Kezdőlap Címkék Budapest

Címke: Budapest

Kósa Lajos úgy tudja, hogy a CEU Budapesten marad

0

Kósa Lajos nagyon tudhat valamit, mert ilyen kvalitásokkal, mint amilyenekkel majdhogynem napi rendszerességgel elkápráztatja a nyilvánosságot, még mindig a politika élvonalában lehet. Most legutóbb például azt tudta mondani a Népszavában, hogy a CEU nem fog Bécsbe költözni, mert nem is akar, ugyanis az egyetem tudja, hogy Budapest jobb hely, mint Bécs.

Hogy ez utóbbit Kósa honnan tudja, nem tudhatjuk. Talán Lázár János emlékezetes bécsi videójából tájékozódott, amiből megtudhattuk, hogy Bécsben fehér ember már ki sem mer menni utcára, mert ellepték a várost a bevándorlók, mindenkii fél, bedeszkázzák az ajtókat és az ablakokat, annyira rettegnek a bécsi emberek, hogy az Budapestig elhallatszik.

De nem csak azt tudja Kósa, hogy Budapest jobb hely Bécsnél, hanem azt is, hogy a CEU csak mórikálja magát, magyarul, játssza az eszét, miközben esze ágában sincs Bécsbe költözni, csak fut még egy kört.

Ha Kósa Lajos ezt tényleg tudja valahonnan, akkor az baj. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a kormány valószínűleg az utolsó pillanatban – mondjuk november 30-án pénteken – mégiscsak aláírja a CEU budapesti működését biztosító egyezményt. Vagyis, a kormány csak szórakozik a CEU-val, és nem utolsósorban a magyar emberekkel, különös tekintettel a fiatalokra, akiknek nem mindegy, hogy Magyarországon milyen feltételek között zajlik az oktatás.

Sokkal valószínűbb persze, hogy Kósa Lajos nem tud semmit arról, hogy a CEU Budapesten maradna. Csak blöfföl, mert e tárgyban is akart valami maradandót mondani. Mellébeszél, mint amikor a kupakok áfáját magyarázta el az

újságíróknak, és amit mond, az ugyaannyira érthető, mint amikor hutuk és tuszik helyett stüszikről tartott emlékezetes kiselőadást.

Tarlós lezáratná a budapesti aluljárókat éjszakára a hajléktalanok miatt

1

Egy kormányzati előterjesztés szerint a jövőben éjszakára lezárnának több fővárosi aluljárót a hajléktalanok jelenléte miatt. Amikor az újságírók megkérdezték Tarlós Istvánt, hogy mi a véleménye erről a javaslatról, a főpolgármester közölte: ő kérte a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét. Mint mondta, ez fővárosi hatáskör, a kormány ebben a kérdésben nem dönthet nélküle.

Ezzel az utóbbi megjegyzéssel Tarlós azt kívánta hangsúlyozni, hogy bár 15 pontos megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnökkel a főváros és a kormány együttműködéséről, önállósága megmaradt, és az ő megkerülésével nem dönthet fontos kérdésekben a kormány.

Az LMP-nek más a véleménye erről. Határozott meggyőződésük, hogy nem az aluljárókat kell lezárni, hanem a hajléktalanok lakhatását megoldani és a munkavállalást elősegíteni. A hajléktalanokat nem büntetni kell, hanem a hajléktalanságból kivezető utakat kell biztosítani. Tudomásul kell venni, hogy a fővárosi hajléktalan-ellátás jelenlegi formái nem nyújtanak tartós megoldást, erre jellegükből adódóan nem alkalmasak. Ezért haladéktalanul hatályon kívül kell helyezni az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmához kapcsolódó jogszabályokat.

Ráadásul az aluljárók lezárásának megoldásával azoknak is aránytalan hátrányokat és nehézségeket okoznak, akikkel egyébiránt a legkevesebbet foglalkoznak, pedig állítólag a hajléktalanság kriminalizálása pont az ő érdekükben történik: a városlakóknak, a budapestieknek.

A Párbeszéd szerint az aluljárók éjszakai lezárására tervezett 100 millió forintot inkább lakhatásra kellene fordítani, és a téli krízisidőszakban meg kellene nyitni például az Országházat a hajléktalanok számára éjszakára. V. Naszályi Márta, a párt fővárosi képviselője szerint a Fővárosi Önkormányzat ezzel „gyakorlatilag biztos fagyhalálba” kényszeríti hajlék nélküli embereket.

Szerinte az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlése ellenére nagyjából 2-3 ezer férőhely hiányzik a hajléktalanokat ellátó rendszerből, ezért nem a kormány budai Várba költöztetésének kellene nemzetgazdasági okból kiemelt feladatnak lennie, hanem annak, hogy minden magyar embernek méltó lakhatást biztosítsanak, és „ezt diktálná emberségünk is”. Példaként említette, hogy a paksi bővítésre szánt 4 ezer milliárd forintból 800 ezer kollégiumi férőhelyet és 200 ezer bérlakást lehetne építeni, az aluljárók éjszakai lezárására szánt pénzből pedig akár száz hajléktalannak is lehetne egy évig piaci áron lakást bérelni.

Ahogy Párizsban megnyitották a középületeket, például a városházát a téli krízisidőszakban a hajléktalanok előtt, úgy a Párbeszéd szerint a Parlamentet és a Városházát is meg lehetne nyitni a téli krízisidőszakban éjszaka a hajlék nélküli, rászoruló emberek számára.

Bűnözőt, vagy politikai üldözöttet bújtat a kormány?

0

Menekülő bűnözőt rejteget a kormány, Budapest jobbágysorba került – a Gruevszki-ügyről és Budapest egyesítésének 145. évfordulójáról kérdezték a képviselők a kormánytagokat az Országgyűlésben napirend előtt.

 

Gruevszki, a különleges bánásmódot igénylő személy

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint jogellenesen érkezett Magyarországra a hazájában jogerősen elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök. Mint mondta, úgy tűnik, a magyar kormány feladta menekültellenes politikáját és befogad egy menekültet, aki nem politikai, vallási okokból, vagy háború elől, hanem az igazság, börtönbüntetés elől menekül.

Vitatta azt a kormányzati álláspontot, hogy jogi kérdésről lenne szó, mondván, ha valóban az lenne, akkor ennek az embernek útlevél hiányában a tranzitzónában lenne a helye. Országukban megbukott diktátorok menekülnek így egymástól egymásig, mondta, majd azt firtatta, milyen szerepet játszottak az ügyben a magyar hatóságok.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a volt macedón miniszterelnök menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálása folyamatban van. A 2007-es menedékjogi törvény 71/A. paragrafusának 7. bekezdése tette lehetővé, hogy a volt kormányfő kérelmét ne tranzitzónában nyújtsa be. Az államtitkár hozzátette: ez a rendelkezés arról szól, hogy különleges bánásmódot igénylő személyek esetén a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatóak.

Hangsúlyozta: sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit a Macedóniából való kijutásban.

Valóban Orbán egyik házában vendégeskedett a volt macedón miniszterelnök?

Arató Gergely (DK) a Gruevszki-ügy kapcsán több kérdést is megfogalmazott. Többek közt azt, hogy miként jöhetett be az országba útlevél nélkül az elítélt volt macedón miniszterelnök; miért nem a tranzitzónába került; az elítélt bűnöző valóban Orbán Viktor egyik ingatlanjában vendégeskedett-e, vagy esetleg megkapta az előzőleg befogadott, körözött bűnöző Pharaon házát a kormányfő szomszédságában. Az egy ilyen vendégház nemzetközileg körözött bűnözőknek és terroristáknak?

A DK molinót lógatott ki a parlament ablakából.

Miért nem fogták el a menekülő volt miniszterelnököt, hogy megkezdődjön a kiutasítási eljárása? Volt Gruevszkinek letelepedési kötvénye? Ki az a magyar kormányban, aki embercsempészetben vett részt? A Fidesz regisztráltatta magát bevándorlást támogató szervezetként? Befizette a különadót? Putyin ezt parancsba adta?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint kérdéseknek álcázott politikai állítások hangzottak el. Megerősítette, hogy a magyar állam nem segítette Nikola Gruevszkit a Macedóniából való kijutásban; a magyar hatóságok jogszerűen tették lehetővé, hogy menedékjogi kérelmét a bevándorlási hivatal budapesti központjában nyújtsa be, illetve ott hallgassák meg. Nikola Gruevszki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, mondta.

Budapest jobbágysorba került   

Csárdi Antal (LMP) Budapest egyesítésének 145. évfordulója kapcsán úgy értékelt: a főváros és a kormány közötti szerződéssel Budapest a kabinet gyámsága alá, jobbágysorba került. Ezt igazolja a létrejövő fejlesztési tanács – tette hozzá. Szerinte a főváros adóssága újratermelődött, a fővárosi közszolgáltatóknak nincs pénze fejlesztésre.

Orbán Balázs válaszában közölte, együttműködésben tud az ország fejlődni, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa pedig a szakmai szervezetek segítségével kidolgozza Budapest 10 éves városfejlesztési tervét. Elmondta, 2010 óta Budapesten 2100 milliárd forintnyi fejlesztés történt, az elmúlt nyolc év a megvalósult fejlesztések története, szemben az azt megelőző nyolccal.

Így kívánt jó utat Deutsch a Bécsbe költöző CEU-nak

A Fidesz Európai Parlementi képviselője német nyelvtudását megcsillantva kívánt jó utat (Gute Reise) a Bécsbe költöző CEU-nak. Bár a legsikeresebb és legismertebb magyar egyetem december elsejéig adott határidőt a magyar kormánynak a CEU budapesti működését biztosító egyezmény aláírására, egyre több jel uta arra, hogy a magyar kormánynak nem fontos, hogy az egyetem Magyarországon maradjon.

Deutsch Tamás most a bécsi Kuriernek arra a hírére reagált a maga sajátos módján, hogy a lap értesülése szerint Soros György Sebastian Kurz osztrák kancellárral tárgyalt, s megbeszélésük fő tárgya az egyetem Bécsbe költözése volt.

Ilyen nagyvonalúak vagyunk mi, magyarok. Van egy minden tekintetben értékes egyetemünk, de mi annak örülünk, ha mások örülnek. Most például az oasztrákok, akik ingyen és bérmentve kapnak egy jól működő, gazdasági és táradalmi hasznot hozó felsőoktatási intézményt.

Deutsch Tamás örökbecsű szavaival élve: Ennyi.

Budapest: Bűnös városból bűvös város?

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg. Ezt mondta Orbán Viktor a főváros napján tartott budapesti ünnepségen, ahol aláírták a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást.

„Körülbelül ezermilliárd forintot jelent a fővárosnak a megállapodás, a 3-as metró felújítására is ad 80 milliárd forintot a kormány” – ezt meg Tarlós István főpolgármester tette hozzá.

A fenti mondatokból nem az következik, hogy mi történik Budapesttel az elkövetkező években, hanem az, hogy egy évvel a főpolgármester-választás előtt már elkezdődött a kampány. Fűt, fát ígér budapestieknek a miniszterelnök, persze, abban az esetben, ha Tarlós Istvánt választják jövő ősszel főpolgármesternek. Ha nem, akkor bármi lehet.

Még az is, ami 1998-ban megtörtént. Akkor nyáron alakult meg Orbán Viktor első kormánya, és a választási matematika úgy hozta, hogy ugyanannak az évnek az őszén önkormányzati választások is voltak. Utóbbiakon a Fidesz nem szerepelt jól, Budapesten, számos nagyvárosban, és sok kisebb településen is az ellenzék jelöltjei győztek.

Budapest ezzel kimondatlanul ugyan, de nem titkoltan, bűnös várossá vált Orbán és a kormány szemében. Ezt a fővárosiak nem sok idő elteltével a saját bőrükön is tapasztalhatták. Az Orbán-kormány leállította a 4-es metró építését – ezt, mint tudjuk, csak jóval később fejezték be. Ugyancsak leállították a Nemzeti Színház Erzsébet téren elkezdett építését, helyette egy gödör maradt, amely aztán előbb szimbólummá, majd a budapesti és az idelátogató külföldi fiatalok kedvelt alternatív szórakozóhelyévé vált.

Most meg azt halljuk Budapest születésnapján, hogy a főváros hatalmas fejlődés előtt áll. Nem biztatás, hanem fenyegetés van ebben a kijelentésben, a mondatnak ugyanis van egy második, igaz, ki nem mondott fele. A teljes mondat valójában így hangzana: Budapest jelentős fejlődés előtt áll, abban az esetben, ha ti budapestiek, jól döntötök, vagyis, a Fidesz emberét, Tarlós Istvánt választjátok főpolgármesternek, különben megnézhetitek magatokat.

Gondoljátok meg, proletárok!

A budapestiek nem buták, nem könnyű őket átverni, ráadásul emlékeznek arra, hogy mi történt 1998 után szeretett városukkal. És Tarlós Istvánt is jól ismerik, tudják, hogy úgy tesz, mintha szeretné Budapestet, és harcolna a fővárosért, miközben nem Budapestet szereti, hanem a Fideszt és Orbánt, és azért harcol, hogy ne derüljön ki, hogy ő nem Budapestet, hanem a Fideszt és Orbánt szereti.

Orbán (és a Fidesz) nem szereti Budapestet, bűnös városnak tartják, ha tehetnék, sóval hintenék be a helyét, stadiont építenének inkább, legelőt, szántót, saját lábat, szotyiköpködőt.

Orbán és a Fidesz valójában lenézik Tarlóst, és röhögnek a kínlódásán, de úgy tesznek, mintha kedvelnék, mert számukra még mindig Tarlós a legkevésbé rossz megoldás, ugyanis, ha más volna a főpolgármester, nem lenne képes olyan jól képviselni Budapesten Orbán és a Fidesz érdekeit, mint Tarlós.

Közérdekű magánvélemény arról, miért nem jó az előválasztás az ellenzéknek

Az, hogy előválasztáson döntsék el, hogy ki legyen jövő ősszel a regnáló főpolgármester, Tarlós István kihívója, nem jó ötlet. Jó ötlet lehetne, mert van, ahol bevált és hosszú idő óta működik, de nem itt és nem most. Az alábbiakban megpróbálom összegezni, mi szól mellette, és mi az ellen, hogy egy előválasztásnak nevezett procedúra során válasszák ki Tarlós főpolgármester ellenzéki kihívóját.

Abból kell kiindulni, hogy Budapesten az ellenzéknek van esélye Tarlóssal és a Fidesszel szemben. A budapestiek nagyobb része nem kedveli a Fideszt és a kormánypárt fővárosi helytartóját, Tarlós főpolgármestert. Aki az elmúlt időszakban számtalanszor igyekezett bizonygatni, hogy ő, ha kell, Budapest érdekében még a miniszterelnöknek is nekimegy, ám végül mindig kibújt a szög a zsákból.

Tarlós ellen tehát van valódi esély, különösen abban az esetben, ha tényleg csak egyetlen ellenzéki jelölt indul vele szemben. Ez biztosan nem fog megvalósulni, az LMP és a Jobbik minden bizonnyal Puzsér Róbert személyében saját versenyzőt küld a ringbe. Olyan jelöltet, aki maga mondta, hogy nem tartja magát esélyesnek Tarlóssal szemben. Puzsér nem akar főpolgármester lenni, csak főpolgármester-jelölt. Puzsér tehát nagy valószínűséggel el fog indulni a főpolgármesteri székért – vele kapcsolatban csak az kérdés, hogy egy másik ellenzéki jelölt fogja jobban legyőzni, vagy a jelenlegi főpolgármester, a Fidesz támogatásával induló Tarlós István.

Az előválasztás előnyei

Az előválasztás demokratikus intézmény, mert szinte minden a választók szemei előtt játszódik. Ily módon erősíti a választók bizalmát, lám, nekem is van beleszólásom, nemcsak az urnák előtt, de már most is számít a véleményem.

További előny, hogy a választók megismerhetik a jelölt-jelöltek programját. Már persze azok, akiket ez érdekel közülük. A legtöbb ember ugyanis nem programokra, hanem személyekre, vagy pártszimpátia alapján szokott szavazni. Ettől még persze a programok fontosak, olyannyira, hogy szükséges, de nem elégséges minimumnak tekinthetők.

Az előválasztás azt is erősíti a választókban, hogy itt nem mutyi, hanem valódi verseny van. Persze, ez csak azok számára szempont, akik fontosnak tartják a közélet tisztaságát, és nem legyintenek automatikusan, hogy a politika úgyis mocskos dolog, nem lehet, és ezért nem is szokták tisztességesen csinálni.

Az előválasztás legnagyobb előnye, hogy elvileg, ha nem feltétlenül a legjobb, de a legesélyesebb jelölt szállhat szembe a Fidesz emberével, Tarlós főpolgármesterrel. Olyan embert lehet ily módon találni, akire a szavazók viszonylag nagy százaléka voksol majd, esélye van tehát leváltani a jelenlegi városvezetőt.

Az előválasztás hátrányai

Az előválasztásnak számos hátránya is van, vélhetően jóval több, mint amennyi haszon származik belőle. Az egymásnak feszülő pártok és emberek azt a látszatot kelthetik a sokévnyi veszekedős közélettől megundorodott polgárokban, hogy na, ezek már megint egymásnak esnek. Vagy, ha nem is veszekszenek, vitatkoznak.

De inkább veszekszenek. Mert az előválasztás arról is szól, hogy mindegyik jelölt győzni akar. Nemcsak Tarlóst szeretné legyőzni a végén, de előtte még a sajátjait, vagyis, az ellenzéki riválisokat.

Nyilván, de legalábbis remélhetőleg, lesznek olyanok, akik az előválasztás során visszafogják magukat, és csakis a szakmai részre koncentrálnak. Hogy mit kezdenének Budapesttel, hogyan tennék szebbé, jobbá, gazdagabbá. Magyarul: élhetőbbé. Mások azonban, akik ettől eltérő személyiségek, óhatatlanul is ellenfeleik személyével foglalkoznak. A múltbeli bűnök felemelgetésével, a politikai bakikkal, esetleges árulásokkal – széles a skála.

A végén a győztes – még csak az előválasztás győzteséről beszélünk – sem örülhet felhőtlenül annak, hogy nyert. Lehet, hogy több szavazatot kapott, mint ellenfelei, de közben súlyos sebeket is kapott, mindenféle rendű és rangú mocskolódások formájában. Vagyis, azok a választók, akik még ingadoznak a Fidesz és az ellenzék jelöltje között, egy sor negatív információt szereznek arról, akire végül szavazniuk kellene. Ez sokakat elbizonytalaníthat, és távol tarthat a szavazástól, miközben Tarlósról csak az ellenzék megmaradt sajtója és igen korlátozott propagandaeszközei fognak kritikus véleményeket közölni.

Már ez is elég nyomós indok az előválasztás ellen, de van még valami, ami talán még ennél is többet nyom a latban. A Fidesz, magyar viszonyok között korlátlannak mondható anyagi erőforrásai révén bármilyen célra, gyakorlatilag bármennyi pénzt képes mozgósítani. Kormánypárti segítők ezreit állíthatja csatasorba annak érdekében, hogy meghekkelje, megtrollkodja az előválasztást, vagyis, hogy egy olyan jelölt győzelmét segítse elő, aki esélytelen, vagy csak kevéssé esélyes Tarlóssal szemben. Végső soron még azt is el lehet képzelni, hogy megfelelő anyagiak bevonásával akár egy ma még teljesen ismeretlen jelöltet is „kinevezhetnek” Tarlós főpolgármester kihívójának. Elég ehhez néhány milliárd forint, és máris olyan jelölt áll a jelenleg főpolgármesterrel szemben, aki nem az ellenzéki szavazók, hanem a Fidesz bizalmát élvezi, és az ő érdekeiket képviseli.

Szerintem ez mindennél nagyobb érv az előválasztás ellen. Persze, meg lehet írni a korlátozott lehetőségekkel bíró nem kormánypárti médiumokban, hogy az illető jelölt valójában nem az ellenzék jelöltje, a közvélemény befolyásolására azonban a kormánynak jóval több lehetősége van, mit az ellenzéknek.

Jelenlegi állás szerint a két ünnep között kezdődik – ennél szerencsétlenebb időpontot nehéz lett volna találni – majd januárban folytatódik a regisztráció az előválasztásra. Ez utóbbi is igen necces időpont, az emberek többsége ilyenkor még a karácsonyt és a szilvesztert igyekszik kiheverni, nyalogatják a sebeiket, jó esetben várják, hogy tavasz legyen.

Mi a megoldás?

Szerintem nem az előválasztás a megoldás ahhoz, hogy Tarlós főpolgármesternek hiteles, komolyan vehető, a győzelem esélyével induló ellenfele legyen. Az LMP-vel és a Jobbikkal ebben az esetben nem kell, mert nem lehet számolni – nekik már megvan a jelöltjük és várhatóan nem fognak közösködni a baloldali ellenzéki pártokkaL Utóbbiak ezért azzal tennék a legtöbbet Tarlós és a Fidesz legyőzéséért, ha a januárt azzal töltenék, hogy egymással tárgyalnának egy jó, esélyes jelöltről. Bár talán szokatlan számukra, de nagyon zárt ajtók mögött, úgy, hogy ezekről a megbeszélésekről egyetlen szó, egyetlen hang se szivárogjon ki. Senki se nyilatkozzon, súgjon senkinek, egészen addig, míg fel nem száll a fehér füst. Ha lesznek találgatások a sajtóban, ezekre nem kell semmit reagálni.

Tudom, ez nehéz, gyakorlatilag lehetetlen. Pedig ez a feladat: hogy január végén, vagy február elején egyetlen jelöltet mutassanak be a közvéleménynek, mondván: ő lesz az ellenzéki pártok jelöltje Tarlós főpolgármesterrel szemben.

Bízni kell az ellenzéki szavazók okosságában és értékítéletében. Döntő többségük megérti, hogy miért kell az így kiválasztott jelölt mellé állni.

Az itt leírtak szigorúan az én magánvéleményemet tükrözik. Lehet vele és velem vitatkozni.

Butí-tani

„A kormány tiszteletben tartja a CEU döntését és az oktatás szabadsága alapján ők oda mennek, ahova szeretnének”. Ezt Varga Judit EU-kapcsolatokért felelős államtitkár mondta az InfoRádió Aréna című műsorában

A kormány tehát nem gátolja meg, hogy a CEU elköltözzön Magyarországról. Nem húz fel kerítést az osztrák határra, hogy megakadályozza az egyetem elköltözését, nem fenyegeti meg az oktatókat és hallgatókat, hogyha a CEU Bécsben működik tovább, akkor visszamenőlegesen beleírja az alaptörvénybe, hogy ez bűncselekmény. Nem hullajt krokodilkönnyeket a kormány a CEU-ért, és nem is próbálja megakadályozni a távozását.

Aki ilyet mond, esetünkben Varga Judit államtitkár, az vagy gátlástalan gazember, vagy nem értette meg, hogy mi a feladata. Neki ugyanis azon kellene dolgoznia, mert ezért kapja a fizetését, hogy a magyar tudás minél korszerűbb és versenyképesebb legyen, hogy oktatásunk híre a világban ne romoljon tovább, hanem lehetőség szerint javuljon valamelyest. Ehhez képest Varga államtitkár rosszul gazdálkodik a rábízott javakkal, amikor hagyja, hogy egy nemzetközi hírű egyetem a jövőben ne a magyar embereknek hozzon dicsőséget, hanem az osztrákoknak termeljen pénzben is kifejezhető hasznot.

Persze, nem gondoljuk, hogy Varga államtitkár a saját ujjából szopta ezt a cinikus, pökhendi, lekezelő és ebből kifolyólag jelentős mértékben visszataszító kijelentést. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül ebben az országban egyetlen miniszter, vagy államtitkár sem mer dönteni semmiben, a CEU elüldözése ügyében pedig biztosak lehetünk abban, hogy igen magas helyről jött az ukáz.

Bár a döntés nem az övé, Varga Judit államtitkár ezzel együtt bizonyosan bűnrészesnek tekinthető. Nemcsak a már – CEU-ként – említett vagyon hűtlen kezelése miatt, hanem mert rossz ügy szolgálatába szegődött. Varga államtitkár egy olyan rendszernek lett a kiszolgálója, amely nem érdekelt a művelt emberfők képzésében, és azon dolgozik, hogy a magyar emberek minél nagyobb számban maradjanak iskolázatlanok, tájékozatlanok. Számtalanszor bebizonyosodott már a történelemben, hogy a tájékozatlan, tanulatlan embert sokkal könnyebb manipulálni, mint azt, akinek konkrét ismeretei vannak a világról. Aki semmit sem tud, vagy épphogy csak valamit, azzal bármilyen hazugságot el lehet hitetni, lehet őt riogatni Sorossal, Sargentinivel, a migránsokkal.

Akinek az az érdeke, hogy a tudás csak kevesek kiváltsága legyen, és a magyar emberek minél nagyobb számban alulinformált zombiként éljék le az életüket, az a magyar emberek ellen cselekszik, vagyis, hazaáruló.

CEU: lehet egy egyetemmel kevesebb?

Néhány évvel ezelőtt a legtöbb magyar azt sem tudta, hogy létezik a Közép-Európai Egyetem, a CEU, amely magyar és amerikai diplomát ad az oda beiratkozó hallgatóknak. Maga a kormány tette fel a politikai térképre a CEU-t azzal, hogy mintegy negyedszázados működése után hirtelen rájött, hogy az egyetem papírjai nincsenek rendben, s működése nem felel meg a hatályos magyar törvényeknek.

Az egyetem amint tehette, intézkedett, hogy megfeleljen minden előírásnak. – nem mellesleg, ezeknek korábban is megfelelt, ám a magyar kormány utólag változtatott a működéshez szükséges követelményeken. Ám az ügy még így sem oldódott meg, mert Orbán Viktor kormánya nem hajlandó aláírni az amerikaiakkal már jó ideje előkészített szerződést. Indokot nem mondanak, az ezzel kapcsolatos kérdésekre homályos, semmitmondó utalásokkal válaszolnak. Az egyetem működik, így az egyik válasz, míg a másik így hangzik: a törvények mindenkire vonatkoznak.

Michael Ignatieff, a CEU rektora csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, amit már egy ideje sejteni lehetett: a CEU elköltözik Bécsbe. Hogy ez kinek jó – mármint az osztrákokat leszámítva, akik ingyen és bérmentve kapnak tőlünk egy nagyszerű egyetemet – nem tudni. Néhány hónappal ezelőtt nagy vihart kavart, amikor az új amerikai nagykövet, David B. Cornstein Orbán Viktorral történő találkozása után úgy nyilatkozott: Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van, az emberek pedig, akikkel találkozott, elégedettek és boldogok. A CEU jövőjével kapcsolatban többször is kijelentette, hogy mennyire fontos neki és az amerikai kormánynak, és reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárul a további magyarországi működés elől.

Az máig nem világos, hogy Orbán Viktornak – mert hát nyilvánvaló, hogy az ő tudta nélkül kormányzati döntés nem születik ebben az országban – miért érdeke, hogy egy nemzetközi hírű, jól működő egyetem elköltözzön Magyarországról. Túl azon, hogy Orbánék nem túlzottan lelkesednek a tudásért, ezt látjuk a többi magyarországi egyetem, valamint az MTA-hoz való hozzáállásban, de önmagában ez nem indokolja, hogy egy jó nevű és sikeres egyetemet elüldözzenek az országból.

Sokáig azt lehetett gondolni – és ez még ma sincs másként – hogy a CEU adu ász Orbán kezében. A magyar miniszterelnök ugyanis emberemlékezet óta pedálozik, hogy valamelyik amerikai elnök fogadja őt, ám az amerikaiak, akiknek több okuk is van nem kedvelni őt, idáig nem tették meg neki ezt a szívességet. Donald Trump megválasztásával felcsillant egy reménysugár Orbán számára, hiszen az elnök mind politikájában, mind habitusában sokban hasonlít hozzá, ám egyelőre kevés jele látszik annak hogy Trump hajlandó lenn fogadni Orbánt.

A CEU tehát megkezdte a költözést Bécsbe, de még nem intett végleg búcsút Budapestnek. Mint mondják, a magyar főváros az otthonuk, ezért adnak még egy bő hónapot Orbán Viktornak és kormányának, hogy aláírja az amerikaiakkal az egyetem működését biztosító megállapodást. A labda tehát, ahogyan eddig is, a magyar kormány, illetve Orbán Viktor térfelén pattog. Hogy a magyar miniszterelnök mit lép, nem tudni. Lehet, hogy még reménykedik abban, hogy Trump hajlandó lesz találkozni vele, de az sem kizárt, hogy lemondott már erről.

Utóbbi esetben a CEU magyarországi sorsa megpecsételődött. Ha így lesz, annak nem az egyetem, és nem az amerikaiak, hanem a magyar emberek lesznek a valódi vesztesei.

A magányos periféria

Ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta.

Két elemző szerint Magyarország és Lengyelország a saját akaratából helyezkedett az unió perifériájára, bármennyire is elutasítja a kétsebességes földrészt. Az egyik szerző, Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója, a másik Martin Miszerak, a varsói kormány korábbi privatizációs tanácsadója, azt hangsúlyozza, hogy a két állam bebetonozta magát a mag-Európán kívül, hiszen támadja a jogállamot, elutasít bármiféle kompromisszumot a menedékpolitika ügyében és nem érdekli az euró. Ily módon azonban csak magukat okolhatják, habár a döntés az övék, ám számot kell vetniük a következményekkel is. Így azzal, hogy a monetáris unió az EU legeslegfontosabb politikai terve. És aki kívül marad, az kirekeszti magát sok minden másból is, bár az is igaz, hogy a magyar és a lengyel vezetés aligha menne bele olyasmibe, amit a Bizottság Bulgáriától követel a tagságért cserébe: az igazságszolgáltatás reformját és harcot a korrupcióval, illetve a szervezett bűnözéssel szemben.

Közben a periféria egyre magányosabb, furább helynek tűnik. De ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta. Orbán persze tudatosan választotta ezt az utat, amikor a putyini tekintélyelvűség oldalára állt és mindenütt kiépíti a kapcsolatokat az autoriter rezsimekkel. A helyzet még tragikusabb Lengyelország esetében, mert méreténél fogva az ország nagyon is bele tudna szólni az eurózóna jövőjébe. Viszont óriási mértékben árt a saját nemzeti érdekeinek, amikor elvágja a szálakat az unió magjához. Bízzunk abban, hogy még nem késő megfordítani a folyamatot.

Politico/Szelestey Lajos

Van egy vízióm: kapjátok be!

Van egy vízióm a fővárosról, valamint minden másról. Azt szeretném, hogy legyen mindig jó idő. A közlekedésben adjuk meg az elsőbbséget az idősebb autósoknak. A várandós sofőröknek, és a nőknek általában. Ne legyen szemét az utcán, mindig jöjjön a busz és a villamos, záródjon rendesen a metróajtó. Legyen minden jó, minden szép, legyünk mindennel megelégedve.

Nekem ez a vízióm, ezért jelentkezem. Meg akarom mutatni a víziómat, hogy mindenki lássa, milyen vízióm van nekem. Ha a budapestieknek ez tetszik, akkor majd az én víziómat támogatják. Ha nem tetszik nekik, akkor majd valaki másét. Én valójában nem akarok főpolgármester lenni, beérem azzal, hogy jelölt lehetek. Főpolgármester-jelölt még sosem voltam, egyszer ezt is ki kell próbálni.

Megmutatom a víziómat, aztán majd jön az apparátus és megcsinálja. Én nem vagyok szakember, nem az a feladatom, hogy bármit is megvalósítsak. Nekem vízióm van, nem fogok miattatok elveszni a részletekben, legyen nektek elég belőlem ennyi. És kampányolni sem akarok. Kampányolni azok szoktak, akik nem biztosak magukban, nehogy már egy áru legyek, amit el kell adni. A pénz egyébként is mocskos dolog, undorodom tőle, én azzal is beérem, ha van belőle elég.

Közel sem vagyok olyan szép, és annyira szerethető, mint a vízióm., ezért arra kérlek benneteket, hogy ne rám szavazzatok, hanem a víziómra. A vízióm a lényeg, hogy rólam beszéljenek. Írjanak rólam az újságban, mutassanak a tévében, beszélhessek a rádióban.

Ez az én vízióm, és ha tetszik nektek, vagy, ha nem, akkor is, mindenki kapja be

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK