Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1764 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

Örökzöld avagy miért drágák az EU-ban a gyógyszerek?

15 évig véd szabadalom egy új gyógyszert, de az óriások megtalálták a módját, hogy tovább védjék érdekeiket és persze a magas árakat. Ezt nevezik örökzöldnek a bennfentesek – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió már 2009-ben rámutatott arra, hogy erősíteni kellene a piaci versenyt az árak lenyomásának érdekében, de szinte semmi sem változott. Brüsszelben most újra nekifutnak a gyógyszer árak szabályozásának, és az uniós szakértők megosztották a törvénytervezet szakmai tanulmányait a sajtóval.

Mindjárt az első probléma az, hogy egy gyógyszerhez nem egy szabadalom tartozik hanem akár többszáz is. Ez a bokor, ahogy a szakmában hívják. Ily módon lehetővé válik, hogy egy gyógyszer a 15 éves határidő után sem kerülhet át a generikus gyógyszergyárakhoz, amelyek jóval olcsóbban adnák azt a piacon. Az Enbrel nevű artritisz elleni gyógyszer például, melyet Európában a Pfizer forgalmaz, 37 évre védett, mert a “bokorban” olyan sok szabadalom bújik meg, amelyek 22 évvel meghosszabbíthatják a 15 éves határidőt.

Persze lehet bírósághoz fordulni ilyen ügyekben, de ilyenkor a leleményes gyógyszergyárak újabb gyártási szabadalmakkal állhatnak elő. Lehet, hogy végül a bíróság a generikus gyógyszergyáraknak ad igazat, de közben eltelhet akár hét év is a jogi procedúra miatt.

A generikus gyógyszer gyárak persze azért lobbiznak Brüsszelben, hogy változzon a szabályozás: ”egyre inkább azt látjuk, hogy a nagy gyógyszergyárak jogi procedúrával akadályozzák a versenyt” – nyilatkozta a Politiconak a generikus lobby vezére Brüsszelben.

Ritka betegségek gyógyszere a szalámizás

Az olyan gyógyszerek, amelyek csak kevés pácienst érintenek, nekik viszont különösen fontosak hiszen életmentőek lehetnek, rendkívüli kedvezményeket élveznek: tíz évre minden vetélytársat kitiltanak az uniós piacról! Itt jön a csavar: ritka betegség nincs olyan nagyon sok, de szalámizással lehet növelni a számukat. A nagy gyógyszergyárak igen leleményesen találnak új ritka betegségeket, amelyeket csakis az ő gyógyszerük gyógyít. Eddig ez kicsiben ment, de minthogy a világban egyre inkább terjed a személyre szabott orvoslás és gyógyszerezés, ezért itt korlátlan tere lehet a visszaéléseknek. Ezeket a jogi lyukakat meg kell szüntetni – mondják az uniós szakértők.

Vészhelyzetre hivatkozva egy kormány dönthet úgy, hogy nem veszi figyelembe a gyógyszerszabadalmat. Ez ellen persze foggal-körömmel küzdenek a nagy gyógyszercégek. Az USA-ban fekete listát vezetnek azokról az államokról, amelyek ezt a módszert gyakran alkalmazzák.

Milyen lesz az uniós szabályozás? Valószínűleg jobban figyelembe veszi azt, hogy az illető kormány vészhelyzetben cselekedett, de ehhez természetesen részletesen dokumentálni kell, hogy miért is hagyták figyelmen kívül egy gyógyszer szabadalmi védettségét.

Startup csalásért 11 év börtön

A bíró döntött: elutasította Elizabeth Holmes kérését, hogy szabadlábon várhassa ki fellebbviteli kérelmének vizsgálatát, így április 27-én meg kell kezdeni büntetésének letöltését az Egyesült Államokban. Oké, de ki is Elizabeth Holmes?

Nem valószínű, hogy Elizabeth Holmes megszökne, de az sem, hogy kedvezően bírálnák el fellebbviteli kérelmét – indokolta meg döntését a bírónő. Márpedig csak akkor várhatna szabadlábon az ítéletre, ha esélye lenne arra, hogy megváltoztassák a 11 éves börtönbüntetést illetve, hogy új tárgyalást tűzzenek ki, mert új tények kerültek napvilágra a startup csalások ügyében. Az ügyészek azzal érveltek, hogy fennáll a szökés veszélye, mert Elizabeth Holmes partnere repülőjegyet vásárolt Mexikóba, de a menettérti jegyet már nem vette meg. A bírónő elmondta, hogy Holmes nagy hibát követett el a repülőjegy megvásárlásával, de elfogadta azt a magyarázatot, hogy az elítélt csak figyelmetlen volt, és valójában nem állt szándékában a szökés.

A védőügyvédek azt állították, hogy számos új bizonyítékot  találtak ügyfelük ártatlanságára, de nekik a bírónő azt mondta: mindez kevés arra, hogy másodfokon lényegesen megváltoztassák az ítéletet vagy hogy új tárgyalást rendeljen el.

A Szilícium völgy csillagának tündöklése és bukása

Elizabeth Holmes kimaradt az egyetemről, és elindította a Theranos startup vállalkozást, amely azt ígérte: egyetlen vércsepp elemzéséből átfogó képet készít a páciens egészségi állapotáról. A startup mágnesként vonzotta a befektetőket, akik többszáz millió dollárért vettek részvényeket. Amikor a csúcson volt, akkor a Theranos értéke meghaladta a 9 milliárd dollárt. Aztán beütött a krach: a Wall Street Journal megírta, hogy a technológia nem működik!

Elizabeth Holmest a bíróság négyszeres csalás és bűnszövetkezés vádjában találta bűnösnek,  és 11 éves börtönbüntetésre ítélte. Partnere sem járt jobban: Sunny Balwani 12 éves börtönbüntetést kapott a Theranos ügyben. Neki is a hónap végén kell börtönbe vonulnia éppúgy mint az USA leghíresebb startup csalójának, Elizabeth Holmesnak.

Az USA hozta létre a szovjet ipart

Andrej Nyecsajev professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sztálin egyáltalán nem zárkózott el annyira a világtól, ahogy azt ma Putyin Oroszországában állítják. Intenzív gazdasági kapcsolatokat tartott fenn az Egyesült Államokkal és a náci Németországgal is.

A félrevezetett nacionalista orosz közvéleményt meglepetésként érhette a független Oroszország első gazdasági minisztere véleménye. A Dnyeperi vízierőművet, mely a szovjet iparosítás első nagy sikere volt, az amerikai Cooper és a német Siemens építette. A híres szovjet gyárak jórésze amerikai konstrukció. A Gorkij autógyárat, mely a Volga autókat állította elő, az amerikai Austin cég tervezte és építette meg Nyizsnyij Novgorodban, melyet a szovjet időkben Gorkijnak neveztek. A Moszkvics gyárat a Ford mérnökei tervezték meg.

A Magnyitka, az orosz acélipar központja Magnyitogorszkban egy amerikai óriás üzem pontos mása: az eredeti Garyben áll Indiana államban.

Sztálingrádban a híres traktorgyárat, mely a második világháború idején világhírűvé vált hiszen ott folytak a legelszántabb csaták a Wehrmacht és a várost védő szovjet hadsereg között 1942-43-ban, teljes egészében az Egyesült Államokban tervezték és építették meg. 100 hajó hozta Európába, ahol újra felépítették Sztálingrádban persze anélkül, hogy egy kukkot is szóltak volna arról, hogy a gyár a megvetett burzsoá nyugatról érkezett Oroszországba.

Az Albert Kahn cég 500 gyárat épített fel a Szovjetunióban – írja  Nyecsajev professzor, aki emlékezteti a gazdasági nacionalizmus híveit, hogy irányvonaluk zsákutca.

Orosz alumínium király: a Putyin rendszer nem működik

Oleg Deripaszka, akinek gyárai voltak az Egyesült Államokban is, mielőtt Putyin megindította volna háborúját Ukrajna ellen, keményen bírálta az orosz államkapitalizmust Krasznojarszkban, ahol gazdasági vezetők mondták el a véleményüket a nem épp rózsás helyzetről. Oroszország gazdasági és pénzügyi válságban van – hangsúlyozta Deripaszka.

Nemrég már Putyin elnök is elismerte, hogy a nyugati szankciók komoly károkat okoznak Oroszországnak. Oleg Deripaszka ennél tovább ment amikor kijelentette: nincs pénz az új beruházásokra!

“Ha nem jönnek a külföldi befektetők Oroszországba, akkor már jövőre elfogyhat a pénz. De ki jön olyan országba, ahol minden negyedévben megváltoznak a szabályok?”

A putyini államkapitalizmus nem működik – hangsúlyozta az oligarcha, aki szerint “az egész üzleti élet inog mint a suszter zsámolya.” Oroszországban a hivatalos statisztika szerint is 6%-kal csökkent az életszínvonal egy év alatt, a valóság ennél valószínűleg sokkal rosszabb képet mutat.

Mit lehet tenni? Deripaszka nem kertel: “csökkentsék felére – harmadára az országot irányító titkosszolgálatot, hadsereget és a köztisztviselői kart!” Miért?

“Sokba kerülnek, és kevés haszon van belőlük!”

Ez a javaslat felségsértésnek számít Oroszországban, ahol Putyin támogatói épp ebből a körből kerülnek ki. Deripaszka nem mondta ki, de ők a felelősek a háborúért, ami miatt Oroszország teljesen elszigetelődött és zsákutcába jutott.

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

A francia elnököt, aki együttműködést akar Kínával, nagy pompával üdvözölték Pekingben míg Ursula von der Leyent, aki szankciókkal fenyegetőzött, közel sem fogadták ilyen vezetőknek kijáró tisztelettel a kínai fővárosban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, akit nemrég a Fehér Házban fogadott Biden elnök, szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak. Bár a két európai politkus együtt érkezett Kínába, de Pekingben határozottan különbséget tettek közöttük , és ennek Ursula von der Leyen látta a kárát. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Kantonba is elkísérte a francia államfőt, akit arról győzködött: Európának nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között, mindkettővel fenntarthatná a jó viszonyt miközben megőrizné döntéseinek szuverenitását.

“Vazallusokká válhatunk”

A francia elnök a párizsi Les Echos című gazdasági lapnak úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt kettészakadhat a világ, és “ennek következtében vazallusokká válhatunk, de ezt jobb lenne elkerülni.”

Macron elnök ugyanis úgy véli, hogy az Európai Uniónak független harmadik pólusnak kellene lennie a világban nem pedig az Egyesült Államok vazallusának.

Ez De Gaulle tábornok diplomáciájának a felújítása: Franciaországnak és általában Európa nyugati felének együttműködésre van szüksége a Szovjetunióval illetve Oroszországgal. Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború kitörése után is beszél telefonon Putyinnal noha az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak az USA elnöke a megfelelő partner.

Korábban Minszkben az ukrajnai rendezésről egy négyes állapodott meg: a német kancellár, a francia elnök, Putyin és az ukrán elnök. Putyin az agresszióval felrúgta az alkut, a válasz reakciót egyértelműen a NATO irányítja, ahol az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe van.

Most Macron elnök Kínából felhívta mind az amerikai mind pedig az ukrán elnököt, hogy előmozdítsa a békét Ukrajnában, Hszi Csin-ping kínai elnököt pedig megkérte: gyakoroljon nyomást Putyinra annak érdekében, hogy legyen végre tűzszünet Ukrajnában.

Vita a kínai kapcsolatról az Európai Unióban

A többség, Ursula von der Leyen asszonyhoz hasonlóan az amerikai irányt követi, amely az eddiginél szigorúbb álláspontot kíván Kínával szemben. A kisebbségi vonal viszont az együttműködést hangsúlyozza. Ennek megvan a maga pragmatikus oka: Kína az Európai Unió legfőbb gazdasági partnere, messze megelőzve az Egyesült Államokat. Másrészt pedig azok a tagállamok, melyek önálló európai diplomáciát követelnek, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a washingtoni döntéseknek. Ebbe a kisebbségi csoportba tartozik Scholz kancellár és Macron elnök, akik az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogattak Pekingbe, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek érvényes meghívója van Kínába. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere pedig itt járt Budapesten miután Münchenben részt vett a biztonságpolitikai világkonferencián, majd pedig felkereste Moszkvát.

Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és azt szeretné, hogyha ehhez az Európai Unió is csatlakozna. Csakhogy kérdés: megengedheti-e magának azt a luxust az Európai Unió, hogy elveszítse legfontosabb gazdasági partnerét? Az Európai Unió számára amúgyis óriási csapás Oroszország energia szállításának jelentős mérséklődése és a hatalmas orosz piac elvesztése.

Kínai együttműködés nélkül vazallus szerep várna az Európai Unióra – ahogy erre Macron elnök célzott a párizsi Les Échos-ban.

Uniós pénzből gyarapodik a pékség, ahol Orbán a húsvéti kalácsot vásárolta

A miniszterelnök sajtószolgálata tette közzé a kedves videót, melyen Orbán Viktor húsvét előtt két unokájával bevásárolt egy pékségben Felcsúton.

Hadházy Ákos a Facebookon megírta, hogy a pékség egy Alcsútdobozon bejegyzett vállalkozás tulajdona, és ez a Vál Völgye pékség tavaly 207 millió forintos támogatást kapott a Vidékfejlesztési Program keretéből, melyet az Európai Unió finanszíroz. Brüsszel épp azért bírálja a nemzeti együttműködés rendszerét, mert jórészt Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapják az uniós támogatást. Ezért nem utal Brüsszel!

Ezt a nyilvánvaló tényt próbálja meg elfedni a kormánypárti sajtó az LMBTQ vitákkal, amelyeknek e tekintetben marginális jelentőségük van vagy az sincs.

Kenyér már van – mondta a videóban Orbán Viktor elégedetten. Pénz viszont nincs az államkasszában.

Mi van az uniós utalással?

Nyáron lezárulhatnak a tárgyalások az Európai Unióval, és utána jöhet a pénz – nyilatkozta a vg.hu portálnak Navracsics Tibor miniszter. Aki ezt megelőzően egy konferencián kijelentette, hogy “2018 és 2022 között a kormány azt tűzte ki célul, hogy Magyarország az Európai Unió legélhetőbb országa közé tartozzon 2030-ban, mivel az uniós pénzek egyelőre nem érkeztek meg, ezért mondhatjuk azt, hogy a brüsszeli bizottság akadályoz minket ebben – persze csak vicceltem.”

A magyar kormány propaganda célja volt vicc, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerül  hiszen elég a szomszédos Ausztriára, az EU három skandináv tagállamára, Németországra, Hollandiára, Belgiumra és Luxemburgra gondolni, hogy belássuk a vállalkozás abszurd voltát.

Már Matolcsy György jegybank elnök  Orbán Viktor egykori jobbkeze is illúzióról  beszél akkor amikor a felzárkózást említi Ausztriához. Matolcsy György szerint 2021-ben veszített utat az Orbán kormány amikor hatalmas pénzeket öntött a gazdaságba, hogy megnyerje a választásokat 2022 tavaszán. Ekkor indult be az inflációs folyamat, melynek senki sem látja a végét. Pontosabban: Orbán Viktor elrendelte, hogy az infláció csökkenjen 10% alá decemberben, de a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, hogy ne álljon le a növekedés. Az eredmény: magas infláció és minimális növekedés vagy az se.

Magyarország pedig az Európai Unió szegényházában vegetál Bulgária és Románia társaságában miközben felzárkózásban az európai elithez már a kincstári optimizmus legelszántabb prófétái sem reménykednek.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt  Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.

A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.

Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.

Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.

A kínai kapcsolat

Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.

Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.

Amerikai palagáz helyett európait?

Az orosz gázfüggés csökkentése az Európai Unió hivatalos programjává vált Putyin agressziója után, ezért a szakértők Lengyelországban újra felvetik: miért nem termeljük ki a palagázt? Lengyel palagáz javíthatja az Európai Unió energia mérlegét.

“Lengyelország teljes mértékben nyitott a palagáz kitermelésére, a mai körülmények között ez abszolút ésszerű döntés lenne”

– nyilatkozta a német közszolgálati Deutsche Wellenek Piotr Przybylo, a Casimir Pulaski alap energia szakértője.

Az európai palagáz kitermelésének terveit az elmúlt nyolc évben jegelték miközben az Egyesült Államokban dinamikusan nőtt az export. Európában a német földtudományi és természeti erőforrás intézet mérte fel a készleteket, és megállapították: 14 trillió  köbméter kitermelhető palagáz van kontinensünkön, a legtöbb Lengyelországban (4,2 trillió   köbméter), Franciaországban (3,9 trillió köbméter) és Romániában  (1,4 trillió  köbméter).

Lengyelország nem termeli ki a palagázt miközben az USA-ból importálja azt: “az amerikai behozatal 70%-a palagáz, és ez veszélyezteti az Európai Unió szén-dioxid kvótát. Az Európai Unió bepánikolt a zöld átmenet miatt, és zsákutcába tévedt” – érvelt a lengyel szakértő, aki hozzátette: ”ha Lengyelország csak egy kis részét termelné ki a 4,2 trillió köbméternek, akkor is komoly szerepet játszhatna az Európai Unió energia biztonságában.”

Miért tették eddig félre a kitermelési terveket Lengyelországban? Mert az akkori árakon nem érte volna meg a palagáz kitermelése, most viszont a magasabb árakon igen. Korábban az Exxon Mobil, a Chevron és a Total Energies felhagyott a kutatással Lengyelországban.

Nem azért álltak le, mert nem találtak palagázt hanem, mert a kormány 2013-ban úgy döntött, hogy egyre kevesebb koncessziót ad ki ugyanis féltette a környezetet.

Az amerikai Conoco Phillips például 220 millió dollárt fektetett be egy palagáz kitermelésbe Lebork közelében. Aztán szépen összecsomagoltak és elmentek. Miért? 2017 július elsejétől a kormány egyetlenegy koncessziót sem adott ki kutatásra illetve kutató fúrásra.

Már kisebb a környezeti kár?

A palagáz kitermelés környezet károsító, de a szakértők most azt állítják, hogy a technológiai fejlődésnek hála ez jelentős mértékben csökkent kevésbé szennyezi a földet illetve a vízkészletet. A környezetvédők ebben kételkednek. A palagáz hívei azzal vágnak vissza, hogy olyan drága lett a földgáz, hogy mindenképp érdemesebb kitermelni a hazai palagázt mint az óceánon áthozni az amerikait.

Problémát jelent, hogy a geológiai viszonyok mások az Egyesült Államokban mint Európában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Európában drágább lenne a palagáz kitermelés mint az USA-ban.

Az ellenzők másik érve az idő: évekbe telik egy palagázmező feltárása és kitermelése. A mostani energia krízist tehát semmiképp sem oldaná meg a palagáz kitermelés beindítása Lengyelországban.

“Nem hiszem, hogy Lengyelország nagymértékben visszatérne a palagáz kitermeléséhez. Ha nagyot javulna a kitermelés technológiája, akkor ez megtörténhetne, de hogyha nem, akkor folytatódik a letérés a földgázról” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Robert Zajdler energia ügyekben járatos lengyel ügyvéd.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!