Hétéves mandátuma lejártával távozott az Európai Ügyészség éléről Laura Codruța Kövesi, akinek neve összeforrt az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések feltárásával és a korrupció elleni küzdelemmel. November 1-jétől eddigi helyettese, a német Andrés Ritter veszi át a szervezet vezetését. Személye azért is különös figyelmet kap, mert az Európai Ügyészség egyre aktívabban vizsgálja az uniós pénzek felhasználását azokban az országokban is, amelyek politikai szempontból érzékeny terepnek számítanak.
Az Európai Ügyészség létrehozásának egyik fő célja az volt, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit érő csalásokat, korrupciós ügyeket és határokon átnyúló visszaéléseket hatékonyabban lehessen felderíteni. A szervezet első vezetője, a román Laura Codruța Kövesi már hazájában is a korrupcióellenes fellépés emblematikus alakjának számított. Romániai ügyészi munkája során a politikai és gazdasági elit számos befolyásos szereplőjével került konfliktusba, miközben támogatói a jogállami intézmények megerősítőjét, ellenfelei pedig a politikai rendszer bomlasztóját látták benne.
Amikor 2019-ben az Európai Ügyészség élére került, sokan kérdésként tették fel: lehet-e valódi európai hatáskörű korrupcióellenes intézményt létrehozni egy olyan unióban, ahol a tagállamok politikai kultúrája és igazságszolgáltatási gyakorlata jelentősen eltér egymástól. Kövesi hét éve alatt az intézmény fokozatosan kiépítette működését, és az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések vizsgálatának fontos szereplőjévé vált.
Az Európai Ügyészség munkája különösen érzékeny kérdés Magyarországon, amely mindmáig nem csatlakozott a szervezethez. Orbán Viktor kormánya következetesen elutasította a részvételt, arra hivatkozva, hogy a nemzeti szuverenitás kérdéséről van szó, és a magyar ügyészség megfelelően képes ellátni feladatait.
A kormány kritikusai szerint ugyanakkor éppen a kimaradás mutatja, hogy Budapest nem kívánja külső ellenőrzés alá helyezni az uniós források kezelését.
A vita hátterében az a hosszú évek óta zajló politikai konfliktus áll, amelynek középpontjában az uniós pénzek felhasználása és a korrupció kérdése szerepel. Magyarország rendre a nemzetközi korrupciós rangsorok egyik legrosszabb helyezettje az Európai Unióban, miközben a kormány következetesen vitatja az ilyen értékelések módszertanát és politikai elfogulatlanságát.
A korrupció és a geopolitika kérdése az utóbbi években egyre inkább összefonódott. Nyugati elemzők és politikai szereplők egy része szerint Oroszország nemcsak energetikai és diplomáciai eszközökkel, hanem gazdasági kapcsolatrendszereken keresztül is igyekszik befolyást gyakorolni Európában.
Ebben az értelmezésben a korrupcióellenes küzdelem nem pusztán pénzügyi vagy jogi kérdés, hanem nemzetbiztonsági ügy is.
Laura Codruța Kövesi pályafutása éppen ezért sokak szemében túlmutatott az ügyészségi munkán. Romániában nem egyszerűen korrupcióellenes ügyészként tekintettek rá, hanem olyan szereplőként, aki hozzájárult a posztszovjet térség befolyási viszonyainak átalakulásához. Hívei szerint sikeresen szorította vissza a politikai elit érinthetetlenségének kultúráját, bírálói szerint viszont túlzott hatalmat összpontosított saját kezében.
A stafétát most a német Andrés Ritter veszi át. Az új főügyész számára a legnagyobb kihívást valószínűleg nem az intézmény felépítése, hanem annak bizonyítása jelenti majd, hogy az Európai Ügyészség hosszú távon is képes politikai nyomástól függetlenül, következetesen fellépni az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélésekkel szemben.
Az Európai Unió következő éveinek egyik fontos kérdése lehet, hogy az egyre erősödő korrupcióellenes mechanizmusok mennyire tudják visszaszorítani azokat a politikai és gazdasági hálózatokat, amelyek az uniós támogatások elosztásából évtizedek óta jelentős hasznot húznak.
Laura Codruța Kövesi távozásával egy korszak lezárult, ám az általa képviselt ügy aligha került le az európai napirendről.
Inkább most kezdődik a következő fejezete.
