Haraszti Miklós író, volt SZDSZ-es politikus, aki a Darabbért, az első szamizdat regényt írta, felidézte nemrégen megjelent emlékirataiban az egykori Orbánt, a liberális politikust, aki mára már “patrióta” lett akármit is jelentsen ez.
“Amikor hazudik, úgy kap a nyakkendőjéhez, mint Pinocchio a hirtelen megnövekedett orrához, amikor megint lódított egyet.” A mozdulatáról Orbán Viktor majdnem annyira híres mint az árulásairól. Ha belép a terembe, akkor a kamerák eleve a nyakkendőcsomójára élesítenek”
– írja Haraszti Miklós, aki megigazította Orbán nyakkendőjét az ellenzéki kerekasztal politikusainak tanácskozása előtt 1989-ben amikor a mai miniszterelnök még az érettségi öltönyét viselte, mert olyan szegény volt, hogy nem telt jobbra.
Az Orbán Viktor nyakkendője című emlékirat szerzője mindmáig nem érti az egykori liberális politikus árulásait, és főként sikerét hiszen Orbán töltötte már eddig is a legtöbb időt a miniszterelnöki székben Magyarországon, és egyelőre egyáltalán nem áll szándékában távozni onnan.
Idegen zászló művelet
1988-ban Krjucskov tábornok, a KGB utolsó parancsnoka a szovjet időkben, kettős céllal érkezett Magyarországra: egyrészt elhozta a selyemzsinórt Moszkvából Gorbacsov elnöktől Kádár Jánosnak, aki fegyelmezetten vissza is vonult, másrészt pedig felhívta az öreg diktátor figyelmét a nemrég megalakult Fideszre mondván “ők a jövő emberei.” Kádár alapelve volt, hogy Magyarországon csakis a kommunista párt által ellenőrzött politikai szervezetek működhetnek, a Fidesz pedig antikommunista elveket vallott. Ezért nem akarta engedélyezni a fiatal liberálisok szervezetét. Krjucskov tábornok, aki még 1956-ból ismerte Kádár Jánost, meggyőzte az öreg kommunista főtitkárt, hogy ők “Moszkva emberei, a liberalizmus csak álcázás. “Kádár rábólintott, és Horváth István belügyminiszter, Stumpf István apósa, a Fidesz élére állította Orbán Viktort. Stumpf István volt a mentora a Bibó kollégiumban Orbán Viktornak, később ő lett a kancellária miniszter az első Orbán kormányban.
Az amerikai nagykövet Budapesten érdeklődött szovjet kollégájánál, hogy “ki fogja levezényelni a rendszerváltást puskalövés nélkül?” A szovjet nagykövet átnyújtott egy listát, melyen ott díszelgett Orbán Viktor neve is.
1989 elején azután egy kis baj történt, mert Orbán Viktor egy zöld Audival tökrészegen halálra gázolt egy szabályosan közlekedő embert Budapesten az Akadémia utcában. Pintér Sándor, akit Horváth István tábornok belügyminiszter bízott meg Orbán védelmével a nyolcvanas évek végén, elsikálta az ügyet. Így aztán Orbán Viktor elmondhatta nagy sikerű: ruszkik haza! beszédét Nagy Imre temetésén, és ezzel egy csapásra népszerű politikussá vált Magyarországon 26 éves korában.
Orbán azután szorgalmasan oroszellenes húrokat pengetett mígnem 2009-ben Szentpéterváron összeillesztette a patkót Vlagyimir Putyinnal, aki újjászervezte az orosz titkosszolgálatot mielőtt minden oroszok elnökévé vált.
Mindketten Andropov árvái, rendszerük annak a hibrid konstrukciónak a mása, melyet a Szovjetunió első embere dolgoztatott ki a kommunista nagyhatalom megmentésére. A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete közvetlen közelről látta 1956 októberében: miképp bukik meg egy kommunista diktatúra napok alatt. Amikor kitört a nagy válság Lengyelországban, amely azután a katonai szükségállapothoz vezetett 1981-ben már Andropov irányította a rendszer védelmét hiszen a pártfőtitkár-elnök, Leonyid Brezsnyev már agyhalott volt. Orbán Viktor a Szolidaritásról írta a diploma munkáját a jogi egyetemen. Andropov rájött: a kommunista diktatúra ebben a formájában bukásra van ítélve, ezért új megoldást keresett. Ez a hibrid rendszer, amely a gyakorlatban politikai diktatúrát jelent demokratikus álcázással és szigorúan ellenőrzött piacgazdaságot, amely milliárdossá teszi a hatalmi elitet, amely ezekután egzisztenciálisan kötődik a rendszerhez tehát mindent megtesz azért, hogy a bukást elkerülje.
Simion, a román Orbán
Nicolae Ceausescut és nejét az a különleges bíróság ítélte halálra 1989-ben, melynek elnöke Victor Stanculescu tábornok, a katonai titkosszolgálat főnöke volt.
A diktátor halálával a titkosszolgálatok átmentették magukat Romániában, ahol ők “menedzselik” a politikai osztályt. Ők találták ki George Simiont és Calin Georgescut, a neonáci AUR mozgalom vezéreit.
Az első elnökválasztást decemberben Calin Georgescu nyerte, de őt diszkvalifikálta az alkotmánybíróság. Most az első fordulót fölényesen megnyerő 38 éves George Simion úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ő lesz az elnök, akkor új választást irat ki a parlamenti helyek újraelosztására, és ha ott is nyernek, akkor Calin Georgescut bízza meg a miniszterelnöki teendőkkel. Orbán, a nagy “patrióta”, arra szólította fel csendben erdélyi híveit: szavazzanak a neonácikra! Miért? Mert ők éppúgy Trump és Putyin emberei mint Orbán Viktor. Erről mondta azt Magyar Péter, az ellenzék vezére:” kerüljük el, hogy Magyarország közös amerikai- orosz gyarmat legyen!” Ez a szerep eredetileg Ukrajnára volt kiosztva, de a több mint hároméves háború után Moszkva embereinek nemigen nő fű Ukrajnában.
Orbán szervilis taktikája egy Trump – Putyin új Jaltára van felépítve, de a román diplomácia ravaszabb, mert tudja: Oroszország papírtigris, az Európai Unió fontosabb, mert tőle lehet pénzt kapni.
Emiatt George Simion csodálja ugyan Donald Trumpot és Orbán Viktort, de egyáltalán nem akar összeveszni Brüsszellel. Simion számára Giorgia Meloni a minta: az olasz miniszterelnök asszony Machiavelli hazájának hű leánya: jó kapcsolatot ápol Donald Trumppal éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjával. A román elit ezt a vonalat követi, és ráhagyja az EU elleni háborúzást Orbán Viktorra, akinek “barátai”: Donald Trump, Vlagyimir Putyin vagy Hszi Csin-ping egyáltalán nem kívánják finanszírozni a nemzeti együttműködés düledező rendszerét Magyarországon.
