Kezdőlap Szerzők Írta N. Vadász Zsuzsa

N. Vadász Zsuzsa

N. Vadász Zsuzsa
210 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Marad-e létjogosultságuk a nyugdíjas szövetkezeteknek?

Hamarosan megállapodás születik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége (KÖZÉSZ) között, majd közös országos road-showra indulnak propagálva a nyugdíjas szövetkezeteket. Minden reklámra szükségük is lehet, mivel jövő év január elsejétől a szövetkezeti formában foglalkoztatás eddigi minden előnye elvész, miután a cégek közvetlenül is ugyanolyan kedvezményekkel foglalkozhatnak majd nyugdíjas korúakat, mint ma még csak a szövetkezetek. Eddig 2,2 milliárd forint árbevételt értek el.

A KÖZÉSZ operatív elnökhelyettese nem ért egyet azzal az általános véleménnyel, hogy a jövő évi adótörvény-változások miatt befellegzik a nyugdíjas szövetkezeteknek, miután a cégek által közvetlenül alkalmazott nyugdíjasok után is csak 15%-os személyi jövedelemadót kell majd fizetni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozva Dolgos Attila ezt a többi között azzal indokolta, hogy a nyugdíjas szövetkezetek egy speciális szolgáltatást kínálnak tagjaiknak, olyan munkalehetőségeket és rugalmasságot – napi vagy éppen heti pár órás foglalkoztatás, egy munkakör megosztott ellátása, rugalmasan kezelt időbeosztást, stb. –, amelyeket egy cég egy alkalmazottjának nem tud vagy nem akar nyújtani. „Aki napi teljes munkaidőben és teljes állásban akar dolgozni, annak megéri közvetlenül leszerződni a munkaadóval, ám aki speciális feltételek mentén képzeli a munkát, annak továbbra is érdemes a szövetkezeteken keresztül munkát vállalni” – szögezi le dolgos Attila.

Emellett  más előnyt is lát. A KÖZÉSZ részvételével tartott korábbi Szakmai Napok programsorozatán összegyűjtött tapasztalataikról, s ezekből az derült ki, hogy a nyugdíjasok számára a szövetkezeteken keresztül történő munkavállalás rugalmas időkeretben történő esélyt kínál a megfelelő munkára, tisztességes előmenetel mellett, továbbá közösséget, ahová tartozhatnak, ahol kulturális és sporttevékenységet is szervezhetnek.  A másik oldalon,

a piaci szereplők pedig azt hangsúlyozták, hogy megbízható, felkészült, korrekt, s nem utolsó sorban élet- és munkatapasztalattal rendelkező embereket várnak a munkaerőhiány kiküszöbölésére, de legalábbis enyhítésére

úgy, hogy az ő foglalkoztatásuk a vállalkozói szektor számára legalábbis kedvezményes legyen.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után – írtuk meg korábban– sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni és mentes a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is. Mentesül továbbá a személyi jövedelemadó fizetés alól a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Együttesen a minimálbér mértékéig adómentes a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel, ha havonta nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Adómentes továbbá a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is.
Igaz, a szövetkezeti közvetítéssel alkalmazott munkaerő után a munkáltatónak közvetítési díjat kell fizetnie a szövetkezet számára, munkaerő-közvetítés gyanánt.

A GKI egy közelmúltban készített felmérése ugyanakkor azt mutatja, hogy nincs nagy hajlandóság a magyar nyugdíjasokban a  munkavállalásra.  Mint mi is beszámoltunk róla, a mintegy 2,5 millióra tehető magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Akárhogy is, Dolgos Attila határozott véleménye, hogy a munkaerőpiacon ma minden közvetítői és alkalmazási formának van létjogosultsága, a szövetkezeti csak egy formája a munkaerőhiány kezelésének.

„Nem váltja meg a világot, de segít annak, aki dolgozni akar, illetve munkaerőt keres”

– szögezi le, rámutatva: majd 2019 első negyedéve után lehet látni, hogy milyen hatással lesz a nyugdíjas szövetkezetekre a fenti adóváltoztatás. Mindenesetre szeretnének minél több információt teríteni, minél szélesebb körben a nyugdíjas szövetkezetek által kínált lehetőségekről, s erre alkalmat kínál majd a tervek szerint ősszel megszülető megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közös országos roadshow indításáról. Ennek állomásain – a tervek szerint – nem csak a jogszabályi környezetről és a lehetőségről magáról, hanem gyakorlati tapasztalatokról és lehetőségekről is szó lesz.

A nyugdíjas szövetkezetek tavaly nyáron kezdhettek megalakulni, s az idén július végéig 140 kezdte meg működését. Ezeknek összesen 45 ezer regisztrált tagjuk van – tudtuk meg  a legfrissebb statisztikákat Dolgos Attilától, aki elmondta, hogy ők azok, akik munkát szeretnének vállalni.

Közülük 9000-9500 nyugdíjas aktívan dolgozik, nagy részük folyamatosan. A megtermelt árbevételük 2,2 milliárd forint, ebből 1,85-1,9 milliárdot a tagok kaptak meg az 1,9 millió munkaórájuk után.

Ugyanakkor tovább lehetne terjeszkedni, ha sikerülne megoldani az áfa-problematikáját – mondta Dolgos Attila, aki azonban nem látja az alagút végét.

Az áfa miatt nem tudnak ugyanis két olyan szektorban – az egészségügyben és az oktatásban – munkaerőt közvetíteni, ahol pedig nagy szükség lenne.

Ennek az oka az, hogy ezeket a szolgáltatásokat áfa terheli, ami többletköltséget jelent a foglalkoztatónak, amely tipikusan az állam.

„A fenti adatok is mutatják, hogy nem igazak a hírek a nagy nyugdíjas szövetkezeti lenyúlásokról”

– szögezte le az alelnök, hozzátéve: azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a közérdekű szövetkezeteknek meg kell termelniük a saját működésükhöz szükséges bevételt, illetve szem előtt kell tartaniuk a partnercégek kiszolgálását is.

„Pályázatokról nincs információm” – reagált azokra az állításokra, köztük Hadházy Ákoséra, melyek szerint „jelentős uniós támogatásokat vettek fel a sokszor kimutathatóan kamu szövetkezetek”.

Arról már az Az én pénzem írt még márciusban, hogy az április választások utánra ígért a kormány egy olyan törvénymódosítást, amelynek alapján a nyugdíjas szövetkezeteknek az elért profit 85 százalékát a tagok között kell majd felosztaniuk miután volt olyan, amely tulajdonképpen közvetítői díjként 30 százalékot tesz zsebre a munkáltatóktól. A törvénymódosítás sorsát firtató kérdésünkre Dolgos közölte „A vagyonjogi jogszabályi módosításról annyit tudunk, hogy a Parlament Gazdasági Bizottsága pozitívan foglalt állást”.

Több más, a sajtóban megjelent aggályra, illetve megoldásuk státuszára is rákérdeztünk. Közte arra, hogy a nyugdíjas tag beletartozik-e vajon a szövetkezet taglétszámába, merthogy korábban Turi Dénes, a Közész elnöke arról beszélt, hogy előnyös, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben tag munkavállaló nem tartozik bele a cég létszámába, így az nem lép át küszöböt, nem minősül át például nagyvállalkozássá.

„Ha a vállalkozások a szövetkezeteken keresztül foglalkoztatják a nyugdíjasokat az nem számít bele a statisztikai létszámukba, mindössze csak egy költségszámlát kapnak a  szolgáltatásról” – pontosított Dolgos Attila.

Jönnek a kismamaszövetkezetek?

Kérdésünkre dolgos Attila elmondta, hogy Novák Katalin konzultált a kisgyermekükkel otthon lévők szövetkezetalapításának témájában a KÖZÉSZ akkori elnökével, Turi Dénessel. Az alelnök fontosnak tartott megjegyezni, hogy a KÖZÉSZ-szel általános stratégiai megállapodást is aláírtak, s

„az Államtitkárság részéről nyitottság a jellemző a témában”.

Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztérium család és ifjúságügyért felelős államtitkára  közelmúltban egy televíziós interjúban bejelentette, hogy a jövő év elejétől a nyugdíjas- és diákszövetkezetek mintájára kismama-szövetkezetek alakulhatnak, amelyekbe férfiak is beléphetnek majd. A speciális foglalkoztatási forma előnyeit kihasználva akár heti 1-1 napra, vagy többször fél napra is lehetne munkát vállalni – közölte, hozzátéve: a szükséges adó- és egyéb jogszabályokat akár már ősszel megalkothatja a parlament. A KÖZÉSZ alelnöke szerint persze sok függ attól, hogy milyen körülmények között kezdhetik majd el ezek a működésüket, bár feltételezi, hogy a diák- és a nyugdíjasszövetkezetekhez hasonló feltételekkel.

„Mindenképpen hasznos, ha a szövetkezetek összegyűjtik a környékükön meglévő atipikus munkalehetőségeket – kezdve a távmunkától a napi pár órás munkáig –, így ugyanis az érintetteknek nem kellene egyenként felkutatniuk ezeket. Felvetésünkre, hogy ezt egy fejvadász cég is el tudná intézni, annak pedig csak egyszer kell fizetni, szemben a szövetkezetekkel, amelyek – a formából adódóan – folyamatosan lecsippentenek a pénzből, Dolgos tiltakozott, mondván: a nyugdíjas szövetkezetek nem csak munkát szerveznek és közvetítenek a rajtuk keresztül dolgozóknak.

„Ezek egyben szociális terek is, egyfajta nyugdíjasklubként is funkcionálnak amellett, hogy  az idén még legalábbis – kedvezőbb adózási feltételekkel biztosítják a munkát”.

Emellett – tette hozzá – olyan előnyöket is kínálnak, mint például az, hogy nem kell számolni a szabadság, betegszabadság költségeivel, kiesésével.

„A vállalkozások munkaerőhiányát ismerve a szövetkezeti foglalkoztatás inkább egy újabb lehetőség, elem a cégek és a nem főállású munkát keresők számára egyaránt”.

Orbán elvszerű elvtelensége

„Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem” – mondta Orbán Viktor jó húsz évvel ezelőtt. Ennek fényében kell értelmezni a miniszterelnök kirgizisztáni mondatait, amely ellenzéke, ellenfelei dühítéséről, a saját táborának az összetartásáról, a jobbikos szavazók odacsábításáról szólt És még egy dologról Haraszti Miklós szerint mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz.

„Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat” – jelentette ki Orbán Viktor Kirgizisztánban az MTI szerint.

„Nyugaton élni jó, ez egy sikeres része a világnak. Magyarország is egy sikeres ország, de ennek következménye van, hogy mégis csak idegenek vesznek minket körül, és rokontalanok vagyunk. Ezért Magyarországban erős a szándék, hogy a kulturális, szellemi, földrajzi gyökereit ápolja” – így fogalmazott Orbán Viktor kirgizisztáni látogatásán. Ennek a gondolatmenetnek a kifejtését pedig a miniszterelnök hivatalos Facebook oldalán  láthatjuk-hallhatjuk, ezt fontosnak tartotta bevágni az oda feltöltött alig egyperces videóba.

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. szeptember 4., kedd

Kérdés, kinek szólt az üzenet? És miért?

Haraszti Miklós szerint a meghökkentő gondolatsor nem a tartalma, hanem éppen a radikális tartalmatlansága révén illeszkedik az orbáni politikába.

„Igazán tudhatná Péter, hogy a politikai beszéd nem beszéd, hanem politika” – fejtette ki Harasztival beszélgetve Orbán Viktor jó húsz éve, arra reagálva, hogy EsterházyPéter hevesen bírálta Orbánt az éppen akkoriban jobboldali klisékre átváltó beszédmódja miatt. „Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem”, tette hozzá Orbán,emlékezik a volt politikus.

FH

Haraszti, aki jelenleg az ENSZ jelentéstevője a Belarusz emberi jogi helyzetről, úgy véli: rossz nyomon jár, aki fennakad azon, hogy az üzenet gyökeresen ellentmond annak, amit Orbán 2010 előtt vallott, hiszen akkor még arról beszélt, hogy a keleti barbárság nem illik hozzánk.

Orbán politikájának a lényege az elvek állandó, elvtelen cserélgetése,”

– mondja Haraszti

Orbán akkor még ilyeneket mondott: „Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a kelet része lenni. …Egy nyugatos nép a keleti önkény hálójában, ez a magyarok tragédiája” – hangzottak szavai 2007-ben. (Mindenesetre tanulságos ma, 2018-ban rászánni hat percet és végighallgatni a teljes orbáni beszédet.)

De visszatérve magára a Kirgizisztánban elhangzott orbáni gondolatmenetre, Haraszti szerint ennek hármas célja van.

Az egyik, hogy ezzel bosszantani képes a liberálisokat, az értelmiséget, a diplomatákat, az ízléssel, szabadságszeretettel, nyugati értékekkel, logikával és memóriával megvert embereket, akik felháborodottan reagálnak – ahogy most mi is tesszük.

Ezzel pedig az ő üzenetét erősítjük fel, tulajdonképpen az ő táborát tömörítjük tovább.

S ő a táborát – ez pedig már a fenti üzenet következő célja– most a kiábrándult jobbikos szavazókkal akarja bővíteni, mivel nem adta fel a korábbi tervét, a jobboldal totális egységesítését, amit ideiglenesen keresztülhúzott a Jobbik megerősödése. „A nyilazással, turulozással, sámánkodással, olyan választókat tud megszólítani, akiket annak idején éppen a pogány magyarság Európaverő dicsősége, a meg nem értettség mítosza vonzott a Jobbikhoz”.

A harmadik céljának a középpontjában a pénz áll, hiszen

„mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz”.

Ezekben az országokban nincs közbeszerzési kötelezettség, a főnök ott egy intéssel rendel üzletet, amelyekhez a magyar fél a hazai partnereket  anélkül is kijelölheti, hogy arról idehaza bárki tudomást szerezne. Így az uniós pénzcsapok befagyása utáni időkre is biztosítani lehet az oligarchákat hizlaló forrásokat, ahogy az Paks 2-vel már meg is indult.

Ne feledjük – mutatott rá Haraszti –, hogy az arcátlan posztmodern, a „bármi elmegy” („anything goes”) korszakában élünk, amikor akár a jobboldali szivárványkoalíció is elműködhet. Ahogyan Orbán teszi: az egyik partneremnek ezt üzenem, a másiknak azt, s mindegyik csak azt veszi le, hogy mennyire szeretem őt. Orbán Biskekben türk lesz, Helsinkiben finnugor.

Így Orbán a jövő héten teljes mellszélességgel kiáll majd „az iszlám invázió veszélyeztette” kereszténység mellett. „Bántanak minket, mert nem szeretjük a keleti jövevényeket”, fogja  majd panaszolni az Európai Parlament előtti felszólalásában.

Az ott elmondandó beszédében vajmi kevés utalást fogunk találni az ismét megtalált keleti gyökerekre, a nyugat alkonyára, a KGB-s diktatúrák sikerére, ahogy Attilára és a Kurultájra sem ” – jósolja Haraszti.

A Honvéd-ügy csak a jéghegy csúcsa

A kereslet-kínálat törvényei az egészségügyben is működnek, bár nem csak pénzkérdés a sürgősségi betegellátás komoly gondjainak a megoldása – miként az egészségügy egészének a rendbetétele sem csak finanszírozási kérdés, gyökeresen át kellene alakítani az egész struktúrát – derül ki a gyakorlatban is szakértő szavaiból. „Akkor lesz csak változás, ha az egész rendszert górcső alá veszik és kigyomlálják és elkezdik értékén finanszírozni” – mondja László Imre, egészségpolitikus, volt kórházigazgató.

Még az egészségügy gyatra helyzetével nap mint nap szembesülni kénytelen embereket is megdöbbentették a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán a minap történtek. Nem csak azért, mert az egyik legelitebbnek tartott állami egészségügyi intézményben borult fel és meg a sürgősségi ellátás, hanem azért is, mert egy, a sajtóból tömegek által ismert ember – Zacher Gábor – nevével kötődött össze.

Dióhéjban annyi történt, hogy Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője beadta a felmondását, azt követően, hogy a kórház több orvosa is jelezte: az áldatlan állapotok, valamint a túlórapénzek ki nem fizetése miatt a jövőben nem kívánnak túlórát vállalni. Így az előre tervezett műtétek elmaradással fenyegettek. Kisebb-nagyobb botrány után az érintetteknek megígérték az elmaradt pénzek kifizetését és a bérek jelentős – esetenként többszörösére – emelését.

Elvben tehát minden visszakerülhetne a normál mederbe. Kérdés persze, hogy mennyire normál ez a meder. Többek véleményét is megpróbáltuk kikérni, de vagy nem reagáltak megkeresésünkre, vagy diplomatikusan „elhajtottak”. Szerencsére találtunk olyan szakembert – László Imrét – , aki válaszolt a kérdéseinkre.

Mennyire tekinthető a jéghegy csúcsának az, ami a Honvéd Kórházban történt/történik?

Sajnos ez a jéghegy csúcsa. Az egészségügyben meglévő elégtelenségeket egy adatpárral illusztrálnám: Magyarországon a kormány évente egy állampolgárra egészségügy címén 1200 eurót költ, ami a 2700 eurós európai átlagnak még a felét sem éri el. Ennek megfelelően nagyon komoly gondok és problémák vannak az egész rendszerben, amelynek működése akadályozottá vált, s ennek nyomán a felszínre is kerülnek különböző területeken, különféle gondok és problémák alapján.

Ez történt  például most a Honvéd kórház sürgősségi osztályán? Ez mennyire jellemző az ország sürgősségi ellátására?

Maradjunk ismét a tényeknél, adatoknál. Magyarországon ma mintegy

600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy az osztályok megfelelően működjenek. Ezzel ellentétben 160-200 között van a fellelhető sürgősségi szakorvosok száma.

Ez is jelzi, hogy milyen komoly a probléma ezen a szakterületen.

Mi az oka az óriási szakemberhiánynak? A kivándorlás? Vagy, hogy nem vonzó az orvosi szakmán belül a sürgősségi terület?

E két tényező párhuzamosan jelentkezik, s van egy harmadik, illetve egy negyedik is. Saját tapasztalatom: amikor a Szent Imre Kórházat vezettem, törekedtünk a sürgősségi szakorvosok nevelésére; többen leszakvizsgáztak, ám a képesítés megszerzését követően, igen rövid időn belül már Skandináviában, Angliában, Írországban dolgoztak, ahol aranyáron megfizetik őket, mert nyugaton is elég komoly gonddal és problémával küszködik ez a szakma. A harmadik elem, hogy a rendszer elégtelensége miatt sokkal többen kérnek sürgősségi ellátást, mint ahány embernek valóban arra volna szüksége, az emberek az alapellátásban és a szakellátásban meglévő hosszú átfutási és várakozási idők miatt inkább pár órát sorban állnak a sürgősségin. S végül, de nem utolsósorban, a negyedik elem, amiről méltatlanul kevés szó esik még szakmai berkekben is: a kiégés.

A sürgősségi betegellátás nagyon intenzív életet élő szakma, az orvosok „kihordási” ideje 4-5 év. Ezután már jelentkeznek a kiégés tünetei.

Ez azt jelenti, hogy ezen a területen egy orvos nem tud ennél sokkal hosszabb ideig meglenni. Az már más kérdés, hogy két kézzel kapnak utánuk más szakmák, a sebészetek például tárt karokkal várják ezeket  a profikat.

Mennyire pénzkérdés az, hogy a sürgősségi orvosi hiányszakma? A Honvédban legalábbis utólag jelentős pénzek belebegtetésével sikerül talán visszatartani a távozni kívánó szakembereket.

Azért azt ne feledjük, hogy nem csak ezekből az orvosokból van hiány ma Magyarországon – kevés például az altató intenzív terápiás orvos, a röntgenes, a kórboncnok is. Ezek a kurrens formában megjelent hiányszakmák. S hogy a kérdésére válaszoljak: ezeken a területeken is a piac törvényei szerint kellene fizetni, az ugyanis olyan vonzerőt gyakorol, hogy jó eséllyel odamennek az orvosok. Be kell látni:

az egészségügyben is a kereslet-kínálat törvényei uralkodnak.

Mi lehet a megoldás a sürgősségi ellátásban lévő orvoshiányra? Pénz, paripa, fegyver?

Ennél bonyolultabb a dolog. Megfelelő feltételeket kell teremteni a munkához, de nem csak a díjazás oldalán. Olyan körülményeket  kell a műszerezettség, a felszereltség területén biztosítani, amelyek lehetővé teszik a megfelelő gyógyító munkát. De ez csak egy része a megoldásnak. Alapvető, hogy ki kell iktatni a működésbéli zavarokat, ehhez át kellene tekinteni a rendszer egészét, beazonosítani az elégtelenségeket, azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják a működését, s ezek alapján átalakítani a szisztémát.

Milyen konkrét tényezőkre gondol?

Ma Magyarországon az alapellátás és a szakellátás szinte lehetetlen helyzetben van, különféle vizsgálatokra 6-8-10-12 hetet kell a betegnek várnia. Akinek komoly fájdalmai vannak – s erről előbb már beszéltem –, inkább elmegy a sürgősségire, még ha 8 órás várakozás árán is. Arról már nem szólva, hogy a magyar egészségügy működését hátrányosan érintő egyik rendszerszintű elem az a szabályozás, hogy egy háziorvosnak akkor is szakorvoshoz kell küldenie a beteget, ha neki megvan a megfelelő szakvizsgája az adott területen. De az alapellátásban dolgozó csak az alapellátási feladatokat végezheti el. Ezzel a szakellátást terheli feleslegesen. És sok ilyen anomália van. Ezeket kellene kiirtani.

Nem normális az, s működési zavarra utal, hogy ma Magyarországon évente 12-16 orvos-beteg találkozó van állampolgáronként; az európai átlag bőven tíz alatt van.

Az alapellátás szintjén ugyanis 50-60 millió, a járóbetegellátásban 60-70 millió orvos-beteg találkozó fordul elő, s emellett 2,5 millióan fekszenek kórházban. Sokszor a hülyeség miatt – mint a fenti is – terhelődik túl a rendszer. És akkor ahelyett, hogy alaposan átvilágítanák, átalakítanák az eleve alulfinanszírozott rendszert, ki akarják küldeni a kancellárokat, akik egyébként nem váltak be a klinikák esetében sem. Ehelyett inkább  be kellene látni, hogy alulfinanszírozott maga az egészségügyi rendszer, s például ráfordítási felmérést kellene végre végezni – 1993 óta nem végeztek ilyet, 1999 óta pedig már az értékkövetés sem működik.

Az intézeti betegellátás és az állam részéről erre biztosított finanszírozás pedig éppen ezért köszönőviszonyban sincs egymással.

 

Bothúzásban is megmérettetjük magunkat

Bothúzás – ősi ruhákban pompázó magyarok felvonulása – Orbán Viktor vigyázó szeme  – ilyen egyveleg áll össze egy világverseny képeiből. Az vesse a másikra az első követ, aki erre a kombóra nem vigyorog egy nagyot. Lehántva azonban róla az orbáni magyar politika által támogatott giccses álromantika mázát, ezt sem érdemesnek másnak felfogni, mint sportolók versenyének. Kicsit utánajártunk annak, mi is valójában a kirgiz fővárosban, Bisketben két napja kezdődött és szeptember 8-ig tartó III. Nomád Világjátékok.

„Kinőtte magát az eredetileg közép-ázsiaiként indult Nomád Világjátékok, mára egy igazi multisport világeseménnyé vált, amelynek van egy, a résztvevő népek hagyományait tisztelő vonulata is, de jelen vannak profi sportolók is” – válaszolta a magyar részvétel okát firtató, némileg kaján kérdésünkre a sportolói küldöttség vezetője, Bóné Zoltán, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) főtitkára, emlékeztetve arra, hogy az UNESCO is támogatja a versenyt.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy miközben az első világjátékon még csak 16, a mostani, harmadikon már nyolcvan ország sportolói 37 versenyszámban mérkőznek egymással  és az egykori szovjet tagállamok és jelenlegi orosz régiók képviselőivel. Jelen vannak az ausztrál őslakosoktól kezdve, az amerikai indiánokon át az afrikai őslakosokig számos – Európából nézve egzotikusnak látszó – népcsoport képviselői. Ez a nomád törzsi kultúrákra jellemző, hagyományőrző tartalommal is rendelkező multisport eseményen megnyitó ünnepségen is látszott.

Erről a megnyitón (amelyen jelen volt egyébként Semjén Zsolt és Szijjártó Péter is) részt vett Orbán Viktor Facebook oldalára feltöltött videó is tanúskodik.

II. Nomád Világjátékok megnyitója // Opening ceremony of the 3rd World Nomad Games

III. Nomád Világjátékok megnyitója // Opening ceremony of the 3rd World Nomad Games

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. szeptember 2., vasárnap

16 magyar versenyző indult, öt sportágban. Ezek a sportágak még akkor is „egzotikusnak” tűnnek, ha tudjuk, hogy a világjátékokon vannak különlegesebb versenyszámok is a bothúzásnál vagy a szkanderezésnél. E kettő mellett egyébként a további magyar érdekeltségű versenyszám a japán eredetű szumo, az ősinek nehezen nevezhető (a 20. sz. elején  huszadik század elején Oroszországban kifejlesztett harcművészeti ág) a sambo és a tradicionális íjászat.

Felvetésünkre, hogy ezek a sportágak – az egy íjászat kivételével – nem mondhatók hagyományos magyar sportágaknak, Bóné Zoltán elismerte, hogy első hallásra furcsának tűnhet némelyik – benne is felmerültek kérdőjelek, amikor először hallott a Nomád Világjátékokról. A verseny valóban úgy indult, hogy olyan ősi versenyszámok szerepeltek a programban, mint például a népi birkózás több fajtája, ám ezek kiegészültek más nemzetközileg is népszerű és ismert sportágakkal, mint a szumo. Azok a sportágak, amelyeken Magyarország indult most Baskirban, idehaza szakszövetségi háttérrel működnek, s tagjai az NVESZ-nek is.

A magyar csapat a III. Nomád Világjátékok hivatalos megnyitóján, a kirgizisztáni Csolpon Atában 2018. szeptember 2-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Bóné elismerte, hogy némileg disszonánsnak látszott Budapestről nézve a romantikus giccsre hajazó „egyenruha”, amelyben a magyar küldöttség felvonult a nyitóünnepségen, ám mint megtudtuk tőle: a világjátékoknak van egy hagyományőrző vonulata, s a Magyar Turán Szövetségnek, amely –hagyományőrző szövetségként – a  kezdetektől ott bábáskodott a verseny mellett

„nagyon komoly kultúrtörténeti megjelenést sikerült kialakítania”.

A 36 tagú magyar csapat (közülük 16 a sportoló)  részvétele mintegy 11 millió forintba kerül, a cechet a költségvetés állja – az EMMI engedélyével a pénzt a jövő évre tervezett, ám bizonytalanná vált Harcművészeti Világjátékokra (World Combat Games) a büdzsében elkülönített összeg átcsoportosításával biztosították –tudtuk meg a főtitkártól.

Már az első teljes versenynapon, hétfőn megszületett az első magyar érem: a szkanderos Kőváriné Ivánfi Brigitta ezüstérmes lett a 75 kilósok között.

A magyar klasszis bal kézzel volt eredményes – számol be róla az NVESZ honlapja.

A bothúzók kedden következnek. Erre Bóné Zoltán külön felhívta a figyelmet, mint olyan sportágra, amelyhez az állóképességtől kezdve a dinamizmuson át a hihetetlen erőig számos kiemelkedő képesség kell. Ismerjük hát meg mi is, miről is szól ez a verseny:

 

Izgalmas kísérlet indult Magyarországon

Marketingfogásnak sem utolsó az Éjjeli Őrség nevet adni egy pártnak, amely nem csak névben szeretne kitűnni a mainstream politikai pártok közül. Célban, tartalomban, kommunikációban, eszközhasználatban is egyedülálló lehet – legalábbis ilyen úton látszik elindulni. Likvid demokráciában, azaz webes, közösségi döntéshozatali rendszerben gondolkodnak. Siewert András, a párt egyik alapítója, motorja szerint van egy pszichés motívum, s a nagy kérdés, lehet-e kollektív terápiát végezni a magyar társadalmon.

  • eddig mindig azt mondták, hogy álcivilek és politizálnak, most megfordítják a dolgot: felvállalják a politikát
  • az alapüzenet a testvériség, ebből vezetik le az összes programjukat, eleinte három nagy témában
  • egy nagyon jól kitalált fantáziafilmet néz megbabonázva a magyar társadalom
  • kommunikációjukban az egyik szál egy történet lesz, de lesznek racionálisan megfogalmazott projektjeik, témáik, üzeneteik is
  • céljuk a karrierpolitikusok számának a csökkentése, s hogy anyagi felelősséget is viseljenek tetteikért

Miért alakultak párttá? Csak amiatt, mert belépett a bevándorlási különadó?

A célunk a közéleti munka, s azért alakultunk párttá, mert a Fidesz a kétharmadával minden törvényt a saját szája íze szerint formálhat, mindenkit ellehetetleníthet  – ahogy tette azt a civil szervezetekkel kapcsolatban is. A Fidesz is pártként működik, s

ha én bemegyek a ringbe, nekem is bokszkesztyűt kell húznom, nem léphetek be teniszütővel.

Tehát nekünk is pártként kell működnünk, mert így van némi védettségünk: pártként ugyanaz lesz a mozgásterünk, mint a Fidesznek, s ha miattunk törvényt akarnának változtatni, akkor az a Fidesz működésére is kihatna. Arról nem szólva, hogy eddig mindig azt mondták ránk, hogy álcivilek vagyunk és politizálunk, most megfordítjuk a dolgot: felvállaljuk a politikát.

Hogy állnak a pártépítéssel?

Két hét múlva tervezzük publikálni azt, hogy hol tartunk. Szeptember végén tartjuk a párt alakuló taggyűlését. A munkát elsősorban a Tervező csapat végzi – 25 tagjának 80 százalékával előtte soha nem is találkoztunk. Egyébként is érdekes dolgokat tapasztaltunk a pártépítés eddigi folyamatában. Például azt, hogy nem csak fiatalok jelentkeztek be nálunk, minden korosztály képviselteti magát – beleértve a nyugdíjasokat is. És minden parlamenti és számottevő Parlamenten kívüli párt volt tagja, híve is megtalálható sorainkban. Itthon a társadalmat bal- és jobboldalra szokás szétosztani, pedig ma már – a 89-es rendszerváltás óta többször 180 fokos fordulatot vevő politikai pártoknak köszönhetően –

értékrendek mentén nem lehet különbséget tenni az oldalak között.

Ezt egyébként az is mutatja, hogy – miként már említettem – a nálunk bejelentkezettek lefedik a teljes politikai spektrumot, között saját bevallásuk szerinti ex-Fideszest éppen úgy találunk, mint ex-DK-s, ex-MSZP-s vagy éppen ex-Jobbikost.

Ez nem okoz feszültséget közöttük?

Ezt mi úgy beszéltük meg egymás között, hogy az formaság, hogy ha valaki uniós vagy Árpád sávos zászló alatt menetel, az a lényeg, hogy valójában mi van a szívében és  gondolataiban. A közös nevezőket keressük, erre fókuszálunk. Mert rengeteg olyan feladat van, amelyeket összefogás nélkül nehéz megoldani. És ez nem csak Magyarországra igaz.

„Kiterjesztjük a tevékenységeinket és más területeken is felvesszük a kesztyűt a kormány által terjesztett sötétséggel szemben.” – írták az Éjjeli Őrség megalakítását bejelentő közleményükben. Milyen területeken tervezik felvenni a  kesztyűt?

Egyelőre még folyamatosan formálódik a koncepció, ugyanis nem az a cél, hogy egyedül találjuk ki, hogy pontosan milyen témákat vállaljon fel a párt. Az elképzelés az volt – és ezt ültetjük a gyakorlatba –, hogy teret adjunk azoknak, akik hozzánk hasonlóan gondolkodva szeretnének változásokat elérni. Ez eddig be is jött,

egy valóban alulról építkező folyamat indult el, a Tervező csoportban gyorsan ki is alakult, hogy mi legyen a központi témánk, az alapüzenetük, az, amiből levezetjük az összes programunkat. Ez pedig a testvériség.

Az összes témát, amivel foglalkozni fogunk, úgy fogjuk kibontani hogy vissza tudjunk nyúlni ehhez az alaphoz, hogy a döntések ennek szellemében szülessenek. A tevékenységet munkacsoportok köré szervezzük. Három fő témakörrel indulunk, ezeket három munkacsoport fogja össze: a Gondozók  viszik az ember és környezete, azaz a környezetvédelmi vonalat; a  Segítők a   szociálpolitikai-társadalompolitikai vonalat, amely arra koncentrál, hogy miként lehetne hatékonyan működtetni a társadalmat. A Védelmezők pedig a biztonságpolitikai vonalat, a biztonságot ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a biztonság mindannyiunk elementáris érdeke, s

még ha nincsenek is olyan reális veszélyek, amelyeket a Fidesz vetít évek óta, a félelmek az emberekben valósak, tehát foglalkoznunk kell vele.

Ezek a témák több ponton összeérnek…

Ez az oka annak, hogy az Éjjeli Őrség komplexen foglalkozik a felvállalt témákkal, amelyeken markáns üzeneteket fogunk megfogalmazni. De nem csak elméleti síkon foglalkozunk ezekkel, például a humanitárius, szociális segítségnyújtást bevisszük a mindennapokba:

amit adományként kapunk, azt továbbra is szét fogjuk osztani idehaza.

A migrációt humanitárius és biztonsági szempontok mentén kezeljük. Be kell látni ugyanis hogy a világban zajló folyamatok egy komplex rendszeren belül zajlanak, amelyben minden mindennel összefügg és kölcsönhatásban van. A környezetvédelem, a háborúk összefüggnek a szegénységgel, az erőforrások hiányával, ez pedig a klímaváltozással. Azt tapasztaljuk, hogy a nyugati kultúra elkényelmesedett a nagy luxusban, s ez megbosszulhatja magát, mivel az emberek felkészületlenek a váltásra,  ám ami ennél is nagyobb probléma, hogy a politikusok is felkészületlenek, pedig az ő feladatuk lenne, hogy túllépve a négyéves ciklusokon ma tegyenek a 10 év múlva bekövetkező problémák kezelhetősége érdekében. Biztos vagyok abban, hogy

eljön az  pont, amikor a ma habzó szájjal migránsozók is rá fognak arra jönni, hogy perspektivikusan kell gondolkodni, s el kell fogadni, hogy miután mi nem vagyunk nagyhatalom, nem lehet különutas megoldásokkal boldogulni,

predesztinálva vagyunk az együttműködésre más népekkel.

Miben másban terveznek eltérni a mainstream politikától?

A kommunikációban. Az elmúlt három évben kialakult egy sajátos kommunikációs tér, amit a Fidesz fiktív elemekkel dominál. A film egyik szereplőjét úgy hívják, hogy migráns: az idegen, aki elveszi a kultúránkat, megerőszakolja a nőinket és káoszt hoz. A másik neve Soros, a főgonosz, akinek mindezt köszönhetjük; a harmadik pedig az álcivil, a rosszak és a szintén gonoszok, mindazoknak a magyaroknak az összessége, akik szembe mertek szállni a Fidesz véleményével.

És mint minden jó dramaturgiával rendelkező film esetében, ebben a vetítésben is van egy pozitív hős: ő Viktor, a megmentő. A szereplők valóságosak, de a hozzá kötött tartalom 90 százalékban fikció.

És ezt a nagyon jól kitalált fantáziafilmet nézi megbabonázva három éve a magyar társadalom.

Ennyire naiv, átverhető a társadalom? És az ellenzéki pártok?

Az ellenzéki pártok nagy problémája, hogy nem veszik észre: a magyar emberek nem képesek komplex üzenetek feldolgozására, ami annak az eredménye, hogy nagyon felkészületlenül érte a rendszerváltás óta végbement sok-sok változás, s ez egybeesett az információrobbanással.

A Fidesz nem csak azt ismerte fel azonban, hogy néhány szóra kell leredukálni az eljuttatandó üzeneteit, hanem azt is, hogy a magyarok sokkal inkább hajlamosak érzelem mentén szavazni, mint racionális érvek mentén.

A Fidesz fikciós filmje erről szól. Hozott is 3 millió szavazatot. Az ellenzéknek azt kell észrevennie, hogy stratégiát kell váltania, ha vissza akar foglalni területeket a kommunikációs térből, legalábbis akkor, ha nem csak egy szűk kisebbséget akar megszólítani.

És Önök is beszállnak a filmgyártásba?

Viszünk egy csavart a dologba valóban: az üzeneteink egy részét egy fiktív történetbe fogjuk beágyazni. Van egy kreatív csapatunk, amely ezen dolgozik. Hogy mennyire fontosnak tartjuk a kommunikációt:

legelőször a kreatív csapatot állítottuk fel, elsőként ők kezdtek el dolgozni, az ő munkájuk eredménye már maga a párt neve is.

Miért lett a nevük Éjjeli Őrség? Elég abszurd ez egy politikai párt neveként, ráadásul – a honlapjukról is kiderül – a különböző elnevezéseik is hasonlóképpen „abszurdak” ebben a közegben.

Mert az elmúlt két hétben mindenki, aki foglalkozott velünk, feltette ezt a kérdést. Ha normál elnevezéssel indulunk, az a kutyát nem érdekelte volna.

Azért én nem hinném, hogy ez ennyire felszínes és egyben hidegfejű döntés volt, pusztán behódolva a marketing szentségének…

Persze, hogy mélyebb ennél, de ami mélyebb, az már magához a sztorihoz kapcsolódik, amelyen még dolgozunk, s ezért egyelőre részleteket nem árulhatok el belőle. Az alaptörténet lesz meg először, s utána jönnek a kiegészítő történetek.

Azért pár gondolatot, talán elmondhatna.

A lényeg, hogy szeretnénk az általunk fókuszba állítandó problémákat beépíteni magába a nagy történebe, annak keretében beszélni róluk.

Ez persze azt is jelenti, hogy elsősorban azokat tudjuk majd elérni, akik nyitott fantáziával rendelkeznek.

Virtuális világot akarnak a földre hozni?

Az ősi Éjjeli Őrség történetét fogjuk elmesélni. Ők az elődeink, akiknek a hagyományait most újra felelevenítjük. Mert az Éjjeli Őrség ősidők óta harcol a Sötétség ellen.

Lesz egy történet, ami mentén politizálnak?

Lesz egy történet, az lesz az egyik kommunikációs szál. De lesznek racionálisan megfogalmazott projektek, témák, üzenetek. Bár még javában folyik a munka, már most látszik, hogy nagyon jó gondolatok, ötletek fogalmazódtak meg, s napról napra gyarapodik ezek száma.

Magából az elnevezésből is persze már az következik, hogy a fiatalokhoz akarnak szólni, nem?

A kezdetekben mi is így gondoltuk, de nagy meglepetésünkre láthatóan minden korosztályt elértünk, például sok nyugdíjas korú is jelentkezett nálunk.

Gondolom, az sem véletlen, hogy filmről beszél, olyanokat mond, mint „vetít a Fidesz”, stb.

Fogalmazzunk úgy: van egy pszichés motívum, s a nagy kérdés, lehet-e kollektív terápiát végezni a magyar társadalmon.

Ez lenne a céljuk?

Úgy látjuk, hogy a probléma maga a rendszer. Ami az elmúlt pár évtizedben kialakult Magyarországon demokrácia címszó alatt az az, hogy négy évente megválasztanak valakiket, akik utána azt csinálnak, amit akarnak. Ez napjainkban leginkább a szabadrabláshoz hasonlít.

Nonszensz, hogy ha egy ápolónő rossz gyógyszert ad be egy betegnek, azonnal felelősségre vonják, ám a politikusok következmény nélkül vidáman, felelősségvállalás nélkül nyomogathatják a gombokat, még ha milliók sorsáról és milliárdokról döntenek is.

Akkor politikus-ellenes fellépésekre számíthatunk az Önök részéről?

Célunk a karrierpolitikusok számának a csökkentése, s az, hogy anyagi felelősséget is viseljenek tetteikért. Magyarországon van tízezer politikus, s több mint kilenc millió ember. Nehogy a farok csóválja már a kutyát! A hatalom ma már egy buborék, a benne lévők pedig teljesen elszakadtak a valóságtól, attól, hogy milyen problémák jellemzik a többséget. Itt az ideje annak, hogy az emberek gondolkodásmódja megváltozzon – ez az első.

Nem tart attól, hogy robbanás lesz, ha társadalmi szinten is felismerik az emberek, hogy a kutyának kellene inkább a farkot csóválnia?

Pontosan ezért állítom, hogy a fenntartható társadalmi változások csak alulról tudnak elindulni. Bármennyire is jó a szándék, nem lehet hatalmi szóval ilyen változásokat elindítani.

Addig nem lehet változás, amíg a magyar táradalomban nem válik uralkodó nézetté, hogy nekem személyesen is felelősségem van abban, ami társadalmi szinten történik, s hogy ezt a felelősséget nem háríthatom át másokra.

Ha az emberek maguk működtetik a társadalmat, ha ehhez megfelelő struktúrákat tudnak kialakítani, akkor eljön az a pont, amikor már nincs szükség politikusokra. Az államigazgatás ugyanis politikusok nélkül is jól tud működni. Tegyük hozzá: a politikai hatalom elsődleges eszköze a pénz, s eljöhet az a pont, amikor ez kikerül a rendszerből, akkor, amikor mi magunkról gondoskodunk nem pedig az általunk lerótt adó elosztásából az állam rólunk, a politikusok közreműködésével.

Az adózás megtagadása lenne a megoldás része?

Ma még nem tartunk itt. Tégláról téglára kell építkezni, nagyon stabilan kell egymásra tenni ezeket a téglákat – ugyanis ha nem stabil az építmény, akkor akár egy tégla kirántása  után minden összedől. S akkor tényleg jön az anarchia. Akkor működhet a rendszer, amikor már a közösségek között, beleértve a falu és a város szintjeit kialakul az együttműködés. Ennek a kialakítás lépéről lépésre halad, s

amikor már elértük az együttműködést a különböző szintek között, akkor lehet csak elgondolkozni majd azon, hogy szükség van-e a továbbiakban is a meglévő struktúrákra.

Milyen időtávban képzelik ezt el?

Nem tudok időtávot mondani. Ami biztos, hogy a környezeti tényezők változása gyors megoldások felkutatására fogja rákényszeríteni az embereket. Rá kell jönnünk, hogy vagy a fejünkre dől minden vagy megtanulunk összefogni, együttműködni legalább a mindenkit érintő problémákban. Ettől még gondolkozhatunk eltérően, de ki

kell alakulnia egy minimum konszenzusnak és megoldási törekvésnek az alapvető kérdésekben.

Ön optimista abban, hogy ez el fog jönni?

Én örök idealista vagyok. Optimista pedig a tapasztalataim miatt vagyok. A Migration Aid előtt nem hittem volna, főleg nem a magyar társadalom viszonylatában, hogy a magyarokban van elég együttérzés, szolidaritás és empátia vadidegen emberekkel szemben, miként azt sem, hogy magyar magánszemélyek adományaiból hosszan lehet működtetni egy ilyen rendszert. Magyarországon 2015. október 15-ig voltak volt menekültprobléma, mindenki azt gondolta, hogy azzal, hogy már nem jöttek ide a menekültek, a magyarok elfordulnak az ügytől, és ezzel vége a sem uniós, sem magyar állami pénzekre nem építő Migratona Aid-nek. Most augusztus 17-én bejelentettük a MA megszüntetését és az adományok fogadásának ideiglenes felfüggesztését, konkrétan azt, hogy már csak nyolc napon át (a bevándorlási különadó hatályba lépésének napjáig) gyűjtjük az adományokat, s ehhez képest augusztus 25-ig közel másfél millió forint érkezett több mint száz embertől.

Optimista vagyok tehát, mert látom, igenis létezik összefogás, akár vadidegenek érdekében is.

Az emberek igenis beállnak egy ügy mögé, ha tudnak vele azonosulni. Nem veszett ki az emberség a magyarokból. Talán emellett az is számított – mint már szó volt róla korábban –, hogy a magyarok hajlamosak érzelmeik mentén dönteni. A dolog pikantériája hogy ez adja a Fidesz sikerét is.

Azért az meglep, hogy ex-Jobbikosok is csatlakoztak az új párthoz, amely abból a Migration Aidből nőtt ki, amely menekülteket segítő civilek szimbólumává vált 2015-ben.

A magyar politikai rendszer sajátossága, hogy nem elvek mentén alakul, a politikai vezetők arra állnak rá, hogy megkaparintsák, majd megtartsák a hatalmat. Nem elvalapú, hanem sikeralapú a magyarországi politika.

Emiatt gerjeszt a Fidesz félelmet az idegenekkel szemben, erre ugyanis könnyű építeni.

De láttam sok olyan történetet, amikor eleinte a menekülteket határozottan elutasító emberek  személyes találkozás nyomán rádöbbentek arra, hogy milyen tragikus a helyzetük, megértették, hogy mi elől menekültek, s végig gondolták, hogy adott esetben maguk sem tettek volna másként. És ekkor már a hozzáállás is megváltozott.

Ez persze így van, de hogyan találkozik egy menekülteket elutasító úgy a menekült-problémával, egy-egy menekülttel, hogy lehetősége legyen a fenti felismerésre?

Mondok konkrét példát. Tavaly nagy balhé volt abból, hogy megpróbáltunk Keszthely mellett három kölcsönkapott faházban menekülteket nyaraltatni. Akkor nagy hisztériát gerjesztettek fideszes politikusok, polgármesterek az ügy körül. Az idén is belefogtunk, s augusztus elején rendben le is zajlott  nyaraltatás. Igaz, az idén nem övezte politikai hisztériakeltés a projektet, s tavaly óta többször jártunk a helyszínen, beszéltünk a helyiekkel. Mert az emberek ugyan alapvetően hallgatnak a vezetőikre, de csak addig, amíg nem szereznek tapasztalatot első kézből – az ugyanis felülírja a politika hatását. A józan paraszti ész vidéken is működik. Ez a példa azt is mutatja, mennyire fontos a beszélgetés, a kommunikáció és a példamutatás, no meg az, hogy lehetőséget teremtsünk az embereknek arra, hogy megtapasztaljanak dolgokat. Nem szabad semmit az emberekre erőltetni, nem szabad a mi elméletünket szembe állítani másokéval –

az emberekre kell bízni a következtetések levonását, nekünk az eszközt kell biztosítani ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni. Ez persze jóval munkásabb feladat.

Az Éjjeli Őrség így tervez működni?

Nagyjából igen.

Egyik TV-nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Unalmas, ami politika szinten történik, nevében és tartalmában is”. Miben tudnak olyan újat hozni, ami nem lesz ugyanilyen a rettenetesen fásult és gyanakvó választók szemében?

Ha unalmas lesz, akkor gyorsan hátat fognak nekünk is fordítani. De mi megpróbálunk nem unalmasak lenni. Nem véletlen, hogy a kreatív csapatunk nem a politikai üzenetek kiötlésével kezdte a munkát, hanem azzal, hogyan tudunk színes, érzelemdús, sok mindenkinek a gondolatait és fantáziáját megmozgató projekteket felépíteni.

Csak a különadó bevezetése  miatt indították el a pártot?

Az már korábban az eszünkbe jutott, hogy jó lenne jobban belefolyni a társadalmi folyamatokba, és alulról jövő változásokat generálni. Én húsz éve foglalkozom közösségépítéssel, három éve pedig egy konszenzusos döntések alapján működő mikroközösségben tapasztalhatom meg, hogy így is lehet működtetni egy közösséget.

A bázisdemokráciának azonban megvannak a működési határai – ezt az LMP példája is mutatja –, a konszenzusos döntések rendszere csak akkor működik, ha megfelelő kommunikáció társul mellé.

Kérdés, a nagyobb közösség szintjein hogyan működik ez. És itt jön be a likvid demokrácia, azaz a webes, közösségi döntéshozatali rendszer koncepciója, amely arról is szól, hogy a technika adottságainak köszönhetően minél több embert bevonjunk a döntéshozatalba. Ehhez nem kell parlament sem. Nem egy elméleti dologról van szó – Svájcban és Tajvanon kormányzati szinten is támogatott projektek vannak már, bár arra még nincs tapasztalat, hogy a nagyobb közösségek hogyan működnek együtt e keretek között. Mi elsőként magunk szeretnénk kipróbálni, tapasztalatot szerezni ezen a téren: vagy keresünk egy települést, vagy ha nem találunk, alakítunk egyet, és az Éjjeli Őrség azzal fog pilot projektbe. Merthogy nem elvi-ideológiai alapon akarjuk ezt elfogadtatni másokkal, tapasztalati úton szeretnénk rávezetni az embereket ennek járható útjára. Mert meggyőződésünk, hogy

nem az a helyes, hogy négy évre választunk valakiket, akik bármit is tesznek, négy évig a helyükön maradnak, hanem az, hogy határozatlan időre adunk mandátumot, ami csak addig érvényes, amig a többség támogatását élvezi az illető.

A technika már adott akár arra is, hogy otthon szavazzon mindenki egy-egy kérdésben, most már „csak” az  embereknek kell rájönniük arra, hogy felelősségteljes állampolgárként nem kell elvárnunk, hogy mások döntsenek helyettünk. De ma még ott tartunk, hogy a közvetlen demokrácia intézményét, a népszavazást is ellehetetleníti a kormány, amely döntéseinek a nagyobbik részét titkosítja – egyre kevésbé látunk tehát bele, hogyan döntenek a sorsunkról.

Indulnak a jövő évi választásokon?

Meglátjuk, hogyan reagál a magyar társadalom arra, amit kínálunk. Lehet, hogy magunk nem állítunk jelöltet, ha találunk olyanokat, akikről azt gondoljuk, hogy képesek azért dolgozni hogy leépüljön ez a rendszer. Mi nem szeretnénk bedarálódni, nem szeretnénk, hogy a politika mai szintjére degradálódjon az, amit mi fontosnak tartunk. De ezekről még nincs döntés – majd közösségi szinten születnek meg. Egy hónap múlva már többet is tudok erről mondani.

Ismét megpróbálják csőbe húzni a Migration Aidet?

„Írásban kértünk állásfoglalást a NAV-tól a bevándorlási különadó kapcsán, s miután 15-e a bevallási határidő, a hétfőn benyújtott kérdéseinkre addig meg kell kapnunk a válaszokat” – mondta a Független Hírügynökségnek Siewert András, a párttá alakult civil szervezet, a Migration Aid vezetője. Nem tiszta például, hogy a bankszámlára 25-e után érkező tételek adókötelesek-e. Mindenesetre két gyanús adományt kaptak a héten: egyet itthonról, egyet pedig külföldről. Mások is lépnek: az Amnesty International például kész bíróságra menni, vagy lehet az Alkotmánybírósághoz fordul.

Azzal kerestük meg a bevándorlási különadóra frappáns válasszal előállt Migration Aid vezetőjét, hogy egyeztettek-e velük más, érintett civil szervezetek a párttá alakulás ötletéről, vagy bármely más módszerről, amelynek révén kezelhető az idén augusztus 25-e óta hatályban lévő plusz teher. „Beszélgettünk másokkal, mindenkinek megvannak a maga gondolatai, ám nincs konszenzus abban, hogy mit kellene tenni” – közölte Siewert András. Ők a maguk részéről a NAV-hoz fordultak: „az adóhivatalnak kell állást foglalnia a kérdésekben, amelyekre a jogi szakértők sem tudtak egységes és egyértelmű válaszokat adni a borzasztóan képlékenyen megfogalmazott törvény alapján”.

Arra várnak válaszokat, hogy pontosan kikre és hogyan vonatkozik a törvény.

Például kérdés, hogy keletkezik-e adókötelezettség az adományok után – hiszen bár ők jó előre közzétették, hogy augusztus 25-e után nem fogadnak adományokat, a több mint egy éve meghirdetett banki folyószámlájukat nem számolták fel, s kérdés, hogy mi van azokkal az összegekkel, amelyek 25-e után érkeznek be hozzájuk.

Fotó: Youtube

Ezzel kapcsolatban egyébként egy érdekes momentumot említett Siewert András. A különadó hatályba lépés után megnézték a bankszámlájuk kivonatát, amelyen találtak két, kistételű – egyenként 10 ezer forint összegű – utalást, amelyek jogi személyiségű adományozótól érkeztek, egyik magyartól, a másik külfölditől.

„Nagyon régen kaptunk utoljára jogi személyiségű adományozótól pénzbeni utalást, így, az időzítés miatt nem véletlen, hogy felmerült bennünk annak a gyanúja, hogy tesztelni akarnak minket” – mutatott rá.

(Mint emlékezetes, A Migration Aidet egyszer már csőbe akarták húzni: ez volt az a szervezet, amely leleplezte a civilek ellen folytatott lejárató akciót, amelyet, mint utóbb kiderült, egy izraeli hírszerzőcég hajtott végre.)

A NAV állásfoglalását várják abban is, hogy csak a jogi személyiség adományára vonatkozik a különadó vagy a magánszemélyekére is. A törvény szövege ugyanis nem tesz különbséget ebben.

Elvben elsősorban az adományozó szervezet kötelezett adófizetésre (akár pénzbeni, akár természetbeni adományról van szó), de hogyan tudná az adományt fogadó teljesíteni a bevallást, ha a különadó fizetésére kötelezett adományozónak és az azt fogadó civil szervezetnek ugyanaz a bevallási határideje? Ez is a tisztázandó kérdések sorát gyarapítja. (Mint emlékezetes, a 25 százalékos különadót elvben az adományozónak kell fizetnie, de ha az nem rója le, akkor a fogadó civil szervezetre hárul a teher rendezése.)

Amint megkapják a válaszokat a függőben lévő adókérdésekre, azokat megosztják a többi, hasonló cipőben járó civil szervezetekkel – mondta Siewert András. A kérdésre, hogy miért csak most, a törvény hatályba lépését követően fordultak hivatalosan a NAV-hoz, azt fejtegette, hogy

az adóhatóság nem szokott állásfoglalást kiadni még nem hatályos adóügyekben – azaz, meg kellett várniuk a bevándorlási különadó életbe lépését a kérdések feltevésével.

Habár már nem indítanak kampányokat, s a biztonság kedvéért nem is fogadnak természetbeni adományokat, azért adományok még érkezhetnek hozzájuk (ld.  fenti két utalást) – emiatt is fontos, hogy az adóhatóság foglaljon állást a nyitott kérdésekben. „El tudom képzelni, hogy NAV-nak is kellemetlen ez az egész” – mondta, hozzátéve: „ott adójogászok dolgoznak, a törvény pedig nagyon képlékenyen van megfogalmazva”. Mindenki azt mondja, hogy bíróság elé kellene vinni a bevándorlási különadó szabályozását, mivel jogbizonytalanságot teremt, hogy senki nem tudja, hogy kikről és miről szól a jogszabály”, szögezte le, rámutatva:

„az biztos, hogy egy szakmai törvény nem így néz ki”.

Fotó: Youtube

Más szavakkal, de ugyanezt mondta Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, aki a Független Hírügynökségnek leszögezte, hogy

 

„maga a jogszabály a civil szervezetek többsége szerint értelmezhetetlen és alkotmányellenes”.

Nem véletlen, hogy más civil szervezetekkel beszélgetve szóba került az is, hogy látott-e bármelyikük az elmúlt harminc évben hasonlóan megfogalmazott jogszabályt.

„Még nem döntöttünk arról, hogy mikor és milyen formába megyünk bíróságra, de ha a NAV azt gondolja, hogy mi is a bevándorlási különdó-törvény hatálya alá esünk, akkor egészen biztosan lépünk” – mondta Demeter Áron. Hozzátette: arról nincs még formális döntés hogy adott esetben az Alkotmánybíróságon, alkotmányjogi panaszban támadják-e meg a törvényt. Szeptemberre várható döntés.

Kérdésünkre, hogy felmerült-e bennük, hogy valamilyen kiutat keressenek a hatály alól, ahogy például a Migration Aid tette, Demeter Áron leszögezte: ők biztosan nem alakulnak párttá, s maradnak közhasznú egyesület,

„bármit is talál ki akár a  kormány, akár a NAV”.

„De nem fogjuk könnyen adni a bőrünket” – szögezte le.

A bevándorlási különadót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.
A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Kismama-szövetkezetek sok-sok kérdőjellel

Miként korábban a nyugdíjasok esetében, úgy ezúttal sem a munkaerőpiacra ha részlegesen is de visszatérni kívánó kismamák támogatásának a jogosságát vitatják az általunk megkérdezettek a  jövő évtől tervezett kismama-szövetkezetek esetében, csupán az eddigi tapasztalatok alapján attól tartanak, hogy a cél ismét csak a fideszhez közeli üzleti körök helyzetbe hozása és pénzhez juttatása. Hadázy Ákos első hallásra bizarrnak tartja a kismama-szövetkezetnek még az elnevezését is, Kórozs Lajos pedig a politikai marketing kategóriájába sorolja az ötletet. Mindketten szóba hozták a szociális, illetve nyugdíjas szövetkezetek negatív tapasztalatait.

Semmi értelme nincs az ilyen ötleteléseknek, kezdem azt hinni, hogy a kormánynak nincs épkézláb javaslata arra, hogy mit csináljanak az országban – megjegyzem, nem is folyik kormányzás csak politikai marketing tevékenység, s

így állhat elő a szociálpolitikától és szociológiától nagyon messze álló Novák Katalin veretes jelmondatokkal

– kommentálta a Független Hírügynökségnek a kismama-szövetkezetek létrehozására vonatkozó legújabb kormányzati ötletet Kórozs Lajos.

Azt szerettük volna megtudni az MSZP szakpolitikusától, hogyan vélekedik az Emberi Erőforrások Minisztérium család és ifjúságügyért felelős államtitkárának minapi bejelentéséről. Novák Katalin, az Echo TV-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a jövő év elejétől a nyugdíjas- és diákszövetkezetek mintájára kismama-szövetkezetek alakulhatnak, amelyekbe férfiak is beléphetnek majd. A speciális foglalkoztatási forma előnyeit kihasználva akár heti 1-1 napra, vagy többször fél napra is lehetne munkát vállalni – közölte, hozzátéve: a szükséges adó- és egyéb jogszabályokat akár már ősszel megalkothatja a parlament.

wikipedia

Kórozs portálunknak leszögezte, hogy az elmúlt években az Orbán-kormány még a szót, „szövetkezet” is lejáratta, miközben nagy hívének tüntette fel magát, pedig – emlékeztetett –, a szövetkezet baloldali értékeket is demonstráló közösségeket jelent. De a lejáratáson túl még tönkre is tették mindazt, amibe belenyúltak; elsőként a szociális szövetkezeteket, amelyeket a fideszes feltörekvő párok üzleti vállalkozásaivá tettek, főként Dél-Magyarországon, Békés környékén. S Szolnokon is, ahol szociális szövetkezetként többezer embert foglalkoztattak fiktív módon, majd később ezeket a szövetkezeteket bedöntötték, nem fizették ki az embereket, akik ráadásul a szociális ellátás különféle formáitól is elestek, mivel egy soha nem működött szociális szövetkezet tagjai voltak. (Néhány oknyomozó írás a szociális szövetkezeti témakörben itt, itt és itt található.)

Félő – mondta Kórozs –, hogy a szociális szövetkezetekhez hasonlóan járnak majd el a kismama szövetkezetekkel:

először állami forrásokat csoportosítanak át hozzájuk, helyzetbe hozzák őket, majd a juttatott pénzek nagy részét a feltörekvő bárók lenyúlják, a szövetkezetek pedig idővel elhalnak, ám a pénzeknek akkorra már nyoma vész – fogalmazott Kórozs.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő attól nem tart, hogy „az első hallásra bizarr elnevezésű kismama-szövetkezetek a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tömegesen elkövetett uniós pénzlenyúlást végeznek majd”, de attól igen, hogy a nyugdíjas szövetkezetekhez hasonlóan

csupán speciális munkaerőformát fognak kínálni úgy, hogy a kormányhoz közeli üzleti körök járnak ismét jól.

A Fühünek leszögezte: a szociális és a nyugdíjas szövetkezeteknél két  fő jellemző volt tetten érhető.

Az egyik, hogy jelentős uniós támogatásokat vettek fel a sokszor kimutathatóan kamu szövetkezetek, a másik, hogy a számukra nyújtott kedvezményeket a létrehozók fölözték le.

A csalássorozat gyakori volt – tette hozzá Hadházy, aki szerint a nyugdíjas szövetkezetek lehetőségét kihasználva például Kósa Lajos köre járt jól.

Az egykori fideszes, majd LMP-s, jelenleg független politikus szerint nem arról van szó, hogy a kormány ne támogassa a munkát vállaló nyugdíjasokat vagy kismamákat, de kérdés, miért kell ehhez beléptetni őket szövetkezetekbe.

„A szövetkezeti forma lényege ugyanis, hogy kis csoportok önkéntes alapon létrejövő önsegítő társasága – de a kormány által elképzelt és támogatott szövetkezeteknél nem erről van szó”

– szögezte le. Azok – tette hozzá – a munkaerőpiac egy speciális formáját képezik, egyfajta különleges munkaerő-kölcsönzők.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a kormányhoz nagyon sokszor igen hasonló megoldásokat támogató elnöke korábban maga is nekiment a nyugdíjas szövetkezeteknek. A Népszavának nyilatkozva kifejtette: “felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni. A több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalókat – a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve – lépcsőzetesen csökkenő járulékterhek illessék meg” – szögezte le.

Kórozs ki is tért a változtatásra, úgy fogalmazva: a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tették tönkre a nyugdíjasszövetkezeteket is, hiszen a nagy fellángolás után fél évvel máris úgy változtatták meg az adó- és munkajogi szabályokat, hogy ne érje meg nyugdíjasszövetkezeteken keresztül dolgozni, illetve azokat működtetni.

Ezzel plusz teherként hátrányos helyzetbe hozták a nyugdíj előtt állókat, akik helyett a munkáltatónak inkább megéri már nyugdíjasokat alkalmazni,

hiszen jóval kevesebbet kell utánuk fizetni, mint a még nyugdíj előtt állók után – mutatott rá a szocialista képviselő. Mint emlékezetes, a jövő évre vonatkozó adószabályok szerint kedvezményesen lehet foglalkoztatnia nyugdíjasokat, akiknek a bére után csak szja-t vonnak le.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) a FüHü megkeresésére májusi adatokat közölt (augusztus végén hozzák nyilvánosságra az első nyolc hónap összesített számokat): ezek szerint az ötödik hónap végén

összesen 138 nyugdíjas szövetkezet működött, 30 ezre regisztrált tagsággal és hétezer aktív dolgozóval.

A szövetkezetek nettó árbevétele (a kezdetektől) 1,7 milliárd forint volt, ebből 1,5 milliárd került a nyugdíjasokhoz (megjegyzendő azonban, hogy bár tavaly júliustól volt lehetőség ilyen szövetkezetek létrehozására, ám a zavartalan munka a felállítással és általában az adminisztratív feltételek kialakításával kapcsolatos teendőket követően csak az idén indult igazán be.)

Kérdés persze, hogy mennyire tudnak annyira vonzó körülményeket teremteni, hogy a kismamák vissza akarjanak térni a munkaerőpiacra szövetkezeti keretek között. A nyugdíjasok esetében ez kevéssé sikerült – legalábbis erre mutat a GKI napokban nyilvánosságra hozott felmérése, melynek eredménye lehangoló.

Mint a mellékelt grafikonok látható, a magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Magyarországon egyébként jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas él.

Iványi: a Felház egyházzá nyilvánítása a cél?

„Semjén Zsolt szándékos tévedésnek nevezhető állításaira felelnem kellett, mert csak egy irányból van tájékozódási lehetősége mindenkinek” – indokolta Iványi Gábor lelkész, miért írt nyílt válaszlevelet a KDNP elnökének legutóbbi, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget élesen támadó, azt visszaélésekkel meggyanúsító megnyilvánulására. A 13 oldalas nyílt levelet („amit jobb lett volna rövidebben megírni de kiömlött belőlem a szó”) lefordítják angolra és németre is, s eljuttatják külföldre, egyebek között az EU-ba. Iványit nem lepné meg, ha az egyházügyi törvény őszre tervezett módosítása Orbán Gáspár Felházának egyházként történő elismertetése lenne a célja.

„Mind hívő ember, reménykedem, hogy valahol meghallgatnak”  válaszolta a lelkész a Független Hírügynökség kérdésére, hogy mit remél a nyílt levéltől. Az írás Semjén Zsoltnak arra az LMP-s képviselői kérdésre („Mikor szüntetik meg végre azt a jogsértést, amit az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ellen immár négy éve folytatnak?) adott válaszára született, amelyben a miniszterelnök-helyettes az Ehtv. alakváltozásait ecseteli, amelyek által – szerinte – „csökkentek a vallási közösségek közötti különbségek”, és amelyben azt állítja, hogy a 2015-ben (részben, úgymond, Iványi Gábor miatt) kudarcba fulladt módosítási kísérlet megteremtette volna Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszának bírósági regisztrációját. „

Már-már komikus véleményét azzal egészíti ki, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése nyomán részünkre kifizetett állami kárpótlással – szintén szerinte – lezártnak tekinthetik az egyházunkkal folytatott vitájukat”

– olvasható a nyílt levélben, amely azzal is megvádolja az egyházat, hogy „szociális és oktatási intézményeink (többségét – szerinte – 2010-2011 után vettük át) – nyilván a történelmi egyházak gyakorlatából következtetve – fenntartói szerepére csupán az azóta is folyamatosan érkezett „normatíva igénybevétele érdekében” vállalkoztunk” – írja Iványi, aki végül az ő elfogultságáról és realitás érzéke hiányáról elmélkedik, megjegyezve, hogy “Magyarország kétharmados többséggel megválasztott miniszterelnökét és kormányát börtönbe küldeném sátáninak nevezve politikájukat, „a hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető Soros Györgyöt” ellenben Nobel-békedíjra jelöltem”.

Semjén Zsolt hazugságait félre kell tenni, hiszen még amikor féligazságokat említ, az is csak porhintés” 

– állítja Iványi, aki a nyílt levelében pontról pontra kitér Semjén vádaskodásaira, tényekkel tételesen megcáfolva azokat, megvilágítva az egyes vádpontok hátterét és gyökerét. Megállapítja: „Egy valamire való jogállamban, ahol valóban függetlenek a   bíróságok, megvesztegethetetlen a legfőbb ügyész és bátor az ügyészség, ott nemcsak  az  éppen hatalmon lévők politikai ellenfelei, hanem a hatalmukkal visszaélő és a közvagyont dézsmáló állami/közjogi vezetők is kötelesek a törvény előtt a tetteikről számot adni. Ez a bibliai alapelv is.”

Kérdésünkre, hogy egyházának milyen mozgástere maradt, Iványi kifejtette: a strasbourgi döntés nyomán az állam ugyan kénytelen volt elismerni az egyezménysértés tényét, s valamennyit fizetett is az egyháza számára, ám az alapproblémát nem orvosolta, s

„azon mesterkedik, hogy elkerülje az orvoslást”,

s nem viszik a parlament elé a négy éve húzódó ügyet. „Számunkra nem  marad más hátra, mint hogy az Európai Unióban a Miniszterek Tanácsa elé fordulni, amely egy olyan fórum, amelyen a miniszterlnöknek szóvá teszik, ha valamit nem hajtott végre.

De persze Orbán Viktort nem úgy ismerjük, mint akit zavarna ilyesmi”

– ismerte be Iványi, hozzátéve, hogy neki akkor is mindent meg kell tennie amellett, hogy „imádkozom, s bízom abban, hogy az Örökkévaló nem hagy minket cserben”.

Felvetésünkre, hogy nem gondolkozott-e abban, hogy más érintettek számára is lehetővé tegyék a csatlakozást a nyílt levélhez, Iványi elmondta, hogy ez benne is felvetődött, volt is egyszer korábban egy összefogási kísérlet, akkor pár ezer aláírás össze is gyűlt, de hát ez sem rengeti meg a hatalmat, bár legalább az emberek magukénak érezhetik az ügyet. Azonban – tette hozzá – azt látni kell, hogy a többi érintett közül sokan úgy ítélik meg: lehet, hogy jobb, ha nem kötik össze magukat a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel. Hiszen egyrészt az ő egyháza a leginkább érintett, másrészt ők emelték fel a leghangosabban és –határozottabban a szavukat az ügyben.

„S régi magyar reflex, hogy az emberek abban reménykednek, ha jól viselkednek egy idő múlva már nem csak barackot kapnak a fejükre”.

Iványi egy érdekes szempontra is felhívta a figyelmet: napirenden van az egyházügyi törvény módosítása, ami ősszel esedékes. Nagy kérdés, hogy az „merre kanyarog majd” – mutatott rá, hozzátéve:

„kíváncsi vagyok arra, hogyan jelenik meg majd benne a Felház felfutó pozíciója”,

s nagyon érdekelné, hogy mi lesz a sorsa annak a követelménynek, hogy öt évig kell működni ahhoz, hogy egy közösség egyházzá válhasson.  „Nem lepne meg, ha a módosítással erre törekednének” – szögezte le Iványi, aki szerint nem ok nélkül vitte ki Orbán Viktor Erdélybe, Tusnádfürdőre a fiát és mutatkozhatott be ott is Orbán Gáspár mozgalma. Felfedezte ugyanis, hogy a fiatalok megszólításában – amelyben nem remekelnek – ez nagy segítséget jelenthet.

„De ettől még magunkra nézve semmi jóra nem számíthatunk, hiszen, ha nekik jó, az nem feltétlenül jó nekünk.” 

A rendőrség nem magyarázza túl a dolgokat

Kétmondatos választ kaptunk a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától egy minapi felcsúti rendőrségi akció kapcsán feltett kilenc kérdésünkre. A Kétfarkú Kutyapárt 12 aktivistája szerdán két kátyút tömött be Felcsúton, s öt darab rendőrautóban tíz rendőr hajtott végre intézkedést. Nem először hívták ki rájuk a rend őreit.

„Bejelentés alapján vonult ki a rendőrség a kérdéses helyszínre a Tevékenység-irányítási Központ küldésére. Az intézkedés a csoportosulásnak megfelelő létszámmal került végrehajtásra a Bicskei Rendőrkapitányság munkatársai által” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére az FM RFK, amelyhez elektronikus úton, írásban kellett benyújtanunk a kérdéseinket.

Ennél persze többre voltunk kíváncsiak, mutatjuk is, hogy is, hogy mire.

Feltett kérdéseink:
Milyen szinten döntöttek az akció elrendeléséről? Ki rendelte el az említett rendőrségi akciót?
Mi indokolta az akciót?
Nem volt-e túlzó a kivonultatott öt kocsi 12 kátyúzó emberrel szemben?
Miért pont akkor jelentek meg a rendőrök, amikor a kátyúzók Mészáros Lőrinc háza felé tartottak?
Az igazoltatással nincs probléma, de nem gondolják-e, hogy ez túlzó erődemonstráció volt, ami különösen annak fényében „érdekes”, hogy vasárnap választások lesznek Felcsúton?
Nem gondolják-e hogy a rendőrség megsértette a semlegesség elvét, ami kötelező rá nézve?
A politikai megfélemlítés szándékának a gyanúját az is indokolja, hogy a Kétfarkú kutyapártnak nem az első akcióját kíséri ilyen „rendőri figyelem” Felcsúton: legutóbb a múlt héten, az autóbuszmegálló-építésénél jelentek meg a rendőrök igazoltatni.
Milyen gyakoriak általában a rendőri igazoltatások Felcsúton?
Honnan lettek a rendőrök Felcsútra vezényelve?
Mennyibe került az öt rendőrkocsi oda-vissza-útja? (üzemanyag).
Mennyi idejét vette el ez a kivezényelt rendőröknek?

„A rendőri fellépésnek akkor van értelme, ha közrend, közbiztonság fenntartása, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés a célja – ha e négy cél egyike sincs meg, akkor a rendőri jelenlét valószínűsíthető oka az erő kimutatása a demonstratív fellépéssel” – szögezte le a FüHü-nek Magyar György ügyvéd. Emlékeztetett arra, hogy nincs közvetlenül szabályozva, hogy hány rendőrrel kell intézkedni, azt mindig a helyi alkalom határozza meg. De tudni kell, hogy minden ilyen gyülekezésnél szükséges lehet a rendőri jelenlét, mégpedig azért, hogy az ilyen és hasonló demonstrációt, akciót szervezők, szabadon, zavar- és provokációmentesen élhessenek demokratikus véleménynyilvánítási jogukkal.

„Nem azért kell tehát  rendőrt odaküldeni, hogy az ilyen magatartást meggátolja és vegzálja az embereket, hanem, hogy védje a demokratikus tüntetésnek ezt az útját választó állampolgárokat – legalábbis egy jogállamban”

– szögezte le, hozzátéve: „Mint azonban látható, egy rendőrállamban ez fordítva működik”.

Kitért arra is, hogy elvben felmerülhet, hogy valamifajta szabálysértést valósítanak meg. Ehhez azonban – mutatott rá – elég lenne egy-két rendőr fellépése, adategyeztetés és figyelmeztetés céljából.

Ha bejelentett akció volt, akkor a rendőri biztosítás persze normálisnak számít, de a túlzó rendőri jelenlét – 12 kátyúzóra 10 rendőr – akkor is azt üzeni, hogy  „a mi városunkban csak az történhet amit mi akarunk” – fogalmazott Magyar, aki szerint egyértelműen rossz az üzenet, hiszen ágyúval lőnek verébre. „De hát meg kellene végre tanulni egy másik latin mondást is, azt, hogy a sas nem vadászik légyre” – szögezte le az ügyvéd.

A Kétfarkú Kutyapárttól egyébként megtudtuk, hogy az akciót nem jelentették be előre.

A vasárnapi időközi polgármester választás előtt akciózott Felcsúton a saját jelöltet is indító Kétfarkú Kutyapárt, mégpedig a Mészáros Lőrinc lemondott településvezető által a választók figyelmébe ajánlott, vele azonos vezetéknevet viselő Mészáros László jelenlegi alpolgármesterrel megegyező nevű Mészáros Lászlót (a vele készült interjúnk itt olvasható), ám a rendőrséget ez szemmel láthatóan zavarta.

Az Igazi Mészáros Kalandjai – s01e04

Az Igazi Mészáros elunja az önkéntes életet és megpróbál politikai tőkét kovácsolni. Nem teljesen sikerül. Visszatérő vendégművészek is megjelennek, öt autóval.A SuperMészáros játék végre megy régebbi Androidokon is! Innen tudod a telódra feltölteni:https://play.google.com/store/apps/details?id=com.ketfarkukutya.azigazimeszarosBrowseres verzió: http://kozpontiujsag.hu/azigazimeszaros/

Közzétette: Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 2018. augusztus 9., csütörtök

Nem először vonta magára a rendőrség figyelmét a viccpárt, augusztus elején hasonlóan kivonultak a rend őrei, amikor ugyancsak Felcsúton buszmegállóépítésbe fogtak:

Fotó: Facebook

de például a MÁV is rendőröket hívott ki rájuk, amikor bicikliút építésbe kezdtek Budapesten.

Most – a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szűkszavú válaszaiból kiderül – a Tevékenység-irányítási Központ küldte ki a kátyúzó kutyapártiakra a karhatalmi erőt. E központok elsődleges feladata a „tudomására jutott bejelentések jogszerű, szakszerű kezelése, a szolgálati feladatot ellátó állomány irányítása és munkájának összehangolása…”.

Azt persze hogy ki tette a bejelentést, nem tudjuk…

Nem a kancellária felállítása a legnagyobb változtatás amire készül a kormány

„A jelek arra utalnak, hogy a kormány szisztematikusan, előre eltervezett módon dramatizálni akarja az egészségügyi intézmények helyzetét, hogy politikai szempontból megússza az eltervezett változások végrehajtásának kedvezőtlen következményeit úgy, hogy akár megváltóként tekinthessen rá a lakosság” – szögezte le az elmúlt időszak egészségügyet érintő kormányzati kommunikációról László Imre, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt egészségügyi kabinetjének a vezetője.

Az egészségpolitikai szakember a Független Hírügynökség felvetésére reagálva leszögezte: a kormány több lépése (így legutóbb Domokos László ÁSZ-elnöknek az egészségügyi intézmények elleni támadása, hogy három szóval jellemezte a rendszert: botrány, káosz és korrupció), nem csak a kancellári rendszert igyekszik előkészíteni, hanem ennél komplexebb változtatásokat is. „Bele akarnak nyúlni az egészségügy struktúrájába, ám miután az politikailag kényes és helyi szinten könnyen visszaüthet a legközelebbi választásokon, ezért hangulatkeltéssel próbálják előkészíteni azt” – szögezte le.

Magyarországon több mint 100 fekvőbeteg gyógyintézmény  finanszírozásában vesz részt az állam, s emellett több száz járóbeteg-szakellátót finanszíroz – emlékeztetett, hozzátéve: ennek fényében végképp nem érti, hogy az Állami Számvevőszék 14 intézetnél végzett (ráadásul nem is most, hanem két éve) vizsgálata alapján hogyan állhatott most elő azzal Domokos a Magyar Időknek adott interjújában azzal, hogy anarchia és évek óta tartó szabálytalanságok jellemzik az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Pedig az ÁSZ elnökének állítólag megvan a képzettsége és hozzáértése – mondja László Imre, aki ezért Domokos Lászlót a mutatottnál okosabbnak tartja, így biztos abban, hogy

„a rendkívül visszataszító, otromba, a betegek bizalmát megingató támadása  koncepciózus jellegű  és egy komolyabb dolognak az előkészítése”.

Ezt támasztja alá az is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy pénzügyi felügyeletet szeretne a kórházakhoz rendelni; három irányban gondolkodnak, vagy minden kórházhoz, vagy régiós szinten vagy csak a komoly adósságokat felhalmozókhoz.

László emlékeztetett arra, hogy sorra jönnek a negatív hírek az egészségügyről a kormányzat részéről. Például a kórházi adósságokról, amelyek valójában nem is a kórházak adóssága, hiszen azért halmozódik fel, mert az állam nem fizeti ki a beavatkozások valós árát az intézményeknek, amelyek így kénytelen többet fordítani azokra, mint amennyit kapnak érte. Felmelegítették a hálapénz kérdését is a utóbbi időben – mondott még egy példát arra, hogyan vezetik fel azt, hogy a kormány ugyan nem akarja de kénytelen belenyúlni az egészségügy szervezetébe. Így majd azt tudják kommunikálni, hogy teszik ezt a lakosság érdekében. Ezzel is megpróbálják kivédeni a lakossági felháborodást – hiszen például ha egy helyi kórházat bezárnak, akkor az biztos, hogy a következő választásokon a város Fideszes országgyűlési képviselőjét nem fogják újraválasztani

„Ezért kell dramatizálni a helyzetet jó előre, s ennek a része az ÁSZ-elnök támadása is.”

De hiába próbálják az egészségügyre tolni  felelősséget, ettől a tény még tény marad: forráshiányos a terület, nem is kicsit. Csak egy adat erre:

Magyarországon az uniós átlagnak még a felét sem költik egészségügyre: az EU átlaga 2700 euró/év/fő, Magyarországon 1300.

Kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz, hogy Kórozs Lajos szocialista képviselő, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés miatt, a DK egészségpolitikai szakértője leszögezte: semmi más nem  történt, mint hogy Kórozs lecsapott egy magas labdát lecsapott.

„Ha ennyire súlyos a helyzet, illetve a tapasztalt visszaélések, akkor illik is büntetőügyet csinálni belőle. Persze ezt az ÁSZ-nak kellett volna meglépnie, de ugye ők ezt nem tették meg” – szögezte le

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!Alulírott Korózs Lajos országgyűlési képviselő (értesítési postacím: Országgyűlés…

Közzétette: Korózs Lajos – 2018. augusztus 9., csütörtök

Kórozs egyébként a feljelentésről beszámoló sajtótájékoztatóján leszögezte: szeretnénk megtudni, ki a hunyó, a Fideszes állami vezetők vagy  Fidesz által kinevezett kórház-  és intézményvezetők. Hozzáfűzte: Polt Péternek könnyű dolga van, iratokat, dokumentumokat lefoglalni, kihallgatásokat elrendelni és később vádemelési javaslattal a bíróságnak átadni – mondta el a képviselő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK