Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Új Merkel-Erdogan megállapodás a menekültekről

Németország hajlandó pénzügyileg támogatni azt a török akciót, amely szír menekültek egy részét visszatelepítené abba az északi övezetbe, melyet a törökökkel szimpatizáló milíciák elfoglaltak Szíriában. Ezt közölte Angela Merkel kancellár miután tárgyalt Erdogan elnökkel.

A kancellár asszony konkrét összeget nem említett, de ez is jelentős fordulat a német diplomáciában hiszen korábban Berlinben – éppúgy mint Brüsszelben az EU – bíráltak Erdogan katonai akcióját Szíriában. A kancellár asszony azonban realista. Számára az a fontos, hogy Erdogan megtartsa a korábbi migráns megállapodást vagyis ne indítson új menekült hullámot az EU irányában. Ezt a török elnök megígérte annak ellenére, hogy Törökország nem kapta meg a korábban megígért pénzt.

Pénzügyi vita van az EU és Törökország között

Angela Merkel kancellár tulajdonképp az Európai Unió nevében tárgyalt Törökországban éppúgy mint korábban amikor megállapodott Erdogan elnökkel, hogy a törökök saját területükön látják el a bevándorlók millióit. Cserébe pedig az Európai Unió fizet: két részletben összesen 6 milliárd eurót. Erdogan szerint nem kaptak ebből csak 3 milliárdnál kevesebbet. Az EU azért nem fizet rendesen, mert egyáltalán nem bízik abban, hogy Törökország valóban a menekültekre költi a pénzt. Erdogan most megígérte: nem a török költségvetésbe kerül az uniós pénz hanem olyan nem kormányzati szervezetek kapják meg, melyek a menekültekkel foglalkoznak. Eddig ugyanis az uniós pénzek egy részét Törökország pénzügyi problémáinak a megoldására használták fel. Az Európai Unió másik kifogása pedig az volt, hogy Erdogan elnök rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le az uniós pénzeket, amelyeket nem nekik szántak.

Merkel és Erdogan megállapodása elhárította a migráns hullám veszélyét, de a részletek tisztázása még hátravan. Az Európai Unió brüsszeli központjában nagy a bizalmatlanság a törökökkel szemben, mert a nemzeti együttműködés rendszerében Erdogan elnök családja és közeli hívei az államkasszát hajlandóak házipénztárként használni , erre pedig nem szívesen adnak pénzt az uniós tagállamok.

Törökország pénzt kér a migráns hullám megállításáért

Angela Merkel kancellár ma, azaz pénteken tárgyal Erdogan elnökkel a migráns egyezményről, mely jelenleg szabályozza Törökország és az EU kötelezettségeit ezen a téren.

A nagy migráns hullámot követően állapodott meg Merkel kancellár Erdogan elnökkel abban, hogy Törökország saját területén tartja a potenciális európai bevándorlókat, cserébe jelentős összeget kap Brüsszeltől. Az Európai Unió két részletben 3-3 milliárd eurót ígért Törökországnak.

Hol a pénz ? – kérdi a török külügyminiszter

Mevlut Cavusoglu a Bild Zeitungban arról panaszkodik, hogy még az első 3 milliárdos csomagot sem kapták meg teljes mértékben pedig annak a határideje 2016 volt. A második 3 milliárd 2018-ban járt volna. „Most 2020 van, hol a pénz ?” – tudakolja Törökország külügyminisztere.

Erdogan gyakran fenyegetőzik új migráns hullámmal

Ha az Európai Unió nem ért egyet a törökök agresszív terveivel a Közel Keleten vagy Libiában, akkor Erdogan elnök előszeretettel veszi elő a migráns kártyát. Ennek ellenére Törökország tartja magát a migráns alkuhoz. Miért? Egyrészt, mert az Európai Unió továbbra is Törökország legfontosabb gazdasági partnere. Másrészt pedig kell a pénz, mert a törökök permanens pénzügyi válsággal küzdenek évek óta. Amikor abszolút mélypontra jutottak, akkor a kínaiak siettek a segítségükre: 1 milliárd dolláros gyors segélyt utaltak át megmentve ezzel a török lírát. Csakhogy ennek ára volt: Erdogannak le kellett mondania az ujgurok támogatásáról. Az ujgurok a török nyelvcsaládhoz tartoznak és korábban számíthattak Erdogan támogatására Pekinggel szemben. Miután megkapta a kínaiak pénzét, Erdogan elzarándokolt Pekingbe, ahol kijelentette: mintaszerű Kína nemzetiségi politikája! Az ujgurok boldogok lehetnek, hogy a Mennyei Birodalomban élhetnek! Ezzel Erdogan elveszítette az arcát! Inkább az Európai Unió pénzére pályázik, melyet Angela Merkeltől szeretne megkapni a mai tárgyalások után.

Putyin-Erdogan

Az orosz elnök hivatalosan a Török áramlat nevű tengeralatti földgázvezeték felavatására érkezik Törökországba, de a feszült közel-keleti helyzet sokkal inkább foglalkoztatja a csúcstalálkozó résztvevőit.

Irán rakétákkal támadott amerikai támaszpontokat válaszul arra, hogy az amerikaiak kilőtték Szulejmani tábornokot, az Al Kudsz parancsnokát a bagdadi repülőtér közelében. „A válaszunk Szulejmani meggyilkolására az lesz, hogy kiűzzük az Egyesült Államokat a Közel Keletről” – közölte Rohani iráni elnök. Mind Putyin mind Erdogan óvatosságra inti a két felet, mert tartanak egy nyílt háborús konfliktustól az USA és Irán között.

Él-e még a katonai hármas szövetség?

Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen összeültek az utóbbi időben, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keleten. Ennek eredményeképp sikerült sarokba szorítani Asszad elnök ellenfeleit Szíriában. Csakhogy míg az oroszok és az irániak teljes mértékben támogatják Asszad elnököt addig a törökök „nem benne látják a jövő emberét”. Törökország fegyveres erői elfoglalták Idlib tartomány egy részét, és ott is akarnak maradni miközben Asszad és az őt támogató Oroszország és Irán kiáll Szíria szuverenitása mellett.

Líbia is megosztja a hármas szövetséget, mert Erdogan elnök katonákkal támogatja a központi kormányt miközben az oroszok inkább a vele szemben küzdő Haftar tábornokot támogatják. Putyinnak és Erdogannak tehát bőven van miről tárgyalnia miközben fél szemmel Trump elnököt figyelik hiszen mindkettőjük számára az USA kapcsolat számít igazán.

Líbia parlamentje megszakította a kapcsolatot Törökországgal

Rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők azt követően, hogy Törökországban a parlament felhatalmazta Erdogan elnököt katonák küldésére Líbiába. A török elnök két okból akar katonákat küldeni a szultán egykori gyarmatára: egyrészt, hogy nacionalista kampányt indíthasson otthon csökkenő népszerűsége visszaszerzésére, másrészt pedig, hogy megszerezze a Ciprus környéki tengeralatti földgáz mezők egy részét.

Erdogan elnök erről Fajez al Sarraj kormányával állapodott meg, mely Tripoliban működik. Ezt a kormányt azonban nem ismeri el a parlament, mely viszont Kalifa Haftar tábornokot támogatja, aki Bengázi ura.

Az oroszok mindkét félnek szállítanak fegyvereket

Kadhafi elnök 42 éves diktatúrája idején számíthatott a Szovjetunió támogatására. Miután 2011-ben honfitársai darabokra tépték, az oroszok meg haboztak, hogy a káoszban kit támogassanak. Az amerikaiak intő példája mutatta, hogy a beavatkozás Líbiában nem épp kockázatmentes vállalkozás. Az USA nagykövetét 2012-ben meggyilkolták Bengáziban. Végül Putyin választott: Bengázi ura, Kalifa Haftar tábornok lett az oroszok jelöltje. Ő hónapok óta ostromolja Tripolit, ahol a nyugati világ által elismert kormány uralkodik. Fajez al Sarraj miniszterelnök mindenkivel tárgyal szorult helyzetében. Ezért állapodott meg Erdogannal is. Most a parlament Líbiában semmisnek mondta ki ezt a megállapodást Törökországgal.

Az oroszok megpróbálták összehozni a két háborúskodó felet Líbiában: mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket. Ettől aztán csak a káosz lett nagyobb.

Macron: Líbiában nincs katonai megoldás!

A francia elnök elítélte Erdogan tervét a törökök katonai akciójáról Líbiában. Macron tudja, hogy miről beszél hiszen a tanácsadója ebben az ügyben nem más mint Nicolas Sarkozy egykori francia elnök. Sarkozy döntő szerepet játszott Kadhafi megbuktatásában, mert Líbia félőrült diktátora megfenyegette: napvilágra hozza azt az ötmillió eurós támogatást, melyet Nicolas Sarkozynek adott a francia elnökválasztási kampány megnyerésére.

Magában Líbiában patthelyzet áll fenn, és ennek eredményeképp az ország olaj exportja minimális. Ez pedig érdeke mind az USA-nak mind pedig Oroszországnak, melyek irányítani szeretnék a világ olajpiacát.

Orosz zászló az amerikai helyén

Orosz tábori csendőrök kitűzték hazájuk lobogóját Szíriában, nem messze Rakka városától, ahol korábban az Iszlám állam fővárosa volt. Az Iszlám állam bukása után amerikai csapatok foglalták el.

Tál Samin stratégiai ponton fekszik: amellett az országút mellett van, amely összeköti Szíria középső részét az északi területekkel. Itt nemrég még a kurd milícia tartotta fenn a rendet, mely döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Az amerikaiak teljes mértékben támogatták a kurdokat, akik az ő légi támogatásuk és hírszerzésük nélkül nem lettek volna képesek legyőzni az Iszlám államot.

Trump cserbenhagyta a kurdokat

Bár tábornokai ezt ellenezték, az amerikai elnök úgy döntött: kivonja a csapatainak nagy részét Szíriából. Ezt Erdogan elnök követelte, aki le akart számolni a kurd milíciával Szíriában. A török államfőnek komoly zsarolási potenciálja volt: birtokába jutott egy olyan információ, mely szerint Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökösnek egy ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban. Trump elnöknek a választási kampányban nem jött volna jól egy ilyen leleplezés. Ezért inkább kivonta csapatait, és lehetővé tette a törökök előrenyomulását a kérdéses területen Szíriában. Csakhogy a kurdok is észbekaptak és lepaktáltak Asszad szír elnökkel. Akit meg az oroszok támogatnak. Putyin és Erdogan ezek után megegyezett a terület felosztásában. Így jutottak orosz tábori csendőrök arra a támaszpontra, ahol nemrég még a csillagos sávos amerikai zászló lobogott. Putyin ezzel is demonstrálni kívánja, hogy ő az úr a Közel Keleten, de az amerikaiak példája is azt mutatja: annyira cseppfolyós a helyzet a világnak ezen a részén, hogy a dicsőség nagyon gyorsan elmúlhat…

Erdogan csapatokat küld Líbiába

Szerdán Líbiában tárgyalt Törökország államfője, aki hazaérkezve kijelentette: Fayez al-Sarraj kormánya, melyet az ENSZ is elismer, segítséget kért tőle. Ennek megfelelően Törökország katonákat küld a kormány támogatására.

Erdogan katonai segítséget nyújt az ENSZ által elismert kormányerőknek. Erre legkorábban január 9-én kerülhet sor, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a hadsereg külföldi bevetését. Erdogan elnök hozzátette: minthogy az ENSZ elismeri Fayez al-Sarraj kormányát, ezért a segélynyújtást hivatalos nemzetközi akciónak tekinti vagyis benyújtják a számlát az ENSZ-nek New Yorkban!

Az ellenfelet az oroszok támogatják

Halifa Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Tobruk városában van, hónapok óta ostromolja Tripolit. Líbia fővárosa tulajdonképp az egyetlen hely, ahol Fayez al-Sarraj kormánya uralkodik.

Halifa Haftar tábornok korábban élvezte a CIA és az oroszok támogatását. Oroszországban többször is tárgyalt egymással a két líbiai ellenfél, de nem jutottak megegyezésre. A fő vitapont: ki ellenőrizze az olaj jövedelmet illetve ki követelje vissza Kadhadi ex államfő vagyonát, melyet a szakértők több mint 40 milliárd dollárra becsülnek. A diktátor a vagyonát külföldön rejtette el. Halála óta csak igen csekély összeget sikerült visszaszereznie az ENSZ által elismert kormánynak Líbiában.

Kadhafit 2011-ben darabokra tépte a fellázadt nép és azóta anarchia tombol az országban, ahol 2012-ben meggyilkolták az USA nagykövetet is.

Szakad az orosz-török szövetség

Putyin és Erdogan együttműködött a Közel Keleten, hogy kiszorítsák onnan az Egyesült Államokat. Szíriában viszont szembekerültek, mert Erdogan ellenőrizni akarja az ország északi részét, ahonnan kiszorította a kurd milíciát. A kurdok viszont lepaktáltak Asszad szír elnökkel, aki vissza akarja állítani országa szuverenitását. Asszadot támogatják az oroszok. A szír kormánycsapatok előtt az orosz légierő tisztítja meg a terepet. Emiatt új menekült hullám árasztja el Törökországot. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy tovább küldi őket Európába, ha nem kap több pénzt az Európai Uniótól.

Szíria után Líbiában is szembekerülhetnek az oroszok és a törökök bár Putyin – józan cinizmussal – mindkét félnek szállít fegyvert az észak afrikai országban. Erdogan líbiai katonai beavatkozását egyelőre senki sem támogatja külföldön, de belföldön hasznára lehet a nacionalista propagandának, mely külső „sikerekkel” akarja elterelni a figyelmet Törökország gazdasági gondjairól.

Erdogan újabb menekült hullámmal fenyegetőzik

Szíriában az orosz légierő folyamatosan bombázza az Asszad kormány ellenfeleinek állásait Idlib tartományban. A bombázás megijeszti a polgári lakosságot, mely ezer számra menekül el Törökországba. „Ezt a terhet már nem tudjuk elviselni !” – hangsúlyozta Erdogan török elnök. Aki 6 milliárd eurót kap azért, hogy török területen tartsa a szír és más menekülteket.

A törökök maguk szeretnének uralkodni Idlib tartományban, melyet az amerikaiak részben kiürítettek. A kurdokat, akik korábban az USA leghűbb szövetségesei voltak, Trump elnök magukra hagyta. Ennek következtében a kurd milícia lepaktált Asszad szír elnökkel, aki szintén maga szeretne uralkodni Idlib tartományban mondván ez Szíria része! Az oroszok támogatják Asszad elnököt, aki csak akkor indítja meg a csapatait, ha az orosz légierő már megtisztította ott a terepet.

Mi lesz az orosz-török szövetséggel?

Kezdetben Erdogan elnök Asszad megbuktatására törekedett Szíriában, ahol egy vele szövetséges vezetőt látott volna szívesen. Miután kiderült, hogy Asszad elnök megőrzi hatalmát Oroszország és Irán támogatásával, Erdogan is váltott és lepaktált az oroszokkal. Akiktől az amerikaiak ellenkezése ellenére megvette az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert. Vagyis szemfordult Trump elnökkel, hogy megmutassa Törökország szuverén politikát folytat a Közel Keleten. Minthogy azonban az oroszok továbbra is kitartanak Asszad elnök mellett, ezért Erdogan kutyaszorítóba került. Ezért is látogatott nemrég Washingtonba, ahol úgy fogadták mint régi kedves barátot. De nem adtak neki semmit hanem európai „barátait” ajánlották a figyelmébe. Ezért fenyegetőzik új menekült hullámmal Erdogan elnök, aki Európával akarja megfizettetni nem épp sikeres politikájának az árát.

Zsaroljuk egymást gyerekek, a hatalom a legnagyobb kincs

Szaúd Arábiában a bíróság öt embert halálra és hármat 24 éves börtönbüntetésre ítélt, mert meggyilkolták Dzsamal Kashoggit a főkonzulátuson Isztambulban. Dzsamal Kashoggi korábban a királyi ház bizalmasai közé tartozott Szaúd Arábiában, de szembekerült a trónörökössel.

Mohamed bin Szalman elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a Washington Postban bírálta a trónörökös politikáját. Dzsamal Kashoggi meg akart nősülni, és ezért szüksége volt szaúdi okmányainak megújítására. Emiatt utazott Isztambulba, ahol menyasszonya várta a főkonzulátus előtt, de hiába. Dzsamal Kashoggi nem volt naiv: előzőleg biztosítékot kért és kapott Szaúd Arábia washingtoni nagykövetségén. Maga az akkori nagykövet, a trónörökös öccse esküdött meg, hogy nem esik bántódása!

Megfojtották és darabokra vágták

Kommandósok érkeztek Szaúd Arábiából egy boncoló orvossal, akik végrehajtották a gyilkosságot. Amely világszerte hatalmas felháborodást keltett. Trump elnök azzal zárta le az ügyet, hogy szükségük van Szaúd Arábiára és ezért nem szakítják meg a kapcsolatot Mohamed bin Szalman herceggel. A trónörökös a maga részéről tanácsadói révén megfenyegette Amerikát: ha sokat szívóskodnak, akkor átáll az oroszok oldalára!

Erdogan ezzel zsarolta Trumpot

Az orosz hírszerzés időközben megszerezte azt a dokumentumot, mely egyértelműen igazolja: Trump veje és főtanácsadója engedélyezte az újságíró meggyilkolását Mohamed bin Szalman trónörökösnek! A dokumentumot az oroszok átadták Erdogan elnöknek. Aki ennek birtokában megzsarolta Trumpot: ha nem engedélyezi a törökök szíriai offenzíváját és nem hagyja cserben a kurd szövetségeseit, akkor nyilvánosságra hozza a dokumentumot Jared Kushner és Mohamed bin Szalman beszélgetéséről. Ezek után adott szabad utat Erdogannak Szíriában Trump elnök …

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva „Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!