Összesen 22 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Pak Kunhje ex elnököt korrupció és hatalommal való visszaélés miatt. A jobboldali ex államfőnek most baloldali ellenfele adott amnesztiát leromlott egészségi állapota miatt. A 69 éves elnök asszonyon több műtétet is végrehajtottak a börtönkórházban.
Mun Dzsein dél-koreai elnök döntése azzal is összefügg, hogy jövő tavasszal választást tartanak az országban: a jobb és a baloldal esélyei nagyjából hasonlóak. A baloldali elnök amnesztia rendelete a baloldali liberális mozgalomnak kedvezhet hiszen egyrészt nagylelkűséget mutat, másrészt pedig felidézi a kacifántos korrupciós rendszert, amely sok tekintetben ismerősnek tűnhet.
A nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere
Az erősen jobboldali elnökasszony, aki egyébként a diktátor, Pak Csonghi lánya, a nemzeti tőke támogatását hirdette meg célul amikor hatalomra jutott a Kék Házban Szöulban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a vállalkozók befizettek jelentős összeget egy titkos alapba, amelyből az elnökasszony mozgalmát pénzelték. Egy szekta vezér, akit Sámánasszonynak nevezett el a dél-koreai sajtó intézte az alap illegális pénzügyeit. A két nő szoros barátsága eredményes politikai-pénzügyi és vallási együttműködés volt. Csakhogy kezdtek lebukni a vállalkozók: még a Samsung vezére is börtönbe jutott korrupcióért.
A sajtó pergő tűzében kártyavárként omlott össze a nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere.
Végül az alkotmánybíróság megfosztotta elnöki tisztétől Pak asszonyt, akinek ezek után a bíróság előtt kellett számot adnia a korrupciós piramisról. 22 évre ítélték, és ebből ötöt le is ült. Bukásának nemcsak belpolitikai jelentősége volt hiszen a baloldali liberális elnök megkezdte a közeledést Észak Koreához. Abban is szerepet játszott, hogy Trump elnök tárgyalt Kim Dzsong un-nal, sőt egy pillanatra Panmindzsonban rálépett Észak Korea földjére.
Szépen csendben Szöulban és Phenjanban előkészítették a békeszerződést, amely véget vetne hivatalosan is a háborúnak, amely 1950-ben kezdődött meg a koreai félszigeten. 1953 óta fegyverszünet van, de békeszerződés még nincs. Ezt érheti el a baloldali liberális elnök, aki amnesztiát adott korrupt elődjének, hogy ezzel javítsa esélyeit a jövő évi választásokon Dél Koreában.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió után Dél-Korea is sürgősségi használatra jóváhagyta a Pfizer Covid-19 az első olyan tabletta alkalmazását, amelyet a koronavírus tüneteinek kezelésére hagytak jóvá.
A Paxlovid kezelés „diverzifikálja a vírus kezelési módjait”, és várhatóan „megakadályozza a betegek egészségi állapotának súlyos romlását”.
A gyógyszerkészletek január közepén érkeznek meg az országba.
A minisztérium bejelentése azután érkezett, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Pfizer nagy kockázatú betegek számára készült tablettáját, amelyet a múlt héten engedélyeztek a 12 éves és idősebb betegek számára. Az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezte a tabletta használatát a magas kockázatú felnőttek részére. Korábban a Pfizer hozzárult, hogy a későbbiekben a Paxlovidot a világ 95 országában gyárthassák.
Úgy tűnik, hogy a Paxlovid lényegesen hatékonyabb, mint a Merck hasonló, molnupiravir nevű vírusellenes tablettája, amelyet az FDA tanácsadói csak nagyon szűk körben ajánlottak sürgősségi használatra.
A Pfizer jövőre 120 millió Paxlovid kezelést tervez legyártani.
A cég jelezte, hogy a tabletta hatásos az Omicron változat ellen is.
Dél-Koreában a napi megbetegedések száma elérte a 8000-es rekordot, majd hétfőn 4207 új megbetegedésre esett vissza, ami közel három hete a legalacsonyabb. A csökkenés nem sokkal azután következett be, hogy a kormány visszaállította a társadalmi távolságtartást és a korlátozott nyitvatartási időt.
Az Oxfordi Egyetemen működő Our World in Data Project szerint az ország lakosságának 82 százalékát teljesen beoltották.
Kim Ir Szen 1945-ben a szovjet csapatokkal érkezett meg a koreai félszigetre, amelyet az USA és a Szovjetunió kettéosztott. Az északi rész a kommunistáké lett. Sztálin Kim Ir Szen-t jelölte ki vezetőnek. A dinasztia azóta is mindenható uralkodói az országnak.
Kim Ir Szen fiatalabbik öccse, a most elhunyt, Kim Jong Dzsu bátyja uralkodása idejében fontos tisztségeket töltött be. Tagja volt a Politikai Bizottságnak, és egy időben vezette a kommunista párt személyzeti osztályát. Aztán amikor Kim Ir Szen kinevezte a fiát, a Szovjetunióban született Kim Dzsong Il-t trónörökösnek, az öccs karrierje megindult lefelé. A hatalom második vonalában élt mint a semmiről sem döntő parlament egyik alelnöke. A családra nem jellemző módon 101 évet élt.
Őssejt kezelések
Kínai mintára Észak Koreában is őssejt kezelést kapnak az öregedő vezető elvtársak. Ez nem tesz csodát: a dinasztia második tagja, Kim Dzsong Il viszonylag fiatalon meghalt szívrohamban. Rémes egészségi állapotban volt, súlyos cukor betegsége és alkoholizmusa miatt. Fia, a jelenlegi diktátor, Kim Dzsong Un sem egészséges. Nyilvánvalóan túlsúlyos és állítólag még mindig a Covid vírus szövődményeivel küszködik – bár hivatalosan a vírus nem jutott be Észak Koreába.
Akinek viszont nincsen különösebb egészségi problémája, az elérheti a 101-ik életévét is. Ez annál is jelentősebb eredménynek számít mert Kim Jong Dzsu fiatalkorában a sztálini Szovjetunióban élt, ahol az élet minősége még a káderek között sem volt lenyűgözően magas.
Lesz-e negyedik tagja a Kim dinasztiának?
A nemzeti kommunista rendszer jelenlegi uralkodója még fiatal, de szemmel láthatóan egészségi problémákkal küszködik. Egyszer sírvafakadt a nyilvánosság előtt, és bocsánatot kért népétől. Egy kőkemény diktatúrában ezt általában a gyengeség jelének tekintik.
Különösen egy olyan országban, amely a második nagy éhezési hullámmal néz szembe.
Az első a kilencvenes években több tízezer ember halálát követelte. Akkor azzal magyarázták a tömeges éhezést, hogy megbukott a Szovjetunió, amely támogatta Észak Koreát. Most azzal indokolják, hogy Észak Koreát hermetikusan el kell zárni a világtól a Covid járvány miatt.
Valójában Észak Koreában mindmáig hadikommunista gazdálkodás folyik: mindent a fegyveres erők kapnak meg. A parasztok egyáltalán nem érdekeltek a gazdálkodásban: siralmas életszínvonaluk egyáltalán nem függ az elért termés eredményektől. Kína reformokat javasolt az ifjú diktátornak, aki cserébe megölette Peking emberét a phenjani vezetésben.
A hadiállapot Dél Koreával viszont véget érhet, mert hála a szöuli diplomáciának megszülethet a békeszerződés. A BBC szerint Mun Dzsein dél-koreai elnök bejelentette, a két Korea, az Egyesült Államok és Kína elviekben megegyeztek abban, hogy hivatalosan is kinyilvánítják a koreai háború befejezését. A koreai háború 1950-től 1953-ig között tartott, és fegyverszünettel ért véget. A békeszerződés normalizálhatná a két Korea kapcsolatát. Kim Dzsong Un az ifjú diktátor most azt mérlegeli: a normalizálódó viszony Dél Koreával nem ássa-e alá a nemzeti kommunista diktatúrát, amely a Kim dinasztia uralmát jelenti Észak Koreában háromnegyed évszázada.
Észak Korea fura ura előléptette 34 éves húgát, aki ezentúl a legfontosabb állami testület nevében nyilatkozhat. Kim Jodzsong a fontos nemzetközi tárgyalásokon mindig ott állt bátyja mögött.
Olykor meg is előzte őt: az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim család első olyan tagja volt, aki Dél Korea földjére tette a lábát. Így készítette elő a két Korea vezetőinek csúcstalálkozóját. Jelenleg Kim Jodzsong Észak Korea propaganda főnöke és a diktátor „szóvivője”. Amikor Kim Dzsong un valamilyen oknál fogva eltűnik a nyilvánosság elől, akkor a külvilág a húgát lesi, hátha megtud valamit a diktátor állapotáról. Ez általában hiú remény, mert Észak Koreában a Kim család ügyei szigorúan őrzött államtitkok. Aki fecseg,meghal. A diktátor nagynénjének férje, aki egyben Kim Dzsong un mentora is volt, a kivégző osztag előtt végezte életét, mert Pekingben kissé túl sokat árult el a hatalom belső ügyeiről a nagy kínai szövetségesnek.
Észak Korea felértékelődött
Az Egyesült Államok létrehozta a Quad szövetséget Kína bekerítésére, de ebben Dél Korea nem vesz részt. Épp ezért Kim Jodzsong jelezte: készek találkozni a dél-koreai elnökkel persze nem feltételek nélkül. Közben viszont háborús tervekkel vádolta meg Washingtont. Ez azért érdekes, mert a diktátor húga szerepet játszott abban, hogy létrejöjjön a csúcstalálkozó Trump ex elnökkel Szingapúrban. Bátyjával együtt megtette a 60 órás vonat utat Hanoiba, ahol végül nem sikerült megállapodni Donald Trumppal. Kiderült, hogy csak PR eseményről volt szó, amely Trump belpolitikai érdekeit szolgálta.
Amíg jók voltak Peking és Washington kapcsolatai addig a kínaiak mérsékelni próbálták a duci diktátort, aki rendszeresen háborúval fenyegette az Egyesült Államokat. Most viszont az észak-koreai ballisztikus rakéták, amelyek nukleáris robbanófejet is tudnak az USA fölé szállítani, felértékelődtek. Nemrég hiperszonikus rakétát próbáltak ki Észak Koreában – emlékeztet a CNN, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a fegyverkezési program eddigi katonai vezetőjét kitették az Államtanácsból. Helyét épp az a Pak tábornok foglalta el, aki felelős a hiperszonikus rakétáért Észak Koreában.
Állhat-e nő a militarista dinasztia élén?
Erről vitatkoznak a szakértők Kim Jodzsong előléptetése kapcsán. A diktátor ugyanis gyakran tűnik el a nyilvánosság elől, és ilyenkor felröppennek a találgatások az egészségi állapotáról. A dél-koreai hírszerzés szerint a diktátor húga de facto a rendszer második embere függetlenül attól, hogy épp milyen állami vagy párt tisztséget tölt be. Dél Koreában azt gondolják, hogy Kim Jodzsong intézi a legfontosabb diplomáciai ügyeket is: a két Korea közötti viszonyt illetve az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatot.
A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy Észak Koreában nem mindenki örül Kim Jodzsong gyors karrierjének: az év elején kitették a kormányzó párt nagyhatalmú politikai bizottságából, ahol csak póttag volt. Ez a büntetés állítólag azért érte, mert az ő parancsára robbantották fel a két Korea összekötő irodáját Keszon városában. Most a diktátor közölte, hogy visszaállítják a kommunikációt a két Korea között.
A dél-koreai hírszerzés nem hisz abban, hogy a diktátor húga második emberből első lehet. Hiába tagja a mindenható dinasztiának, de a tábornokok nem fogadnának el egy nőt a parancsnoki poszton, ahol Észak Koreában 1945 óta egy Kim családból származó férfi áll.
„A hazai jobboldali blokk szilárdságát az fogja bizonyítani amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturálissá válik” – írja Békés Márton, a XXI-ik Század Intézet igazgatója az Origo portálon.
Orbán egyik fő ideológusa Antonio Gramscira hivatkozik, az Olasz Kommunista Párt vezérére, aki Mussolini börtönében írta meg hegemónia elméletét. Eszerint hosszú távon az nyeri meg a politikai küzdelmet, aki a saját gondolkodás módját a társadalom legnagyobb részére tudja kiterjeszteni és megtartani. Ebben az Olasz Kommunista Párt különösen sikeres volt: 1945 után a nyugati világ legerősebb kommunista pártjává vált, amely csak azért nem került hatalomra, mert az USA azt megakadályozta. 1990 után nevet váltott, de továbbra is igen befolyásos Olaszországban, melynek több miniszterelnököt is adott.
A jó kormányzás konszenzus keresés
Ez Antonio Gramsci tétele, és Békés Márton szerint Orbán Viktor ezt valósítja meg amikor külső ellenséget határoz meg, mellyel szemben az ország népét egyesíti.
A hegemónia a tartósan megszervezett konszenzus
Ez Gramsci következő tétele, és Orbán Viktor törekvése épp az, hogy ily módon tegye örökéletűvé a nemzeti együttműködés rendszerét. Az olasz kommunista gondolkodó szerint csakis akkor lehet egy rendszer tartós, ha a vezetők és a nép között folyamatos párbeszéd zajlik, és az emberek többsége jóváhagyja a vezetők politikáját. Vagyis az állam vezet, de konszenzus alapján. Ez a hegemónia, amely a tartós uralom receptje – Gramsci szerint. Békés Márton szerint ezt követi Orbán Viktor is. Aki épp ezért kívánja bedarálni a kulturális szférát, hogy átformálja az emberek gondolkodását: a színházban is azt hallják, amit az állami fórumokon.
Ha a nemzeti együttműködés rendszere eléri ezt a kulturális hegemóniát, akkor Orbán megnyugodhat, mert elkészült az életműve – véli Békés Márton.
Mit ér a hegemónia a globális gazdaság perifériáján?
Észak Korea példája mutatja, hogy nem túlságosan sokat. Aki kimarad a globális rendszerből az tartós elmaradottságra ítéli az országot. Dél Korea viszont megmutatta, hogy ki lehet törni az elmaradottságból, de csak úgy, ha az ország modernizálását állítjuk a középpontba.
Olaszországnak és Magyarországnak pontosan ez nem sikerül már évtizedek óta, leszakadásuk a centrumhoz képest nem csökken hanem növekszik. Közben pedig a gazdaságilag ésszerű döntések tökéletesen népszerűtlenné válnak és fordítva.
A hegemónia elmélet a politikára koncentrál, de a huszonegyedik században ez jóval kevésbé érdekli az embereket mint korábban.
Az viszont annál inkább, hogy milyen életszínvonalat tudok teremteni a családomnak?
Ebben a tekintetben Európa periferikus nemzetei leszerepelnek: sem Olaszország sem Magyarország nem nyújtott elfogadható teljesítményt az elmúlt fél évszázadban miközben Dél Korea vagy Kína ugrásszerű növekedést produkált.
Ha pedig nincs gazdasági teljesítmény, akkor a kulturális hegemónia csakis arra jó, hogy elfedje egy történelmi kudarc reális következményét: az elmaradást a világtól.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer új rövid illetve közepes hatótávolságú rakétákat fejleszt ki, de ezeket tüzérségi fegyvereknek nevezi, hogy kijátssza az ENSZ határozatát, mely tiltja ezt Észak Korea számára. Az elmúlt időszakban több ilyen rakéta kísérletet is végrehajtottak Észak Koreában, és ezek aggodalmat váltottak ki Dél Koreában. A kísérleteknél, melyeken részt vett Kim Dzsong un is, mellette mindig Pak Dzsongcson tábornok volt látható. Ő eddigi a tüzérség parancsnoka volt. Most kinevezték a vezérkar főnökévé.
Nem veszélytelen poszt ez Észak Koreában: az első számú katonák közül többen a kivégző osztag előtt végezték, mert „elárulták a vezért”. A fiatal Kim Dzsong un állandóan tisztogatást folytat a tisztikarban, ahol a nála jóval idősebb főtisztek állandó bizonytalanságban élnek. Épp ez a diktátor célja, aki ily módon akarja biztosítani a hadsereg feltétlen lojalitását.
Trump elnök nemrég néhány percre átlépte a fegyverszüneti vonalat a két Korea határán. Felerősödött a remény, hogy hamarosan sor kerül újabb csúcstalálkozóra. Ehelyett USA – dél-koreai hadgyakorlatot tartanak, melyet Északon egy invázió előkészületeinek tekintenek. Azért is fejlesztik ki ezeket a taktikai rakéta fegyvereket, hogy megállítsanak egy ilyen esetleges támadást. Ha ezeket a taktikai rakétákat nukleáris robbanófejjel látják el, akkor azok beláthatatlan pusztítást okozhatnának a sűrűn lakott koreai félszigeten. Épp ezért ösztönzik tárgyalásokra Trumpot a dél-koreaiak. Az amerikai elnöknek jól jönne egy diplomáciai siker a választási kampány kellős közepén, de a tábornokai Washingtonban arra figyelmeztetik, hogy Észak Korea nem megbízható partner. Nem teljesíti az ígéreteit, és nem szereli le nukleáris és rakéta fegyverzetét. Erre Phenjanban azt válaszolják, hogy csakis akkor kerülhet sor a nukleáris fegyverzet megsemmisítésére, ha az USA párhuzamosan megszünteti azokat a büntető szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is elmaradott gazdaságát.
Dél koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le egy orosz harci gépre a Dokdo sziget közelében.
Szöul szerint az orosz gép megsértette az ország légterét, Moszkvában ezt cáfolják. Két orosz és két kínai katonai gép hajtott végre közös légi megfigyelő akciót Dél Korea parti vizei fölött. Katonai megfigyelők szerint a közös orosz-kínai akció kapcsolatban lehet azzal a tervezett nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal, mely ellen már Észak Korea hevesen tiltakozott.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer a háború főpróbájának nevezte a tervezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. A koreai háborúban /1950-1953/ Kína és a Szovjetunió Észak Korea szövetségese volt. Szovjet pilóták harcoltak a koreai légtérben miközben a kínaiak több mint egymillió „önkéntest” küldtek a kommunista rendszer támogatására Észak Koreába. Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét a harcok során Észak Koreában.
Japán tiltakozott Dél Koreánál, mivel az incidens Takesima sziget térségében zajlott ami Japán terület.
Kedden a dél-koreai külügyminisztérium berendelte az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt.
Négy ex-államfője él még az ötvenmilliós Dél Koreának, mind a négyet korrupció miatt bebörtönözték. Ezúttal Lee Myung-bak kapott 15 éves börtönbüntetést azért, mert – a többi között – hagyta, hogy a Samsung főnöke megvesztegesse. 13 milliárd von (több mint 12 milliárd forint) pénzbüntetést is kell fizetnie a börtönbe bevonuló ex elnöknek.
Soha ilyen sok szavazatot nem kapott még elnökjelölt, mint ahányat Lee Myung-bak 2007-ben. A sikeres üzletembertől azt várta az ország, hogy az élvonalba repíti Dél-Koreát. Ehelyett 2008-ban jött a nagy pénzügyi világválság, amely súlyos csapást mért Dél Koreára is.
A Samsung és más nagy cégek állami támogatást kértek és kaptak – természetesen nem ingyen.
A hivatalban levő elnök saját egykori cégét is állami pénzek segítségével mentette ki a bajból. Most ezért is kell fizetnie. Egy hete van a fellebbezésre az ítélet ellen.
Elődje Park Geun-hye (Pak Dzseunhi) asszony rosszabbul járt: ő 33 éves összbüntetést kapott korrupcióért. Dél Korea első elnökasszonya egész korrupciós hálózatot épített ki legjobb barátnője segítségével. A helyi sajtó csak sámánasszonynak nevezte a barátnőt, aki von-milliárdokat szedett be a nagy cégektől, amelyek jelentős állami támogatáshoz jutottak. Még két korábbi elnök kapott hosszas börtönbüntetést korrupció miatt. Ők le is ültek 2-2 évet, de szabadon engedték őket, jó magaviselet miatt. Ugyanez történt a Samsung főnökeivel is.
A jelenlegi elnök a korrupció elleni harcra helyezte a hangsúlyt a választási kampány idején, és ezzel nyert.
A dinamikusan fejlődő Dél-Koreában évtizedes szoros kapcsolat alakult ki a nagy cégek és a politikai elit között. A gazdaság olajozását sokáig természetes jelenségnek tekintették.
Ezen részben nemzetközi nyomásra változtattak: az Egyesült Államokban külföldi ügyekben is nyomozó ügyészség alakult. Másrészt a pénzügyi válság óta leállt az életszínvonal növekedése. Emiatt a közvélemény fokozódó kritikával figyeli az elit gyarapodását, miközben saját életkörülményei nem javulnak Dél Koreában.
koreai fesztivált hirdetett meg a MOM Kulturális Központ a tegnapi napra. Az állami intézmény hivatalos Facebook oldalán jelezhették a részvételi szándékukat a vendégek, a belépés ingyenes volt.
Mindazonáltal csak délután kettőig bírta a tömeget, a pocsék szervezést, azt, hogy a kultúrát egy magára hagyott kajagüm képviselte, a dzsuszak ételeket pedig a kínai kifőzdék színvonala alatt mozgó étkezdék, ahová többnyire el sem jutott a vendég a hatalmas tömeg miatt.
Vajon tévedek, mikor azt mondom, hogy mi, akik Koreában élünk, épp harcot folytatunk az eldobható, egyszer használatos poharak, evőeszközök, tányérok ellen? Ugye nem? Akkor miért gondoljuk azt, hogy más országokban nyugodtan használhatjuk ezeket?
Nem láttam a képeken „Junorit”, ami a dzsuszak elengedhetetlen része, láttam viszont magyar gyerekeket K-Pop csapatnak öltözve, más magyarokat, akik a koreai kalligráfiát mutatták be, és egy morcos szakácsot, aki épp olyan rizst lapátolt egyszer használatos sztiropol tálcába, amit itt nem enne meg senki. Attól tartok, hogy ez így, ebben a formában nem öregbítette Dél-Korea hírnevét.
Úgy hallottam, hogy este még volt egy séf bemutató, de azt már a legtöbben nem várták meg, nagyon sokan már a több órás várakozás közben feladták, és elmentek a helyszínről.
Szervezőt nemigen láttak a kint várakozók, csak biztonsági embereket, akik már dél körül nem engedtek be senkit, illetve annyi embert, amennyi kijött, miközben kint hideg volt, szakadt az eső, igen hosszú sorban várakoztak a látogatók.
Barátnőm gyermekei háromszor mentek vissza, mert nem jutottak ételhez, de mégis meg szerették volna szerezni mind a kilenc pecsétet, azaz meglátogatni mind a kilenc helyszínt, és részt venni a tombola sorsolásán. A pecsétek megszerzése nem sikerült, pedig náluk elszántabb fiatalok alig hiszem, hogy voltak, a kilencből mindössze hatot sikerült, és emiatt egész napjukat ott töltötték, miközben hazamentek enni, inni.
Sokan, nagyon sokan mentek oda vidékről, nem tudom, vajon a szervezők tisztában voltak-e azzal, mennyibe kerül a vonatjegy, és mekkora teher az a fiataloknak, vagy a szüleiknek, pláne, ha be sem jutnak a meghirdetett rendezvényre.
A minimum az lett volna, hogy a be nem jutottakat felírják, és kártalanítják, bocsánatot kérnek tőlük, és bejutási elsőbbséget biztosítanak a következő rendezvényre, persze, ha marad még valaki, aki ezek után el akar oda menni.
Dél-Korea rendkívül népszerű ma Magyarországon, azonban még néhány hasonló szervezésű esemény, és nem lesz az.
A Koreai Kulturális Intézetet közalkalmazottak működtetik, akik fizetést kapnak a munkájukért, az a dolguk, hogy népszerűsítsék a koreai kultúrát a tegnapi rendezvényekhez hasonlókkal, ám ez most nagy félresikerült.
Tudom, hogy sok Magyarországon élő koreai önkéntesen dolgozik, tanít ebben az intézményben, és megtesz minden tőle telhetőt, nem is nekik szól a kritika, hanem azoknak, akik a koreai állam pénzéből ezt a szégyenletes produkciót nyújtották Koreai Fesztivál címen.
Rosszul feldobott fehér lepedők, kínai nylonszatyrok az asztalokon, koreai ember még mutatóban is alig, egy rózsaszín hánbokba öltöztetett kislány, aki néha ráütött a dobjára, ez lenne a koreai kultúra, vajon így kéne ötezer év hozadékát népszerűsíteni Magyarországon, ahol a lakosság számához képest az egyik legnagyobb rajongótábora van Koreának?
Büszkén olvastam pár hónapja, hogy Európa második legnagyobb Kulturális Központja nyílik Budapesten. Tudom, hogy klubok vannak Pécsett, és más vidéki városokban is, ezeket jórészt a magyarok érdeklődése tartja fenn.
Itt, Koreában ha valaki, bárki, egy ilyen szervezettségű eseményt hozna létre, és közben olyanokat posztolna a Facebookon, hogy „sajnos már nem tudunk senkit beengedni”, miközben kilométeres sor várakozik a bejutásért, nos az másnap már ebben az országban nem lenne közalkalmazott.
Tudom jól, hogy sokan azt gondolják, azzal, hogy elmentek külföldre dolgozni, a golfozáson kívül nagyon mással nem kell foglalkozniuk, de ma már ez nem így van, kicsi lett a világ, egy ekkora kudarc híre másodpercek alatt ide is elér, és szégyenbe hoz bennünket is, akik fáradtságot, energiát, időt nem kímélve valóban népszerűsítjük a koreai kultúrát, tájékoztatunk a Koreai-félsziget aktuális politikai helyzetéről, miközben látjuk, hogy olyan emberek, akik soha nem jártak itt, és nem is fognak tudni megfizetni egy utat ide, szívből szurkolnak, hogy legyen béke, hogy mi, itt boldogabban éljünk. Ők azok, akik sorozatokat néznek, akik koreai történelmet, és nyelvet tanulnak, akik K-POP csapatoknak csápolnak, és olykor mégis eljutnak ide, hogy életük talán legmaradandóbb emlékeire tegyenek szert itt.
Kedves Szervezők!
Illene talán megtisztelni ezeket az embereket azzal, hogy ha már önök meghirdetnek egy ilyen fesztivált, azt épp olyan gondosan szervezzék meg, mintha az itt, Koreában lenne.
Esett az eső? Meg kellett volna nézni mit mond a meteorológiai előrejelzés.
Sokan jöttek?
Ez komolyan érv lehet egy koreainak, aki ötven millió másikkal él együtt a hazájában, sokkal kisebb területen?
Nincs pénz?
Ez esetben nem kell fesztivált szervezni, de az, amit önök műveltek, szégyen. Szégyen minden koreaira nézve, szégyen a koreai kultúra képviselőire nézve, szégyen a közalkalmazottakra, és szégyen ránk, akik itt élünk külföldiként, és valóban azon dolgozunk, hogy ennek az országnak nagy, és korrekt legyen az ismertsége, méltó a kultúra bemutatása.
Nem kell messzire menni, csak tessék a saját Facebook oldalukon elolvasni a hozzászólásokat, és válaszolni rájuk, bocsánatot kérni a méltatlan szervezésért, a sok csalódásért, amit az önök hanyag, színvonaltalan munkája eredményezett, amit itthon egészen biztosan nem mertek volna megengedni maguknak.
Vajon ha Japán szervez hasonlót, az is így sikerül?
Végül közlöm önökkel, hogy most sincs a központ Facebook oldalán még egy két soros bocsánatkérés sem, mintha minden a legnagyobb rendben ment volna, mintha a koreaiak így szerveznének minden eseményt.
Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.
Az ügyész eredetileg 30 év börtönt kért, végül az első fokú bíróság 24 évre és 18 milliárd von pénzbírságra ítélte áprilisban. Az ügyész viszont fellebbezett, és a szöuli törvényszék most úgy döntött, hogy Pak bűnlajstroma – vesztegetés, kényszerítés, hatalommal való visszaélés – súlyosabb büntetést követel.
Azóta egyébként
egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,
akkor kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt kellett bíróság elé állnia.
A 66 éves volt elnök mindent tagadott, most sem ment el az ítélethirdetésre, ahogy bojkottálta a korábbi tárgyalásokat is. Dél-Korea első elnöknője, az egykori diktátor, Pak Csong Hi lánya ugyanis politikai boszorkányüldözésnek tartja az eljárást.
Pedig 2017-ben alkotmányos vádeljárási folyamattal távolították el az elnöki székből. Előtte
többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,
miután kiderült, hogy semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott.
Csojt a sajtó sokszor egyszerűen csak sámánasszonynak nevezi, hiszen egy vallási szektát vezet. Ő kezelte azt a titkos kasszát is, amelybe a nagyvállalatoknak be kellett fizetni egy nagyobb összeget, ha el akartak valamit érni az elnöknél. Ebbe több óriáscég, például a Samsung vezetője is belebukott.
Pak bukásával komoly fordulat következett Dél-Koreában, ugyanis a baloldali Mun Dzse In került hatalomra, aki
sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.
Ennek is köszönhetően köszönhetően került sor a történelmi kézfogásra Kim Dzsong Unnal, akivel szeptemberben már harmadszor találkoznak majd, ezúttal Phenjanban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
