Kezdőlap Címkék Fekete-Győr András

Címke: Fekete-Győr András

Meg vagyok sértve

Igen, sért, ahogy Fekete-Győr András – miután előzőleg a fejtetőre állított Gyurcsány-plakáttal fényképeztette magát a Balatonőszöd táblánál – elégedetten bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc azt közölte vele, hogy nem kíván a 2022-ben alakuló új kormány tagja lenni. (Nem volt ebben semmi meglepő, hiszen Gyurcsány ezt már a 2018-as választás előtt is mondta.)

Ezt követően pedig Márki-Zay Péter fejezte ki örömét, hogy Fekete-Győr szerint Gyurcsány ezt mondta, mert szerinte ez nagyban javította az ellenzék győzelmi esélyeit. Senkinek nem kell ugyanis attól félnie, hogy ha az ellenzéki jelöltekre szavaz, azzal Gyurcsányt „hozza vissza”.
Igen, sért, és nemcsak azért, mert a DK tagja vagyok. Persze, azért is.

Nem tudok róla, hogy bárki mással kapcsolatban akár Fekete-Győr, akár Márki-Zay arról elmélkedne, hogy ne legyen szerepe a feltételezett 2022-es kormányban. Se rasszista jobbikosokkall, se euroszkeptikus LMP-sekkel kapcsolatban.

Ami mármost a jobbikosokat illeti, Jakab Péter pártelnök az Egyenes Beszédben nyilatkozott elégedetten Gyurcsány kijelentéséről a következőképpen:
Én ezen a pártelnöki találkozón azt is világossá tettem, hogy a Jobbik csak egy olyan kormánynak lesz a tagja 2022 után, amelyik vállalja, hogy egy olyan Magyarországért fog küzdeni, amely jobb, mint az elmúlt harminc év valamennyi kormányzata alatti Magyarország. Ez azt jelenti, hogy ennek a kormánynak deklaráltan vállalnia kell, hogy úgy váltja le az Orbán-rendszert, hogy közben nem hozza vissza a 2010 előtti világot. Magyarán, ennek a kormánynak történelmi felelőssége lesz vállalni azt, hogy véget vet a lopásnak, a korrupciónak, és annak a tolvaj politikának, ami harminc év alatt Magyarországot Európa szegényházává tette. És, bocsánat, ebből a szempontból egyébként nagyon konstruktív, és gesztusértékű az, hogy Gyurcsány Ferenc valóban bejelentette, hogy nem lesz a kormány tagja.”
Nos, engem, aki abból az elmúlt harminc évből abban a húsz évben, amikor az utóbbi tíztől eltérően demokrácia volt Magyarországon, nyolc évig országgyűlési képviselő voltam, és összeférhetetlenségi törvényt sikerült kiharcolnom, és pártfinanszírozási törvényt is benyújtottam az Országgyűlésben, és

támogattam, amikor miniszterelnökként Gyurcsány próbálkozott az összeférhetetlenségi törvény szigorításával, merthogy ő saját pártjával szemben is fellépett a közélet megtisztításáért, bizony sért, ha őt hozzák összefüggésbe azzal, ami abban a húsz évben rossz volt, és hallgatnak arról, amit ez ellen tett.

A „harminc év” szóhasználattal a demokratikus húsz és az önkényuralmi tíz év összemosását pedig hamisításnak tartom.
Persze nem az a fontos, hogy engem ez sért. Az a fontos, hogy nem értek egyet ezekkel a ki- és bejelentésekkel. Azért nem értek egyet, mert azt tekintik a fő kérdésnek, hogy Gyurcsány benne lesz-e a feltételezett 2022-es kormányban, vagy sem, és nem azt, hogy mi lesz a feltételezett 2022-es kormány programja, mit fog kezdeni az országgal. A hat ellenzéki párt amellett, hogy megegyezett abban, hogy 106 választókerületben egy-egy közös jelöltet állít, megegyezett abban is, hogy közös választási programjuk lesz.

Vajon mi lesz ebben a közös programban, és mi nem lesz benne?

Aki ezt az oldalt olvassa, azt aligha lepem meg azzal, hogy én egyelőre nem tudom ezt a közös programot elképzelni. Nem tudom elképzelni, hogy hogyan lehet olyan programot készíteni, amelyben a határozottan Európa-párti DK és Momentum az euroszkeptikus LMP-vel és Jobbikkal meg tud egyezni. Hacsak olyan közös programban nem egyeznek meg, amelyben félreteszik ezeket az alapkérdéseket, és ugyanakkor mindenkinek mindent megígérnek, és amelynek alapján biztosan nem lehet az országot kormányozni. Tartok tőle, hogy valami ilyesmi történik.
Gyurcsány maga tett rendet ezekkel a ki- és bejelentésekkel kapcsolatban. Idézem, amit a Facebookon írt:

Nem elég győzni. Utána sikeresen kormányozni kell. A sikeres kormányzásnak sok feltétele van. Az egyik, hogy a kormány mögött erős, egységes, felelős frakciók, pártok álljanak. Tapasztaltam, hogy mihez vezet ennek hiánya.

Azt szeretném, ha az európai demokraták sikeres kormányt alakítanának és vezetnének a következő választás után. Abban látom dolgomat, hogy a Demokratikus Koalíció pártként és frakcióként erős, stabil hátországot teremtsen egy ilyen kormánynak. Vezetni szeretném ezt a pártot, és frakciónkat.”
Nem mindenben értek egyet mostanában Gyurcsánnyal, de ebben nagyon. Mármint abban, hogy egy feltételezett választási siker esetén (hogy ez a feltételezés mennyire megalapozott, azt most félreteszem) az az igazi kérdés, hogy hogyan lehet utána kormányozni. Hogyan tud kormányozni egy olyan pártszövetség, amelyben ennyire különböző politikai felfogások vannak jelen. Én is eltöltöttem négy évet egy parlamenti kormánytöbbség egyik országgyűlési képviselőjeként, és tudom, milyen nehéz volt a koalíciós együttműködés, holott az MSZP-t és az SZDSZ-t nem választotta el olyan világnézeti szakadék, mint az elképzelt 2022-es koalíció részvevőit.

Ahhoz, hogy ez a dolog egyáltalán működhessen, nélkülözhetetlen a DK-elnök Gyurcsány meghatározó szerepe.

Ahhoz, amit Gyurcsánytól idéztem, hozzá kell tenni még valamit. Ha netán az ellenzéki szövetség megnyerné a választást, nemcsak kormányozni kellene, hanem a demokratikus rendszert is újjá kellene építeni. Én nem látom, hogy az újjáépítendő demokratikus rendszer alapkérdéseit illetően ez az egyetértés meglenne. A DK-sok – maga Gyurcsány is – „európai demokratákként” szeretik jellemezni az ellenzéket, mások – legtöbbször az MSZP-s Kunhalmi Ágnes – szívesen beszélnek „köztársaságpárti” ellenzékről. Vajon beleértik-e ebbe az LMP-t, amely – a nagy nyugat-európai zöld pártoktól eltérően – szemben áll az Európai Unió fejlődési irányával, amelyet a DK és a Momentum támogat, vagy azt a Jobbikot, amely számos tekintetben ma is megkérdőjelezi a második világháború utáni Európa legfontosabb jogállami normáit, ahogy a Fidesz is? Még egy mondatot idézek Jakab Péter Jobbik-elnök interjújából: „A belpesti kávéházakban lehet, hogy az a fontos, hogy legyen szivárványos lobogó egy városházán, de általában akkor, amikor hónapról-hónapra nő a munkanélküliek száma, és egzisztenciák kerülnek veszélybe, és jön a tanévkezdés, és az ember azt sem tudja, hogy miből vásárolja meg a tanszereket, akkor a legkevésbé sem az foglalkoztatja az embereket, hogy most egy városházán van-e szivárványos lobogó, avagy sem.

Akik elvitatják a melegek igényét a jogegyenlőségre, akik nem ismerik el, hogy a fogvatartottaknak is vannak emberi jogaik, akik ellenségnek tekintik a menekülteket, azokat aligha lehet beleérteni a „köztársaságpárti ellenzékbe”, az „európai demokraták” közé, s azokkal nehéz lenne együtt újjáépíteni a jogállamot.

Vidéken a legerősebb ellenzék

A Momentum Mozgalom október 19-20-án tartott önkormányzati kongresszust a párt első megválasztott polgármestereinek és képviselőinek Várgesztesen.

 

Fekete-Győr András, a párt elnöke értékelte az elmúlt két választást és a Momentum erősödését is:

A Momentum számára az EP-választások tétje a túlélés volt, de túlélés helyett az ország harmadik legerősebb pártjává váltunk. Az önkormányzati választás tétje pedig az volt, hogy képesek vagyunk-e hosszú távra berendezkedni Magyarország politikai életében. Ez sikerült: a Momentum visszavonhatatlanul országos politikai közösséggé vált. Ezt mutatja az is, hogy a vidék Magyarországa az ellenzéki pártok közül a Momentumot támogatta a legtöbb szavazattal.

A következő időszak önkormányzati munkájáról

Magyarország számtalan települése október 13-án kapott egy esélyt arra, hogy helyben a politika végre a becsületről, az alázatról, a tisztességről szóljon. A Momentum polgármesterei és képviselői éppen ezért az átláthatóság őrei lesznek, a korrupcióval szemben pedig zéró toleranciát kell tanúsítaniuk, pártszínektől függetlenül.

“Baranyi Krisztina korrupcióellenes munkájának példája álljon előttetek, amikor önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként közszolgálatot vállaltok” – emelte ki a pártelnök a megválasztott IX. kerületi polgármester munkásságát, aki egy kerekasztal-beszélgetés keretében szintén részt vett az eseményen.

A  klímavédelemről

“A mi generációnk felelőssége a Földünk, a környezetünk védelme. Minket a klímaváltozás napról napra, óráról órára, percről percre jobban érint. Ezért arra kérek minden momentumos képviselőt és polgármestert, hogy minden önkormányzatban, ahol csak lehet, vállalják a helyi környezet védelmével járó felelősséget. Hiszen nálunk jobban senki nem érzi át, hogy a jövőnk a tét.”

A 2022-es választásokról

9 éves letargia után a változást akaró emberek most először nézhetnek reménnyel a jövőbe. 30 évvel a rendszerváltás után megkaptuk a lehetőséget, hogy azt 2022-ben ténylegesen be is fejezzük – ebben pedig a Momentum-generációnak, vagyis a rendszerváltás környékén született nemzedéknek kell élen járnia.

De korai még a 2022-es együttműködés formáját kitalálni, mert először az önkormányzatokban kell  bizonyítanunk. 2022-ben csak akkor van esélyünk a győzelemre, ha minden figyelmünket és erőnket a főváros, a felszabadított megyei jogú és nagyobb városok kormányzására, felvirágoztatására, megtisztítására fordítjuk.

2022-ben az lesz a feladatunk, hogy a magyar államot, a magyar médiát és a magyar gazdaságot megszabadítsuk a Fidesztől – ehhez pedig először a helyi önkormányzatokat, a helyi médiát és a helyi gazdaságot kell felszabadítanunk.

Kis győzelem is győzelem

A Momentum Mozgalom nevében Fekete-Győr András kifogással élt a kőbányai Választási Bizottságnál, mivel 2019. szeptember 2-án a helyi Fekete István Általános iskolában Dr. Mátrai Gábor jelenlegi fideszes önkormányzati képviselő és Molnár Róbert, fideszes képviselőjelölt részt vettek a tanévnyitón és beszédet is mondtak a gyerekeknek. 

Dr. Mátrai Gábor az eseményről Facebook bejegyzést is írt, amelyben tájékoztatta az Újhegyieket, hogy látogatást tett az általános iskolában, ahol is beszédben bátorította a gyermekeket tanulásra, sok sikert kívánva nekik. Azzal, hogy Mátrai és Molnár tanítási időben, iskolai ünnepség keretén belül találkozott iskolás gyerekekkel, a hivatalos önkormányzati választás kampány ideje alatt és erről Facebook posztot is megjelentetett, tehát kampányolásra használta fel a gyerekeket, megsértette a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezését.

Ezt a kifogást a Kőbányai Helyi Választási Iroda befogadta, majd határozatában megjelölte, hogy dr. Mátrai Gábor valóban megsértette a törvényt, mivel az eseményről készített Facebook posztban nem úgy hivatkozott magára, mint az iskola intézményi tanácsának az elnöke, hanem mint önkormányzati képviselő. Ezzel pedig a választókat befolyásoló, kampányban felhasználható tartalmat hozott létre.

Tehát gyakorlatilag megvalósította a politikai pedofília fogalmát.

Molnár Róbert tevékenységét a benyújtott kifogás alapján nem marasztalták el, mivel abban nem szerepelt semmilyen nyilvános bizonyítéka annak, hogy akár beszédében, akár későbbi kommunikációjában képviselőjelölti mivoltát emelte volna ki.

A Választási Bizottság kötelezte dr. Mátrai Gábort, hogy mellőzzön minden további ilyen jellegű jogsértést és távolítsa el a Facebook oldaláról a bejegyzést a mellé feltöltött képekkel együtt – ez utóbbi meg is történt.

Tüntetés miatt börtönbe zárhatnak ellenzéki politikusokat?

Nem csak Észak-Koreában, hanem itt nálunk is. A jelek szerint újabb fontos lépést tehet a hatalom az illiberális diktatúra kiépítésében. Az ügyészség most a Momentum elnökét fenyegeti egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel.

Fekete-Győr Andrást hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják és már ki is hallgatták, amiért állítólag füstbombát dobott tavaly december 13-án a Kossuth Lajos téren, a Parlament főlépcsőjénél az épület védelmére felsorakozott rendőrökre egy tüntetésen.

Ezzel a hatóság szerint akadályozta a rendőri intézkedést, mivel a füst a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését zavarta. Fekete-Győr András a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett.

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a gyanúsításban megjelölt bűncselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Fekete-Győr András januárban azt nyilatkozta:

“az a politikai rendszer, ami nem hajlandó tárgyalni, ami csak az erő nyelvén ért, az ne lepődjön meg, ha az emberek visszatámadnak. A felelősség azokat terheli, akik a rendőrsorfal mögé bújva belekényszerítik az embereket abba, hogy csak elzavarni lehessen őket. A felelősség tehát Orbán Viktort és kormányát terheli az utcai ellenállás minden pillanatáért.”

Azt is hangsúlyozta, hogy a tüntetésen egy veszélytelen, játékboltban kapható füstképzőt dobott el, miután a rendőrök felszólítás nélkül lőtték a könnygázt fiatalok és idősek arcába.

“Természetesen semmilyen olyan eszközt nem használtam, ami sérülést tudna okozni. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem akartam senkinek sem ártani, a rendőrökért is tüntettem. Politikai véleményt nyilvánítottam ki, sok ezer emberrel közösen.”

Fekete-Győr András ma a Facebook-oldalán ezt írta:

“….a decemberi rabszolgatörvény elleni tüntetésen valóban a rendőrsorfal mögé dobtam egy játékboltban kapható, ártalmatlan füstszórót, ami szerintük néhány rendőrt akadályozhatott a tisztán látásban. Sérülés természetesen nem történt. Emiatt hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak, amit egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntethetnek.

Az Ügyészség akkor azonban félrenéz, amikor az EU-s pénzeket ellopják, 50 milliós Mercedeseket, vadászházakat, milliárdos luxusjachtokat vesznek belőle.”

Szóval most Fekete-Győr András a soros, pár napja meg Gulyás Mártont zárták egy hétvégére fogdába. Őt is bűncselekménnyel vádolják, mert tüntetni mert a Városliget lerombolása ellen.

Az ezek szerint teljesen rendben van, ha a hatóság könnygázzal és vízágyúval oszlat tüntetőket, ha az MTVA-székház biztonsági őrei parlamenti képviselőket vernek és dobnak ki, a tüntetők viszont már azért is büntethetők, ha lelépnek a járdáról.

Momentum: LMP, Jobbik – egyelőre nem

Nem a liberálisokat, hanem az Európa-pártiakat választotta a Momentum, amikor belépett a Verhofstadt-féle pártcsaládba – mondta Fekete-Győr András. A Momentum egyelőre nem működik együtt az LMP-vel és a Jobbikkal. A Stop Orbán autós plakát úton van Magyarországra.

Délután lépi át az osztrák-magyar határt az a furgonra szerelt mozgóplakát, amely Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád (ALDE) vezetője szervezésében hívja fel a figyelmet a magyarországi korrupcióra.

A mozgóplakát délután érkezik Felcsútra, Orbán Viktor házához és a stadionhoz, majd bejárnak vele sok hazai települést, végül hétfőn visszakerül Ausztriába. A plakát a

„Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét”

feliratot hirdeti.

A volt belga miniszterelnök által készíttetett mobil plakátot a Momentum hozza Magyarországra. Az a párt, amely egy hete belépett az ALDE-ba. Ezzel a Momentum nem a liberálisokat, hanem az Európa-pártiakat választotta – mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András. Guy Verhofstadt a leghangosabban áll ki Magyarország mellett – fűzte hozzá.

Fekete-Győr, Verhofstadt, Cseh Katalin, Berg Dániel. Forrás: Facebook

Jövő májusban soha nem látott téttel járó európai parlamenti választás lesz, amelyben

a gyenge, széthúzó Európát és az erős, összetartó Európát akarók

csapnak össze, s ebben az ALDE, valamint Emmanuel Macron francia elnök jelenleg pártcsoporton kívüli erője képviseli az utóbbiakat – fogalmazott Fekete-Győr.

A Momentum vezetője is átalakulást vár az EP-választás nyomán, de éppen fordítottját annak, amiben a Fidesz reménykedik. ő abban bízik, hogy a Néppártból és a szocialista pártcsaládból is lesznek kilépők, akik csatlakoznak az ALDE-hoz, vagy utóbbival közösen alakul egy új Európa-párti erőcsoport.

A Momentum belépése az ALDE-ba hatással lesz az itthoni együttműködésekre is. Hónapokkal ezelőtt a „XXI. századi pártok” összefogását szorgalmazták az LMP-ben és a Momentumban is, nem zárva ki a közösködést a Jobbikkal se.

Ennek most, úgy tűnik, vége. Fekete-Győr is úgy fogalmaz, hogy a Hadházy Ákos és Szél Bernadett kilépése utáni LMP-ről

„mi se tudjuk, eszik vagy isszák, egyelőre nincs miről beszélni”.

Aggodalommal figyelik, mi zajlik Ungár Péter és Schmidt Mária körül. Az LMP-t elhagyott két korábbi vezetővel viszont kitűnő a kapcsolatuk.

A Jobbikot is nehéz hová tenniük,

turulból szélkakassá válni nem politikai orientáció

– fogalmaz Fekete-Győr. Nem tudjuk, mi a véleményük jogállamról, demokráciáról – mondta.

A jövőről a pártelnök azt mondta, hogy az EP-választáson egyedül indul a Momentum, az őszi önkormányzati választáson viszont bárkivel kész együttműködni leváltani a Fideszt.

A Momentum is demonstrál, de nem ad szónokot

2

A Momentum Elnöksége azért döntött amellett, hogy szónokot nem delegál, de résztvevőként jelen lesz a vasárnapi ellenzéki tüntetésen, mert súlyosan rontja a megmozdulás hitelességét és csökkenti a résztvevők számát, hogy pártpolitikai rendezvény lett belőle. Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek azt is elmondta, lehetett volna több tízezres demonstráció is, így azonban csak egy-kétezer ember megy majd el.

 „Mi is felmentünk volna a színpadra, ha egy olyan megmozdulást szerveztek volna, amelyen minden párt, valamint az elmúlt hónapokban országos ismertségre szert tett hiteles civil politikusok el tudnák mondai a véleményüket Európáról” – szögezte le portálunknak a pártelnök. Kérdésünkre olyan személyek nevét sorolta, mint Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos vagy Homonnay Gergely.

Ebben az esetben nem baloldali (párt)tüntetés lenne, s nem egy-két ezren vennének részt rajta, hanem több tízezren. Az emberek ugyanis nem szeretik a pártpolitikát. Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy ismét az ellenzéki együttműködés kerékkötőjeként fogják őket feltüntetni amiatt, hogy nem adnak szónokot a megmozdulásra, leszögezte:

az ügy a  fontos, annak pedig sokat árt, hogy pártrendezvény lesz a tüntetésből.

Pedig a demonstrációt kiváltó ügy pártokon felül áll, egyik párt sem sajátíthatja ki. Éppen ezért a Momentum vezetői – akik egyébként csütörtökön sokat beszélgettek politikától független szereplőkkel –  nem szerettek volna maguk is demonstrációt szervezni, mondta a pártelnök. Tárgyaltak a tüntetés szervezőivel is, de végül a fenti álláspontot alakították ki.

Vasárnap egy három párti – MSZP, Párbeszéd, DK –  közös tüntetés lesz a Bem József téren. Az időpont 16 óra.

Trump, Fekete-Győr, Vona, meg a többiek

Próbálok megbarátkozni a XXI. századi pártok kifejezéssel, de egyelőre sehogy sem megy. Nem tudom kitől származik az ötlet, valamikor még az április 8-i választások előtt hangzott el, talán az LMP részéről, de ez egyáltalán nem biztos. Aztán az idő valahogy kivégezte ezt a terminus technikust, legalább is ezt hittem. De mostanság újra felbukkant, most viszont határozottan az LMP részéről.

Annyi magyarázattal persze tartozom, hogy elmondjam, mi a bajom a XXI. századi pártok frazeológiájával, miért akadok fenn pont ezen. Annyi minden érthetetlen és értelmetlen dolog történik a magyar politikai életben, ebben akár lehetne is valamennyi ráció.  De nincs. A bajom egyébként éppen a meghatározás kirekesztő jellegével van; valójában nem összegyűjteni akarja az azonos gondolati hullámhosszon, vagy az egymáshoz ideológiailag közel álló pártokat, hanem kizárni akar. Kizárni azokat, akik – szerintük – így, vagy úgy alkalmatlanok az partnerségre. Az LMP – most nem megyünk bele ismét a párt mozgásának értelmezésébe, megfejtésébe -, megalakulása óta a magányos formációt deklarálta, nem akart hasonulni sem a Fideszhez, sem az akkor még nagy MSZP-hez sem, abban a hitben élt, hogy az öko-párt jelleg nem csak arra lesz elegendő, hogy becsússzon a parlamentbe, hanem képes lesz nagy és erős formációvá válni. Nem tudott. Még akkor sem, ha ma előszeretettel hangsúlyozzák a párt prominensei, hogy az ellenzékből ők voltak az egyetlenek, akik növelni tudták szavazóik táborát.

Nem szívesen venném el ezt az örömet az LMP-től; fontos, hogy a kudarcban is megtaláljuk a továbblépés lehetőségét.  Az LMP azonban nem találta meg, sőt azóta olyan híreket produkál önmagáról, amelyek egyre lejjebb viszik a népszerűségét. A belső háborúk okozta deficit hozhatta elő újra a XXI. századi kifejezést, pontosan annak felmérése, hogy egyedül nem lesznek képesek feljebb kapaszkodni, pedig már közeledik az EP, de főként a jövő őszi önkormányzati választás. Vagyis: partnerre van szükség, hiába mondatott ki annak idején – kongresszusi szinten -, hogy ők márpedig nem kérnek a partnerekből, bárki is akarna hozzájuk dörgölőzni. Így kerültek elő az e századi pártok, de ugye nem teljes mértékben. Mert ebbe a kategóriába tartozna a Demokratikus Koalíció, de Gyurcsány sehogy sem fér bele az elképzelésekbe, és persze ide sorolandó a Párbeszéd is, de az viszont éppen az LMP-ből szakadt ki, ráadásul Karácsony más szempontból is szakadárnak számít; odaadta nevét, testét az MSZP-nek.

Maradt még a Jobbik és a Momentum. Hogy miért pont ez a kettő, azt ne tőlem kérdezzék; nehéz őket egy kaptafára felhúzni; az egyik parlamenti párt, a másik nem, az egyik még cipeli magéval a szélsőjobb billogot, a másikról meg nem tudunk biztosat mondani. Vagyis a Momentumot ma változatlanul nem tudjuk pontosan meghatározni, hol is áll ideológiailag. Egy biztos: ellenzéki pártként határozza meg önmagát, amit azért fontos tudni, mert elnöke a Fideszből indult, és sokan nem tudják – nem tudjuk -, hogy ténylegesen el is távolodott tőle, vagy – netán – ma is rendelkezik szabad vegyértékekkel a kormánypárt felé.

Jómagam a Momentum mibenlétéről rendelkezem a legkevesebb információval; azt a markáns, akciókész pártot, amely alapján még a parlamenti küszöb felett csapatként tételeztem, elsodorta az idő. A Momentum is, fiatal kora ellenér – vagy ha így tetszik: XXI: századi léte dacára – átélt már néhány válságot, választott magának régi-új vezetőt, és egyelőre keresi az utat, merre van esélye a növekedésre. Képviselő azt mondják: az ősszel indulnak be igazán, de hogy ez mit jelent, arról nincsenek hírek. Korábban, úgy tűnt, a Fidesz pici óvó tekintetű figyelmet fordít a fiatalokra, hiszen Fekete Győrben többen is Orbán Viktor stílusát és utódát vélték felfedezni, azóta azonban a Momentum elnökéből elillant a kihívó szerep, így aztán a Fidesz sem tartotta fontosnak, még egy könnyű karaktergyilkosságra sem.

Hogy az LMP, a Momentum XXI. századi létén kívül mit lát még a Momentumban, azt nem tudjuk. A társelnök Keresztes László Lóránt szerint folynak a tárgyalások, csak éppen a Momentum részéről nem érkezett megerősítés. Így aztán nem tudjuk, hogy valóban folynak-e megbeszélések a színfalak mögött, vagy sem, de talán nem is a lényeg. Sokkal inkább az, hogy mit keres a Momentum a Jobbik mellett. Mert igaz ugyan, hogy nem tudtuk igazában sehova besorolni őket, azt azonban biztonsággal állítottuk volna, hogy a Jobbikhoz nem sodródhat a Momentum. Sem karakterében, sem az eddig megismert mozgalmaik, illetve az elhangzott szerepléseik alapján nem gondoltuk volna ezt a két pártot összeilleszthetőnek.

Az LMP folyamatosan beszél erről az új konstrukcióról, a Jobbik is hamarosan – a látszat szerint – megnyitja kapuit, a Momentum azonban hallgat. Hozzánk legalább is nem jutottak el a homályt eloszlató hírek. Egy biztos: amennyit tudunk a Momentumról, azok alapján nehezen elképzelhető ez a frigy. A politika azonban nem a mi elképzeléseink szerint zajlik, a rendszerváltás óta sok olyan dolog történt, amit nem csak mi, maguk a későbbi szereplők is kizártak a lehetőségek közül. Legyünk tehát óvatosak a jövendölésben, és még akkor is legyünk azok, ha – ma így látszik – ebből az összefogásból a Momentum semmilyen profitot nem könyvelhetne el. Nem, hiszen egyelőre mind a két partner – a Jobbik, az LMP – csak mínuszokat gyűjtött a választások óta, ráadásul a Jobbik változatlanul cipeli magán azokat a kérdőjeleket, amelyeket a Vona-féle irányváltás vetett fel.

Szóval meglehet: a Jobbik, az LMP és a Momentum is XXI. századi párt. És akkor? Mondhatnám: na és?

Trump is a XXI. században lett az Egyesült Államok elnöke.

Tudja, mi a közös Orbán Viktorban, Tóth Bertalanban és Fekete-Győr Andrásban?

0

Mindannyian a horvátoknak szurkolnak a foci vb-n. Megkérdeztük az összes pártelnököt, kinek szorítanak.

A Fidesz elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, az ő nevében sajtófőnöke, Havasi Bertalan válaszolt a Független Hírügynökségnek. Levelében Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújára utalt, amikor is a miniszterelnök azt mondta: ő már gyerekkorától Perunak szurkol, és „vérzik a szíve”, amiért kiestek. Emellett szereti a közép-európai országokat, és szurkol a horvátoknak is.

Akárcsak Fekete-Győr András, a Momentum, és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke:

ők is a horvátoknak szurkolnak.

Tóth Bertalan a horvátok továbbjutása mellett kicsit szomorú is lehetett kedden: neki ugyanis Izland a másik kedvenc csapata, ahogy írta: „elképesztő történetet csináltak”. Ő egyébként a Független Hírügynökségnek küldött válaszában azt is írta: „Legszívesebben magyar mezt hordanék és a csapatunknak szurkolnék.”

A horvát válogatott a legnépszerűbb a pártelnökök között.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani

A Liberálisok elnökének, Fodor Gábornak szintén több kedvenc csapata van, méghozzá négy is. Ő az angoloknak, németeknek, argentinoknak és a spanyoloknak szurkol, ahogy írta, „ebben a sorrendben”.

A spanyolok meccsét nagy egyetértésben nézhetnék például Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel: ő ugyanis szintén nekik szurkol a vb-n.

A kérdéssel megkerestük az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd és a KDNP elnökét is, de tőlük nem kaptunk választ.

Bréking nyúz, június 15. – Tudósítás a másik valóságból

A Soros-párti brüsszeli politikusok végső támadása, a jogot és igazságot megcsúfoló komcsi bírók és Fekete-Győr András, a Momentum pártelnök-szexológusa a pénteki alternatív sajtószemlében.

Az Origo bizonyítékra bukkant a Soros- és migránspárti politikusok tervével kapcsolatban

“Állandó, felső korlát nélküli kötelező kvótát akar bevezetni az Európai Parlament – derült ki abból az Origo birtokába került feljegyzésből, amit az EP elnöke, Antonio Tajani készített a dublini reformmal kapcsolatban. A dokumentum szerint a brüsszeli bevándorláspárti képviselők bevezetnék a könnyített családegyesítést, csoportosan is át lehetne helyezni migránsokat és a nem engedelmeskedő országokat megbüntetnék: elvonnák az uniós forrásaikat. …

Az EP jelenleg azt várja, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok állam- és kormányfői is hagyják jóvá a javaslatot. Ráadásul a brüsszeli képviselők szerint a miniszterelnököknek nem kell egyhangúlag dönteniük, többségi szavazattal is elfogadhatják a kvótát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ki akarják venni Orbán Viktor és a V4-es miniszterelnökök kezéből a vétózás lehetőségét. Ennyit a nagy brüsszeli demokráciáról. A bevándorláspárti politikusok célja, hogy migránsokkal árasszák el Európát, és ez ellen a közép-európai országok ne tehessenek semmit. …

Mindez a dokumentum is világosan bizonyítja, hogy a Soros György által fizetett migránspárti politikusok végső támadásra készülnek a június végi uniós csúcson.Tudják jól, ha most nem sikerül a közelgő csúcson elfogadtatni a kötelező kvótát, akkor erre több esély nem lesz. …

Mindezt figyelembe véve Orbán Viktorra újabb, rendkívül nagy harc vár Brüsszelben.” (Origo: Itt a bizonyíték: Brüsszel migránsok ezreit telepítené Magyarországra)

Veszélyben a jogállam a Pesti Srácok szerint

“Gyurcsány újabb exminiszterét mentette föl csütörtökön a bíróság a korrupciós vádak alól. Ha úgy vesszük, igaza van Brüsszelnek és mind az 547 hazai „demokratikus” ellenzéki formációnak, amiért évek óta a magyar jogállamiságért aggódnak. Valóban romokban a jogállamiság ott, ahol az államkasszának tízmilliárdos károkat okozó, az országot a tönk szélére juttató ballib politikusbűnözők nincsenek börtönben. Amit egyes bírók „független igazságszolgáltatás” címszó alatt művelnek, az bűnpártolás, illetőleg nemzetbiztonsági kockázat. Nem érzékenyítő tréningek, hanem tisztességre nevelés kéne ezeknek. …

Szabó Pált és bűntársait tehát fölmentette a Fővárosi Törvényszék. Hiszen szó sincs itt semmilyen bűncselekményről! A bíróság ítéletéből következően teljesen normális, hogy állami cégek bagóért eladják impozáns székházaikat a haveroknak, és helyette irgalmatlan pénzért bérleménybe költöznek! … Tóth Erzsébet bírónő (vezető képünkön) is nyilván már rég eladta saját vityillóját, hogy bérlakásba költözhessen havi százezrekért, hiszen az a normális. Nevezett bírónőnek egyébként ahhoz is volt képe, hogy az ítélethirdetéskor politikai hátterű eljárásról beszéljen. Tehát szerinte a jobboldali kormányzat eljárásokat indít politikai ellenfelei ellen. Kemény szavak ezek. Kár, hogy a postapalota-ügyben még a Bajnai-érában, 2010 elején indult a nyomozás… Hoppá!” (Pesti Srácok: Tényleg veszélyben a jogállam – a jogot és az igazságot megcsúfoló „komcsi bírók” miatt)

Továbbra is a Pride izgatja a Magyar Idők fantáziáját

“Van egy olyan érzésem, hogy a fesztiválon megjelenő liberális politikusok jobban örülnének egy harcias karneválnak. Mégiscsak nagyobb sajtót kap az ember, ha az önfeledt masírozás közben fejbe dobják egy-két tanyasi tojással, hervadt paradicsommal.

Merthogy ellenzéki politikusok lesznek a vonulók között, az biztos. Fekete-Győr András, a Momentum migránsbarát pártelnök-szexológusa még valamikor tavaly meg is mondta, hogy pártja politikai közösségként mindig részt vesz majd az esedékes Pride-on. (Gondolom, a rendszeres vonulókat örömmel töltötte el a bejelentés.) Azért csak kíváncsi lennék, kormányra kerülésük esetén hogyan oldanák meg a kamionokon riszáló Pride-vonulók és a keblükre ölelt migránsok közös felvonulását…

Ábrándos óráimban néha elmerengek: mi lesz, ha egyszer a Föld minden országában elfogadják a melegházasságot? Mi lesz a sok jogvédővel, LMBTQ-élharcossal, gondterhelt liberális szervezettel, ha az ő gyámolításukkal már nem lehet több szavazatot szerezni? Amikor ez a fajta hülyítés már nem lesz többé az ellenállás szimbóluma?” (Magyar Idők: Hol legyen a kordon?)

Fekete-Győr: A helyi ügyeken lesz a hangsúly

Nagyobb szabadságot kapnak a Momentum helyi szervezetei, és több hangsúlyt kapnak a helyi ügyek – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András, a Momentum újraválasztott elnöke.

A hétvégén újra Fekete-Győr Andrást választotta meg a Momentum elnökének a párt küldöttgyűlése. A tavaly párttá alakult mozgalom az április 8-ai választáson valamivel több mint 175 ezer listás szavazatot kapott, ez a 3,08%-os eredmény nem volt elég ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.

Ahogy az újraválasztott elnök a Független Hírügynökségnek elmondta, ezzel kapcsolatban

„ambivalens érzés van a tagságban”.

Mint mondta, elsőre nem érezték jónak az eredményt, de azóta több ezren csatlakoztak hozzájuk, és, ahogy fogalmazott, „a taktikai szavazás borzalmát” is érezték, így most a körülményekhez képest jónak tartják az eredményt, tekintve, hogy egy mindössze egyéves párt érte el.

Fekete-Győr az újraválasztása után 5000 emberről beszélt, akik csatlakoztak a párthoz, kérdésünkre ezt most pontosította: 1200 új párttagot vettek fel, a többiek aktivistaként csatlakoztak. Korábban egyébként 1500 tagjuk volt.

Az, hogy az elnökséget viszont szinte teljesen lecserélték, szerinte kimerültségre utal, mint mondta, a vezetés nem karrierpolitikusokból állt, többen közülük mást szeretnének csinálni, de a Momentum keretein belül.

„Mozgalmi politizálásra van szükség”

– mondta a Momentum régi-új elnöke a hétvégi küldöttgyűlés után. A Független Hírügynökség kérdésre, hogy ez pontosan mit is jelent, azt mondta: tulajdonképp azt kell folytatni, amit eddig csináltak: akciókat, akár gerillaakciókat, népszavazásokat kezdeményezni, közösséget szervezni. Ahogy fogalmazott: „mi egy mozgalmi párt vagyunk”.

Beszélt arról is, hogy a szervezet mögött van egy országos hálózat, amely szerinte egyedülálló az ellenzéki pártok között.

„A hangsúly a helyi szervezetek felé tolódik”,

mondta, helyi ügyeket, helyi embereket akarnak találni, és így aktivizálni a lakosságot. Ahogy fogalmazott: „helyi NOlimpiákra van szükség” – utalva az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezésre, amellyel a Momentum tavaly bekerült az országos politikába.

Mint mondta, az elmúlt egy évben inkább országos ügyekre koncentráltak, most viszont nagyobb szabadságot kapnak majd a helyi szervezetek, „aminek nagyon örülnek”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK