Kezdőlap Címkék EP-választás

Címke: EP-választás

Kemény kérdések Verhofstadtnak

0

Az Európai Parlamenti választás előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. Tegnap este az európai liberálisok csúcsjelöltje, Guy Verhofstadt válaszolt a Raw Questions című műsorban felmerült kérdésekre.

Mint elkötelezett föderalista, megvédte a „több Európa” vízióját: „Az Európai Egyesült Államok mód arra, hogy megszervezzük a közös európai cselekvést, miközben elismerjük és garantáljuk a tagállamok autonómiáját. Ellenzem az európai szuperállamot, nem szeretnék olyan rendszert, amelyben mindent Brüsszel dönt el, itt a szomszédban, az Európai Bizottságban.”

A volt belga miniszterelnök szerint a populizmus felemelkedése az európai kudarcok következménye.

Különösen a migrációs válság kezelésének kudarcáé: „Mindez az EU-s politika hiánya miatt van. Nincs EU-s partiőrség, nincs közös európai menedékjogi szabályozás. Harmadszor pedig, nincs meg az az európai gazdasági bevándorlási rendszer, amelynek részesei törvényesen érkezhetnének Európába. Elsőként ezt a hármat hoznám létre, hogy elejét vegyem a földközi-tengeri tragédiáknak.”

A liberális csúcsjelölttől a fiatal klímavédő Anuna De Wever azt kérdezte: „Mit tenne ön és a pártcsaládja, hogy komolyan harcoljanak a klímaváltozás ellen?”

„Először is a klímaváltozás szempontjait az Európával kötendő szerződések feltételévé tenném. Ezt kell latba vetnünk, ha Kínával és Amerikával tárgyalunk: azt mondani Trumpnak, hogy ha szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor alá kell írnia a párizsi klímaegyezményt” – válaszolta.

Mint az Európai Parlament brexit-koordinátora, Verhofstadt úgy látja, hogy liberális demokrata kollégáinak döntő szerep jut majd: „Szerintem nagy harc lesz ezen a választáson, aminek soha nem voltam a pártján, de nagy harc lesz a Brexit Párt és a liberális demokraták között, utóbbi a leginkább Európa-párti brit erő, szóval meglátjuk mi lesz; ez a demokrácia”

Végül az kérdezték tőle, hogy mint Európa-párti politikus a bort vagy a sört szereti jobban, a válasza pedig belgaként némiképp meglepő volt: „Szerintem a bor Európában a civilizációt jelenti. Már a Római Birodalom is borfogyasztó országokból állt.”

Ismerje meg Timmermanst, a szocialisták csúcsjelöltjét >>>

Ismerje meg a zöld Ska Kellert is! >>>

Ismerje meg a szélsőbal csúcsjelöltjét, Violeta Tomic is >>>

Európa egysége – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, erős duplát kérek, ködöket kell oszlatnom, mindenféle fejekből. Úgy tűnik, átlapozva a magyar sajtót és tekintve a közönség reakcióit, hogy ebben a kis országban a világon senki nem tudja, mi történt tegnap Nagyszebenben és ami ennél rosszabb: nem is nagyon érdekel senkit. Mindenki azt hiszi, Orbán Viktor kampánykörúton járt ott.

Hát nagyon nem így van, és hozzá kell tennünk: ez lehetett élete egyik legkínosabb útja. Voltak, vannak és lesznek kampányjellegű megnyilvánulásai, megszólalásai ezen a körúton is – nem adhat mást, csak, mi lényege – de nem a magyarországi jelölteknek kampányol. Nem is teheti. Ez ugyanis, nem győzöm eleget hangsúlyozni, nem magyar országgyűlési választás. Ez uniós parlamenti választás, éspedig kizárólag pártlistás alapon, kizárólag lakhely szerinti szavazással. Ami azt jelenti, hogy lehet akár kettős, akár hármas, akárhányas állampolgár az ember, csakis a bejelentett lakhelyén szavazhat. Nincs két szavazati joga, annyira nincs, hogy a Nemzeti Választási Iroda, mint lapunk korábban meg is írta,

„…csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-tagállamban nincs lakcímük, így tehát nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.

A végeredményt a hazai szavazók fogják alapjában befolyásolni.”

Ez magyarázza tehát Orbán szavait Kelemen Hunorral közös sajtótájékoztatóján, melyek szerint:

„Arra biztatom a romániai magyarokat, hogy a kettős állampolgárságukra való tekintet nélkül ezeken a választásokon a szavazatukat az RMDSZ listájára adják le.”

Naná: hiszen helyben más lehetőség nem is nagyon van, ha megmaradunk a realitások talaján. (Mellesleg: egyáltalán nem minden romániai magyar kettős állampolgár.) Más kérdés, hogy a Politico például az RMDSZ-nek egy, maximum két jelölt bejuttatását jósolja – ennyire van esély, és valószínűbb az egy, mint a kettő.

Persze ettől még Orbán mozgolódik, teszi-veszi magát, fontoskodva jár-kél, mint a pulykakakas (hol van már a pávatánc…), de az ő ottani kampányszerepe igazából teljesen lényegtelen. Nos, ha végeztünk ezzel a legendával, mármint azzal, hogy tömegek szavaznának az EP-választáson Romániából a Fidesz jelölteire és Orbán ennek érdekében járna most arrafelé, térjünk rá a tárgyra.

Miért ment valójában oda?

Mert muszáj volt neki. Próbált volna nem menni.

Nem általában kellett neki mennie Romániába vagy Erdélybe (bár ez a földrajzi meghatározás is csalóka), hanem egészen pontosan Nagyszebenbe kellett neki menni. És nem pulykakakast kellett venni, az Debrecen, hanem alá kellett írnia a Nagyszebeni Nyilatkozatot.

Hogy az micsoda? Hogy arról nem nagyon tetszettek hallani?

A honi sajtó nem sokat foglalkozott vele. Hogy miért, azt nem tudom és nem is akarom megfejteni, de hogy rövid legyek:

az az Orbán- és Salvini-féle Nemzetek Európájának a halálos ítélete. Azt kellett tegnap Orbán Viktornak aláírnia, mert ha alá nem írja, hét rossz következett volna.

Tulajdonképpen ennek a nyilatkozatnak az érdekében tartották meg egyáltalán a nagyszebeni Európa-csúcsot. Itt határozták meg ugyanis a Brexit utáni Európai Unió fejlesztési stratégiáját. Tárgyalások szinte alig estek a csúcson, hiszen kész, korábban megfogalmazott, közös szöveget szignáltak az uniós országok vezetői: a találkozónak az volt az értelme, hogy megmutassák az egységes kiállásukat Európa mellett.

És, ha Európa mellett, akkor ki ellen?

Azok ellen, akik az Uniót a mostani formájában fel akarják darabolni, nemzetállami szövetséggé akarják zülleszteni. Az Orbánok, a Salvinik ellen. A sors iróniája, hogy Orbán Viktornak ezt alá kellett írnia, ha nem akarta, hogy menten alkalmazzák a hetes cikkelyt.

Alá is írta. Előtte még mondott egy furát:

„Úgyhogy itt Európa jövőjéről is lesz szó, és remélem, hogy Szeben megtermékenyít bennünket.”

Nem is, kérem. Egészen pontosan csak Európa közös jövőjéről volt szó. Ami a megtermékenyítést illeti: ennek az embernek súlyos szexuális rögzültsége van, ennek mindenről a nemiség jut eszébe, a minap „Európa DNS-ének” nevezte magát, most meg akar termékenyülni… jót tenne neki egy pszichoanalízis.

De ne fecsegjünk ennyit erről a harmadosztályú bohócról, aki szerintem most is magyarázza valahol a bizonyítványát. Lássuk az eredményt, magát a Nagyszebeni Nyilatkozatot, szó szerint. Lesz hozzá pár megjegyzésem, ezek majd kurzívval szedem, hogy lehessen megkülönböztetni az eredeti szövegtől. A vastag betűs kiemelések az eredetiben is kiemeltek.

„Mi, az Európai Unió vezetői azért gyűltünk össze Nagyszebenben, hogy előretekintsünk és megbeszélést folytassunk a közös jövőnkről.

Az európaiak néhány hét múlva választják meg európai parlamenti képviselőiket, éppen negyven évvel azután, hogy első alkalommal élhettek ezzel az alapvető jogukkal. Számos vívmányunk közül csupán az egyik a békében és demokráciában újraegyesített Európa. Létrejötte óta az Európai Unió az értékei és szabadságai által vezérelve stabilitást és jólétet hozott Európa-szerte, az Unió határain belül és azokon túl is. Az évek során pedig meghatározó szereplővé nőtte ki magát a nemzetközi színtéren. Közel félmilliárd polgárával, versenyképes egységes piacával a világkereskedelem egyik vezetője és a globális politika egyik alakítója.

Megerősítjük abbéli meggyőződésünket, hogy egységesen fellépve erősebbek vagyunk ebben az egyre nyugtalanabb, kihívásokkal teli világban. Tudatában vagyunk annak, hogy vezetőként a mi felelősségünk, hogy Uniónk erősebbé váljon, a jövőnk pedig szebb legyen, ugyanakkor elismerjük más európai államok európai perspektíváját is. Éppen ezért ma egyhangúlag megállapodunk tíz olyan vállalásról, amelyek elő fogják segíteni azt, hogy megfeleljünk mindannak, ami ezzel a felelősséggel jár:

  • Kelettől nyugatig, északtól délig egy Európát fogunk védeni. Harminc évvel ezelőtt több millióan harcoltak a szabadságukért és az egységért, és lebontották a vasfüggönyt, amely évtizedekig megosztotta Európát. Nincs helye olyan megosztottságnak, amely a közös érdekünk ellen dolgozik. (Egy Európa, urak, nem „európai szövetség” – egységes Európa!)
  • Jóban-rosszban egységesek fogunk maradni. Szolidaritást fogunk vállalni egymással a nehéz időkben és mindenkor össze fogunk tartani. Képesek vagyunk arra, hogy egyetlen hangon szólaljunk meg és ezt meg is fogjuk valósítani. (Szolidaritás és összetartás, nem pedig nemzetállami autonómia, autokrácia.)
  • Minden esetben közös megoldásokra fogunk törekedni, odafigyelve egymásra a megértés és a tisztelet szellemében. (Közös megoldások, demokratikus úton, és egymás elfogadása, megértése, tisztelete. Orbán úr, ezt sokat kell majd gyakorolni.)
  • A jövőben is védeni fogjuk az életmódunkat, a demokráciát és a jogállamiságot. Soha nem fogjuk magától értetődőnek tekinteni az európai polgárok nehezen kivívott elidegeníthetetlen jogait és alapvető szabadságait. Meg fogjuk védeni a Szerződésekben foglalt közös értékeinket és elveinket. (Jogállamiság, demokrácia… ugye, milyen kellemetlen szavak ezek önnek? Nem ismerősek valahonnan? Mondjuk a Sargentini-jelentésből?)
  • Ott fogunk eredményeket felmutatni, ahol a legfontosabb. Európa a fontos kérdésekben továbbra is fontos tényező lesz. Ezentúl is odafigyelünk majd az összes európai polgár aggodalmaira és reményeire, közelebb visszük polgárainkhoz az Uniót, továbbá ambiciózusan és határozottan ennek megfelelően cselekszünk majd.
  • Mindenkor érvényesíteni fogjuk a méltányosság elvét, legyen szó akár a munkaerőpiacról, a jólétről, a gazdaságról vagy a digitális átalakulásról. Tovább fogjuk csökkenteni a közöttünk fennálló egyenlőtlenségeket, és az embereket a politika elé helyezve, a legkiszolgáltatottabbaknak Európában minden esetben segítséget nyújtunk majd. (Méltányosság, egyenlőség. Segítség a kiszolgáltatottaknak. Nem, Orbán úr, ez nem egy másik bolygó.)
  • Gondoskodni fogunk róla, hogy rendelkezésünkre álljanak a törekvéseink eléréséhez szükséges eszközök. Biztosítani fogjuk az Unió számára a célkitűzései eléréséhez és a szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközöket.
  • Meg fogjuk védeni a következő európai nemzedékek jövőjét. Be fogunk ruházni a fiatalokba és olyan, a jövő kihívásainak megfelelni képes Uniót építünk, amely meg tud birkózni a 21. század legsürgetőbb problémáival.
  • Meg fogjuk védeni a polgárainkat, és puha és kemény hatalmi eszközeinkbe beruházva, valamint nemzetközi partnereinkkel együttműködve gondoskodni fogunk a biztonságukról.
  • Európa felelősségteljesen fogja betölteni globális vezető szerepét. Napjaink kihívásai mindannyiunkat érintenek. Globális szinten a továbbiakban is együtt fogunk működni a partnereinkkel annak érdekében, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, kiaknázzuk az újonnan kínálkozó kereskedelmi lehetőségeket, továbbá közösen lépjünk fel az olyan globális kérdésekben, mint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. (Együtt ez lehetséges is – nemzetállamonként, laza szövetségben elképzelhetetlen volna.)

Döntéseinket e tíz vállalás szellemének és szövegének megfelelően hozzuk majd meg. A ma Uniója erősebb a tegnapinál, erejét pedig tovább kívánjuk növelni a holnapra készülve. Ezt a vállalást tesszük a jövő nemzedékei felé. Ebben a szellemben tartottuk meg a nagyszebeni találkozót és ez jellemzi az új 27 tagú Uniót, amely kész arra, hogy egységben induljon a jövő felé.”

Hát ezt kellett aláírnia a magát uniós faktornak képzelő Orbán Viktornak. Meg is fogja sínyleni az egója: de el nem kerülhette a szignálást sehogyan sem.

Ezért járt ő arrafelé: mert nem tehetett másként.

De ezek után minden, amit az egységes Európa ellen tesz, szó- és szerződésszegésnek minősül.

Nem, mintha őt ez zavarná.

De azért jegyezzük meg ezt a nyilatkozatot.

Szükség lesz még rá sokszor.

Jövőlátó nooszkóp

Jósgép kéne most nekünk így, uniós választások előtt, kár, hogy olyan nincs. Illetve, csak egy volt, az is Vlagyimir Putyin 2016-ban kinevezett elnöki adminisztráció-vezetőjének, Andrej Vajnonak az ötlete alapján épült. Vagyis ő ezt állította, de még senki sem látta ezt a világcsodát, talán azért, mert körülbelül annyira létezik, mint a mindent járó malmocska.

De neve, az van neki, úgy hívják, hogy nooszkóp.

Nem akármekkora hazugság, az már biztos.

Nézzük meg kicsit Vajno karrierjét – tipikusnak és töretlennek mondható, annak idején, kinevezésekor az Index részletes életrajzot közölt róla:

„Vajno elvégezte a káderképző MGIMO-t, angol és japán nyelvtudásával a tokiói orosz nagykövetségre került. Öt év után, 2001-ben ment vissza Moszkvába, 2003-ben vették át az elnöki adminisztráció protokoll-osztályára, amelynek a következő évben már helyettes vezetője lett.

2008-ban Putyin átnyergelt a kormányfői posztra, Vajnót vitte magával, és megtette a kormányfői apparátus protokoll-osztályának vezetőjévé és miniszteri rangot adva kinevezte az kormányfői apparátus helyettes vezetőjének is. 2012-ben az ismét elnök Putyin megint csak magával vitte a Kremlbe. Vajno ismerői a diplomata megbízhatóságát, összeszedettségét, technokrata mentalitását, a napi politikától való távolságtartását emelték ki.

Az elnöki adminisztráció feladata az elnöki rendeletek, törvényjavaslatok előkészítése, kidolgozza az elnöki beszédet, ellenőrzi az elnöki utasítások végrehajtását, rajta keresztül lép kapcsolatba az államfő az állami intézményekkel. A pozíció mindenképp bizalmi, egyesek szerint Putyin már az új, minden tekintetben hozzá kötődő technokrata generáció kinevelésén dolgozva emelte magas posztra Vajnót, aki egyfajta párhuzamos kormány, azaz az elnöki megbízottak munkájának elemzését is ellátja…”

Azt látjuk tehát, hogy honnét jött, azt is, hová tart, nem volna neki szüksége áltudományokra, mindenféle hókuszpókuszra, ez csak a saját hobbija, megszállottsága lehet, mint Széles Gábornak az örökmozgó és az antigravitáció.

De hát mi is akar lenni ez az egész nooszkóp?

Egyszer volt, hol nem volt egy Vlagyimir Vernadszkij nevű cári akadémikus, majd Sztálin-díjas gondolkodó, a biogeokémia megalkotója. Szerinte a nooszféra a bioszféra legfelső foka, ahol az emberi társadalom és a természet kölcsönhatásban vannak, és ahol a fő alakító erőt az emberi értelem adja. Magyarul, ha megfelelő ember gondol erősen valamit, az valóra válik. Sőt, „A nooszkóp az élet anyaggá válásának pillanatát jelző kód, ahogy a térből átlép az időbe. A kód eredménye: az élet harmonizálása. A közeljövőben az idő formálói meghatározhatják az irányt azon útmutatás alapján, amelyet a szuperelit fog kidolgozni a nooszkópra támaszkodva.” Legalábbis Andrej Vajno, Viktor Szarajev és Anton Koblakov szerint, akik hárman jegyeztették be ezt a találmányt pár évvel ezelőtt.

Nem kell sokat nézni ezt a halandzsát, hogy rájöjjünk: semmi értelme. Ilyen készülék nem létezik, nem is létezhet. Még a legközelebb hozzá egy szuperszámítógép állna, ami a komplex folyamatok nagy pontosságú elemzésével készít prognózisokat, de olyan már eddig is volt, és nagyon rossz hatásfokkal működött. Igazából megjósolni semmit, de semmit nem lehet, még az időjárást sem vagyunk képesek pontosan előre látni, hát akkor hogy elemezhetnénk egy olyan, minimum hétmilliárd változós folyamatot, mint az emberiség sorsa?

A jövő ismerete és a belébabrálás persze gyakorlatilag mindenhatóvá tenne bárkit, ha lehetséges volna, de hát nem az: ez tulajdonképpen Aladdin csodalámpája, csak modernizált változatban, chip van benne, nem dzsinn.

No, de lásuk csak, hogy jön ez Putyinhoz? Az eurázsiai gondolat (ami Putyin hivatalos ideológiája) a kulcs. Ennek ugyanis az egyik fő zászlóvivője Georgij Vlagymirovics Vernadszkij volt, ha ismerős a név, ne tessenek csodálkozni: a nooszférás Vernadszkij úr, vagyis elvtárs fia. De mit mondott? Lássuk Szili Sándor tanulmányának alapján!

„Az „eurázsiaiaság (oroszul – jevrazijsztvo) az 1917 októbere után emigrációba kényszerült orosz értelmiség ifjabb nemzedékeit rövidebb-hosszabb időre rabul ejtő, nonkonformista világnézet, politikai ideológia és mozgalom volt, amely az 1920-as években élte fénykorát. Radikálisan szembefordult a nemzeti múlt európai hagyományaival és kommunista jelenével. Követői egy pravoszláv valláserkölcsi alapokon nyugvó, az egykori cári birodalom keleti szláv népeinek, valamint finnugor, türk, mongol, paleoázsiai, kaukázusi etnikai kisebbségeinek kultúráját harmonikusan ötvöző, autochton civilizációról ábrándoztak, amit Eurázsiának neveztek.”

Hát ez bizony nehezen férne össze Európával is, a demokráciával is, de Putyinnak pont megfelel, ügyesen előkotorta a könyvtárból: mintha csak rá szabták volna.

Akkor már érthető a nooszkóp is: ha a fiú ideológiáját elfogadták, miért ne építenék meg a papa gépecskéjét? Aztán hátha még működne is.

Persze, dehogy működne, olyan ez, mint a rügeni radarok, amiket Hitler az üreges Föld elméletének megfelelően állíttatott fel, nem mutattak azok semmit, csak a Holdat, azt is csak tiszta időben. Mese ez, legenda, csodalámpa.

Hiszen a gazdag és hatalmas emberek egy része kétségtelenül hajlamos hinni az áltudományoknak, láthatjuk idehaza is – csak az a baj, hogy a világ egyik vezető hatalmának a döntéshozó mechanizmusát nem lenne szabad hókuszpókuszra építeni.

Márpedig valami jósgépet állítólag építettek nooszkóp néven Oroszországban, csak nagyon titkosan, mert hivatalos információ nincs róla.

Valószínűleg megpróbálták használni is.

A világ jelenlegi állapotából ítélve teljesen működésképtelen, bár ahogy én a Nagy Oroszországot ismerem, ez ott huszadlagos szempont lesz. Hogy is mondta Tyutcsev?

„Oroszországot, ész, nem érted;
méter, sing sose méri fel:
külön úton jár ott az élet –
Oroszországban hinni kell!”

Tulajdonképpen két dolgot tudok elképzelni.

Megépítették a nooszkópot, működésképtelen ugyan, de használják, ez magyarázná az elmúlt három év orosz külpolitikáját.

A második lehetőség rosszabb. Megépítették, nem működött, nekünk adták, hogy játsszunk vele és most mi használjuk.

Ez viszont Orbán Viktor mostani viselkedését magyarázná meg az uniós választási kampány folyamán.

Britannia részt vesz az EP-választáson, de máris kimennének

Nagy-Britannia kifutott az időből, ezért nem tudják életbe léptetni a Brexitet – nyilatkozta Theresa May helyettese. Azt remélik, hogy képviselőik nem fognak részt venni az EP munkájában.

Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választásokon május 23-án, mert nincs elég idő ahhoz, hogy a parlament korábban ratifikálja a kilépési megállapodást – jelentette ki a Reutersnek David Lidington, Theresa May miniszterelnök de facto helyettese (magyar megfelelőjében a miniszterelnöki hivatal vezetője).

Lidington reméli, hogy elkerülhetik a szavazáson való részvételt,

de az ellenzéki Munkáspárttal zajló tárgyalásokon eddig nem sikerült eredményt elérniük. „Sajnálatos módon nem lehet befejezni a Brexitet az európai parlamenti választásokra jogszerűen felmerülő időpont előtt” – mondta David Lidington.

Egy kis időre ülnének be

Megduplázzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a csúszás a lehető legrövidebb legyen. Ideális esetben azt szeretnék, ha olyan helyzetben lennének, hogy az Egyesült Királyságból érkező európai parlamenti képviselők

soha nem vesznek részt az Európai Parlament munkájában

– mondta Lidington.

A végeérhetetlen sagává dagadt Brexit ügyében jelenleg október 31-e a végső határidő arra, hogy a britek megegyezéssel távozhassanak az EU-ból. Az első terminus azonban május 22-e, addig kellene aláírniuk a tavaly az Európai Bizottsággal létrejött kormányközi megállapodást, amit azonban a brit alsóház eddig háromszor leszavazott, legutóbb március végén.

Gyorsan kéne megállapodni arról, amiről eddig nem sikerült

Ennek alapján – ahogyan Lidington most bejelentette – a szigetországnak meg kell tartania a május 23-26. közötti európai parlamenti választásokat. Ha ezután létrejön az alku a királyság és az EU között, akkor állhat elő az a brit reménybeli helyzet, hogy a megválasztott képviselők azelőtt távoznak az EP-ből, hogy annak érdemi munkája ősszel elkezdődik.

Ez komoly zavart okozhat az EP működésében, mert a tavaly nyári alkuban kialakították a britek nélküli új „leosztást”, 751-ről 705-re csökkentve az EP létszámát. Ezt boríthatja fel az, ha a britek 73 képviselője bekerül a parlamentbe, de pár hónap elteltével mégis kivonulnak. Ez abban is fennakadást eredményezhet, hogy a jelenlegi terv szerint júliusban megtartja alakuló ülését az új EP, majd megválasztják az Európai Bizottság új elnökét. Ebben pedig a britek is részt vesznek, ha képviselőik bekerülnek az EP-be, és egy hónap alatt nem sikerülne „élesíteni” a Brexitet.

Ismerje meg Frans Timmermanst, az európai szocialisták csúcsjelöltjét

0

Az Európai Unió talán legkritikusabb választása előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. A Raw Politics második vendége Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje volt. Timmermansnak a nézők is feltehették kérdéseiket.

Kicsoda Frans Timmermans?

Frans Timmermans azt mondja magáról, hogy európainak született, és ezt hét nyelven tudja bebizonyítani.

Az oroszt azért tanulta meg, hogy hadifoglyokat hallgasson ki, még a Vasfüggöny leomlása előtt. Timmermans 1994-ben lépett be az európai politikába, a néppárti Hans Vandenberg biztos asszisztenseként. Ezután egy bő évtizedig hazájában, Hollandiában volt képviselő.

2014-ben tért vissza az Unióba, ő lett a Juncker-bizottság első alelnöke. Ez pedig sok ember szemében kompromittálta. Timmermans a legbelsőbb körben volt az Európai Unió legellentmondásosabb, a migrációról és jogállami kérdésekről szóló döntéseinél. Kemény kritikákat kapott, mert a Lengyelország és Magyarország elleni szankciók mellett lobbizott, a szocialista román vezetés ellen viszont nem lépett fel keményen.

Timmermans az EU lelkes támogatója. A választás előtt a megszorítások ellen, és egy adóreform mellett kampányol.

A szocialisták megadóztatnák a nagyvállalatokat

Bár a felmérések azt mutatják, hogy a szocialista pártcsalád több tucat széket veszíthet az Európai Parlamentben, a politikus szerint nem állnak rosszul:

„Várjuk ki a végét. Sok bizonytalan szavazó van, és Spanyolország mellett Portugáliában is erősek vagyunk. A finn választáson is mi nyertünk, Dániában vezetünk a közvéleménykutatóknál, és Olaszországban is egyre jobbak vagyunk, de nagyon sokat kell még dolgoznunk.”

„Európában 19 millió bizonytalan szavazó van” – tette hozzá az Euronews műsorvezetője, Tesa Arcilla.

„Úgy gondolom, hogy ideje véget vetni a megszorító intézkedéseknek. Létre kell hoznunk egy progresszív szövetséget, és többséget kell szereznünk neki. Ez hosszú és nehéz munka, de így tudjuk végrehajtani a sürgős feladatokat. Az egyik ilyen az adóreform. Az Európában hatalmas profitot termelő nagyvállalatoknak el kell kezdeniük itt adót fizetni, és ezt a tagállamok önállóan nem tudják kikényszeríteni. A fizetéseket is emelni kell Európában.”

A bankok és a szélsőjobboldal közötti összefüggés

Timmermanst egy brüsszeli egyetemista arról kérdezte, hogy mit tenne a bankok illegális ügyletei ellen.

Szerintem a szélsőjobb részben azért erősödik Európa számos pontján, mert az embereknek elege van a pénzügyi szektor viselkedéséből

– kezdte válaszát a politikus, majd így folytatta:

„Elegük van abból, hogy közpénz milliárdokból segítették ki a bankokat, és most ismét rossz gyakorlatot folytatnak. Az emberek azt látják, hogy a bankok köszönik, jól vannak, de ők maguk nem jöttek ki olyan jól a válságból. Rendkívül fontos, hogy elérjük a bankuniót, és ha egy pénzintézet bajba kerül, ne az adófizetőkhöz forduljon segítségért. A bankunió már majdnem teljes, az utolsó törvények hiányoznak ahhoz, hogy a bankszektor viselje a hitelintézetek válságának következményeit, és ne az adófizetők. Szigorítanunk kell a banki műveletek szabályozásán, és a pénzintézetek működési szabályain is, mert szinte naponta derülnek ki visszaélések, és ez elfogadhatatlan. Ez éket ver a társadalom szövetébe.”

Az EU a multilaterális rendszer bástyája

Egy portugál férfi arra volt kíváncsi, mit kezdene Timmermans a nacionalizmus erősödésével.

„Tudják, minket, az Európai Uniót a multilaterális rendszer őreinek tekintenek a világon. Mi jöttünk elő a fenntartható fejlődési célokkal, amiket az ENSZ elfogadott. Mi hoztuk össze a világ nemzeteit a párizsi klímaegyezmény kapcsán. Nagy múltunk van a rendszer védelmében, valamint nagy felelősségünk, még Trump korában is. A napokban Japánnal és az elmúlt hetekben Kínával folytatott tárgyalásaink alatt is azt láttuk, hogy a világban van szándék a multilaterális együttműködésre. Azonban az Unión belül is harcolunk ezért a rendért. Itt is csábító visszahúzódni a határok mögé, kétségbeesésből, vagy a beszűkült látókör miatt. Ezen tendencia ellen is harcolnunk kell. Nem úgy teremtünk jobb társadalmat a polgárainknak, ha a határaink közé zárkózunk. Ez nem fog segíteni.”

A szocialista politikus szerint nem csak Nyugat-Európában hisznek a nyitottságon alapuló, sokszereplős nemzetközi rendszerben:

„Nézze meg például Lengyelországot! Az elmúlt három évben komoly konfliktusom volt a kormánnyal. Sokan azt mondták, hogy a lengyelek Európa ellen fognak fordulni. Attól tartottak, hogy jön a Polexit, de közben az unió támogatottsága nőtt Lengyelországban.”

Timmermans elköltöztetné Strasbourgból az Európai Parlamentet, de szerinte ez nem olyan egyszerű dolog:

„Én évtizedek óta azt mondom, hogy az Európai Parlamentnek kellene eldöntenie, hol ülésezik. És egyértelmű, hogy Brüsszelben akar, csakis Brüsszelben. Az a gond, hogy az ilyen álláspontot képviselő tagállamok, mint hosszú ideje az én országom is, amikor eljön a döntés ideje, nem akarják megfizetni annak az árát, hogy Franciaország megváltoztassa egyértelmű álláspontját. Sok állam kifejezetten örülne neki, ha csak Brüsszelben lennének ülések, én is régóta ezt mondom már, és mások is, például az északírek. Tényleg az a gond, hogy a tagállamoknak teljes mértékben egyet kell érteniük, Franciaországnak pedig fel kell adnia az álláspontját, amit nem szeretne. És felmerül persze az is, hogy hogyan lehetne kompenzálni Franciaországot. Nem tudom, lehetnének mondjuk az Európai Tanács ülései, vagy egy európai intézmény székhelye Strasbourgban. Egyelőre nincs megoldás, úgyhogy a francia kormány nemet mond. Belgium sem örülne túlzottan, ha el akarnák vinni a Bizottság székhelyét Brüsszelből.”

Timmermans álma a brexit visszavonása

„Először is hadd utaljak a nemzeti szuverenitás megtartásának, visszaszerzésének kérdésére. Aki emellett érvel, nézze meg, hogy működik ez az Egyesült Királyságnak. „Az irányítás visszaszerzése”, mondják.

A brexit az egyik legtragikusabb eseménye a politikai pályafutásomnak.

Talán van némi esélye annak, hogy a britek meggondolják magukat, de ez egy nehéz ügy. Hiszek benne, hogy a vélemény megváltoztatása alapvető emberi jog. Mi lenne, ha a britek többsége már meggondolta volna magát, és ezt egy népszavazáson kifejezhetné? És így az Egyesült Királyság bennmaradhatna az Unióban. Ez az álmom. És most konkrétan a hosszabbításról. Szerintem egy tagállam a kilépése napjáig tagállam marad. A választásig talán megtudjuk, mik a tervek. A brit kormány és az alsóház kitalál valamit, és onnan folytatjuk. Egy dolgot viszont szeretnék egyértelművé tenni: ez nem egy büntetőeljárás. Mindenki sajnálja az Unióban a brexitet, senki sem akarja, hogy kilépjenek, de így döntöttek, és ez a szuverén döntésük, amit tiszteletben kell tartanunk. Én viszont még mindig bízom benne, hogy megváltoztathatják ezt a döntést.”

Timmermans szerint az Európai Parlament nagyon erős szervezet:

Sokan lebecsülik a parlament hatalmát, de a parlamenti többség nélkül semmit nem lehet véghez vinni Európában.

A középosztály helyzetének megrendülését pedig az egyik legnagyobb problémának tartja:

„Szerintem ez az egyik legnagyobb kihívás az identitáspolitika korában. Egyfajta paradigmaváltást látunk a társadalomban, és ez kifejezetten veszélyes. Régebben a középosztály erős, magabiztos volt, és mi boldogan próbáltunk segíteni a rosszabb helyzetben lévőkön, hogy többet tudjanak elérni az életben. Manapság viszont a középosztály tagjai érzik magukat fenyegetve, és ezért egy részük megpróbálja távol tartani magát a társadalom elesettebb tagjaitól. Attól félnek, hogy ők is lesüllyedhetnek a rászorulók szintjére. Komoly és aktív programokkal kell válaszolnunk erre a jelenségre. Mi, szociáldemokraták például a magas minimálbér pártján állunk, minden tagállamban. Ez a mediánkereset hatvan százaléka körül lehetne, amivel lehetőséget teremtenénk az embereknek, hogy előrébb lépjenek. Egy olyan Erasmus-programot is szeretnék, amelyik nem csak az egyetemi diákoknak szól. Minden fiatal európainak lehetővé kéne tenni, hogy egy évet egy másik tagállamban töltsön, vagy elkezdjen máshol dolgozni, és az ott kitanult képességekkel feljebb tudjon lépni a társadalmi ranglétrán.”

Miért nem egy nőt jelöltek a szocialisták a Bizottság élére?

Az Euronews újságírója, Darren McCaffrey az Európai Parlament összetételével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát Timmermansnak:

„Tudjuk, hogy igazán az inspirálja az embereket, ha önmagukat látják a politikai vezetőkben. Nézze meg a Bizottságot, amelynek elnöki posztjára pályázik, de akár a parlamentet is mondhatnám. Sosem volt még nő a Bizottság élén, olyan ember pedig főleg nem, aki nem fehér bőrű. Ez a parlament nem reprezentálja Európa lakosságát, maximum egy középkorú fehér férfit reprezentál. Nem lenne itt az ideje olyan embereket pozícióba juttatni, akik Európa diverzitását jelenítik meg?”

„Igen, persze, ezzel egyetértek. De ezekhez a pozíciókhoz először többséget kell szerezni, ez a demokrácia lényege. Egyetértek önnel, én feminista vagyok hosszú évek óta, és az is fogok maradni. Mindent megteszek, hogy a nők komolyabb pozíciókat foglaljanak el” – válaszolta Timmermans.

„Ön egy nagy hatalommal bíró politikus, miért nem hagyja, hogy a szocialisták és demokraták csúcsjelöltje egy nő legyen? Senkit sem találtak, aki alkalmas lett volna?” – folytatta újságírónk.

„Ez nem egy olyan dolog, amire csak úgy rábukkanunk. Megkérdeztünk több embert is, hogy szeretnének-e jelöltek lenni. Megtettük, és a többi párt is. Az én pártomban paritás van a férfiak és a nők között, hosszú évek óta, de időre van szükség, hogy idáig jussunk. Viszont ott vannak a kvóták. Én hiszek a kvótákban, ezt látni is fogják, ha én leszek az elnök. Meg fognak lepődni. Inspirál Pedro Sanchez példája is, aki női többséget alakított ki a spanyol kormányban. Nem tartott nagy beszédeket erről, nem lebegtetett százalékokat, egyszerűen csak megcsinálta” – fogalmazott Timmermans válaszában.

Jöhet a szénadó

„Mit fog tenni, hogy a szennyezők már ma megfizessék az általuk okozott kár költségeit?” – kérdezte egy németországi nézőnk a politikust.

„Egy európai szintű szén-dioxid-kibocsájtási adót kell bevezetnünk. Ez a legnagyobb változás, amelynek hatására a termelők meg fogják érteni, hogy változtatniuk kell a módszereiken. Meg kell drágítanunk a kibocsátáskereskedelmet is. Műanyagtörvényeket kell hoznunk, és köteleznünk kell az ipart, hogy gondoskodjon a szemetéről. Amit nem lehet újrahasznosítani, annak növelnie kell a termelők költségeit. Így lehet őket felelősségteljessé tenni, és arra sarkallni, hogy ne hagyjanak maguk után felesleges hulladékot” – vázolta elképzeléseit Timmermans.

(Euronews)

Ismerje meg a zöld Ska Kellert is! >>>

Ismerje meg Ska Kellert, az EU bicikliző főbiztos-jelöltjét

0

Az Európai Unió talán legkritikusabb választása előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. Elsőként Ska Keller a Raw Politics vendége.

A politikustól a nézők is kérdezhettek.

A zöldpárti jelöltet először a klímatüntetésekről kérdezték, és arról hogy milyen kényelmetlenségeket okoznak az embereknek.

Arra figyelmeztetett, hogy mindegyik tüntetésnek nagyon békésnek kell lennie, és nem szabad elfelejtenünk, “hogy a klímaváltozás sok pusztítással jár, sok ember veszti el az otthonát, a megélhetésüket. És már most nagyon sok aszályt látunk Európa-szerte, szóval ez az igazán zavaró”.

Mikor a zöldek sikerességéről és arról kérdezték, hogy miért társítják sokan a zöldekhez a szocialistákat, ezt válaszolta Ska Keller:

“A klímaprobléma teljesen összefügg a társadalmi problémákkal. A szegényebb emberek szenvednek a legjobban a klímaváltozás miatt. És a szegényebb emberek azok, akik kevesebb szén-dioxidot bocsánatnak ki, mint a gazdagabb emberek.”

“Nekünk biztosítanunk kell, hogy a nagyobb szennyezők többet fizessenek, a cégek és a gazdag emberek. És beszélnünk kellene egy széndioxid árról amint visszafizetnénk személyenként, úgy hogy a kevesebbet keresők többet kapjanak belőle, és azok az emberek, akiknek a alacsonyabb a szén-dioxid, ők is jobban részesüljenek belőle.”

Kellert kérdezték arról, hogy mit kellene tenni azokkal az országokkal, ahol sérül a jogállamiság, elvennék tőlük az EU-forrásokat.

“Az Európai Bizottság venné át a döntést a nemzeti kormányoktól arról, hogy mire költik el az EU-s pénzeket. Például Orbán felépítette azt a nagyon szép stadiont a szülővárosában”

– mondta a kérdésről a zöldpárti jelölt.

A nemek közötti egyenlőségről azt mondta a kelet-németországi politikus: “előtérbe szeretnénk helyezni a nőket. Ezért van a zöldeknek dupla vezetősége, két elnöki csoport, két csúcsjelölt, és így tovább”.

“Szeretnénk egy törvényt a fizetések átláthatóságáról, hogy egy cég mennyit fizet a férfiaknak és a nőknek, és ez kimutatná az egyenlőtlenségeket. Elképesztő, hogy még mindig nem ismerjük ezeket a fizetéseket, és ezért nagyon sok egyenlőtlenségre nem derül fény” – tette hozzá.

A munkahelyi női kvótákról beszélve kiemelte, hogy a zöldeknél van kvóta, ezért lehet ő is itt most. Szerinte most majdnem száz százalékos a férfi fölény, szóval ha kicsit csökkentik az arányukat, az még nem jelent problémát.

Arról, hogy a következő elnöke az Európai Bizottságnak nő legyen, azt mondta, hogy ez egy olyan dolog, amit feltétlenül szeretnének látni, mivel még soha nem volt nő ezen a poszton, és itt lenne az ideje annak is, hogy egyenlő legyen a nemek aránya a bizottságban. Régóta ajánljuk az országoknak, hogy jelöljenek egy nőt és egy férfit is biztosnak, és így az elnök választhatna, hogy a nemek tekintetében kiegyensúlyozott bizottságot állítson össze.

A bevándorlásról is kérdezték a nézők Kellert.

“Először is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy az embereknek ne kelljen elhagyni a hazájukat. Az biztos, hogy nem minden probléma oldható meg az Európai Unió által, például a szíriai háború is ilyen. De a tagállamok még mindig exportálnak fegyvereket olyan országoknak mint Szaúd-Arábia, és egyéb konfliktuszónákba. Szaúd-Arábia bombáz Jemenben, és ez nem az egyetlen olyan konfliktuszóna, ahova fegyvereket küldünk.”

“Biztosítanunk kell, hogy ne fulladjon senki többé a Földközi-tengerbe. Nem tudom elfogadni 2019-ben, hogy egy olyan EU-ban élünk, ahol emberek belefulladnak a Földközi-tengerbe. Tudjuk, hogy fuldokolnak, tudjuk, hol vannak és egyáltalán nem segítünk rajtuk. Még olyan is van, hogy megállítanak embereket, akik segíteni szeretnének. Ez egy olyan dolog, amit nem szeretnék az EU-ban látni”.

Arról is beszélt, hogy visszautasítják a zöldek az EU-Törökország megállapodást, ami nem is egy megállapodás, csak egy közösen aláírt sajtóközlemény, ami semmilyen emberi jogi garanciákat nem tartalmaz, fogalmazott. Szóval alapvetően csak arról szól, hogy biztosítsuk, hogy senki nem jön ide, anélkül, hogy bármennyit is törődnénk az emberi jogaikkal, a menekültestászukkal, bármivel, szóval nagyon ellenezzük ezt.

Arról, hogy lehet-e limitálni, hogy hányan jöhetnek az EU-ba, azt mondta: “ha valaki nehéz helyzetben van, nem mondhatod neki azt, hogy te vagy a ezeregyedik, nem fogadunk be. A menekültek számát nem lehet korlátozni, a bevándorlókét lehet”.

Kiemelte: “a menekültek és a bevándorlók két különböző témakör. A menekültek bajban lévő emberek, és őket nem lehet kizárni. A bevándorlók teljesen más történet, ott van például a munkabevándorlás. Természetesen egy tagállam mondhatja, hogy befogadunk ennyit és annyit, ilyen képesítésekkel vagy olyan készségekkel, és jövőre már nem, ez teljesen normális, de teljesen más eset”.

A szélsőjobboldali politikusokkal való vitáról azt mondta, hogy “nem szeretnék személyes vitába bocsátkozni valakivel, aki nem tartja tiszteletben a menekültek jogait. Vannak olyan emberek ebben a házban (az Európai Parlamentben), akik szerint a menekülteknek vízbe kellene fulladniuk, és én nem vitatkozom ilyen emberekkel. Azt is hangsúlyozta, hogy a konzervatívoknak ki kellene zárniuk bármilyen koalíció lehetőségét a szélsőjobboldallal.”

Az USA-val való kereskedelemről beszélve leszögezte: “csak azokkal az országokkal kössünk kereskedelmi megegyezést, akik aláírták a párizsi klímaegyezményt, és ha az Egyesült Államok kitáncol ebből, az probléma. Azt kellene mondanunk, várjanak, számunkra ezek a dolgok kapcsolatban állnak egymással, a kereskedelem soha nem lehet ellentmondásban a klímacéljainkkal”.

Arról, hogy mit lehetne tenni a rengeteg műanyagcsomagolással arról beszélt, hogy fontos, hogy csak olyan esetekben használják, amikor nem lehet más anyaggal kicserélni. Például orvosi berendezéseknél hasznos lehet a műanyag, de az áruházakban nem kellene, hogy ott legyen.

A marihuána legalizálásáról azt mondta, hogyha rajta múlna, megtenné. A nyilvánvaló kérdés az, hogy miként ellenőrizzenek káros anyagokat. Komoly ellenőrzésre van szükség, például biztosítani azt, hogy kiskorúak ne juthassanak hozzá marihuánához. Hozzátette, hogy ez az alkoholra is érvényes, ami sokkal károsabb, és szabadon elérhető, és nem lehet elképzelni egy társasági eseményt egy igazán veszélyes drog jelenléte és használata nélkül.

(Euronews)

A matek és a sok párt a Fideszt segíti a választáson

Ha húszat nem is, de az eddiginél 2-4 mandátummal többet szerezhet a Fidesz az EP-választáson. Ha sokan elmennek szavazni, és több párt kevéssé, de elbukja az öt százalékos eredményt. A rendszer ugyanis nem arányos mandátumokat dob ki.

Az előrejelzések szerint a Fidesz-KDNP 12-14 mandátumot szerezhet, de a határon túli támogatókkal együtt ez akár a 20-at is elérheti az európai parlamenti választáson – mondta Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója csütörtök reggel az állami tévében.

Inkább a hazai szavazatok döntenek

A kijelentés meglepőnek tűnhet, de nem teljesen valószínű, és főleg nem annyira a határon túli szavazatok miatt. Utóbbiakból a jelenlegi számok alapján nem lesz annyi, amennyi a becslést jelentősen meghaladó felülnyerést eredményezné.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint

jelenleg 116 582 levélben szavazó található a névjegyzékben

– jelentette be reggel az NVI. Még egy hétig, május 2-ig kérhetik regisztrációjukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok. Az idei EP-választás újdonsága, hogy regisztráció után voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.

Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 2-án 16 óráig teheti meg. Tehát teljesen új bejelentkezőből százezres új potenciális szavazó nem várható, és a regisztráltak egy része se szavaz a tapasztalatok szerint. Az NVI csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-tagállamban nincs lakcímük, így tehát

nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.

A végeredményt a hazai szavazók fogják alapjában befolyásolni. Például már márciusban jelezte a Publicus közvélemény-kutató, hogy akár kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba mehet, hanem a választási szabályok miatt pluszként a Fideszhez kerülhet. Azon pártok választóiról van szó, amelyek nem érik el az öt százalékos küszöböt.

Részvétel és küszöbbukta-mérték

Ugyanazokban a napokban részletesebben is ismertettük a választási szabályok sajátosságát. Azt, hogy a széles körben – még egyes pártok és politikusaik által is hangoztatott hiedelemmel ellentétben az EP-választáson alkalmazandó rendszer se arányos mandátumokat ad ki,

a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat

– magyarázta akkor Tóth Zoltán választási szakértő.

Ez a választási matematika tehát (a parlamenti választáshoz hasonlóan) szintén nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki egy mandátumot.

Ezek a szabályok is a győztest premizálják, az öt százaléktól elmaradó párt számára elveszett szavazatok hozzá kerülnek. Ennek hatását

három tényező befolyásolja: a választási részvétel és az, hány párt marad el az öt százaléktól és mennyivel.

Ha négymillióan vesznek részt a szavazáson, akkor az öt százalék 200 ezer alsó értéket eredményez, ha ötmillióan, akkor már 250 ezret. Minél nagyobb a részvétel, annál bajosabb a legkisebb pártok küszöbátlépésének esélye. (A jelenlegi becslések szerint a Fidesz elvihet szavazni 2,5 millió embert, a centrista-baloldal talán egymilliót, a Jobbik pár százezret. A 12-14 mandátumhoz a szavazatok nagyjából fele kellene a Fidesznek.)

Az öt százaléktól elmaradás mértéke pedig a másik tényező. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis

minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb a Fidesz felüljutalmazása.

Ha tehát mindezeket számba vesszük, akkor nem a valóságtól elrugaszkodott a 16-17 mandátum megszerzése a Fidesznek.

Az NVB hét listát (a Jobbikét, a Fidesz-KDNP-ét, a Momentum Mozgalomét, az MSZP-Párbeszédét, az LMP-ét és a DK-ét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Négy listát (a Magyar Munkáspártét, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártét, az Egységes Magyar Nemzeti Néppártét és a Tea Párt Magyarországét) kedden jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát csak később válik véglegessé, összesen hány lista indul az EP-választáson. A pártok első csoportjában a Fidesz, az MSZP-P és a Jobbik bejutása mondható biztosnak. Az önálló induláshoz szintén ragaszkodó DK és esetleg a Momentum az öt százalékos határon mozog, az LMP népszerűsége jelentősen romlott. A hitelesítésre váró négy alakulat pedig – a fenti logika alapján – bizonyosan a Fideszt erősíti, a rájuk leadott voksok hozzá vándorolnak.

Megkérdeztünk egy választási szakértőt az eszmefuttatásról. Ő név nélkül csak annyit mondott, hogy így van.

A Momentum is bejuthat az EP-be

A jelenlegi becslés alapján egy képviselője lehet a Momentumnak is a következő EP-ben, az LMP viszont nem kerül be. A Fidesz-KDNP-nek változatlanul 13 hely jutna. Az EP-ben most a britek maradásával számolnak.

Az Európai Parlament legújabb havi mandátumbecslése szerint (amely az egyes országok közvélemény-kutatásait veszi alapul) az alapvető erőviszonyok nem változnának a magyar delegációk között. A Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékával 13 helyet szerezne, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 3-3 mandátumhoz jutna. A DK mellett azonban most a Momentum kerülne be az EP-be, mindkettejüknek 1-1 székük lenne.

A britek mégis választhatnak

A teljes EP e pillanatkép szerinti mandátumkiosztása a pártcsaládok között. A jó memóriájú olvasónak feltűnhet, hogy jelentősen eltérő számokat mutat az ábra, mint a februári első becslés óta közöltek.

Forrás: EP

Ennek oka az, hogy az Európai Bizottságnak a Nagy-Britanniával kötött legújabb megállapodása kitolta a kilépés dátumát legkésőbb október végéig, miután a brit alsóház eddig háromszor elutasította a kilépési feltételeket rögzítő szerződést. Ezért az EP most ismét azzal számol, hogy a szigetországban is megtartják a május 23-26. közötti választást, tehát júniustól a mostanival megegyezően 751 helyet osztanak ki (a Brexittel 705-re csökkenne a helyek száma).

A nagykoalíció kisebbségbe szorulhat

Emiatt a korábbi havi számítások érvényüket veszítették. A mostani számok azt mutatják, hogy bár marad legerősebb az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), elveszítik jelenlegi abszolút többségüket (53 százalék), mindenképpen

formálisan is újabb pártcsaládot kell bevonniuk csaknem 44 százalékos részükhöz,

ha fontos döntéseket akarnak keresztülvinni. Első számú partner a liberálisok (ALDE) lehetnek, aztán a Zöldek (Greens).

Az EP becslői csak a jelenlegi frakciókkal számolnak, nem pedig az azokat alkotó pártok lehetséges új formációival. Ezért a legnagyobb mozgás a mostani Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) alakulatban látszik, mandátumaik 37-ről 62-re (részesedésük 4,9-ről 8,3 százalékra) ugrana. Ebben a csoportban van a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és az olasz Matteo Salvini Ligája. Mindkettő nagy előretörésben van hazájában.

Utóbbi nemrég hirdetett új formációt Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) néven, célként kitűzve, hogy egyesítse a szélsőjobb mozgalmakat a jelenlegi főáramú Európával szemben. Ennek buktatóiról itt írtunk. Ide várja Salvini a Fideszt is, amely azonban az EPP tagja. Sorsa a Néppártban a választás után dől el.

Még 100 nap

Még 100 nap és eldől. Voltak itt baloldali túlsúlyos évtizedek, összes bűnnel, meg jó cselekedetekkel, és három évtizede egy politikai váltó „gazdálkodás”, a maga látványos fogyatékosságaival és szerény eredményeivel. A jobboldal is hosszú évtizedeket szeretne, kívánna hatalomban lenni, hogy megmutathassa, mennyivel is jobb, mint a bal. Egyik oldal sem tervez egy új történelmi kiegyezést a nemzet érdekében, ami elég nagy baj, sőt mi több, sorscsapás a nemzetre nézve. Kicsinyes, önző pártérdekek vezérelnek mindkét oldalon, ha kell tudományosan is indokolva, hogy miért éppen az övék a mérvadó.

Közéleti celebek és Horváth XXIV Jánosok

Egy bloggernek titulált egyszerű állampolgár hogy is vehetné fel a versenyt azokkal, kiket a média a közismertség színpadjára emelt, közéleti celebbé kinevezve azokat. Mert hiába is mondana százszor okosabbat, értelmesebbet Horváth XXIV János itt a neten, mint bármely, már „nevesített” osztály képviselője, ki figyel oda? Ki lájkol, tetszikél olyanokra, bármit is mondjanak, kiknek neve sincs, vagy alig ismert? Bezzeg az elhíresültek! Azok aztán döfi, még akkor is nagyobb népszerűségnek örvendenek, ha az ismeretlen közlőkkel szemben, mondanivalójuk tartalma, értéke, azokét meg sem közelíti.

Ez egy ilyen világ. Még 100 nap és eldől, hogy mi lesz velünk. Annak, hogy kiegyezés lesz bal és jobboldal között, most semmi esélye, az nem más, mint illúzió. Mai történelmi helyzetünk már lekéste ezt. A nagy történelmi egyházak, élen a katolikusokkal, mint annyiszor hazai történelmünkben, inkább saját fennmaradásuk útjának egyengetésével vannak elfoglalva semmint az ország bajaival. A kisebbekről nem is beszélve. A politikai osztály megosztott, olyan mély gyökerekkel, mely kibékíthetetlen ellentéteket szült mára, a harmadik évezred elején olyan tragikus társadalmi megosztottságot eredményezve, amely példátlan Európában. És Orbán, ennek ellenére, egységről beszélt.

Kívül, vagy belül Európán

Még 100 nap és elválik az a bizonyos a májtól. Maradunk Európában magyarok, vagy félázsiaiként pirospontos popsijainkkal, elájulva árvalányhajas, vattacukros nemzeti függetlenségünktől, ismét kívül kerülünk Európán. Ha a jobboldal győz bármilyen arányban Kádár János május 26-i születésnapján, akkor vérszemet kapnak a Bayer Zsoltok és Bencsik Andrások, meg a hozzájuk hasonló „mélymagyarok”. Akkor a minden irányú jogtiprás napi gyakorlattá válik, jogászi értelmezések törvényességre hivatkozó hálójával beterítve. Akkor a kiváltságos csókosok minden szentnek maga felé hajlik a kezének szemlélete fog uralkodóvá válni a közérdekkel szemben és lesajnálva az európai értékeket, a keresztény erkölcsre való álságos hivatkozással, a pogány erőszak szerzési mániája fog nyerni erőteret.

És még egy veszély lebeg a fejünk felett. A radikális jobboldal eszementségének előretörése. Az európai zászlót égetőké, a „zsidókat a Dunába, Gyurcsányt meg utána” visítóké, a cigányozóké, a listázóké. A ma még csak verbálisan erőszakoskodóké, de holnap már ki tudja, hogy milyen fizikai erőszakot is tenni képes csoportosulásoké. 2006 őszén az akkori ellenzéki vezér Orbán Viktor az MTV elnökét, Rudi Zoltánt tette felelőssé az eszeveszettek randalírozásáért. Mert, hogy nem vette át a petíciót a gyülevészektől és nem olvastatta be. Az oxfordi pávatáncos kimutatta foga fehérjét ezzel. Most meg mekkora cirkuszt csináltak-ők és nem az ellenzék – amikor szintén egy petíció beolvasásáról volt szó! Mert nekik balhé kell, amikor nincsenek hatalmon, és békéért ácsingóznak rögtön, meg nemzeti egységért, ha megkaparintották azt. Micsoda jellemek!

Még 100 nap és eldől. Maradunk e jobboldali populizátorok által hipnotizált, illiberális, félázsiai koppány-nemzet, vagy kísérletet teszünk arra, hogy európai értékeket hordozó, az emberi méltóságot mindenek felett hirdető Szent István országa legyünk végre. Isten minket úgy segéljen!

Elveszhetnek a kis pártokra adott szavazatok az EP-választáson

0

Sőt, a Publicus közvélemény-kutatása szerint mintegy kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba megy, hanem a választási szabályok miatt pluszban a Fideszhez kerülhet.

Publicus Intézet február 13-20 között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi változatlanság után ebben két százalékpontot növekedett, így 25 százalék.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi változatlanság után ebben a hónapban sem változott, így 9 százalék.

A Jobbik esetében a múlt két havi egy-egy százalékpontos emelkedés után most változatlan, így 10 százalék.

Az LMP és a DK támogatottsága nem változott, 2, illetve 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt és a Momentum támogatottsága sem változott, így 1, illetve 2 százalék a támogatottságuk. A Mi Hazánk Mozgalom Párt támogatottsága egy százalékot csökkenve most nem érte el az 1 százalékot, ahogy a liberálisoké (MLP) sem. A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok csökkenése tovább csökkent, 44 százalék.

Hasonló a választók véleménye az EP-szavazásról

Az EP-választáson részvételt tervezők aránya egy hónap alatt nem változott, továbbra is magas. Viszont kb. 10 százalékponttal növekedett az aktív EP-preferenciával rendelkezők aránya. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP 28, az MSZP-P 10, a Jobbik 11, az LMP 2, a DK 4, a Momentum 3 százalékot szerezne egy “most vasárnapi” EP-választáson. Minimális eltérések figyelhetők meg az országgyűlési listára leadandó szavazataránnyal összevetve, azonban fontos, hogy a kutatás még a DK listavezetőjének bejelentése előtt készült. Vagyis a kis ellenzéki pártokra adott szavazatok elvesznek, illetve a Fideszt erősítik.

Ezt magyarázta el a közelmúltban Tóth Zoltán. Minél több az 9t százalék közelében elvérző párt, annál több szavazat kerül a Fideszhez, akár 20 százalék is lehetséges.

Összefogással győzhető le a Fidesz

Ha viszont létrejön egy összellenzéki, MSZP-P-DK-Jobbik-LMP-Momentum közös lista, 31 százalékos eredményt mutatna, ami egy százalékponttal magasabb mint ha külön indulnának a pártok, míg a Fidesz 29 százalékot, ami szinten 1 százalékpontos növekmény — azonban ebben az esetben az összellenzéki lista több mandátumot kapna mint a Fidesz, és az EP választás győztese lenne.

Nem csak a teljes összefogás, hanem a részleges – például egy MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum és külön Jobbik-LMP listát jelentő – is javítana az ellenzék esélyein.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK