A matek és a sok párt a Fideszt segíti a választáson

0
1228
Forrás: euraffex.eu

Ha húszat nem is, de az eddiginél 2-4 mandátummal többet szerezhet a Fidesz az EP-választáson. Ha sokan elmennek szavazni, és több párt kevéssé, de elbukja az öt százalékos eredményt. A rendszer ugyanis nem arányos mandátumokat dob ki.

Az előrejelzések szerint a Fidesz-KDNP 12-14 mandátumot szerezhet, de a határon túli támogatókkal együtt ez akár a 20-at is elérheti az európai parlamenti választáson – mondta Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója csütörtök reggel az állami tévében.

Inkább a hazai szavazatok döntenek

A kijelentés meglepőnek tűnhet, de nem teljesen valószínű, és főleg nem annyira a határon túli szavazatok miatt. Utóbbiakból a jelenlegi számok alapján nem lesz annyi, amennyi a becslést jelentősen meghaladó felülnyerést eredményezné.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint

jelenleg 116 582 levélben szavazó található a névjegyzékben

– jelentette be reggel az NVI. Még egy hétig, május 2-ig kérhetik regisztrációjukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok. Az idei EP-választás újdonsága, hogy regisztráció után voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.

Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 2-án 16 óráig teheti meg. Tehát teljesen új bejelentkezőből százezres új potenciális szavazó nem várható, és a regisztráltak egy része se szavaz a tapasztalatok szerint. Az NVI csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-tagállamban nincs lakcímük, így tehát

nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.

A végeredményt a hazai szavazók fogják alapjában befolyásolni. Például már márciusban jelezte a Publicus közvélemény-kutató, hogy akár kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba mehet, hanem a választási szabályok miatt pluszként a Fideszhez kerülhet. Azon pártok választóiról van szó, amelyek nem érik el az öt százalékos küszöböt.

Részvétel és küszöbbukta-mérték

Ugyanazokban a napokban részletesebben is ismertettük a választási szabályok sajátosságát. Azt, hogy a széles körben – még egyes pártok és politikusaik által is hangoztatott hiedelemmel ellentétben az EP-választáson alkalmazandó rendszer se arányos mandátumokat ad ki,

a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat

– magyarázta akkor Tóth Zoltán választási szakértő.

Ez a választási matematika tehát (a parlamenti választáshoz hasonlóan) szintén nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki egy mandátumot.

Ezek a szabályok is a győztest premizálják, az öt százaléktól elmaradó párt számára elveszett szavazatok hozzá kerülnek. Ennek hatását

három tényező befolyásolja: a választási részvétel és az, hány párt marad el az öt százaléktól és mennyivel.

Ha négymillióan vesznek részt a szavazáson, akkor az öt százalék 200 ezer alsó értéket eredményez, ha ötmillióan, akkor már 250 ezret. Minél nagyobb a részvétel, annál bajosabb a legkisebb pártok küszöbátlépésének esélye. (A jelenlegi becslések szerint a Fidesz elvihet szavazni 2,5 millió embert, a centrista-baloldal talán egymilliót, a Jobbik pár százezret. A 12-14 mandátumhoz a szavazatok nagyjából fele kellene a Fidesznek.)

Az öt százaléktól elmaradás mértéke pedig a másik tényező. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis

minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb a Fidesz felüljutalmazása.

Ha tehát mindezeket számba vesszük, akkor nem a valóságtól elrugaszkodott a 16-17 mandátum megszerzése a Fidesznek.

Az NVB hét listát (a Jobbikét, a Fidesz-KDNP-ét, a Momentum Mozgalomét, az MSZP-Párbeszédét, az LMP-ét és a DK-ét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Négy listát (a Magyar Munkáspártét, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártét, az Egységes Magyar Nemzeti Néppártét és a Tea Párt Magyarországét) kedden jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát csak később válik véglegessé, összesen hány lista indul az EP-választáson. A pártok első csoportjában a Fidesz, az MSZP-P és a Jobbik bejutása mondható biztosnak. Az önálló induláshoz szintén ragaszkodó DK és esetleg a Momentum az öt százalékos határon mozog, az LMP népszerűsége jelentősen romlott. A hitelesítésre váró négy alakulat pedig – a fenti logika alapján – bizonyosan a Fideszt erősíti, a rájuk leadott voksok hozzá vándorolnak.

Megkérdeztünk egy választási szakértőt az eszmefuttatásról. Ő név nélkül csak annyit mondott, hogy így van.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .