Kezdőlap Címkék Csontos Csaba

Címke: Csontos Csaba

A fenyegetések miatt költözik Budapestről Soros György alapítványa

Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok magyarországi szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta: ellenségnek lettek beállítva, fenyegetve érezték a biztonságukat.

Ahogy korábban írtuk, elköltözik a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti irodája. Mint Csontos Csabától megtudtuk,

a költözésre még nyáron sor kerül,

azért, mert a munkatársaik közül (akiknek 60 százaléka magyar) többnek gyerekei vannak, és így ők már az új helyszínen tudják elkezdeni az iskolát.

Mint mondta, az iroda Berlinbe költözik, de biztosítanak egy ideiglenes lehetőséget azoknak, akik még nem tudták eldönteni végleg, hogy vállalják-e a Németországba költözést. Egy évre ugyanis

nyitnak egy ideiglenes bécsi irodát,

így lesznek, akik ott dolgoznak majd. Ahogy Csontos Csaba a Független Hírügynökségnek fogalmazott, ezalatt kipróbálhatják a külföldi munkát, illetve onnan, ha a család nem költözik velük, könnyebb hazajárni is. A bécsi iroda azonban egy év után bezár majd.

Azok, akik egyik opciót sem vállalják, tehát sem Berlinbe, sem Bécsbe nem akarnak költözni, végkielégítéssel távoznak az alapítványtól.

Csontos Csaba arról is beszélt, hogy hosszú ideje

„egy gyűlöletkampány kellős közepén”

kellett élniük, hazaárulóknak lettek kikiáltva, verbális inzultusok érték őket, és senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezt eltűrje. Mint mondta, ellenük is folytattak titkosszolgálati módszerekkel lejárató akciókat, és a kormány vezető politikusai is folyamatosan fenyegették őket.

Azt mondta: a munkatársaiknak nem volt egyszerű tudomásul venni, hogy akár titkosszolgálati módszerekkel is megfigyelhetik őket, és arra is tudott példát mondani, hogy a kormány propagandamédiája egyikük családtagjairól hozott nyilvánosságra szenzitív információkat. Úgy fogalmazott: „éreztették, hogy nemkívánatosak vagyunk”.

A Stop Sorostól függ a Soros-alapítvány magyarországi jövője

Alighanem elege lett az Orbán-kormány vegzálásából a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) budapesti irodájának. Tegnap érkezett a hír, hogy az OSF egyik regionális központja távozhat augusztusban hazánkból. Korábban itt döntöttek a más országokba jutó támogatások sorsáról is. A Független Hírügynökség Csontos Csabát, az alapítvány szóvivőjét kérdezte, aki elmondta, hogy valóban szóba került a költözés.

Meg tudja erősíteni a hírt: végleges a döntésük?

Erről még nem szeretnék nyilatkozni. Annyiban igaz az osztrák lap értesülése, hogy szóba került az alapítvány budapesti irodájának átköltöztetése Berlinbe, de a végső döntést majd akkor hozzuk meg, amikor elfogadja a magyar országgyűlés a hírhedt Stop Soros törvényt, és kiderül, milyen lépésekre készül az Orbán-kormány. Amennyiben ellehetetlenítik a munkánkat, nem lesz más választásunk.

Egy ilyen döntésnek kiszámíthatatlan következményei lehetnek  többi civil szervezet tevékenységére is.

Ezzel mi is tisztában vagyunk. Azok az intézkedés-tervezetek, amelyekről jelenleg hallani lehet, valóban komoly veszélyt jelentenek a civil szervezetekre nézve. Szűkítik a mozgásterüket és gyakorlatilag ellehetetlenítik az adományozók munkáját is. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik majd a civil szervezetekre, aminek valószínűleg nem mindegyikük tud majd ellenállni.

Mi lesz a munkatársaikkal? 

Az iroda jelenleg mintegy száz munkatárssal dolgozik, ennek hatvan százaléka magyar. Felelősséggel tartozunk irántunk, de nem csak munkaadóként. Végig kell gondolnunk, hogy a jelenlegi hazai körülmények között biztonságos-e egyáltalán a mindennapi életük. A törvény tervezete önmagában is komoly fenyegetést jelent nemcsak a szervezetekre, hanem azokra az emberekre nézve is, akik velünk bármilyen kapcsolatban állnak. Amikor a sorsukról döntünk, ezt is mérlegelnünk kell majd a következő időszakban.

Sokakban felmerült a kérdés: azzal, hogy kivonulnak az országból, felszámolják a magyarországi támogatási programokat is?

Nem gondolom, hogy azt a több évtizedes elkötelezettségünket felül kellene vizsgálnunk, amivel előbb a Soros-alapítvány, majd a Nyílt Társadalom Alapítványok tekintélyt szereztek maguknak a magyar emberek szemében. Az elkötelezettségünk a hátrányos helyzetű fiatalok támogatása iránt megmarad, folytatni fogjuk a romaprogramot is, hogy csak néhány példát említsek. Nem hagyjuk cserben azokat a magyar embereket, akik eddig is számítottak a segítségünkre.

Ha elfogadja a parlament, hogy 25 százalékos illetéket vessenek ki minden külföldről származó adományra, jelentősen megcsappannak a forrásaik. 

Ezzel is számolnunk kell. 

Tudjuk, az OSF és a CEU két külön szervezet, de éppen most jelentette be az egyetem is, hogy Bécsben kívánnak kampuszt létesíteni. Van a két döntésben valami közös?

Erről nem tudok mit mondani. Valóban két külön szervezet önálló döntéséről van szó. Ám tudjuk, a CEU helyzetét, és persze a döntésüket a “személyükre” szabott törvény is befolyásolja.

A  napokban Soros György Brüsszelben járt. Az önök bejelentése kapcsolatba hozható ezzel?

Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Soros György valóban találkozott az Unió első alelnökével, de a megbeszélésükről nincsenek ismereteim. Mindössze annyit mondhatok, hogy az Európai Bizottság első alelnöke és Soros úr régóta ismerik egymást, rendszeresen találkoznak, véleményt cserélnek az aktuális európai és nemzetközi kérdésekről. Mindketten elkötelezettek a demokrácia, a szabadság, és a polgároknak egyenlő jogokat biztosító nyílt társadalom, valamint az EU tagállamait összetartó legszorosabb együttműködés mellett.

Kitiltanák a Soros-alapítványt Pécsről

0

A pécsi közgyűlés Fidesz-többségi nyilatkozata felkér mindenkit, hogy ne adjon helyet a „Soros-féle kampányközpontnak”. Az ellenzék szerint Pécs zombiként követi a kormányt. A Sorosék által felkért helyi alapítvány költözni kényszerül jelenlegi helyéről.

A pécsi “Soros-kampányközpont” létesítése elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadott el a pécsi önkormányzat közgyűlése csütörtökön. A Nyílt Társadalom Alapítvány által 130 millió forinttal támogatott pécsi Emberség Erejével Alapítvány elfogadhatatlannak nevezte a nyilatkozatot.

A Fidesz-többségű közgyűlés által elfogadott nyilatkozatban az áll, hogy a pécsiek „megdöbbenéssel értesültek Soros György magyar-amerikai milliárdos spekuláns alapítványának tervéről, hogy vidéki kampányközpontok (irodák) létrehozásával befolyásolni akarja életünket, döntéseinket, választásunkat”.

A város lakói

„ebből nem kérnek”

– szól a verdikt.

A nyilatkozat felkér minden pécsi polgárt, vállalkozást, szervezetet, hogy „ne adjon helyt a Soros-féle kampányközpontnak. Ne adjon tulajdonba, bérbe, használatba semmilyen helyiséget! Ne segédkezzen senki otthonunk, Európa, hazánk, Magyarország (.), Pécs jövőjének kockáztatásában, ne segédkezzen Soros György tervének megvalósításában!”

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester szerint erősödnek azok a „magukat civilnek nyilvánító” migránsbarát mozgalmak, amelyek a határkerítés lebontást akarják elérni és támogatják az ellenőrizetlen, illegális bevándorlást.

Az ellenzéki képviselők tragikomikusnak, figyelemelterelésnek, értelmetlennek, méltatlannak, gyűlöletkeltőnek, hecckampánynak nevezték, valamint a pécsi lakosok fenyegetéseként értékelték a nyilatkozatot. Közülük többen azt is jelezték, hogy elutasítják az EU menekültek kötelező szétosztását célzó kvótáját, a migránsok tömeges betelepítését.

Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület) egyúttal elismerően szólt a hátrányos helyzetű emberek segítését végző civil szervezetek munkájáról. Cserfainé Kovács Ágnes (MSZP) a szerint

„Pécs városa zombiként fogja követni a kormány döntéseit”,

ha elfogadják a nyilatkozatot.

A közelmúltban mintegy 130 millió forintot kapott az Emberség Erejével Alapítvány a Soros György általa létrehívott Nyílt Társadalom Alapítványtól. Nyirati András, a pécsi Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke azt mondta: a pénzt a dunántúli régió civil szervezeteinek megerősítésére kapták, és a támogatási szerződést már alá is írták.

Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője pár napja a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Debrecenben és Pécsett kötöttek megállapodást helyi szervezetekkel, amelyek helyi programokat végeznek. A Soros-alapítvány csupán pénzbeli támogatást ad, összesen egymillió dollárt, a pályázatokat a helyi szervezetek írják ki és bírálják el.

Migrációs központot senki sehol se tervez létrehozni – mondta Csontos Csaba. Akkor még csak a miskolci fideszes polgármester, Kriza Ákos nyilatkozata volt ismert, amelyben “nem kívánatosnak” nevezte a tájékoztató központot, noha erről a városról szó sincs helyszínként.

Ezekkel a mostani helyi támogatásokkal a Soros-alapítvány lényegében

visszatér a pártállami időkben indított programhoz,

amikor a demokrácia létrejöttéhez nyújtott segítséget.

Az Emberség Erejével Alapítvány közleményben azt írta, hogy „a nyilatkozat teljes mértékben elfogadhatatlan”. „Valótlanságra és álhírekre épül, (.) és nem csupán egy konkrét civil szervezet ellehetetlenítésére irányul, rosszindulatú támadás a pécsi civil közösségek ellen”. Az alapítvány “változatlan formában és elkötelezettséggel” a jövőben is folytatja tevékenységét a baranyai megyeszékhelyen és a régióban az Erősödő Civil Közösségek (ECK) program lebonyolításával együtt.

A korábbi képviselői nyilatkozatok következtében egyébként az Emberség Erejével kénytelen máshová költözni, mert a jelenlegi ingatlan bérletüket felmondta a tulajdonos.

„Soros-terv”: jön az orosz megoldás?

Januárban kerül a kormány elé a „Soros-terv” megakadályozása. A politológus az orosz-modellt tartja elképzelhetőnek, a „nem kívánatossá” nyilvánítás Miskolcon már megtörtént. Mindeközben a Soros-alapítvány lényegében visszatér az állampárti civil működési támogatáshoz, amelyet egyszer már feleslegesnek ítélt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Kifejtette: mivel már a konzultációs kérdőívek első feldolgozások alapján is látszik, hogy az emberek túlnyomó többsége elutasítja a „Soros-tervet” és Magyarország szuverenitásának korlátozását, lépeseket kell tenni a „terv” megakadályozása érdekében.

Ez ma a kormány legfontosabb feladata, ezért a kabinetiroda azon dolgozik, hogy a kormány januári ülésére

összeállítsa azokat az intézkedéseket,

amelyekkel Soros György „tervének” végrehajtása megakadályozható Magyarországon és az EU területén is.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyben tiltakoznak az Európai Parlament (EP) „Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben”. Ebben az állítólagosan elfogadott kötelező és felső korlát nélküli migrációs betelepítést és kötelező szétosztást utasítják el. Ennek sorában szólítja fel a parlament a kormányt, hogy ne engedjen az EP és „az uniós bürokrácia” nyomásának. A határozat szövegben található az a mondat, hogy az Országgyűlés elutasítja, hogy „jogköröket adjanak át a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek annak érdekében, hogy azok részt vegyenek a bevándorlók behozatalában és szétosztásában”.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.

Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban

törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”,

amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.

Ez lélektani nyomás karácsony előtt, hogy januárban visszatérnek erre – mondta Rogán bejelentéséről a FüHü érdeklődésére a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője. Csontos Csaba el se tudja képzelni, milyen „intézkedésről” lehet szó. Külön érdekes, hogy az EU területére is ki akarják terjeszteni – tette hozzá.

Az intézményes, jogszabályi keretbe öntött ellenlépésekről, esetleg a Magyarországon működő civil szervezeteket érintő tervekről Csontos Csaba úgy véli, ez felesleges pánikkeltés, a lakosság hiszterizálása lenne, mert

„migrációs központot” senki sehol se tervez létrehozni.

Bármilyen intézkedés velük szemben diszkrimináció lenne, mert ezek a szerveződések évek óta működnek és teszik dolgukat – mondta Csontos.

A szóvivő a tervek konkrétumok ismerete nélkül a riasztó orosz és török kormányzati példákat említette.

Az OSF két szervezettel állapodott meg, Pécsett és Debrecenben, amelyek tevékenységének nehezítésére már indult kezdeményezés a Fidesz soraiból. Legutóbb pedig Miskolc fideszes polgármestere, Kriza Ákos jelentette be, hogy az OSF „nem kívánatos” a városban. Miskolc egyébként szóba se került helyszínként – mondta Csontos Csaba.

Az OSF szóvivője hangsúlyozza, hogy az alapítvány helyi ügyekben kíván támogatást nyújtani a megállapodásban lévő szervezeteken keresztül, akár beteg gyerekekről, akár romák helyzetének javításáról, esélyteremtésről legyen szó. Az OSF egymillió dollárt (árfolyamtól függően körülbelül 280 millió forint) szán ezen programok segítésére, de

a pályázatok kiírása a partnerszervezetek feladata,

az OSF sem ebbe, se a döntésbe nem szól bele.

Igen – válaszolta Csontos Csaba a FüHü felvetésére, hogy

az OSF most lényegében visszatér a gyökerekhez,

a 25-30 éve elindított programokhoz, amelyekben a magyar civil társadalom megerősítésére és a demokratikus intézmények létrehozására törekedett Soros György alapítványa.

Ezeket sok évvel ezelőtt megszüntette az OSF, mert szerintük Magyarország az unió tagjaként már érett demokrácia, amely nem szorul ilyen segítségre.

Most tehát feléleszti a régi modellt az alapítvány.

„Egyelőre EU-tagok vagyunk, ez a garancia”

– mondta Csontos Csaba, aki lát „fékeket”, de ezek szerinte már nem itthon vannak.

A menekültek ügyével a Transparency International nem foglalkozik, de Soros-terv szerintük se létezik, amit ennek tulajdonít a kormány, az fantazmagória. Jogi igazgatója, Ligeti Miklós nem akar tippet adni arra, hogyan lehetne fellépni civil szervezetekkel szemben. Annyit azért megjegyez, hogy ha a kormány ennyire aggódik az ellenőrizetlen, bizonytalan hátterű, kockázatos külföldiektől, akkor miért engedett be a családtagokkal együtt eddig 19 885 külföldit a letelepedési kötvény megvásárlása ellenében, húszszor annyit, ahány menekült ügyének elbírálásáról lenne szó.

A „kötvényesek” 85 százaléka kínai, az ő biztonsági ellenőrzésük 20 nap alatt esélytelen, egy oroszról pedig már tudjuk, hogy büntetett előéletűként sem akadt fenn a rostán – mondta Ligeti.

Van, amiben Soros György egyetért a magyar kormánnyal

Soros-terv nem létezik, az csak a választási kampány része, a nemzeti konzultáció hazugságokra épül, és az sem igaz, hogy uniós tisztviselők „vannak Soros György zsebében” – ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő iránya, de a gyűlöletkeltés az őcsényihez hasonló esetekhez vezethet. Csontos Csabát is megkérdeztük arról, Soros-ügynöknek tartja-e magát.

Csontos Csaba
Fotó: FüHü

Mit szól a plakátkampányhoz és a nemzeti konzultációhoz?

Nagyon sok probléma van ezzel a nemzeti konzultációval. Alapvetően az, hogy

hamis állításokra épül.

Újságcikkekből, Soros György által írt véleménycikkekből kiragadott részletekből extrapolál bizonyos feltételezéseket, és azokat úgy állítja be, hogy tulajdonképpen már be is épültek az Európai Unió döntéshozatali folyamatába, és egy létező tervként működnek. Ez így természetesen nem igaz.

Soros György egy sokat publikáló, sokat megnyilvánuló ember, aki az elmúlt évtizedekben a befektetői tevékenysége mellett nagyon sok emberbaráti adományozó tevékenységet indított el. Emellett a gondolatait megosztja a külvilággal, publikál, előadásokat tart.

Azok a kiragadott idézetek, amelyeket a kampányban használ a kormányzati kommunikáció, azok egy 2015-ös, a Project Syndicate-en megjelent esszéből vannak kivéve, amelyet egyébként egy évvel később már sok szempontból meghaladott Soros György gondolkodása, és ezt a Foreign Policy tavaly júliusi cikkében ki is fejtette.

Ha visszamegyünk az eredeti kérdésre, több probléma van magával a kampánnyal is. Egyrészt a kampányt kísérő masszív kommunikáció, a plakátok, tévés, rádiós, online kampány elég erős gyűlöletkeltő és ellenségképző hatást fejt ki.

Azt látjuk, hogy az elmúlt egy évben

egyértelműen az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő csapásiránya.

Voltak ugye a menekültek, a „migránsok” az elején. Aztán jött „Brüsszel”, ami azért volt bizarr, mert az EU egy népszerű dolog Magyarországon, a lakosságnak több mint kétharmada támogatja az ország uniós tagságát. Ezért az a csúsztatás történt a „Brüsszel, mint ellenség” kampányban, hogy a kormányzati kommunikáció egyenlőségjelet tett az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia között.

Ennek keretében ráadásul

a lakosságot szándékosan félrevezették

azzal, hogy összekeverték a döntéshozói szerveket, amelyekben ott ülnek a magyarok, így az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők fórumain Orbán Viktor maga is részt vesz, és a Bizottságot, amely döntés-előkészítő és ellenőrző funkcióval bír.

Közben jött a civilek elleni kampány, a megbélyegző törvény. Itt már megjelent Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány neve, mint támogató. Ebből nőtt ki a Soros György elleni kampány, amelynek már a második hullámát látjuk, hiszen nyáron, szerencsére csak rövid ideig, de volt egy gyűlöletkeltő kampány Soros György ellen személyesen.

Tehát akkor Ön azt mondja, hogy a „Soros-terv”, amit a kormány most már naponta többször is emleget, valójában nem létezik?

Most már ott tartunk, hogy a múlt heti Kossuth rádiós interjúban maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha Navracsics Tibor nem tud arról, hogy van Soros-terv, akkor ezért kell kideríteni a titkosszolgálatok bevonásával, hogy van-e Soros-terv. Most előreugrottam kicsit az időben, de nem csak mi mondjuk, hanem már a kezdetektől fogva értelmiségiek, talán százas nagyságrendben mondták ki, beleértve Navracsics Tibort is, hogy nem létezik ilyen.

Látható, hogy

ez egy Magyarországra kitalált kommunikáció,

hiszen nem véletlenül mondta Navracsics Tibor és más uniós biztosok is, hogy nincsen ilyen napirenden, tárgyalások során soha nem emlegetik a Soros-tervet. Ez a magyar lakosságnak, a magyar választóknak szól, a választási kampány része.

Azt gondolom, hogy nem is lenne érdemes erről tovább beszélni, csak sajnos ott landolt a postaládákban több millió háztartásban ez a hazug kérdőív. Azért is tartjuk károsnak ezt a kampányt a gyűlöletkeltés mellett, mert ez egy ál-konzultáció. Egyrészt

manipulatívak a kérdések,

van hozzájuk egy sorvezető, aminek a végén megkérdezik, hogy „ugye nem akarod, hogy valami nagyon rossz történjen”. Az ilyenek a valódi társadalmi párbeszédet értékét csökkentik.

A Nyílt Társadalom Alapítvány hisz a valódi párbeszédben. Annyi olyan kérdés és megoldandó probléma lenne Magyarországon, az egészségügy helyzetétől, az oktatástól a nyugdíjkérdésig, amit meg kellene beszélni a társadalommal, oly módon, hogy valódi kérdéseket tesznek fel, vagy akár, meghagyni a lehetőséget az embereknek, hogy ők tegyenek fel kérdéseket. Magyarországon elfojtják a társadalmi kezdeményezéseket, fölülről irányított kérdések vannak.

A harmadik nagyon veszélyes dolog, és ez a kérdések mögé van elbújtatva, hogy az Európai Unió ellen dolgozik az egész kampány, mert azt sugallja, hogy az Unió sötét erők zsebében van.

A kormány azt mondja, hogy aki tagadja a Soros-terv létezését, az azért teszi ezt, mert Soros György ügynöke. Mástól is megkérdeztem már: Ön akkor Soros-ügynök?

Nyilvánvalóan nem vagyok ügynök, én munkavállaló vagyok, egy alapítványnál. Olyan munkaszerződésem van, mint bárkinek Magyarországon, aki egy vállalatnál, közigazgatásban vagy bárhol dolgozik. Ha ezt ügynöknek nevezik, akkor lehetnék az is, de ez a címkézés megint az ellenségképzéshez tartozik.

A magyar történelemnek voltak olyan korszakai, amikor címkéztek embereket származásuk, politikai meggyőződésük miatt. Nagyon rossz dolog lenne, ha oda mennénk vissza.

Visszatérve arra, hogy akik letagadják, hogy van Soros-terv, azok mind Soros György zsebében vannak. Megint tisztázni kell valamit: hogyan működik az EU döntéshozatali folyamata. A kommunikációban szándékosan mossák össze a döntéshozó és a végrehajtó ágakat. Ez odáig ment, hogy amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság, amelynek semmi köze az Unióhoz, két bangladesi menedékkérő ügyében hozott egy olyan döntést, amely szembe ment a magyarországi ítélettel, rögtön utána az jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy már a bíróságok is a Soros-tervet hajtják végre, és az Unió máris lép.

Ez nem a tudatlanságukat mutatja,

én biztos vagyok benne, hogy a magyar kormányban minden megfelelő ember pontosan tudja, mi a különbség a luxemburgi Európai Bíróság és a strasbourgi bíróság között, a Bizottság és a Tanács között. Szándékosan keverik össze őket, hogy a saját kommunikációjuk alá rendeljék az üzeneteket.

Fotó: FüHü

És hogy ki kinek van a zsebében… Korábban megjelentek olyan cikkek a kormányzathoz közel álló médiumokban, amelyek azt mutatják be, hogyan dolgozik Brüsszelben a Nyílt Társadalom Alapítvány és intézetei. El kell mondani, hogyan működik a brüsszeli döntéshozatal és döntésbefolyásolás.

Ez utóbbit lehet lobbizásnak vagy advocacynek nevezni. Ez Európában egy nagyon átlátható történet.

Minden találkozó nyilvános, lehet tudni, ki kivel találkozik.

A hazai médiában olyan kifejezéseket használnak, mint „zárt ajtók mögött tárgyaltak”, amelyek obskúrusnak tüntetik fel az ilyen megbeszéléseket.

Több ezer érdekképviseleti szerv működik Brüsszelben. A mi irodánk 14-15 fős, a rendezvényei nyilvánosak.

Ettől fél Magyarország?

Dolgoztam én vállalati oldalon is ezen a területen, ez ott is ugyanúgy megy. Szakpolitikai kérdésekben megvitatnak dolgokat. Például egy parlamenti képviselő nem szakértője minden kérdésnek, meghallgat mindenkit, a döntéshozók igyekeznek minden érintettet meghallgatni és eldöntik, ki volt meggyőző, kivel értenek egyet. A legfontosabb: csak értelmes üzenetet várnak, csak valódi tartalomról hajlandóak beszélgetni.

A kormány és a hozzá közel álló médiumok egy oroszokhoz közel álló hackercsoport állítólagos dokumentumaira hivatkozva mondják azt, hogy emellett van egy manipuláció, amit az alapítvány, és, az ő szavaikkal élve, a „Soros-hálózat” folytat. Erről mit gondol?

Nem akarok belemenni, hogy mi köze a csoportnak az orosz titkosszolgálatokhoz, de valóban volt egy támadás, amikor belső dokumentumokat, levelezéseket elloptak. A kormányközeli sajtóban azt írják, hogy több mint 200 képviselő van a baráti listán. Azt tudom erre mondani, hogy

minden érdekérvényesítő összeállítja azoknak a listáját, akihez megítélése szerint egy adott szakpolitikában érdemes odamenni.

Ez a vállalati oldalon is ugyanígy működik. Ezt tanítják is. Mondok egy egyszerű példát: atomenergetikában dolgozó cégnek nem érdemes egy zöldpárti képviselőt megkeresnie.

Tehát, ha egy belső levelezésben azt látják valakiről, hogy vele tudunk beszélni, akkor az annyit jelent, hogy nyitott például emberi jogi kérdésekre. Az bizarr gondolkodásra vall, ha valaki azt mondja, hogy azok a döntéshozók, akik nyitottak a párbeszédre egy szakpolitikai témában, máris annak szervezetnek a „zsebébe kerülnek”, amely képviselőivel beszélgetnek.

Tehát itt inkább arról van szó, hogy azonos elveket vall az alapítvány és bizonyos képviselők?

Így van. Ez a munkánk része, hogy felmérjük, kivel lehet beszélgetni. Tegyük fel, hogy találkozik valaki egy kávéra egy újságíróval. Ez vállalati oldalon is létezik. Sőt, én nem hiszem, hogy a magyar kormány emberei ne találkoznának döntéshozókkal Brüsszelben, vagy épp újságírókkal.

Az az igazság, hogy amikor azt mondják, hogy valaki valakinek a zsebében van, az súlyos inszinuáció, mert azt feltételezi, hogy pénzek mozognak és valakit lefizet valaki.

Vagyis ez egy korrupciós vád?

Azért csak inszinuáció, mert aki ezt állítja, az semmilyen tényt nem említ, csak annyit mond, hogy ki kell deríteni.

Térjünk vissza a civilekhez. A kormány azt mondja, hogy azért támogatnak civileket, mert ők is azt a tervet akarják megvalósítani, amiről mondta, hogy nem is létezik: le akarják bontani a kerítést és be akarnak telepíteni egymillió bevándorlót. Valóban ezért támogatják őket?

Nem. És

Soros György sem akarja lebontani a kerítést és nem akar behozni egymillió menekültet se Európába, se sehova. Sőt, a kötelező kvótaelosztást kifejezetten ellenzi.

De megérkezett több mint egymillió ember Európába. 2015 volt a csúcs, azóta csökkent a szám, de nem azért, mert kerítést építettünk, hanem azért, mert Törökországgal született egy megegyezés, és a két fő útvonalon több szűrést vezettek be.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szíriai menekülthullámban főleg a középosztály jött el, azok, akiknek volt pénze arra, hogy ide tudjanak jönni. Azok jelentős részének, akik a környező országok menekülttáboraiban vannak, nincs erre pénze.

Mármint a Szíriát körülvevő országokra gondol?

Igen, Jordániára, Törökországra, Libanonra. Azok a megoldási javaslatok, amelyeket Soros György leírt, illetve az alapítvány és az általa támogatott szervezetek képviselnek, arról szólnak, hogy egyrészt a már ideérkezett menekülteknek valamilyen jogsegélyt, egészségügyi segítséget, pszichológiai segítséget nyújtsanak. Utóbbiról kevesebbet beszélünk, pedig ők traumatizált emberek. És nem csak a jogaikat, hanem a kötelezettségeiket is el kell nekik mondani.

Fotó: FüHü

Ha a hatóság ignorálja, hogy itt vannak, nem kommunikál velük, és ahogy látjuk, kirakják őket egy senkiföldje-zónába, hátha megunják és elmennek – ezzel nem csak az emberséges bánásmódot és a genfi egyezményhez kötött jogokat sértik meg, hanem rontják a helyzetet. Ezeket az embereket, akik átéltek egy traumát, fölösleges frusztrációnak teszik ki.

Ezzel a későbbi beilleszkedésüket nem, hogy segítik, hanem még taszítják is őket tőle.

Ők már eldöntötték, hogy elmenekülnek. Valahova el fognak jutni, és ha olyan helyről jöttek, ahol valóban életveszélynek vannak kitéve, akkor megkapják a menedékjogot. Valamikor őket integrálni kell. Ebben is tudnak segíteni a civil szervezetek, akiket támogatunk.

A másik fontos csapásirány, hogy a megoldást azokon a helyszíneken kell keresni, ahonnan a menekültek elindultak.

Tulajdonképp ezt mondja a magyar kormány is.

Így van, ebben teljesen egyetértenek. Csak ugye eltér a külső és belső kommunikáció.

Magyarországon azt mondják, hogy nem értenek egyet Soros Györggyel, de a nemzetközi fórumokon néhány pontban ugyanazt vallják.

Visszatérve a helyszínekre: vannak olyan helyzetek, mint a szíriai polgárháború, vagy Afganisztán és Irak, ahol folyamatos az erőszak, a terror. Ott politikai megoldást kell keresni. A többi országban, főleg Afrikában, a szubszaharai régióban, ott a klímaváltozás miatt várható éhínségek megoldása hosszabb távú, más jellegű. Mindkét dolog a nemzetközi közösségre vár.

A lényeg, hogy a helyszínen kell segíteni, de ha már megérkeztek a menekültek, akkor nekik segíteni kell abban, hogy minél hamarabb integrálódjanak. Ez mindenkinek jó: a befogadó társadalomnak is és az érkezőknek is.

A gyűlöletkeltés, ami nálunk folyik, csak oda vezet, mint ami Őcsényben történt.

Olyan ijedtek, kétségbeesettek az emberek, hogy teljesen irracionálissá vált az érvrendszerük. Olyan apokaliptikus víziókat vetít eléjük a központi kommunikáció, ami után nem is lehet csodálkozni, hogy még pár gyereket sem hajlandóak egy hétig megtűrni maguk között.

Az alapítvány nem csak a menekültekkel foglalkozó civileket támogatja, hanem sok egyéb szervezetet is. Mi alapján választják ki, kiket támogatnak és egyáltalán, hogy néz ki ez a támogatási rendszer?

Vannak nagy programok, ezeknek vannak pályázati kiírásai, amelyeken elindulhatnak közösségek, civil szervezetek, akik megfelelnek a feltételeknek – ezek általában az átláthatóság és a tapasztalat. Lényeges, hogy

ezek nem politikai kritériumok.

Ha bejelentkezik egy nem liberális beállítottságú szervezet, az is kaphat támogatást. Közösségfejlesztő, közösségeket segítő programjaink is vannak.

Azt is látjuk, hogy ma Magyarországon van egy nagy párbeszéd-, bizalom- és együttműködési hiány. Ha nincs párbeszéd, nem alakul ki bizalom. Hajlamosak vagyunk elhinni minden információt, a legvadabb dolgokat is. Az együttműködésnek meg a bizalom lenne az alapja. Ha a gyűlölettel próbálunk szembe menni, ezeket kell kiépíteni.

Sok jó példa lenne, de ha ezek az alulról jövő kezdeményezések nem kapnak levegőt, támogatást, illetve megbélyegzik őket, akkor nem lesz továbbra sem párbeszéd, együttműködés, bizalom.

Soros György az elmúlt időszakban 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Miért adta ezt, és mire fogják felhasználni?

Ez nem egy pillanatnyi aktus volt, évek óta folyik, most fejeződött be. Soros György 87 éves. A menedzsment arra készítette fel a szervezetet, hogy tudja tovább vinni az ügyeket, a nyílt társadalom eszméjét. Soros György azért döntött úgy, hogy vagyonának nagy részét az alapítványra hagyja, mert azt gondolta korábban, hogy erre szüksége van a világnak.

Világszerte szűkül a tér az alulról jövő kezdeményezések körül. Az antidemokratikus rendszerek gyakorlatilag kiszorították az alulról jövő kezdeményezéseket, a civil társadalmat.

Ezekben az országokban nem tűrik az ellenvéleményeket.

Soros György azért küzdött az elmúlt 30 évben, hogy a szabadságot, az emberi jogokat, a jogegyenlőséget, a kisebbségeket, a sérülékeny csoportokat segítse. Sajnos erre még sokáig szükség lesz.

A támogatási rendszer pedig nem változik. Ez nem úgy működik, hogy akkor most gyorsan eltapsolja az alapítvány a pénzt, épp ellenkezőleg, hosszú távra rendezkedik be.

A Bloomberg azt írta, hogy valójában ennek az adományozásnak a célja adóelkerülés volt. Ez is szerepet játszott?

Az amerikai törvények hagytak egy határidőt arra, hogy az offshore cégekben felgyülemlett vagyont vagy jótékony célra használják, vagy adót kell fizetni utána. Ez valóban így van, de Soros György több mint 30 éve kezdte el filantróp tevékenységét. Erre már korábban is 14 milliárd dollárt szánt. Ő azért hozta ezt a döntést, hogy a célokat tovább vigye.

Fotó: FüHü

Ha valaki a magyar kormányt hallgatja, akkor azt gondolja a nyílt társadalomról, mint elvről, hogy az valami rossz dolog, ami ellen küzdeni kell. Valójában mi ez a nyílt társadalom, miről szól?

Soros György Londonban tanult, filozófiát is hallgatott Karl Poppertől, a 20. század egyik meghatározó filozófusától. Az ő leghíresebb könyve volt A nyílt társadalom és annak ellenségei. Nyilván az ő előadásai és könyvei is inspirálták Soros Györgyöt.

A nyílt társadalom egy fejlett, demokratikus, szabadságon, jogegyenlőségen, a vélemények pluralitásán alapuló, párbeszédre épülő rendszer.

Arra lehetőség, hogy az emberek szabadságban éljenek, meg tudják beszélni a dolgaikat, és legyen társadalmi mobilitás. A zárt társadalmak megszüntetik a véleményszabadságot.

Arról mit gondol, hogy az utóbbi időben nem csak Magyarországon van egyre több támadás, egyrészt ez ellen a gondolat ellen, másrészt személyesen Soros György ellen, hanem egyre több országban?

Ez valahol párhuzamosan zajlott azzal, hogy különböző, még demokratikus országokban is, megerősödtek a populista hangok. Hangosabbá váltak a leegyszerűsödött üzenetek. Ezt sok mindenhez lehet kötni, de a nyugati világban a 2008-as válság után volt egy elbizonytalanodás.

Ez frusztrációt okozott.

Sokan ma is úgy érzik, hogy a legfelsőbb elitben jól jártak az emberek, érintetlenek maradtak, ők meg nagyon sokat vesztettek.

Ugye a második világháború után kialakult jóléti rendszerek egyik fő üzenete az volt, hogy a következő generációnak mindig jobb volt, mint az előzőnek. Most egy olyan korszak határán vagyunk, vagy bele is léptünk, amikor ez nem látszik biztosnak. Nagy társadalmi rétegek lába alól kijött a talaj.

A háború után megszilárdult a jobb- és baloldali pártfelosztás, a váltógazdálkodás a kereszténydemokrata-konzervatív jobboldali, illetve a szociáldemokrata baloldali gondolkodás között. Bejöhettek még centrista, liberális pártok. De most azt látjuk, hogy a mainstream pártok üzenetei már nem jutnak el a választók jelentős részéhez, és

az elbizonytalanodó választók nyitottak lettek a populista ígérgetésekre. Új, radikális, elitellenes közbeszéd alakult ki a politikában is.

Ebből a szempontból Soros György ideális célpont lett. Azonosították a liberális eszmékkel, az alapvető emberi jogokkal, a szabadságjogokkal. Mivel a kisebbségi jogok védelmébe olyan csoportok is beletartoztak, amelyek ellen könnyű volt érzelmeket mozgósítani, leegyszerűsített populista ígéretekkel, amelyekre fogékonyak a talajt vesztett rétegek.

Ebben az a bizarr, hogy nálunk az elitellenes kommunikációt pont a hatalmon lévő elit folytatja.

Magyarországon van egy másik vonulata ennek: Soros György magyar származású, pénzügyi befektető, liberális ügyeket képvisel, és sok helyen kirekesztett kisebbségeket karol fel a programjai egy részével. Ezek a kirekesztett csoportok, akár a romák, akár a menekültek, akár a szexuális kisebbségek könnyű célpontok – és aki a kirekesztetteket segíti, az rossz ember.

Az alapítványnak a CEU-hoz van valamilyen köze?

Külön jogi entitások vagyunk, nem is nyilatkozunk egymás ügyeiről. Alapítónk ugyanaz a személy és empátiával tekintünk a másikra, amikor azt politikai támadás éri.

Mit szól ahhoz, hogy a kormány most nemzetbiztonsági vizsgálatot is akar a „Soros-hálózat” tevékenységével kapcsolatban?

Abban látjuk a veszélyt, hogy

ez egy fenyegetés.

Nem feltétlenül csak a Nyílt Társadalom Alapítványra nézve, hanem az újságírókra és a civil szervezetekre is. Hiszen itt őket nem is annyira burkoltan meg is nevezték. Az újságírók fenyegetése pedig kifejezetten káros, hiszen az a szabad sajtó elleni támadás.

Ami a legfontosabb az alapítvány szempontjából, hogy mi mindenféle gyanúsítgatás ellenére fenntartjuk a támogatásainkat és elkötelezettségünket Magyarország iránt, és segítünk a magyar embereknek, hogy megoldják a problémáikat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!