Kezdőlap Címkék EP-választás

Címke: EP-választás

EP választás 2019 – Percről percre – folyamatosan frissítve!

23:20 – Nem mond le az MSZP elnöksége, készül az őszi önkormányzati választásra. – jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.

23:10 – Orbán Viktor bejelentette a Fidesz győzelmét, s kitart korábban meghirdetett politikáját. a bevándorlás ellenességet és az Európai Parlament reformja mellett.

23:03 A Nemzeti Választási Iroda hivatalos eredménye szerint:
Fidesz: 52.14% DK:16,26% Momentum: 9,92% Jobbik: 6,44% Mszp: 6,68%

22:47 – A Demokratikus Koalíció (DK) látta azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a DK lehet a második legerősebb párt és egyben a legerősebb ellenzéki párt, de egyelőre óvatosak, és meg akarják várni a végeredményt – mondta a DK frakciószóvivője vasárnap esti sajtótájékoztatóján.

A párt budapesti eredményváró rendezvényén Gréczy Zsolt kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: lehetett számítani a negyven százalék körüli részvételre, mert az utóbbi napok közvélemény-kutatásai ezt vetítették előre. A magyarok jelentős része megérezte, hogy a választásnak mind Magyarország, mind az Európai Unió jövője szempontjából nagy a tétje – közölte.     A politikus a választás lehetséges végeredményéről azt mondta, hogy a magyarországi “manipulált (.) politikai és médiaviszonyok közepette” várható volt, hogy a Fidesz erősen fog szerepelni.     A kontinensen zajló teljes választást értékelve kijelentette, hogy Európa népei, az EU országai kiálltak az erős és egységes Európai Unió mellett. Európa szinte valamennyi országában a konzervatív, baloldali, liberális és zöld pártok szereztek többséget – hangsúlyozta. A populizmussal, szélsőséges gondolkodással és Európa szétverésével próbálkozó pártok marginálisak maradtak vagy teljesen visszaszorultak – fogalmazott. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök számára ez a választás európai szinten vereséget jelent.

22:30 – A Magyar Nemzet információi szerint  98%-os feldolgozottságnál:
Fidesz: 52.3% DK:16,3% Momentum: 9,7% Jobbik: 6,5% Mszp: 6,6%

22:10 – A várható választási sikertelenség miatt lemondott az LMP teljes elnöksége

21:45 – A Magyar Nemzet kampánybecslése állítólagosan 88%-os feldolgozottságnál: Fidesz:53% DK:16% Momentum:9% Jobbik:7% Mszp:7%

19:00 – Befejeződött az EP választás Magyarországon.

18:52 – 18:30 óráig a szavazásra jogosultak   41.74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

17:28 17 óráig a szavazásra jogosultak 37.06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

  A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye                    35,32 százalék    107 351 szavazó
Bács-Kiskun megye                34,03 százalék    141 945 szavazó
Békés megye                      34 százalék       96 586 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       32,91 százalék    173 758 szavazó
Csongrád megye                   37,37 százalék    123 750 szavazó
Fejér megye                      37,05 százalék    126 894 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          39,49 százalék    141 920 szavazó
Hajdú-Bihar megye                31,3 százalék     134 196 szavazó
Heves megye                      35,9 százalék     86 842 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       32,28 százalék    97 942 szavazó
Komárom-Esztergom megye          35,75 százalék    87 907 szavazó
Nógrád megye                     34,06 százalék    53 567 szavazó
Pest megye                       37,76 százalék    383 738 szavazó
Somogy megye                     35,24 százalék    89 180 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     32,62 százalék    146 396 szavazó
Tolna megye                      34,33 százalék    62 419 szavazó
Vas megye                        41,5 százalék     85 193 szavazó
Veszprém megye                   39,22 százalék    112 212 szavazó
Zala megye                       38,5 százalék     86 563 szavazó

15:39 – 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

    Baranya megye                    28,99 százalék    88 112 szavazó
Bács-Kiskun megye                27,67 százalék    115 408 szavazó
Békés megye                      28,5 százalék     80 944 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       26,88 százalék    141 918 szavazó
Csongrád megye                   30,92 százalék    102 394 szavazó
Fejér megye                      30,5 százalék     104 460 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          31,48 százalék    113 126 szavazó
Hajdú-Bihar megye                25,9 százalék     111 025 szavazó
Heves megye                      29,94 százalék    72 441 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       26,98 százalék    81 869 szavazó
Komárom-Esztergom megye          29,44 százalék    72 393 szavazó
Nógrád megye                     28,45 százalék    44 750 szavazó
Pest megye                       31,36 százalék    318 768 szavazó
Somogy megye                     29,06 százalék    73 530 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     25,93 százalék    116 376 szavazó
Tolna megye                      27,79 százalék    50 535 szavazó
Vas megye                        33,14 százalék    68 022 szavazó
Veszprém megye                   31,93 százalék    91 368 szavazó
Zala megye                       31,46 százalék    70 729 szavazó

13:55 – Sorsdöntőnek nevezte Gyöngyösi Márton, a Jobbik listavezetője a választást. Szerinte meg kell állítani Magyarország utóbbi években elindult nemzetközi elszigetelődését, és olyan képviselőket kell Brüsszelbe küldeni, akik hatékonyan érvényesítik a nemzeti érdeket a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain. Azt döntjük el, hogy Magyarország az EU tagja maradjon-e és ott teljes hatékonysággal tudja-e képviselni nemzeti érdekeinket. 

13:40 – 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Ez jóval több, mint a korábbi EP-választásokon a részvétel.

A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

    Baranya megye                    22,73 százalék    69 077 szavazó
Bács-Kiskun megye                22,07 százalék    92 056 szavazó
Békés megye                      22,96 százalék    65 208 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       20,79 százalék    109 732 szavazó
Csongrád megye                   24,84 százalék    82 271 szavazó
Fejér megye                      24,36 százalék    83 434 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          24,05 százalék    86 427 szavazó
Hajdú-Bihar megye                20,67 százalék    88 633 szavazó
Heves megye                      24,04 százalék    58 166 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       21,88 százalék    66 403 szavazó
Komárom-Esztergom megye          23,31 százalék    57 325 szavazó
Nógrád megye                     22,51 százalék    35 398 szavazó
Pest megye                       25,13 százalék    255 418 szavazó
Somogy megye                     22,67 százalék    57 363 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     19,39 százalék    87 014 szavazó
Tolna megye                      21,66 százalék    39 375 szavazó
Vas megye                        24,77 százalék    50 848 szavazó
Veszprém megye                   24,98 százalék    71 467 szavazó
Zala megye                       23,72 százalék    53 344 szavazó

13:35 – Robert Fico volt szlovák kormányfő pártja, a SMER-SD elismerte vereségét a szlovák EP-választáson. A nem hivatalos előzetes eredmények szerint Fico pártja a második helyre szorult a PS-Spolu liberális koalíció mögött.

12:52 – Nem csak Magyarországon, hanem a legtöbb uniós országban magasabb a részvétel, mint öt évvel ezelőtt. 

12:07 – Két ellenzéki szavazóbiztost is hazaküldtek. Az egyiket a berettyóújfalui egyes szavazókörzetből, mert piros inget viselt a zakója alatt. A másik eset Sopronban történt, ahol az elküldött szavazóbiztosnak konkrét indoklás nélkül kellett távoznia. Az MSZP azóta már visszaküldte a bizottságba.

„Adminisztrációs csata zajlik a szavazókörökben” – mondta Újhelyi, aki szerint az ilyen esetek növelik a csalás esélyét. Az MSZP az esetek miatt bejelentéssel élt.

11: 27 – Az LMP listavezetője mindenkit szavazásra buzdít, akinek van véleménye arról, hogyan védhető meg a bolygó a klímaváltozástól, hogyan tehető igazságosabbá Európa és hogyan szabadítható meg az EP a nagyvállalatok uralmától.

11:2511 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Budapesten most már megelőzte a részvétel az országos átlagot, a fővárosban 18,66 százalékos volt a részvétel.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

    Baranya megye                    16,92 százalék    51 416 szavazó
Bács-Kiskun megye                16,86 százalék    70 306 szavazó
Békés megye                      17,61 százalék    50 020 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       14,62 százalék    77 159 szavazó
Csongrád megye                   18,32 százalék    60 669 szavazó
Fejér megye                      18,12 százalék    62 039 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          17,91 százalék    64 359 szavazó
Hajdú-Bihar megye                15,32 százalék    65 675 szavazó
Heves megye                      18,05 százalék    43 666 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       16,92 százalék    51 353 szavazó
Komárom-Esztergom megye          17,02 százalék    41 852 szavazó
Nógrád megye                     16,04 százalék    25 222 szavazó
Pest megye                       17,72 százalék    180 146 szavazó
Somogy megye                     17,03 százalék    43 082 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     13,5 százalék     60 578 szavazó
Tolna megye                      16,58 százalék    30 145 szavazó
Vas megye                        17,93 százalék    36 796 szavazó
Veszprém megye                   18,43 százalék    52 737 szavazó
Zala megye                       17,24 százalék    38 768 szavazó

11:11 – Európa maradjon a béke kontinense, ezért támogatjuk a szociális és környezetbarát Európát, amelyet az MSZP-Párbeszéd közös programjában megfogalmaztunk – mondta újságíróknak Tóth Bertalan, a pártszövetség listavezetője

10:40 – A választáson való részvételre buzdított mindenkit a DK EP-listavezetője, miután leadta szavazatát. Dobrev Klára, aki férje, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és két gyermekük társaságában szavazott, az újságíróknak azt mondta, az elmúlt években megtanulták, hogy “nincs vége, amíg nincs vége”, az utolsó pillanatig küzdeni kell.

10:32 – A Valasztas.hu a szavazás közben történt rendkívüli eseményeket is ismerteti, eddig két ilyen volt. Tápiószőlősön az egyik szavazóhelyiségben 8.25-kor egy választópolgár rosszul lett. A szavazatát még le tudta adni, de aztán mentőt kellett hívni. Salgótarjánban pedig a szavazatszámláló bizottság elnöke lett rosszul, le kellett cserélni.

10:20 – A Fidesz érdeke volt, hogy a baloldalon a pártok egymással versenyt fussanak – mondta Ujhelyi István Budapesten, az MSZP és a Párbeszéd közös sajtótájékoztatóján. Jávor Benedek szerint a szavazók Európában megállították az euroszkeptikus, szélsőjobboldali erőket. Azt is mondta, hogy a magas részvételi arány jó jel, azonban az is kell, hogy a baloldali szavazók álljanak fel a foteljükből, és menjenek el szavazni.

09:50 – Az ország legkisebb szavazóköre a Zala megyei Iborfián működik. A településen összesen kilenc választópolgár él.

09:40 – 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Ez továbbra is magasabb részvételi arány az eddigieknél. A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.

A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye                    7,92 százalék     24 064 szavazó
Bács-Kiskun megye                8,5 százalék      35 474 szavazó
Békés megye                      8,83 százalék     25 084 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       6,49 százalék     34 245 szavazó
Csongrád megye                   8,73 százalék     28 913 szavazó
Fejér megye                      8,55 százalék     29 272 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          8,24 százalék     29 623 szavazó
Hajdú-Bihar megye                7,27 százalék     31 183 szavazó
Heves megye                      8,49 százalék     20 531 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       8,55 százalék     25 946 szavazó
Komárom-Esztergom megye          7,86 százalék     19 330 szavazó
Nógrád megye                     7,38 százalék     11 612 szavazó
Pest megye                       7,87 százalék     79 970 szavazó
Somogy megye                     7,94 százalék     20 080 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     6,27 százalék     28 141 szavazó
Tolna megye                      8,25 százalék     14 994 szavazó
Vas megye                        8,15 százalék     16 737 szavazó
Veszprém megye                   8,57 százalék     24 516 szavazó
Zala megye                       7,83 százalék     17 604 szavazó

09:33 – Orbán Viktor is leadta a szavazatát. Az újságírók kérdésére, miszerint még mindig támogatja-e európai szinten az „osztrák modellt” félmosollyal annyit válaszolt, hogy „már az olaszra nyergeltem át”. Azt reméli, a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek.

08:20 – Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, Budapesten átlag alatti a részvétel. A fővárosban általában később mennek az emberek szavazni, mint vidéken.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye                    1,45 százalék     4405 szavazó
Bács-Kiskun megye                1,71 százalék     7126 szavazó
Békés megye                      1,65 százalék     4689 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye       1,27 százalék     6688 szavazó
Csongrád megye                   1,66 százalék     5503 szavazó
Fejér megye                      1,47 százalék     5038 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye          1,5 százalék      5392 szavazó
Hajdú-Bihar megye                1,53 százalék     6558 szavazó
Heves megye                      1,6 százalék      3865 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye       1,69 százalék     5138 szavazó
Komárom-Esztergom megye          1,4 százalék      3432 szavazó
Nógrád megye                     1,22 százalék     1916 szavazó
Pest megye                       1,54 százalék     15 628 szavazó
Somogy megye                     1,46 százalék     3690 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     1,23 százalék     5516 szavazó
Tolna megye                      1,49 százalék     2716 szavazó
Vas megye                        1,51 százalék     3092 szavazó
Veszprém megye                   1,61 százalék     4612 szavazó
Zala megye                       1,37 százalék     3091 szavazó

07:03 – Valamennyi magyar szavazókörben rendben megkezdődött a voksolás, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda. Reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát. Ez majdnem másfélszerese az 5 évvel ezelőtti számnak, amikor is 7 óráig, a szavazók 0,96 százaléka jelent meg.

06:05 – Magyarország mellett húsz másik uniós tagállamban is megkezdődtek az EP-választások. Romániában is kinyitottak a szavazókörök, ott népszavazást is tartanak igazságügyi témákban. Az unióban csaknem 430 millió szavazópolgárt regisztráltak. Az uniós választás a legtömegesebb – az indiai után. A legutóbbi, 2014-es választásokon 43%-os volt az európai részvételi arány.

06: 00 – Megkezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti választáson. Megnyíltak a külképviseleti szavazókörök a többi európai országban is. Az EP 20:15-kor közzéteszi az európai szintű becslését a választás eredményéről.

Választási kiskáté

Kérem, ha tetszik, ha nem, ma választások lesznek Magyarországon is, Európában is. És ha lesznek, eredményük is lesz, vagy ilyen, vagy olyan. Leginkább majd magunknak köszönhetjük, milyen: no, meg valószínűleg némi csalásnak, ügyeskedésnek, magának a választási törvénynek. De ne jósoljunk: nem szabad, sőt, nem is érdemes.

Hanem, ha már választunk, miképpen tegyük?

Nem, nem módszertan következik, vagy felszólítás arra, hogy ide-amoda tessék voksolni. Azt már annyit vágták a képembe, hogy csömöröm van tőle, és olyan ostoba brigantik, hogy azoknál nem dicsőség okosabbnak lenni, a Csuri macskám is többet tud náluk. Év eleje óta egyéb sem ömlik mindenhonnan, ahonnét csak ömölhet, mint az, hogy kik a nemzet ellenségei és velük szemben kikre szavazzunk. Én ebbe a mocskolódásba bele nem megyek, majd, ha lesz eredmény, elemzem, addig meg senki mellett nem állok agit. Vagy nem agitálok.

Nyugalom: a végén mindenki megkapja majd a maga jól megérdemelt elégtelenjét tőlem. Olyan is lesz, akiknek inkább kicsapás járna.

Hát akkor mit jelent, hogy miképpen válasszunk?

Még azt sem, hogy mit tegyünk. Egymást keresztező vonalat mindenki tud húzni, azt is feltételezem, hogy senki el nem indul voksolni pucér üleppel vagy iratok nélkül, ezt kár is lenne sulykolni.

Én azt mondanám, jó szóval, tanáccsal, mit ne tegyünk.

Elsőként is: ne jósolgassunk.

Minden jóslat sánta, aminek nem a számtan vagy a logika szegné nyakát, az is megbotolhat mindenféle trükkben, csalásban. Márpedig az volt, van, lesz. Ne csináljunk bolondot magunkból. Ne prófétáljunk, hagyjuk meg Illésnek, jobban áll neki.

Másodjára: ne kampányoljunk.

Ma már minek? Több, mint fél esztendeje mérgezi az életünket, lelkünket a mindent elöntő, minden eddiginél aljasabb propaganda. Ma már senki meg nem fog győzni senkit, aki szavaz, annak már kialakult a véleménye. És akár így, akár úgy, de a vérgőzös korteskedésből már mindenkinek elege van, alaposan, minden hócipő tele. Aki ma még kampányol – a törvény nem tiltja – tán inkább kelt ellenérzést, mint rokonszenvet.

Harmadjára: őrizzük meg a hidegvérünket.

Ha már szavazunk, jobb a tiszta ésszel, megfontoltan leadott szabályszerű voks, mint az indulatból, haragból, rajongásból odaikszelt vélemény. Gondoljuk meg, mit akarunk – és akarjuk. De ne a nagy löttyös indulat hajtson, nagyobb a tét, mint egy kocsmai verekedésben.

Negyedjére: ne legyünk agresszívak.

Még ha tudjuk is, hogy a másik választó velünk ellentétesen szavazott, ha van olyan szamár, hogy utca során hirdesse, akkor se sértsük meg, az voltaképpen csakis az ő dolga meg a Választási Bizottságé, a világon senki másra nem tartozik. Magánügy. Kerüljük a konfliktust, a kötekedő embert, ha egy mód van rá. Lesz ilyen is, elkerülhetetlen – de ha partnert nem talál a csatához, egyedül nem tud megvívni senkivel. És mi se kötekedjünk: az a másik lehet, hogy őrültséget művel, de igazából pont ugyanazt teszi, amit mi magunk: szavaz. Rosszra adta a voksát? Ha győz a rossz: majd megszenvedi velünk együtt, ha veszít: még hamarább megszenvedi. Az agresszivitás nem segít, ráadásul ez egy polgári jog gyakorlása, ha valaki megzavarná ebben polgártársait, az találkozik a rendőrséggel.

Ötödjére: ne triumfáljunk.

Ez egy választás. Lesz vagy lesznek majd, akiknek kedvez az eredmény, olyanok mindenképpen lesznek, akiknek nem. A győztes majd úgyis ünnepel, a mai környülállások mellett a vesztesek meg mindenképp csalást kiáltanak majd és rettentő átkokat szórnak. Ezt egy politikus vígan megteheti, ezért fizetjük, de nekünk, választóknak nem ez a dolgunk. Ha a győztesekhez tartozunk majd, lássuk be: a vereség sok ember számára munkája csődjét, tervei összeomlását jelenti, nem fognak velünk ünnepelni. Ha a vesztesekhez, azt lássuk be: a másik félnek nincs miért velünk gyászolnia, míg az ablakot be nem törik és a korcsmát szét nem verik, ünnepelhetnek kedvükre. Egymásnak semmiképp se essünk: ez választás, nem polgárháború!

Hatodjára: ne is gyászoljunk.

Még ha veszítünk is, akárhogy mondják nekünk az ellenkezőjét, hétfőn is lesz nap és nekünk élnünk kell, méghozzá itt, a többiek között, győztesekkel, vesztesekkel együtt.

Azt már tán felesleges is említenem, hogy aki a vereségéért önmagán és a csaláson kívül embercsoportokat, nemzetiségi, felekezeti vagy más kisebbségeket okol majd és tesz bűnbakká, ahelyett hogy magába nézne és megkérdezné, mit rontott el: az a politika gyalázatos szörnyetegévé züllik így, akivel még szóba állni is szégyen ezek után, és jobban teszi, ha elássa magát, mielőtt elnyeli a föld.

Hetedjére: ne igyunk.

Szavazás előtt semmiképp, utána is módjával. Isznak majd helyettünk sokan, a kocsmárosok dupla adag italt rendeltek mára, mert ismerik a magyar választót, tudják, hogy a voksolást leöblíti, ha tetszik, ha nem. Lesz részeg ember elég nélkülünk, is, fogadok, lesz betört koponya is: ha leadtuk a szavazatot, lecsúszhat egy-két ital, de nem több. És végképp ne kérkedjünk a becsületsüllyesztőben azzal, kire szavaztunk, abból mindig csak baj lett. Hőzöngés, kalamajka.

Nyolcadjára: senkit se „vigyünk magunkkal”.

Ha polgártársunk nem kíván szavazni, az az ő döntése, tartsuk tiszteletben, ő sem akar minket erővel bezárni a házba, hogy ne mehessünk voksolni.

Kilencedjére: mi se tartsunk vissza mást a szavazástól, másnak se engedjük ezt.

És végül tizedjére: bármi is legyen az eredmény, fogadjuk hideg fejjel.

Ne kapkodjunk a rezes fringia után, jó helyen van az a fogason, hadd marja tovább a rozsda. Ne azt kérdezzük „hogy lehet ez lehetséges”, ne keressünk bűnbakokat, ne készüljünk bosszúra – mindezt megteszik majd helyettünk pártjaink politikusai. Jó kedvvel, és bőséggel teszik majd. Ne azt kérdezzük, „hogyan történhetett”, azt kérdezzük: „hogyan tovább?”

Kesernyésnek indul ez az idei választás, valakik mindenképpen rossz szájízzel zárják a mai napot, ne keserítsük magunk is az életünket. Menjen szavazni, akinek elvei nem tiltják, ne menjen, akinek tiltják: de ne acsarogjon senki a végén. Ez verseny, csak nem sport, mert ha az lenne, lehetne rá fogadni (Angliában lehet). Nem nyerünk személy szerint semmit, sem befolyást, sem pénzt, sem hatalmat, ha a mi favoritunk fut be és személyesen nem is veszítünk semmit, ha nem: ezért titkos a szavazás. A voksainkat sehol sem tartják nyilván név szerint, ez pletyka.

Aki veszít vagy nyer: az az ország és Európa.

Őrizzük meg a józan eszünket és méltóságunkat, tiszteljük embertársainkat és legyünk résen.

Ha csalást látunk, leplezzük le.

De végső soron: legyen béke, szabadság és egyetértés.

Aztán csak okosan.

Európa sorsáról döntünk.

Ír exit poll: nyertek az uniópártiak

Írországban a kormánypárt nyerte az exit poll adatok alapján az EP választást . – jelentette az AFP hírügynökség. A jobbközép, uniópárti Fine Gael kormánypárt főleg a Brexit körüli veszélyekről való tájékoztatásra építette EP-kampányát.

„A brit politikát felemészti a Brexit, ez hosszú ideig így fog maradni. Most új fázisba lépünk ez veszélyeket hordozhat magába Írország számára” – nyilatkozta Theresa May lemondására reagálva Leo Varadkar, miniszterelnök. – Akárhogy alakuljon, mi tovább építjük és mélyítjük szövetségeinket Európával”

Érdekesség, hogy az országosan csak 9 százalékon álló Zöld Párt, akik a klímaváltozás veszélyire hívták fel a közvélemény figyelmét a kampányuk során egy választókerületben 23 százalékon teljesítettek. Így bőven megelőzték az itt 14%-ot elérő kormánypárti erőket.

A három írországi választókerületből kettőben tudott csak nyerni a kormánypárt.

Az Irish Examiner felmérése szerint a jobbközép Fianna Fáil párttal holtversenyben áll az élen az országos eredményeket tekintve 23-23%-kal, míg a Sinn Féin 12% a zöldek pedig 9%-ot értek el.

Magával rántotta a Brexit mocsara Mayt

Lemondott Theresa May. A brit miniszterelnök belebukott a Brexit eddig totális kudarcába. Emiatt a britek tegnap kényszerűen szavaztak az EP-választáson.

Nomen est omen, Theresa May brit miniszterelnök még májusban, ma bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig várhatóan ő marad a kormányfő.

Kudarc kudarc hátán

A Downing Street 10. alatti hivatala előtt felolvasott, könnyek között befejezett hatperces nyilatkozatában May felidézte, hogy háromszor is megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de kísérletei nem jártak sikerrel.

Most is

úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás

még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek. Mára azonban egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha ezt az erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja. Kijelentette: a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata az ő távozásának időpontja utáni héten kezdődik.

May távozását az utóbbi időben már pártján belül is egyre többen követelték, elsősorban a brexiter alsóházi képviselők között. A brit kormány és az Európai Bizottság között tavaly novemberben létrejött kilépési megállapodást eddig háromszor szavazta le a parlament, a negyedjére ígért „új és bátor” dokumentumot pedig végül be se terjeszti júniusban.

Előtte kudarcba fulladt a Munkáspárttal folytatott egyeztetése annak érdekében, hogy akár az ő többségükkel vigye át az egyezséget. A Labour követelése az volt, hogy maradjon valamilyen vámunió Nagy-Britannia és az EU között, és rendezzenek újabb népszavazást a kilépésről. Ezt a toryk elutasítják.

Új emberrel sikerül?

Így marad az EU által október 31-éig adott ismételt határidő ahhoz, hogy elfogadott megállapodással hagyja el az uniót a szigetország. Emiatt azonban a briteknek is az urnákhoz kellett járulniuk tegnap, az EP választások első napján. Korábban abban reménykedtek, hogy a megválasztott 73 képviselőjük a gyakorlatban nem foglalja el székét az EP-ben.

A Mayt magával rántó, eddig sehová se vezető vita tétje az, hogy

az ország megállapodás nélkül távozik-e az EU-ból.

Ennek következménye azonban az lenne, hogy Britannia úgynevezett harmadik országnak számítanak, ami miatt visszaállnak a határok és a vámok a kétoldalú kereskedelemben és közlekedésben. Például az ír-északír határon.

Egyelőre erősen kétséges, hogy mire megtalálják az új miniszterelnököt, marad-e idő új megállapodást tető alá hozni a parlamentben október végéig. Különösen úgy, hogy az Európai Bizottság többször kinyilvánította: a novemberi egyezségen nem hajlandók változtatni. Ennek tartalma azonban összeegyeztethetetlennek tűnik a Brexit-hívők akaratával.

EP-választás: a magyarok maradnak macsók

Tökutolsó Magyarország az EU női képviselőjelölti arányának listáján 21 százalékkal. A legmacsóbbnak elkönyvelt Fidesz-KDNP 23 százalékkal vezeti a sort, de a bejutásra esélyes jelöltek közt 38 százalék.

Nem lehetünk büszkék arra a rangsorra sem, amely azt mutatja meg, hogy a már zajló európai parlamenti választásra jelöltek hányad része nő. A statista.com összeállítása alapján Magyarország a legutolsó a 28 tag között, egy hajszállal lemaradva Máltától.

Forrás: statista.com

Az amerikai statisztikai portál emlékeztet arra, hogy az EU vezetőinek nemrégiben Romániában tartott informális csúcstalálkozóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy földrajzi, demográfiai, politikai és nemek közötti egyensúlyra törekszik az EU-ban a legjobb apparátusi munkahelyek jelöltjei között. Jelenleg

ezeknek a pozícióknak a nagy részét férfiak töltik be,

egy kivétel van: a külügyi főképviselő, Federica Mogherini.

Másutt is van teendő

Míg a férfiak uralják a legmagasabb uniós álláshelyeket, az Európai Parlamentben ülő nők aránya több mint kétszeresére nőtt, mióta az első közvetlenül megválasztott képviselők 1979-ben hivatalba léptek.

Az Európai Parlament honlapja alapján készült statisztikában Olaszországban, Franciaországban és Szlovéniában a jelöltek 50 százaléka nő. Magyarországon és Máltán a legalacsonyabb, mindössze 21 és 22 százalék. A lista összeállításakor Belgium, Finnország, Portugália és Svédország esetében még nem álltak rendelkezésre adatok, de aligha tévedünk nagyot, ha megelőlegezzük: Magyarország pozícióján ez nem változtatna.

Rátekintve a grafikonra, azt konstatálhatjuk, hogy bőven akadnak olyan országok (németek, hollandok, baltiak), amelyeknek van mit behozniuk ezen a téren. (Azt persze hozzá kell tenni, hogy ebből a rangsorból nem derül ki, milyen a nemek közti eloszlás a bejutásra esélyes helyeken.)

Nálunk vannak, akik csak szóban haladók

A hazai választási honlapon megnéztük, hogy az átlag 21 százalék hogyan oszlik meg a listát állítani tudó pártok között. Nos, azt láthatjuk, hogy a közvélekedésben legmacsóbbnak elkönyvelt Fidesz-KDNP még relatíve a legjobb arcát mutatja a hazai pártfelhozatalnak.

A női jogokért is gyakran szót emelő pártok többsége viszont egyáltalán nem jeleskedik.

Különösen, ha a megszerezhető mandátumok száma alapján nézzük a mezőnyt.

A két kormánypárt 63 jelöltet állított, ezek 23 százaléka, 15 a hölgy. Ellenben a várhatóan elérhető 13 körüli mandátum 38 százaléka, 5 képviselői hely vár rájuk. (A többi nő az esélytelen 19-ik helytől kapott jelölést.)

A jó esetben három helyre esélyes MSZP-Párbeszéd 48-as listáján 11 hölgy kapott helyet, ez 22 százalék, ám az első négyben egyetlen se. Az egy, esetleg két pozíciót megszerezhető DK 36-os listájának alig 19 százaléka (7) nő, igaz, az első helyen Dobrev Klára vár mandátumra (további hölgy nem követheti ennek alapján). A bejutásra eséllyel pályázó kis párt, a Momentum se lehet büszke magára, mindössze 5 nőt tettek a 21 fős listára, bár az első kettőn Cseh Katalint és Donáth Annát találjuk.

A jobbik viszont hozza a konzervatív macsó figurát.

Huszonegy jelöltje közt 2 nő van. Ez 9,5 százalék, messze a legalacsonyabb arány.

A listát állítható, de mandátumban aligha reménykedhető pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt az esélytelenek nyugalmával jelölt minden harmadik helyre nőt. Az LMP ugyancsak nem erőltette meg magát a modern párt érdekében, 17 százalék a hölgyek aránya. A Munkáspárt 20, a Mi Hazánk 11 százalékban talált női jelölteket.

Békemenet vasárnap – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, valami vicces kávét kérek, mindenféle habokkal, kis ernyőkkel, fagylalttal, ma mókázunk. Sosem gondoltam volna, hogy előre meg fogom tudni mondani a vasárnapi választások eredményét, de lám csak, mégis így van: ha elég sokan komolyan veszik a CÖF közleményét, akkor érvénytelen lesz a voksolás, legalábbis Magyarországon.

A Civil Összefogás Fóruma ugyanis egy nagyívű gesztussal egyszerűen kisajátította a vasárnapi uniós választásokat. Kész, mostantól az ő rendezvényük, aki szavaz, velük van. Ennél alaposabban nem is lehetne elvenni a kedvét az embernek a részvételtől, esetleg még azzal, ha Németh Szilárd nyitná meg személyesen és egyszerre, egy időben az összes szavazókörzetet, mert azt nem kétlem, hogy képes lenne rá. Annyi mindenre képes, miért pont ezt ne tudná megtenni?

De lássuk, hogyan sikerült ez a csodás einstand Csizmadia Lászlónak?

„Közlemény

máj 22, 2019

Nyolcadik Békemenet

A május 26-ai Európai Parlamenti választás legyen virtuális békemenet.

Védjük meg Magyarországot és Európát mindazoktól, akik gyökerestől kívánják kitépni az európai civilizáció értékeit az öreg kontinens földjéből. Szavazzunk azokra, akik szerint hazánk és családjaink szent oltalmat érdemelnek. Vonuljunk be a történelembe úgy, hogy gyermekeink, unokáink büszkék lehessenek ránk. Pártérdekekért, júdáspénzért, brüsszeli megélhetésért, hatalmi pozíciókért nem árultuk el országunk jövőjét. Ismerjük fel, hogy kontraszelektált politikusok ránk szabadították a muszlim világ zsoldosait. Európai polgárok pénzéből finanszírozzák a háttérbe megbúvó birodalmi törekvéseket. A cél Európa lakosságának kicserélése. A múlt és jelen gyarmatosítóinak a világháborúkat kirobbantó országok jelenlegi vezetőinek semmi sem drága.

Most a magyarok szavazataikkal a józan európai polgárokkal vállvetve megmenthetik Európát a bukott angyaloktól. Európa a miénk a görög-, római-, zsidó- és keresztény kultúra birtokosaié. Üzenje ezt a virtuális békemenet minden tagja a szavazatával!

Csizmadia László a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke”

Ez, kérem, tényleg einstand és ők a Pásztorok.

Mától nem uniós választások vannak vasárnap, hanem nyolcadik békemenet, aki elmegy szavazni, békemeneten vesz részt, és nem kétlem, hogy ha magas lesz a részvételi arány, minden voksolót besöpörnek majd a statisztikájukba, amit az állami támogatás felvételéhez be kell majd mutatniuk, így aztán ha tetszik nekünk, ha nem, az ő látványos sikerükhöz fogunk asszisztálni.

Ügyes, ügyes.

Ezzel az egy közleménnyel már biztosított jövőre is, hogy a különben látványosan működésképtelen álcivilek jövőre is pancsikálhassanak két dologban, úgymint tejben és vajban. Létezik az az amerikai közmondás, miszerint „ha legyőzni nem tudod, állj az élére”, bár nehezen volna alkalmazható az élet minden területén, például nem tudom, hogy oldotta volna meg az élre állást Custer tábornok Little Bighornnál, de azért a CÖF most megpróbálja.

Kicsit emlékeztet a dolog a régi, terror-fenyegetettebb időkre. Talán nem tetszenek rá emlékezni, én is gyermek voltam, de a hetvenes években jóval gyakoribb volt a terrorcselekmény, főleg Nyugat-Európában, mint most. Minden mostani állítólagos menekülthullám dacára: akkoriban egymást érték a terrorszervezetek, hol egy áruház szállt el, sok halálos áldozattal, hogy repülőgépeket térítettek ide-oda, hol szállodákat robbantottak fel, szóval ha akkortájt történt valami ilyesmi, a nyomozati szerveknek nem az volt az első kérdésük, hogy mi történt, hanem az, hogy a sok jelentkezőből, akik mind vállalták a felelősséget az akcióért, melyik lehetett az igazi? Mert mindegyik terrorszervezet vállalta, hogy ők voltak, a Fekete Szeptembertől a Vörös Brigádokig és a Baader-Meinhof csoportig. Szó szerint lopták egymástól a merényleteket.

De volt ilyesmi tavaly is: a Borussia Dortmund autóbusza elleni robbantásos merényletet egyszerre vállalta az Iszlám Állam, egy-két német szélsőjobboldali és legalább egy német szélsőbaloldali csoport. Aztán a nyomozás kiderítette, hogy nem is politikai terrorakcióról volt szó, hanem kötvénycsaláshoz kellett a robbantás, köztörvényes volt az ügy – mindenki hazudott.

Körülbelül így viselkedik most a CÖF is.

A jobbról-balról-alulról-felülről zajló kampánynak köszönhetően várható, hogy a vasárnapi választásokon magas lesz a részvételi arány. Leginkább azért, mert ez a voksolás tényleg fontos, annyi a félreértés a különböző politikai oldalak között, hogy míg a kormány szerint Magyarország jelene dől el rajta, a valóságban igazából Európa jövőjéről döntünk. Szóval, nagyon nem lesz mindegy az eredmény.

A magyarországi választójogosultak aktuális száma 7 933 815 fő. Ebből várhatóan legalább négy-ötmillióan csak elmennek szavazni, márpedig ez messze érvényes arány – de hát nem is kvótanépszavazás ez, hogy kihagyja az ember az életéből. Ennek tétje van, és nem is annyira nekünk, mint a gyermekeink, unokáink számára. Szóval ha lehet, mindenki legyen szíves elballagni addig a fülkéig, és szavazni, mégpedig lelkiismerete szerint, mert fontos.

Na, erre ütötte rá a billogát a CÖF. Erre írta rá a nevét, ez az, ami tegnaptól az övék. Hát nem tudom, ha ráírnám mondjuk a huszonnégyes villamosra a nevemet, attól még nem lenne az enyém, és hiába is kérném az utasoktól, hogy nekem fizessék be a viteldíjat: a jármű tőlem teljesen függetlenül közlekedik, tényleg nem ingyenes, de körülbelül annyira lehet ellopni, mint egy választást.

Szóval, Csizmadia mester víg álciviljei most nagyon mellélőttek a tények szempontjából, bár a saját szempontjukból, mint vázoltam, kevésbé, mert jól fog ez még kinézni a statisztikában. Sőt, nagyon jól.

Csak épp annyi közük van hozzá, mint nekem a villamoshoz.

De gyanítom, hogy a kormány is valami hasonlóra készül, szóval valamilyen formában mindenképpen a győzelmükként fogják kommunikálni az eredményt, bármilyen is lesz. Mert hát olyan nincs, hogy ők veszítsenek. Az elemzések szerint 13-15 képviselői helyet mindenképpen el fognak vinni, ha még ezen felül is sikerül mandátumot szerezniük, akkor nyerik túl magukat – és ezért is erőltetik a magas részvételi arányt. Mit is mond a Magyar Nemzetnek Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár?

„– El kell menni szavazni Európáért, az országért, a gyermekeinkért! Ha ez a bevándorláspárti politika folytatódik, akkor Európa teljesen megváltozik, egész más világ vár a gyermekeinkre. A bevándorlás kérdésével most van először összeurópai témája az EP-választásnak, először válik lehetségessé, hogy ne a régi elit tagjai határozzák meg az európai politikát.”

Hát, más országokban egyáltalán nem a bevándorlás a választás fő kérdése, inkább a szociális, társadalmi, környezetvédelmi ügyek, azonban nálunk a magas részvételi arány segítheti az ellenzéket is, ők is azt mondják, hogy mindenkire szükség van. És ez igaz is – most nem fogok beállni korteskedni senki mellett, de tény, hogy a magas részvétel kétélű fegyver, és távolról sincsenek lejátszva még a végeredmények, ez a meccs még hozhat meglepetéseket, sporttársak.

Szóval, a dolgok jelenlegi állás szerint sok minden elképzelhető, és ennek a sok mindennek az ellenkezője szintén, nem kizárható sem a papírforma bejövetele, sem a nagy meglepetések.

De hogy a végeredményhez a világon semmi köze nem lesz a Békemenetnek, az halálbiztos.

Ne feledjük, hogy ők maguk mindenkinél jobban ismerik a saját népszerűségüket, létszámukat, tavaly március 15-én vonulgattak utoljára, de azelőtt négy évig össze sem hívták a csapatot, mert attól tartottak, hogy nem jönne össze egy közepes falunapra való ember sem. A tavalyi menet szintén nem volt gazdag a tumultuózus jelenetekben, a vele egy időben tartott Kétfarkú Békemenet-paródián legalább négyszer-ötször annyian vettek részt, és a CÖF csak annyi eredményt könyvelhetett el, hogy a menetelői megverték az akkori Magyar Nemzet egyik munkatársát, ami kétségtelenül nagy eredmény a sajtószabadság felé vezető rögös úton, mert például ma már nem vernék meg. Igaz, az illető már nem is ott dolgozik.

És azért is nagy ötlet a virtuális békemenet, mert nem kerül semmibe, de komoly anyagi hasznot hozhat. Igazi, magyaros csalafintaság.

No, mindegy, Csizmadiáék csak menetet próbáltak vágni az uniós választásokra.

Békemenetet.

Nem fog menni – azért ennek ellenére is tessenek elmenni szavazni, fontos az. Akadályozzuk meg, hogy a kontinens szélsőjobboldaliak, populisták, szuverenisták, egyéb haramiák, kiskirályok kezére jusson és újból szétszakadjon. Ez a valódi tét.

Ne is törődjenek a CÖF ellenreklámjával.

Már megvan az ellenzék tízezer delegáltja

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból szerda kora délelőtti adatok szerint 25 509 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti választáson listát állító pártok.

A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 195-öt. Az MSZP-Párbeszéd 4829-et, a Demokratikus Koalíció 2736-ot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2696-ot, a Mi Hazánk Mozgalom 487-et, a Momentum Mozgalom 289-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 140-et, az LMP 135-öt, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt.

Ez még csak részadat, a bejelentések feldogozása jelenleg is folyik.

EP-választás: oroszbarát „hasznos idióták” befolyásolnak

Holnaptól rendezik az EP-választást az unióban. Oroszország inkább Nyugat-ellenes kampányt folytat, de helyi „hasznos idiótákkal” befolyásolhatja a választás eredményét. Nálunk inkább az EU a célpont.

Csütörtöktől vasárnap estig tartják a 28 európai uniós tagállamban az európai parlamenti választást. Az eddig inkább szatírába hajló Brexit folyamatos elhúzódása nyomán a szigetország kénytelen megtartani a választást, bár abban bíznak, hogy be se kell ülniük az EP-be, mert mégis sikerül már júniusban kilépniük. Ők mindenesetre az első napon, 23-án letudják a szavazást.

Megvannak az eszközei Moszkvának

Ezt az EP-választást is végigkíséri az orosz beavatkozás hamis hírekkel és manipulációkkal. A Political Capital (PC) és partnerei a Friedrich-Naumann-Stiftung támogatásával vizsgálják az orosz beavatkozási kísérleteket a V4 országaiban. Ezzel foglalkozó tanulmányuk elsődleges megállapítása az, hogy az EU és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, és Moszkvának mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban.

A PC leszögezi azt is, hogy

ez annál hatékonyabb, ha oroszbarát kormányok egy csoportja befolyásolja az Európai Tanácsot,

(az állam- és kormányfők testülete) munkáját. Moszkvának előnyére válhat, ha felerősíti saját hangját az EP-ben és azt az illúziót kelti, hogy komoly kihatása volt a voksolás eredményére.

Az EU csak másodlagos célpont

Az orosz hatalom elsődleges célja a Nyugat gyengítése, egyes Kreml-barát üzenetek (például hogy az Egyesült Államok az EU-t használja más országok irányítására, vagy hogy a CIA áll az Euromajdan mögött) értő fülekre találhatnak egyes tagállamok lakosságának körében. Az EP-választások kiváló alkalmat teremtenek e magyarázatok terjesztésére, de ennek konkrét hatását lehetetlen lesz pontosan megmérni.

A Kreml által finanszírozott média (RT, korábbi nevén Russia Today, Sputnik) alapvetően a Nyugat (az Egyesült Államok, NATO) hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot. Az RT és a Sputnik angol nyelvű változatán talált magyarázatok néha figyelemre méltóan egységesek, ami arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában a Kreml igyekszik meggyőzni a hallgatóságot saját igazáról.

A Kreml tehát az EP-választással szemben bizonyos fokú érdektelenséget mutat. Ennek oka az, hogy az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Európai Unió ellen – fogalmaz a PC jelentése. Mikor azonban az RT és a Sputnik mégis foglalkozik uniós témákkal, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik.

De van kivétel

A helyi portálok kedvenc témakörei változatosak:

a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak,

míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább általános Nyugat-ellenes üzeneteket fogalmaz meg. Van azonban, ahol összetalálkozik az orosz érdek és egyes belpolitikai törekvések.

Az orosz döntéshozók célja az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg

egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni politikai, ideológiai okokból.

Ez az egybeesés vezet a Kreml által pénzelt médiumok és a helyi dezinformációs portálok narratíváinak közeledéséhez. Neveket nem említ a PC, de aligha tévedünk, ha például a magyar kormány EU-ellenes kampányára gondolnak.

Összejátszás kívül-belül

Az általános Nyugat-ellenes manipulációban az európaiak általános politikai orientációját megváltoztatni kívánó tevékenységként tekinthetünk. Ennek

hatása lehet az EP-választások eredményére is: a Nyugat-ellenes narratívák szintén az euroszkeptikus erők üzeneteit közvetítik,

például hogy ők az egyetlen megoldás az Oroszország elleni háború elkerülésére.

A PC-ben arra a következtetésre jutnak, hogy az említett külső-belső összejátszás, az orosz narratívák jelenléte az euroszkeptikus szereplők üzeneteiben számottevően növeli a Kreml európai elérését. Moszkva és az euroszkeptikus erők között van egyfajta kétoldalú magyarázatmegosztás. Míg a hivatalos, félhivatalos Kreml-párti média befolyásolhatja a helyi oroszbarát szereplők üzeneteit, addig a helyi szereplők látásmódja hozzájárulhat a Kreml hivatalos retorikájához, például nyilatkozataikon keresztül.

Összességében tehát kijelenthető, hogy az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők – akiknek többsége a PC szerint

inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek

– sokkal fontosabb szerepet játszanak az Európai Unión belül az oroszbarát üzenetek terjesztésében, mint maga a Kreml. Moszkva ezzel teljes mértékben elégedett lehet, mivel narratívái így nemcsak hogy elérik az európai lakosságot, hanem ily módon még nagyobb is lehet a hatásuk.

Kampány hajrá a Dunán

A mai napon a Momentum beindította a kampány hajráját az Európa Hajón. Az esemény első felében felszólalt:

  • Fekete-Győr András, a Momentum elnöke,
  • Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a V21 képviseletében,
  • Donáth Anna Júlia, a Momentum alelnöke és EP-képviselőjelöltje,
  • valamint Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője.
Momentum

Fekete-Győr András beszédében elmondta, be kell bizonyítanunk, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral – és ha ez sikerül, meg fogjuk tudni menteni az EU-s pénzeket a magyar embereknek. Fekete-Győr ismertette azt a három javaslatot, melyet elsőként be fognak terjeszteni:

  1. Csak abban az esetben kaphasson egy ország uniós támogatásokat, ha az csatlakozik az Európai Ügyészséghez!
  2. Az uniós támogatások közvetlenül az érintettekhez jussanak el: a kórházakhoz, iskolákhoz, munkaadókhoz!
  3. A mindenkori magyar kormány tagjai és közvetlen családtagjai ne kaphassanak uniós támogatást!

“Ha ezeken túl vagyunk, akkor pedig kezdeményezzük azt is, hogy a támogatásokat a valóban fontos dolgokra költsük: egészségügyre, oktatásra és munkahelyekre.” – tette hozzá. Emellett Fekete-Győr kiemelte, hogy a Momentum programjával – miszerint az EU-s forrásokat csak egészségügyre, oktatásra és munkahelyteremtésre lehessen költeni – a magyar lakosság több, mint ⅔-a egyetért, amely a Fideszes szavazók felét is magába foglalja.

Bod Péter Ákos: “vizsgaidőszak van, vizsgázik az ország”.

A volt jegybankelnök szerint a magyar társadalom hallgat, talán azért, mert azt érzik az emberek, hogy ez most megint egy olyan időszak, amikor hallgatni érdemes. De ez szerinte nem így van, és meg kell törni a csendet! Akár halkabban, akár harsányabban, de beszélni kell a problémákról, méghozzá felkészülten. Bod elmondta, mivel a mostani kormány kifelé kalmárkodik a diplomácia helyett, nagyon fontos, hogy ezt megfordítsuk, és szövetségeseket találjunk Európában, ezzel megmentve Magyarországot a saját rossz hírétől.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke szerint a legfontosabb feladat az, hogy a fiatalokat is bevonjuk a politikába. “Kell, hogy legyen hangja a fiatalságnak, mert csak így tudjuk elérni, hogy a múlt és a jelen csatái helyett a jövőnkkel foglalkozzunk. Nem szabad, hogy elhiggyük, amit mondanak: várjuk ki a sorunkat! Nem várjuk!” Donáth szerint azért kell a fiatalokat is meghallgatni és aktivizálni, mert ők azok, akik értik és tudják, hogy mit szeretnének a jövőjükkel kezdeni.

Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője szerint az Európai Uniós tagság a legjobb dolog ami valaha Magyarországgal történt.

Beszédében rámutatott: “Nem áll meg a munka május 26-án. Tégláról téglára kell lebontani a NER-t. Az EP-választáson rést ütünk a falba, az önkormányzati választásokon pedig kiütjük majd az első téglákat. Reményt kell adni azoknak, akik azt gondolják, hogy már sosem leszünk igazi európai ország, azoknak, akik elkeseredtek, akik politikai apátiába zuhantak.”

Az esemény második felében a Momentum tagjai osztottak meg egymással kampánnyal kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat, valamint a vezetőség megajándékozta a legsikeresebb aktivistákat is.

Jan Zahradil törött lemeznek nevezte az Uniót

0

Az Európai Parlamenti választás előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. Tegnap este a  Raw Questions vendége a cseh politikus, a Konzervatívok és a Reformisták Szövetségének jelöltje, Jan Zahradil volt.

Kevesen tudják róla, hogy zenerajongó. A popzenét nem szereti, nem szívesen venne részt az Eurovíziós Dalfesztiválon, de ha azt kérdeznék tőle, hogy lenne-e híres dobos egy heavy metal-zenekarban, akkor a válasza igen lenne. Ismerjék meg Jan Zahradil, a cseh rockzene rajongót, aki alig várja, hogy felrázhassa a dolgokat Európában. Elege van a jelenlegi intézményrendszerből, és a szabvány megközelítésből. Törött lemeznek nevezi az Uniót, és azt mondja, itt az ideje az újrahangolásnak. Prágában nőtt fel, a kommunizmus ideje alatt.

Állítja, hogy Európának, épp úgy, mint a korábbi Csehszlovákiának meg kellene hallgatnia az embereket. A „kényszer egység” nem egybeolvasztja, hanem összetöri Európát. Mérnökként, és környezetvédelmi kutatóként lett a politikus, amikor hazája a demokrácia útjára lépett, és lett a cseh miniszterelnök tanácsadója. 2004-ben EP képviselőnek választották. Öt évvel később pedig már át is vette az irányítást a Konzervatívok és a Reformisták Szövetségében. „Eurorealistának” nevezi magát. Decentralizáltabb és lazább Európát szeretne, figyelmeztetve a tagállamokat, hogy tanuljanak a Brexitből.

A teljes beszélgetés a videóban látható:

Ismerje meg Timmermanst, a szocialisták csúcsjelöltjét >>>

Ismerje meg a zöld Ska Kellert is! >>>

Ismerje meg a szélsőbal csúcsjelöltjét, Violeta Tomic is >>>

Ismerje meg Guy Verhofstadtot, a liberálisok csúcsjelöltjét is >>>

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK