Göncz Kinga is megszólalt az általa alapított alapítvány ügyében

0
1462
Göncz Kinga. MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois.

A Magyar idők mai számában arról írt, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szabálytalanságokat talált egy olyan alapítványnál, amelyet az egykori szocialista külügyminiszter, Göncz Kinga alapított. A hír, amelyet az MTI szemlézett -, nagy iramban végigszáguldott a kormánypárti sajtón. A Független Hírügynökségnek sikerült elérnie Göncz Kingát.

Göncz Kinga szerint annyi történhetett, hogy a Magyar Idők, miután megkapta az OLAF jelentését, megnézte a cégadatokat, ahol alapítóként felfedezte az ő nevét. Ennyi köze van a történethez, vagyis gyakorlatilag semmi: sem a feltárt szabálytalanságok idején, sem azt megelőzően nem vett részt az alapítvány működésében.

A Magyar Idők hétfői számában írt arról, hogy az egykori MSZP-s politikus, Göncz Kinga által alapított alapítvány is tagja volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). A lap szerint az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. – amelynek tagja volt a Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány 2008 decemberétől 2016 szeptemberéig – és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innovátor Nonprofit Kft.) az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat.

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban

a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.

A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak.

A lap információi szerint közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben. A cégek tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat, és egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés – olvasható a cikkben. Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint

a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.

A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Göncz Kinga nem foglalkozott az alapítvány ügyeivel

A Független Hírügynökség megkereste Göncz Kingát, aki röviden reagált a Magyar Idők hírére. Mint mondta, ma délelőtt egy ismerősétől hallott a cikkről, s rögtön hozzátette, hogy az alapítvány működéséről nem tud semmit. Annak idején, mintegy

húsz évvel ezelőtt valóban ő volt az alapítója az alapítványnak, akkoriban, fiatal, emberek, húsz év körüli egyetemisták kérték meg arra, hogy adja a nevét az alapítvány létrehozásához.

Ezt követően nem folyt bele a működésbe. Már csak azért sem, tette hozzá Göncz Kinga, mert a törvény szerint ezt nem is tehette volna meg. Az alapító ugyanis független az alapítványtól, annak működésében és döntéseinek meghozatalában nem vehet részt.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..