Kezdőlap Címkék EP-választás

Címke: EP-választás

Európai ügyeink – Déli kávé Szele Tamással

Azért fura dolog ez a kávé, amit minden délben iszunk. Egész Európa issza, mégis a törököktől, araboktól tanultuk meg a főzését, ráadásul mikor Budán az első feketelevest felszolgálták, az alaposan megégette Török Bálint nyelvét, évekig kúrálta a Héttoronyban – mégis megszerettük ezt az italt. Ahogy Európában mindenhol megszerették, ami azt mutatja: európaiak vagyunk mi mégis.

És egyre inkább érezzük is ennek a súlyát. Abszurd, hogy ebben a helyzetben, amikor sokan azt hiszik, kifelé áll a szekerünk rúdja az Unióból, sőt, olyanok is akadnak, akik örülnének a kilépésünknek – nem tudom, mit várnak ettől, nyomoron és a középkorba visszacsúszáson kívül – szóval épp most kezd fontos lenni nem csak az ellenzék, de a kormány számára is az uniós helyzetünk. Ilyen komoly uniós választási kampányt még nem láttunk, de hiszen tétje is van: most valóban kockán forog Európa sorsa.

Azt a legkevésbé sem nevezném meglepőnek, hogy Áder János tegnap kiírta az uniós választásokat, mégpedig május 26-ára, ami egy vasárnapi nap lesz. Mondom, nem meglepetés, viszont meg kell említsük, nehogy valamiképpen megfeledkezzünk róla, sőt, Áder külön ki is hangsúlyozta:

„A választás valamennyi választójoggal rendelkező honfitársunk számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson.”

Úgy legyen – meg hát úgy, ahogy mi gondoljuk, nem úgy, amint Áderék.

Az már érdekesebb fejlemény, hogy az Unió elkezdett komolyabban reagálni az eddig érdeklődési körén kívül eső magyarországi kampány iránt. Ehhez azért kellett a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert válogatott hazugságok társaságában ábrázoló ominózus plakát, ami annyira sértő volt, hogy tegnap Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta a Spiegelnek: elvárja Orbán Viktor bocsánatkérését.

„Megjegyzéseivel és plakátkampányaival Orbán Viktor súlyos károkat okozott az EPP-nek. Azt várom tőle, hogy kérjen bocsánatot és vessen véget a kampánynak.”

Akkora a felzúdulás német földön a Fidesz kampánya miatt, hogy mértékadó források szerint kedden Gulyás Gergely és Balog Zoltán titokban Berlinbe utazott békeküldetéssel: forrásaink úgy tudják, azt is felajánlhatták, hogy március 15. után leszedik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. Ez a mi fogalmaink szerint engedmény, csak hát európai fogalmak szerint nem is lenne szabad ilyen hazug plakátoknak létezniük.

Komolyan szóba került: a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból

A felzúdulás tehát hatalmas, elannyira, hogy komolyan szóba került, miszerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból. Ma délelőttre az ezt javasló pártok száma kilencre emelkedett, és mivel a Néppárt csoportja összesen ötven pártot tömörít, elmondhatjuk, hogy a tagpártok majd’ húsz százaléka nem vállalja a közösséget a magyar kormánypárttal. A kizárás veszélye tehát reális, akkor is, ha a javaslatot tévő pártok képviselői egyelőre csak a néppárti frakció nyolcadát adják: ne feledjük, nem a pártok, hanem a képviselők száma a döntő, hiszen ők szavaznak végső soron. Ámde a Néppárt fő erejét a legtöbb mandátummal rendelkező német CDU, a francia Republikánusok, a spanyol Néppárt és az olasz Forza Italia adják – ők még nem nyilatkoztak az ügyben, de már nagyon csúnyán néznek.

Folyik a vita az esetleges kizárás időpontjáról is: ha ugyanis a kampány alatt, gyorsított eljárással zárnák ki a pártot, az más helyzetet teremtene, mint ha a választások utánra halasztanák ezt (és ha mégis maradhatnak, az egy teljesen új, harmadik helyzet, aminek semmi köze a korábbihoz, még ha látszólag nem is változik semmi a mostanihoz képest). Kockázatos lenne a kampány alatt reszkírozni a néppárti frakció egységét egy távolról sem egyhangú eredménnyel kecsegtető szavazással – ha fogadni lehetne ebben az ügyben, erre tenném a legkevesebb pénzt, a későbbi kizárásra többet dobnék be, arra pedig a legtöbbet, hogy maradni fognak egyelőre, ám bizonyos, nagyon szigorú feltételek mellett.

De gondolkodjunk: mit jelentene a Fidesz kizárása a Néppárt frakciójából?

Fontosnak tartom hangsúlyozni, mielőtt bárki félreérti: ahogy Magyarország nem a Fidesz, úgy a párt kizárása sem jelenti az ország kizárását az Unióból, ez csak egy parlamenti aktus. Miben befolyásolná ez a mi hétköznapi életünket?

Minden nagy remény dacára, mely az ellenzéki érzelmekből és indulatokból fakad, azt kell mondanom: alig valamiben.

Itt arról van szó, hogy ha ki is zárnák a Fideszt, attól még az országra nem fognak más szabályok vonatkozni, mint eddig, legfeljebb a magyar kormánypárt brüsszeli képviselőinek lenne kevesebb beleszólása a dolgokba, kisebb befolyása az ügyekre, és elveszítenék a most igen erős Néppárt támogatását is saját javaslataik esetében. Az külön kérdés, hogy a választások után létrejön-e az Európai Parlamentben az a szélsőjobboldali frakció, ami a „nemzetek Európája” elvét képviselné, ugyanis egy kizárt Fidesz képviselői csak ebbe ülhetnének át és az is kérdéses, hogy egy ilyen frakciónak lehetne-e akár csak komolyan vehető tagsága, szavazattömege, ereje – a hétköznapi élet szempontjából azonban ez csak annyiban számítana, hogy a Fidesz kevesebb javaslatot tehetne majd és még kevesebbet fogadnának el tőlük. Valóban a perifériára kerülne, de a magyar választók életét ez nagyban nem befolyásolná, ennek csak az Európai Parlamentben van fontossága, ott azonban nem kicsi.

A lelepleződés is fenyegeti a Fideszt

És nem csak a kizárás réme fenyegeti a magyar kormánypártot, hanem, izé, a lelepleződésé is. Pénteken nyilatkozatban szólította fel az ország vezetését az Európa Tanács korrupcióellenes testülete, hogy

„Magyarország hozza nyilvánosságra az Európa Tanács országjelentését és hajtsa végre annak ajánlásait!”

A testület azt vizsgálta korábban, hogy a Tanács tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A vizsgálat megállapította, hogy Magyarország mellett még nyolc tagállam nem hajtotta végre a korábban megfogalmazott, a visszaélések és a megvesztegetések megelőzésére vonatkozó javaslatokat.

Maga az országjelentés ugyanakkor nem kerülhetett nyilvánosságra, Magyarország ugyanis nem engedélyezte, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes testülete közzétegye a dokumentumot. (Rajtunk kívül csak Fehéroroszország tiltotta le a jelentést.) Most a testület újra Magyarországon járt, és magas rangú hivatalnokokkal találkoztak, ennek során hangzott el a nem kérés, hanem követelés.

Még egyszer: nem arról van szó, hogy „ránk szállt” az Európa Tanács

Hanem arról, hogy mindenki közzétette a korrupcióval kapcsolatos eredményeiket, csak Fehéroroszország és mi nem. Nem ők lógnak ki a sorból, hanem mi, nem mindenki közlekedik ellentétes sávban az autópályán, hanem mi…

Nagyjából elmondható, hogy mióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, ennyi figyelmet talán összesen sem szenteltek nekünk (kivéve talán a Tavares- és Sargentini-jelentések vitáit). Most kéne nagyon meggondoltan, taktikusan viselkednie minden magyar politikai vezetőnek, az ellenzékieket is ideértve, ugyanis a mostani cselekedetek, döntések meghatározhatják akár évtizedekre is a jövőjüket, az ország jövőjéről már nem is szólva.

Orbán Viktor hagymázas álmairól kevés szót érdemes ejteni, az már most látszik, hogy a brüsszeli Európa Parlament nagyon nem a budapesti Országház, az ottani képviselők nem engedik, ha valaki mindenféle trükkökkel és cselekkel a nyakukra akar ülni, lerázzák magukról, mint kutya a vizet, bika a cowboyt a rodeón, nincsenek olyan nyomorúságos helyzetben sem ők, sem országaik, hogy rá lehessen őket kényszeríteni akár ígérettel, akár zsarolással rossz döntésekre.

A magyar kormánypárt jövője – legalábbis Brüsszelben – egyre kevésbé tűnik fényesnek. Már csak az a baj, hogy nem Brüsszelben élünk, hanem Budapesten…

Egyet tudok mondani – igen ritka alkalom ez az én életemben, mármint, hogy bármiben is egyetértsek Áderrel – de azt mindenképpen javaslom, amit a köztársasági elnök címét viselő úr is javasolt.

Nevezetesen, hogy mindenki menjen el május 26-án szavazni.

Aztán majd meglátjuk, mire megyünk együtt.

Minél több a majdnem befutó, annál jobban jár a Fidesz

A kis pártoknak el kell gondolkodniuk és összefogni – érvel a választási szakértő az EP-választás előtt. Szerinte ebben az esetben is a győztest „nyomja” a szisztéma, a választók pedig jutalmaznák az együttműködést.

A hiedelmekkel ellentétben az európai parlamenti választáson alkalmazandó rendszer se arányos eredményt ad ki, ugyanúgy a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat – mondta a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán.

A választási szakértő szerint roppant bonyolult mátrixről beszélünk, amelyben rengeteg változó alakítja a mandátumok arányát és eloszlását. Az azonban nem igaz, hogy „csak” arról lenne szó, eléri-e valamely párt az öt százalékos bejutási küszöböt.

Az valóban alapvető, hogy ezek a szavazatok mennek a kukába – de csak azon párt szempontjából, amelyet érint – derül ki a szakértő fejtegetéséből. Ezeket a voksokat a legnagyobb párt, szinte bizonyosan a Fidesz fogja megkapni. Még a második helyezett nagyobb párt is részesülhet az elhulló szavazatokból.

Ez a választási matematika ugyanis szintén

nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki mandátumot.

Az ilyen rendszer emiatt annál jobban torzít, minél kevesebb az elérhető mandátum. Magyarország esetében ez 21.

A végeredményt komolyan befolyásoló – előre nehezen megbecsülhető – tényezők közül mindenekelőtt az, hányan mennek el szavazni. Ötmillió szavazónál az 5 százalék 250 ezer, 6 milliónál már 300 ezer. És persze nem mindegy, hogy mennyi párt indul el.

Tóth Zoltán arra hoz példákat, hogy az se mindegy, sőt, hány párt mennyivel marad el az öt százaléktól. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb lesz a Fidesz felüljutalmazása.

Ráadásul a kevés mandátum miatt az öt százalékot épp csak megugró párt is legfeljebb két mandátumot szerez. Ezért ajánlja azt az ellenzéki pártoknak, hogy legyenek bölcsek, és gondolják végig, mit akarnak. Nem volna-e mégis jobb együtt indulniuk?

A tapasztalatok azt igazolják, hogy az öt százalék körülire becsülhető pártok együttes eredménye nagyobb lenne, mint külön-külön, mert a választók jutalmazzák az együttműködést. Ez pedig az összefogás melletti érv Tóth Zoltán szerint.

Az Európai Parlament közzétette legújabb mandátumbecslését, ami a britek kilépésével számol, tehát 751 helyett csak 705 parlamenti hellyel. Eszerint

tovább csökkent az Európai Néppárt várható eredménye (181), maradt 135 a szocialistáké, és a közepes méretűeké (liberálisok és a széljobb egy részét tömörítő ENF).

Feljöttek a zöldek és a balszél pártja, a GUE/NGL. Visszaesett a brit konzervatívok zömét is magában foglaló euroszkeptikus ECR, valamint a Brexit-párti britekből, a széljobb német AfD-ből és a populista olasz 5 Csillagból is összeálló EFDD. A magyar mandátumok megoszlása: Fidesz-KDNP 13, Jobbik, MSZP-Párbeszéd 3-3, DK 2.

Az ellenzéki szavazók közös listát akarnak az EP választáson

Az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedniük kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya – derült ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából december 9-16 között, 1009 fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatásból.

A megkérdezettek több mint fele hallott a közös ellenzéki EP lista indításának gondolatáról. A megkérdezettek több mint fele, az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP lista kezdeményezésével (leginkább a Jobbik szavazók – 88 százalék), és ugyanennyien gondolják azt is, hogy sikeres lenne. Amennyiben a pártok egy közös listán indulnak, 4 százalékponttal csökken a bizonytalanok aránya a külön induláshoz képest, az egyes pártok szavazói szavaznának rá, és összességében több szavazatot szerezne az ellenzék. Ám a megoldás a Fidesz szavazókat is mobilizálja.

Mindezen eredmények alátámasztják a Publicus három hete végzett modellezését, miszerint az ellenzék számára összességében eggyel vagy kettővel több mandátumot jelenthetne a közös ellenzéki EP lista.

A háromnegyed évvel ezelőtt, a választások után készített kutatásunkhoz képest 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya. Egyedül a Fidesz szavazók körében csökkent (7 százalékponttal), ám ezt ellensúlyozta, hogy az összes többi párt és a bizonytalanok körében is növekedett (10-20 százalékponttal).

A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra.

Válasz az EU-s választásokra vonatkozó közös ellenzéki lista javaslatára

Tegnap egy egész fejezetet szenteltem a májusi EP parlamenti választás elméletileg felállítandó közös ellenzéki listának. A hangsúly az „elméleti” szóra vezethető vissza, mert jelenleg, bár a baloldali központok felkészülhetnek egy ilyen listára, a Jobbikról nehéz elképzelni, hogy áldást adjon egy ilyen rendszerre. Azonban az MSZP elnöke, Tóth Bertalan ezt a javaslatot tette a szombati demonstráción.

Nem ismerem az MSZP vagy más baloldali központok belső működését, fogalmam sincs arról, hogy ezt az elképzelést valaha is formálisan megvitatták-e a pártvezetők között. Ha eddig nem, akkor már késő: már megvitatják mind a független, mind a kormányzati médiában.

A 2014. májusi EP-választásokon, amelyek szorosan követték a nemzeti választásokon a nagy Fidesz-győzelmet, a szavazási lelkesedés alacsony volt. Kevesebb, mint 2,4 millió ember szavazott. Bár a Fidesz-KDNP csak a szavazatok 51,48% -át nyerte , a párt a 21 EP parlamenti helyének 57,14% -át érte el. Nyolc párt versengett, közülük hat helyet szerzett. Magyarországon a választási küszöb 5%, és a mandátumokat az úgynevezett d’Hondt mátrix alapján osztják el, amint azt az Országos Választási Hivatal honlapja mutatja.

Egy közös lista lelkes támogatója Hargitai Miklós

A Magyar Újságírók Szövetségének elnöke a hirklikk.huban azzal érvelt, hogy egy közös lista „a legnagyobb lehetőség az Orbán politikai rendszerének elpusztítására”, mert ha csak két fél tartózkodik a versenyen, az elvesztett szavazatok száma minimális lenne. Számításaim alapján azonban viszonylag kevés szavazatot vesztettek el öt évvel ezelőtt. Mindenesetre a kérdést, hogy egy kétpárti rendszer hogyan játszhatna választási lehetőséggel, saját matematikusainkra hagyom, akik biztos vagyok benne, hogy rengeteget fognak gondolkodni.

Hargitai úgy véli, hogy egy lista, nevezzük az Egyesült ellenzéknek, több szavazatot kapna, mint az egyes felek önállóan. Még ha a Fidesz csak néhány helyet vesztene el, az is jel lenne az Európai Néppártnak, hogy a Fidesz végül nem annyira erőteljes, mint azt hitték, és ezért az EPP inkább hajlandó lenne kivágni a Fideszt. A legutóbbi közvélemény-kutatások azonban az MSZP és a Jobbik esetében két-három mandátumot és egy DK-st jeleznek. Momentum, ha szerencséje van, egy helyet kaphat. Az LMP minden szavazata elveszne. Még a legjobb esetben is, az ellenzék jelenlegi kilenc helyéből egy-két helyet veszítene el. A legrosszabb esetben 4 helyet veszítenek el. De folytatja Hargitai, a közös lista 10-11 helyet jelentene az ellenzék számára. „2010 óta nem volt ilyen lehetőség…. Itt az idő, most vagy soha – írta Hargitai, idézve Petőfi Sándor híres versét, amelyet az 1848-as forradalom kitörése előtt írtak.

A Fidesz terve: az ellenzék bevándorlás párti

Echo TV oldalán megjelent egy hosszabb cikk, amely azt jelzi, hogy a Fidesz terve, egyelőre legalábbis, hogy az összes ellenzéki pártot, köztük a Jobbikot is, mint bevándorlást pártoló csoportnak állítsák be. Az ellenzéki pártok tagadják, hogy támogatnák a bevándorlást, de az EP választás jelöltjeinek egyesítésével igazán  sokszínű alapokról indulnak. Nagy országos demonstrációk szervezésével „meg akarják gyengíteni a bevándorlás elleni kormányzati pártok helyzetét”. Az EP választásainak egyesítésével „Soros listát” hoznak létre.

PestiSrácok üzenete talán a legnyilvánvalóbb: „Az EP-választások eredménye nagyobb, mint valaha, mivel a menekültválság teljesen átírta a kontinens politikai feltételeit. Ma már a migrációval szembeni attitűdünk van.” Az Emmanuel Macron által vezetett bevándorlási erőket csak a pártok támogatásával lehet megállítani, amelyek véget vetnek a status quo-nak.

Az idegengyűlölő magyar választóknak szóló üzenet az, hogy az ellenzéki szavazás, akár egyetlen listán, akár egyénileg, egy szavazás az ország elárasztására a közel-keleti és afrikai idegen migránsokkal. A Fidesz stratégiája, amely mindenben a Soros ellenes kártyára tesz, jól működött a múltban, és mivel a pártvezetés folytatja ezt a propagandát, feltételezem, hogy biztosak abban, hogy ez a továbbiakban is a legjobb stratégia marad. Felmerül a kérdés, hogy az elégedetlenség a rendszerrel felülbírálja-e a migrációs veszély kormány által ellenőrzött médiában terjesztett üzenetét.

Rettegni kell a bevándorlók „hordáinak” megérkezésétől

Számos „politikai tudós” tevékenykedik annak érdekében, hogy meggyőzze a választókat az EP választásának fontosságáról azoknak a magyaroknak, akik rettegnek a bevándorlók „hordáinak” megérkezésétől. Kiszelly Zoltán az egyik. December végén megosztotta gondolatait az MTV M1-csatornáján, ahol kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kormányzati pártok, amelyek a bevándorlás ellenesek rendelkeznek, az EP-választásokon számíthatnak az új szavazókra. Feltételezem, hogy ezek a hirelingek csak a párt propagandistái által táplált papagájok. Véleményem szerint nem kétséges, hogy ha a mai és május közötti időszakban nem lesz jelentős megrázkódtatás, a Fidesznek ez a kampánystratégiája megmarad az EP-választásokra.

A választópolgárok politikai szempontból kifinomultabb tagjai nem juthatnak át a propaganda primitívségén, és nehezen gondolják, hogy egy ilyen üzenet erőteljes hatást gyakorolhat a választókra. De mivel a kormány annyira könyörtelenül dobta Brüsszelt, mint a bogeyman, azt állítva, hogy megpróbálták aláásni a magyar nemzet szuverenitását, és Sorost, mint a keresztény Európába a muszlimokat behívó Sátánt, lehet, hogy könnyebb meggyőzni az embereket, álljanak Brüsszel és Soros ellen, mint arról, ami magában foglalja az európai projektet, annak ellenére, hogy a magyarok többsége az EU-t támogatja. Az ellenzéki pártoknak kényszerítő ellentmondást kell találniuk, és igen, lehetőleg egy üzenetet.

Balogh S. Éva

Karácsonyi kávé, új kor hajnalán – Déli kávé Szele Tamással

A karácsonyi írás kényes műfaj, ugyanis vagy tartalom nem lesz benne, vagy karácsonyi hangulat: a kettő egymással éles ellentétben áll. Nem lehet angyalkákat idézni a szentséges éjben és közben mocskos realitásokról beszélni. Mivel pedig az írás mégis hírlapban jelenik meg, foglalkozzunk a hírrel magával – és kérjünk elnézést a karácsonyi hangulat megszentségtelenítéséért.

Habár, jobban belegondolva a szentségtörést nem a hírlap követi el, az csak beszámol az eseményekről, tükör, ami a történteket mutatja: maguk az események méltatlanok az ünnephez. Arról pedig nem a hírlap tehet, hanem az események alakítói.

Mivel pedig a mai nap legfontosabb híre Orbán Viktor interjúja a Magyar Időkben, hát őt tessenek szidni, ne minket.

Annyi biztos, hogy valaki el kéne már magyarázza a mostani kormány politikusainak, miről is szólnak a karácsonyi ünnepek, mert vagy soha nem tudták, vagy már rég elfelejtették: minden év decemberének harmadik harmadában elkezdenek vadul nyilatkozni, és akinek esetleg békésen is telnének az ünnepei, annak is elrontják a hangulatát. Tegnap Kövér László kommunistázott, bolsevistázott és ügynöközött egy hatalmasat a Pesti Srácokban, bár mondjuk azt elhiszem, hogy bolsevizmusról és ügynöki feladatokról ő maga már pusztán személyes tapasztalatai alapján is többet tud, mint bármilyen laikus, amatőr, civil. Akkor azt mondtam: „Ünneprontás idén megvolt, csak Orbán túl ne dobja.”

Túldobta.

A mai interjút jegyezzük meg, mert korszakhatárt jelez.

Ugyanis már a címében is olvashatjuk: „Új korszak előtt áll Magyarország”. 

Hogy nekem az ilyen új korszakokról semmi jó nem jut az eszembe, lehetne a saját bajom, de az a baj, hogy más is így van ezzel. Ha egy magyar politikus valamiképpen önálló korszakot akar nyitni, annak jó vége ritkán van. Kevés nekünk az olyan korszakunk, ami bekerült a történelembe és egyértelműen jó szívvel emlékezünk rá – talán egyedül a Kiegyezés kora az, amit a legtöbben képesek vagyunk szeretni. De itt és most szó nincs kiegyezésről, ahogy elnézem, ez épp a Nemalkuvás kora lesz.

De lássuk a medvét. Lássuk, mit mond a miniszterek elnöke.

Az írást egyébként Csermely Péternek köszönheti a művelt közönség, aki szükségesnek találta nevéhez hozzáfűzni, hogy a Mediaworks alkalmazottja – kinek mi a fontos, kérem. De mit mond a főminiszter például a tüntetésekre?

„Ahány ház, annyi szokás; van, ahol így kívánnak boldog karácsonyt, s van, ahol szeretettel, ajándékkal, az otthon melegével. Én hoztam magammal egy családi képeslapot, ezzel szeretnék áldott karácsonyt kívánni az ellenzéknek és az egész országnak. Persze a politika olyan világ, ahol akár karácsony estéjén is dúlhatnak a küzdelmek, a tüntetések is hozzátartoznak a demokrácia mindennapjaihoz. Az erőszak, a rombolás, a vandalizmus viszont nincs rendben.”

Persze, hogy nincs rendben, most nincs, de 2006-ban ugye rendben volt? Ja, akkor nem decemberben magasztalták fel a Kossuth teret oly módon, altestileg, amit most nem részleteznék, de még a talajt is ki kellett cserélni… Meg akkor mintha komolyabb atrocitások estek volna. Jóval komolyabbak, de mégis fontos volt 2010-ben elsőként az akkori gyújtogatókat rehabilitálni, mert az erős nép edzett fiainak szabadságvágyát fejezték ki a zavargások. Most ahhoz képest szinte nincsenek károk, mégis úgy tetszik nyafogni, mint egy kávénénike a szalonban.

Utcai harcos létére.

De miért is tüntetnek?

„A kormány a munkát, az otthont, a családot, a biztonságot képviseli, és velünk szemben az ellenzék azzal a politikával, amely egyszer már tönkretette Magyarországot. Az egyik oldalon az országot megvédeni akaró nyugodt erő, a másik oldalon pedig az agresszió, az erőszak, a bevándorlás támogatása és az adóemelések.”

Izé. Uram, magának fogalma sincs ezek szerint a tiltakozások okáról, vagy, ami még rosszabb, nem hajlandó tudomásul venni az okokat. Senki nem akarta például a bevándorlást támogatni, annak okából, hogy ide a jelenlegi helyzetben amúgy is csak erőszakkal lehetne hozni bevándorlókat, évek óta nem látunk menekülőket sem, és nem azért, mert a déli határ egyik szakaszán áll egy hevenyészett drótakadály. Azért, mert nem őrültek meg.

„Aki a munka törvénykönyve módosítása ellen beszél, az a dolgozók ellen beszél, mert a lépés az ő érdekeiket szolgálja. Ezt az idő bizonyítja majd. Aki többet akar dolgozni, és többet akar keresni, annak most lehetősége is lesz erre. A módosítás bérnövekedést hoz majd magával, s a gyarapodó béreket az ellenzéki hazugságokkal szemben ugyanúgy, mint eddig, havonta kell kifizetniük a munkaadóknak.”

Hogyne, persze: egy ideális társadalomban tényleg az dolgozhat többet, aki akar. A reális magyar viszonyok között meg klasszikussá vált pár nap alatt a kérdést megvilágító kis párbeszéd:

– Józsi, akarsz dolgozni szombaton?
– Most nem szeretnék, inkább a családdal töltenék egy kis időt…
– Akkor másképp kérdem: Józsi, akarsz még hétfőn is dolgozni?

Erről van itt szó, erre ad lehetőséget a rabszolgatörvény. És ne tessék azzal jönni, hogy Józsi majd keres magának másik, jobb, emberségesebb munkaadót: még Budapesten sem valószínű, hogy kap, de ha vidéken él, ahol kevés a munkalehetőség, egy életre beleszorulhat a kizsigerelő rabszolgaságba. Miniszterelnök uram, magának komoly problémái vannak. Még mi a panasza?

„Nem volt 2010 óta egyetlen olyan gazdasági intézkedésünk, amit az ellenzék elfogadott volna, legyen szó akár béremelésről, családtámogatásról, adócsökkentésről, közmunkáról, devizahitelesek kimentéséről.”

És ezeknek melyike volt sikeres? Ne halandzsázzunk, ahhoz én is értek: egyike sem. A devizahitelesek kimentése a legkevésbé, de a közmunka is valami tökéletes ellentéte lett egy szociális intézkedésnek – viszont kiváló fegyver választások előtt. Ha ugyanis az a kevés közmunka sincs, akkor családok halnak éhen, így aztán könnyű is a kiszolgáltatott helyzetben lévőket arra szavaztatni, akire épp tetszik.

No, de jöjjön a migráncsozás (vesd össze: bográcsozás), mint népi tánc, mert nyakunkon az EP-választások!

„Európa nyugati fele évekkel ezelőtt belevágott egy kísérletbe. A nagy nyugati országok megpróbálnak létrehozni egy vegyes civilizációt, úgy gondolják, hogy a keresztény Európából legyen keresztény–muszlim Európa.”

Ezt meg hol tetszett olvasni? Ilyent soha, senki sem mondott.

„Közép-Európa ellenben úgy döntött, hogy ebbe a kísérletbe bele sem kezd, mert a kockázatok rendkívül nagyok. Nem akarjuk, hogy kevert népesség lakja az országainkat, ezért védjük a határainkat, és ellenezzük a bevándorlást. Mindenki láthatja, hogy a nyugatiak ezt a döntésünket nem tartják tiszteletben. Próbálják ránk kényszeríteni az akaratukat. A magyar ellenzéket eszközként használják. Soros György és hálózatai nem tűrik el, hogy Közép-Európa kimaradjon az ő nagy társadalomalakító kísérletükből, és magyarországi megbízottjaikat a nemzetközi akcióik logikája szerint mozgatják.”

Orbán úr, szólíthatom a jövőben Közép-Európának? Mert maga döntött így leginkább, nem más, főleg nem egy földrajzi egység, mellyel ön sajnálatos módon azonosnak véli magát. Erre ma már kiváló terápiák léteznek. Csak szedni kell a gyógyszert, kérem, nem kihagyni egyszer sem. Persze Soros Györgyöt nem lehetett kihagyni, ahogy az egész képtelen összeesküvés-elméletet sem: ne adja fel, uram, lehet, hogy még gyógyítható! De magának is akarnia kell a gyógyulást, az igaz.

„Ebben a küzdelemben lesz fontos mérföldkő az európai parlamenti választás, ekkor mérik össze az erejüket a keresztény Európát védelmező, illetve a bevándorláspárti politikai erők. Ismét kialakul az a történelmi helyzet, hogy Magyarország nemcsak önmagáért, hanem egyben a keresztény Európáért is küzd. A magyar kormány nem fog változtatni a politikáján, Magyarországot továbbra is meg fogjuk védeni.”

Persze, innen fúj a szél, ez már a jövő évi EP-választások kampányának része, így, a karácsonyi ünnepek alkalmából. Azért annak nem adnék túl komoly esélyt, hogy maga és néhány társa képesek lesznek átalakítani az Európai Uniót államszövetségből nemzetállamok laza körévé, pedig ez a be nem vallott céljuk: az autonóm nemzetállamokban ugyanis sokkal zavartalanabbul és gátlástalanabbul lehetne gyakorolni a hatalmat, és ha megszűnik az utazás szabadsága, emigrálni sem lehet majd a kis választófejedelmek, zsarnokok elől, szóval én azt elhiszem, hogy maga feltalálta a Német-Római Birodalmat, csak az a helyzet, hogy annak idején ezt az államalakulatot nem véletlenül hagyták abba.

Azonban most jön csak a feketeleves. Nagyot kell ugornunk a szövegben, de ez a lényeg.

„Persze, lesznek választások 2019-ben, de a mi horizontunk 2030. Nyolc év közös munkájának eredményeképpen új korszak előtt állunk, és hiszek abban, hogy nemcsak megindultunk, de meg is érkezünk. Magyarország a huszadik századot elvesztette, de a huszonegyediket meg akarjuk nyerni. A múlt század elvette tőlünk az önbecsülésünket, a jómódot, az alkotóerőt, és elvette tőlünk a nemzeti egységet. Ezt most mind vissza akarjuk venni. És ez 2030-ra maradéktalanul sikerülhet is. A magyarok száz év magánya a Kárpát-medencében most véget ér.”

Hát, legalább megmondta.

2030-ban még győzni akarnak, tehát még legalább tizenhat évig kíván uralkodni. Az nekem sok idő, kérem, én akkor 67 éves leszek. De azért megkérdezném: hogy a bánatos csodába lehet ennyire biztos még három választási győzelemben? Csak úgy, hogy vagy választások nem lesznek, vagy ha lesznek, nem lesznek demokratikusak. Különben így beszélni olyan, mintha előleget vennék fel a lottó ötösre.

Tehát ez Orbán Viktor karácsonyi ajándéka. Hogy bejelenti: még tizenhat évig ül a nyakunkon.

Nem kétlem, hogy ő maga ennek nagyon örül.

Mi már kevésbé.

De láttunk már ezer évre kovácsolt birodalmakat pár év alatt romba dőlni, örökösnek szánt rendszereket csődbe jutni, feloszlani: szóval, van remény.

Viszont jó tudni, milyen jövőt szán nekünk ez a magabiztos ember.

És eszerint szavazni majd.

Akár az EP-választásokon is.

Elnézést, nem akartam elrontani a karácsonyt.

Bár, tulajdonképpen nem is én rontottam el, hanem a miniszterelnök.

Azért kellemes ünnepeket…

Karácsony Gergellyel beszélgettek a Belvárosi Liberálisok

0

Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd frissen újraválasztott társelnökével, Zugló polgármesterével beszélgettek kedd este a Belvárosi Liberális Klubban, a budapesti Firkász Étteremben.

Karácsony szerint az ellenzék nagy problémája, hogy a tányércsörgésük kihallatszik. A kihallatszó hangok nem segítik az ügyüket. Úgy vélte, az eredmények a lényeg, a viták nem a nyilvánosságra tartoznak. Ezek demoralizálják az ellenzéket. Hozzátette: ugyanakkor az ellenzéki együttműködések sohasem problémamentesek.

A tavaszi miniszterelnök-jelöltségéről Karácsony elmondta, hogy Botka László visszalépése után fel kellett volna gyorsítani a miniszterelnök-jelöltségét. Akkoriban azt gondolta, hogy a koordinált indulás marhaság, a baloldali pártoknak közös listán kell indulnia, amelyet ő vezet. Véleménye szerint, ha akkor közös lista van, akkor most nincs kétharmad. Szerinte a Demokratikus Koalíció is hibázott ebben. Vagyis szerinte tíz körzettel többet nyerhetett volna a baloldal tavasszal.

Karácsony beszélt az elmaradt baloldali vidéki mozgósításról is. Úgy vélte, az elmúlt időszakban nem sikerült helyreállítani ezt. Továbbá nem látja ennek a választási rendszernek az alternatíváját, ebben kell tudni győzniük. Szerinte a hibrid rezsimek csak nagyon szervezett ellenzékkel dőlnek meg. Ebben nem segítenek a baloldalnak, hogy a vidéki szervezetek megkoptak, a Jobbik felé húztak. Véleménye szerint a baloldalnak ezt a vidéki hálózatot újra kell építenie.

Az EP-választásokról elmondta, hogy nem gondolja azt, hogy az ellenzék ne szerezne mandátumot. Legyen az a baloldal célja, hogy a mandátumok többsége ne legyen a Fideszé – jelentette ki. Második célként az MSZP-P szövetség bővítését nevezete meg, hogy ez legyen a második legerősebb lista. Elmondta azt is, hogy Hadházy Ákossal ás Márki-Zay Péterrel potenciális partnerként számolnak. Szerinte van reális esély arra, hogy potenciális partnerek legyenek. Karácsonynak vannak tervei, hogy egy európai Magyarország ügyében együttműködjenek. Továbbá, hogy a kibővült MSZP-P szövetség legyen a legerősebb szövetség.

Szerinte sok párt becsapta egymást és a választóit, össze kell tudni fogniuk. Ebben a civilek is nagy hajtóerők lennének. Az EP-lista vezetéséről el mondta, hogy még nem kérték fel arra, hogy vezesse azt. Amire még nem kérték fel, nem tud vállalkozni. Az előválasztással kapcsolatban kijelentette, hogy nagyon-nagy híve annak. Ha az előválasztás részleteiben sikerül megállapodni, ő is és reményei szerint Puzsér Róbert is el fog rajta indulni.

Víz Ági

Erősödnek a populisták Németországban

0

Minden harmadik német kész arra, hogy szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali populista pártra szavazzon – derül ki a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ most közzétett tanulmánya. A Populista Barométer a centrum gyengülését jelzi.

Már a tavaly őszi választások is a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták minden korábbinál gyengébb eredményeit mutatták, most ez még tovább csökkent négy százalékkal.

Mindössze a németek egyharmada kíván a centrum pártokra szavazni.

Ráadásul a centrum szavazóinak 13%-a nem zárja ki azt sem, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland pártra szavaz. A populisták a trójai faló szerepét játsszák a centrumban. Népszerű jelszavaikkal olyan rétegeket is elérnek, amelyek eddig centristának tartották magukat.

Teszt lesz az októberi választás Bajorországban, ahol a CSU valószínűleg elveszíti többségét. Előretörnek viszont a zöldek, akik 17%-ra számíthatnak, és a közszolgálati Deutsche Welle szerint koalíciót alkothatnak a CSU-val, hogy megakadályozzák az AfD bekerülését a hatalomba.

Ahogy a kereszténydemokraták és a keresztényszociálisok szavazókat veszítenek jobbra, úgy a szociáldemokraták balról néznek szembe fenyegetéssel.

Előretör a Linke, az egykori kommunista párt utóda és a zöldek, akik nem voltak hajlandóak koalícióra lépni Angela Merkellel.

Mit tehet a centrum, hogy ne folytatódjon szavazó táborának a lemorzsolódása? Mindenekelőtt szociális intézkedéseket hozhat – javasolja a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ tanulmánya. Sok szavazó hiányolja a szociális lakásokat. Felróják a kormánynak ezeknek a hiányát illetve azt, hogy miért a migránsok kapják meg részben ezeket. Az adórendszer változtatását is javasolja a tanulmány, mondván: túlságosan is megnőttek a társadalmi különbségek az elmúlt években Németországban. Ezt kifogásolják a bérből és fizetésből élők, akik eddig jórészt a centrumra szavaztak, de most a szélsőségek felé tájékozódnak.

Mi lesz Európával?

A populizmus a legtöbb uniós államban Európa-ellenes. Jól látszott ez a Brexit-népszavazáson Nagy Britanniában, vagy a legutóbbi választásokon Olaszországban vagy Magyarországon.

Németországban ezzel ellentétben a többség továbbra is kitart Európa mellett. Németország európai vezető szerepét helyesnek tartják.

Vannak szuverenista követelések, de ezek nem annyira Brüsszel, hanem inkább Washington vagy Peking ellen irányulnak. Az Európai Uniótól a németek az európai érdekek határozottabb képviseletét várják el. Fel van adva tehát a lecke Angela Merkel kancellárnak, akinek centrista kormánya mind kisebb szavazói támogatásra számíthat. A populisták nagy előnye, hogy bírálhatnak anélkül, hogy különösebben kézzelfogható alternatívákat megfogalmaznának. A jövő évi Európa parlamenti választások ebből a szempontból különösen kritikus lehet, mert könnyen összejöhet egy olyan parlament, amely döntésképtelennek bizonyul az Európai Unió számára döntő fontosságú kérdésekben.

Ez már az EP kampány, közpénzből?

Magyarországot azért akarják elítélni, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy a mi hazánk nem lesz bevándorló ország – állította Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében és ezt sulykolja abban a video-üzenetben is, ami a kormány facebook oldalán elsőként megjelent a Sargentini-jelentés állítólagos hazugságainak cáfolatára beharangozott kampányban. Jönnek a kormánypropaganda tévé-, rádió- és internetes hirdetések, számolatlanul a közpénzből. Vagy ez már az EP kampány is?

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány nemcsak érvénytelennek tartja az Európai parlament szavazásának eredményét, hanem meg is támadja azt az Európai Bíróság előtt, itthon pedig hirdetési kampányt indít a jelentés állításainak cáfolatára. A kormány közeli Magyar Idők szerint a kampánnyal a kormány célja, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés egyértelműen hazugságokon alapul, az Európai Parlament pedig szabálytalanul szavazta meg. A kormány szerint a nyilvánvalóan politikai indíttatású jelentés az EP baloldali-liberális berkeinek bevándorláspárti támadása a következetesen bevándorlás–ellenes magyar kormány ellen, ezért

meg kell ragadnia minden eszközt, hogy a nép számára bebizonyítsa: a kormány nem enged a politikai nyomásnak.

A magyar jogállamiságot 37 pontban bíráló dokumentum csak „mondvacsinált” indoka a jelentésnek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében –  hiszen a vádakat több mint százoldalas válaszban tételesen cáfolták. (Igaz, a dokumentumot valamiért csak az utolsó pillanatban adták át az EP képviselőknek, így a vita előtt nem tudták elolvasni sem…

A lényeg, hogy 2019 májusában EP választások lesznek, s Orbán Viktornak korántsem mindegy, hogy a Fidesznek hány képviselője és mekkora frakciója lesz az Európai Parlamentben. Kérdéses, hogy a jelenlegi Európai Néppárt összetétele – amely kétségtelen kétharmaddal megszavazta a Sargentini-jelentést -,  hogyan változik: a FIDESZ kiszorul-e belőle a szélsőjobbra, vagy marad néppárti? S ez mekkora szerepet, mozgásteret  biztosít majd Orbán Viktornak?

A kormánynak ezért fontos az európai parlamenti választás, és jól tudja, hogy itthon biztosan csak a migrációval való fenyegetéssel tud erősíteni.

Politikai elemzők úgy vélik, súlyos presztízsveszteséget is jelentő kudarcot a magyar kormány kommunikációs eszközökkel próbálja elfedni és alternatív valósággal igyekszik megmagyarázni a hazai közönségnek a történteket:

Sajtóinformációk szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) nettó 5 milliárd 905 milliárd forintos megbízást adott két kormány közeli cégnek (New Land Media Kft. ; Lounge Design Szolgáltató Kft. ;forrás: Népszava, 24.hu. )

A megbízás konkrét tartalma ugyan még nem ismert, a dokumentáció szerint “az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására” szól. Mivel a megfogalmazást eddig a plakátkampányokra használták, ki lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel az új kampányról van szó.

A Független Hírügynökség a részletekkel kapcsolatban kérdésekkel fordult a Miniszterelnökséghez, várjuk a válaszaikat.

Az induló újabb kampányról megkérdeztük Lattmann Tamás nemzetközi jogász véleményét, aki megerősítette, hogy az alternatív valóság kommunikációjával operál.

A kormány szempontjából politikailag teljesen logikus lépés, hogy a Sargentini-jelentést finoman fogalmazva politikai szűrőn át, konkrétan hazudozáson keresztül tálalják. Már Orbán Viktor Európai Parlamentben elmondott beszéde is erre volt felépítve, nem véletlen, hogy ez jelent meg az első videóüzenetben is. Teljesen világos, hogy a Sargentini-jelentés a lényegre törő és a kormányt változtatásra késztető, elemző szakmai viták helyett a szokásos Orbán Viktor féle PR kormányzás eszközévé vált – hangsúlyozta.

Véleménye szerint a kormány ezt a továbbiakban is ebbe az irányba, a migráció-ellenes propaganda felé tolja, ahelyett, hogy a jogos bírálatokkal foglalkozna. A 7-es cikk szerinti eljárás most először indul Magyarország és Lengyelország ellen, tehát

nincs az unióban példa arra, hogy egy ilyen eljárásra miként reagál helyesen egy tagország.

Ez most mindenki számára új terep, hiszen az Európa Tanács eljárására sincs még precedens, sőt, elég általános a szabályozás, nem tudunk konkrét részleteket arról, hogyan is zajlik majd. Nem tisztázott például az, hogy a tagállam részvétele kötelező-e az eljárásban? – mutatott rá.

A hazai kampányról szólva Lattmann Tamás hangsúlyozta: nem tiltja semmi, hogy a kormány ehhez az eszközhöz nyúljon, de ha a következő kérdés az, hogy a folyamatos hazudozást tiltott-e a politikai kampányban, az már nem az EP-kampány, hanem általában a politikával kapcsolatos jogos felvetés. A magyar joggyakorlatban még nem foglalkozott senki azzal, hogy valaki össze-vissza hazudozik-e a kampányában, vagy sem – tette hozzá.

A nemzetközi jogász egyetért azzal, hogy

a Fidesz számára az EP kampány kiemelkedően fontos, korántsem mindegy, hogy a 22 parlamenti mandátumból hányat tud megszerezni, és minél többet, annál erősebb lesz a pozíciója.

Kitért arra, hogy ha az Európai Parlamentbe, az Európai Néppártba a Fidesz által bekerül az eddig csak az „euro-hazug” szélsőjobb, vagy euroszkeptikus pártok által használt populista politikai kommunikáció, ami az USA-ban Trump amerikai elnök megválasztásához vezetett, és sodródik az elfogadás felé, az egész európai politikai kommunikációra kihathat, sőt, meg is változtathatja az eddig kialakult PC stílust. Ha lesz egy élő példa, hogy meg lehet csinálni, biztosan lesznek követői is.  Az biztos, hogy a hazai EP –kampányban ezt a kommunikációt látjuk majd, és látjuk már most is, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ami elkezdődött, ugyanarról szól.

Orbán szívességet tett Macronnak

0

Legalábbis ezt írja a Libération című francia lap, amely szerint a francia elnök jól járt azzal, hogy a magyar kormányfő a bevándorláspárti erők vezetőjének nevezte.

A Libération szerint a populistákkal szemben Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió bajnoka akar lenni, és a belpolitikai problémák miatti nehéz szezonkezdésben elégedetten könyvelheti el, hogy a magyar miniszterelnök őt jelölte meg ellenfeleként.

A lap úgy fogalmaz:

“Emmanuel Macron nem remélhetett volna jobb reklámot a hosszú és nehéz harchoz, amelyet irányítani szeretne a nacionalisták ellen.”

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint 7 százalékkal csökkent május óta a kormányzó Köztársaság Lendületben párt támogatása, de még így is Macron pártja a legnépszerűbb Franciaországban, a szavazatok 20 százalékára számíthat.

A lap szerint Macron ezért is idézi gyakran Orbán vádját, a francia elnöki hivatal pedig azt hangsúlyozza, hogy azért lesz sorsdöntő a májusi választás, mert

“a populisták által megrengetett EU jövője múlik rajta”.

A Libération azt írja: Macron számára “a választás kivételes alkalom lesz arra, hogy bebizonyítsa:  a progresszív erők összefogásának köszönhetően a hagyományos jobb- és baloldali törésvonal meghaladottsága nem lejáratott délibáb”.

A francia elnök azt a földrengésszerű változást akarja megismételni az Európai Parlamentben, amelyet tavaly júniusban a francia nemzetgyűlésben előidézett. Ez pedig a jobboldal szétrobbantásával történhet, amelyet mindenhol az Európa-barát liberális szárny és az euroszkeptikus retorikára fogékonyabb szuverenista, nem ritkán populista mozgalmak közti széthúzás jellemez – írja a lap.

Macron dolgát a Libération szerint megnehezíti, hogy ez a helyzet Angela Merkelnek megfelel, és a francia elnök kényelmetlen helyzetbe kerül, ha a haladáspártiak táborát a német kancellárral szemben kell létrehoznia, akit a legfőbb szövetségesének szeretne tudni.

Közös uniópárti EP-választási listát szeretnének a Liberálisok

Egy általuk készíttetett közvélemény-kutatás szerint ezt a lakosság 44 százaléka támogatná is.

A reprezentatív felmérést a Závecz Research végezte el a Magyar Liberális Párt megrendelésére, ezer ember személyes megkérdezésével, május első hetében.

Forrás: Závecz Research

Mint a Független Hírügynökség által megszerzett felmérésből kiderül, 44 százalék támogatna egy ilyen közös listát, 36 százalék viszont nem.

A különböző jellemzőket nézve az is kiderül, hogy

a fiatalabbak inkább támogatnák:

a 39 év alattiak 48 százaléka mondta ezt, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak 33 százaléka.

Forrás: Závecz Research

Az is kiderült, hogy az aktívan dolgozók, illetve a budapestiek között magas az ötlet támogatottsága.

Forrás: Závecz Research

A pártpreferenciákat nézve nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók túlnyomó többsége elutasítja az ötletet, a Jobbik, az MSZP és a DK támogatói között viszont 80 százalék fölött van a támogatottsága, az LMP-nél pedig 70 százalékos.

Forrás: Závecz Research

Mint Sermer Ádám, a Liberálisok politikusa a Független Hírügynökségnek elmondta, azért készíttették a felmérést, mert látva az április 8-ai eredményeket elkezdtek azon gondolkodni, hogy mit rontottak el, és arra jutottak, hogy

problémát jelentett az egymással versengő listák jelenléte.

Mint mondta, át kell az egészet gondolni, egységesebb rendszerre van szükség, olyanra, amelyen két pólus áll szemben egymással: egy uniópárti és az EU-ellenes kormány. Ez lehet az a közös ideológiai nevező a Liberálisok szerint, amelyen alapulhat egy ilyen együttműködés.

Ezt elősegítheti, hogy az EP-választáson csak listás szavazás van, ráadásul a mandátumot szerzett képviselők közül mindenki eldöntheti majd, hogy az Európai Parlamentben melyik frakcióba ül be.

Sermer Ádám
Fotó: Facebook / Liberálisok

Sermer Ádám szerint az együttműködést ezúttal időben el kell majd kezdeni, és az ezt forszírozó tömegtüntetésekre utalva azt mondta: így majd „meg lehet mutatni, mi vagyunk a többség”.

Arról is beszélt, hogy

csak bízni tudnak abban, hogy mindenki tanult a parlamenti választásból,

és megérti, hogy konstruktív hozzáállásra van szükség. Mint mondta, nem ők hívnák meg a pártokat, hanem mindenki eldönthetné, hajlandó-e egy ilyen uniópárti együttműködéshez csatlakozni – amelyben a Jobbiknak is helye lehet, ha hihetővé válik a változás, hogy most már EU-pártiak. Ahogy Sermer Ádám fogalmazott: sok mindent meg kell magyarázniuk, de ezt nyitottan kell fogadni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK