ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

575 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

2022-09-03

Ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra – jelentette ki Ursula von der Leyen asszony. A brüsszeli bizottság elnöke ezzel komoly hatást gyakorolt a piacra: múlt pénteken még 310 euró fölött volt a földgáz ára a holland gáz tőzsdén, amely irányadó Európában, most viszont már csak 210 euró körül van.

Jövő pénteken tanácskoznak az uniós energia miniszterek, akkor születhet döntés az ársapkáról, amely brüsszeli pletykák szerint akár 150 euró is lehet. Miután az Európai Unió nagyon jelentős vásárló, ezért szava van a piacon annál is inkább, mert az orosz földgáz vezetékek Európába hozzák a földgázt, és nincs alternatíva. Ezért is égetik el azt az oroszok a finn határ közelében. Kérdés ezekután, hogy Magyarország mennyiért kapja a földgázt?

Szijjártó titkolózik

A külügyminiszter Moszkvában szerződést írt alá a többlet szállításról: naponta 5,8 millió köbméter érkezik a déli vezetéken Szerbia felől. A magyar diplomácia vezetője az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában tárgyalt azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Emiatt sok uniós tagállam bírálta a magyar kormányt. Csehország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott, hogy megszűnt a visegrádi együttműködés Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki az Atv-nek nyilatkozott, arról beszélt, hogy mindenképp földgázt kellett szereznie a téli fűtési szezonra. Kérdés, hogy mennyiért?

“Ez két vállalat közötti szerződés, az árformulát ezért nem tudom elmondani. Ez olyan üzleti információ, amelynek a kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.”

Nem vesszük mi drágábban a gázt mint mások az Európai Unióban? A kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mások mennyiért veszik a földgázt az oroszoktól, de azt politikai lufinak tartja, hogy mi vennénk a legdrágábban Oroszországtól.

300 ezer forint

Ennyit kap minden magyar család rezsi támogatás címen havonta – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter világossá tette, hogy ennél több pénze nincsen erre a kormánynak. Ha tehát nőnek az árak, akkor ez áremelkedést jelent a magyar piacon is. De mi van akkor, hogyha csökkennek? A magyar kormány azért is titkolózik ebben az ügyben, hogy ki ne derüljön: valójában mennyi is a rezsitámogatás? Ha csakugyan minden család 300 ezer forintos rezsi támogatást kap havonta a jelenlegi árak mellett, akkor ez meghatározó tényező minden családi költségvetésben egy olyan országban, ahol a nettó átlag jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot havonta.

Orbán politikai dilemmája tehát világos: valamennyire fenn kell tartania a rezsicsökkentés illúzióját hiszen a rászavazó milliók enélkül nyomorba süllyednének. Miből? Ez a kínos kérdés merül fel hiszen a Nemzeti Bank 11.45%-ra emelte az alapkamatot, hogy megállítsa a forint értékvesztését. A pénz nyomtatás nem megoldás, az eurómilliárdok nem jönnek Brüsszelből. Vajon Putyin figyelembe veszi-e mindezt, és kicsit olcsóbban adja a földgázt magyar barátainak? Ez aligha valószínű. Úgyhogy az Orbán kormány imádkozhat az enyhe télért. Akkor talán megmarad egy kis plusz orosz földgáz, és ezt eladhatja másoknak, hogy betömje a költségvetés hiányát. Nem irigylésreméltó perspektíva.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja

2022-09-02

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

Polgárháború jöhet Oroszországban

2022-08-31

Grigorij Jugyin filozófia professzor, akit a rendőrök már párszor megvertek, de kritikus nézeteit még mindig Oroszországban adja elő polgárháború jöhet Oroszországban.

Jugyin professzor véleményének az ad különös súlyt, hogy Jugyin professzor előre megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szerinte az öregedő diktátor úgy érezte, hogy csökkenő népszerűségét és növekvő elszigeteltségét ellensúlyoznia kell egy nagyszabású katonai akcióval. Ukrajna meghódítása ezzel kecsegtetett. Kiderült, hogy Putyin tévedett, mert elhitte saját embereinek lojális hazugságait.

Oroszországban mindenki hazudik

Ezt nemcsak Jugyin professzor állítja, hanem maga a kormányzati propaganda is. Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója szerint Oroszország odajutott, hogy Putyin propaganda kampánya azért lehetett viszonylag sikeres, mert senki nem hisz semmiben!

Tegyük hozzá, hogy ennek régi hagyománya van orosz földön: elég Sztálin elvtárs uralkodásának idejére utalni. A nagyorosz birodalmi nacionalizmus már akkoris az elit kötőanyagának számított. Jugyin professzor most arra mutatott rá, hogy a fiatalok és a szegények körében egyáltalán nem népszerű a háború. Főként azért nem, mert ők halhatnak meg. Putyin háborújának fő támogatója a katonatisztekből és titkosszolgálati emberekből álló “középosztály”, amely kihasznál minden lopási lehetőséget, melyet a háború kínál. Az orosz hadsereg gyenge szereplésében az is benne van, hogy a főtisztek mindent ellopnak ami ellopható. Hasonló helyzet már kialakult az első világháborúban is amikor a forradalom az egész régi rendszert elsöpörte.

Polgárháború jöhet

Jugyin professzor szerint most is elképzelhető, hogy kirobban az elégedetlenség hiszen

Putyin háborúja több mint féléve tart, és eredmény sehol.

Csakhogy perspektíva sincs. Putyin mindenkit eltett láb alól vagy külföldre száműzött azok közül, akik veszélyesek lehettek volna a hatalmára. Az orosz társadalom pedig engedelmességre van dresszírozva. Tegyük hozzá, hogy Putyin uralkodásának első korszakában jelentős mértékben emelkedett az életszínvonal, melyet elsősorban a nyersanyag export tett lehetővé.

A polgárháború nagyon is veszélyes lenne az egész világ számára hiszen Oroszország atomhatalom – hangsúlyozza az ellenzéki filozófia professzor, aki maga sem lát megoldást hazája problémáira. Éppen ez a tehetetlenség az, amely Putyin kezére játszik hiszen az oroszok jelenleg annak ellenére nem képesek nemet mondani a hatalomnak, hogy

pontosan tudják: az hazudik mint a vízfolyás.

Valahogy nekem olyan áthallás érzésem támadt.

5000 euró fölött a földgáz?

2022-08-29

Dmitrij Medvegyev, egykori orosz miniszterelnök ezt jósolja, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke Moszkvában. A Gazprom nemrég 4000 eurót jósolt a fűtési szezonra.

“Ezer köbméter földgáz ára elérte a 3000 eurót, ez emelkedhet 5000 euróra az év végéig“

– figyelmeztette az Európai Uniót Putyin helyettese.

Korábban az Európai Unió az orosz földgáz bojkottját tervezte, de erről több tagállam – köztük Magyarország és Németország – tiltakozása miatt lemondtak. Az Európai Unió cseh elnöksége azt javasolta, hogy a tagállamok energia miniszterei rendkívüli tanácskozáson vitassák meg a fűtési szezon gondjait. A két fő probléma: lesz-e elég földgáz a fűtési szezonban, ha Putyin elzárja a gázcsapot? Ha lesz földgáz, akkor az mennyibe kerül?

És nálunk?

Gulyás Gergely kancellária miniszter a hétvégén a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel folytatott vitában elmondta, hogy a magyar állam nem képes sokáig elviselni a rezsicsökkentés terheit még akkor sem, ha a többlet fogyasztást augusztus elseje után piaci áron számítják fel.

“Ma a magyar állam 300 ezer forintot tud adni minden háztartásnak a piaci árhoz képest “

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki hozzátette:

“reméljük, hogy lejjebb mennek az árak, mert a végtelenségig nem fogjuk ezt bírni!”

Korábban a magyar kormány azzal érvelt az orosz kapcsolat fenntartása mellett, hogy olcsóbban kapjuk a földgázt Moszkvától mint mások, de aztán kiderült, hogy erről szó sincsen. Putyin magyar barátjának, Orbán Viktornak éppen olyan piaci áron számláz mint másoknak. Igaz viszont, hogy 700 millió köbméter pluszt ígért Magyarországnak. Ennek egy részét az Orbán kormány pénzzé teheti, ha lakosság elég elszántan spórol, és a tél nem lesz nagyon hideg.

A magyar családok baja az, hogy az átlag jövedelem olyan kicsi, hogy a felemelt rezsi elviheti annak nagyrészét. Együnk vagy fűtsünk?

– így vetődhet fel a kérdés a téli hónapokban, ha beigazolódik Medvegyev orosz ex miniszterelnök jóslata és az orosz földgáz ára 5000 euró fölé emelkedik a jelenlegi 3000 eurós szintről.

Kétségbeejtően megnőtt a politikai antiszemitizmus Magyarországon

2022-08-25

Berend Nóra történész, a Cambridge-i Egyetem professzora a magyarországi politikai antiszemitizmusról írt tanulmányt, az Israel Journal of Foreign Affairs című szaklapban.

A szerző mindenekelőtt a Soros György elleni kormány kampányokra utal.

“A magyar kormány szerint a “Soros terv” el akarja árasztani közel-keleti és észak-afrikai migránsokkal Magyarországot és egész Európát.”

Berend Nóra történész emlékeztet arra, hogy a Sorosról készült kampány karikatúrák kísértetiesen hasonlítanak a náci Németország Der Stürmer című antiszemita lapjának képeire. A Der Stürmer főszerkesztőjét a nürnbergi perben halálra ítélték és kivégezték. A magyar kormányzati kampányok, melyek szerint “Soros mozgatja a szálakat a háttérben” kísértetiesen emlékeztetnek a náci propagandára. Antiszemitizmus létezett a két háború között, és most is van ennek népszerűsége, de mindez nem légüres térben történik – hangsúlyozza a történész.

Csökkenő életszínvonal – növekvő nacionalizmus

Ez sok populista rendszert jellemez. A történelmet átírják: dicső múltat kreálnak, áldozatként állítják be a magyarságot. Ily módon az emberek érzelmeit “a nemzet ellenségeire” lehet összpontosítani. Azokat a történészeket, akik bírálják ezt az új felfogást, és felhívják a figyelmet a csúsztatásokra, árulóknak bélyegzik, akik gyűlölik a magyarokat. Ez a narratíva teljesen tisztára akarja mosni a magyar elitet, amely szövetséget kötött Hitlerrel, és tagadja a magyar kormányzat felelősségét a zsidók kiírtásában. Trianont úgy mutatja be mint a magyar holokausztot. Magyarország mindig mint áldozat szerepel, és sohasem úgy mint végrehajtó. Berend idézi Orbán Viktor 2020 augusztus 20-i beszédét, melyben lélegzetállító nemzetépítésről beszélt Szent István idején. A politikai retorika és a nemzeti szemlélettel átformált történelem között szinte eltűnik az idő. A nemzeti oldal úgy tűnik fel mint a baljós globalizáció ellenszere. Hannah Arendt szerint a legitimáció mindig a múlthoz kötődik.

Make Hungary Great in the Past – tegyük naggyá Magyarországot a múltban

– ironizál Berend Nóra.

A második világháború után a történészek, akik rádöbbentek arra, hogy hova vezethet a nemzeti történetírás, áttértek arra, hogy megpróbálják megismerni a valós történelmet – megfosztva azt a rárakódott mitikus tartalomtól. Magyarországon azonban újra nemzeti történelmet írnak. Ennek következtében szakadék keletkezett a kormányzati és az akadémiai történészek között.

“Ez a legjobb ország a világon, mert én itt születtem” – gúnyolódott annak idején George Bernard Shaw ezen a nemzeti történelem tudaton, amelybe egyáltalán nem fér az bele ma, hogy a Habsburg monarchia szabadította fel Magyarországot a török uralom alól miközben sok magyar főúr a szultánt támogatta. Thököly, Zrínyi Ilona vagy II. Rákóczi Ferenc nem véletlenül végezte életét a szultán birodalmában.

Kormányzati antiszemitizmus

2014-ben a magyar kormány létrehozta a Veritas történelmi kutató intézetet, melyről Berend Nóra történésznek Orwell 1984 című könyve jut az eszébe, ahol

a szavak pontosan az ellenkezőjét jelentették annak ami a valóságban történt.

A Veritas kutató intézet igyekszik elhallgatni azt, hogy a Horthy korszakban az antiszemitizmus kormányzati irányvonal volt. A holokauszt felelősségét kizárólag a náci Németországra igyekeznek hárítani noha Magyarországon a zsidó törvények már évek óta korlátozták a jogokat. Horthy Miklós kormányzó azzal büszkélkedett, hogy az első zsidó törvényt, a numerus clausust, Magyarországon hozták meg Európában.

Orbán Viktor azt állította, hogy a náci megszállás idején “mindenki áldozata volt egy kereszténység ellenes hatalomnak”.

A magyar csendőrség szerepe ebben az interpretációban nem szerepel noha Eichman is megjegyezte, hogy nélkülük nem sikerült volna ilyen simán megszerveznie a magyar holokausztot.

A magyar kormányzat mindig is visszatér a Soros ellenes propagandához, amelynek az antiszemita felhangjai mindenki előtt világosak. A XXI-ik Század Intézet publikált egy könyvet a Soros tervről. Eszerint “a Soros terv sok nyílt és titkos akciót szervez annak érdekében, hogy átalakítsa Közép és Kelet Európát. A nyolcvanas években kezdődött meg a Soros birodalom kiépítése, mely mind a mai napig tart. Ennek célja az, hogy aláássa és megsemmisítse mindazt, amiért a huszadik században oly sokan az életüket adták: demokrácia, szabadság, önrendelkezés és nemzeti szuverenitás. Soros szervezetei, melyek az egész világot behálózzák, most alá akarják ásni az identitásunkat. Gyerekeinket át akarják programozni, a magyar családokat szétrombolják, és meg akarják kaparintani hazánkat”.

Ezek után Berend Nóra történész levonja a tanulságot:

amíg ez a nemzetire átalakított történelem narratíva működik Magyarországon, minden erőfeszítés az antiszemitizmus elleni harcban, kudarcra van ítélve.

Az orosz titkosszolgálat tudta: a villámháború kudarcra van ítélve

2022-08-23

A CIA elemzései alapján a Washington Post ismerteti az FSZB tevékenységét az ukrajnai agresszió előkészítésében. Eszerint a KGB utód szervezete hónapok óta készült az Ukrajna elleni támadásra.

Az információk szerint speciális részleget hoztak létre, melynek eredeti létszáma 30 fő volt, ezt felemelték 160-ra. Ez csak a központi állomány, nagyon sokan dolgoztak a terepen. Az ukrán titkosszolgálat is tele volt beépített emberekkel, de ezeknek többségét a kémelhárítás semlegesítette, ezért nem tölthettek be olyan szerepet mint a Krím elfoglalása idején. Akkor az ukrán csapatok parancsnoka egyszerűen átállt az oroszok oldalára, akik így szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a stratégiai fontosságú félszigetet, ahol a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van (Szevasztopol).

Az FSZB helyi emberei most jelentették Moszkvának, hogy a lakosság többsége megszállóknak tekintené az orosz katonákat, és mindössze 2% felszabadítónak. Ezért is javasoltak villámháborút Putyinnak hiszen akkor mire az emberek észbekaptak volna máris megtörténik a hatalomváltás.

Zelenszkijt likvidálni akarták abban az esetben, ha nem menekül el. Helyére két kormány is készülődött. Az egyiket, melyet Janukovics vezetett volna Belaruszban állították össze, mert onnan volt Kijev a legközelebb. A másik kormány keleten készülődött, az orosz “népköztársaságokban”, illetve Oroszország déli részén. Ennek élén Oleg Carjov a Régiók Pártjának egykori vezetője állt volna.

Az FSZB nemigen bízott a villámháború sikerében, de ezt nem merték megmondani Putyinnak.

A Washington Post szerint a diktátor, aki pedig az FSZB újjászervezője volt, saját csapdájába esett: elhallgattatta a kritikus hangokat, amelyek olyasmit mondtak volna, amit ő nem akart hallani. A téves helyzetértékelés miatt az FSZB és a szpecnaz kommandósai csapdába estek Kijevben, és megölték őket mielőtt ők végezhettek volna Zelenszkij elnökkel. A villámháborúból semmi sem lett.

Mi történt az FSZB ukrán részlegének vezetőivel?

Börtönben várják a bíróság szigorú, de igazságos ítéletét – már ahogy az az ilyen rendszerekben szokásos. Az orosz titkosszolgálatokról éppúgy mint a hadseregről kiderült: nagyobb a hírük mint a valós teljesítményük.

A király meztelen

Így értékelte az orosz titkosszolgálatok teljesítményét Ukrajnában Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben. A magyar titkosszolgálat veteránja józan elemzésben mutatta ki, hogy ha volt olyan állam, melyet az FSZB-nek ismernie kellett, akkor az Ukrajna volt. Mégis fatális hibát követtek el az értékelésben. Horváth József tábornok nem tette fel a kérdést, hogy vajon miért szerepelt le ennyire az orosz titkosszolgálat Ukrajnában?

Tudták, hogy Putyin terve nem reális, de nem mertek szólni Vagy megerősítették Oroszország diktátorát abban a hitében, hogy Ukrajna népe várja őt?

Ez ma már lényegtelen.

Arra azonban a Washington Post nem sok szót veszteget, hogy mi volt az amerikaiak szerepe Ukrajnában. Pedig az orosz villámháború kudarcában ők játszottak főszerepet az orosz kommandós akció meghiúsításában és Zelenszkij elnök megmentésében. Az FSZB a legnagyobb hibát az amerikaiak lenézésével követte el: az afganisztáni csúfos kudarc után úgy gondolhatták Moszkvában, hogy a Biden adminisztráció impotens e téren. Putyint, a KGB veteránját kínos csalódás érte, mert saját emberei, az FSZB tájékoztatták félre méghozzá a döntő pillanatban. Így változott Putyin birodalmi álma rémálommá, a hűséges FSZB pedig karikatúrává. Az egész orosz vezetés panoptikummá, amelyen csak azért nem lehet nevetni, mert nukleáris világháborúval megsemmisítheti az egész földi civilizációt.

Lavrov szó nélkül távozott

2022-08-21

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

Gazprom: 60%-os gázár emelkedés várható

2022-08-17

A téli fűtési szezonban nőhet ilyen magasra az orosz földgáz ára, mely már így is rekordokat döntöget. Ez tovább fokozhatja az energia válságot azokban az országokban, melyek orosz földgázt használnak – így Magyarországon is.

Tavaly ilyenkor 50 euró alatt volt a földgáz ára, most pedig már 220 euró fölött van. Ha további 60%-os növekedés várható, akkor ez felboríthatja az új magyar rezsirendszert is vagyis elképzelhető, hogy a kormány nem tudja biztosítani a kedvezményes árat azoknak sem, akiknek a fogyasztása átlag alatti.

A Gazprom közleménye szerint a földgáz ára elérte a 2.500 dollárt 1000 köbméterre, és meghaladhatja a 4000 dollárt ezen a télen.

Tarthatatlan lesz a rezsicsökkentés Magyarországon

102 forintba kerül jelenleg egy köbméter földgáz azoknak a fogyasztóknak, akik belül maradnak a kereteken. Ha a Gazprom jóslata bejön, akkor 1.600-1.700 forint körül lesz az orosz földgáz beszerzési ára.

Ha valaki túllépi a határt, akkor egy köbméter földgáz ára 732 forint. Ez tovább nő októberben amikor 752 forintra emelkedik.

A jövő évi piaci árat karácsony körül határozzák meg. Ez lényegesen magasabb lehet az eddiginél. Miután a földgázt felhasználják a hőerőművekben is, ezért megemelkedhet az áram ára is. Akkor pedig összeomolhat a rezsi csökkentés egész rendszere, amely pedig az Orbán kormány választási csodafegyvere volt.

Ha elszáll a gázár, akkor a családok költségvetése a téli időszakban komoly kihívás elé néz. Nemcsak a szegények, de a magyar középosztály is bajba kerülhet, mert jövedelmének az eddiginél jóval nagyobb részét kell a rezsire költenie akkor amikor az általános infláció is elszabadult vagyis egyre drágább az élelmiszer, a gyógyszer stb.

Foszlányaim – Miért hagyjuk, hogy így legyen?

2022-08-16

Orbán a Szigeten is azt kapta amit megérdemel!

„Nap mint nap látom azokat a híreket, amelyekben Orbán Putyint és bűnözői rezsimjét támogatja.

Ezt a háborút mi, ukránok biztosan megnyerjük, ti pedig, magyarok, úgy vonulhattok be a történelembe, mint az egyetlen európai ország, amely támogatja a gonoszt, támogatja Putyint és a bűnöző oroszokat”

– mondta a Telex riporterének.

Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával

Egyéb

2022-08-15

Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával

Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.

Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.

Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.

Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.

Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút

Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?

Kissinger kérdéssel válaszol:

Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.

Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.

Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.

1...323334...58 33. oldal a 58-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki