megismételt szavazásán Sólyom Lászlóra szavazott, és ezzel az ügy, annak rendje és módja szerint el is intéződött.

Joe bácsi utóbb azt mondta a sajtónak, hogy egy évvel korábban egy agyérgörcs következtében az egyik szemére majdnem teljesen megvakult, gyógyszert kell szednie, ám a nagy választási zűrzavarban nem volt még ideje a napi adagját magához venni, ezért nem látott rendesen.

Joe bácsinak szerencséje volt. Kósa ugyanis karjánál fogva odavezette a bizottsághoz, közösen eltépték a szavazólapot, és újat kértek helyette. Az önzetlen Kósa még abban is segített a kis híján rosszul szavazó társának, hogy melyik karikába írja az ikszet.

Kósa Lajos és a nők

Herényi Károly a legbunkóbb magyar politikusnak nevezte Kósa Lajost. Kósa azzal verte ki a biztosítékot az akkor még az MDF-ben tevékenykedő politikusnál, hogy a Playboy című folyóiratban Dávid Ibolyáról a következőket nyilatkozta: „ugye mindenki észrevette, hogy általában ferdén tartja a fejét. Szegénynek volt egy súlyosabb autóbalesete. Na most, az embernek az a benyomása, amikor nézi, hogy ez a ferdén tartott fej a gondolkodó ember póza…pedig nem az.”

Kósa különös viszonya a női nemmel nem csupán Dávid Ibolya kapcsán érhető tetten. Amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök – akkoriban sokak által felemlegetett és szövegkörnyezetéből kiemelt – nyilatkozatában az öregecske feleségek lecserélésnek lehetőségéről beszélt, Kósa Lajos nem mulasztotta el megjegyezni: „képzeljük el, amint Dobrev Klára egy fiatal, kigyúrt testű kertészlegénnyel enyeleg.”

Ezen gálánsnak csak módjával nevezhető modor ellenére 2008-ban Kósa Lajos Magyarország legnépszerűbb politikusa volt. (Igaz, Sólyom László holtversenyben).

Kósa párton belüli népszerűsége már Orbán Viktornak szemet szúrt.

Nem is ok nélkül: akkoriban olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy Kósa egy Orbánnal szembeni centrum szervezésén buzgólkodik.

„Kósa elvtárs jó elvtárs“ – mondta Orbán az ő és a debreceni polgármester közötti állítólagos vetélkedésre utalva. Vicces megjegyzésének szánta, de állítólag Kósa nem tudott felszabadultan nevetni rajta.

Huti, tuszu, stüszi..

Kósa Lajos több mulatságos nyilatkozatával is kiemelkedik politikustársai közül. Azt is mondhatnánk, hogy megnyilatkozásaival színesíti az egyre sivárabbá és mosolytalanabbá váló magyarországi közéletet.

2014 novemberében például a fémkupakok áfájáról tartott eligazítást a sajtó munkatársainak, alig fél évvel később pedig a parlament rendészeti bizottság elnökeként elemezte a geopolitikai konfliktusokat.

Amit 2016 januárjában mondott, az nem volt ennyire mulatságos. Ekkor derült ki, hogy Kiss László akkori úszókapitány múltjában egy igen sötét és dicstelen folt éktelenkedik: Kiss és társai a hatvanas évek elején megerőszakoltak egy lányt az uszodában. A fél évszázad múltán előásott ügyből hatalmas botrány lett, s nemcsak Kiss László, de az úszószövetség akkori elnöke, Gyárfás Tamás – neki egyébként mostanság más bajai is vannak – is távozni kényszerült.

Kósa Lajos ebben a kérdésben a következőket tartotta fontosnak a közvélemény tudtára adni: „..az élsport velejárója az erőszak, a futballpályáról sem viszi el a rendőr azt a játékost, aki belerúg a másikba. Még akkor sem, ha az illető a földön fekszik.”

Ezzel a kijelentésével Kósa Lajos nem lett igazán népszerű, sokan vannak ugyanis, akik azt gondolják, hogy az élsportnak nem „velejárója” az erőszak, legföljebb mellékhatása. Az élsport „velejárója”, és lényege is egyben a tehetség, a szorgalom, a teljesítmény.

A politika világa az, ahol, ha nem is megengedett, de megszokott a sportszerűtlenség.

Kósa Lajos, talán mert felismerte, hogy nyilatkozataival nem mindig aratott osztatlan sikert, 2016-ban azzal az ötletével állt elő, hogy szabályozni kellene a sajtótájékoztatók rendjét és csak arról kérdezhessék az újságírók a politikusokat, ami a sajtótájékoztató témája.

Derűsnek tűnő, bohókás történetek ezek, amelyek Kósa Lajossal kapcsolatban időről időre felmerültek. Mintha egy bohókás, hedonista hajlamokkal megáldott honfitársunk mulatságos mindennapjaihoz asszisztálnánk. Pedig a felszín alatt igen komor mélységek lapulnak.

Kósa mama malacai

2017. májusában például az volt a téma, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, vagyis nem kezdtek nyomozni

Kósa Lajos tárca nélküli miniszter felesége gyanúsan alacsony áron vásárolt

cége ügyében. Kósa felesége egy évvel korábban mindössze hatmillió forintért vette meg a Tócó-Pece Kft.-t, úgy, hogy a cég eszközállománya korábban 140 millió forintot ért. A miniszter azzal védekezett, hogy a Tócó-Pece az eladás előtt hirtelen eladósodott, ezért lehetett ilyen olcsón megszerezni.

Idén januárban pedig kiderült, hogy Kósa Lajos 82 éves édesanyja vásárolt magának egy fél sertéstelepet. Az idős asszony egyébként nyugdíjazásig védőnként, majd bölcsődevezetőként dolgozott. De úgy látszik, Kósa néni még ehhez is értett: nem csupán megvásárolta a fél sertéstelepet, de rögtön utána még tőkét is emelt. Nem is keveset: egyik évről a másikra 47 ezer forintról 67 millióra duzzadt a telep törzstőkéje

2018. márciusában pedig robbant az 1300 milliárd fontos botrány, ráadásul úgy, hogy kiderült: hogy nem csak Kósa édesanyja, de neje is érintett a rejtélyes csengeri örökség ügyében. Elképzelni is nehéz, hogy mennyi pénzt, 1300 milliárd forintot örökölt – állítása szerint – egy csengeri asszony, aki Kósa Lajos szíves közlése szerint őt bízta meg a hatalmas összeg kezelésével. De nemcsak neki jutott volna jutalék a pénzből, a közjegyzői okiratok szerint édesanyja a 800 millió forintos ajándék kedvezményezettje – igaz, első körben még Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyi nevére szólt a papír.

A Svájcban elfogott és őrizetbe vett, csengeri örökösnőként elhíresült, Szabó Gáborné és Kósa Lajos több éves kapcsolatáról a sajtó nem kormánypárti része bőségesen beszámolt. A Független Hírügynökség is többször írt a témáról, például , itt, itt, és itt, az akkor még szabadlábon lévő Szabó Gáborné is egyedül nekünk nyilatkozott a hihetetlenül sok pénzről, valamint Kósa Lajossal való kapcsolatáról…

Az 1300 milliárd forintos balhé sok volt a Fidesznek. különösen a választási kampány hajrájában nem jött jól Orbán Viktor pártjának, hogy egyik illusztris politikusa ekkora balhéba keveredett. Kósa Lajost ezért a kampány utolsó periódusában jegelték, kampányrendezvényeit lemondták és gyakorlatilag teljesen eldugták a nyilvánosság elől. Az elővigyázatosságnak meg is lett az eredménye: az akkor még tárcanélküli miniszterként ténykedő Kósa hozta a kötelezőt, és Debrecenben megnyerte pártjának a választást.

A renoméja azonban nem állt helyre. Orbán Viktor megvált egyik legbotrányosabb alkalmazottjától, és közölte, hogy negyedik kormányában nem tart igényt miniszteri szolgálataira.

Kósa Lajos legújabb, lapzártánkkor érvényes megbízatása szerint a Fidesz 2019-es önkormányzati választási kampányának a vezetője. Hogy ez most, 2018 első felében mit takar? Amit biztosan tudunk: azt, hogy Kósa Lajosra jelen állás szerint nem számít a párt. Kellett neki egy hely, ahol nem tud nyilatkozni és nyilvánosan kárt okozni.

Nyújtani az alternatívát

Blogolda

Föld S. Péter

-

2018-05-02

0

Vannak olyan szavak, kifejezések a magyarországi közbeszédben, amelyek bölcsességnek tűnnek, és azt a látszatot keltik, mintha valaki okosat mondana. Közben meg nem jelentenek semmit.

Az egyik kedvencem: alternatívát nyújtani. Hogy az ellenzék azért veszített, mert nem tudott alternatívát nyújtani az embereknek. Vagy, másképpen: nem tudtak igazi alternatívát nyújtani.

Közben meg, mást sem nyújtottak, mint alternatívát. Elmondták, ahol lehetett, hogy milyen Magyarországot szeretnének. Nem részletezném, legyen elég annyi, hogy nem olyat, amilyent Orbán Viktor és a Fidesz épített. Kevesebb korrupciót, több békességet ígértek a magyaroknak, tisztességesebb, kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, működő egészségügyet, versenyképes oktatást.

Sorolhatnánk.

Mást sem tettek, minthogy alternatívát nyújtottak. Azon persze lehet vitatkozni, mennyire hitelesen nyújtották ezt az alternatívát, mennyire voltak profik abban, hogy nézeteiket minél több emberrel megismertessék és minél több helyre eljuttassák. Arról nem is szólva, hogy milyen lehetőségeik voltak erre – az ország nagyobb részén csak a kormánypárt propagandáját lehetett olvasni, hallani, nézni.

És megint más kérdés, hogy azok az emberek, akikhez még így is eljutott az ellenzék által kínált alternatíva, vevők voltak-e a számukra kínált lehetőségre. Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországnak az a része, amely 49 százalékkal kétharmados többséghez juttatta a Fideszt, elégedett azzal, ami van. Hálásak, hogy a kormány megállítja a határon az amúgy nem hozzánk induló migránsokat és elüldözi az őket idecsalogató, majd simogató civileket. Örülnek, hogy közösen utálhatjuk Soros Györgyöt, aki ugyan sok jót tett Magyarországgal, és annak idején a Fidesz számos prominensével, ám ő mára megváltozott, és rosszat akar Magyarországnak, valamint a Fidesznek.

Nem arról van szó tehát, hogy az ellenzék nem tudott volna alternatívát nyújtani az embereknek, hanem arról hogy nem tudta megszólítani őket. Utóbbi kifejezés persze ugyanolyan ostobaság, mint az hogy alternatívát nyújtani – de erről majd egy más alkalommal.

A gyanú és árnyéka

Kardos Ernő

-

2018-05-02

0

Vad egyeztetési láz tört ki az ellenzék soraiban. A megbeszélés kezdeményezője Szél Bernadett arról a stratégiáról akar az ellenzéki pártokkal egyeztetni, amelyet a még meg sem alakult parlamentben alkalmaznának. Az eseményen mindenki ott volt: az MSZP, a DK, a Párbeszéd, és a Jobbik képviselője is, korábban egyébként hasonló ötlettel a szocialisták is próbálkoztak. A zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az LMP társelnöke – a választások után két héttel – azt igyekezett a baloldali pártokban tudatosítani, hogy a jövőben a választókért kell dolgozni, illetve nem egymással, hanem a Fidesszel kell megküzdeniük. A hivatásos véleménymondók viszont azonnal emlékeztettek arra a „történelmi” bűnre, amelyet az LMP közvetlenül a választások előtt követett el azzal, hogy a fővárosban nem léptette vissza öt jelöltjét. Ha ezt megtette volna, akkor ma nincs a Fidesznek kétharmada, s az ellenzék sem marad teljesen eszköztelen parlamentben. Ez lett volna az igazi ellenzéki stratégia.

Ennek hiányában kitört a botrány az LMP-ben, de a mai napig nem azt kívánják tisztázni, hogy a választási véghajrában Szél Bernadett miért csak látszategyeztetéseket folytatott az ellenzék többi pártjával, s miért nem követelt kölcsönösen előnyös visszaléptetést. Ha ugyanis a társelnök valódi egyezséget köt, akkor Orbán Viktor ma nem teljhatalmú ura az országnak; nincs alkotmányozó hatalma, nem nevezhetné ki ismét legfőbb ügyésznek Polt Pétert, nem lenne befolyása a Kúria új elnökének kiválasztásában sem, s nem dönthetne személyesen az idén kinevezendő alkotmánybírákról. De ezt a hatalmi centralizációt nem akadályozta meg az LMP, ehelyett fegyelmi eljárást kezdeményezett az ellen a Hadházy Ákos ellen, aki az ellenzék jobb választási eredménye érdekében – talán nem a párt belső szabályzatának megfelelően – még időben visszaléptetett volna néhány ellenzéki jelöltet.

A többit már tudjuk, illetve az egészről fogalmunk sincs. Ugyanis Hadházy azért nem tudta a győzelemre esélytelen jelölteket visszaléptetni, mert a párt főtitkári teendőit ellátó Sallai Róbert Benedek az erről szóló javaslatot nem terjesztette a döntéshozó elnökség elé. Sallai ugyanis úgy vélekedhetett, hogy a „komcsik” erősödése nagyobb probléma, mint a Fidesz kétharmada. Ezért Schiffer András társaságában százmilliós kártérítési perekkel fenyegette meg a visszalépni akaró LMP-s jelölteket. A kilátásba helyezett eljáráshoz Sallai pont azt az ügyvédet, Schiffer András kérte fel, aki feltehetően megfogalmazta ezt az alapszabályt, s aki regnálása idején egyébként szintén ellenzett mindenfajta együttműködést a baloldallal.

Az esetről nemcsak Hadházy nyilatkozott, de állítását az LMP más vezetői is megerősítették szerkesztőségünknek. Természetesen Schiffer és Sallai nyilvánosan cáfolják a történteket, de aki a politikát figyeli mégiscsak azt látja, hogy a Sallaival lefolytatott vita után kórházba viszik Hadházyt. Az LMP pedig viselni kényszerül azt a bélyeget, amely kijár azoknak, akik tudatosan, vagy sem: kétharmados hatalomhoz juttatták Orbán Viktort. Miközben győzelmet ígértek, hisz az utcákon még látható művészi fotókon Szél Bernadett sejtelmesen és diadalmasan mosolyog: „most mi jövünk!” A plakátokat rövidesen lekaparják, de vele nem tűnik el az LMP-ben csalódott szavazók bizalmatlansága.

Ugyanis aligha lehet hitelvesztés nélkül Orbán Viktort teljhatalomhoz juttatni, s közben ellenzéki együttműködésről kerekasztalokat szervezni. A politika kulisszatitkait jól ismerő Herényi Károly a közelmúltban azt írta, hogy Schiffer egykori pártjának az a szerepe és küldetése, hogy az Orbán által kitalált centrális erőteret egyben tartsa. A nemzetközi hírű szociológus professzor, Szelényi Iván pedig azt nyilatkozta: ha az LMP nem létezne, akkor minden bizonnyal ezt írná fel az orvos Orbán Viktor számára. Az LMP azt csinálta, ami a Fidesz számára fontos. Persze Orbán nélküle is nyert volna, de ehhez az LMP nagyon jól bedolgozott. Mások pedig azt jósolták, hogy a párt zokszó nélkül elvállalná a koalíciós fél szerepét, ha a Fidesz kisebbségben maradna.

Mindez persze legfeljebb látszat, de olyan látszat, amely földig rombolhatja az LMP hitelét.
A pártvezetés is érezheti ezt a veszélyt, azért is siethetett Szél Bernadett mielőbb tárgyaló asztalhoz hívni az ellenzéki pártokat, hogy igyekezzen ellenzéki arculatot adni a pártjának.
S közben persze gyakran elhangzik az is, hogy az LPM eddigi teljesítményét visszaigazolja, hogy létezése óta idén érte el a legjobb választási eredményt. Ami így nem igaz, mert az idei választásokon az LMP a szavazók 7.1 százalékának a szavazatait kapta, a 2010-es voksoláson pedig 7.48 százalékot gyűjtöttek be. Az végképp nem világos, hogy ezzel az eredménnyel, hogyan akar kormányozni a párt, ha nem koalícióban. Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy korábban az LMP visszautasította az alakuló Új Pólus formáció együttműködési ajánlatát is.

Pedig az LMP az egyik legkreatívabb, legharcosabb ellenzéki pártnak látszik, s ehhez a múltja is hitelt adhatna. Hisz Hadházy és párttársai az elmúlt egy évben élesen támadták a vitatott paksi atomerőmű bővítését, s vele az Orbán-Putyin kapcsolatot. Leleplezték a kormány, vagy a kormányközeli oligarchák milliárdos csalásait, Farkas Flórián visszaéléseit, az OLAF jelentés nyomán feltárták az Elios ügy részleteit, s vég nélkül sorolhatnák Szél Bernadett büntetéssel is járó parlamenti akcióit.

Ugyanakkor nehéz elfelejteni, hogy az LMP elnökeként Schiffer András még 2009-ben segédkezet nyújtott a Fidesznek, és az akkor hatalomba készülő Orbán helyett feljelentést tett Sukoró ügyben. Ezzel segítette a Gyurcsány kormány elleni akciót – Császy és Tátrai ügyét – a politika felszínén tartani. Vagy amikor hiányzott a Fidesz kétharmada, akkor az LMP közreműködésével választottak alkotmánybírákat, ami lehetne józan, politikai döntés is. Ámbár annak fényében nehéz ezt hinni, hogy Tusványoson, Szél Bernadett viccelődve küldte el Soros Györgyöt melegebb éghajlatra. És most már ebbe a sorba illik az is, hogy az LMP a 2018-as országgyűlési választáson kétharmadhoz segítette a Fideszt. Legalábbis ez a látszat. Emiatt egyre nehezebb elhinni, hogy lehet más a politika.

Orbán a zsonglőr, övé a manézs

Lendvai Péter

-

2018-05-01

0

Vajon mit lehet mondai egy olyan pártról, amely sorozatban harmadszor nyeri meg az országgyűlési választásokat, ráadásul meggyőző fölénnyel, kétharmados többséggel? Szabad-e kritikával illetni, arról beszélni, hogy antidemokratikus, minden maga alá gyűr, kiiktatja a fékeket és ellensúlyokat, formálissá teszi az ellenzék szerepét? Nem követjük el azt a hibát, amelyre – lássuk be – hajlamosak vagyunk, és amely felmentést ad a gyengén teljesítők számára?

Nyilvánvaló, ha a szerző maga objektívnek is igyekszik feltüntetni magát, hamar lebukik, akár a Fidesz hívője, akár az ellenzéke. Az érvek, a teljesítmény értékelése, az a szempontrendszer, amellyel a témát megközelíti, nyilvánvalóvá teszi az álláspontját, az elvi megközelítését, de elfogultságait is. Olvasóink közül bizonyára többen is voltak már részesei olyan vitának, amikor egy-egy párt, politikai oldal teljesítményét próbálták értékelni; manapság sajnos nincsenek meggyőző érvek, mindig mindenre van valami válasz, amely vagy felment, vagy éppen kritizál. Szóval, amikor most azt állítanánk, hogy mi ezúttal megpróbáljuk tárgyilagosan megvizsgálni, miként is szerepelt az elmúlt időszakban a vezető kormánypárt, aligha tetszeleghetünk az objektív elemző szerepében, pedig ezt hisszük magunkról.

Ráadásul, a Fideszről szólva, különösen nehéz a helyzetünk. (Sorozatunkból tudatosan hagytuk ki a Kereszténydemokrata Néppártot, a Fidesz testvérét, az párt ugyanis a közvélemény előtt valójában nem létezik. Van ugyan egy önálló frakciója a parlamentben – sokszor kinevezéssel jutnak oda az emberek – ennek a frakciónak azonban legfeljebb annyi a szerep, amit a Fideszben ráosztanak, sem önálló véleménnyel önálló hanggal, ennek megfelelően önálló karakterrel sem rendelkezik. Külön kitérhetnénk persze elnökére, aki egyszersmind miniszterelnök helyettes volt, van és lesz, Semjén Zsoltra, de az ő legnagyobb tette is, kimerül egy szarvas svédországi leterítésében. A KDNP munkáját tehát fedje jótékony homály, szerintem így járnak jobban).

Nem vagyunk könnyű helyzetben akkor sem, ha pusztán a Fidesz munkáját vizsgáljuk. Amit sietve le kell és le lehet róla rögzíteni, az a hihetetlen fegyelem, ahogy ez a párt működik. És ezt kéretik most nem a negatív tartományba sorolni; valóban nagy erény, ha egy politikai formáció képes azt a képet mutatni önmagáról, hogy ott egység van. Igaz, hogy a napokban Lázár János arról beszélt – még ha azt a hírügynökség meg is cenzúrázta – , hogy a Fideszen belül is akadtak olyanok, akik a párt, a kormány bukására játszottak, ebből hozzánk, földi halandókhoz semmi nem jutott el. Mi legfeljebb annyit láthattunk, hogy akár a párt elnöksége, akár parlamenti frakciója óramű pontossággal hajtja végre a rá kirótt feladatot. Ez a feladat, az elmúlt esztendőt, de inkább két évet vizsgálva, nem volt más, mint tudomásul venni a központi utasítást; semmi másról nem beszélni, mint a migránsokról. (Hogy ennek milyen túlhajtásai voltak, az szinte mellékes is, mivel a közönség semmin nem rendült meg, legfeljebb a baloldali értelmiségit zavarta, ha például a bogárevés kultúrájának térhódításáról beszélt egy miniszter; mellesleg nem ebbe bukott bele. )

Hiába volt a Fidesznek gigafrakciója, és hiába vezette és vezeti a legtöbb települést ennek a pártnak a tagja, híve, a központi akarat sehol nem futott ellenállásba, a nyilvánosságot, ha netán voltak is, elkerülték a viták.

Ha tehát a Fideszt kell mérlegre tenni, nem tehetjük meg, hogy csak a saját ízlésvilágunk, politikai kultúránk, meggyőződésünk alapján hirdessünk eredményt. Igen is, meg kell állapítanunk, hogy egy modern párt csakis így működhet. Most tehát nem arról beszélünk, hogy milyen programot követ, miként vélekedik az állam szerepéről, hogyan használja a parlamenti többségét, pusztán csak azt hangsúlyozzuk: egy kormányzó párt csak akkor lehet igazán eredményes, ha fegyelmet tud tartani.

És, ha ezen túl vagyunk, akkor állapíthatjuk meg, hogy ezt a fegyelmet nem a kollektív vezetés, a közös gondolkodás, az egységes akarat tartja egyben. Ha nem, akkor viszont mi? Mi az a kohézió, amivel elkerülhetővé válnak azok a konfliktusok, amelyek más pártokat olyan nagy mértékben jellemeznek? A kérdésre mi magunk sem tudjuk a választ, legfeljebb tapogatózunk találgatunk, az eddig tapasztalatainkra hagyatkozunk. Ez a tapasztalat azonban meglehetősen gyenge alapokat ad, hiszen a magyar politikai életben eleddig ilyennel nem találkoztunk; a pártokra inkább az időről időre felbukkanó belső konfliktusok, az

állandóan előre haladó erózió volt a jellemző. A Fidesz az első olyan csapat, amely tényleg csapatként működik, illetve ezt a látszatot tudja kelteni. Nem rendítik meg a külső támadások – a külső értsd: itthonról és külföldről érkezőként – , de még a kriminális ügyek sem. A Fideszben nincs belső bírálat, nincs belső elhatárolódás – olykor egy-egy pletyka suhan csak el, például Elios ügyben a vej időleges eltüntetéséről a nyilvánosság elől, valahova külföldre, ha tényleg ez volt az ok, és tényleg így történt -; itt összetartás, vagy hallgatás van. A Fideszt nem rendítette meg, mint hittük, sem az előbb említett Elios ügy, sem a Kósa-ügy, sem egyetlen olyan eset, amelyről azt hittük: vége a párt virágkorának.

Hát nem lett vége. Vagyis térjünk vissza a kérdéshez: mi tartja egyben a Fideszt? Bármennyire szeretnénk elkerülni ezt a választ, ki kell mondanunk: bizony Orbán Viktor. Ő az, aki egyszemélyben kézben tartja a pártot, aki dönt a konkrét helyzetek megoldásáról, arról, hogy kit tart – egy darabig – az élvonalban, és kit tol a háttérbe. Ő dönt arról is, hogy melyik helyzetre milyen kommunikációs válasz dukál, ki mit mondhat, meddig mehet el. A választások eredményét figyelembe véve azt is megkockáztatom: ő dönt arról is, hogy ki milyen „alkotmányos” költséget engedhet meg magának. Erről, belátom, mást gondoltam egy-két hónappal ezelőtt: azt hittem, kicsúszott a kezéből a vezetés, nem uralja már a helyi kiskirályokat, túl nagy konglomerátumot – ha értik mire gondolok – kell lefednie, és bár a struktúra működésének alapja, hogy minden döntés felfut hozzá, ezt már nem képes uralni, átlátni, befolyásolni. Tévedtem. Látja, tudja, de feltehetően azt is, hogy mi ennek az ellenszere. Az ellenszere pedig az országos hálózat, a helyi emberek hűsége, kötelesség tudata, az ottani közösség feletti uralma. Ez a titok nyitja.

Akkor tehát, ha a Fideszt akarjuk értékelni, Orbán Viktort kell értékelnünk, és el kell jutnunk odáig, hogy miközben a Fidesz Magyarország legnagyobb pártja, valójában egy egyszemélyes pártól beszélünk. Egy olyan pártról, ahol az erős, karizmatikus vezető pontos szereposztás szerint osztja el a feladatokat, megvan az intelligens, a bunkó, a hátteret építő és a nőket megszólítani képes figura, és senki nem léphet ki saját jelmezéből.

Sokszor írták már le, hogy ma Orbán Viktor szinte a legöregebb politikai szereplő, harminc éve uralja a pártját, illetve azokat az embereket, akik csatlakoztak hozzá. Elemezők azt mondják: akár húsz-harminc éve is lehet még neki, kiváltképp, ha továbbra is ilyen ügyesen játszik az emberekkel. Továbbra is, mint a zsonglőr dobálja őket, tudja ki repül lefelé, és ki felfelé. Nagyjából ennyi a titka. És mindaddig, amíg fel nem bukkan egy másik zsonglőr, övé a manézs.

Cenzúrázta Lázár Jánost az MTI

FüHü

-

2018-04-30

0

„Visszatértem, maradok és küzdök tovább.” Az MTI beszámolója szerint ezt üzente szimpatizánsainak és ellendrukkereinek Lázár János még csütörtökön Makón, azt követően, hogy átvette országgyűlési képviselői mandátumát.

Lázár elmondása szerint április 8-a után politikai pályája egyik legfontosabb szakasza kezdődik, mivel ma a politika lényege vidéken és helyben dől el.

Még viszonylag hosszan idézte az MTI a volt kancelláriaminiszter szavait,

egy nem teljesen lényegtelen, ám annál érdekesebb mondatot azonban sajnálatos módon elfelejtett megemlíteni.

Lázár ugyanis a többi között azt is mondta: sokan drukkoltak ellene, hogy ne nyerje meg a választást, még a saját pártján belül is voltak ellendrukkei.

Hogy kikre gondolt Lázár, azt nem részletezte, de ez nem is igen okozhatott fejtörést azoknak, akik csak a közmédia által közzétett szövegekből tájékozódnak.

Nem tudjuk, hogy az MTI miért tartotta fontosnak elhallgatni, hogy Lézárnak a Fideszen belül is vannak ellenségei. Feltehetően nem akarták a hírfogyasztókat negatív érzeteket keltő információkkal terhelni.

A Független Hírügynökség épp a napokban, Lázár Jánost bemutató cikkében írt arról, hogy Lázárnak sok barátja, és nem kevés ellensége van a politikusok között. Mint akkori cikkünkben írtuk, a volt kancelláriaminiszternek meglehetősen feszült a viszonya Tarlós István főpolgármesterrel, Rogán Antallal, mindemellett Csányi Sándor OTP vezérrel is volt egy személyeskedésig fajuló csörtéje.

A keresztény értelmiségiek felbátorodtak, aztán visszagyávultak

Blogolda

Föld S. Péter

-

2018-04-30

0

A keresztény értelmiségiek felbátorodtak, aztán visszagyávultak

A kormányból épp most távozó Balog Zoltán mutatta be azt a kötetet, amelyet a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségiek, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete és a Professzorok Batthyány Köre jelentettek meg. Az Újra nevén nevezzük című kiadvány szerzői meglepően kritikus hangot ütöttek meg a kormánnyal szemben, kiálltak a valódi polgári értékek mellett, bírálták a strómanok gazdagodását, a lebutított közmédia lejáratókampányait.

Kezdtünk örülni, hogy helyreállt a világ rendje, felébredt a keresztény értelmiségiek lelkiismerete, rájöttek, hogy ők nem ilyen lovat akartak.

Aztán jött a hidegzuhany: a tegnapi bátrak mára magyarázkodásba kezdtek. Egy nap elteltével rájöttek, hogy ők nem is úgy gondolták, ahogyan azt mások belemagyarázzák.

A következő közleményt tették közzé: „Szomorúan olvastuk azokat a cikkeket, amelyek Az idők jelei elnevezésű társadalmi kezdeményezés Újra néven nevezzük című kötetével kapcsolatban láttak napvilágot. A szóban forgó írások olyan színben tüntetik fel a kiadványt, mintha azt a kötet szerzői a jelenlegi Kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikájának szánták volna.

Ezzel a kiadvány szerkesztői és írói nem tudnak és nem is akarnak azonosulni.

A kötet általános hazai és nemzetközi politikai, társadalmi, illetve közéleti jelenségekre reflektál, azokat vizsgálja meg a keresztény erkölcs szemszögéből. Az ókori világtól napjainkig érvényesnek tartott, az emberi természetből fakadó pozitív emberi tulajdonságok (erények) – okosság, igazságosság, mértékletesség és erősség – szükségességét vagy hiányának következményeit elemzi.

A következtetések általános érvényűek úgy a múltban, jelenben és jövőben, mint az egyének és a közösségek számára.

A kritikus szolidaritás hangvétele nem aktuálpolitikai jellegű, tehát azok az értelmezések, melyek kiragadva egy-egy állítást manipulálják olvasóikat, elfogadhatatlanok. „

Lefordítjuk a közlemény szövegét magyarra: a keresztény értelmiségieknek nincs bajuk a kormánnyal. Amiről a kötetben írtak, az nem Magyarországon játszódik, talán még csak nem is valamelyik szomszédos országban, az is lehet, hogy egy másik bolygón, de valószínűbb, hogy egy, a miénkétől nagyon távol létező univerzumban.

Nem arról van szó tehát, amire az általuk leírt szövegek alapján a legtöbben gondoltunk. Hogy a keresztény értelmiségieknek elegük lett a harácsolásból, tele a hócipőjük a korrupcióval, a strómanok gazdagodásával, és nem hajlandók tovább asszisztálni az ország kifosztásához.

A közleményből kiderül, hogy szó sincs ilyenről, mert ők csak úgy általában, nagy vonalakban, globalice beszéltek bizonyos erkölcsi, valamint morális megnyilvánulásokról, olyan kérdésekről, amelyek nem minket, magyarokat érintenek, hanem másokat. Nálunk, Magyarországon valójában nincsenek strómanok, üzenik közleményükben a keresztény értelmiségiek, a közmédia nem lebutított propaganda, és aki az Újra nevén nevezzük kiadványból ezt olvasta ki, az rosszindulatú, a migránsok pártján áll, és Soros György 2000 zsoldosának egyike.

A keresztény értelmiségiek nagyon sajnálják, ha valaki az általuk írt és megjelentetett szöveget úgy értelmezte, hogy kritizálták volna a kormányt. Szó sincs ilyenről, üzenik a keresztény értelmiségiek, ez a kormány minden kormányok legjobbika, Orbán Viktor bölcs és igazságos, a fekete fehér, a kicsi nagy, a Föld lapos és négy elefánt tartja a hátán.

Jó ez a közlemény, mindenki érthet belőle. Ha van hiányérzetünk, az legföljebb annyi, hogy a végére még odaírhattak volna néhány, személyesen Orbán Viktornak címzett mondatot. Valahogy így: „Reméljük nagyjóurunk, meg tudsz nekünk bocsátani, nézd el nekünk a mi vétkeinket, hozzád képest gyarló és esendő földi halandók vagyunk csupán. Már ezerszer megbántuk, hogy azt a látszatot keltettük az emberekben, hogy kételkedni merészeltünk benned. Bízunk bölcs belátásodban, közismerten legendás nagyvonalúságodban, és engedd meg nagyméltóságos urunk, hogy szabadjon bátorkodnunk neked és családodnak nagyon hosszú, sikerekben gazdag, boldogságban és jó egészségben eltöltött életet kívánni.”

Orbánt csak szívlapáttal lehet meggyőzni

Blogolda

Föld S. Péter

-

2018-04-29

0

Orbánt csak szívlapáttal lehet meggyőzni

Nekirontottak Orbán Viktor hívei Judith Sargentininek a saját Facebook oldalán azután, hogy a nevével fémjelzett jelentést megtárgyalták az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában. Válogatott ocsmányságokat vágtak a jelentéstevő fejéhez. Volt már ilyen, hogy nem a rossz hírt fogadták lesújtva Orbán hívei, hanem a rossz hír hozóját kezdték mocskolni. Ferenc pápát például demens vénembernek nevezték nemrégiben, amiért nem úgy gondolkodik a menekültekről, a szegénységről és úgy általában a keresztényi tanításokról, mint Orbán Viktor.

Most Judith Sargentinit találták meg, az ő Facebook oldalát lepték el a Magyarországról érkező gyalázkodó üzenetek. Pedig a jelentéstevő csak azt tette, amit az Európai Unió felelős embereinek már rég meg kellett volna tenniük. Megelégelte, hogy Orbánék mindenkivel szembemennek az autópályán, felmarkolják a pénzt, mert erre jó nekik az Unió, de értékközösséget már nem vállalnak vele,

Most nem történt más, mint ami már rég a levegőben lógott. Belátható közelségbe került, hogy a Fideszt és vele Orbánt kirakhatják a Néppárt frakciójából, Magyarországot azzal fenyegetik, hogy elzárják a pénzcsapokat, és felfüggesztik a Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeket.

Akik nem értik, hogy idáig miért nem lépett fel keményebben az Unió, ismerik ugyan Orbánt, de nem ismerik az Európai Uniót, és annak elsőszámú intézményét az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament ugyanis egy demokratikus, és éppen ezért lassú, körülményes, valamint jelentős mértékben bürokratikus szervezet, amely ráadásul teli van külön érdekekkel, mely érdekek még lassúbbá teszik a döntéseket.

Velük szemben ott van Orbán, aki nem demokratikus, és ebből kifolyólag nem is körülményes. Ha ő valamit kitalál, arról nem kell konzultálnia senkivel. Délelőtt dönt, délután megcsinálja.

Ezt nem fogták fel eddig az EU testületeiben, és talán még most érzik át teljesen. És nem azért, mert a felfogóképességük ezt nem tenné lehetővé, hanem mert ezeket a testületeket demokratikus viszonyok között, demokratikus viták eldöntésére hozták létre.

Amit Orbán képvisel, az a demokrácia világában, az európai kultúrkörben nem értelmezhető, mert kívül esik ezen a tartományon. Nekünk, akik idehaza demokratának valljuk magunkat, és támogatjuk a jogállamot, mert abban látjuk az egyén szabadságának kiteljesedését, szimpatikusak ugyan a diplomatikus és udvarias megnyilatkozások, ám épp ezek miatt kellett rendre azzal szembesülnünk, hogy Orbán idehaza rendre úgy állíthatja be brüsszeli kalandozásait, mintha már megint győzött volna.

Miközben Orbán Brüsszelben a párbeszéd fontosságáról beszél, és a közös európai érdekek fontosságát helyezi előtérbe, idehaza arról papol, hogy meg kell állítani Brüsszelt, mert a mi érdekeinktől idegen dolgokat akar rákényszeríteni a magyar emberekre.

Régóta játssza ezt Orbán, és még játszhatja sokáig. Idehaza van hozzá sajtója, több is, mint elég. A vidéki Magyarországon, ahol még mindig csak kevesen nézik az internetet, és leginkább a közmédiából, valamint Andy Vajna TV2-jének hazugságaiból tájékozódnak, simán beveszik a kormányzati kommunikáció aljas maszlagjait.

Az Európai Uniónak, amely nem harcra, hanem együttműködésre jött létre, már rég fel kellett volna vennie a kesztyűt, és változtatni a harcmodorán. Felfogni, hogy Orbán nem érvekkel, hanem széklábbal a kezében támad, vele nem lehet vitatkozni, mert mire az első érv elhangzana, ő addigra már tucatnyi tockost és sallert kiosztott.

Az Európai Uniónak előbb-utóbb fel kell ismernie, hogy Orbánnal szemben csak akkor van esélye, ha fejbe vágja őt egy szívlapáttal.

Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

FüHü

-

2018-04-25

0

Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.

Kocsis Máté és Gulyás Gergely érkezik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásra.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az egyeztetések után azt jelentette be, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Mint mondta, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás beszélt arról is, hogy a bizottsági tisztségviselők száma valamelyest nőtt, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. Azt is mondta, hogy

egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,

vagyis az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről is, minden párt tiszteletben tartja a másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek –, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot:

ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

Gulyás szerint a jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette. Mint mondta: „azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt”. Örül annak, hogy rekordidő, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között, és reméli, hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Kövér László maradhat a házelnök.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be:

házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,

ehhez az ellenzék is hozzájárult. Szerinte ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Azt is mondta: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.

Az egyeztetés után Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint mondta, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.

Arról is beszélt, hogy

szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel

és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Arról még nem döntött a párt, hogy kit jelöl az Országgyűlés alelnöki és két jegyzői posztjára.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, amelyet az eddigi alelnök, Korózs Lajos vezet majd. Emellett az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz,

a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Mint mondta, az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való eltéréssel tárgyalásához. Az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket reménytelinek értékelte. Beszélt arról is hogy a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

Meg tudtak egyezni a pártok.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság, a költségvetési és a honvédelmi alelnökét adja. Mint mondta, a párt frakcióülésén dől el, kik töltik be ezeket a posztokat.

Azt is mondta:

a tárgyalások nem voltak egyszerűek.

Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.

Közmunkások választották meg a Fideszt?

Kardos Ernő

-

2018-04-25

0

A közmunkarendszer folyamatosan fenntartja az ország gazdaságának lemaradását. Megalázó és kiszolgáltatott helyzetben tartja a közmunkásokat, akik még a létminimum összegét sem képesek megkeresni. És mégis a közmunkarendszernek köszönheti kétharmados győzelmét a Fidesz. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Kis Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője szerint ez mindössze néhány százmilliárd forintba került.

Amikor elkezdték a kutatást, amely végül is azt mutatja, hogy a közmunkások a Fidesz szavazói, vizsgálták azt is, hogy a közmunkáról milyen negatív kép alakult ki a társadalomban?

A helyzet csalóka. Jóllehet sok ellenzéki kritikát kapott, de politikai értelemben a közmunka bevezetésével a Fidesz már a 2014-es választáson, illetve az azt követő 2016-os menekültkvótáról szóló népszavazáskor is nagyot nyert. A kormánypárt ugyanis kimutathatóan jobban szerepelt azokon a településeken, ahol létezik közmunka. De ez igazolódott be az idei országgyűlési választásokon is, mert

ott szerepelt az eddigieknél is eredményesebben a Fidesz, ahol fenntartják a közmunkát.

Ez a tény még nem lepett volna meg bennünket, viszont a kormánypárt győzelmének mértéke már igen. Ha megnézi a választási térképet, akkor egyértelműen látszik, hogy a kistelepüléseken taroltak a kormánypártok, s legfeljebb a Jobbik van még jelen. A baloldali pártok teljesen visszaszorultak, pedig a kistelepüléseken eddig a hagyományos szociáldemokrata pártok bizonyultak erősnek.

Teljesen hatástalan maradt az ellenzék szövege, miszerint a közmunka konzerváltja a lemaradását, sokszor csak a segély helyett adnak egy minimális összeget, és aki bekerül a rendszerbe, képtelen lesz a piacon munkát találni?

Mindezt nem csak az ellenzék, de a munkaügyi kutatók is mondják, mert a közmunka valóban korszerűtlen foglalkoztatási forma, ami a segély helyett lépett be, ráadásul a minimálbérnél is szerényebb összeget kapnak az érintettek. De ha a falun élő munkanélküliek számára az ellenzék nem képes a közmunkánál vonzóbb lehetőséget kínálni, akkor még a jelenlegi rossz közmunkarendszer is jobbnak bizonyul, mint a bizonytalan, nem létező rendszer.

Vagyis azt lehet mondani, hogy az érintetteknek, tehát a közmunkásoknak eleve jobb a véleményük az elavult foglalkoztatási formáról, mint a társadalomnak?

Van róla véleményük, mert van róla tapasztalatuk. De nehéz lenne megfogalmazni, hogy az ellenzéki pártok valójában mit ígértek a közmunka helyett. Néhányan mondogatták, hogy emelni kéne a béreket, amit a falun élők vagy elhittek, vagy nem. Az ellenzék másik ajánlata az volt, hogy a legrászorultabbak dolgozzanak „szociális szövetkezetekben”. Miközben ezt a szót a hazai közbeszéd sem használja, tehát a gyakorlati tartalmáról is keveseknek van fogalmuk. Így aztán nem is csoda, ha a falun élő képzetlen, munkanélküli tömegek nem villanyozódnak fel, s nem csapnak azonnal a homlokukra, hogy „aha” tudom, miről beszélnek. A közmunkás létet egyáltalán nem szeretik, kiszolgáltatottnak érzik magukat, de legalább már tudják, mit várhatnak ettől.

Úgy tűnik tehát, hogy az ellenzék semmit sem tanult az elmúlt négy év kudarcából, ámbár az is igaz, hogy a helyi fideszes vezetőktől függ a közmunkások léte, akik emiatt már félelmükben is a kormányra szavaznak. Erről mi a véleménye?

Kétségtelen, lehettek erőszakos megoldások, hisz a „láncszavazások”, vagy más erőszakos megoldások valóban előfordulhattak. De nem csak emiatt nyert a Fidesz, ezért

nem is menteném fel az ellenzéket a felelősség alól.

Ugyanis ebből az következne, hogy amíg a Fidesz kormányon van, addig a hatalmát később is biztosítani tudja.

Pedig erről nincs szó. Érdemes ránézni a térképre, a kistelepüléseken leginkább független polgármesterek vannak hivatalban. Ezek a szereplők tehát nem a Fidesz pártlistájáról kerültek hatalomba, viszont a párt elvégezte azt a politikai munkát, amelynek révén kiépítette csatornáit ezekhez a kistelepülésekhez, illetve annak vezetőiéhez. A Fidesz vezérkara tehát legalább tudja, hogy néz ki egy kistelepülés polgármestere, s mi az ő problémája. Nyilván a legnagyobb gond az aktív korúak számára mindenhol a megélhetés, amire azonnali válasz volt a közmunka. Ennek ostorát a kormány átadta a falu polgármesterének, vagyis megkapta a „kvótát”, amibe bele kell férnie.

Ez hatalmas felelősség, de egyben lehetőség is, hiszen ki kell sakkozni, hogy ki kap munkát, és ki nem. A meglévő pénzből az önkormányzat hány család megélhetéséről tud gondoskodni, esetleg részmunkaidőben. A polgármester kezébe tehát komoly hatalmat adott a Fidesz, véleményvezérré vált, hisz minél kisebb egy telepelülés, annál inkább meghatározó a falu első emberének befolyása. Persze ez függőséget is jelent, emiatt aztán elfogadják a véleményét. Választás előtt nagyon fontos, hogy az ilyen véleményvezér szerint a kormány jól végzi-e a dolgát, vagy sem. Tudni kell, hogy a Fidesz 2017 januárjától a kistelepüléseken felemelte a korábban takarékosság miatt csökkentett polgármesteri fizetéseket.

Gondolom, emiatt aztán a polgármester jobb hangulatban dicsérte a kormányt.

Persze! Amikor a polgármesterek fizetésének emeléséről döntött, akkor a Fidesznek már nem volt meg a kétharmada, holott erre szükség lett volna. Ezért aztán az ellenzék segítségét kérték – nem gyakran fordult elő – de rájöttek a korábbi hibára. Emiatt vesztette el a Fidesz a tapolcai, és a veszprémi időközi választást, hisz mindkettőben sok volt a falusi körzet, s ezzel veszett a kétharmad is. Ez a pofon kijózanító volt, s egyértelművé tette:

ha a kistelepülések polgármesterei nem aktivizálják a választókat, akkor mindez a Fidesz politikai támogatottságában is meg fog jelenni.

Így aztán a felemelt fizetés, illetve a migránsozás megtette a hatását, a polgármesterek vezetni tudták a választók kezét a szavazólapon. Ez egy nagyon fontos összefüggés. Még ott is nyerni tudtak, ahol évek óta nincs háziorvos, és a helyben élőknek ezáltal rosszak az életesélyei. Ezt egészségügyi kutatások is kimutatják: Magyarországon 213 betöltetlen praxis van az 5 ezer fő alatti településeken, s még itt is 57 százalékot kapott a Fidesz pártlistája. Ez pedig a polgármesternek, a papnak és a tanítónak, illetve a migrációs kampánynak köszönhető.

Meg a helyi lapok, a közmédiumok elfogultságának, hisz a kistelepülésen élők kizárólag azokat a híreket fogyasztják, amivel a kormány eteti őket.

Ez valóban sokat számít, de nem mindent. A vidékiek is tudnak az internetről tájékozódni. Az viszont világos, hogy hiába képes a fővárosban többséget teremtő politikára az ellenzék, ugyanaz a program a falvakban semmit nem ér, mert ott más a „probléma-lista”. Ez nem azt jelenti, hogy a községekben butábbak az emberek, hanem hogy ott más a probléma-térkép.

Ha az ellenzék továbbra is csak a nagyvárosoknak beszél, akkor a falvakban ismét elbukik.

Erre egyébként már négy éve is felhívtuk a figyelmet, de az ellenzék nem tanult belőle.

Ha a közmunkások továbbra is a Fidesz kliensei maradnak, akkor a kormány bebetonozta magát. Képes az ellenzék erre rálicitálni?

Azért képes, mert a kormány időközben a nagyvárosokban leépíti a közmunka rendszerét. Korábban ugyanis óriási gömböcként felfújták az egész rendszert, igyekezve ebbe egyre nagyobb társadalmi csoportokat integrálni. Ám ezzel a nyílt munkaerőpiacon hiányt idézett elő. Még a hagyományosan Fidesz-barát agrárkamara is kritikusan jelezte, hogy a szezonális munkaerőpiacról elszívja a munkaerőt a közmunka. Ezután kezdték leépíteni a közmunkások számát. Az egyelőre nem világos, hogy a párt a kistelepüléseken is rászánja-e magát erre a döntésre, vagy ott a politikai logika érvényesül.

Mindez több száz milliárdba kerül…

Az elmúlt években egy „túlárazott” budapesti olimpia ára ment el közmunkára, tehát jócskán többszáz milliárdot költöttek rá.

Erre valóban nem könnyű rálicitálni, de a vidéki támogatás nélkül az ellenzék soha nem kerülhet hatalomra. Hacsak nem erre készül…

Ez nem csak akarat kérdése, mert a Fidesznek van felülről kialakított hálózati rendszere, említettem a polgármestereket. A Jobbiknak pedig van egy alulról létrehozott struktúrája, amelyben kiválóan működnek a hagyományőrző körök. Ha a kistelepülések parlamentje ebből a két pártból állna, a baloldal teljesen visszaszorulna; sem az MSZP, sem a DK, sem az LMP nem jutna be egy ilyen országházba. Hagyták szétporladni, vagy meg sem teremtették a vidéki bázisaikat. De említhetném a magyar pártrendszer üdvöskéjének számító Momentumot is, amely azt hirdeti magáról, hogy elvégezte a hálózatépítés nehéz munkáját. Ehhez képest a párt 36 választóköri delegáltat tudott kiállítani, az önmagát progresszív színekben feltüntető LMP 423, az ellenzék legerősebb szerepére törő DK 2168, az MSZP 5600 delegáltjával szemben. Ezzel szemben a Fidesznek 15 400 ezer delegáltja volt. Ezek ma a politikai erőviszonyok Magyarországon.

Gulyás Gergely váltja a Fidesz „jó rendőrét”

FüHü

-

2018-04-24

0

Gulyás Gergely váltja a Fidesz „jó rendőrét”

Megmarad a kormányinfó, de ezeket a tájékoztatókat a jövőben nem Lázár János, hanem Gulyás Gergely tartja.

Lázár János 112 kormányinfót tudhat maga mögött, s bár hivatalos bejelentés még nincs, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a kancelláriaminiszter távozik a kormányból és szülőföldjén, Hódmezővásárhelyen folytatja a pályafutását.

Lázár János kormányinfói sajátos színfoltot jelentettek a Fidesz kommunikációjában.

Ő volt az a miniszter, aki nem bujkált és nem menekült el az újságírók elől,

és az esetek többségében nem pökhendi, semmitmondó válaszokkal szúrta ki az őt kérdezők szemét. Hasonlattal élve: ő volt a jó rendőr, vagyis, aki a kihallgatáson a hatalom jobbik, emberibb arcát mutatja, miközben ugyanazt képviseli, mint társa, aki rossz rendőrként durva és barátságtalan a kihallgatottal szemben.

Lázár Jánosnak szinte kizárólag „rossz rendőr társai” voltak a kormányban, miközben ő maga nevükön szólította a az újságírókat, és mosolyogva, majdhogynem barátságosan válaszolt a kérdéseikre. Más kérdés, hogy ezek a válaszok tartalmukban semmiben sem különböztek a Fidesz és a kormány hivatalos kommunikációjától, ám ezzel együtt elmondható, hogy Lázár volt az az ember a kormányban, akitől legalább kérdezni lehetett.

Lázár most tehát távozik. Új műsorhoz új férfi kell. Hogy milyen lesz ez az új műsor, hamarosan kiderül.

Címke: fidesz

Egy sokak által talán elfeledett, ám a maga idejében meglehetősen necces történettel kezdenénk Kósa Lajos portréjának felvázolását. Azzal a13 évvel ezelőtti esemény felidézésével, amelyet a köznyelv annak idején vakondokozásnak hívott.

Layer József képviselő, a Fidesz hajdúhadházi embere, máig tisztázatlan körülmények között a szocialisták jelöltjére, Szili Katalinra szavazott volna.

A politika világa az, ahol, ha nem is megengedett, de megszokott a sportszerűtlenség.

„Visszatértem, maradok és küzdök tovább.” Az MTI beszámolója szerint ezt üzente szimpatizánsainak és ellendrukkereinek Lázár János még csütörtökön Makón, azt követően, hogy átvette országgyűlési képviselői mandátumát.

egy nem teljesen lényegtelen, ám annál érdekesebb mondatot azonban sajnálatos módon elfelejtett megemlíteni.

Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.

egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,

ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,

szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel

a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

a tárgyalások nem voltak egyszerűek.

ott szerepelt az eddigieknél is eredményesebben a Fidesz, ahol fenntartják a közmunkát.

ha a kistelepülések polgármesterei nem aktivizálják a választókat, akkor mindez a Fidesz politikai támogatottságában is meg fog jelenni.

Megmarad a kormányinfó, de ezeket a tájékoztatókat a jövőben nem Lázár János, hanem Gulyás Gergely tartja.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA