Kezdőlap Címkék Fekete-Győr András

Címke: Fekete-Győr András

A Momentum is demonstrál, de nem ad szónokot

2

A Momentum Elnöksége azért döntött amellett, hogy szónokot nem delegál, de résztvevőként jelen lesz a vasárnapi ellenzéki tüntetésen, mert súlyosan rontja a megmozdulás hitelességét és csökkenti a résztvevők számát, hogy pártpolitikai rendezvény lett belőle. Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek azt is elmondta, lehetett volna több tízezres demonstráció is, így azonban csak egy-kétezer ember megy majd el.

 „Mi is felmentünk volna a színpadra, ha egy olyan megmozdulást szerveztek volna, amelyen minden párt, valamint az elmúlt hónapokban országos ismertségre szert tett hiteles civil politikusok el tudnák mondai a véleményüket Európáról” – szögezte le portálunknak a pártelnök. Kérdésünkre olyan személyek nevét sorolta, mint Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos vagy Homonnay Gergely.

Ebben az esetben nem baloldali (párt)tüntetés lenne, s nem egy-két ezren vennének részt rajta, hanem több tízezren. Az emberek ugyanis nem szeretik a pártpolitikát. Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy ismét az ellenzéki együttműködés kerékkötőjeként fogják őket feltüntetni amiatt, hogy nem adnak szónokot a megmozdulásra, leszögezte:

az ügy a  fontos, annak pedig sokat árt, hogy pártrendezvény lesz a tüntetésből.

Pedig a demonstrációt kiváltó ügy pártokon felül áll, egyik párt sem sajátíthatja ki. Éppen ezért a Momentum vezetői – akik egyébként csütörtökön sokat beszélgettek politikától független szereplőkkel –  nem szerettek volna maguk is demonstrációt szervezni, mondta a pártelnök. Tárgyaltak a tüntetés szervezőivel is, de végül a fenti álláspontot alakították ki.

Vasárnap egy három párti – MSZP, Párbeszéd, DK –  közös tüntetés lesz a Bem József téren. Az időpont 16 óra.

Trump, Fekete-Győr, Vona, meg a többiek

Próbálok megbarátkozni a XXI. századi pártok kifejezéssel, de egyelőre sehogy sem megy. Nem tudom kitől származik az ötlet, valamikor még az április 8-i választások előtt hangzott el, talán az LMP részéről, de ez egyáltalán nem biztos. Aztán az idő valahogy kivégezte ezt a terminus technikust, legalább is ezt hittem. De mostanság újra felbukkant, most viszont határozottan az LMP részéről.

Annyi magyarázattal persze tartozom, hogy elmondjam, mi a bajom a XXI. századi pártok frazeológiájával, miért akadok fenn pont ezen. Annyi minden érthetetlen és értelmetlen dolog történik a magyar politikai életben, ebben akár lehetne is valamennyi ráció.  De nincs. A bajom egyébként éppen a meghatározás kirekesztő jellegével van; valójában nem összegyűjteni akarja az azonos gondolati hullámhosszon, vagy az egymáshoz ideológiailag közel álló pártokat, hanem kizárni akar. Kizárni azokat, akik – szerintük – így, vagy úgy alkalmatlanok az partnerségre. Az LMP – most nem megyünk bele ismét a párt mozgásának értelmezésébe, megfejtésébe -, megalakulása óta a magányos formációt deklarálta, nem akart hasonulni sem a Fideszhez, sem az akkor még nagy MSZP-hez sem, abban a hitben élt, hogy az öko-párt jelleg nem csak arra lesz elegendő, hogy becsússzon a parlamentbe, hanem képes lesz nagy és erős formációvá válni. Nem tudott. Még akkor sem, ha ma előszeretettel hangsúlyozzák a párt prominensei, hogy az ellenzékből ők voltak az egyetlenek, akik növelni tudták szavazóik táborát.

Nem szívesen venném el ezt az örömet az LMP-től; fontos, hogy a kudarcban is megtaláljuk a továbblépés lehetőségét.  Az LMP azonban nem találta meg, sőt azóta olyan híreket produkál önmagáról, amelyek egyre lejjebb viszik a népszerűségét. A belső háborúk okozta deficit hozhatta elő újra a XXI. századi kifejezést, pontosan annak felmérése, hogy egyedül nem lesznek képesek feljebb kapaszkodni, pedig már közeledik az EP, de főként a jövő őszi önkormányzati választás. Vagyis: partnerre van szükség, hiába mondatott ki annak idején – kongresszusi szinten -, hogy ők márpedig nem kérnek a partnerekből, bárki is akarna hozzájuk dörgölőzni. Így kerültek elő az e századi pártok, de ugye nem teljes mértékben. Mert ebbe a kategóriába tartozna a Demokratikus Koalíció, de Gyurcsány sehogy sem fér bele az elképzelésekbe, és persze ide sorolandó a Párbeszéd is, de az viszont éppen az LMP-ből szakadt ki, ráadásul Karácsony más szempontból is szakadárnak számít; odaadta nevét, testét az MSZP-nek.

Maradt még a Jobbik és a Momentum. Hogy miért pont ez a kettő, azt ne tőlem kérdezzék; nehéz őket egy kaptafára felhúzni; az egyik parlamenti párt, a másik nem, az egyik még cipeli magéval a szélsőjobb billogot, a másikról meg nem tudunk biztosat mondani. Vagyis a Momentumot ma változatlanul nem tudjuk pontosan meghatározni, hol is áll ideológiailag. Egy biztos: ellenzéki pártként határozza meg önmagát, amit azért fontos tudni, mert elnöke a Fideszből indult, és sokan nem tudják – nem tudjuk -, hogy ténylegesen el is távolodott tőle, vagy – netán – ma is rendelkezik szabad vegyértékekkel a kormánypárt felé.

Jómagam a Momentum mibenlétéről rendelkezem a legkevesebb információval; azt a markáns, akciókész pártot, amely alapján még a parlamenti küszöb felett csapatként tételeztem, elsodorta az idő. A Momentum is, fiatal kora ellenér – vagy ha így tetszik: XXI: századi léte dacára – átélt már néhány válságot, választott magának régi-új vezetőt, és egyelőre keresi az utat, merre van esélye a növekedésre. Képviselő azt mondják: az ősszel indulnak be igazán, de hogy ez mit jelent, arról nincsenek hírek. Korábban, úgy tűnt, a Fidesz pici óvó tekintetű figyelmet fordít a fiatalokra, hiszen Fekete Győrben többen is Orbán Viktor stílusát és utódát vélték felfedezni, azóta azonban a Momentum elnökéből elillant a kihívó szerep, így aztán a Fidesz sem tartotta fontosnak, még egy könnyű karaktergyilkosságra sem.

Hogy az LMP, a Momentum XXI. századi létén kívül mit lát még a Momentumban, azt nem tudjuk. A társelnök Keresztes László Lóránt szerint folynak a tárgyalások, csak éppen a Momentum részéről nem érkezett megerősítés. Így aztán nem tudjuk, hogy valóban folynak-e megbeszélések a színfalak mögött, vagy sem, de talán nem is a lényeg. Sokkal inkább az, hogy mit keres a Momentum a Jobbik mellett. Mert igaz ugyan, hogy nem tudtuk igazában sehova besorolni őket, azt azonban biztonsággal állítottuk volna, hogy a Jobbikhoz nem sodródhat a Momentum. Sem karakterében, sem az eddig megismert mozgalmaik, illetve az elhangzott szerepléseik alapján nem gondoltuk volna ezt a két pártot összeilleszthetőnek.

Az LMP folyamatosan beszél erről az új konstrukcióról, a Jobbik is hamarosan – a látszat szerint – megnyitja kapuit, a Momentum azonban hallgat. Hozzánk legalább is nem jutottak el a homályt eloszlató hírek. Egy biztos: amennyit tudunk a Momentumról, azok alapján nehezen elképzelhető ez a frigy. A politika azonban nem a mi elképzeléseink szerint zajlik, a rendszerváltás óta sok olyan dolog történt, amit nem csak mi, maguk a későbbi szereplők is kizártak a lehetőségek közül. Legyünk tehát óvatosak a jövendölésben, és még akkor is legyünk azok, ha – ma így látszik – ebből az összefogásból a Momentum semmilyen profitot nem könyvelhetne el. Nem, hiszen egyelőre mind a két partner – a Jobbik, az LMP – csak mínuszokat gyűjtött a választások óta, ráadásul a Jobbik változatlanul cipeli magán azokat a kérdőjeleket, amelyeket a Vona-féle irányváltás vetett fel.

Szóval meglehet: a Jobbik, az LMP és a Momentum is XXI. századi párt. És akkor? Mondhatnám: na és?

Trump is a XXI. században lett az Egyesült Államok elnöke.

Tudja, mi a közös Orbán Viktorban, Tóth Bertalanban és Fekete-Győr Andrásban?

0

Mindannyian a horvátoknak szurkolnak a foci vb-n. Megkérdeztük az összes pártelnököt, kinek szorítanak.

A Fidesz elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, az ő nevében sajtófőnöke, Havasi Bertalan válaszolt a Független Hírügynökségnek. Levelében Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújára utalt, amikor is a miniszterelnök azt mondta: ő már gyerekkorától Perunak szurkol, és „vérzik a szíve”, amiért kiestek. Emellett szereti a közép-európai országokat, és szurkol a horvátoknak is.

Akárcsak Fekete-Győr András, a Momentum, és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke:

ők is a horvátoknak szurkolnak.

Tóth Bertalan a horvátok továbbjutása mellett kicsit szomorú is lehetett kedden: neki ugyanis Izland a másik kedvenc csapata, ahogy írta: „elképesztő történetet csináltak”. Ő egyébként a Független Hírügynökségnek küldött válaszában azt is írta: „Legszívesebben magyar mezt hordanék és a csapatunknak szurkolnék.”

A horvát válogatott a legnépszerűbb a pártelnökök között.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani

A Liberálisok elnökének, Fodor Gábornak szintén több kedvenc csapata van, méghozzá négy is. Ő az angoloknak, németeknek, argentinoknak és a spanyoloknak szurkol, ahogy írta, „ebben a sorrendben”.

A spanyolok meccsét nagy egyetértésben nézhetnék például Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel: ő ugyanis szintén nekik szurkol a vb-n.

A kérdéssel megkerestük az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd és a KDNP elnökét is, de tőlük nem kaptunk választ.

Bréking nyúz, június 15. – Tudósítás a másik valóságból

A Soros-párti brüsszeli politikusok végső támadása, a jogot és igazságot megcsúfoló komcsi bírók és Fekete-Győr András, a Momentum pártelnök-szexológusa a pénteki alternatív sajtószemlében.

Az Origo bizonyítékra bukkant a Soros- és migránspárti politikusok tervével kapcsolatban

„Állandó, felső korlát nélküli kötelező kvótát akar bevezetni az Európai Parlament – derült ki abból az Origo birtokába került feljegyzésből, amit az EP elnöke, Antonio Tajani készített a dublini reformmal kapcsolatban. A dokumentum szerint a brüsszeli bevándorláspárti képviselők bevezetnék a könnyített családegyesítést, csoportosan is át lehetne helyezni migránsokat és a nem engedelmeskedő országokat megbüntetnék: elvonnák az uniós forrásaikat. …

Az EP jelenleg azt várja, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok állam- és kormányfői is hagyják jóvá a javaslatot. Ráadásul a brüsszeli képviselők szerint a miniszterelnököknek nem kell egyhangúlag dönteniük, többségi szavazattal is elfogadhatják a kvótát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ki akarják venni Orbán Viktor és a V4-es miniszterelnökök kezéből a vétózás lehetőségét. Ennyit a nagy brüsszeli demokráciáról. A bevándorláspárti politikusok célja, hogy migránsokkal árasszák el Európát, és ez ellen a közép-európai országok ne tehessenek semmit. …

Mindez a dokumentum is világosan bizonyítja, hogy a Soros György által fizetett migránspárti politikusok végső támadásra készülnek a június végi uniós csúcson.Tudják jól, ha most nem sikerül a közelgő csúcson elfogadtatni a kötelező kvótát, akkor erre több esély nem lesz. …

Mindezt figyelembe véve Orbán Viktorra újabb, rendkívül nagy harc vár Brüsszelben.” (Origo: Itt a bizonyíték: Brüsszel migránsok ezreit telepítené Magyarországra)

Veszélyben a jogállam a Pesti Srácok szerint

„Gyurcsány újabb exminiszterét mentette föl csütörtökön a bíróság a korrupciós vádak alól. Ha úgy vesszük, igaza van Brüsszelnek és mind az 547 hazai „demokratikus” ellenzéki formációnak, amiért évek óta a magyar jogállamiságért aggódnak. Valóban romokban a jogállamiság ott, ahol az államkasszának tízmilliárdos károkat okozó, az országot a tönk szélére juttató ballib politikusbűnözők nincsenek börtönben. Amit egyes bírók „független igazságszolgáltatás” címszó alatt művelnek, az bűnpártolás, illetőleg nemzetbiztonsági kockázat. Nem érzékenyítő tréningek, hanem tisztességre nevelés kéne ezeknek. …

Szabó Pált és bűntársait tehát fölmentette a Fővárosi Törvényszék. Hiszen szó sincs itt semmilyen bűncselekményről! A bíróság ítéletéből következően teljesen normális, hogy állami cégek bagóért eladják impozáns székházaikat a haveroknak, és helyette irgalmatlan pénzért bérleménybe költöznek! … Tóth Erzsébet bírónő (vezető képünkön) is nyilván már rég eladta saját vityillóját, hogy bérlakásba költözhessen havi százezrekért, hiszen az a normális. Nevezett bírónőnek egyébként ahhoz is volt képe, hogy az ítélethirdetéskor politikai hátterű eljárásról beszéljen. Tehát szerinte a jobboldali kormányzat eljárásokat indít politikai ellenfelei ellen. Kemény szavak ezek. Kár, hogy a postapalota-ügyben még a Bajnai-érában, 2010 elején indult a nyomozás… Hoppá!” (Pesti Srácok: Tényleg veszélyben a jogállam – a jogot és az igazságot megcsúfoló „komcsi bírók” miatt)

Továbbra is a Pride izgatja a Magyar Idők fantáziáját

„Van egy olyan érzésem, hogy a fesztiválon megjelenő liberális politikusok jobban örülnének egy harcias karneválnak. Mégiscsak nagyobb sajtót kap az ember, ha az önfeledt masírozás közben fejbe dobják egy-két tanyasi tojással, hervadt paradicsommal.

Merthogy ellenzéki politikusok lesznek a vonulók között, az biztos. Fekete-Győr András, a Momentum migránsbarát pártelnök-szexológusa még valamikor tavaly meg is mondta, hogy pártja politikai közösségként mindig részt vesz majd az esedékes Pride-on. (Gondolom, a rendszeres vonulókat örömmel töltötte el a bejelentés.) Azért csak kíváncsi lennék, kormányra kerülésük esetén hogyan oldanák meg a kamionokon riszáló Pride-vonulók és a keblükre ölelt migránsok közös felvonulását…

Ábrándos óráimban néha elmerengek: mi lesz, ha egyszer a Föld minden országában elfogadják a melegházasságot? Mi lesz a sok jogvédővel, LMBTQ-élharcossal, gondterhelt liberális szervezettel, ha az ő gyámolításukkal már nem lehet több szavazatot szerezni? Amikor ez a fajta hülyítés már nem lesz többé az ellenállás szimbóluma?” (Magyar Idők: Hol legyen a kordon?)

Fekete-Győr: A helyi ügyeken lesz a hangsúly

Nagyobb szabadságot kapnak a Momentum helyi szervezetei, és több hangsúlyt kapnak a helyi ügyek – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András, a Momentum újraválasztott elnöke.

A hétvégén újra Fekete-Győr Andrást választotta meg a Momentum elnökének a párt küldöttgyűlése. A tavaly párttá alakult mozgalom az április 8-ai választáson valamivel több mint 175 ezer listás szavazatot kapott, ez a 3,08%-os eredmény nem volt elég ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.

Ahogy az újraválasztott elnök a Független Hírügynökségnek elmondta, ezzel kapcsolatban

„ambivalens érzés van a tagságban”.

Mint mondta, elsőre nem érezték jónak az eredményt, de azóta több ezren csatlakoztak hozzájuk, és, ahogy fogalmazott, „a taktikai szavazás borzalmát” is érezték, így most a körülményekhez képest jónak tartják az eredményt, tekintve, hogy egy mindössze egyéves párt érte el.

Fekete-Győr az újraválasztása után 5000 emberről beszélt, akik csatlakoztak a párthoz, kérdésünkre ezt most pontosította: 1200 új párttagot vettek fel, a többiek aktivistaként csatlakoztak. Korábban egyébként 1500 tagjuk volt.

Az, hogy az elnökséget viszont szinte teljesen lecserélték, szerinte kimerültségre utal, mint mondta, a vezetés nem karrierpolitikusokból állt, többen közülük mást szeretnének csinálni, de a Momentum keretein belül.

„Mozgalmi politizálásra van szükség”

– mondta a Momentum régi-új elnöke a hétvégi küldöttgyűlés után. A Független Hírügynökség kérdésre, hogy ez pontosan mit is jelent, azt mondta: tulajdonképp azt kell folytatni, amit eddig csináltak: akciókat, akár gerillaakciókat, népszavazásokat kezdeményezni, közösséget szervezni. Ahogy fogalmazott: „mi egy mozgalmi párt vagyunk”.

Beszélt arról is, hogy a szervezet mögött van egy országos hálózat, amely szerinte egyedülálló az ellenzéki pártok között.

„A hangsúly a helyi szervezetek felé tolódik”,

mondta, helyi ügyeket, helyi embereket akarnak találni, és így aktivizálni a lakosságot. Ahogy fogalmazott: „helyi NOlimpiákra van szükség” – utalva az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezésre, amellyel a Momentum tavaly bekerült az országos politikába.

Mint mondta, az elmúlt egy évben inkább országos ügyekre koncentráltak, most viszont nagyobb szabadságot kapnak majd a helyi szervezetek, „aminek nagyon örülnek”.

Bréking nyúz, 2018. június 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

Van, akinek mindenről Gyurcsány jut az eszébe, másnak Soros, illetve a migránsok. Az alternatív valóság médiája ma is kitett magáért. Ha más nem is, de az bizton állítható, ügyesen tartják napirenden a számukra fontos témákat, azt a látszatot keltve, mintha széles körből merítenének a témaválasztáskor.

Figyelő – Kellemetlen napja lehet ma Gyurcsánynak

„Ha van olyan dátum a naptárban, amit ha reggel ágyából kikelve a volt miniszterelnök (még mindig hihetetlen, de tényleg az volt) meglát és elönti a hideg veríték, az minden bizonnyal június 4-e” – írja a Figyelő online kiadása, amely így folytatja: „Már fél napja tűkön ülve várjuk, mit talál ki a Gyurcsány-párt kommunikációs csapata erre a napra. Ma ugyanis nem csak amiatt szorul össze a szíve minden magyarnak, ami majd száz éve június 4-én történt, de néhány millió magyar fogsor is elkezd csikorogni határon innen és túl.

Utóbbit többek közt Gyurcsány Ferenc kitartó munkájának köszönhetjük, mely során Őszöd miniszterelnöke áldozatos munkával gyalázza a külhoni magyarságot.

A DK nevű szekta legfőbb nagymestere ugyebár vastagon benne volt a 2004-es népszavazás csúfos kimenetelében, amire máig büszke, és még a 2018-as kampányban sem bírt leállni a külhoni magyarok gyalázásával” – olvasható a portál publicisztikájában, amely arra jut, hogy a DK elsunnyogja a napot, „bár lehet, hogy tévedünk, végülis az is meglepő lenne, ha Gyurcsány ellen tudna állni a kísértésnek, és nem rúgna bele újra a külhoni magyarokba”.

Origo – A mozgalom felfalja gyermekeit: a Momentumot sem kímélik a belharcok

A parlamenten kívüli pártot sem tudta elkerülni az ellenzéki pártok sorsa, a pártháború. Vasárnap tartják a Momentum tisztújító küldöttgyűlését, amelynek a legfontosabb kérdése leegyszerűsítve: a húsosfazék közelébe eddig nem kerülő újak át tudják-e venni a hatalmat a választáson leszerepelt korábbi elittől.

A párt szinte a szakadás szélén van, akkora nézetkülönbségek vannak a párton belüli csoportosulások között

– írja az Origo, amely szerint „forrásunk segített megérteni, mi a helyzet a Momentumban”.

A párton belüli legfontosabb törésvonal az összefogás-nem összefogás mentén húzódik meg: a tagság fele abban látja a kitörési pontot, hogy nem fognak össze senkivel. Emellett súlyos konfliktus van az elnök személye miatt is: sokan azt az álláspontot képviselik, ha Fekete-Győrt most leváltják, akkor az a pártot fogja minősíteni, ám az ezzel szemben álló csoport szerint lehetne más, aki jobb nála. Három jelölt van: Fekete-Győr mellett a HÖK-ös múltú Dukán András Ferenc és Nemes Balázs. A harmadik, közel sem elhanyagolható törésvonal a Guy Verhofstadt-féle Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporthoz való csatlakozás kérdése.

Pesti Srácok – A Fidesz szerint hazudnak a holland kereszténydemokraták

A Fidesz visszautasítja a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) hazugságait és felfüggeszt vele minden kapcsolatot, valamint megvonja támogatását a párt jelöltjeitől, amíg nem kérnek bocsánatot – írj a portál az MTI-re hivatkozva. Ismerteti Novák Katalinnak, a Fidesz alelnökének a holland kereszténydemokrata párt hétvégi határozatára reagáló levelét, amelyben az áll, hogy a holland párt hazugságokat állít Magyarországról, a Fideszről és az alkotmánymódosításról.

A CDA hétvégi kongresszusán elfogadott indítványban – amelyet hétfőn ismertetett a Politico – az áll, hogy

fel kell függeszteni a Fidesz tagságát az Európai Néppártban (EPP), amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök nem tér vissza korábbi politikájához.

A Fideszhez hasonlóan az EPP-hez tartozó CDA olyan határvonalak meghúzására szólította fel a néppártot, amelyeket ha valamely tagpárt átlép, akkor kezdeményezni lehessen az ideiglenes kizárását – írta a brüsszeli hírportál. A holland kereszténydemokraták leszögezték: a Fidesz korábban értékes tagja volt a pártcsaládnak, ehhez kellene visszatérnie. A Politico szerint ez az eddigi legkeményebb kiállás az EPP-tagpártok részéről.

888 –  Liberális kettős mérce: ha az amerikai nagykövet a libsik ellen szólal fel, kitör a nemzetközi sivalkodás

Alig egy hónapja nevezték ki az USA németországi nagykövetét, Richard Grenellt, aki a hétvégén interjút adott a Breitbartnak. Grenell szavai nem arattak osztatlan sikert az európai liberálisok köreiben, mert azt mondta, hogy a következő években támogatni fogja az elitellenes konzervatív, jobboldali politikai erőket Európában.

A cél, hogy az emberek lázadjanak fel az elit ellen. A nyilatkozat kapcsán többen azzal vádolták a nagykövetet, hogy beleavatkozik a politikába, holott semlegesnek kellene maradnia.

Érdekes, hogy annak idején Goodfriend és Magyarország kapcsán nem láttak napvilágot hasonló kritikák. Sőt, Soros tevékenysége kapcsán sem – írja a portál.

Meg akarom erősíteni a konzervatívokat Európában” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy számos olyan konzervatívok által kidolgozott szakpolitikai elképzelés van, amelyeket a bukott baloldal elhibázott politikája miatt nem tesznek le az asztalra. Grenell szerint Trump győzelméhez az volt a kulcs, hogy a konzervatív témákra, politikára fókuszáltak a kampány során, amelyek az átlagemberek életét teszik jobbá. A legfontosabb ilyen témák a migrációs politika, az adópolitika, az infrastrukturális beruházások és a bürokráciacsökkentés.

Ebből a szempontból Grenell kifejezte szimpátiáját Sebastian Kurz irányába, aki szerinte egy rocksztár”

Kurzot annak kapcsán is dicsérte, hogy visszautasította a migránskvóták elképzelését, valamint nemet mondott az arcot és a teljes testet eltakaró burka viselésére.

 

A NOlimpiától a 3 százalékig – Ez volt a Momentum bő egy éve

Az olimpiás aláírásgyűjtés után nagy reménnyel vetették bele magukat a politikába a Momentum tagjai, több látványos akciójuk is volt, igaz, köztük olyan is, amelyet szinte mindenki elítélt. Főleg a fiatalok között lettek népszerűek, a kampányban aktívak voltak, a végén több jelöltjük visszalépett az esélyes ellenzéki jelölt javára. A parlamentbe nem sikerült bejutniuk, de olyan eredményt értek el, amire lehet építkezni a jövőben. Sorozatunkban az ellenzéki pártok elmúlt egy évét mutatjuk be.

A Momentum Mozgalom tavaly januárban vált igazán ismertté, amikor aláírásgyűjtést kezdtek, hogy legyen népszavazás arról, hogy Budapest pályázzon-e az olimpia megrendezésére. A gyűjtést több párt is támogatta, és végül a szükségesnél majdnem kétszer több, több mint 266 ezer aláírást adtak le. Ezután a kormány úgy döntött, hogy még a népszavazás kiírása előtt visszalép a pályázattól.

Az összegyűlt aláírások leadása
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Néhány héttel később, március elején a mozgalom közgyűlése megszavazta, hogy párttá alakulnak.

Céljuk az volt, hogy a választáson minden egyéni körzetben jelöltet tudjanak állítani.

Áprilisban pedig azt is bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek, az egyiket a CEU ügyében, a másikat pedig azért, hogy kettőnél többször senkit ne lehessen miniszterelnöknek választani. A Kúria mindkét kezdeményezést elutasította.

A párt egyre aktívabb lett, elkezdték átragasztani a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt”-plakátjait, május elsején pedig tízezres tüntetést szerveztek „Európához tartozunk” jelszóval. A közvélemény-kutatók is elkezdték mérni őket, 2-3%-on álltak.

A május elsejei tüntetés
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Így aztán a Fidesznél is úgy ítélhették meg, hogy a párt veszélyt jelenthet, valószínűleg leginkább azért, mert támogatóik között rengeteg a fiatal. Ezért

a kormánypropaganda hadjáratot indított a Momentum ellen,

sorra jelentek meg a lejárató írások a pártról és vezetőiről. Erre válaszul a párt elnöke, Fekete-Győr András néhány társával bement az Origo szerkesztőségébe és ott számon kérte a cikkek íróját. Ezt az akciót szinte egyöntetűen elítélte többek között a TASZ és a többi médium, a kormánnyal kritikus sajtótermékek is elfogadhatatlannak nevezték.

A szervezeten belül elkezdtek megjelenni az első repedések is: augusztusban elnökségi tagok mondtak le, idén tavasszal pedig olyan hírek szivárogtak ki, hogy nem felhőtlen a viszony a pártvezetés tagjai között. Ezt aztán az érintettek tagadták.

A párt országjárásba kezdett
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Közben a párt hozzálátott a vidéki szervezetek létrehozásához, tavaly októberben pedig bemutatta országos programját. Ebben többek között kétkulcsos szjáról, csökkenő áfáról, a munkát terhelő járulék eltörléséről, egészségügyi béremelésről, társadalombiztosítási alapcsomagról írtak:

a programban főleg baloldali és centrista elemek voltak,

emellett azt is írták, hogy meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat pedig kizárnák a közbeszerzésekből.

A párt végül a 106 körzetből 97-ben tudott jelöltet állítani.

A kampány kezdetével a Momentumon is nőtt a nyomás, hogy vegyenek részt az ellenzéki együttműködésben, vagy legalább a koordinációban. Előbbit a párt egyértelműen elutasította, utóbbiról Fekete-Győr András január elején egy, a Független Hírügynökségnek adott interjúban azt mondta:

nem utasítják el, hogy egy-egy körzetben visszalépjenek a legesélyesebb ellenzéki jelölt javára.

A pártelnök akkor arról is beszélt, hogy ők már 2022-re készülnek, de bíznak a Fidesz-vereségében. Pár nappal később pedig az is kiderült, hogy a Momentum nem állít miniszterelnök-jelöltet.

Azt, hogy hajlandóak együttműködni a többi ellenzéki párttal, később is többször megerősítették. Ehhez viszont feltételeket szabtak: legyen hiteles, legyen esélye a győzelemre és hogy az egymás javára történő visszalépés kölcsönös legyen.

Fekete-Győr András
Fotó: FüHü

Az ellenzéki tárgyalások végül nem sok eredményt hoztak, néhány momentumos jelölt azonban így, egyoldalúan is visszalépett. Előbb Csepelen Szabó Szabolcs javára, majd Fekete-Győr azt jelentette be, hogy ő maga is visszalép Budapesten V. Naszályi Márta javára (aki aztán az LMP-s Csárdi Antal javára lépett vissza). Végül

két nappal a választás előtt újabb visszalépéseket jelentettek be,

visszaléptek a DK-s Oláh Lajos és Ráczné Földi Judit, a jobbikos Kiss Attila és Mirkóczki Ádám, az együttes Vajda Zoltán, valamint az LMP társelnöke, Szél Bernadett javára. Vagyis a pártnak összesen 89 jelöltje maradt.

A kampányban aktívan részt vett a párt, főleg az interneten, emellett létrehoztak egy telekocsi appot, hogy segítsék a külföldön szavazó magyarokat, és feljelentéseik nyomán többször is megbüntették a Fideszt a plakátjaik miatt.

A választáson végül a Momentum 175 229 listás szavazatot kapott,

a 3,08%-os eredmény nem volt elég ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.

Bár a parlamentbe jutás nem sikerült, az eredmény mindenképp biztató a párt számára a jövőre nézve. Egyrészt azért, mert, mint kiderült, főleg a fiatalok körében népszerűek, de nagyon sokan voksoltak rájuk a külföldre költözött magyarok között is.

MTI Fotó: Mónus Márton

A párt szerint a választás után rengetegen jelentkeztek náluk aktivistának, és azt is bejelentették, hogy országjárásra indulnak. Az is egyértelmű volt, hogy

a Momentum használta ki legjobban a kormányellenes tömegtüntetéseket:

egyrészt nagyon látványos volt a jelenlétük, rengeteg aktivistával, lufival, és még a pártprogram egyoldalas zanzáját is osztogatták, másrészt új alakulatként a tüntetők ellenzék elleni dühe a pártok közül őket érintette a legkevésbé.

Az, hogy ebből mennyire tudnak majd építkezni, legkorábban jövőre derülhet ki, az Európai Parlament-i választáson.

A cikksorozat többi része az alábbi linkeken olvasható:

Ellenzék: Hogy volt, hogy lesz?

https://fuhu.hu/a-neppartosodastol-a-partszakadasig/

https://fuhu.hu/a-nolimpiatol-a-3-szazalekig-ez-volt-a-momentum-bo-egy-eve/

https://fuhu.hu/a-parbeszed-utja-a-sulytalansagbol-a-megmaradasig/

https://fuhu.hu/a-dk-es-a-valasztas-meseje/

A Petőfi szobornál értékelte a választást a Momentum

0

“Április 8-án megígértük, hogy folytatjuk. Hogy nem adjuk fel a harcot. Nem fogjuk itt hagyni a hazánkat. Mi ide születtünk, itt is fogunk meghalni és ezért az országért fogunk küzdeni.“ – mondta el Fekete-Győr András.

A Momentum elnöke szerint a választás óta több mint négyezren jelezték, hogy csatlakoznának a párthoz. A jelentkezők között különösen sok a fiatal, ezért országjárásra indulnak, ennek első állomása Kaposvár lesz.

A Momentum is településről településre fog járni, hogy célt adhasson annak a – megfogalmazásuk szerint –  több millió politikai árvának, akiket a kormány és az ellenzék egyaránt magára hagyott. Ennek finanszírozására közösségi adománygyűjtést indítanak.

Az elnökség továbbá úgy döntött, hogy a lehető leghamarabb előrehozott tisztújítást tart. Erre június elején kerül sor, hogy a jövőben a pártot olyan emberek vezethessék, akik új megerősítéssel bírnak.

“Az Orbán-rendszer nem tart örökké – zárta a sajtótájékoztatót a Momentum elnöke. – Egyik rendszer sem tart örökké. Előbb utóbb a jövő le fogja győzni a múltat, az új felül fog kerekedni a régin. Orbán Viktor nem menekülhet el a sorsa elől. A Momentum nem megy el, itt lesz, és addig üti ezt a rendszert, amíg össze nem roppan.”.

Fekete-Győr András is visszalépett Budapest belvárosában

Húsvét hétfőn, a Facebook-oldalán jelentette be Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, hogy visszalép Budapest 1-es számú választókörzetében az MSZP-Párbeszéd jelöltje, V. Naszályi Márta javára.

Fekete-Győr András videoüzenetben számolt be a döntéséről, de a lényeget szövegként is kiemelte:

„A német szövetségi parlamentben azt tanultam meg, hogy kompromisszumok és kiegyezések nélkül nem lehet sikerre vinni egy közösséget. Éppen ezért javasoltam jelölttársaimnak azt, hogy a döntésünkhöz hívjunk segítségül egy közvéleménykutatást. Ebbe ők sajnos nem mentek bele, ezért megcsináltattam nélkülük.

A Medián 1200 főt kérdezett meg, és orrhosszal ugyan, de V. Naszályi Márta lett a legesélyesebb jelölt.

Ezért én tartom magam az ígéretemhez, vállalom a felelősséget, és visszalépek V. Naszályi Márta javára a Budapest 1-es választókerületben” – írta Fekete-Győr András.

Választókerületi szimpatizánsait arra kérte, hogy ne csüggedjenek, mert mindenkinek így lesz a legjobb, listán pedig szavazzanak a Momentum-generációra.

Tartom magam az ígéretemhez: visszalépek!

A német szövetségi parlamentben azt tanultam meg, hogy kompromisszumok és kiegyezések nélkül nem lehet sikerre vinni egy közösséget. Éppen ezért javasoltam jelölttársaimnak azt, hogy a döntésünkhöz hívjunk segítségül egy közvéleménykutatást. Ebbe ők sajnos nem mentek bele, ezért megcsináltattam nélkülük. A Medián 1200 főt kérdezett meg, és orrhosszal ugyan, de V. Naszályi Márta lett a legesélyesebb jelölt. Ezért én tartom magam az ígéretemhez, vállalom a felelősséget, és visszalépek V. Naszályi Márta javára a Budapest 1-es választókerületben. A sok ezer választókerületi szimpatizánsomat pedig arra kérem: ne csüggedjetek, így lesz jó mindannyiunknak, a listán pedig szavazzatok a Momentum-generációra! Listavezetőként azért fogok dolgozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajönni. Előtte viszont győznünk kell a Belvárosban!

Közzétette: Fekete-Győr András – 2018. április 2.

„Listavezetőként azért fogok dolgozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajönni.

Előtte viszont győznünk kell a Belvárosban!”

– fejezte be a posztot.

Bejelentése nyomán mostanra V. Naszályi mellett az LMP-s Csárdi Antal, illetve a visszalépéstől elzárkózó jobbikos Losonczy Pál maradt a Fidesz-KDNP jelöltjével, Hollik Istvánnal szemben.

A budapesti 1-es választókerületben először Juhász Péter lépett vissza azért, hogy csak egyetlen ellenzéki jelölt maradjon állva Hollikkal szemben. Fekete-Győr ekkor azonnal kezdeményezte, hogy a megmaradt jelöltek egyeztessenek arról, hogy ki legyen az, illetve új közvélemény-kutatást javasolt. Végül V. Naszályi és Csárdi is elzárkózott ettől, de ennek ellenére Fekete-Győr elkészítette a kutatást, amelynek eredménye most derült ki.

Három forgatókönyvet vizsgáltak meg: kire szavaznának a választók, ha az MSZP-P, az LMP vagy a Momentum jelöltje maradna a szavazólapon a Jobbik és a Fidesz-KDNP jelöltje mellett. A Medián arra jutott, hogy a jobbikos jelölt csak 8-10 százalékot szerezne, V. Naszályi, Csárdi és Fekete-Győr pedig néhány százalékkal maradna el a kormánypártok jelöltje mellett, de az MSZP-P jelöltje esetében lenne legszorosabb a verseny, ezért az ő javára lépett vissza a Momentum elnöke.

Atombomba, presztízs, patkányok, tolvajok – Figyelt a héten? Kvíz

0

Ezen a héten is összegyűjtöttünk több emlékezetes mondatot, amelyek különböző politikusok száját hagyták. Emlékszik például arra, ki szerint presztízs, ha őt meghívják? Töltse ki kvízünket és kiderül.

A korábbi hetek hasonló kvízeit ide kattintva találja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK