Kezdőlap Címkék Alapítvány

Címke: alapítvány

Van akinek 10 milliárdot is megér

Tíz milliárd dollár a klímaváltozás ellen. Ennyit költ a Bezos Earth Found alapítvány tudósok, nem kormányzati szervezetek támogatására annak érdekében, hogy “reális megoldásokat kínáljanak a probléma megoldására”. Ezt Jeff Bezos Instagramon hozta a világ tudomására: “ez Földünk legnagyobb problémája! Azon dolgozunk, hogy a klímaváltozás káros hatásait leküzdjük, és felerősítsük a kedvező változásokat”.

Az Amazon főnök a világ leggazdagabb embere annak ellenére, hogy nemrég elvált és neje 35 milliárd dolláros vagyonnal távozott.

130 milliárd dollár

Ennyire becsülik Jeff Bezos jelenlegi vagyonát, mert a tőzsdék jól teljesítenek a korona vírus járvány ellenére is. Ebből 10 milliárd dollár nem is tűnik olyan soknak. De vajon nem üzleti befektetésről van-e szó? Ennek járt utána a Verge nevű portál, amelynek feltűnt, hogy ellentétben a Microsoft alapító atyjával, Bill Gates-szel Jeff Bezos nemigen jeleskedett az adakozás terén. 2017-ben ugyan Twitteren tudatta a világgal, hogy szándékában áll jótékonysággal is foglalkozni, de ezt nem részletezte. 2018-ban a hátrányos sorsú gyerekek óvodai nevelésére adott pénzt olyan körzetekben, ahol a közoktatás színvonala kívánnivalót hagy maga után az Egyesült Államokban.

Ez nem üzlet, non profit alapítvány

Ezt erősítette meg a Verge portál kérdésére Jeff Bezos egyik munkatársa, aki a Bezos Earth Found-nál dolgozik. A tervek szerint nyártól kezdődne a pénzek kiosztása kizárólag szakmai alapon. Az üzleti szféra nem kap egy centet sem. Az egész pénzt a tudomány támogatására fordítják illetve nem-kormányzati szervezetek támogatására valamint jótékonyságra. Nem várnak tőle üzleti hasznot.

Mindez természetesen szorosan összefügg az adórendszerrel az Egyesült Államokban: bizonyos százalékban le lehet írni az üzleti nyereségből azokat a pénzeket, amelyeket valaki jótékony célokra fordít. Bill Gates jótékonyságának is jelentős részben ez az alapja. Igaz, hogy a Microsoft alapító elnöke, aki ma már nyugdíjas, azt is jelezte: szívesen fizetne több adót az Egyesült Államokban, ahol Trump elnök adócsökkentő politikát folytat míg demokrata ellenfelei a gazdagok progresszív megadóztatását tervezik.

Szobakajak, avagy zsebpályázatok “sokmilliárdért”

Arról sokat lehetne vitatkozni, miképpen kereshet az ember egy kis pénzt ma, Magyarországon, és lássuk be: nem egyszerű a feladat, én például munkával kísérletezem nagykorúságom elérése óta, nem túlzott sikerrel, egy kis pénz azért többnyire összejön (vagy nem), de annál több ezzel a módszerrel nem. Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni.

De ha úgy tesszük fel a kérdést, hogyan kell sok pénzt keresni, akkor máris ezer út kínálkozik. Persze, nem nekünk, és nem munkával keresik a még időben jól elhelyezkedettek a sok pénzt, de az elvitathatatlan tőlük, hogy próbálnak ötletesek lenni. Hatalmas éceszek nem röpködnek a levegőben, de látszik az igyekezet, és hát beágyazottságuknak köszönhetően így is leesik az a potom évi négy-ötszáz milliócska az Uniótól, nem nagy vagyon, de el bírnak belőle nyomorogni. Most épp a G7 számol be arról, hogyan nyúlják le szabadidősport címén az uniós támogatásokat.

Volt ugyanis egy 2017-ben meghirdetett, kifejezetten szabadidősportokat – tehát nem élsportot – támogató uniós kezdeményezés, amiből Magyarországra olyan tízmilliárd forint jutott, ebből pályázhattak támogatásra szabadidősport-szervezetek. Értem én a jó szándékot és méltányolom is, a grundfoci szellemét akarták feléleszteni – de lássuk, mi lett belőle? Tekintsük a nyertesek egy részét!

„Az EFOP-1.8.6-17 program nyertesei és vissza nem térítendő támogatás összege

Magyar Szabadidősport Szövetség 750 000 000
Utak és Esélyek Alapítvány 450 000 000
Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 449 999 997
Magyar Ergométer Szövetség 444 384 386

Forrás: palyazat.gov.hu”

Volna itt több szerencsés is, sokkal több, de mi egyelőre az első helyezettekkel foglalkozunk. Hát először is, az „Utak és Esélyek” valamint a „Harmadik Évezred” ugyanannak a családnak az érdekeltsége, vannak ilyen agilis, törekvő nemzetségek, amelyekben buzog a honfiúi tenni akarás, a haza üdvéért való szorgos munka áll minden előtt. Az más, hogy ez elég jövedelmező is: mondhatni, mellékes.

Vagy nem.

Na jó, de mit tesznek ezért a kis támogatásért? Hát, például sétálnak. Nem vicc: a G7 tudomása szerint:

„…az egyik településen egy rövid erdei séta szervezésében vett részt az alapítvány, amely nagyjából egy óráig tartott, és mintegy százan mentek el rá. Az alapítvány nem is vett részt a tényleges szervezésben, azt egy helyi intézményre bízta, cserébe fejenként ezer forintot fizetett a sétán résztvevők után.

Minimális energiabefektetéssel, még a szervezést is kiszervezve tehát 100 ezer forintjába került az alapítványnak egy ilyen séta, miközben fejenként közel 20 ezer forintot keresett rajta. A 450 milliós program fejében ugyanis 21 750 embernek kell részt vennie az alapítvány programjain három év alatt. Egy emberre lebontva tehát 20 700 forint jár egy részvétel után.” (G7)

Frappáns, kérem, frappáns. Ügyes. Még ügyesebb volt a barcsi biciklitúra. Ott az történt, hogy Barcs és a környékbeli települések bevonásával biciklis napot tartottak, amely során a résztvevők a szomszédos vagy akár távolabbi településekre biciklizhettek át, ismerkedhettek egymással és zsíroskenyerezhettek. Mármost elképzelhető, mert nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy a biciklizők egyike sem járt még szülőhelye közigazgatási határain túl, nem is ismer olyan embert, aki a szomszéd településekről származna vagy ott élne, nos, ezekre valóban a felfedezés erejével hathatott az akció, de fájdalom, kételkednem kell abban, hogy sokan lettek volna ezek a világtól elszigetelődött bennszülöttek. Különben az egész napos rendezvényen nagyjából 60-70 ember vehetett részt. Utánuk is járt a húszezer forint támogatás. Hát hiába, sok kicsi sokra megy, feszegette már ezt a fél magyar sajtó, nyílt titok az ügy, csak nem történik semmi, mert miért is történne?

Más utakon jár azonban a Magyar Ergométer Szövetség, ezt már valóban nevezhetjük innovatívnak. Mert kérem, mit nem művel a magyar tömegsportoló? Focizni még focizik, futni is, fut, ha van hol, hát úszni is eljár, kerékpározni is szokott – de a legritkább esetben kajakozik. Ugyanis ahhoz nem csak víz kell, hanem kajak is, márpedig az nem olcsó. Főleg nem az a szobakajak, márpedig az ám az igazi. No, ebből indult ki a szövetség, melynek elnöke Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, aki a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja és az épülő gellérthegyi siklóban is érdekelt. Az egyik elnökségi tag az Orbán Viktor fogorvosaként ismertté vált Bátorfi Béla, aki a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is egyben. A szövetséget tavaly még Bényi Szabolcs vezette, aki a Heves Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke.

„A Magyar Ergométer Szövetség 444 millió forintot nyert el a cikkben bemutatott uniós pályázaton. A tervük az, hogy nagyobb városi rendezvényekhez csatlakozva mutassák be az ergométereket, illetve 270 település bevonásával egy közösségi versenyt szervezzenek, amely során egy adott településen négy hónapig lehet ergózni a faluházban, a művelődési házban vagy az iskolában elhelyezett gépeken.”

Tehát kaptak 444 milliót, ebből vettek pár ergométert vagyis szobakajakot, azokat szállítják rendezvényről rendezvényre, illetve ha lesz elég pályázó, négy hónapra ki is adják, versenyezni. Hát, nem akarnám Márkus László szellemét ide idézni, de megkérdezhetném, mi került ezeken a szobakajakokon majdnem félmilliárdba? Ugyanis a prospektus szerint az áruk harmincötezer és háromszázötvenezer között mozog. Ha mindet szobakajakra költötték, az esetben sokszor nagyobb a flottájuk, mint a Legyőzhetetlen Armada.

Sőt, nekem volna még egy ötletem. Nem elég a szobakajak, össze kéne dobjunk egy alapítványt, ami ugyanezt műveli, szobabiciklivel! Akkor még az úton sem kell nyűglődni, lefotózunk pár embert a nyeregben, és kész, teljesítettük a vállalásunkat, miénk a pénz!

Sőt, javasolnám a kétszer száz méteres távolbanézés, valamint a konyak-kenu és a sör-virsli tömegsportként kezelését is, ezekben nagyon sokan részt vennének. Erre a célra fogok alapítványt létrehozni, első évben beérem a szerény kétszázötven milliós támogatással is.

„Ne mi nyerjük a legtöbbet”.

Ahogy egy klasszikus mondta.

Göncz Kinga is megszólalt az általa alapított alapítvány ügyében

0

A Magyar idők mai számában arról írt, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szabálytalanságokat talált egy olyan alapítványnál, amelyet az egykori szocialista külügyminiszter, Göncz Kinga alapított. A hír, amelyet az MTI szemlézett -, nagy iramban végigszáguldott a kormánypárti sajtón. A Független Hírügynökségnek sikerült elérnie Göncz Kingát.

Göncz Kinga szerint annyi történhetett, hogy a Magyar Idők, miután megkapta az OLAF jelentését, megnézte a cégadatokat, ahol alapítóként felfedezte az ő nevét. Ennyi köze van a történethez, vagyis gyakorlatilag semmi: sem a feltárt szabálytalanságok idején, sem azt megelőzően nem vett részt az alapítvány működésében.

A Magyar Idők hétfői számában írt arról, hogy az egykori MSZP-s politikus, Göncz Kinga által alapított alapítvány is tagja volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). A lap szerint az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. – amelynek tagja volt a Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány 2008 decemberétől 2016 szeptemberéig – és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innovátor Nonprofit Kft.) az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat.

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban

a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.

A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak.

A lap információi szerint közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben. A cégek tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat, és egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés – olvasható a cikkben. Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint

a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.

A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Göncz Kinga nem foglalkozott az alapítvány ügyeivel

A Független Hírügynökség megkereste Göncz Kingát, aki röviden reagált a Magyar Idők hírére. Mint mondta, ma délelőtt egy ismerősétől hallott a cikkről, s rögtön hozzátette, hogy az alapítvány működéséről nem tud semmit. Annak idején, mintegy

húsz évvel ezelőtt valóban ő volt az alapítója az alapítványnak, akkoriban, fiatal, emberek, húsz év körüli egyetemisták kérték meg arra, hogy adja a nevét az alapítvány létrehozásához.

Ezt követően nem folyt bele a működésbe. Már csak azért sem, tette hozzá Göncz Kinga, mert a törvény szerint ezt nem is tehette volna meg. Az alapító ugyanis független az alapítványtól, annak működésében és döntéseinek meghozatalában nem vehet részt.

Sorostalanság

Orbán Viktor nem hullat krokodilkönnyeket, amiért a Soros György által alapított és támogatott Nyílt Társadalom Alapítvány elhagyja Magyarországot és Bécs érintésével Berlinbe költözik. A Kossuth rádióban szokásos péntek reggeli interjújában mondta ezt a miniszterelnök.

Bennünket, magyar polgárokat meg az nem érdekel, hogy Orbán Viktornak mi a véleménye a tegnapi bejelentésről. Bennünket, akik itt élünk, és a jövőben is ott szeretnénk maradni, mert itt születtünk és ez a hazánk, szóval, bennünket az érdekel, hogy milyen lesz ez az ország.

És ha erre gondolunk, nem krokodil, de emberi könnyeket hullatunk.

Még akkor is, ha tudjuk, hogy Soros György alapítványának távozása nem érinti meg a táradalom többségét. Sokan talán nem is tudnak róla, míg vannak olyanok, akik úgy gondolják: na végre, egy migránssimogató szervezettel kevesebb.

És akik ez utóbbit gondolják, azoknak arra is van válaszuk, hogy Soros György az alapítványain keresztül hány ezer magyar polgárnak – köztük Orbán Viktornak és a Fidesz számos mai vezetőjének – segített abban, hogy külföldi egyetemeken tanulhasson, eljusson fontos tudományos konferenciákra, bővíthesse tudását, világlátását. Akiket ez nem érdekel, azok könnyen rávághatják, hogy igen, de Soros akkoriban még nem olyan volt, mint most.

Legalább magunknak ne hazudjunk! A Fidesz és Orbán sem olyan volt, mint most. Tisztelettel emlékeztetnénk a szelektív memóriával megáldott honfitársainkat arra, hogy Orbán és a fideszes társai, amikor még Soros György anyagi és egyéb támogatását élvezték, homlokegyenest másként gondolkoztak a világról, mint ma. Orbánék a kilencvenes években liberálisok voltak és bántóan antiklerikálisak. Kivonultak a parlament üléséről, amikor az akkori – Antall József vezette – kormány a trianoni emléknapról tárgyalt, és csuhásnak nevezték a szónokot, amikor valamelyik kereszténydemokrata politikus beszélt a parlamentben. Orbán még néhány éve is arról beszélt, hogy a bevándorlás oldhatja meg a magyar gazdaság munkaerőgondjait, az arab bankárok előtt pedig azt mondta, hogy mi magyarok sokat tanulhatunk az iszlámtól.

Soros György alapítványa éppen akkor megy el, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Legalább akkora, mint 1984-ben volt, amikor idejöttek Magyarországra. Mert a társadalom most olyan elképesztően rossz állapotban van, hogy az állam számos feladatát átvállaló szervezeteket nem támadni, hanem támogatni kellene.

A Fidesz 17 pillanata – 15. Matolcsy, aki tud élni

Amikor a nagyközönség előtt ismertté vált, sokan azt gondolták, hogy Matolcsy György csak egy a hozzá nem értő léhűtők sorában. Az ősmagyar agysebészetről vallott megnyilvánulásai, a magyar és a japán gyerek fenekén fellelhető piros pöttyök közötti összefüggés feltárása egy habókos személy képét vázolták fel a közélet iránt érdeklődő nyilvánosság számára.

Közben meg nem. Ez az első megközelítésben érdekesnek tűnő honfitársunk ugyanis nem az, aminek látszik. 2016. októberében, hála a nem sokkal ezután megszüntetett Népszabadság oknyomozóinak, az derült ki róla, hogy

a Várban lakik egy, Patai Mihálytól bérelt méregdrága luxuslakásban.

Ha valakinek ismerősnek tűnik Patai neve, nem téved: utóbbi úr nem csupán a Bankszövetség vezetője, de a UniCredit Bank első embere is egyben, utóbbi minőségében Matolcsy bérlő úr alárendeltje. Vagyis, ő számol be a Magyar Nemzeti Bank elnökének arról, hogy az általa vezetett pénzintézetben hogyan mennek a dolgok, tisztességesen kezelik-e a bennük bízó emberek és vállalkozások pénzét, jóhiszeműen járnak-e el a hitelezés során.

Matolcsynak tehát olyan ember tett szívességet, aki beszámolással és elszámolással tartozik neki.

És nem szabad megfeledkeznünk a Magyar Nemzeti Bank alapítványairól sem, melyekbe sok közpénz áramlott. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre Matolcsy egy általa kreált kifejezéssel válaszolt: azok a pénzek elveszítették közpénzjellegüket. Sok milliárd forint eltűntetéséről volt szó, ha az emberek fel tudnák fogni, hogy mekkora ez a pénz, bizonyára mérgesek lettek volna.

Aztán kiderült, hogy Matolcsynak legalább száz unokatestvére van, akik közül sokakat erején felül segít. És, hogy már nem a feleségével, hanem a szeretőjével él. Ami persze magánügy is lehetne, de az ő esetében nem az.

Már csak azért sem, mert Vajda Zita nem csupán jógaoktatóként ismert, de a kedvese által vezetett jegybankban is előkelő helyen állt a fizetési listán.

A pár néhány közös utazáson is részt vett: Matolcsy György 2013 márciusa óta vezeti a jegybankot, regnálásának első négy évében 36 külföldi úton vett részt. Ezek az utak összesen 75 millió forintba kerültek a magyar adófizetőknek. Matolcsy legtöbbször Vajda Zitát, azaz barátnőjét választotta útitársául, vele kilencszer keltek útra kettesben, közös utazásaik 10 millió forintba kerültek az államnak. Párizs, London, Dublin, Isztambul, Bázel, Frankfurt voltak az úticélok, és jártak közösen Washingtonban is.

Vajda Zita már nem a kedvese Matolcsy Györgynek, mert 2017. augusztus 25-én nagy titokban összeházasodtak.

A Matolcsy által vezetett jegybank alapítványaiba vándorló – és ezzel közpénzjellegüket elveszítő – milliárdok senki hivatalosságnak nem szúrtak szemet. Hogy miért nem, azt nem tudjuk, ami viszont tény:

Polt Péter legfőbb ügyész felesége alelnökként dolgozik a Magyar Nemzeti Bankban.

Havonta ötmillió forintot keres ott Poltné, talán ezért sem okozott mindenkinek osztatlan örömöt, amikor Matolcsyt és Poltot egy méregdrága belvárosi étteremben fotózták le.

Matolcsy György tehát tud élni. Nem is akárhol. Már nem a fentebb említett várbéli lakásban húzza meg magát, hanem a második kerületben, egy Páfránykert utcai, 400 millió forintra taksált villában. Igaz, ez az ingatlan sem Matolcsyé: Ádám nevű fiának cége vásárolta a házat, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.

Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.

A sorozat legutóbbi két része itt olvasható:

Rogán, a feltaláló

Lázár János, a fácánok foglya

Ételosztás a Blahán, avagy, ne bámészkodjanak emberek, nincs itt semmi látnivaló

Idén is osztott meleg ételt az Ételt az Életért Alapítvány december 24-én a Blaha Lujza téren. Annak ellenére, hogy a karszalagokat csak fél 9-től kezdték el kiosztani, már órákkal korábban hosszú sor állt a Blaha Lujza téren.

Ételosztása a Blaha Lujza téren
MTI Fotó: Mónus Márton

„Bár mindig jelezzük előre, hogy a karszalagokat csak fél 9-től fogjuk osztani, sokan a biztos siker reményében már ilyenkor sorban állnak. Ők azt mondják, nem merik megkockáztatni, hogy lemaradjanak az ételről és a csomagról” – olvasható az alapítvány honlapján.

Évek óta osztanak meleg ételt, ünnepekkor és gyakran hétköznapokon is.

Hosszú sorok kígyóznak ilyenkor az utcán,

kilátástalanság, reménytelenség, szomorúság, amerre csak a szem ellát.

Valódi látványosság ez ma Magyarországon, csak idő kérdése, hogy az ételosztás belekerüljön a hozzánk érkező külföldi turisták bédekkereibe. Szegénység van ma Magyarországon, nyomorúság. Politikailag inkorrektül ezt így mondják: rászorultság.

A közmédia nem szokott beszámolni arról, hogy milyen hosszú sorokban állnak az ételre váró emberek. Bizonyára nem akarnak ünneprontók lenni, de az sem kizárt, hogy szakmai szempontok vezérlik őket: számukra nem hír, hogy Magyarország szegény.

Magyarországon ma már nem csak az szegény, akinek nincs fedél a feje fölött, vagy nincs munkája.

Úgy is lehet szegénynek lenni, hogy az ember lakik még valahol, és dolgozik.

Tisztes szegénységnek hívják az ilyet, pedig valójában ugyanúgy tisztességtelen, mint a nyomor.

Sokféle ember állt a Blaha Lujza téri sorban: régóta reménytelenek, és olyanok is, akik csak mostanában lettek azok. Nem csak a végleg leszakadtak, de olyanok is, akik még valamennyire tartják magukat. Akik még bíznak benne, hogy talán van számukra visszaút. Viseltes, de tiszta ruha volt rajtuk, és a gyerekeiken. Erre futotta, ünnepi ebédre, vacsorára már nem.

Forrás: Facebook / Ételt az Életért Alapítvány

Ezt nem akarja látni a hivatalos Magyarország, mert nem illik az általuk festett képbe. A gyereknek vásárolt 70 milliós budai lakásból belezavar a panorámába a Blaha Lujza téri sor, és a Dunakeszin, a miniszter szüleinek megfeszített munkájából összespórolt 167 millió forintos kulipintyó is fényévnyi távolságra van az ételre váró emberektől. A helikopterrel vidéki lagziba utazó politikust, a családjáról bőkezűen gondoskodó jegybankelnököt is bizonyára mélységesen irritálják az ilyen képek.

Magyarország jobban teljesít. Aki mást mond, magára vessen, amiért a saját szemének hisz, és nem annak, amit mondanak neki. Tessék tudomásul venni: az, hogy emberek ezrei tömött sorokban ételre várnak, csupán egy kedves népszokás, nemzeti magyar hungarikum.

Ne bámészkodjanak emberek, nincs itt semmi látnivaló.

Az emberség erejével – alapítvány egy jobb világért

0

Az emberség erejével Alapítványt 2006-ban indították el lelkes pécsi fiatalok, hogy az emberi jogok és a szolidaritás eszméit népszerűsítsék. A szervezet fő célja a társadalmi befogadás erősítése, az elnyomott, hátrányosan megkülönböztetett csoportok támogatása és többségi társadalom érzékenyítése által.

Az alapítvány 2010-ben kezdett dolgozni, Pécs keleti, szegregálódó városrészében, Gyárvároson. A kezdeti iskolai után szabadidős programokból, előbb a Menedék ifjúsági klub jött létre, majd 2013 tavaszán az Élmény Tár Tanoda. A tanoda profiljában megtalálható

a tanulássegítés, tanulási projektek, rendszeres műhelyek (kézműves-alkotó, média, foci, élménypedagógia, stb.), szabadidős programok és táborok.

A tanoda küldetése, hogy az oda járó, többségében mélyszegénységben élő és/vagy roma gyerekek hozzá jussanak azokhoz az élményekhez, amelyek szerencsésebb sorsú társaik számára mindennaposak, legyen szó, lovaglásról, múzeumlátogatásról, moziról, vagy korcsolyázásról. A programok alapja a tapasztalati, nem-formális tanulás. A gyerekek szülei számára 2015-ben indult közösségfejlesztő folyamat, rendszeres találkozókkal, személyes mentorálással, szabadidős programokkal, helyi érdekérvényesítő kezdeményezésekkel.

A szervezet 2007-ben indította első emberi jogi nevelési programjait, helyi általános- és középiskolákkal együttműködve. 2015 tavaszától 2016 tavaszáig, az alapítvány szakemberei, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával valósítottak meg 8 hosszú távú emberi jogi nevelési folyamatot, melyek igazodnak a Nemzeti Alaptantervhez és a hatályos kerettantervekhez, így Magyarország egész területén adaptálhatók. A 8 folyamat tematikáját, óravázlatait és tapasztalatait az „egyMÁStan című, ingyenesen letölthető kiadvány foglalja össze.

Az emberség erejével Alapítvány két emberi jogi nevelési online platformot is üzemeltet:

az Emberség SZabad E-gyetem (E.SZ.E.) e-learning kurzusokat kínál, az Emberség Játszótér pedig olyan online játékokat tartalmaz, melyeket oktatási célokra is lehet használni. Az emberi jogi nevelés és a demokratikus állampolgárságra nevelés elterjesztése érdekében, a Pécsi Tudományegyetem több képzésében (szociális munkás, pedagógus) tartanak órákat, vagy teljes szemináriumokat az alapítvány trénerei. A szakemberek számára elérhető képzések közül több is rendelkezik akkreditációval.

Az emberség erejével Alapítvány fontosnak tartja a civil szervezetek együttműködését, ezért kezdeményezte a Pécsi Emberi Jogi Nevelési Munkacsoport létrejöttét, amelynek jelenleg 7 szervezet tagja, akik különböző emberi jogi nevelési programokat üzemeltetnek. Ezen túl, az alapítvány tagja a Magyar Szegénységellenes Hálózatnak és rendszeresen dolgozik nemzetközi együttműködésekben is (Fiatalok Lendületben Program, Erasmus+).

Alapítványi pénz: a vizsgálat lezárult, felejtse el

0

Májusban írta meg a sajtó, hogy eltűnt a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium alapítványának pénze. A pénzt a szülők adták össze a gyerekeik táborozására, tanulmányi jutalmakra.

Király András, az iskola napközis tanára, az alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese az alapítvány számlájáról egy év alatt több mint 3,5 millió forintot vett föl, de csak egy kis részének elköltéséről tudott számlát bemutatni, 3,2 millió forintot több mint egy hónappal a botrány kirobbanása után fizetett vissza.

Az V. kerületi rendőr-kapitányságon eljárás indult az ügyben, a nyomozást azonban megszüntették azzal, hogy „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.

A tanár azt állította, hogy a pénzt otthon, egy külön dobozban őrizte, a rendőrség pedig nem firtatta, miért volt jobb helyen 3,5 millió forint otthon, egy dobozban, mint a bankban.

A feltűnően tapintatos eljárás vélhetőleg nem független attól, hogy Király a belvárosi önkormányzat jogi bizottságának Fidesz által delegált tagja volt.

A Demokratikus Koalíció szerint fölháborító, hogy a gyerekek táborozására, kirándulására, jutalmazására szánt pénzt büntetlenül lophatja el valaki, ha a zsebében egy Fideszes tagkönyv lapul. A rendőrséget és az ügyészséget a bűn üldözésére és nem politikai indíttatású eltussolására fizetik az adófizető polgárok. A DK az ügy tisztázására írásbeli kérdéssel fordul a belügyminiszterhez és a legfőbb ügyészhez.

Soros György az alapítványainak adta vagyona nagy részét

0

18 milliárd dollárt adott az elmúlt időszakban az Open Society Foundationsnek Soros György. Az alapítvány a második legnagyobb amerikai jótékonysági szervezet lett, csak a Bill és Melinda Gates Alapítvány előzi meg.

A 87 éves Soros György a cégét is átalakította a Wall Street Journal szerint. A befektetésekért felelős vezető már nem neki, hanem az alapítvány befektetési bizottságának jelent. A Soros Fund Management egyébként eleve visszaadta néhány éve a befektetők pénzét, és tulajdonképp családi vállalkozássá vált.

A 18 milliárd dollárt (ez átszámítva kb. 4700 milliárd forint) azonban

a saját vagyonából adta

az alapítványoknak. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy ez a célja, eddig évente adott különböző összegeket. Azt tervezi, hogy élete hátralevő részében, vagy halála után, maradék (eddig 26 milliárd dolláros) vagyona nagy részét is az alapítványnak adja.

A mostani, egyszeri nagyobb adományozással azonban a Bloomberg szerint az is célja, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie. Egy 2008-as amerikai törvény ugyanis különadót vet ki bizonyos befektetésekre, amelynek határideje idén december 31. – ezt a legtöbben úgy kerülik el, hogy jótékonysági alapítványoknak adnak a pénzükből.

Az alapítványnak adott pénzt azonban nem befektetésekre szánja.

Nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó milliárdos, aki jótékony célja fordítja vagyonát. Az ebben úttörőnek számító Bill Gates és Warren Buffett egy felhívást is közzétett, amelyben arra kértek más milliárdosokat, hogy vagyonuk felét adományozzák el. Ehhez már több mint 150-en csatlakoztak.

Buffett egyébként 2000 óta már 46 milliárd dollárt fordított jótékony célokra – vagyonának több mint 70 százalékát. Ha 1994 óta nézzük, akkor pedig Bill Gates vezet, ő közel 60 milliárd dollárt adományozott el.

Pénz állt a Polgárok Házához

0

A HungaroControl 320 millió forintot juttatott a Polgárok Házát is fenntartó Szövetség a Nemzetért Alapítványnak.

Nem most érkezett meg ez a pénz, de az ügy csak most került nyilvánosságra.

Azt nem tudni, hogy egy légügyekkel foglalkozó cég miért támogat egy légügyekhez nem köthető szervezetet, ezért sokan úgy gondolják, hogy a támogatás indítékai között ott van az is, hogy a Szövetség a Nemzetért Alapítvány, valamint a Polgárok háza közel áll a kormányhoz, s így Orbán Viktor miniszterelnöknek bizonyára nincs ellenére, ha csurran-csöppen az alapítványnak.

Budai Gyula fideszes képviselőt, aki évekkel ezelőtt még elszámoltatási kormánybiztosként kereste a kenyerét, az üggyel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a HungaroControl azt támogat, akit akar.

Korábban az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. mintegy 500 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórumnak.

Bár Budai Gyula elnéző ezekkel a nagylelkű adományokkal szemben és az egyéb állami szervek is csak Soros György támogatásaival kapcsolatban szigorúak, érdemes arra emlékeztetni, hogy mind a HungaroControl, mind az MVM állami tulajdonú cégek, amelyek ily módon a magyar adófizetők pénzével gazdálkodnak.

Sajtóhírek szerint a Fideszben most mérlegelik, hogyan lehetne jól kijönni ebből az ügyből, s még az sem kizárt, hogy a Polgárok Házának vissza kell fizetnie a kapott pénzt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK