Kezdőlap Címkék FIDESZ-KDNP

Címke: FIDESZ-KDNP

Thürmer: semmi értelme ennek az interjúnak…!

Migránsellenes Európát szeretne, bírálja a hazánkat euró milliárdokkal támogató Európai Uniót, de a Fidesz szlogenek emlegetése ellenére sem tekinti magát a Fidesz emberének Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnöke az ellenzéket, s nem a kormányt bírálja. Thürmer 29 éve vezeti pártját, amelynek támogatottsága mára teljesen elhanyagolható, mindössze 15 ezer szavazója van. Lemondását mégsem tartaná indokoltnak. 

 

Thürmer elvtárs lecsapta a telefont. Pedig még javában az interjú elején jártunk, alig estünk túl a bemelegítő kérdéseken.

Ne aggódjon a nyájas olvasó, nem a függetlenségére büszke honlapunk riportere, hanem a Munkáspárt sajtósa nevezte elvtársnak az elnököt, amikor a nyilatkozatot kértük. Aztán persze gyorsan javított, az ígérte, hogy „összeköt” bennünket Thürmer elnök úrral. Leginkább azért voltunk kíváncsiak az elnök elvtárs – jobban mondva elnök úr véleményére – mert így a választás után megnyilvánulásaiban, de előtte a kampányban is a Fidesz által gyártott kampányszlogeneket hallotta tőle vissza a nagyérdemű.

Itt van mindjárt a Munkáspárt legfőbb követeléseinek egyike, a „migránsmentes” Európa, amiről a közelmúltbeli majálison híveinek vastapsa kíséretében beszélt Thürmer Gyula. Ezt hallva talán még Szűrös elvtárs is lehidalt volna a gyönyörűségtől, mert hisz az egykori kommunista vezető jó ideje már nem a baloldalt, hanem a nemzet regnáló kormányát félti az európai nyomástól. Említhetnénk persze Pozsgay elvtársat is – aki halála előtt – azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktortól még az illiberális állam ígéretét is el tudja fogadni. Úgy tűnik, hogy az egykori diktatúra figurái a kádári helyett az orbáni uralom szolgálatába vágynak. A kültelki kocsmában – ahol ugye ritka a polkorrekt – azt mondják erre, hogy „úgy tűnik, az elvtársaknak szükségük van egy fix seggre, amit fényesre nyalhatnak.” De hagyjuk ezt, legalább mi ne legyünk tiszteletlenek.

Inkább haladjunk tovább a történet elmesélésében, mert különben soha nem fogunk eljutni oda, hogy Thürmer elvtárs – miután válaszolt jó néhány izgalmas kérdésünkre – a lényeges momentumok tisztázása helyett lecsapta a telefont. Ott jártunk, hogy Thürmer elvtárs, aki „migráns-mentes” hazát szeretne, arról is beszélt a majálison, hogy a Fidesz győzelme azért megnyugtató, mert Magyarországon legalább stabilitás van. Az ellenzék győzelme viszont „káoszba vinné az országot”- összegezte gondolatait Thürmer Gyula, aki ma is a szocializmus építésén fáradozik. De úgy tűnik, elvetette az internacionalista összefogást, helyette a Fidesz kottájából a nemzeti önrendelkezés fontosságáról dalol.

Aki azt hiszi, hogy a Fidesz hívők hálásak Thürmer elvtársnak az elhangzott beszédért, esetleg a Munkáspárt hívei bővülnek folyamatosan, akkor előre kell bocsájtani, hogy tévednek. A szélsőbalos alakulatra 1990-ben még több százezren adták a voksukat, megszerezték a szavazatok 3.68 százalékát, és ezt a szocialista kormány bukása után, ’98-ban még növelni is tudták. Viszont pártjának mára mindössze 15 ezer szavazója maradt, s ezzel a 0.27 százalékos eredményt értek el.  De Thürmer Gyulát nem zavarja a választási bukás, ő már a vörös csillag használatát sem forszírozta. Helyette a nemzeti lobogót lengetné, s megindítaná a tőke elleni harcot is, de ez utóbbit elég hiteltelenül magyarázta. Úgyhogy hagyjuk ezeket a részleteket a munkásmozgalom történetére, ahová való.

A gyorsabb haladás érdekében sietve jelzem, hogy végül kaptunk időpontot Thürmer Gyulától, reggel nyolc órakor kezdtük el az interjút, első kérdésünket – amit vastagon szedtünk – szinte a baráti érdeklődés jegyében tettük fel:

Thürmer úr, miért volt fontos, hogy elsők között gratuláljon Orbán Viktor győzelméhez? Örömében?

Túlzás, hogy elsők között gratuláltam. A választás éjszakáján arról beszéltem, hogy a magyar társadalom többsége a stabilitás és a biztonságos fejlődés mellett tette le a voksát. Mi így értékeltük a Fidesz választási győzelmét. A migránsmentes Európával a Munkáspárt is egyetért.

Ez úgy hangzik, mintha a Fidesz és a Munkáspárt szövetségesek lennének, önök nem az ellenzékkel szolidárisak?

Ha ez így lenne, akkor a parlamenti pártok – köztük a Fidesz és a teljes ellenzék – nem vett volna el tőlünk 300 millió forintot, és nem zártak volna ki bennünket minden létező médiából.

Viszont ellenzéki pártként csak ismételgetik a Fidesz szlogenjeit, a baloldalt viszont leszólják. Ez lenne az ellenzékiség?

Ez nem igaz, a Fidesz ismételgeti a mi programjainkat, évek óta szorgalmazzuk a minimálbér emelésének tervét. Mivel a Fidesz nagyobb párt, és hatalmon is van, ezt meg is valósította. Mi mindig azt mondtuk, hogy államosítani kell a gazdaságban, ezt is megcsinálta a Fidesz.  Mindig világi oktatást szerettünk volna, amit a hatalom biztosít is.

Viszont az egyházi iskolák sokkal több pénzt kapnak, mint az államiak, ezt is a Munkáspárt programjából olvasták ki?

Nem, de ezzel nem is értünk egyet.

De ezt a választási kampányba szóvá sem tették. Nem kellett volna?

Olvassa el a nyilatkozatainkat.

Erre vonatkozó megszólalást nem láttam. Volt?

Igen.

Érdekes, még a honlapjukon sem láttam.

Olvassa figyelmesen.

Annak híre viszont mindenhová eljutott, hogy vállvetve migránsoznak Orbán Viktorral.

Ha ellenkezőjét mondanánk, akkor „alájátszanánk” a liberális ellenzéknek, vagy a szocialistáknak. De ezt nem akarjuk, mert azzal nem értünk egyet. A Munkáspárt a saját útját járja, ez nem a Fidesz, de nem is a szocialista-liberális ellenzék útja.

Kétségtelen, de ön inkább az ellenzéket szapulja, mintha őket akarná megbuktatni, holott az ön pártja elvileg inkább a kormány ellenzéke. De ön a korrupcióról szót sem ejtett, miközben némely ellenzéki szereplő tolvajbandának minősíti a kormányt.

Nekünk semmi közünk nincs az ellenzéki pártokhoz.

De a bírált gyenge ellenzéknek ön is szereplője, nem gondolja?

Az idei majálison mégsem a csúcsokat döngető szegénységről, vagy a kilakoltatás megkezdéséről beszélt, mint egy rendes ellenzéki párt vezetője. Nem szégyelli magát, hogy nem a kiszolgáltatottak mellé állt?

Szerintem lapozzunk, kérdezzen mást. Ugyanazokat kérdezi más-más megközelítésből. Ha ezt így folytatja, akkor nincs értelme ennek az interjúnak.

Nem haragudjon, először hoztam szóba, hogy az országban van négymillió szegény, ehelyett a Munkáspárt elnöke migránsmentes Európáról beszélt a majálison. Ezt korrektnek érzi?

Olvassa el a Munkáspárt anyagait, menjen fel a holnapunkra.

facebook

Ne haragudjon, a május elsején megtartott beszédében meg sem említette a hazai szegénységet… a sajtóban is ez tükröződik, hogy az ön nyilatkozataiból a Fidesz húz politikai hasznot.

Van még egyéb kérdése?

Ön lényegében a rendszerváltás óta vezeti a Munkáspártot, azóta folyamatosan fogy a választójuk. Kezdetben 3 százalék feletti támogatójuk volt, ma pedig 0, 2 százalék. Ilyen kudarc után nem kéne levonni a tanulságot?

Ön téved, nem a rendszerváltáskor lettem elnök. Javaslom, készüljön fel az interjúra, s ha ezt megteszi, akkor nem tesz fel csacsi kérdéseket.

Na, itt csapta le Thürmer úr a telefont!

Azaz a Munkáspárt elnöke befejezettnek látta a beszélgetést, elköszönt, majd letette a telefonkagylót.

Az kétségtelen, hogy az interneten fellelhető adatok szerint Thürmer úr valóban már 1989-től vezeti a Munkáspártot, még kimondani is sok, hogy már 29 éve áll a szervezet élén. Kormányok jöttek, pártok megszűntek, Thürmer úr maradt a helyén. Talán mégsem teljesen csacsi kérdés, hogy miután már csak 15 ezer szavazója maradt – négy éve még sokkal több volt – nem kellene a párt vezérkarának mégis levonni a tanulságot?

Ugyancsak az interneten olvasható, hogy a Munkáspárt hajdan, amikor még százezres szavazótábora volt, harcos pártként szerepet vállalt a taxisblokád támogatásában. Persze azok más idők voltak, más kormány, más ellenzék. Akkor még kamupártok sem léteztek, ma viszont már jócskán akadnak olyan pártocskák, amelyeket az ellenzék gyengítésére használja a kormány.

Ma viszont már akad olyan pártvezető, aki a Fidesz kezére játszik. De ez egy másik történet.

Závecz: a Fidesznek abszolút többsége lesz, de….

Az nem lehet kétséges, hogy a Fidesz a listás szavazásban az első helyen végez, ezt állította Független Hírügynökségnek Závecz Tibor, a ZR kutatóintézet ügyvezetője, a délután három órás részvételi adatok alapján. A szakember szerint változatlanul nehéz megjósolni, hogy kinek nyit majd utat a kiugró választási kedv. Závecz szerint a Fidesz mozgósítása feltehetően korlátos volt, előfordulhat, hogy a várt 2.2 millió szavazó mellé további 250 ezret el tud vinni, de ez is csak 65 százalék, vagy valamivel afölé vinné a részvételi arányt. Vagyis a 65 fölötti szavazók feltehetően az ellenzéket erősítik, de nagyon szórtan. Vannak olyanok, állítja Závecz, akik azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a kvóta-népszavazás hárommillió emberét tudhatja maga mögött a Fidesz, ez azonban kevéssé valószínű.

A három órás adatok némileg módosították a nap előző időszaka alapján kialakított képet, az adatokból az látszik, mondja Závecz, hogy Budapest és a balos területek ekkorra lassan ébredezni látszanak, bár – teszi hozzá – a voksolási kedv mindenütt magasabb volt, mint négy évvel ezelőtt. A végeredményre azért nehéz bármit előre jelezni, mondja a kutató, mivel az egyéni választókerületi eredmények teljességgel kiszámíthatatlanok. Ha a részvétel felmegy 72-75 százalék fölé, a Fidesznek meglesz a listán az abszolút többsége, de a végeredmény, könnyen lehet, hogy csak egy hét múlva alakul ki, amikor kibontják a levélszavazatokat, illetve megszámolják a külföldről és itthonról leadott átjelentkezői voksokat.  Závecz szerint az látszik most, hogy ezen a napon csak a listás eredményt tudjuk meg biztosan.

IDEA: Fidesz–KDNP 31%, Jobbik 14%, DK 8%, MSZP-P 7%, LMP 4%

0

A Fidesz–KDNP, ha csekély mértékben is, de növelni tudta támogatottságát – derül ki az IDEA Intézet legutóbbi közösségi média alapú reprezentatív felmérésből.

A március végén felvett adatok tükrében a Fidesz–KDNP a teljes népesség körében – a februárihoz hasonlóan – 31 százalékon áll, míg a biztos pártválasztók körében a pártszövetség a februári 36 százalékról 39 százalékra tudta növelni támogatottságát. A Jobbik, csakúgy, mint februárban, a teljes népesség körében március végén 14 százalékon állt, viszont a biztos pártválasztók körében az elmúlt hónapban 19-ről 21 százalékra növelte támogatottságát.

A baloldali pártok közül az MSZP–Párbeszéd szövetség támogatottsága mind a teljes népesség körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében jelentéktelen mértékben csökkent az előző hónaphoz képest: az előbbi körben 8-ról 7 százalékra, míg az utóbbiban 13-ról 12 százalékra. A DK őrzi támogatottságát: a februári adatokhoz hasonlóan a teljes népesség körében 8, míg a biztos szavazó pártválasztókat tekintve 13 százalékon áll.

Az LMP-nek ugyanakkor csökkent a támogatottsága: utóbbi a teljes népesség körében a februári 5 százalékról 4-re, míg a biztos szavazó pártválasztóknál 8-ról 6 százalékra esett vissza. Az Együtt és a Momentum Mozgalom támogatottsága továbbra is távol van a parlamenti küszöbtől: az előbbi a teljes népesség körében 1 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százalékát tudja maga mögött. A Momentum Mozgalmat mindkét körben 1-1 százalék támogatja.

A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött a miniszterelnök

Miután kedden Egerben gyűjtött aláírásokat, és ezzel megkezde kampánykörútját, szerdán már Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. 

Csütörtök reggel újabb kampányvideó jelent meg a miniszterelnök Facebook-oldalán, ezúttal dúnaújvárosi látogatásáról. A rövid összeállításból kiderül, hogy Orbán Viktor interjút adott a helyi televíziónak, ahol Galambos Dénest a Fidesz régi harcosának nevezte.

Ahogyan az egri, úgy a dunaújvárosi kampányvideóból sem hiányozhatott a viccelődés:

“Balosok balra, jobbosok jobbra. A Jobbik az balra van… tőlünk. nézd meg!”

– mondta Orbán Viktor a mögötte érkező Rogán Antalnak, amikor beléptek abba az épületbe, ahol a helyi Fidesz és a helyi Jobbik irodája van. Majd, miután észrevette, hogy a Kleopátra hastánciskola is az épületben van, megkérdezte, miért nem oda mennek inkább.

A helyi fideszeseknek Orbán arról beszélt, hogy számítanak Galambos mandátumára a választáson. “Ez kellene, úgyhogy kérem, hogy ezt érezzék át” – mondta. A miniszterelnököt ezután a helyi hokicsapat tagjai is köszöntötték, akik támogatóíveket és egy Orbán feliratú mezt is ajándékoztak neki.

A HírTV tegnap este riportot is közölt a dunaújvárosi kampányról, amelyről a sajtót nem értesítették előre, és testőrök védték az újságírói kérdések elől a miniszterelnököt. A riportból az is kiderül, hogy néhányan az Elios-ügyre utaló molinókkal tüntettek a látogatás kapcsán, mivel az OLAF által feltárt visszaélésekben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett.

Gyűlöletkampány folyik Hódmezővásárhelyen a Fidesz-KDNP szerint

0

A Fidesz és a KDNP visszautasítja Márki-Zay Péter gyűlöletkampányát – jelentette ki Bálint Gabriella, a KDNP helyi elnöke pénteken Hódmezővásárhelyen. A függetlenként induló jelölt viszont tételesen cáfolta a vádakat.

Bálint Gabriella szerint a napokban az összellenzéki támogatású, magát függetlennek valló jelölt átlépett egy vonalat – írja az MTI. A KDNP helyi elnöke ezzel arra a csütörtökön a kormánypárti sajtóban elterjedt hírre utalt, miszerint Márki-Zay Péter egy fórumán arról beszélt, hogy eljött az ideje a forradalomnak, és “nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül”. Bálint Gabriella erre úgy reagált, hogy a magát mélyen vallásosnak mutató jelöltről kiderült, hogy erőszakos, kirekesztő és gyűlöletet szít. Nem lehet olyan polgármestere a városnak, aki a vásárhelyiek egyik felét lámpavasra akarja akasztani, aki erőszakos cselekményeket helyez kilátásba – mondta.

Hozzátette, hogy Márki-Zay Péter azt is bejelentette, hogy Gulyás Mártonékat Hódmezővásárhelyre hívja, a független jelölt szerint viszont mindez nem igaz. Facebook-oldalán megjelent pénteki közleményében arról írt, hogy “a Fidesz rágalmait kozvetítő helyi és országos sajtóban két újabb képtelenség jelent meg az egyik lakossági fórumommal kapcsolatban”. Azt állítja, hogy senkit nem buzdított erőszakos cselekményre, és kifejezetten minden országos politikai szerveződést, hogy ne jöjjenek Hódmezővásárhelyre kampányolni. “Ma reggel (életemben először) beszéltem Gulyás Mártonnal telefonon, és megtudtam, hogy értesülésemmel szemben soha nem is tervezte, hogy a választásra Vásárhelyre jöjjön” – írta Márki-Zay. A február 25-i időközi választáson független induló polgármesterjelölt a FüHü-nek nemrég arról beszélt, hogy mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre, és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak.


Hódmezővásárhelyen Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester halála miatt kellett időközi választást kiírni. A jövő hét végén esedékes választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármester, független jelöltként pedig Hernádi Gyula orvos és a közgazdász Márki-Zay Péter indul, aki mögé az ellenzék is beállt.

Nemzetpolitikai kerekasztal magyarországi pártokkal

0

A hatalmon levő Fidesz és KDNP valamint az ellenzéki Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát, őket egy, a közönség soraiban elhelyezett Foglalt feliratú szék jelképezte.

A palicsi Női strand adott otthont csütörtökön este a Magyar Mozgalom Nemzetpolitikai kerekasztal elnevezésű rendezvényének. A vitaestre a magyar Országgyűlésben képviselővel rendelkező pártok kaptak meghívást, amelyek közül a Magyar Szocialista Pártot Szabó Vilmos, a párt nemzetközi titkára, a Kül-, és Nemzetpolitikai Tagozat elnöke, a Jobbikot Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes képviselte, az Együtt nevében Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt, a Magyar Liberális Pártból Szent-Iványi István, a párt külpolitikával foglalkozó szakpolitikusa, az LMP-ből pedig Ikotity István, a párt parlamenti képviselője vett részt a fórumon. A hatalmi Fidesz és KDNP valamint az ellenzéki Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát, őket egy, a közönség soraiban elhelyezett Foglalt feliratú szék jelképezte.

A közel háromórás beszélgetés során, amelyet Kókai Péter, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója és Szabó Palócz Orsolya politológus moderált, az öt párt képviselője olyan témákat vitatott meg, mint a mindenkori magyar kormány viszonyulása a határon túli magyarokhoz, a határon túli szavazójog kérdése vagy a magyarországi demokrácia működése.

A jelenlévők úgy vélekedtek, hogy mindenképpen előrehaladás tapasztalható a határon túli magyarok státusát illetően a rendszerváltás kezdetéhez képest, hiszen

ma a kisebbségben élő magyarok intézményrendszerrel és egyre növekvő anyagi támogatással rendelkeznek.

Elhangzott, hogy az egykoron vitafórumként,

a valós problémák megvitatásának helyszínéül szolgáló Magyar Állandó Értekezlet egy zárt körré vált,

ahová például nem kap meghívást nem csak a Magyar Mozgalom, de a felvidéki Most-Híd sem, a jelenlegi hatalom pedig a határon túli magyarokkal történő kommunikációt gyakorlatilag egyetlen párt, a Fidesz határon túli magyarok képviselőivel való egyeztetésévé alakította át.

A határon túli magyarok szavazójogát illetően a jelenlévők között szintén konszenzus alakult ki olyan értelemben, hogy ezt, mint szerzett jogot mindenképp meg kell tartani, sőt esetleg tovább is fejleszteni.

A magyarországi politikai helyzet értékelése során az öt politikus kiemelte, a két kormánypártnak 2,2 millió biztos szavazója van, miközben a szavazópolgárok száma 8 millió körül alakul, így megítélésük szerint

egy 60 százalék körüli részvételi arány és tiszta kampány eredményeként meg lehet akadályozni a jelenlegi kormánypártok abszolút többségét.

Ezt követően a megalakuló Országgyűlésnek igazságosabb választási szabályzást kellene elfogadnia és annak alapján új választást kiírnia, hogy visszaálljanak a demokratikus játékszabályok – értékelték a vendégek.

Basity Gréta (Vajdaság Ma)

„Orbán családja a nyilvánosság szeme láttára lopja a közpénzt”

„ A magyar kormánynak fel kellene függesztenie az atomerőmű bővítését ” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, miután az osztrák kormány bejelentette, hogy Paks II. ügyét az Európai Unió Bírósága elé viszik. Szó sincs arról, hogy Ausztria a magyarok ellen fordult volna, sokkal inkább a magyarok érdekeit is képviselik, mert megakadályozzák az ország végzetes eladósodását, valamint a környezeti veszélyekre, az atomerőmű problémáira is ráirányítják a figyelmét. Függetlenül attól, hogy a bíróság csak azt vizsgálja majd, hogy állami támogatással építhető-e atomerőmű az Európai Unióban. Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatáról szólva Jávor Benedek kijelentette, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István ügyében hiába kezdett nyomozást az ügyészség, mert a bűnüldöző szerv bizonyos esetekben a visszaélések eltussolásában érdekelt, nem pedig a tények feltárásban.

 

Meglepte az osztrák környezetvédelmi miniszter bejelentetése, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű építése ellen?

Nem volt ez meglepő, hiszen már az előző osztrák kormányfő, a szociáldemokrata Christian Kern még a választások előtt, gyakorlatilag az utolsó munkanapján bejelentette, hogy a bírósághoz kívánnak fordulni Paks II ügyében. A kérdés pusztán az volt, hogy a választások után megalakuló új, jobb-szélsőjobboldali kabinet megtartja-e a korábbi atomenergia-ellenes nézeteit, vagy a magyar kormány iránt érzet ideológiai rokonszenv fogja inkább döntéseit meghatározni. Elvileg ugyanis felmerülhetett, hogy az új kormányfő, a néppárti Sebastian Kurz kedvezni akar Orbánéknak.

Most, hogy az osztrák kormány bejelentette a döntést, mely szerint a magyar atomerőmű ellen bírósághoz fordulnak, az azt jelenti, hogy Ausztriában fennmaradt a nukleáris energiával szemben fennálló politikai konszenzus , a magyar kormány hiába is szeretne kedvező elbírálást.

De az tudható, hogy Orbán Viktor már a jövő héten felkeresi az osztrák kancellárt, s nyilván igyekszik majd megváltoztatni Kurz álláspontját. Van erre reális esély?

Szerintem semmi. Azzal ugyanis, hogy az osztrákok még a magyar kormányfő bécsi látogatása előtt nyilvánosságra hozták a bírósághoz fordulás szándékát, eldőlt az ügy. Saját magukból csinálnának hülyét, ha ezt az álláspontjukat megváltoztatnák. Emiatt aztán nehéznek ígérkezik a magyar kormányfő jövő heti bécsi tárgyalása, hisz nincs kétség, Orbán a lehetetlent is megpróbálja. Sőt, ez lehet Orbán és Kurz első konfliktusa.

Ha jól értem, a per tárgya az lesz, hogy megépülhet-e a paksi atomerőmű, ha az képtelen nyereségesen működni, illetve ha csak állami támogatással képes fennmaradni. Ennek eldöntésére kérik fel az unió bíróságát?

Az osztrák álláspont szerint az Európai Bizottság megalapozatlan döntést hozott, amikor tudomásul vette, hogy a paksi bővítéshez, illetve az atomerőmű működtetéséhez állami támogatás is felhasználható.

Az állami támogatás ugyanis alapvetően tiltott az EU-ban.

Le kell állítani a paksi bővítést, ha az Európai Bíróság az osztrákoknak ad igazat?

A legszigorúbb döntése a bíróságnak az lehet, ha megalapozatlannak tartja az Európai Bizottság határozatát, amely szerint az atomerő építéséhez felhasználható állami támogatás. Ebben az esetben a magyar kormány nem tudja a költségvetési forrásokból – végső soron adófizetői pénzekből – fedezni az új atomerőmű bővítését, hanem ki kéne termelni a beruházás és a tőke költségeit is. Az erőműnek tehát piaci alapon kéne működni, amire Paks II. nyilvánvalóan képtelen. Vagyis egy életképtelen beruházás születne meg. Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a bíróság döntéséig fel kellene függeszteni a projektet

Ha az osztrákok az unió bírósághoz fordulnak majd, annak van az építésre nézve halasztó hatálya, vagy közben Paks II építése, az orosz kölcsönök felélése folyamatos lehet?

A bírósági eljárás közvetlenül nem akadályozza a beruházást, tehát a magyar kormány azt tovább erőltetheti, az persze más kérdés, hogy ez mennyire felelős döntés lenne. Csak jelezni szeretném, hogy hasonló esetben a magánbefektetésből megvalósuló brit Hinkley Point C atomerőmű vállalkozói – miután az ügy az Európai Bíróság elé került – a döntésig felfüggesztették a beruházást. Ez nem volt ugyan jogi kötelezettség, de nem akarták kockáztatni részvényeseik pénzét.

Ha a magyar kormány nem csatlakozik a projekt felfüggesztéséhez, akkor hazárdjátékot játszik a köz pénzével. Ugyanis milliárdokat önthetnek egy beruházásba, ami meg sem épülhetne.

Egy ilyen bírósági döntés mennyi idő alatt születhet meg, gondolja, hogy a bíróság esetleges lassúsága komoly veszteséget jelenthet Magyarország számára?

Nagy szabadsága van ebben a bírói testületnek, adott esetben a peres feleken is múlik, hogy meddig húzzák az eljárást. Elképzelhető, hogy az év végéig döntés születik, de egy ilyen eljárás két-három évig is elhúzódhat.

A paksi bővítés magyar kritikusai leginkább az iszonyú költségeket, az eladósodást bírálják, az osztrák környezetvédelmi miniszter viszont az atomenergia veszélyeiről beszél, illetve az elhibázott energiapolitikát kifogásolja, hiszen az atom nem fenntartható energiaforrás. Ez tényleg csak az osztrákoknak fontos szempont?

A magyar kormány immár nyolcadik éve egy fenntarthatatlan, környezetre káros és veszélyes, továbbá pénzügyileg katasztrofális energiapolitika mellett kötelezte el magát. Épp a napokban derült ki, hogy a paksi földrengés veszélyeztetettséggel kapcsolatos vizsgálatok sem kellően megalapozottak. Lehet, hogy az atomerőmű környékén magasabb a földrengés-veszély, mint ahogy azt a telephelyengedélyben jelezték. Az osztrákok számára ez nagyon fontos biztonsági kockázat, a perben ugyanakkor kizárólag az állami támogatás tényét vizsgálják majd.

Ausztriában politikai érvként megjelennek a környezetvédelmi, illetve a biztonsági kockázatok is, de

az osztrákok meggyőződése szerint fontos lenne, ha az egész régió a megújuló-, tehát a szél- és a napenergia felé mozogna.

Azt remélem, hogy a jövő heti találkozón az osztrák kormányfő az együttműködésről kezdi el győzködni Orbán Viktort.

A magyar politikusok elsősorban a gigantikus eladósodás miatt bírálják a paksi bővítést, miközben több mérnök műszaki kockázatokról is beszél. A paksi bővítésnél is használt atomerőmű prototípusa ugyanis már több helyen csődöt mondott. Ez nem veszélyes?

De feltétlen, a paksi bővítésnél is használt erőmű garanciája eddig nem a legjobb, hisz Voronyezsben ugyanez a típus két hét után műszaki probléma miatt leállt, komoly építési nehézségek merültek fel Szentpéterváron, ugyancsak kivitelezési problémák merültek fel Fehéroroszországban. A finn szabályozó hivatal szerint a Roszatom nem volt képes határidőre átadni az atomerőmű biztonságos működését garantáló dokumentumokat sem. Ez mind azt támasztja alá, hogy a paksi bővítéssel lutrit játszik a magyar kormány, horribilis pénzért egy alig ismert berendezést választ, ami pénzügyileg soha nem fizetődik ki.  A 12 ezer milliárdos beruházás ezermilliárdos veszteséget termel majd. Ráadásul környezetvédelmi és biztonsági kockázatot is jelent.

Ezt mintha éreznék az emberek, hisz Paks II. még soha nem volt ilyen elutasított, mint ezekben a napokban. Erre talán még az osztrákok is rájátszanak?

Világossá kell tenni, hogy Ausztria nem Magyarországot támadta meg, inkább a magyarok érdekeit is igyekeznek képviselni, amikor a jogi mellett a környezeti veszélyekre is felhívják a világ figyelmét.

Észre kell venni, hogy Paks mellett csak a magyar és az érdekelt orosz kormány áll ki, kart-karba öltve, szövetségben a Roszatommal. Ezzel az alkalmi szövetséggel szemben áll a világ, benne a magyar állampolgárok, talán ezért is utasítja el a magyarok több, mint 60 százaléka ezt a beruházást, ami értelmetlen, felesleges, és költséges is. Ráadásul ellentétes a globális és az európai energiapolitikai trendekkel.

Azt hallotta, hogy Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Elios-jelentését a Pest megyei ügyészség soron kívül vizsgálja? De közben az is kiderült, hogy az Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a cégéhez Simicskának is köze van. Meglátása szerint ez nehezíti, vagy könnyíti a vizsgálatot?

Az ügyészséggel kapcsolatban nincsenek illúziók, hisz korábban egy feljelentés alapján már vizsgálta ezt az ügyet, de semmiféle kivetnivalót nem találtak.

Gondolja, hogy most fognak?

Azt gondolom, hogy az ügyészség most is az eltussolásban érdekelt, nem pedig a tények feltárásában; esetleg abban, hogy valakire rá tudják tolni az ügyet. Annak idején nyilvánvalóan Simicska Lajos lehetett kijelölve arra, hogy Orbán Viktor vejének hóna alá nyúljon. Így kerülhetett a Fidesz egykori erős embere közös üzletbe Tiborcz Istvánnal.

Alig hihető ugyanis, hogy Simicska úgy gondolta volna, hogy Tiborcz olyan jó üzletember, hogy nélküle nehéz majd üzletet kötni.

Nyilvánvalóan politikai megrendelésre vettek rész a közös üzletben, hogy a milliárdosok közé lehessen emelni Orbán Viktor vejét.

Ennek a felelősségét nem lehet áttolni Simicska Lajosra, akiről persze nem sok jót gondolok, hisz a közpénzek Közgéphez terelésében jeleskedett. Ezekkel az ügyekkel a mai napig nem számolt el.

Az Elios visszaélésgyanús módon megszerzett milliárdjaiért, illetve a rosszul elvégzett munkáért kizárólag Tiborcz István a felelős. Hiába próbálja a Fidesz a felelősséget másra kenni. Ilyen szintű korrupciós ügy, amikor a miniszterelnök közvetlen családja gyakorlatilag a nyilvánosság szeme láttára lopja a közpénzt, nem fordult elő a rendszerváltás óta, pedig sokat láttunk az elmúlt 28 évben.

Az ellenzék épp ezért is követeli, hogy az OLAF jelentést hozzák nyilvánosságra, a metróvizsgálat anyagához hasonlóan. Csak a kormány dönthet a nyilvánosságról?

A kormányzat nem takarózhat semmivel, még az uniós intézményekkel sem. Ha ugyanis a 4-es metró esetében indokoltnak tartották közérdekre hivatkozva a vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalát, akkor ez a közérdek akkor is fennáll, ha a miniszterelnök családjának a korrupciós ügyei kerülnek terítékre. Ha Orbán Viktor családja tulajdonítja el az uniós közpénzt, akkor jelentős az ennek megismeréséhez fűződő közérdek.

Tehát a kormány kötelessége az OLAF jelentés nyilvánosságra hozása.

Sajnos, ezt kizárólag a kormány teheti meg, az OLAF és az ügyészség nem. Ha mégsem hoznák nyilvánosságra, akkor azzal azt vallják be, hogy a jelentésben foglaltak pusztító hatással lennének a Fideszre, ezért nem hajlandók a nyilvánosságot tájékoztatni a jelentésben foglalt bűncselekményekről.

Sólyom, a láthatatlan elnök

Bár 2005-ben a Fidesz javaslatára választották meg köztársasági elnöknek, a hatalomra kerülő Orbán Viktor azonban 2010-ben már nem kért Sólyom László államfői tevékenységéből. Pedig jobboldali értelmiségiek tucatjai álltak ki Sólyom jelölése mellett, néhányan „politikai iránytűnek” mások „értelmiségi arisztokratának tartották. Az ország totális átalakításában a Fidesznek nyilvánvalóan egyikre sem volt szüksége. Pedig az ország hosszabb távon kárt szenved, ha az államfői poszton arra méltatatlan politikai szereplők ülnek. Bár a hivatalától visszavonult Sólyom László csak láthatatlan elnök kívánt lenni, ahogyan alkotmánybíróként iránytűnek tartotta a láthatatlan alkotmányt, de az elmúlt években is jelen volt, s minden fontos témáról elmondta a véleményét. Bizonyítva, hogy nem csak a baloldalt kritizálja, hanem mindenekelőtt azokat a hibákat, bűnöket, amelyek az ország fejlődését akadályozzák. Ez az írás nem Sólyom Lászlóról, hanem az Orbán kormányról szól – ahogy azt az államfő látja.

 

Sólyom megy, Schmitt Pál jön

Hivatali ideje lejárta óta Sólyom László nem nyilatkozik, vagy csak nagyon ritkán, de ez mégsem azt jelenti, hogy ne mondaná el véleményét minden fontos közéleti ügyben. A leköszönő államfő már hivatalának átadásakor, 2010-ben jelezte, hogy tisztában van utódja, Schmitt Pál államfői felfogásával. Ugye, az egykori olimpikon maga soha sem tagadta, hogy nem fékezője kíván lenni a törvényhozás lendületének, hanem előrevivő motorja. Ami egyértelműen azt jelentette, hogy nem fog vacakolni holmi alkotmánysértőnek látszó törvények visszadobásával. Aláír és kész. Schmitt Pál be is tartotta a szavát, eszébe sem jutott a jogszabályokat finnyásan visszaküldeni a parlamentnek, vagy az

MTI Fotó: Kovács Tamás

Alkotmánybíróságtól normakontrollt kérni. Talán azt sem tudta, hogy mit is jelent az. Ezt Sólyom idejében érzékelhette, hisz már az elnöki hivatal átadásának ceremóniáján azt mondta: ”láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni. Ott leszek, „amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell megerősíteni”.

Erre azonban nem volt módja a korábbi államfőnek, nem csak azért, mert az új elnök vég nélkül, és boldogan írta alá a vitatható minőségű törvényeket. Végül is ezért választotta pont őt a Fidesz. Igaz, még saját foglalkozását sem tudta helyesen leírni, nála az „államfő” csupán „álamfő” volt.

Hiába próbálta volna lelkiismeretét bárki erősíteni, hogy őrködjön már végre kicsit az államrend demokratikus működése felett. Elszívta erejét a plágiumbotrány, ugyanis kiderült, hogy doktori dolgozatát javarészt lopta. Majd következett a bukása, meg az erőn felüli küzdelme a köztársasági rezidencia és az államfői fizetés megtartásáért. Úgy tudjuk, ezen a területen szép sikereket ért el.

Az első év után (2011)

A hatalomból távozó Sólyom László civilként nemcsak láthatatlan lett, de a Fidesz uralom első esztendejében mély hallgatásba is burkolózott. Nem kommentálta az országban zajló átalakulást. Leköszönése után egy év kellett, amíg újra megszólalt, s kritizálta az alaptörvényt. Súlyos visszalépésnek minősítette az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely a politikát lényegében a jog fölé helyezte. Sólyom bírálta még az Alaptörvény egy párti elfogadását is, mert véleménye szerint ezzel az alkotmányozás elvesztette méltóságát. Az ex-államfő azonban kötelességének tartotta jelezni, nem ellenzéki kritikus, sőt, jóhiszeműen azt mondta:

„Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is”.

A második év (2012)

A láthatatlan elnök aztán ismét alámerül, egy évre rá viszont újra megjelenik a Balaton környéki kis faluban, Aszófőn. Egykori tanácsadójának, Török Gábornak a helyi választásában korteskedik, s persze elmondja véleményét az ország állapotáról. Sólyom kritikájáról több esetben nem számolt be a Magyar Távirati Iroda. Talán nem véletlenül, hisz

a volt államfő azt mondta, hogy a Fidesz hatalomra jutását követő második évben az alkotmányos kultúra odaveszett. Hogy a kétharmados többség nem ismer korlátot maga felett, és nincs olyan, amit meg ne tenne. Bírálta az alaptörvényt, amely többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. Állította: nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba. És hogy a legsúlyosabb politikai beavatkozások az alkotmánybíráskodást, és a független bírósági rendszert érintették.

Az Aszófőiek érzékelték ugyan a beszéd súlyát, de a hétköznapokról szóló fejezetet azért jobban értették: azt, hogy gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, a törvénygyárban valóságos sztahanovista mozgalom működik. Hogy a változásoknak nincs magyarázata, és az eredménye is bizonytalan. Sőt, a politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán túl legfeljebb pillanatnyi taktikai célok ismerhetőek fel. S nem lehet látni, hogy egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozásra, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt.  Sólyom szóvá teszi még a nyugdíjpénztárak ezermilliárdjainak eltüntetését, az oktatás lezüllesztését.

Az államfő kritizált, de újra jelezte, nem ellenzéki beszédet akart mondani, csupán a jobboldali gondolkodásúakat buzdította, hogy ne tartsák magukban a véleményüket, fogalmazzák meg elvárásaikat a politikával szemben. Amit nehéz volt másként értelmezni, mint hogy ne engedjék elszabadulni a Fideszt.

Bírálat Orbán Viktornak (2014)

A legfrissebb kutatások szerint 2018-ban a magyarok több, mint fele elutasítja Paks II. bővítését, s a Fidesz szavazók közel fele is tiltakozik, hogy az atomerőmű a kormány által tervezett módon épüljön meg. Az ellenzők elsősorban az energiatermelés veszélyességétől tartanak. Sólyom, aki az aszófői beszéde után majdnem két évre ismét láthatatlanná vált, 2014-ben, a paksi bővítés eldöntése után tartotta fontosnak kritikus véleményét a Magyar Tudományos Akadémia nyilvánossággal megosztani.

MTA

Mindenekelőtt keményen bírálta az Orbán-kormány által titokban megkötött szerződést, ami a teljes társadalmat meglepetésként érte. „Nemcsak az előkészítés folyt titokban, de minden adatot, amely a döntés felelős megítéléséhez szükséges lenne, tíz évre titkosítottak. Pedig a döntést olyan szituációban hozzák, amikor válaszúton van a világ energiatermelése.

Másokkal együtt a volt államfő sem látta értelmét a példátlan adósságtehernek, s hiányolta a vitát. Szerinte: ami az egész döntésből, a titkosításból látszik, az a hatalomgyakorlás hitelességi válsága.

Egy újabb konferencián visszaemlékezett arra az időszakra, amikor államfőként fogadta Putyin elnököt, aki azzal „gyötörte”, hogy az oroszok bővíthessék Paksot. „Közöltem vele, hogy Magyarországon az államfőnek ebbe nincs beleszólása. Egyébként is az elnöki hivatal megvette már a láncokat, amikkel oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez…”

 Az oktatásról (2016)

Sólyom korábban a leghatározottabban tagadta, hogy Magyarországon diktatúra épülne, de az oktatási rendszerről szervezett eszmecserén már kerülgette a fogalmat.

„ A rezsim legfőbb jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is félreviszik”- mondta Sólyom László az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról. A civil kezdeményezésre létrejövő konferencia tanulsága pedig az volt, hogy „a szürke elit, amely itthon csúcsnak tartja magát, nemzetközileg csak kínosan átlagosan tud teljesíteni.”

Sólyom még hozzátette: „az iskola lehetőleg ellentársadalom legyen. Sziget, ami ellenállásra képessé teszi a gyereket, azzal szemben is, amit az utcán vagy a televízióban látni…”

Végül a CEU törvény (2017)

FH

„A CEU-ellenes törvény a jogbiztonság alapvető követelményeinek sem felel meg, lerí róla, hogy alkotmányellenes – ezt az általa is alakított Eötvös Csoport fórumán mondta Sólyom László. Az egykori államfő ezúttal kerülte a hosszadalmas elemzést – mint mondta -, az alkotmányellenesség annyira egyértelmű, hogy azt egy másodéves joghallgatónak sem kell túlzottan magyarázni. Sajnos erről a hivatalban lévő államfőt, Áder Jánost nem sikerült meggyőzni, pedig az ország érdeke lenne, hogy a felsőoktatási törvény szabályozása megfeleljen az Alaptörvénynek.

Amikor pedig az emberek tízezrei vonultak utcára, tiltakozva a kormány oktatáspolitikája ellen, akkor többen is látták Sólyom Lászlót, az államférfit a tüntetők között…

120 perc – 2018. január 19. 16:00

0

Tüntetés a parlament előtt

Pénteken délután 16 órakor kezdődik a Ne menj suliba! tüntetés a Parlament előtt a Független Diákparlament szervezésében, de már délelőtt nyilvános fórumokat és “alternatív tanórákat” tartottak Magyarország nagyvárosainak különböző pontjain.

Fidesz-KDNP: az ellenzék gondolkodás nélkül megkezdené a betelepítést

Az ellenzék gondolkodás nélkül megkezdené a bevándorlók betelepítését az országba, és készen állna a Soros-terv végrehajtására – jelentette ki a kormánypártok képviseletében Hollik István (KDNP) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

LMP: Reakció a Fidesz támadásaira

Szél Bernadett érvényes átvilágítással és mandátummal rendelkező országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági bizottság tagja, ezért joga van ott lenni az üléseken, és ez így lesz jövő csütörtökön, és a bizottság minden hátralévő ülésén. A valódi nemzetbiztonsági kockázatot nem Szél Bernadett jelenti, hanem az, ha a fideszes tagok minden jogalap nélkül lehetetlenné teszik a parlament egyik legfontosabb bizottságának munkáját, vagy ha Orbán Viktor konkrét kérés ellenére sem hajlandó megjelenni a bizottság előtt – áll az LMP közleményében.

Macron: az ISIS-nek már majdnem vége

Emmanuel Macron francia elnök szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet már “majdnem teljes vereséget” szenvedett Irakban és Szíriában, és a nemzetközi koalíció néhány héten belül katonai győzelmet arathat a dzsihadisták felett.

 

 

 

 

Kampánybeszéd a templomban, avagy a szekularizációt minden nap gyakorolni kéne

0

Erősen szuggesztív beszéddel buzdított a Fidesz-KDNP helyi jelöltjének támogatására Németh László, a hódmezővásárhelyi Szentháromság-templom plébánosa a Szent István Király római katolikus templom vasárnapi szentmiséje után. A misére ellátogatók létszámából ítélve akár karácsonyi nagymise is lehetett volna, ám ezen a vasárnapon nem a vallásgyakorlásé volt a főszerep.

Az országgyűlési választások közeledtével egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy mennyire átjárja mindennapi életünket a pártpolitika. Ezek a tapasztalatok szinte sosem előremutató, közösségépítő jellegűek, hanem pontosan a társadalom szétszakadásának illusztrációi. Elég csak Őcsényre gondolnunk, ahol az éveken át békében, egységben működő közösség két táborra szakadt a pártpolitika mentén, majd az incidens egészen a polgármester megfenyegetéséig és kisebb tettlegességig fajult.

Van azonban egy hely, ahol egy szekuláris államban soha, semmilyen körülmények között nem lenne szabad, hogy helyet kapjon a pártpolitika: ez az Isten háza.

A gyakorlatban ez persze nem így működik, az egyházak mindig politizáltak, hazánkban, Magyarországon is. Ennyire deklaráltan viszont ritkán áll ki valaki a hívek elé, mint Németh László tette vasárnap Hódmezővásárhelyen. A “Szavazzanak a Fideszre!” ugyan nem hangzott el szó szerint, viszont a kormány egyháztámogatásának méltatása után a hívek saját lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdítása gyakorlatilag ezzel egyenértékűnek tekinthető.

A második világháború óta a magyar népnek és a magyar egyházaknak, nem csak a katolikus egyháznak, nem volt olyan lehetősége, hogy ilyen támogatást élvezzen, mint a jelenlegi kormány által, amit kap. Az oktatásban, az egészségügyben, szociális téren, könyvkiadásban, és lehetne sorolni. Hódmezővásárhelyen már itt van a pénz a számlán, most kezdjük építeni a kertvárosban a harmadik katolikus templomot

– mondta egyebek mellett Németh László.

Az esetnek természetesen előzménye is van. Február huszonötödikén időközi polgármester-választást tartanak Hódmezővásárhelyen, az ellenzéki pártok pedig mind a január elején színre lépett Márki-Zay Pétert támogatják. Márki-Zayról és a jelöltség bejelentése után az utcájában megjelent térfigyelő kameráról már írtunk korábban, viszont a civilben közgazdászként tevékenykedő családapát azóta állásából is kirúgták. A gyanús körülményeket tetézte, hogy Németh László plébános beállt a fideszes jelölt mögé, majd vasárnap megtartotta hírhedt beszédét.

A pártpolitika destruktivitását talán semmi sem példázza jobban, mint a független jelölt és a plébános kapcsolatának hirtelen változása: nemcsak hogy ismerték egymást, mert Márki-Zay a plébánia világi elnökeként is dolgozott, hanem Németh még külön kezet is rázott vele az elhunyt polgármester, Almási István temetésén.

Most pedig már ott tartunk, hogy

az egyház embere hamis vádaskodással és a nyolcadik parancsolat megszegésével gyanúsítja a nyáj előtt a szintén hívő katolikus férfit, csupán azért, mert az kiábrándult a kormányból, nem tartja összeegyeztethetőnek velük keresztény értékrendjét és változást akar.

Márki-Zay Péter portálunk megkeresésére elmondta, hogy ugyan a kétezres évek elején részt vett olyan misén, ahol a szószéki prédikációból kiderült, hogy a pap a szocialistákkal szimpatizál, de konkrét jelölt támogatására való felhívással ezidáig még egyszer sem találkozott templomban.

A vasárnapi incidens dacára a független jelölt meglepően pozitívan tekint a jövőre. Sokan elmentek a misére és úgy véli, hogy az egyházközsége nagyon nagy számban kiállt mellette. Hangsúlyozta, hogy mellette álltak ki, nem pedig a politikai nézetei mellett, hiszen ez a kiállás nem jelenti azt, hogy rá is fognak szavazni. Ez szerinte a személye melletti és a politika templomba vitele elleni kiállás volt.

“A támadás mögött álló politikai erőknek be kell látniuk, hogy támadásuk sikertelen volt. Remélem a jövőben a templomon kívül hagyják a politikát.”

– nyilatkozta Márki-Zay a Független Hírügynökségnek.

Németh László plébánost többszöri megkeresésre sem tudtuk elérni, annyit viszont tudunk róla, hogy Márki-Zay az atyáért való imára szólított fel hétfő estére Facebook-oldalán.

NE HAGYJUK, HOGY GYŐZZÖN A GONOSZ!Még csak 10 napja vagyok közszereplő, de a gonosznak az az áradata, amit már ennyi…

Közzétette: Márki-Zay Péter – 2018. január 14.

 

A plébános atya vasárnapi beszédével kapcsolatban Gábor György vallásfilozófust kérdeztük arról, hogy eddig mennyire volt jelen a politika a templomokban.

A vallástudomány doktora szerint az egyházak mindig politizáltak, viszont ez a mostani eset rendkívül újszerű volt annyiban, hogy

a plébános beárazta a krisztusi tanítást.

Nem azt mondta, hogy támogassák a kormányt, mert közel áll a keresztény tanításhoz, a keresztényi értékekhez, hanem azért szavazzanak rájuk, mert pénzt kapnak tőlük.

“Az első, aki valorizálta a krisztusi tanítást, az Júdás volt: harminc ezüstre árazta be.”

– mondta Gábor György, aki úgy véli, hogy nem ez az, amit egy egyházi embertől elvárna az ember. Szerinte arról kéne beszélnie például, hogy ki tett a legtöbbet a közjóért, az oktatásért, az egészségügyért, ki segítette az elesetteket, nem pedig arról, hogy ki tömte számolatlanul az egyházba az állami pénzeket.

A vallásfilozófus egyébként természetesnek veszi, hogy az egyházak politizálnak. A különböző ügyekben való állásfoglalás egy új vélemény a témában, amely differenciáltabb szemléletet eredményezhet. Az már egy más kérdés Gábor szerint, hogy az egyházak elvihetik-e a politizálást a pártpolitika irányába.

Véleménye szerint egy egyházi személy abszolút pártpolitizálhat, de ehhez két dologgal tisztában kell lennie.

Egyrészt tudomásul kell vennie, hogy ha az egyház nevében politizál, akkor a politika mezejére lép és onnantól kezdve ki van téve támadásoknak, minthogy – értelemszerűen – ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint mindazokra, akik a politika és a politizálás szereplőivé válnak.

Másrészt pedig

számolnia kell azzal, hogy az illető így megosztja a híveket.

Ez súlyos esetben akár egyházszakadáshoz is vezethet, mint például akkor, amikor a protestánsok szerint a katolicizmus a pápai állam politikai szócsövévé vált, elevenítette fel nekünk a protestantizmus születését a vallásfilozófus. Szerinte, amikor az örök értékeket az evilági közvetlen értékek cserélik fel, abban a pillanatban az aktuálpolitika mentén osztják meg a nyájat, de ekkor nem a vallásos hitük, hanem az egyházba vetett hitük fog megrendülni az embereknek.

Gábor György továbbá úgy látja, hogy

Magyarországon egyre kevésbé beszélhetünk szekuláris államról,

Németh Lászlónak pedig végtelenül hálásak lehetünk, hogy vallomással felérő módon tárta fel, mennyire és milyen módon vett részt az állam az egyház és a hitélet támogatásában.

“A szekularizációt minden nap gyakorolni kéne. Hiába van hivatalosan, papíron elválasztva az állam és az egyház, ha nem ez történik a valóságban.”

– vélekedett Gábor, aki szerint csak akkor vehet részt az állam az egyházak finanszírozásában, ha azok közszolgálati funkciót ellátó intézményt, például kórházat vagy iskolát tartanak fent, de az állam nem tehet plusz kedvezményeket, annyit adhat csak nekik, mint mindenki másnak, akik hasonló közfeladatokat látnak el.

“Ez az, amit a Fidesz-KDNP-kormány naponta sért meg.”

– zárta a kialakult helyzet értékelését a filozófus.

 

(A borítókép illusztráció, az MTI fotójának szerkesztett változata.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK