Kezdőlap Címkék észak-korea

Címke: észak-korea

A TAO a csodafegyver Észak-Korea ellen

0

Az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak-Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket! Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt.

Donald Trump elnök atombombával fenyegette meg Észak-Koreát azt követően, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer büszkén bejelentette: immár van hidrogénbombája. Ráadásul a felrobbantott szerkezet olyan kicsi volt, hogy belefért volna egy interkontinentális rakéta robbanófejébe!

Nagy a félelem a környéken: mi lesz, ha az ifjú diktátor be is veti kedvenc fegyvereit?

Az informatika a megoldás – állítja Andrew Futter professzor Nagy-Britanniából. Szerinte az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket. Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt. Kettő a kilövés után azonnal felrobbant, a harmadik csak egy kicsit később, de az sem talált célba. Miért nem? A válasz egy betűszó: TAO! Tailored Access Operations – ez az amerikai katonai hírszerzés, az NSA egyik részlege.

A létezéséről sem tudott senki, amíg Edward Snowden meg nem szökött és ki nem tálalt az informatikai hírszerzésről.

Pedig a részleg évek óta működik és olyan katonai objektumok ellen használták fel, mint például az iráni atomerőművek. Ott – az izraeli titkosszolgálattal együttműködve – olyan „férgeket” sikerült telepíteni, melyek aztán nemcsak információkat továbbítottak Amerikába illetve Izraelbe, meg is zavarták Irán nukleáris kutatásait 2012-ben és 2013-ban. Ennek óriási lélektani hatása is van: az ellenfél ugyanis nem tudja, hogy azért nem működik az általa elképzelt konstrukció, mert rossz az elgondolás vagy pedig azért, mert az ellenfél beépült a rendszerbe és ellene dolgozik – magyarázza Futter professzor. Az izraeliek aktívan alkalmazzák az informatikai hadviselést:

Szíria légvédelmét például drónokkal megbénították,  miközben izraeli gépek az iráni erők támaszpontjait bombázták Szíriában.

Amerika valami hasonlót tehet Észak-Koreával szemben – állítja a brit professzor. Japán körül állomásozik a legnagyobb amerikai flotta, a hetedik. A Ronald Reagan egykori elnökről elnevezett zászlóshajó el van látva az informatikai hadviselés eszközeivel. De hogy lehet informatikai hadviselést folytatni egy olyan ország ellen, mely nem használja az internetet? Látszólag ez óriási hátrány Észak-Koreának, de az informatikai háború szempontjából előny az elmaradottság, hiszen nem lehet behatolni a rendszerbe, ha az nincs rákötve az internetre. Jön tehát Hollywood, a 007-es szuper ügynök? Picit nehéz elképzelni, hogy a világtól elzárt Észak-Koreában nem keltene azonnal kínos feltűnést. Épp ezért az amerikaiak drónokat használnak, melyek pótolhatják az embereket.

A drónok juttatják célba a „férgeket”, melyek aztán a távolból irányítva információk szerzésére éppúgy használhatók, mint az ellenséges rendszer megbénítására.

Irakban teljes mértékben sikerült megbénítani Szaddám Husszein seregének informatikai rendszerét. Ily módon Amerika és szövetségesei minimális áldozattal foglalhatták el Irakot, melynek pedig erős és harcedzett hadserege volt.

Észak-Koreában is ez lehet a megoldás – állítja a brit professzor. Biztos abban, hogy a következő háborús konfliktusokban nem az győz, akinek több a fegyvere vagy a katonája hanem az, akinek jobb az informatikai rendszere, mint az ellenfélnek. Aki meg tudja bénítani az ellenfél rendszerét. Képes-e erre az amerikai hírszerzés? Miután senki sem tudja pontosan, hogy Kim Dzsongun parancsai hogyan jutnak el a rakétákat kilövő katonákig, ezért csak nagyon kevesen sejthetik azt, hogy miképp lehet a rendszert megbénítani.

Észak-Korea informatikusai korábban Oroszországban tanultak, ma pedig Kínában.

Ez a két Észak-Koreával határos nagyhatalom tehát sokat tudhat Kim Dzsongun hadseregének informatikai rendszeréről. Kérdés, hogy Peking és Moszkva hajlandó-e megosztani ezt a tudást Washingtonnal? Oroszország új washingtoni nagykövete mindenesetre javasolta Amerikának, hogy a CIA és az FSZB főnöke találkozzon rendszeresen és cseréljenek információkat. A kínaiak aligha árulják el Észak-Koreát, mert semmiképp sem szeretnék, hogy amerikai csapatok tartsanak hadgyakorlatokat határuk mentén. Akárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a következő katonai konfliktusokban az informatikusoké lesz a döntő szó – állítja Futter professzor, aki évek óta foglalkozik ezzel a problémakörrel a leicester-i egyetemen Nagy Britanniában.

Interkontinentális ballisztikus rakéta Észak-Korea nyugati partvidékén

0

A rakéta szállítása hétfőn, egy nappal a föld alatti kísérleti atomrobbantás után kezdődött, az éjszaka leple alatt. A nyugati partvidéken Észak-Koreának rakétakilövő létesítményei vannak.

Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére – jelentette kedden az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva.

A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette meg a lapinformációt, de hétfőn a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy

Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is.

Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát.

Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előzőleg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt.

Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint

a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, vagyis Észak-Korea elérheti vele az amerikai nagyvárosokat, Los Angelest vagy akár Chicagót is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.

MTI/FüHü

 

 

Egyre feszültebb a helyzet a Koreai félszigeten – Frissítve

0

Egy héten belül másodszor is napirendjére tűzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Koreai Félszigeten kialakult helyzetet. A hétfői, sürgősséggel összehívott tanácskozásnak különös hangsúlyt ad, hogy Phenjan nagy erejű földalatti hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre vasárnap. 2006. óta ez volt a hatodik észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás. Dél-Korea is emelte a tétet.

 

Dél-Korea ma hajnalban nyomatékot adott annak az amerikai fenyegetőzésnek, hogy „masszív katonai választ ad” az észak-koreai nukláris katonai kísérletekre. Dél-Korea a legjelentősebb Észak-koreai rakátakísérletek térsége elleni támadás szimulációjaként rakátákat lőtt ki a tenger irányába. A szöuli Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy Észak-Korea további rakátakísérleteket tervez, hogy demonstrálja, képes nukleáris fegyverekkel támadni az Egyesült Államokat.

Szöul közben bejelentette: tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy repülőgéphordozókat és stratégiai bombázókat telepítenének a Koreai Félszigetre – erről a Reuters számolt be.

Ismét a BT előtt

Hat nappal ezelőtt a BT elítélte Észak-Koreát, amiért ballisztikus rakétákat lőtt ki Japán irányában. Nem egészen egy hónapja pedig a testület az eddigi legkeményebb szankciókról döntött New Yorkban – emlékeztet az AP jelentése.

Az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia és Dél-Korea kérte a hétfői tanácskozás összehívását. Az ülésen ismét elítélhetik Phenjant, és újabb lehetséges ellenlépések is terítékre kerülhetnek. Mindenesetre az alaphangot megadta Theresa May brit miniszterelnök, aki vasárnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy

„fel kell gyorsítani a már eldöntött szankciók gyakorlati alkalmazásának a bevezetését és egyben sürgősen új lépéseket is kell keresni a testületben”.

Pedig már a legutóbbi szankciók is igen érzékenyik érinthetik az észak-korai gazdaságot: megtiltják ugyanis a szén-, a vas-, az ólom- és a tengeri gyümölcsök importját az országból.

Ez – becslések szerint – összességében a harmada az ország tavalyi 3 milliárd dollár értékű kivitelének.

A hírügynökség szerint most olyan észak-koreai exportcikkek jöhetnek szóba, mint a textil, illetve korlátozhatják az észak-koreaiak külföldi munkavállalását. Az Egyesült Államok nyáron mást is javasolt már, egyebek között légi és tengeri szigorításokat, illetve az olajellátás leállítását az észak-koreai katonai és fegyverprogramokra.

Feszült a helyzet a tőzsdéken is

A kialakult helyzet hatását megérzik a piacok is. Az európai tőzsdéken esésnek indultak a papírok.

 

Észak-koreai válság – Trump is reagált

0

A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – hangsúlyozta vasárnapi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök a legújabb észak-koreai kísérleti robbantásra reagálva.

Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást.

Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt.

Kína és Dél-Korea élesen elítélte, hogy Észak-Korea kísérleti robbantást hajtott végre vasárnap hajnalban, Phenjan állítása szerint hidrogénbombával, amely felszerelhető újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétájára.

A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy

„hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”.

Észak-Korea „figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet” – olvasható a közleményben.

A BRICS-országok hsziameni csúcstalálkozóján részt vevő Hszi Csin-ping kínai elnök nem tett említést az észak-koreai kísérletről.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után

„a lehető legszigorúbb büntetést”

követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot.

Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója  telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy

„a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről”

beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni „a legerősebb stratégiai eszközök” alatt. A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt egymással telefonon.

Tokió nevében Szuga Josihide, a kormány főtitkára reagált. Azt mondta:

újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük.

A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, akkor az azt jelenti, hogy az ország „gyorsan halad nukleáris programjával”. Lassina Zerbo, a bécsi székhelyű szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik „szokatlan szeizmikus eseményt észleltek”, mért adataikat egyelőre elemzik, majd ennek eredményét vasárnap délután megosztják a tagországokkal. A szerződés 1996-os elfogadása óta Észak-Koreán kívül egyetlen ország sem hajtott végre nukleáris tesztet, és jó lenne, ha ez az új észak-koreai teszt utolsó figyelmeztetésként hatna minden országra, főleg arra a nyolcra, amely még nem ratifikálta a szerződést – jegyezte meg.

MTI/FüHü

 

 

Merkel diplomáciával oldaná meg az észak-koreai válságot

0

Az észak-koreai válság diplomáciai úton történő megoldását szorgalmazta Angela Merkel német kancellár most közzétett e heti videoüzenetében, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetnek egészében véve a globális leszerelés felé kellene sarkallnia a nemzetközi közösséget.

„Azáltal, hogy Észak-Korea újabb rakétateszteket hajtott cégre, ismét nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a helyzetet diplomáciai úton kell megoldani, és több erőfeszítést kell tennünk a globális leszerelés lendületbe hozására.”

„Ebben döntő szerep hárul a NATO-ra és Oroszországra. Diplomáciai úton értük el azt is, hogy Iránnal megállapodást tudjunk aláírni. Ehhez hasonlóan kell cselekednünk Észak-Koreával kapcsolatban” – jelentette ki a kancellár az üzenetben, az Irán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásra utalva.

 

A diktátor nem blöfföl

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.  Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

Újabb kínai szigor Észak-Korea ellen

0

Az eddigi szénimport-tilalom után Kína leállítja a vas, ólom és haláruk bevitelét Észa-Koreából – jelentették be Pekingben. Kína az ENSZ-szankciókhoz csatlakozva büntet a koreai rakétakísérletek miatt.

Kína bejelentette, hogy szeptember 5. után nem importál szenet, vasat, vasércet, ólmot és ólomércet, valamint halat és más tengeri ételeket Észak-Koreából. Az ázsiai nagyhatalom az észak-koreai rakétakísérletek miatt kivetett legújabb ENSZ-szankciókat követi ezzel.

Kína, amely Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, büntetésképpen már februárban leállította a szénimportot Észak-Koreából, de a teljes kereskedelem nőtt azóta a két ország között. Emiatt vádolta meg Donald Trump amerikai elnök Pekinget azzal júliusban, hogy nem használja a gazdasági kényszerítőeszközt az észak-koreai nukleáris és fegyverprogram leállítása érdekében.

Az új szankciók nyomán Phenjan évi egymilliárd dollár

(több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni.

MTI/FüHü

A nagyhatalmak vezetőit nyugtalanítja Trump háborús retorikája

0

Szombaton féltucatnyi vezető hívta fel Donald Trumpot, hogy lebeszélje őt egy katonai akcióról Észak Korea ellen.

Elsőként Hszi Csinping elnök próbálta megnyugtatni a Fehér Ház urát, hogy ne kezdjen háborút Észak-Korea ellen, mert annak

a következményei kiszámíthatatlanná tennék a helyzetet egész Kelet-Ázsiában.

Mind Kínának mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a béke fennmaradjon a koreai félszigeten – mondta Hszi Csinping elnök Donald Trumpnak. A kínai állami televízió számolt be a két elnök telefonbeszélgetéséről, amely kizárólag Észak Korea körül forgott.

Korábban a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű hetilap, mely általában a kínai vezetés véleményét tükrözi, azt írta a koreai válságról, hogy

Kína csak akkor védi meg szövetségesét, Észak Koreát, ha őt éri támadás.

Ha ő hajt végre először rakétacsapást Amerika vagy Dél-Korea ellen, akkor Peking semleges marad – hangsúlyozta a Global Times.

Kim Dzsongun emberei az utóbbi napokban Guam megtámadásával  fenyegetőztek. Guam az USA Észak Koreához legközelebb eső része. Korábban Trump elnök fenyegette meg Észak-Koreát megelőző csapással rakéta- és nukleáris fejlesztési programjai miatt.

Kína szerint csakis a tárgyalások jelenthetik a megoldást a koreai kérdésben.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter Európa nevében érdeklődött arról, hogy Trump miképp szeretné megoldani a koreai válságot. A katonai megoldásról mindenki igyekezett lebeszélni az Egyesült Államok elnökét.

Az amerikai elnök a választási kampány során még azt ígérte, hogyha ő jut be a Fehér Házba, akkor

felhagy azzal, hogy az USA a világ csendőrének szerepét játssza.

Ehhez képest az elmúlt napokban katonai akcióval fenyegette meg Észak Koreát és Venezuelát. Trump ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs háborús veszély.

„Nincs nálam békeszeretőbb ember a Földön”

– mondta az újságíróknak, akik a golfpályán kérdezték New Jerseyben, ahol Donald Trump a szabadságát tölti.

Trump katonai akcióval fenyegeti Venezuelát is

0

„Lehetséges katonai akciót” emlegetett, emellett ismét figyelmeztette Észak-Koreát.

Az elnök szabadságon van, amelyet természetesen golfozással tölt (amúgy pont azért támadta korábban elődjét, Barack Obamát, mert néha elment golfozni), de New Jersey-i golfklubjában arra is szakított időt, hogy újságírókkal beszéljen.

Azt mondta: Venezuelát illetően „sokféle megoldás” van asztalon, köztük

„szükség esetén a katonai hadművelet is”.

Nem sokkal később a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az amerikai hadsereg nem kapott parancsot a Fehér Házból Venezuelával kapcsolatban, és alaptalan a caracasi kormány célozgatása arra, hogy az Egyesült Államok Venezuela inváziójára készülne.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Trump szavaira a venezuelai kormány is reagált. Vladimir Padrino védelmi miniszter azt mondta, „az Egyesült Államokat egy szélsőséges elit uralja”, és a katonai akcióval való fenyegetés

„egy őrült cselekedet, a szélsőségesség legfelső foka”.

Ernesto Villegas kommunikációs miniszter szerint Trump szavai példátlan fenyegetést jelentenek a nemzeti szuverenitásra. A Twitteren azt írta, a külügyminisztérium közleményben ad majd választ az „imperialista fenyegetésre”.

Este a Fehér Ház is közleményt adott ki, amelyben azt írják: Trump elfogadja Nicolás Maduro venezuelai elnök ajánlatát a párbeszédre, de

majd csak akkor, amikor „helyreállították a demokráciát Venezuelában”.

Trump, aki tegnap megköszönte Putyinnak, hogy kiutasított 755 amerikai nagykövetségi dolgozót, Észak-Koreáról is beszélt az újságíróknak. Előtte a Twitteren azt írta: a katonai megoldásokat már kidolgozták és élesítették, amennyiben Észak-Korea bután cselekedne.

A sajtótájékoztatón aztán megismételte, hogy az amerikai hadsereg készen áll, és azt is mondta, reméli, hogy szavainak súlyát Észak-Korea „teljes mértékben felfogja”. Arról is beszélt, hogy ha Kim Dzsong Un „nyílt fenyegetést” intéz akár Guam, akár bármely más amerikai terület, vagy Amerika bármely szövetségese ellen, akkor „ezt igazán sajnálni fogja, méghozzá nagyon rövid időn belül fogja sajnálni”. Trump szerint

„ha bármi történik Guam szigetén, akkor nagyon nagy baj lesz Észak-Koreában”.

Azt is mondta: telefonon beszél majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akinek felveti majd újabb szankciók lehetőségét is Észak-Korea ellen.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!