Marad-e létjogosultságuk a nyugdíjas szövetkezeteknek?

0
111
Forrás: Pixabay

Hamarosan megállapodás születik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége (KÖZÉSZ) között, majd közös országos road-showra indulnak propagálva a nyugdíjas szövetkezeteket. Minden reklámra szükségük is lehet, mivel jövő év január elsejétől a szövetkezeti formában foglalkoztatás eddigi minden előnye elvész, miután a cégek közvetlenül is ugyanolyan kedvezményekkel foglalkozhatnak majd nyugdíjas korúakat, mint ma még csak a szövetkezetek. Eddig 2,2 milliárd forint árbevételt értek el.

A KÖZÉSZ operatív elnökhelyettese nem ért egyet azzal az általános véleménnyel, hogy a jövő évi adótörvény-változások miatt befellegzik a nyugdíjas szövetkezeteknek, miután a cégek által közvetlenül alkalmazott nyugdíjasok után is csak 15%-os személyi jövedelemadót kell majd fizetni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozva Dolgos Attila ezt a többi között azzal indokolta, hogy a nyugdíjas szövetkezetek egy speciális szolgáltatást kínálnak tagjaiknak, olyan munkalehetőségeket és rugalmasságot – napi vagy éppen heti pár órás foglalkoztatás, egy munkakör megosztott ellátása, rugalmasan kezelt időbeosztást, stb. –, amelyeket egy cég egy alkalmazottjának nem tud vagy nem akar nyújtani. „Aki napi teljes munkaidőben és teljes állásban akar dolgozni, annak megéri közvetlenül leszerződni a munkaadóval, ám aki speciális feltételek mentén képzeli a munkát, annak továbbra is érdemes a szövetkezeteken keresztül munkát vállalni” – szögezi le dolgos Attila.

Emellett  más előnyt is lát. A KÖZÉSZ részvételével tartott korábbi Szakmai Napok programsorozatán összegyűjtött tapasztalataikról, s ezekből az derült ki, hogy a nyugdíjasok számára a szövetkezeteken keresztül történő munkavállalás rugalmas időkeretben történő esélyt kínál a megfelelő munkára, tisztességes előmenetel mellett, továbbá közösséget, ahová tartozhatnak, ahol kulturális és sporttevékenységet is szervezhetnek.  A másik oldalon,

a piaci szereplők pedig azt hangsúlyozták, hogy megbízható, felkészült, korrekt, s nem utolsó sorban élet- és munkatapasztalattal rendelkező embereket várnak a munkaerőhiány kiküszöbölésére, de legalábbis enyhítésére

úgy, hogy az ő foglalkoztatásuk a vállalkozói szektor számára legalábbis kedvezményes legyen.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után – írtuk meg korábban– sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni és mentes a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is. Mentesül továbbá a személyi jövedelemadó fizetés alól a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Együttesen a minimálbér mértékéig adómentes a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel, ha havonta nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Adómentes továbbá a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is.
Igaz, a szövetkezeti közvetítéssel alkalmazott munkaerő után a munkáltatónak közvetítési díjat kell fizetnie a szövetkezet számára, munkaerő-közvetítés gyanánt.

A GKI egy közelmúltban készített felmérése ugyanakkor azt mutatja, hogy nincs nagy hajlandóság a magyar nyugdíjasokban a  munkavállalásra.  Mint mi is beszámoltunk róla, a mintegy 2,5 millióra tehető magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Akárhogy is, Dolgos Attila határozott véleménye, hogy a munkaerőpiacon ma minden közvetítői és alkalmazási formának van létjogosultsága, a szövetkezeti csak egy formája a munkaerőhiány kezelésének.

„Nem váltja meg a világot, de segít annak, aki dolgozni akar, illetve munkaerőt keres”

– szögezi le, rámutatva: majd 2019 első negyedéve után lehet látni, hogy milyen hatással lesz a nyugdíjas szövetkezetekre a fenti adóváltoztatás. Mindenesetre szeretnének minél több információt teríteni, minél szélesebb körben a nyugdíjas szövetkezetek által kínált lehetőségekről, s erre alkalmat kínál majd a tervek szerint ősszel megszülető megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közös országos roadshow indításáról. Ennek állomásain – a tervek szerint – nem csak a jogszabályi környezetről és a lehetőségről magáról, hanem gyakorlati tapasztalatokról és lehetőségekről is szó lesz.

A nyugdíjas szövetkezetek tavaly nyáron kezdhettek megalakulni, s az idén július végéig 140 kezdte meg működését. Ezeknek összesen 45 ezer regisztrált tagjuk van – tudtuk meg  a legfrissebb statisztikákat Dolgos Attilától, aki elmondta, hogy ők azok, akik munkát szeretnének vállalni.

Közülük 9000-9500 nyugdíjas aktívan dolgozik, nagy részük folyamatosan. A megtermelt árbevételük 2,2 milliárd forint, ebből 1,85-1,9 milliárdot a tagok kaptak meg az 1,9 millió munkaórájuk után.

Ugyanakkor tovább lehetne terjeszkedni, ha sikerülne megoldani az áfa-problematikáját – mondta Dolgos Attila, aki azonban nem látja az alagút végét.

Az áfa miatt nem tudnak ugyanis két olyan szektorban – az egészségügyben és az oktatásban – munkaerőt közvetíteni, ahol pedig nagy szükség lenne.

Ennek az oka az, hogy ezeket a szolgáltatásokat áfa terheli, ami többletköltséget jelent a foglalkoztatónak, amely tipikusan az állam.

„A fenti adatok is mutatják, hogy nem igazak a hírek a nagy nyugdíjas szövetkezeti lenyúlásokról”

– szögezte le az alelnök, hozzátéve: azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a közérdekű szövetkezeteknek meg kell termelniük a saját működésükhöz szükséges bevételt, illetve szem előtt kell tartaniuk a partnercégek kiszolgálását is.

„Pályázatokról nincs információm” – reagált azokra az állításokra, köztük Hadházy Ákoséra, melyek szerint „jelentős uniós támogatásokat vettek fel a sokszor kimutathatóan kamu szövetkezetek”.

Arról már az Az én pénzem írt még márciusban, hogy az április választások utánra ígért a kormány egy olyan törvénymódosítást, amelynek alapján a nyugdíjas szövetkezeteknek az elért profit 85 százalékát a tagok között kell majd felosztaniuk miután volt olyan, amely tulajdonképpen közvetítői díjként 30 százalékot tesz zsebre a munkáltatóktól. A törvénymódosítás sorsát firtató kérdésünkre Dolgos közölte „A vagyonjogi jogszabályi módosításról annyit tudunk, hogy a Parlament Gazdasági Bizottsága pozitívan foglalt állást”.

Több más, a sajtóban megjelent aggályra, illetve megoldásuk státuszára is rákérdeztünk. Közte arra, hogy a nyugdíjas tag beletartozik-e vajon a szövetkezet taglétszámába, merthogy korábban Turi Dénes, a Közész elnöke arról beszélt, hogy előnyös, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben tag munkavállaló nem tartozik bele a cég létszámába, így az nem lép át küszöböt, nem minősül át például nagyvállalkozássá.

„Ha a vállalkozások a szövetkezeteken keresztül foglalkoztatják a nyugdíjasokat az nem számít bele a statisztikai létszámukba, mindössze csak egy költségszámlát kapnak a  szolgáltatásról” – pontosított Dolgos Attila.

Jönnek a kismamaszövetkezetek?

Kérdésünkre dolgos Attila elmondta, hogy Novák Katalin konzultált a kisgyermekükkel otthon lévők szövetkezetalapításának témájában a KÖZÉSZ akkori elnökével, Turi Dénessel. Az alelnök fontosnak tartott megjegyezni, hogy a KÖZÉSZ-szel általános stratégiai megállapodást is aláírtak, s

„az Államtitkárság részéről nyitottság a jellemző a témában”.

Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztérium család és ifjúságügyért felelős államtitkára  közelmúltban egy televíziós interjúban bejelentette, hogy a jövő év elejétől a nyugdíjas- és diákszövetkezetek mintájára kismama-szövetkezetek alakulhatnak, amelyekbe férfiak is beléphetnek majd. A speciális foglalkoztatási forma előnyeit kihasználva akár heti 1-1 napra, vagy többször fél napra is lehetne munkát vállalni – közölte, hozzátéve: a szükséges adó- és egyéb jogszabályokat akár már ősszel megalkothatja a parlament. A KÖZÉSZ alelnöke szerint persze sok függ attól, hogy milyen körülmények között kezdhetik majd el ezek a működésüket, bár feltételezi, hogy a diák- és a nyugdíjasszövetkezetekhez hasonló feltételekkel.

„Mindenképpen hasznos, ha a szövetkezetek összegyűjtik a környékükön meglévő atipikus munkalehetőségeket – kezdve a távmunkától a napi pár órás munkáig –, így ugyanis az érintetteknek nem kellene egyenként felkutatniuk ezeket. Felvetésünkre, hogy ezt egy fejvadász cég is el tudná intézni, annak pedig csak egyszer kell fizetni, szemben a szövetkezetekkel, amelyek – a formából adódóan – folyamatosan lecsippentenek a pénzből, Dolgos tiltakozott, mondván: a nyugdíjas szövetkezetek nem csak munkát szerveznek és közvetítenek a rajtuk keresztül dolgozóknak.

„Ezek egyben szociális terek is, egyfajta nyugdíjasklubként is funkcionálnak amellett, hogy  az idén még legalábbis – kedvezőbb adózási feltételekkel biztosítják a munkát”.

Emellett – tette hozzá – olyan előnyöket is kínálnak, mint például az, hogy nem kell számolni a szabadság, betegszabadság költségeivel, kiesésével.

„A vállalkozások munkaerőhiányát ismerve a szövetkezeti foglalkoztatás inkább egy újabb lehetőség, elem a cégek és a nem főállású munkát keresők számára egyaránt”.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..