Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1774 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

Kissinger: kínai közvetítéssel  az idén megkezdődhetnek a tárgyalások az ukrajnai háború befejezéséről

A 100 éves amerikai sztár diplomata, aki ma is napi 15 órán keresztül dolgozik, elmondta a CBS televíziónak, hogy optimista az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatban azóta, hogy Kína is aktívan bekapcsolódott a tárgyalások előkészítésébe.

Henry Kissinger történelmi fordulatot hozott azzal 1972-ben, hogy Nixon elnökkel elutazott Pekingbe, és ezzel véget vetett az USA – Kína szembenállásnak, mely a koreai háborúval kezdődött el (1950-53). A kínaiak több milliós hadsereggel támogatták Észak Koreát, ahol elesett Mao elnök elsőszülött fia is. Douglas MacArthur tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől, aki azt megtagadta, és a legendás tábornokot nyugdíjazta. A két Korea között Sztálin halála után jött létre fegyverszünet 1953-ban, de béke azóta sincsen.

Az USA diplomáciája Kínával kapcsolatban élesen megváltozott amikor Biden elnök került hatalomra. 2021-ben Kínát és Oroszországot az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Washingtonban. Kissinger többször bírálta ezt az új hidegháborús diplomáciát mondván: az USA-nak mindig jobb viszonyban kell lennie Pekinggel és Moszkvával mint Oroszországnak és Kínával egymással. Blinken külügyminiszter viszont világméretű egységfrontot akar létrehozni Kínával és Oroszországgal szemben.

Zsákutca Ukrajnában

Putyin villámháborús terve villámgyorsan megbukott, az orosz hadsereg képtelen volt elfoglalni Ukrajnát. Most viszont elszántan védelmezi a megszerzett ukrán területeket, melyeket Putyin nem veszíthet el anélkül, hogy kockára ne tenné ezzel a hatalmát sőt talán az életét is.

Biden célja Putyin megbuktatása – ahogy ezt egyszer ki is jelentette. Jelenleg az az amerikai diplomácia álláspontja, hogy csakis az orosz csapatok teljes kivonása után kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna jövőjéről. Vagyis csak akkor, ha Ukrajna győz és rákényszeríti Oroszországot a kivonulásra.

Ukrajna győzelemére kevés katonai szakértő számít.

A nemrég napvilágra került Pentagon papírok szerint Washingtonban sem hisznek Ukrajna katonai győzelmében. Az USA fegyverese erőinek vezérkari főnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai patt helyzetben a diplomatáknak kell megoldást találniuk.

A 100 éves Kissinger most azt mondta, hogy tanácsadóként hajlandó lenne ellátogatni Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon.

Vang Ji, a kínaiak első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián úgy nyilatkozott, hogy titokban folytak tárgyalások a nagyhatalmak között az ukrajnai háború befejezéséről, de ezeket az USA megtorpedózta. Ezek után álltak elő a kínaiak a maguk meglehetősen homályos béketervével. Hszi Csin-ping elnök három napon át tárgyalt Moszkvában Putyinnal, majd pedig egy órán keresztül telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel.

A kínai diplomácia nemrég megoldott egy olyan régi problémát, melyet az amerikaiak évtizedeken keresztül nem tudtak és nem is akartak rendezni: béke egyezmény született a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között. Hszi Csin-ping elnök ellátogatott Szaúd Arábiába is, és ott sok egyezményt kötött. A legérdekesebb az, hogy a jövőben nem minden olaj szállítást dollárban fizetnek a kínaiak hanem Szaúd Arábia jüant is elfogad.

Pekingben a kínai külügyminiszter fogadta az USA új nagykövetét. Nicholas Burns Washingtonban a kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy az USA mindenről hajlandó tárgyalni Kínával. A mindenben Ukrajna is benne lehet vagyis Peking és Washington megegyezhet a háború végéről Oroszország és Ukrajna feje fölött. Ezt sugallja a 100 éves Henry Kissinger nyilatkozata.

Erdogan ingyen földgázzal akar választást nyerni

A török elnök kijátssza az energiakártyát, hogy megnyerje a választásokat, ahol ellenfele látszik egyelőre esélyesebbnek.

Az infláció és a megélhetési válság miatt jók az esélyei az ellenzéknek a választásokon Törökországban, de Erdogan mindent megtesz hatalmának megőrzése érdekében: most bevetette az energia fegyvert is. Ebben orosz barátja, Putyin elnök segít is neki…

100 ezer hordó olajat termelhet az új olajmező Szíria határán – jelentette be egy választási nagygyűlésen Recep Tayyip Erdogan Konya városában. A konzervatívok fellegvárában a Szultán – ahogy hívei nevezik őt – azt is elmondta, hogy új földgáz mezőt találtak a Fekete tenger mélyén a partmenti vizek alatt. Igaz, hogy ezt már két héttel ezelőtt is elmondta, de a választások most vasárnap lesznek, ezért az energia függetlenség hangoztatása hatással lehet a nacionalista szavazótáborra, mely elsősorban Törökország kevésbé fejlett keleti részein főként vidéken él míg a demokratikus ellenzék az ország nyugati részein és  a nagyvárosokban erős. A három legnagyobb török város: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki polgármester áll.

Erdogan elnök lépten nyomon Törökország szuverenitását hangsúlyozza megfeledkezve arról, hogy az új olajmező mindössze az ország olaj szükségleteinek a 10%-át fedezi majd.

Bár Erdogan energiaszuverenitást emleget, de e tekintetben valójában egyre jobban függ Oroszországtól. Az oroszok regionális földgáz elosztó központot helyeztek működésbe Törökországban, a török vezetéken keresztül Magyarországra is így érkezik az orosz földgáz egy része. Ezenkívül éppúgy mint Magyarországon, Törökországban is oroszok fejlesztik a nukleáris ágazatot. Jelenleg Törökország olajfogyasztásának az egyharmada Oroszországból érkezik, mellyel szemben

Erdogan – bár Törökország is a NATO tagja – nem alkalmaz szankciókat Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Az energia kártya sok szavazót hozhat Erdogannak

Az infláció miatt sok török családnak okoz gondot a rezsi és a benzinár. Szeptemberben jött el a rezsi sokk Törökországban: a családok számlái 20%-kal, az iparé 50%-kal nőtt meg. Nagyon sok cég és család nem tudja kigazdálkodni ezt az emelkedést. Az infláció jórészt emiatt haladta meg tavaly a 85%-ot hivatalosan, az ellenzék szerint pedig túllépte a
100%-ot is. Az élelmiszerek ára is rohamtempóban nő Törökországban, ezért a szegényebb családok csapdába kerültek: nem tudják, hogy min spóroljanak?

“Törökországban ma mindenki arról beszél, hogy milyen drága a zöldhagyma, de a zöldség és gyümölcs árak mögött ott van az energiaköltségek növekedése” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Middle East Institute Center for Turkish Studies igazgatónője. Gönül Tol szerint könnyen előfordulhat, hogy Erdogan az infláció miatt elveszíti a választások első fordulóját.  Tudja ezt Erdogan elnök is, aki megpróbálja megvenni a választókat például azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a családoknak: ”havi 25 köbmétert ingyen adunk a családoknak” – jelentette be a 69 éves államfő, aki iszlamista-nacionalista programmal nyert korábban, de érzi, hogy most ez már kevés lehet a megélhetési válság kellős közepén.

A szankciók kijátszása

Oroszország Törökországba exportálja a földgázt, ahol azt átkeresztelik, és immár török földgázként éri el Európát. Az oroszok által épített energiaközpontba beérkezik az orosz földgázon kívül a saját török földgáz, plusz az azeri, és az iráni is. Innen minden földgáz töröknek minősül vagyis nem eshet a szankciók hatálya alá.

Brüsszelből ezért nagyon is odafigyelnek arra, hogy mi történik az energiaközpontban Törökországban annak ellenére, hogy az Európai Unió nem szankcionálja az orosz földgázt, de sok tagállam megszüntette az importot Oroszországból – írja a Politico.

Az olajnál és a földgáznál is fontosabb az együttműködés Moszkva és Ankara között a nukleáris iparban. A Roszatom építi Törökország első atomerőművét, melyet 2026-ban már be is akarnak indítani. Ha mind a négy reaktor üzemel majd, akkor Törökország energiaszükségleteinek 10%-át fedezi majd a nukleáris energia.

18 milliárd euróba kerül Törökország első atomerőműve, amelybe megérkezett az első nukleáris fűtőanyag szállítmány Oroszországból – épp a választási kampány idején. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek, melyen virtuálisan vett részt Putyin és Erdogan. Az orosz elnök nem szívesen dugja ki az orrát külföldre amióta a hágai nemzetközi bíróság elfogató parancsot adott ki ellene az ukrajnai háború miatt. Erdogan pedig rosszul lett egy élő televíziós műsorban, és emiatt pár napig nem vehetett részt a választási kampányban.

A 4800 megawatt összteljesítményű atomerőművet orosz kölcsönből építette meg Törökország, amely vállalta, hogy 15 éven keresztül fix 12,35 dolláros áron ad egy kilowatt órát. Ez magasabb mint a jelenlegi piaci ár.

Ennyit Törökország energiaszuverenitásáról. Ettől függetlenül azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a fogyasztóknak Erdogan sok szavazót maga mögé állíthat. Erre szüksége  lehet hiszen a közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzék 49-45 arányban vezet Erdogan elnökkel szemben.

Mire elég a Munkáspárt győzelme a helyi választáson?

Jelentős veszteséget könyvelhetnek el a konzervatívok az Egyesült Királyságban, ahol előretört az ellenzék: mind Munkáspárt mind pedig a Liberális Demokraták fontos tory körzeteket hódítottak meg.

“Jó úton járunk: a Munkáspárt nyerhet a következő országos választásokon”

– jelentette ki a párt kampányfőnöke miután közzétették a helyi választások részeredményeit Nagy Britanniában. Shabana Mahmood asszony a Sky News tudósítójának elmondta, hogy

“Tisztában vagyunk a nagy kihívással. 2019-ben olyan súlyos vereséget szenvedtünk, hogy sokan leírták a Munkáspártot. Keir Starmer vezetésével a Munkáspárt újra visszatért a politikai színpadra, és olyan körzetekben is nyertünk most, amelyek fontosak lehetnek az országos választáson 2025-ben.”

Miért ez a jelentős választási siker?

“Mert a konzervatívok elszúrták a gazdaságpolitikát, és Rishi Sunak miniszterelnök sem tudta helyrehozni azt. Ezzel szemben a Munkáspártnak konkrét terve van arra, hogy miképp lehet megoldani a megélhetési válságot Nagy Britanniában.”

Rishi Sunak csak féléve miniszterelnök Londonban, ahol elődje villámgyorsan távozni kényszerült, mert képtelen volt olyan költségvetést összerakni, melyet az üzleti világ és a közvélemény elfogadott volna.

A konzervatív miniszterelnök persze egészen másképp látja a helyzetet: ”néhány kulcsfontosságú körzetben haladást értünk el. Igaz, hogy vannak veszteségeink is. Még nem véglegesek az eredmények, de így is szomorú, hogy sok jó helyi konzervatív politikust kell elveszítenünk. Egyáltalán nem tapasztalok nagy elmozdulást a Munkáspárt javára, és nem érzem azt, hogy az ő programjuk különösképp fellelkesítette volna a brit választókat.”

A Liberális Demokrata ellenzék is győzelemről beszél: “pöröly csapást mértünk a tory körzetekre” – büszkélkedett a párt vezetője. Sir Ed Davey szerint:

”a választók üzenete világos. Torkig vannak Rishi Sunak konzervatív kormányával, amely nem képes megoldani az ország problémáit.”

Rishi Sunak választási rémálma megvalósult: a kőkemény konzervatív Windsor, amely most III. Károly koronázása miatt gyakran szerepelt a hírekben, a Liberális Demokraták kezébe került – írja a jobboldali Daily Mail, amely hangsúlyozza, hogy a hétköznapi elégedetlenség váltotta ki az ellenzéki pártok sikerét a helyi választásokon: hosszú várólisták az állami kórházakban, a megélhetési nehézségek, a lakás problémák stb.

Sir John Curtice választási szakértő a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a konzervatívok választási vesztesége elérheti az ezres lélektani határt, de ez nem valószínű. Sokkal inkább az várható, hogy a Munkáspárt jelentős győzelmet arat a helyi választásokon, de nem elég nagyot ahhoz, hogy biztosra mehessen az országos választáson 2025-ben. Mindennek ellenére Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője közölte: készen áll a kormányzásra – írja a londoni Daily Mail.

Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Folytassuk a harcot civilizációnk és szabadságunk védelmében – üzente Donald Trump a radikális republikánusok Budapesten ülésező konferenciájának és Európa, benne Magyarország polgárainak.

A hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság, az emberi élet méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik és megmentik a nyugati civilizációt- hangsúlyozza Trump, akinek minden bizonnyal nem tűnt fel, hogy az Európai Unió épp ezeket kéri számon Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerén. Ilyen apróságok elnöki időszakában sem zavarták Donald Trumpot, aki egyetlen mondaton belül is képes volt az ellenkezőjére fordítani mondanivalóját.

A szavak arra valók, hogy elfedjék a gondolatainkat

– mondta Talleyrand, Napóleon császár külügyminisztere.

De mi van akkor, ha nincsenek gondolataink, melyeket el kellene fedni? Pontosabban csak egy van: hatalomra akarok kerülni, és aztán a lehető legtovább ottmaradni – kerül amibe kerül – az országnak vagy a világnak.

Ez elég csekély szellemi apport, de az Egyesült Államok világhatalom míg Magyarország Európa szegényházában kucorog. Kicsit nehéz megtalálni a közös nevezőt. Orbán Viktornak mégiscsak sikerült: Soros György ellen kell közösen küzdeni!

Biden gyengesége

Trump a proteszt szavazatokra épít az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy a keletje manapság. Egyrészt, mert a gazdaság a recesszió szélén ingadozik, és a Federal Reserve Board legutóbbi kamatláb emelése le is viheti nulla alá a növekedést. Jelentős társadalmi csoportok életszínvonala stagnál vagy épp csökken az Egyesült Államokban.

Ez egyébként közös pont Magyarországgal, csakhogy itt 13 éve a nemzeti együttműködés rendszere áll fönn vagyis ezért picit nehéz az ellenzéket és a külvilágot hibáztatni. Orbán Viktor miniszterelnök mégiscsak ezt teszi, mert különben egyet kellene értenie gazdaságfejlesztési miniszterével, Nagy Mártonnal abban, hogy Magyarországon megélhetési válság van.

A miniszter persze csak azt mondta ki, amit mindenki tud: 25%-os infláció mellett csak nagyon kevesen járnak jól. Épp azok, akik állandóan bűnbakot keresnek természetesen másutt.

Biden másik gyenge pontja a diplomácia. A demokrata adminisztráció hidegháborús politikát hirdetett meg: stratégiai ellenfelének nevezte Kínát és Oroszországot 2021-ben. Az oroszokat sikerült is sarokba szorítani Putyin esztelen Ukrajna elleni háborúja miatt, de kiderült: Moszkva nem igazán ellenfél. Nemcsak gazdasága, de hadserege is versenyképtelen a világban.

Putyin is csak szavakban erős mint Orbán Viktor.

A kínaiak viszont valódi fenyegetést jelenthetnek az amerikai világuralomra. Velük egyáltalán nem boldogul a Biden adminisztráció, mert Peking gazdasági téren akarja tartani a versengést hiszen katonai területen még jelentős a hátránya az Egyesült Államokkal szemben.

Ukrajnában nemcsak Putyin, de az amerikai diplomácia is csapdába került. Washington Ukrajna győzelméhez köti a béketárgyalásokat miközben pontosan tudja: ennek a realitása majdnem nullához konvergál.

Most a kínaiak itt is kezdik beelőzni Washingtont: Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel. Kínai delegáció kezd közvetítő akciót Moszkva és Kijev között. Hszi Csin-ping az egyetlen vezető, aki képes nyomást gyakorolni Putyinra. Trump azt állítja: ha elnökké választják, akkor egyetlen nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Ahol egyelőre tovább tart a háború immár több mint tizennégy hónapja. A német kormány pedig vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha Trump visszatérne a Fehér Házba.

Saláta válság a szupermarketben

Üres polcok fogadják gyakran az európai vásárlókat amikor paradicsomot vagy paprikát, esetleg ketchupot keresnek, mert a kereskedők képtelenek előre jelezni a gyorsan változó fogyasztói szokásokat, melyeket a Covid pandémia óta nemigen lehet felmérni.

“Az inflációs nyomás azt jelenti, hogy a vásárlók brutális módon váltanak egyik percről a másikra. Ilyet eddig még sohasem tapasztaltunk” – nyilatkozta a Reutersnek Luke Jensen, aki egy online szupermarket hálózat főnöke Nagy Britanniában. Szerinte csapdában vannak a döntéshozók, mert a megélhetési válság miatt sok fogyasztó olyan reakciókat mutat, melyeket korábban nem vártak. Közben pedig az energiaválság és a növekvő árak miatt nem szívesen tartanak nagy készletet semmiből sem. Így aztán, ha a fogyasztók valamire rávetik magukat, akkor pillanatok alatt kiürülnek a polcok a szupermarketekben. Egyáltalán nemcsak brit vagy európai problémáról van szó.

A Carrefour szupermarket-lánc közel-keleti hálózata a mesterséges intelligenciára bízta az árubeszerzés és elosztás 90%-át.

 “Ezzel együtt 8-12%-a keresett áruknak hiányzik a polcokról” – panaszkodott a hálózat főnöke, aki elmondta, hogy a pandémia előtt 7-9% volt ez a mutató. A nagy mennyiség miatt a pár százalékos növekedés is komoly veszteséget jelent.

Miután nagyon megnőtt az online kereskedés a pandémia óta, ezért másképp kell megtervezni a készleteket mint korábban. Sok az új zavaró tényező, mely megnehezíti a tervezést: energiaválság, ukrajnai háború, infláció stb.

A szállítási láncok akadoznak

Az ukrajnai háború bizonytalanná tette a mezőgazdasági exportot, amelyre nagyon is számítanak a Közel Keleten és Észak Afrikában. “Egyszerűen kifogytak a készleteink” – mesélte a Carrefour közel-keleti hálózatának főnöke.

Néhány hétköznapi piaci áru egészen egyszerűen hiánycikké vált Európában és a Közel Keleten: ide tartozik például a paradicsom és a ketchup. Spanyolországban az időjárás súlyosan károsította a paradicsom termesztő gazdaságokat, így az export elmarad a kívánatostól. A ketchupot elsősorban előállító Kraft Heinz kihasználta az alkalmat, és jócskán megemelte az árat, melyet egyes vásárlói csoportok már nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. A Tesco úgy döntött, hogy ideiglenesen nem árusítja a Kraft Heinz termékeit, de ezzel azt kockáztatja, hogy a vevők átpártolnak a konkurenciához.

Meddig tarthat a hiány?

A brit kormány szerint hetekig is elhúzódhat, mert Marokkóban és Spanyolországban rossz volt az idő, ezért kevés a paradicsom a piacon. A BBC azt tanácsolja hallgatóinak, hogy uborka helyett fogyasszanak zellert vagy édes köményt.

Ha a szakácskönyv paradicsomot javasol, de az nincs a boltban, akkor pótolható déli gyümölcsökkel például naranccsal vagy grape fruittal. A görög dinnye is kiváló a salátához- javasolta a BBC azoknak, akik nem jutnak friss paradicsomhoz, paprikához vagy uborkához Nagy Britanniában.

“Magyarországon létezik független média, de az nem szabad”

A kulturális bizottság elnök asszonyának véleménye szerint nem szabad a magyar független média. Sabine Verheyen asszony tavaly ősszel járt Magyarországon tényfeltáró küldöttséggel, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a sajtószabadság érvényesüléséről.

Míg Varga Judit igazságügyi miniszter arra hivatkozik, hogy a magyar média rendkívül sokszínű, a kulturális bizottság vezetője arra mutatott rá, hogy a nemzeti együttműködés rendszere minden eszközzel szűkíteni igyekszik a független média működési lehetőségeit. Ezt nem úgy teszi mint Orbán Viktor eszményképe, Vlagyimir Putyin, aki adminisztratív módon betiltja az ellenzéki médiát, és nem riad vissza az ellenzéki újságírók megöletésétől sem, hanem pénzügyi módszerekkel igyekszik megfojtani a független sajtót. Az a vállalkozás, amely hirdet a független médiában, feketelistára kerül, és ennek következtében nem kap állami megrendelést. Így aztán minden cég kétszer is meggondolja, hogy hirdetésekkel támogassa-e a független médiát.

Erre mutatott rá Sabine Verheyen asszony, aki egyébként az Európai Néppárt politikusa. Ebből a frakcióból lépett ki a Fidesz Orbán Viktor utasítására, mert a miniszterelnök joggal tartott attól, hogy kidobják az Európai Néppártból. Az Európai Parlament öt meghatározó frakciója arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy csak akkor utaljon uniós pénzeket Magyarországnak, ha azt látja: a magyar kormányzat nem folytatja a jogállam leépítését és a sajtószabadság korlátozását.

A jelentés, melyet a kulturális bizottság most tett közzé, arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor média politikája egy cseppet sem változott az uniós bírálatok ellenére sem.

“Óriási a kormánypárti média túlsúlya”

Ezt hangsúlyozta a kulturális bizottság elnök asszonya, aki Hardy Mihálynak, a Klubrádió főszerkesztőjének nyilatkozott.

“A készülő európai média szabadság törvényben foglalkozni akarunk azzal a helyzettel, hogy hiába van sokféle újság, ha a döntő többségük egyetlen kézben koncentrálódik. Szerintünk a szabad vélemények sokszínűségére van szüksége a társadalomnak. Az állampolgároknak sok különböző csatornán kell tájékozódniuk, mielőtt fontos politikai döntéseket hoznak.”

Sajtószabadság az európai szegényházban

Magyarország Bulgáriával és Romániából együtt üldögél az európai szegényházban, a három ország egyben a legkorruptabb az egész Európai Unióban. Romániában, ahol nem működik a nemzeti együttműködés rendszere bár az egykori kommunista párt kísérletet tett rá, a média sokkal sokszínűbb és szabadabb mint Magyarországon. A közszolgálati média nem a mindenkori hatalom szolgája mint Magyarországon. Francia mintára a közszolgálati média jelentős függetlenséget élvez, és megvédi munkatársait a pártos   támadásoktól. Minderre Magyarországon esély sincsen hiszen a közszolgálati média közvetlenül Rogán Antal kabinet miniszter irányítása alatt áll, aki egyben felügyeli a titkosszolgálatokat is. Így a kontroll csaknem olyan mint a pártállami időkben 1990 előtt.

“Az Európai Parlament számos határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy térjen vissza az európai jogállami normákhoz. Azt látjuk, hogy a média, a tudomány és az oktatás terén fokozatosan építi le a jogállami normákat. Így akar mély társadalmi változásokat kikényszeríteni. Éppen ezért gondolom azt, hogy Magyarországot vissza kell téríteni a jogállami fejlődés útjára “ – nyilatkozta a Klubrádiónak az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke.

“Ne attól függjön élet vagy halál, hogy hol élsz!”

Bono dalát idézte az Európai Unió egészségügyi biztosa, Stella Kyriakides amikor ismertette a gyógyszerellátás reform terveit. A brüsszeli bizottság reform terveit meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, ahol a tagállamok vezetőinek vétójoguk van.

Az Európai Unió szegényebb keleti tagállamaiban csak évekkel azután lehet sok új gyógyszerhez hozzájutni, hogy a gazdagabb nyugati tagállamokban már használták is azokat. Ezen a lehetetlen helyzeten akar változtatni Brüsszel 20 évvel azután, hogy szabályozták az egységes uniós gyógyszerpiacot. Miért ez a nagy különbség? Mert 12 évig van piaci monopóliuma egy új gyógyszernek a jelenlegi szabályozás szerint. Ezt Brüsszel le akarja vinni két évre. A gyógyszergyárak várható tiltakozását úgy akarják leszerelni, hogy fenntartják a 12 éves határidőt, de olyan szigorú kritériumokat kell teljesíteni ehhez, hogy a legtöbb gyógyszer nem lenne jogosult ilyen hosszú idejű monopóliumra hanem csak kétévesre.

Nem csoda, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek üdvözlik az uniós reformot, de a gyógyszergyárak ellentámadásra készülődnek. Arra hivatkoznak, hogy a globális versenyben Európa lemarad: jelenleg már több gyógyszert importál mint exportál. A pandémia megmutatta az európai gyógyszeripar gyenge pontjait: az Európai Uniós polgárok döntő többségét az amerikai Pfizer és Moderna vakcinával oltották be a Covid vírus ellen. Hasonló vészhelyzetre most úgy készül az Európai Unió, hogy megkönnyíti a tagállamok kormányainak a gyógyszer szabadalmak felfüggesztését. Egyúttal lehetővé teszi a generikus gyógyszerek gyártását a vészhelyzetre hivatkozva.

“Ha ezt elfogadják, akkor annak történelmi jelentősége lesz” – nyilatkozta a Politiconak az Orvosok határok nélkül szervezet egyik szóvivője, Dimitri Eynikel, aki rámutatott arra, hogy “ez precedens lehet más országok és régiók számára is.”  Nyilván ettől tarthatnak a nagy gyógyszergyárak, melyek elszántan lobbiznak a reform ellen.

Milyen hatása van a gyógyszernek a környezetre?

A jelenlegi szabályozás nem szankcionálja a környezetszennyezést, de a reform ezen a téren nagy változást ígér. Arra akarják ugyanis kötelezni a nagy gyógyszergyárakat, hogy alapos dokumentációval igazolják: nem túlságosan nagy a környezeti kockázat, ha a gyógyszer forgalomba kerül. Ha ezt nem tudják meggyőzően igazolni, akkor az EMA – az európai gyógyszer ügynökség – nem adja meg a forgalmazási engedélyt. A reform arra is kiterjed, hogy az antibiotikumokat előállító cégeknek azt is igazolniuk kell: nem növekszik- e meg jelentős mértékben a gyógyszer rezisztencia az új gyógyszer bevezetésekor? Ez az egész gyártási folyamatra is vonatkozik még akkor is, ha az nem az Európai Unió területén történik.

A környezetvédők tapsolnak, a gyógyszergyárak komoly veszteség elé néznek, ha a reform terveket elfogadja az Európai Unió de ez még odébb van, annál is inkább, mert jövőre választásokat tartanak az Európai Parlamentben, ahol majd szavaznak a gyógyszer reformról.

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.

Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.

Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.

Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.

A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.

Orbán és a hadsereg

Két fontos személycsere mutatja meg, hogy milyen hadsereget akar Orbán Viktor, aki az elmúlt időszakban nagyszabású tisztogatást hajtott végre a tisztikarban. A régi vezérkari főnököt leváltották, és helyére kinevezték azt a tábornokot, aki a NATO brüsszeli központjában képviselte Magyarországot.

A mór megtette kötelességét, a mór mehet – így gondolhatta Orbán Viktor amikor lapátra tette azt a vezérkari főnököt, aki sok tisztet rúgott ki a hadseregből. Milyen legyen az új? Hatékony, digitalizált és teljesen NATO konform. Böröndi Gábor altábornagy korábban a hadsereg digitalizálási programját irányította. A 45 éven felüli tiszteket azért is távolították el, mert nem feleltek meg a digitalizálás követelményeinek. Böröndi Gábor a sereg legfiatalabb tábornoka volt, és még mindig csak 52 éves. Több diplomát is szerzett: jogit Miskolcon, a magyar vezérkari akadémiát Budapesten, az amerikai katonai akadémiát Washingtonban.

Ő volt az első magyar katonatiszt Afganisztánban. Ellenzékből Orbán Viktor bírálta a külföldi katonai missziókat, de kormányra kerülve maximálisan támogatta azokat, mert tudta: az USA a lojalitás fontos kritériumának tekinti, hogy szövetségesei részt vegyenek azokban.

Böröndi Gábor tábornok nemcsak a NATO-hoz, de Orbán Viktorhoz is lojális: 2020-ban egyenruhában vett részt a miniszterelnök országértékelő beszédén a Várkertben. Ezt ugyan tiltja a törvény, de Orbán ismét megmutatta, hogy a személyes lojalitást milyen fontosnak tartja.

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Május elsejétől Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, mely a hírszerzés és a kémelhárítás feladatát egyaránt ellátja. Ő nem hivatásos katona viszont abszolút lojális Orbán Viktorhoz. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett diplomát, és dolgozott püspöki titkárként is. A Fidesz agytröszt, a Századvég egyik vezetője. Jelenleg is tulajdonosa a Századvég Internationalnek. Igazgatósági elnöke a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-nek.

2004-ben szentelték pappá Barthel-Rúzsa Zsoltot. Akinek a lojalitása döntő fontosságú lehet egy olyan időszakban amikor Orbán Viktor amerikai puccstól tart. Erről nyíltan viccelődött is a Várkert bazárban az évértékelő során mondván: reméli, hogy a következő USA nagykövetet nem Puccini-nek hívják majd Budapesten.

Nicolae Ceausescut  egy olyan különleges bíróság ítélte halálra 1989 karácsonyán, amelynek élén Stanculescu tábornok állt, akit a román diktátor nevezett ki korábban a katonai titkosszolgálat élére.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!