Kezdőlap Címkék Fekete-Győr András

Címke: Fekete-Győr András

Pofon, gyűlölet, piszoár, maffiaállam – Figyelt a héten? Kvíz

0

Közeledik a választás, ráadásul március 15-e alkalmából is több nagygyűlés volt, így aztán talán még a szokásosnál is több emlékezetes mondat hagyta el politikusaink száját. Ön mennyire emlékszik? Töltse ki kvízünket és kiderül.

A korábbi hetek hasonló kvízeit ide kattintva találja.

Fekete-Győr András: Nem úgy működik az ország, ahogy kellene

0

A Városháza Parkban tart egész napos ünnepi rendezvényt a Momentum.

A párt a saját Remény központjában tartja a megemlékezését, egész napos piknikkel, beszélgetésekkel és zenével. A programot Fekete-Győr András pártelnök nyitotta meg, aki azt mondta, ugyanazt lehet ma érezni, mint 1848-ban:

„az az ország, amire szeretnénk büszkék lenni, valahogy nem úgy működik, ahogy kellene.”

Szerinte Széchenyi István művelődni járt Bécsbe, Lázár János viszont ma riogatni jár oda. „Széchenyi egy évnyi teljes jövedelmét ajánlotta fel a magyar tudomány fejlesztésére.

Kósák, Tiborczok és Orbánok a saját zsebükbe lapátolják a nemzet vagyonát.

Széchenyi és Kossuth vitája máig érettségi tétel. Orbán Viktor egy bő évtizede menekül a kérdések és észérvek elől.”

Beszélt arról is, hogy 170 éve a magyarok tanulni, tudást hazahozni mentek Európába, „nem háziasított rénszarvasokat mészárolni”, és nem ellenségként tekintettek a Nyugatra, hanem lehetőségként.

Azt mondta: magyarok százezrei élnek külföldön, főleg fiatalok. Szerinte az ő generációjának ugyanazt a csalódást kell átélnie, amit szüleiknek és nagyszüleiknek:

„nem akart itt igazán változtatni senki semmin”.

Szerinte „kétmillió politikai árva, kétmillió becsapott választópolgár” van Magyarországon, és ha ők nem tesznek valamit, akkor nem lesz más, aki tegyen.

Beszélt arról is, hogy Széchenyi és Kossuth is pontosan tudták: Európa sikere a mi sikerünk, és Európa problémái a mi problémáink. „A jelenlegi kormány elfelejtette ezt. Zárvánnyá tette Európában Magyarországot, és ő maga is bezárkózott. Bezárkózott a Parlamentbe, a méregdrága vadászkastélyok lakosztályaiba, a bőrüléses fekete kisbuszok homályába.”

Azt mondta:

„a kommunista leckét jól megtanulták: Orbánnak csak az a magyar, aki az ő pártján áll, és bárki, aki őt kritizálni meri, az hazaáruló”.

Szerinte nem baj, ha sokan támadják őket, és ha a harcuk kilátástalannak tűnik, nem állnak meg, „amíg be nem fejezik a rendszerváltást”.

Azt mondta: mesterséges akadályokat görget a hatalom a külföldön szavazni akaró magyarok elé, mert „a hatalom retteg ettől a félmillió embertől”, akiknek szerinte „eszük ágában sincs szélkakasokra vagy korrupt megélhetési politikusokra szavazni”.

Azt kéri: „április 8-án ne az legyen a kérdés, hogyan tudják újracsomagolni magukat a 8 éve tehetetlen és ötlettelen parlamenti pártok, hogy eggyel vagy kettővel több képviselőjük legyen”. Szerinte arra kell szavazni, aki nem megosztani, hanem összehozni akarja a nemzetet.

Mostantól igazán keresik majd kegyeinket

Ne lepődjünk meg, ha az elkövetkező két hétben sorra csengetnek, kopogtatnak be hozzánk pártaktivisták: hétfőn ugyanis elkezdődik az áprilisi országgyűlési választás aláírásgyűjtése. A jelöltek és jelölőszervezetek holnaptól kapják meg az ajánlóíveket.

 

A kampány időszaka már szombaton hivatalosan is elkezdődött – ennek kézzel fogható, szemmel látható és füllel hallható jelként már az 50 napos kampányidőszak első napján három ellenzéki párt is belevágott a közepébe: a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika és a Momentum vezetői pártjuk rendezvényén, nagy csinnadratta közepette indították el  a véghajrá kampányát.

A legnagyobb show Gyurcsány Ferenc beszédét övezte – a színpadra vonulásához még külön filmet is leforgattak, de a Momentum is kitett magáért: Fekete-Győr András egyidőben két helyszínen tartotta meg a beszédét: Szegeden fizikai valójában is jelen volt, Budapesten azonban „csak” a nem akárhogyan, egyenesen hologramos technikával kivetítve szólt a hallgatósághoz. Nem technikai elemekkel operált az LMP, amely nem csak szavakban, hanem szubjektív benyomásokra építve is igyekezett azt hangsúlyozni, hogy női miniszterelnök-jelöltet indítanak harcba: Szél Bernadett frizurája, sminkje a szokásosnál lágyabb, nőiesebb volt, több volt a mosoly is, ám határozottsága, kemény kiállása a régi maradt.

A három párt mondandójában sok újság nem volt.

Gyurcsány harcias volt: „Nincs alku Orbánnal! Harc van” – hangoztatta ő is, miként az előtte szólók mindegyike. A DK-elnök beszédének legfeltűnőbb része talán az volt, amikor több megfogalmazásban és megközelítésben is jelezte: miniszterelnök nem akar lenni, de aktív szerepet akar játszani egy az egész ország számára elfogadható kormányfő kijelölésében. Amúgy pedig egy olyan 12 pontos azonnali cselekvési programot hirdetett meg, amellyel a szociális érzékenységre, a társadalmi igazságosságra egyaránt hatni kívánt.

Fotó: Facebook

Szél Bernadett üzenete is az volt, hogy Orbánt meg lehet verni. Sőt, nem is Orbánt kell megveri, hanem a közönyt és az apátiát, ami eluralkodott az országban. Ha nem is olyan pontosan pontokba szedve, mint Gyurcsány, de ő is többször kitért és fel is sorolt olyan neuralgikus pontokat, amelyeket kezelnie kell az új kormánynak. Sok meglepő ezek között sem volt – a bérpolitikát, a gazdaságpolitikát, az oktatást, a családpolitikát, az okos világra való átállást említette – ebben gyakorlatilag ugyanazokat a témákat vette elő, mint általában az ellenzéki pártok. Ami plusz – s ez jellemző is persze az LMP-re és alá is húzza, hogy a párt női miniszterelnök-jelölttel vág neki a választásnak – az, „hogy igen, mi foglalkozunk nőügyekkel is”.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kevésbé volt konkretizálható Fekete-Győr András mozgósítónak szánt beszéde, amelynek leglényegesebb eleme talán az volt, hogy a fiatalok indítják el a változást, de az egész ország lesz a motorja. Ennek jegyében felkérte a fiatalokat, szólítsák meg a szüleiket, nagyszüleiket, hogy bízzanak meg bennünk, ha már rájuk merik bízni a GPS-ük beállítását, akkor is bízzanak bennük, amikor az ország GPS-ét kell beállítani. Az üzenete pedig az volt, hogy van remény.

Fotó: Facebook

A többi párt sorra áll majd ki a mondandójával, remélve, hogy legalább egy kicsit feléjük fordítják a választókat.

Az elkövetkező napokban mindenesetre  otthonainkban is számíthatunk a pártok vizitjeire. De ha csak ennyi lenne a kampány! Várhatóan nem győzzük majd  a fejünket kapkodni április 8-áig a sok plakát, hirdetés, szóróanyag tartalmán – ezekbe akarva-akaratlanul minden formában és minden fórumon kikerülhetetlenül beleütközünk majd.

S hogy milyen szabályok vonatkoznak a kampányra? Ezt az MTI szedte csokorba:

  • A jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.
  • Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
  • A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
  • Csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 18-ig jelezték e szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
  • A politikai reklámot televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
  • A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint jelöltenként legfeljebb valamivel több mint ötmillió forintot lehet a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, fordítani
  • A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell.

Bréking nyúz, január 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem lehet azzal vádolni a kormánymédiát, hogy nem foglalkozott ma az LMP-vel: szinte minden, kormányhoz közel álló oldalon megjelent legalább egy mű a pártról. Ezekből, és persze az alternatív valóság más írásaiból szemezgettünk.

„Arca lárvaszerű lesz”

„Hadházy Ákos úgy fél a rá és Simicska Lajos jobbikos oligarchára vonatkozó kérdésektől, mint ördög a tömjénfüsttől. Ha erről érdeklődnek az LMP társelnökénél, a politikus robothangra vált, az arca lárvaszerű lesz, és hosszú percekig ugyanazt az egy mondatot ismételgeti. (…)

Hadházy Ákostól hiába kérdezték meg – egyebek között az Origo is – ezerszer is a sajtótájékoztatóján, hogy mi köze neki és az LMP-nek a Simicska-családhoz és Vona Gábor Jobbikjához, válasz egyszer sem érkezett. E helyett a társelnök lárvaarcot öltött, robothangra váltott, és lement droidba. Körbe-körbe, hosszú percekig ugyanazt az egy mondatot ismételgette, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt és a családját szidalmazta, a kérdéseket pedig azzal ütötte el, hogy csupán a kormánypárti média próbálja lejáratni.” (Origo)

„Konspiratív körülmények”

„Késő éj­szaka, nép­te­len rak­part, dunai hajó, kons­pi­ra­tív kö­rül­mé­nyek. A csúcs­ta­lál­kozó sze­rep­lői a végén egyen­ként tá­voz­tak a gon­do­san tit­kolt hely­szín­ről, hogy a já­ró­ke­lők még vé­let­le­nül se kapcsolhas­sák össze őket. Si­micska a leg­fon­to­sabb bi­zalmi em­be­reit küldte a ta­lál­ko­zóra, tel­jes felhatalmazás­sal. Az LMP máris fel­so­ra­ko­zott a Job­bik mellé? (…)

A Simicska-klán részéről két főtárgyalót küldtek az LMP szövetség nyélbeütésére, a közelmúltban a Magyar Nemzet nyakára ültetett Schlecht Csabát és Faragó Csabát a milliárdos másik régi bizalmi emberét, az ÁPV ZRT. és az MVM korábbi vezetőjét. Ők a titkos tárgyalásokon azt részletezték, hogy ’az LMP támogatására és irányítására a Jobbik szisztémához hasonlóan, tehát lényegében kézi vezérléssel kerülhet csak sor’.” (Ripost)

„Illetlenség”

„Gyermekeink többsége óvodás korban megtanulja, hogy más beszédjébe beleszólni illetlenség. Aki ezt óvodásként nem tanulja meg, azt nem biztos, hogy iskolaérettnek nyilvánítják, marad nagycsoportos.

A rostán így is átcsúsznak gyermekek, amelyeknek többsége az alsó tagozatban szocializálódik, de ennek ellenére kikerülnek az általános iskola padsoraiból olyanok, akik elemi után sem képesek magukban tartani véleményüket, amíg szót nem kapnak.

Úgy tűnik, az LMP-s Ungár még ennél is nehezebb eset, mert a fenti leírtak mellett ügyesen fejlesztette trollkodási képességeit, amit tegnap egy sajtótájékoztatón mutatott be.” (Magyar Idők)

„Olimpiafúró mozgalom”

„Az állítólagos mikroadományokból ismét sikerült kijutnia Brüsszelbe a Momentum egyik tagjának, ahol biztos távolságba kerültek végre az elmaradott Kelet-Európától, és végre érdemben tudtak demokratikusan beszélgetni hozzájuk hasonlóan haladó gondolkodású emberekkel az Orbán Viktor által épített „maffiaállamról”. Benedek Márton, az olimpiafúró mozgalom tagja Jávor Benedekkel diskurált nagy egyetértésben Paksról és a korrupcióról az Európai Parlament épületében. Az eseményt szerencsére élőben közvetítették a Facebookon, amely az egyetlen csatorna, amelyen hazánk sötét diktatúrájába is beszivároghat a nyugati fény. Kérdezni is próbáltunk, de üzenetünket – a négy darab másik hozzászólás mellett – nem vették észre, csak később.” (Pesti Srácok)

„Magánéleti válságban”

„Fekete-Győr Andrást, a magánéleti válságban lévő Momentum elnökét a Forbes magazin Európa fiatal politikustehetségei közé választotta.

Érdekes, hogy az amerikai Forbes egy olyan fiatal, 30 év alatti politikust választott az év emberének, akinek pártja egyrészt szerelmi válságban van, másrészt a friss Publicus-jelentés szerint a teljes lakosság körében mérhetetlenné vált, a biztos pártválasztók körében pedig 1 százalékra zsugorodott.

A Forbes a döntését azzal indokolja, hogy a fiatal politikuszseninek sikerült bedarálnia a budapesti olimpiát.” (888)

120 perc – 2018. január 23. 14:00

0

A Momentum elnöke a Forbes listáján
A szerkesztők kategóriánként 30 tehetséges fiatalt választottak teljesítményük alapján. A sportolókat, tévés személyiségeket és színészeket felvonultató kategória, a szórakoztatóipar legjobbjai közé Hosszú Katinka, a művészet és kultúra kategóriába a 24 éves szupermodell, Palvin Barbara került be. A közéleti kategóriába pedig beválasztották Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét. (Forbes)

Roma könyvtár nyílik Prágában
Roma irodalmi könyvtár nyílik február 1-jén Prágában. A Romafuturismo elnevezésű projektet a független kultúrával foglalkozó prágai tranzit.cz szervezet gondolta ki és tervezi megvalósítani.   Az új prágai közkönyvtárban több tucatnyi kötet áll az érdeklődők rendelkezésére roma szerzőkről, a romákról és az ehhez kapcsolódó témákról roma, cseh, szlovák nyelven, illetve néhány világnyelven. (MTI)

Nadal feladta a negyeddöntőt Melbourne-ben
A világelső Rafael Nadal feladta negyeddöntős mérkőzését kedden a horvát Marin Cilic ellen az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A 16-szoros Grand Slam-győztes spanyol az ötödik szettben, 0:2-es állásnál jelezte, hogy csípőproblémák miatt nem tudja folytatni a meccset. (Reuters)

Újra keresik az eltűnt maláj utasszállítót
Újraindult a kutatás a csaknem négy évvel ezelőtt vélhetően az Indiai-óceán felett eltűnt maláj utasszállító roncsai után A délkelet-ázsiai ország megállapodott az Ocean Infinity nevű amerikai céggel, hogy akár 70 millió dollárt is fizet, ha 90 napon belül megtalálják a gép maradványait. A Malaysia Airlines maláj légitársaság MH370-es, Pekingbe tartó járata 2014. március 8-án tűnt el 239 emberrel a fedélzetén röviddel azután, hogy felszállt a malajziai fővárosban, Kuala Lumpurban. (Reuters)

Ez volt ma – 2018. január 8.

0

15 napja van a Jobbiknak, hogy befizesse a gigabírságot, megszólaltak a Független Hírügynökségnek a hétvégi ellenzéki vita főszereplői, Fekete-Győr András a Momentum választási terveiről beszélt, Magyarországgal foglalkozott az egyik legnagyobb brit lap és kiosztották a Golden Globe-díjakat – összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.

15 napja maradt a Jobbiknak a bírság befizetésére

A párt korábban tüntetést is szervezett a bírság miatt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 330 millió forintra büntette a Jobbikot, plusz elesnek ugyanekkora párttámogatástól is.

A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született.

Az ÁSZ mai közleménye szerint 15 napja van a Jobbiknak, hogy befizesse a bírságot. A párt szerint a számvevőszék “semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt egy hónapban állításai igazolására”.

Volner János, a párt alelnöke azt mondta: a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot. Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot. Azt mondta:

a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag,

kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.

Nyilvános öngyilkosságra készül a hazai ellenzék, vagy tényleg a Fidesz irányítja az MSZP döntéseit?

A nyilvánosság előtt veszett össze a hétvégén az MSZP, az Együtt és a DK, hogy ki induljon Csepelen. Az MSZP-ben Bangóné Borbély Ildikó neve vetődött fel. Négy éve Szabó Szabolcs az Együtt színeiben, de a teljes demokratikus ellenzék támogatásával megnyerte a körzetet.

Ha viszont ellenzéki jelöltek indulnak egymás ellen, akkor könnyen nyerhet a fideszes Németh Szilárd.

A Független Hírügynökségnek az ügy minden főszereplője megszólalt.

Fekete-Győr András: Nem zárnék ki semmilyen koalíciót

Fotó: FüHü

Lehet, hogy több jelöltjük is visszalép, ha rajtuk múlik a Fidesz kétharmada, abszolút többsége, vagy győzelme, és ha más ellenzéki jelölt esélyesebbnek tűnik az egyéni választókerületekben – ezt mondta Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek. Akár ő maga is hajlandó erre,

más párt miniszterelnök-jelöltjét viszont nem támogatják, pedig lehet, hogy nem is lesz sajátjuk.

A Jobbikot még távolságtartással kezelik, habár “a szélkakas cukibb a turulnál”. A Momentum elnökével készült interjút itt olvashatja.

Magyarország és Lengyelország veszélyt jelent az Unióra

A Guardian véleményrovatának szerzője, Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell ezt megtenniük.

Könnyebb lesz kölcsönből korszerűsíteni

Hétfőtől enyhébb feltételekkel lehet kamatmentes kölcsönt kapni a lakossági épületkorszerűsítésre. A szűk 115 milliárdos keretből elsősorban társasházak energiafogyasztását és a megújuló energiaforrások használatát lehet korszerűsíteni.

Ma van Kim Dzsongun születésnapja

Hivatalosan államtitok, hogy melyik évben született Észak-Korea diktátora, a születésnapja azonban nem az. Más forrásokból egyébként lehet tudni: Kim Dzsongun 34 éves lett ma.

Feketébe borult a vörös szőnyeg a Golden Globe-díjátadón

A Három óriásplakát Ebbing határában alkotói (MTI/EPA/Mike Nelson)

A legtöbb színész és színésznő fekete ruhában érkezett a 75. Golden Globe-díjátadóra, hogy

így vállaljon szolidaritást a szexuális zaklatások áldozataival.

Nagy meglepetés nem történt a díjkiosztón, az este legnagyobb nyertese tévés kategóriában a Hatalmas kis hazugságok és A szolgálólány meséje, a filmek között pedig a Három óriásplakát Ebbing határában lett.

Újabb rekordok dőltek az NFL rájátszásában

Soha nem volt még annyi punt egy playoff-meccsen, mint a Jacksonville Jaguars és a Buffalo Bills találkozóján, vagyis a várakozásoknak megfelelően a védelmek remekeltek, végül 10-3-ra nyert a labdára jobban vigyázó hazai csapat. A másik vasárnapi meccsen a fénykorát idéző Drew Brees nagyszerű játékával a New Orleans Saints a Carolina Pantherst verte egy, az utolsó másodpercekig izgalmas meccsen. Itt a két rúgó állított be rekordot.

A szombati éjszakai meccseken egy rendkívüli jelenetet is láthattak a nézők, ezt itt nézheti meg.

Fekete-Győr András: Nem zárnék ki semmilyen koalíciót

0

Lehet, hogy több jelöltjük is visszalép, ha rajtuk múlik a Fidesz kétharmada, abszolút többsége, vagy győzelme, és ha más ellenzéki jelölt esélyesebbnek tűnik az egyéni választókerületekben – ezt mondta Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek. Akár ő maga is hajlandó erre, más párt miniszterelnök-jelöltjét viszont nem támogatják, pedig lehet, hogy nem is lesz sajátjuk. A Jobbikot még távolságtartással kezelik, habár “a szélkakas cukibb a turulnál”. A 2018-as országgyűlési választások kampányidőszakának küszöbén, bő egy héttel a Momentum Mozgalom listaállító küldöttgyűlése előtt beszélgettünk a párt elnökével.

Fekete-Győr András
Fotó: FüHü

Beléptünk a választás évébe, szóval nem is húznám az időt: lenne-e miniszterelnök?

Ebben a kérdésben a január tizennegyedikei küldöttgyűlésünk fog dönteni.

Lehetséges, hogy a Momentumnak női miniszterelnök-jelöltje lesz?

Minden lehetséges.

Csak olyanokban gondolkodnak, akinek eddig is köze volt a mozgalomhoz vagy tulajdonképpen bárki szóba jöhet?

Az is lehet, hogy nem lesz miniszterelnök-jelöltje a Momentumnak. Gondolkodtunk mindenben, belsős, külsős, mi ezt a kérdéskört jól körbejártuk és átgondoltuk.

Ez akár azt is jelentheti, hogy beállnak más párt miniszterelnök-jelöltje mögé?

Ilyen nem lesz.

Miért nem lesz?

Az egész miniszterelnök-jelöltösdi egy kommunikációs fogás, nem több.

Azt gondolom, hogy elég rendesen értéktelenítették ezt a szerepet az ellenzéki pártok azzal, hogy majd’ mindegyikük állítgatott jelölteket kábé nulla százalék környékén is. Annál több funkciója nincsen, minthogy jól hangzik, hogy valaki miniszterelnök-jelölt. Mi semmiképpen sem azért keresünk vagy kerestünk, hogy legyen egy ilyen, hanem ha találtunk, akkor örültünk, ha nem, akkor pedig a közösségünkben hiszünk és abban, hogy itt egy csapatot kell nekünk bemutatnunk, nem pedig egy embert.

És az idei választásra vagy esetleg a következőre készülnek? Tavaly volt egy ilyen elszólásszerűsége, hogy 2022-re készül a Momentum, de utána gyorsan visszaálltak 2018-ra.

Tavaly februárban volt egy interjú, ahol azt mondtam, hogy a 2022 a reális a Momentumnak.

Mi arra készülünk, hogy ez a rendszer nem marad fenn 2018 áprilisában.

Az lesz szerintem a nagy kérdés, hogy az abszolút többséget akadályozza-e meg az ellenzéki pártok sora vagy a kétharmadot. A Momentum valószínűleg nem egyedül kormányozna, hogyha kormányváltásra kerül sor, úgyhogy ezt meglátjuk.

Azt mondta, hogy a Momentum nem fog egyedül kormányozni. Tehát hajlandóak lennének koalícióra lépni valakivel?

Ez sok mindentől függ, mivel nincs közös programunk más pártokkal, bár nagyon sok az átfedés és a hasonlóság. Ezért én nem zárnék ki semmilyen koalíciót, viszont nem is tudnék most mondani semmilyen opciót erre.

Volt itt egy konkrét nyilakozat is a jobbikos Volner Jánostól, hogy az LMP-vel és a Momentummal leülnének tárgyalni a választások után. A tárgyalás akkor abszolút benne van a pakliban a Momentum részéről?

Tárgyalni mindenkivel le kell ülni, igen. Meg kell hallgatni a másik felet és aztán dönteni kell, hogy van-e tovább. Ami a Jobbikot illeti… turulból szélkakas, ami egy sokkal aranyosabb állat, de

még hosszú út áll a Jobbik előtt, hogy elfogadják az emberek őket egy mérsékelt, Európát a keblére ölelő formációnak.

Én még nem tudtam lenyelni őket eddig. Az én emlékezetemben még nagyon erősen élnek az elégetett EU-s zászlók képei, a cigányozás, a zsidólistázás a Parlamentben. Ezt így néhány év alatt azért nehéz szerintem leküzdeni, tehát nekik kell idő. A Jobbikot emiatt nagyon nagy távolságtartással kezeljük.

Ha mindenkivel kell tárgyalni, akkor az egyes számú választókerülettel mi a helyzet? Ott nem nagyon tűnik úgy, hogy tárgyalni akarnának.

Fotó: FüHü

Ott is lesz kampányidőszak, mint mindenhol máshol. Van több jelölt is, aki szerintem esélyes lehet, tehát Csárdi Antal, Juhász Péter és én is megfelelő jelöltek lehetünk. Be kell magunkat és a politikai közösségünket mutatni és a választók el fogják tudni dönteni, hogy ki a legesélyesebb.

Az ellenzéki jelöltek viszont többen vannak, mint az egyetlen kormánypárti jelölt. Nem félnek attól, hogy megoszlanak az ellenzéki szavazatok és gyakorlatilag átadják a Fidesznek a választókerületet?

Ez benne van a pakliban, de azért itt is van két lehetőség. Az egyik az, hogy a választók felismerik, hogy ki az, akiben van szufla. Én hiszek abban, hogy Hollik Istvántól és a Fidesztől szép számmal tudok elhozni szavazókat. Lehet hogy a mai napon van 53 százaléknyi szavazója, de én egy polgári konzervatív családból jövök, egy felvilágosultabb valaki vagyok, nem vagyok túl konzervatív és meg tudom szólítani a Fidesz helyi szavazótáborát.

Vannak kételyeim mondjuk Juhász Péterrel szemben. Amellett, hogy ő nagyon fontos és komoly munkát végzett az V. kerületben, fontos, hogy az egyes választókerület még kiegészül az I. kerülettel és a VIII. és IX. kerület odasorolt részével. A másik opció pedig az, hogy eljöhet az a pillanat, amikor azt mondja egyik vagy másik ellenzéki jelölt, hogy visszalép a másik javára.

Ez momentumos jelöltek esetében is elképzelhető?

Van bennem annyi felelősségérzet, hogy egy ilyen helyzetben meg tudjam lépni. Nincs bennem semmi pártelnöki gőg, hogy nekem nem szabad. Ha úgy ítélem meg, hogy le vagyok maradva a többiekhez képest – én elsősorban országos kampányt fogok végezni –, akkor én nyitott vagyok egy ilyen opcióra. De erre azt mondom, hogy várjuk meg azt az időpontot, amikor erről lehet dönteni reálisan.

Mi alapján döntenek majd erről? Közvéleménykutatások?

A közvéleménykutatás egy jó módszer erre. A Közös Ország Mozgalom hirdetett meg egy ilyen projektet, a 106 méréshez viszont kell 200 millió forint. Nem tudom, hogy ez a gyűjtés hogyan áll. Vannak szerintem olyan baloldali érzelmű milliárdosok, akik készek lennének ebbe komoly pénzeket fektetni.

Tehát ha lenne egy mérési eredmény, konkrétan, kézzelfoghatóan, akkor elgondolkoznának ezen?

Igen, de nem ma.

Semmi értelme ma ilyet csinálni.

A kampány végével vagy a közepével lehet már azt mondani, hogy egyáltalán megismerték a választók a jelölteket. Engem ismernek Budapesten, de még nekem is nagyon sokat kell azért tennem, hogy még többen megismerjenek. Nekem van egy lemaradásom például Juhász Péterrel szemben az V. kerületben. Ezt simán be tudom hozni, csak ehhez természetesen kell némi idő.

Ha már kampány: volt ez a Remény-terv, ami sokaknak tetszett, mert kivételesen egy pozitív kampány volt a magyar politikában. Ettől függetlenül viszont mintha megint csak a Fidesz narratíváján belül kampányolnának. Most már van Szél-terv is meg mindenféle “terv”, de a Momentum volt az első a Remény-tervvel a Fidesz Soros-terve után. Már az átmatricázás is valamennyire az orbáni narratíván belül működött. Ez lehet kifizetődő egyáltalán?

Ez érdekes kérdés, hogy a dobozon kívülre mész-e vagy azon belül maradsz. Nem gondolom azt, hogy egyik vagy másik az feltétlen jobb megoldás. Élünk egy rendszerben,

van egy elnyomó, uszító, gyűlöletkeltő narratíva a mindennapjainkban.

Ezt valamilyen szinten hatástalanítani kell, mondjuk azáltal, hogy kiforgatod. Ott van például a Soros-terv, arra behozod, hogy Remény-terv, akkor az emberek tudják, hogy mivel állítod kontrasztba. Szerintem fontos a kapcsolatteremtés a rendszer és közted, mert neked azért mégiscsak valami más alternatívát kell ajánlanod ahhoz képest, ami van. Ebben élnek az emberek, ezt utálják, ez járja át a mindennapjaikat, tehát reflektálni kell rá.

De vissza is kapcsol ugye az eredetihez, hogy honnan jött az ötlet.

Persze, de ez szerintem sok mindennel így van. Ha ellenzéki párt vagy és van egy kormánypárt, akkor az időd jelentős részében valószínűleg reagálni fogsz. Az viszont már nagyon nem mindegy hogyan csinálod. Lehet nagyon rosszul, sután, szerencsétlenül is, meg lehet frappánsan és kreatívan.

Fotó: FüHü

Szerintem ez a két út van ilyenkor egy mozgalom előtt, mi az utóbbin próbálunk meg haladni. Nyilván mi is vétünk hibákat, csinálunk hülyeségeket, hogyne. A NOlimpia kampány során mi késztettük reagálásra Orbán Viktort, de még ebben az esetben is a kormány kezdeményezte, hogy legyen olimpia Budapesten és arra jöttünk mi. Arra lehet mondani most, hogy egy dobozon kívüli akció volt, de még az is reagálás valamire.

Most a választási kampányban is ez a “kiforgatjuk a Fidesz dobozát” fog folytatódni?

A választási kampányban nem. Itt nem reagálunk a Fideszre, ez a kampány a Momentumról, a Momentum-generációról és egy új reményről fog szólni, tehát nagyon pozitív lesz.

A Star Wars idézése azért megmaradt.

Persze. (nevet) Tehát rólunk fog szólni a kampány, a közösségiségről. Nagyon fontos, hogy

mi a Momentumból nem szeretnénk one man show-t csinálni.

Ez egy nehéz küzdelem, mert én vagyok a legismertebb arca a Momentumnak, de nem hiába indultunk Orosz Anna-Fekete-Győr párossal a NOlimpiában. Ezt szeretnénk oldani. Nagyon sok pártnál látom ezt az egy személytől való függést: Fidesz, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, sorolhatom. Mi csapatban, közösségben, mozgalomban gondolkodunk, mert egyedül kevesek vagyunk. Én meg tudok testesíteni valamit, de szerintem annak van ereje, amikor sok ember, sok szín, sok gondolat van egy rendszerbe helyezve.

Ha mozgalom szeretnének lenni, akkor miért nem maradtak mozgalom? Sokan ezt fájlalták a NOlimpia alatt a Momentummal szimpatizálók közül, hogy mi a fenének kellett párttá alakulniuk.

Mi mozgalomként működünk, ez nagyon fontos. A párt az egy jogi forma, egy belépőkártya a választásokra. A 2015-ös kezdetek óta a pártosság kimondott cél vagy eszköz volt a Momentum alapítóinak a szemében, hogy ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat érjünk el Magyarországon a következő 30-40-50 évben, pártként kell majd léteznünk, de mozgalomként szeretnénk működni. Nagyon más a kettő. Az Európa-menet, az Európához tartozunk! tüntetés, a propagandaplakátok átragasztása országszerte, a pultozások,  azok mind-mind mozgalmi akciók. Tehát ez nem ilyen, hogy “na akkor elmegyek a médiába és elmondom tíz percben, hogy milyen szép gondolataim vannak a NER-ről”, hanem ott vagyunk, kint vagyunk az emberek között.

Ha már feljött az “elmegyek a médiába”: mi a helyzet az Origóval? Impulzív akció volt, őszinte felháborodással vagy inkább a keményebb fellépéseket kedvelőknek akartak ezzel imponálni? Azért valljuk be, az egy radikálisabb lépés volt, mint az addigiak.

Igen, és szerintem szükség is van ilyen radikálisabb lépésekre, mert ezek átütik az emberek ingerküszöbét.

Követtünk el hibákat annál az akciónál,

nem voltunk elég felkészültek, lehetett volna sokkal jobban is csinálni, bemutatni konkrét példákat, hogy mikben hazudnak és ezzel szemben mi a valóság. Én utána egyenesen Strasbourgba repültem az Európai Parlamentbe az európai fiatalság jövőjéről beszélni, nagy volt a rohanás, de maga az, hogy bementünk, szerintem nagyon fontos volt. A propagandagépezet híre, a propagandisták szerepe így eljutott mindenhova, lehetett erről vitázni a vacsoraasztalnál.

Nem féltek attól, hogy ez egy rossz precedenst is teremthet, hogy emiatt majd úgy érzik a kormány politikusai, hogy akkor most ők is bevonulhatnak egy ellenzéki szerkesztőségbe és számonkérhetik őket?

Magánszemélyként mentünk be hozzájuk, egy olyan szerkesztőségbe, amit állami pénzből tartanak fenn, úgyhogy ha állami pénzből gazdálkodik az állami hirdetéseken keresztül, akkor mi az Origót közintézménynek, munkatársaikat pedig köztisztviselőknek tekintjük. A függetlenebb médiák magánkézben vannak, nemcsak papíron, de a gyakorlatban is. Nekünk ez volt az értelmezésünk és eszerint cselekedtünk.

Fotó: FüHü

Ez Andy Vajna TV2-jére ugyanúgy vonatkozik, nekik mindig elmondtuk egyenes adásban, hogy hazudnak az embereknek, hazudnak a Momentumról és nagyon sok minden másról, bűnösök a rendszer fenntartásában. Azóta sem hívnak a TV2-be. A köztévében pedig még soha életemben nem voltam, de más momentumos sem. A tavalyi év egyik nagy történése volt az olimpiai népszavazási kezdeményezésünk, vagy amikor május elsején az Európához tartozunk! tüntetésre  vonultunk tízezer emberrel a Hősök terére. Én az első sorban vonultam Soproni Tamásékkal, előttem az ARD és a ZDF német közszolgálati tévék stábjai gáncsolták egymást. A Magyar Távirati Iroda és a köztévé részéről pedig semmi. Hát itt tartunk.

És attól nem félnek, hogy ha innen-onnan össze van válogatva a Momentum, akkor leginkább semmilyen lesz? Egy fehér vászon, amire rá tudom vetíteni azt is, ha nemzetibb érzelmű vagyok és azt is, ha szocdem vagyok, akkor egyfajta szavazatmaximálás történik, nem?

Nem, mert azért elég sok konkrétumot mondtunk már. Például azt, hogy mi Magyarország helyét egyértelműen az Európai Unióban képzeljük el. Nyitottak vagyunk jogegyenlőségi kérdésekre, például ami a melegházasságot illeti. Pragmatikusan gondolkodunk a határvédelem tekintetében és a déli határzárat mi is fenntartanánk, de humánus módszereket alkalmaznánk a menekültekkel szemben. Mi a globalizációban lehetőséget látunk és a magyar cégeket exportképes vállalatokká szeretnénk tenni. Hiszünk abban, hogy kell egy versenyképes magyar tőkésréteg, csak a jelenlegi nem az.

Sokszor az En Marche-hoz hasonlítják a Momentumot és vannak hasonlóságok. A bal-jobb ideológiákat hátrahagytuk, pro-Európa, hajrá globalizáció, startupok. Ezt hogyan nevezzük ideológiai szempontból? Most mondhatjuk, hogy centrista vagy jobbközép? Most segít, hogyha azt mondom, hogy ez egy jobbközép vagy balközép, miközben van egy csomó szociális vonulata?

Nem titok, hogy az En Marche kampánycsapatától ellestek különböző technikákat, viszont konkrétan Emmanuel Macron politikájával is egyet tudnak valamennyire érteni? Van ott is közös pont vagy kizárólag a kampányszervezés?

Van identitásbeli hasonlóság velük, de az minket nem érdekel, hogy milyen munkajogi reformot visz végbe Macron Franciaországban. Jártunk náluk Párizsban a meghívásukra, ők jártak a bodajki Nyitás Fesztiválon, a brüsszeli szervezeteink nagyon közeli kapcsolatban vannak egymással, sok a kapcsolódási pont. Mi a kampány szempontjából voltunk velük igazán kapcsolatban. Nyilván tanulmányoztuk, hogy milyen üzenetekkel operáltak, hogyan mozgatták az aktivistáikat és mi volt ott a politikai üzenet. Nagyon jól kampányoltak, de teljesen más a két formáció: az En Marche egy one man show, egy emberre épült, mi pedig egy több mint száz fős, fiatal, pályakezdő, egyetemista közösségből indultunk ki és nőttünk 1600 fősre. A Momentum brandje, ereje vagy ígérete sokkal erősebb, mint bármelyik személyé a Momentumban, és ez nagyon nagy különbség.

Fotó: FüHü

Milyen szintű kompromisszumra lenne hajlandó a Momentum, hogy más pártokkal együtt tudjon működni, illetve másoktól milyen kompromisszumot várna el? Mi az amiben egyáltalán nem hajlandó a Momentum engedni, ha arról van szó, hogy mondjuk együttműködjenek akár egy választókerületben, akár országosan?

A program tekintetében én személy szerint biztos, hogy kompromisszumkész lennék.

Vannak azért olyan dolgok, amikhez markánsan ragaszkodunk, például a jogállamiság visszaépítése, de ezt szerintem nincs aki ne mondaná a Fideszen kívül.

A politikai kultúra kérdése egy másik dolog. A társadalomszervezési szemléletmódunk, a szolidaritás, a teljesítményelvűség és a pozitív nemzetkép az, ami a mi politikánkban, társadalomképünkben megjelenik. Például az LMP-vel már önmagában gond, hogy beskatulyázzák magukat zöldnek és globalizációkritikusnak, az MSZP magát baloldalinak, a Jobbik pedig jobboldalinak. Mi nem szeretnénk ilyet.

Magyarországnak egy bizonyos fokú egységre van szüksége, egy új kiegyezésre, ha úgy tetszik. Ez a Momentum közösségében sikerült. Szerintem ezt a Momentum eddig hitelesen képviseli, első napjától kezdve, úgyhogy ebben nem nagyon tudunk engedni. Mi soha nem mondanánk le a több, mint kettőmillió Fidesz-szavazóról. Semmiképp. Hosszútávon az is fontos, hogy

amikor ez a rendszer összeomlik, nem szabad mindenkit száműzni Magyarország közéletéből, aki az emlőin nevelkedett szakmailag, politikailag, kulturálisan,

akárhogyan. Ezt értem új kiegyezés alatt és nem vagyok benne biztos, hogy erre minden politikai mozgalom vagy párt képes lenne. Nekünk képesnek kell lennünk, mert különben a saját országunk ellen teszünk.

Pottyondy Edina és Kádár Barnabás már hamarabb elbúcsúzott, most pedig Papp Gergő is távozott a pártból. Régebben azt nyilatkozta, hogy ez természetes egy mozgalom, illetve párt életében, hogy cserélődnek az emberek, pláne így az elején. Azt, hogy most a kommunikációs igazgató a választások előtt nem sokkal távozott, is ennek tartja?

Szerintem teljesen természetes, hogy egy fiatal politikai mozgalom életében vannak… nem útelágazódások, hanem egyszerűen konfliktusok. Tehát hogy a Momentum szerepét, jelenét, jövőjét máshogy látja az elnökség, az emberek és olyan tagok, akik ebbe beletesznek száz százalékot. Papp Gergővel volt egy nézeteltérés, de például Kádár Barnabás vagy Pottyondy Edina továbbra is Momentum-tagok, Kádár a jelöltünk is a II. kerületben.

Fotó: FüHü

Kár, hogy más pártok éppenhogy nagyon be vannak gyöpösödve – megint csak az MSZP-re gondolok vagy a Fideszre, bár ott van némi vérkeringés, de nagyon kevés. Nálunk fontos, hogy legyen, fluktuáció, mert sokan dolgoznak, önkéntes alapon, lelkesedésből és bizony elfáradnak az emberek, cserélni kell. Vannak konfliktusok, de szerencsére kevés.

Az elmúlt huszonhét évet gyakorlatilag kidobnák az ablakon. Nem félnek attól, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik?

Ez így nem igaz, akkor például ki kéne lépnünk az EU-ból is, meg a NATO-ból is.

Maradjunk a belpolitikánál. Voltak azért jó döntések, amiket megtartanának?

Elkezdett felépülni egy jogállami intézményrendszer, aminek a váza az megvan, a díszletek ott vannak, csak nincs tartalom bennük. A magyar politikai elit adós maradt a magyar embereknek azzal, hogy demokratikus példát statuáljanak.

Nem kellett volna közvagyont és közpénzt lopni, szolidárisnak kellett volna lenni a roma kisebbséggel vagy a szegényekkel, hinni kellett volna a versenyben és ösztökélni a magyar vállalkozásokat.

Nagyon sok magyar ember még mindig nem mozog otthonosan a demokráciában és a piacgazdaságban, ami egyébként a jelenleg ismert rendszerek közül a legsikeresebb.

A kérdés az, hogy hova jutottunk az elmúlt huszonnyolc évben: a szakadék szélére vagy azon is túl. Azt látjuk, hogy az elmúlt huszonhét év politikai elitje tönkretette Magyarországot és új, fiatal, becsületes és kompetens emberekre van szükség, hogy új alapokra helyezzük ezt az országot. Ezért jött létre a Momentum. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyon sokat tanulni az idősebb generációktól, vagy az elmúlt 28 évből, mert nagyon sok negatív tanulságot kapunk belőle. Ezért is hívtunk meg volt fideszes és LMP-s alapítókat, hogy átbeszéljük mik voltak náluk a hibák, mit kerüljünk el a Momentumban. Sólyom Lászlóval is volt szerencsém beszélgetni személyesen az elmúlt huszonhét évről, hogy mit csináltak jól, mit csináltak rosszul, nagyon fontosak számunkra ezek a tapasztalatok.

Tönkre lett téve ez az ország, lemaradtunk mindenkitől.

Mennyire terveznek előre? Készülnek forgatókönyvek arra, hogy mi lesz, ha a Momentum bejut a Parlamentbe, illetve mi lesz, ha nem jutnak be a Parlamentbe?

Arra nincs forgatókönyvünk, hogy mi lesz, ha nem jutunk be a Parlamentbe. Nagyon bízunk benne, hogy ki fog fizetődni ez a több, mint egy éves szakadatlan, alázatos munka, amit beletettünk a mozgalomba. Parlamenti pártként pedig meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt a parlamenti politizálás és a mozgalom továbbépítése között, utóbbi javára.

Lefektettünk rengeteg alapot, körülbelül száz helyi szervezetünk van Magyarországon és mi vagyunk az egyetlen olyan politikai mozgalom, ami Európa összes magyarlakta nagyvárosában aktívan jelen van. Ez hihetetlenül nagy szó és nagyon fontos, amikor magyarságon és tudástranszferben gondolkodunk Európán belül. Haza szeretnénk hozni nagyon sok mindenkit és forradalmasítani szeretnénk a gazdaságot, a kultúrát és a társadalmat. Ez egy hosszútávú projekt, elsősorban ezt kell majd folytatni parlamenti pártként. Akár a biológia, akár a kompetencia szempontjából nézem magunkat, a Momentum a jövő.

Varsányi Bence-Németh Róbert

Lapszem – 2017. november 3.

0

A hét utolsó munkanapján a Győzők ünneplik névnapjukat, és szép, napos időre lehet számítani. Délután 12 és 17 fok között lesz a hőmérséklet. Addig is itt a friss lapszemle, vegyék, vigyék.

Magyar Nemzet: Fekete-Győr András: Nagyobb esélyem van a győzelemre

A Momentum minden választókerületben a Fidesszel küzd meg, ez az egész ügy csak egy műbalhé – mondta egy interjúban Fekete-Győr András a Magyar Nemzetnek arról, hogy a napokban vitába keveredett Juhász Péterrel, az Együtt elnökével, mert mindketten a budapesti 1. körzetben indulnának a választáson. A Momentum elnöke szerint hat hónappal a választás előtt nagyon korai még arról beszélni, hogy ki milyen erős egy adott körzetben, ő pedig csak a budapesti 1. körzetben tud elindulni „felelős szívvel”, mert minden ide köti. Arról is beszélt, hogy azt még nem döntötte el, hogy fog-e nyilvánosan vitázni Juhász Péterrel, de mindenképpen leül vele személyesen beszélgetni.

Fekete-Győr szerint előrerohan, aki parlamenti matematikáról akar vitázni, de hisz abban, hogy vele jobban tudnak azonosulni a választókerület konzervatív polgárai, így nagyobb esélye van a győzelemre a Fidesz jelöltjével szemben.

Népszava: Eltűnt húszezer gimnazista

Korántsem csupán demográfiai okai vannak annak, hogy az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most – írja a Népszava. A lap szerint majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer gimnazista szerepelt a statisztikákban (a számok a nappali oktatásban résztvevőkre vonatkoznak). Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy gondolja, hogy a számok alakulásának mintegy 25 százaléka vezethető vissza demográfiai okokra. A lapnak azt mondta, hogy az arányokban már megmutatkoznak a kormányzati törekvések is, miszerint egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél.

Magyar Idők: Kormánybuktatás és felforgatás a cél?

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Időknek arról beszélt, hogy a Soros György által támogatott civil szervezetek sem mentesülhetnek Magyarország törvényei alól. Azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közérdekű bejelentéssel fordul a Fővárosi Főügyészséghez, hogy vizsgálják meg, egyes törvénytelenségre, bojkottra buzdító civil szervezetek a civiltörvény hatálya alá tartoznak-e.

Szerdáig 58 civil szervezet regisztrált, de 23, általában Soros György által finanszírozott szervezet indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és közülük 15 nem tüntette fel magát sem ezen, sem a bíróság által létrehozott felületen. Soltész szerint az, hogy a Soros-közeli szervezetek bojkottálták a civiltörvényt, megerősítheti a gyanút, hogy céljaik között szerepel a felforgatás és a kormány megbuktatása.

Magyar Hírlap: A munkaerőpiacon kiemelten fontos az állások megőrzése

A három leghátrányosabb megyében a felénél is kevesebbre csökkent azok aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni, a bérnövekedés és az adócsökkentés itthon tarthatja a fiatalokat – írja a Magyar Hírlap. A magasabb bérek újabb ösztönzést adnak, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitást is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását – nyilatkozta a lapnak Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Elmondta, hogy az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét évben.

Moslékszerű mix lenne az összefogás a Momentum elnöke szerint

1

Fekete-Győr András este a Hír TV vendége volt, ahol beszélt arról, miért nem híve az összefogásnak, és arról is, miért váltak el a párt útjai támogatójukkal, Bojár Gáborral.

A Momentum elnöke a Hír TV Newsroom című műsorának vendége volt, ahol arról beszélt, hogy pártja nem kíván részt venni abban moslékszerű mixben, amit az ellenzéki összefogás jelentene. Mivel maga is észrevette, mennyire szerencsétlen a megfogalmazás, később pontosított, hogy

nem az összefogásban esetlegesen részt vevő pártokat akarta minősíteni,

hanem azt, amit a különböző nézetek, programok összemosása eredményezne. A Momentum ezzel szemben új, egyértelmű válaszokat akar kínálni a választóknak Fekete-Győr András szerint.

Mivel a Momentum pont az összefogás elutasítása miatt veszítette el egyik legjelentősebb támogatóját, szóba került az is, hogy Bojár Gábor kihátrált a párt mögül. Hétfőn derült ki, hogy az üzletember már nem ad pénzt a pártnak, miután a 168 órának arról beszélt, hogy csalódott a Momentumban, amiért elutasítják az összefogást.

„Ez számomra azt jelenti, hogy a 2018-as kormányváltásról már lemondtak, és a párt vélt hosszú távú érdekeit fontosabbnak tartják, mint az ország történelmi érdekét” – mondta Bojár Gábor a lapnak.

Fekete-Győr András most a Hír TV-ben arról beszélt, hogy

kedveli és tiszteli Bojár Gábort, többször is találkozott már vele, de az összefogás kérdésben mást gondolnak.

Elmondta, hogy legutóbb a múlt héten találkoztak, amikor ismertette a párt álláspontját Bojárnak, aki úgy döntött, hogy nem támogatja tovább a Momentumot, Fekete-Győr András pedig megköszönte az eddigi segítséget.

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

0

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban. 

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy  bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš.  A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert  az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák  médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban  törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK