Fürjes Balázs államtitkár üdvözölte a Nemzetközi Atlétikai Szövetség bejelentését, mely szerint Budapestet javasolják a 2023-as világbajnokság megrendezésére.
„Nagy elismerés számunkra, hogy az IAAF komolyan gondolja, hogy 2023-ban Magyarországon legyen a világbajnokság”, mondta. „Biztosak vagyunk benne, hogy képesek vagyunk megfelelni várakozásoknak.
A bejelentést Sebastian Coe a nemzetközi szövetség elnöke tettette az IAAF tegnap befejeződött kétnapos Buenos Aires-i ülésén. Gyulai Marton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára és a budapesti megjegyezte, hogy
Magyarország 1912-ben alapító tagja volt a nemzetközi atlétikai szövetségnek,
és Budapest az a hely, ahol az Európai Atlétikai Szövetség közel 90 évvel ezelőtt létrejött.
Gyulai hozzátette: „Az atlétika mindig is különleges helyet foglal el a szívünkben, és a 2023-os világbajnokság olyan dolog, amit az egész ország és az egész régió magáénak érez. A Magyar Atlétikai Szövetség nagyon büszke arra, hogy ebben a folyamatban idáig eljutottunk. Célunk, hogy minél több néző lássa a versenyeket, és az atlétikai történetének legjobb világbajnokságát rendezzük meg!”
Budapest tehát a világbajnokság megrendrezésének első számú várományosa, végleges döntés decemberben születik.
A Várnegyed egy részén zárt kormánynegyedet hoznának létre, emellett vadonatúj városnegyed épül a dél-pesti és észak-csepeli területen, ami a tervek szerint nem a fővárosé, hanem az államé lesz. Mit gondol, ezért nem indul jövőre a választáson Tarlós István? Szavazzon!
Elveszi a kormány a budapestiektől Budapestet. Mint Övék a vár, miénk a lekvár című cikkünkből kiderül, ráteszi a kezét a Várnegyed egy részére, ahol elzárt kormánynegyedet hoznának létre. Emellett vadonatúj városnegyed épül a dél-pesti és észak-csepeli területen, ami a tervek szerint nem a fővárosé, hanem az államé lesz.
Ha a parlament elfogadja a Gulyás Gergely és Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatot – a kétharmad mindent elfogad, ami az övéihez köthető –, a kormány mindent megszerez magának, amire szüksége van. Márpedig a kormánynak mindenre szüksége van, mert az étvágya korlátlan. Sok éhes szájat kell betömni. s Orbán Viktor, úgyis, mint jó apja ezeknek a csemetéknek, igyekszik megfelelni az elvárásoknak.
Egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.
Tarlós István főpolgármesternek egyetlen szava nincs ehhez a szomorújátékhoz. Sem a Városliget tönkretételéről nem szólt egy szót sem, sem akkor, amikor a Kossuth teret kopasztották meg, és fosztották meg a fáitól.
A hírek szerint Tarlós nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson. Ezt a döntését – már amennyiben valóban eldőlt, hogy indul-e – korábban belengette, amikor azt mondta, hogyha hatásköröket vesznek el Budapesttől, akkor ő már nem látja értelmét a főváros vezetésének.
Tarlós István most tehát széttárja a karjait, szép csendben veszi a kalapját és magyarosan távozik. Nem szól egy szót sem az általa vezetett várost tönkre tevő Fidesz-kormány pusztításáról. Mert bár sok minden épül, valójában nem a főváros gyarapodik, hanem egyes fővárosiak. Azok, akik közel vannak a húsos fazékhoz.
Tarlósnak ehhez sincs egy szava sem. A kormány sem hullajt érte krokodilkönnyeket, a mór megtette a kötelességét, a mór mehet. A fű nem nő ki utána.
Ellentüntetők és bekiabálók voltak, de végül is komoly incidens nélkül ért véget szombat délután a 23. Budapest Pride programsorozat záró rendezvénye, a „Merj nagyot álmodni!” mottóval meghirdetett felvonulás.
A társadalmi kirekesztés ellen, az azonos neműek házassághoz és gyermekvállaláshoz való jogáért demonstráltak a 23. Budapest Pride fesztivál felvonulói szombaton Budapesten.
Az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) és támogatóik a Városligeti fasorban gyülekeztek, majd a Szivárvány Misszió Alapítvány által szervezett felvonulás több ezer résztvevője az Andrássy út-Nagymező utca-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth Lajos térre, az Országház elé vonult.
A menet élén szivárványszínű zászlókkal és luftballonokkal feldíszített, nyitott platójú kamion haladt.
Az emberek több kamionon, illetve a menetben ugyancsak szivárványszínű zászlókat lobogtatva énekeltek és táncoltak a dübörgő zenére.
Nagy Szilvia, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke a menet indulásakor hangsúlyozta:
a felvonulással is tiltakozni kívánnak a társadalmi kirekesztés ellen,
egyben ünnepelni az LMBTQ-közösség sokszínűségét és a szeretetet.
Bejelentette, hogy a demonstráción, civil szervezetek és gazdasági társaságok mellett részt vesznek a Párbeszéd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Momentum képviselői.
A Kodály köröndnél a menetet kordon mögött álló ellentüntetők fogadták, akik, az „Undorító a másságotok!” feliratú molinót tartottak maguk előtt. Többen a motorjaikat bőgették.
Szintén ellentüntetők várták a felvonulókat az Oktogonnál. Néhányan bejutottak a fesztivál résztvevői közé, azonban a rendőrök egy kapualjba szorították őket.
A Kossuth Lajos téren Csikós Ádám a szervezők nevében arról beszélt, hogy az államnak biztosítani kell az azonos nemű párok számára a házasság és a gyermekvállalás, a gyermekek örökbefogadásának lehetőségét. Közlése szerint büszke arra, hogy az egyhónapos fesztivál ideje alatt Budapesten és öt további városban mintegy száz programra került sor. Ugyanakkor dühös azért, hogy Magyarországon ma sem biztosított a jogegyenlőség az LMBTQ emberek számára.
Nincs rendben, ha egy politikai rendszer az állampolgárokra erőlteti a nézeteit – mondta a szónok.
Amikor a menet eleje az Andrássy úton az Oktogonhoz ért, a vége akkor hagyta el a Kodály köröndöt. A Kossuth téren, miközben a záróbeszéd zajlott, az Országház főbejárata melletti ablakból egy szivárványszínű és egy európai uniós zászlót lógattak ki. A Demokratikus Koalíció képviselői a Pride és az Európai Unió zászlóit a DK parlamenti irodájának ablakából kifüggesztve köszöntötték a felvonulás résztvevőit. (A DK erről szóló közleménye itt olvasható.)
A felvonuláson a rendőrség több embert igazoltatott, egyéb intézkedés nem volt. A rendezvény rendben véget tért.
A Moszkva melletti Mityiscsi városában, a felújításokat végző Metrowagonmash üzemének közelében fotóztak le egy a metrókocsit, amelynek – legalábbis a pályaszáma szerint -március 28 óta a budapesti 3-as metróvonalon kellett volna szolgálnia a magyar főváros utazóközönségét. De nem itt van, hanem, amint arról a Független Hírügynökség is írt, ott van, ahol nem kellene lennie.
Látszólag nincs azzal baj, hogy a felújított metrókocsik helyett újonnan gyártott szerelvények szállítják a budapesti utasokat. Örülnünk kellene, de helyette fel vagyunk háborodva.
Az a gond ugyanis, hogy a tendert használt, felújított metrókocsikra írták ki. Ha újakra írják, akkor – a szakemberek szerint – az oroszok labdába sem rúghattak volna. Árban, minőségben, korszerűségben lemaradtak volna a vetélytársak mögött, és nem létezik annyira elfogult bizottság, amely őket választja.
Annak idején ennél jóval jelentléktelenebb sunyiságba is belebuktak már Budapesten. Ha jól emlékszünk, a sokat hivatkozott Nokiás dobozban 15 millió forint volt. (Mely dobozról utóbb kiderült, hogy nem létezett.) A 15 millió forint, amely vagy volt, vagy nem kenőpénz gyanánt a nem létező dobozban, kismiska a metrókocsikra kifizetett milliárdokhoz képest.
Büszke és szabadságharcos nép vagyunk, országunk vezetői ezt számtalanszor a szemünkbe mondják, de – és ezt mi tesszük hozzá – a büszke és szabadságszerető népeknek abból a ritka fajtájából, amely békésen tűri, hogy szétlopják az országát, és még a szemébe is röhögjenek közben. Ez a nép simán beletörődött abba is, hogy nem sokkal a 2010-es választás után lenyúlták a magánnyugdíj-pénztárakban tartott 3 ezermilliárd forintját. Ennek a pénznek azóta bottal üthetjük a nyomát. Senki sem tudja, hogy hova tűnt, már nem is nagyon kérdezzük. Néha még beszélünk róla, mint ahogyan a mohácsi vész is szóba kerül olykor. De semmi több, elkönyveljük történelmi veszteségeink közé, van hova besorolni ezt is.
Ez a büszke, szabadságharcos nép simán lenyelte a trafikmutyit, amikor a dohánykereskedelmet úgy alakították át, hogy az csak néhány csókosnak legyen jó. Eltűrte, amikor a nyerőgépeket kicipelték a kocsmákból – most ne kezdjünk azon moralizálni, hogy a nyerőgépek bajt hoztak a családokra, mert volt és van nekik bajuk ezek nélkül is. Sokkal nagyobb bajaik, ráadásul.
Csak a vállát vonogatta a nép, amikor kiderült, hogy a devizahitelesek közül csak azokat segítették, akik a legkevésbé voltak erre rászorulva. Büszkén tűrte azt is, amikor egy alig mérhető támogatottságú párt, a KDNP javaslatára bevezették az üzletek heti pihenőnapnak csúfolt vasárnapi zárva tartását. És dolgos népünk azt is felháborodás nélkül vette tudomásul, hogy, ahelyett, hogy népszavazáson dönthetett volna ennek eltörléséről, a kormány néhány nap alatt ezt is elrendezte.
Voltak tüntetések, tisztelet azoknak, akik ott voltak, de egyiken sem voltunk egymillióan, hogy kifejezzük rosszallásunkat azért, amiért lebontották a jogállamot, padlóra küldték az oktatást, szétverték az egészségügyet.
Rosszkedvűen, de tudomásul vettük, hogy Magyarország a Mészáros Lőrincek országa. A Rogánoké, Matolcsyké, Poltoké. És, mindenekelőtt, Orbáné.
Utóbbi, jelen állás szerint azt tesz az országgal, amit akar. Ha úgy tartja a kedve, kiárusítja az oroszoknak, rossz nadrágban jár, és még a kezét is zsebében tartja.
Pontosabban, a mi zsebünkben.
De mi ezt is eltűrjük, mert annyira büszkék vagyunk, hogy szégyellünk szólni.
A római-parti védmű parti sávban létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonalát támogatta a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén.
Az ügy előzményeiről többször is beszámolt a Független Hírügynökség. A Római-parton, amely a környéken élők és más budapestiek kedvelt pihenőhelye, gyakoriak az árvizek, s ez komoly károkat okoz a parton épült ingatlanok tulajdonosainak.
Ennek megoldására több terv is készült, s
a főváros korábban azt az elképzelést támogatta, hogy a védmű – mobilgát formájában – közvetlenül a Duna mentén épüljön meg.
Ez, amellett, hogy a környezet jelentős – mondjuk így – átalakításával járt volna, gyakorlatilag az adófizetők pénzén védte volna meg az ártérre épített ingatlanokat.
Helyi lakosok és civil szervezetek folyamatosan tiltakoztak a közvetlenül a partra tervezett mobilgát ellen, népszavazást is kezdeményeztek az ügyben, ám ez utóbbit a Fővárosi Közgyűlés egy ügyes trükkel meghiúsította.
Maga Tarlós István főpolgármester az utóbbi években többféleképpen nyilatkozott a mobilgáttal és a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban és az elmúlt hónapokban tett megszólalásai már előrevetítették a mostani döntést.
Vagyis azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés – húsz igen szavazattal, nyolc nem ellenében és egy tartózkodás mellett – ma arról döntött, hogy az ügyben felkért szakmai grémium többségi javaslata alapján a Duna-parton létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonal továbbtervezését támogatja.
Június 23-24-én rendezik meg a Red Bull Air Race budapesti fordulóját. A lezárások már elkezdődtek, több ellenzéki párt pedig bírálja a rendezvényt.
Az MSZP azt szeretné, hogy a Red Bull járuljon hozzá a budapesti közterületek fejlesztéséhez. Őrsi Gergely, a párt budapesti alelnöke szerint minden évben nagy indulatokat kavar a programsorozat budapesti fordulója, megbénítja a második kerület forgalmát,
dugókat, környezeti károkat, hatalmas zajterhelést okoz.
Őrsi Gergely szerint tudomásul veszik a program idegenforgalmi értékét, azt, hogy sok nézőt vonz, de a Red Bull-lal kötött megállapodás nem kompenzálja az okozott fennakadásokat, kellemetlenségeket és károkat: szerinte túl keveset fizet a cég.
Azt kérik, hogy ha már a fővárosi vezetés „felelőtlenül gazdálkodik a közös vagyonnal”, akkor a Red Bull saját elhatározásából járuljon hozzá a budapesti közterületek fejlődéséhez.
A DK szerint a Red Bullnak egyenesen
fájdalomdíjat kellene fizetni az érintett kerületek lakóinak a zajért.
Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője szerint minden évben felmerül, hogy a zajszennyezés meghaladhatja a törvényben engedélyezett szintet, ennek ellenére „a budapestiek sem beleszólást, sem értelmezhető mértékű fővárosi bevételt nem kapnak a hangos repülőgépverseny elviseléséért cserébe”. A főváros ugyanis mindössze 13 millió forintért engedte át a közterületet.
Az LMP fővárosi képviselője, Gál József szerint „a budapesti városvezetést és a kormányt is jobban érdekli a multik profitja, mint a saját lakóinak védelme”. Azt mondta:
a program több jogszabályt is sért.
Egy 2008-as kormányrendelet szerint lakó- és üdülőövezetben bizonyos hangerő feletti rendezvény nem tartható, egy 2013-as fővárosi rendelet alapján pedig nem adható közterület-használati hozzájárulás olyan tevékenységhez, amely káros a környezetre vagy veszélyezteti az egészséget.
Tarlós István főpolgármester egyébként korábban arról beszélt: nem tartja jó ötletnek, hogy ilyen hosszú ideig tartanak majd a lezárások.
Politikusokat bemutató sorozatunk mai folytatásában a május 26-án 70. születésnapját ünneplő Tarlós István pályaképét vázoljuk fel. Tarlós, aki 1990 és 2006 között volt Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, jelenleg, 2010 óta, Budapest főpolgármestere, 2010-ben néhány hónapig országgyűlési képviselő is volt.
Leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok!
A sokáig csendben, minden feltűnést kerülő óbudai polgármester nevét 2006-ban ismerte meg a nagyközönség, amikor az óbudai önkormányzat rendkívüli ülésén azt mondta Szénási János MDF-es képviselőnek: „Ide figyelj, Szénásikám, te summantottál az MDF-székházügyben is. Most elmondtad a mondandódat, újra visszatértünk az ügy tárgyalására, úgyhogy ne ravaszkodj, mert leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok!”
Az ügy előzménye, hogy a III. kerületi önkormányzat egyik ülésén „Szénási kifogásolta, hogy szerinte a kerület túl olcsón adná oda a területet egy ingatlanfejlesztő cégnek, amely 35 éven át évi tízmillió forintért bérelhetné.”
A Népszabadság tudósítása szerint a következő napirend a kerületi MDF-székház sorsának rendezése volt és „Tarlós ekkor vált indulatossá, amiatt, hogy éppen egy MDF-es képviselő hivatkozik az önkormányzat érdekeire, miközben a párt január óta halogatja a székház adásvételi szerződésének megkötését.
Tarlós ekkor jegyzőkönyvbe diktáltatta, hogy Szénási erőszakosan és visszatérően valótlanságot állít. Ezt követően leelvtársazta és tuloknak nevezte az MDF-es városatyát, aki szerinte arra utazik, hogy a pártjához hasonló sunyisággal lejárassa a polgármestert.”
Tarlós utóbb kijelentette, hogy sajnálja, hogy erős kifejezést használt, és elnézést kért.
A szociális népszavazás
Feltehetőleg már csak kevesen emlékeznek arra, hogy, amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Tarlós István jelenlegi főpolgármester vezette 2008-ban a Fidesz népszavazási kampányát, mely végül
a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséhez vezetett.
A Fidesz és a KDNP 2007 őszén kezdte meg az aláírásgyűjtést, s az igen rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat Tarlós István adta le 2007. október 24-én, Sólyom László akkori köztársasági elnök pedig 2008. március 9-ére tűzte ki a szavazás időpontját.
A 2007 őszén megkezdett népszavazási előkampány vezetője, Tarlós István számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és az igen válaszokat népszerűsítse. A Fidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, a párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is az igenek támogatására buzdított. A népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben – átlagosan 80 százalékban – az igenek győztek, vagyis, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult. Az Országgyűlés március 17-én mindhárom díj visszavonásáról döntött.
Ha úgy vesszük, Tarlós István elévülhetetlen érdemeket szerzett a sokak által azóta visszasírt 200 forintos vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésében.
Dörner György az Új Színház igazgatója
2011 őszén nagy indulatokat kavart, hogy az akkor már
a Tarlós által vezetett fővárosi önkormányzat a Jobbikhoz közeli Dörner Györgyöt bízta meg az Új Színház vezetésével.
Ám hiába voltak tüntetések és petíciók, az MTI 2012 január végén arról számolt be, hogy Dörner György átvette az Új Színházat és a teátrum február 1-jével kinevezett igazgatója, valamint Márta István addigi igazgató között lezajlott az intézmény átadás-átvétele.
Márta István a procedúra befejezése után az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az eseményen „átadták a megfelelő okiratokat, a színház pecsétjét és az igazgatói iroda kulcsát. Az eseményt követően Márta István és a társulat újvidéki vendégjátékra utazott az Erdő című darabbal.”
Dörner György, ugyancsak az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az átadás-átvétel rendben lezajlott.
Tarlós esete Orbánnal és Lázárral
Tarlós István nem a Fidesz tagja, de pártonkívüliként a 2010 óta kormányon lévő párt támogatását élvezi. Már amennyiben élvezetnek nevezhető az a játék, amit Tarlós István, Orbán Viktor és Lázár János – egészen ez utóbbi távozásig – játszottak.
Tarlós István, akitől nem áll távol a kormány és a Fidesz politikája, igyekszik úgy beállítani a saját helyzetét, mintha nem a kormányt és a Fideszt kedvelné, hanem Budapestet. Ezért járt pávatáncot, időnként felfelé, jelesül Lázár János kancelláriaminiszterre mutogatva, volt olyan is, amikor nem válogatta meg a szavait, és azt mondta, hogy vannak a kormányban jóhiszemű emberek és vannak rosszhiszeműek. És a rosszhiszeműek rendszeresen megtévesztik a jóhiszeműeket.
Ezt mondta a budapestiek türelmét próbára tevő, évekig húzódó, és a meghibásodások révén rendre az újságok címlapjára kerülő 3-as metróvonal felújítása kapcsán is.
„Találkozni fogok a miniszterelnök úrral”, szokta mondani megnyugtatásul a budapestieknek
Tarlós István, mert a miniszterelnök, Tarlós szerint legalábbis, eddig mindig segített.
Orbán valójában persze nem segített Tarlósnak, sem pedig a budapestieknek. Ha Orbán segített volna Tarlósnak és a budapestieknek, akkor már évekkel ezelőtt elkezdődik és be is fejeződik az életveszélyessé vált 3-as metró felújítása. A miniszterelnök csak ígérgetett Tarlósnak, már amennyiben tényleg ígért valamit neki. Kettőjük négyszemközti megbeszélésén egyetlen egyszer sem volt jelen a sajtó, csak arra támaszkodhatunk, amit ők mondanak. És ezekről a megbeszélésekről Orbán soha nem mondott semmit, Tarlós pedig általában azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök már megint segített a budapestieknek.
Olimpia, Nolimpia
2017. januárjában újabb próbatétel elé került Tarlós István. Mint ismeretes, Budapest a fővárosiak megkérdezése nélkül megpályázta a 2024-es olimpia megrendezését, ám valamilyen, máig ismeretlen okból kifolyólag az akkor új pártként induló Momentumnak sikerült átvernie a máskor igen szigorú hatóságokon egy népszavazási kérdést.
Tarlós István akkor az olimpia megrendezése és a Fidesz mellé állt. Mint mondta, aki nem támogatja, hogy olimpiát rendezzenek Budapesten, és aláírja az olimpia elutasítását támogató népszavazási íveket, az nem szereti Budapestet. Nagy vitát váltott ki ez a kijelentés, voltak, akik szerint éppen Tarlós az, aki nem a főváros érdekeit, hanem a Fideszt szolgálja. Ha Tarlós szeretné Budapestet, így az ellenzők, akkor nem támogatná, hogy közpénzen mobilgátat építsenek a Római parton – olyan ingatlanok megvédésére, amelyek ártérre épültek, és nem a közjót, hanem magánemberek kényelmét és gazdagodását szolgálják.
Nem támogatná a Városligetbe tervezett értelmetlen, fölösleges és költséges múzeumi negyedet, hanem egy tisztességes népszavazáson megkérdezné a budapestieket, hogy milyen Városligetet szeretnének.
Az olimpiai történet ismert: a Momentum – az összes ellenzéki párt támogatásával – a népszavazáshoz szükségesnél több aláírást gyűjtött össze. Ám mégsem lett népszavazás – a főváros ugyanis ezt megelőzendő – visszavonta az olimpiai pályázatot.
Kaparj kurta!
Futólag említettük már a 3-as metró körüli problémákat. Azt, hogy az elavult hálózaton közlekedő korszerűtlen metrókocsik gyakran meghibásodtak, nem növelve ezzel a főpolgármester és személyén keresztül az országot kormányzó Fidesz népszerűségét.
2016 októberében Tarlós István bejelentette, hogy megtalálták a problémát, ami a felújított orosz metrókocsik meghibásodását okozta.
Az ok sokkal egyszerűbb, mint gondolták volna. Van két 15 kilométeres optikai kábel, ezeket rosszul dugták össze. Ezért nem nyíltak ki az ajtók, amikor kellett volna, és ezért nyíltak ki ott is, ahol nem várta senki, hogy kinyíljanak. Mindenkit megnyugtatott, hogy a hiba nem jelentős, és az orosz mérnökök hamarosan úgy fogják összedugni a kábeleket, hogy a 40 éves, fürge metrószerelvények újból szárnyalhassanak a síneken, mindannyiunk örömére és épülésére.
Aztán persze elkezdődött a már halaszhatatlan felújítás – igaz, a viták is tovább folytatódtak. 2017. novemberben a kerekesszékesek a 3-as metró egyik aluljárójában tüntettek. Akkoriban kezdték el a vonal felújítását, és az eredeti tervek úgy szóltak, hogy a 20 megállóból 8 nem lesz akadálymentes – magyarul nem építenek lifteket a mozgáskorlátozottaknak, a bottal járó időseknek vagy a babakocsis kismamáknak. Budapest vezetése pénzhiányra hivatkozott.
„És mikor kiderült, hogy hátha sikerül összekaparnunk saját forrásból a szükséges összeget, azt most ne kérdezze, hogy honnan, mert több helyről, meg mindegy is, hogy honnan, akkor kezdtek ezek a megbeszélések és egyeztetések igen konstruktívvá válni” – mondta Tarlós István főpolgármester az akadálymentesítésről szóló megállapodás ünnepélyes aláírását megelőzően.
Budapest vezetése 5,6 milliárd forintot „kapart össze”, így végül a 3-as metróvonal húsz állomásából tizennyolc lesz akadálymentesen megközelíthető. A Dózsa György úton, az Arany János utcánál, a Ferenciek terén, a Kálvin téren, a Corvin-negyednél és a Klinikáknál ferdepályás felvonókat alakítanak ki. A Pöttyös utcánál és az Ecseri úton egyelőre ideiglenesen korlátlifteket építenek.
Megy, marad, vagy el sem indul?
A 2018-as választás országosan tarolt a Fidesz, ám a fővárosban a választókerületek kétharmadában (baloldali) ellenzéki siker született. Ezért biztosan nem dicsérte meg Tarlós Istvánt Orbán Viktor, bár a kudarc nagyrészt nem az ő sara.
A hetvenedik évét napokon belül betöltő Tarlós állítása szerint még nem döntötte el, hogy indul-e a jövőre esedékes önkormányzati választáson.
Kérdés, az ő döntése lesz-e ez egyáltalán, vagy valaki mást, nála nagyobb eséllyel pályázót talál a Fidesz. Tarlós pozícióját mindenesetre erősíti, hogy egyik fő ellenfele, Lázár János távozott a kormányból, s a főpolgármester most abban bízik, hogy az új kancelláriaminiszterrel, Gulyás Gergellyel zökkenőmentesebb lesz az egyeztetés Budapest ügyeiről. Tarlós legutóbb szokásos Budapestinfóján beszélt erről, ahol arra is kitért, hogy az önkormányzati rendszer változtatásairól egyeztet a kormányfővel. Igaz, azt is kilátásba helyezte, hogy 2019-ben csak akkor indul, ha megmarad a közvetlen főpolgármester-választás.
Tarlós István – miközben nem titkolta örömét a kancelláriaminiszter-változás miatt – mindezt azzal indokolta, hogy „főpolgármesterként szüksége van a közvetlen választás adta legitimitásra, ezért ha a törvényeket úgy módosítják, hogy a posztot más módon töltik be, nem vállalja a feladatot.” Hozzátette: úgy tudja, megmarad a közvetlen főpolgármester-választás intézménye.
Hogy valóban marad-e a mostani rendszer, arra nem vennénk mérget. A most megalakuló új kormány illetékesei nem, vagy csak igen homályosan fogalmaznak ezzel kapcsolatban. Hogy Tarlós István tudja-e, hogy mit tervez Orbán az önkormányzatokkal, nem utolsósorban Budapesttel, vagy számára is kérdéses még, előbb, vagy utóbb biztosan kiderül.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
