A Hom-kormány ipari és kereskedelmi minisztere 75 éves volt. Pál László 1942. szeptember 5-én született Budapesten. A villamosmérnök végzettségű szocialista politikus az első és a második szabadon választott országgyűlés tagja, közben 1994 júliusától egy éven át az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium első embere volt a Horn Gyula vezette kormányban.
Ezt követően 1995-től 1999-ig a Mol Rt. igazgatóságának elnöki tisztét töltötte be, 2002 és 2004 között pedig a Magyar Villamos Művek Rt. megbízott vezérigazgatója volt. „Az MSZP-ben mindenki úgy emlékszik rá, mint egy jó Emberre, mint egy barátra, aki kiváló szakemberként is tudott közvetlen stílusával, józan gondolkodásával és mosolyával kedves lenni” – áll aszocialista párt közleményében.
Pál László a múlt héten még nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.
Ma az Olivérek ünneplik a névnapjukat. A név latin eredetű, az Oliverius névből származik, mely az olivarius szóból származó keresztnév. Jelentése: olajfa ültető. Akár ültetett olajfát, akár nem, itt van a lapszemle!
Népszava: Rendszerhibák a közmunkában
A jogszabályok változatlanul nem segítik a közmunkások aktív munkaerőpiaci elhelyezkedését – többek között ezt mondta ki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) tegnap a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata nyomán. Székely László ombudsman és munkatársai nem először küldték el kritikai észrevételeiket a közfoglalkoztatást szervező Belügyminisztériumnak (BM), de épp a legfontosabb kérdésekben eddig nem történt sok változás olvasható a Népszavában.
A friss jelentés kiemelte, hogy különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató és a polgármesterek döntik el, ki dolgozhat közmunkásként, sokszor ugyanazt a kört választják ki a programokra, míg más csoportok rendre kimaradnak a munkalehetőségből. Súlyos gond az is, hogy a vizsgált Heves megyei településeken a közfoglalkoztatottak 10-15 százaléka 25 év alatti fiatal, ezért a biztos újból felhívta a figyelmet az álláskeresők képzésének fontosságára.
Magyar Hírlap: Csúszásban a szocialisták
Az MSZP budapesti párttanácsának kezdeményezésére Mesterházy Attila és Tóbiás József korábbi pártelnökkel egészül ki a szocialisták tárgyalódelegációja. Eddig Molnár Gyula elnök, Hiller István választmányi elnök és Tóth Bertalan frakcióvezető képviselte a pártot a DK-val történő egyeztetésen, amely csak vontatottan halad – erősítették meg a Magyar Hírlap baloldali forrásai. Így az e hét szombatjára összehívott választmány minden bizonnyal a december 9-ére tervezett kongresszus elhalasztására tesz majd javaslatot, mivel a fővárosi szocialisták, s a párt több meghatározó politikusa szerint, ha közös lista nem is lesz, csak az egyéni választókerületekben egyeznek meg, miniszterelnök-jelölt nélkül esély sincs a kormány leváltására – mondták forrásaink.
Magyar Idők: Tovább nyomoznak a szegedi piac ügyében
Két hónappal, 2018. január 26-ig meghosszabbíthatják a szegedi Mars téri piacfejlesztéssel kapcsolatos nyomozást – legalábbis erre tett előterjesztést az ügyészségnek az ügyben eljáró Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálat arról is tájékoztatta a Magyar Időket, hogy a hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó eljárás továbbra is ismeretlen tettes ellen folyik. Hozzátették: a nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad.
Mint ismert, a büntetőeljárás a Mars téri piac korábbi üzleteinek jogtalan lebontása és az ingatlantulajdonosok megkárosítása miatt indult. A Botka László (MSZP) vezette szegedi önkormányzat összesen hárommilliárd forintért újította fel a belváros egy részét, és a beruházásnak része volt a piac átépítése is.
Magyar Nemzet: Csak a legesélyesebb jelölteket indítanák Gulyás Mártonék
Ha Gulyás Mártonon múlik, megdől Kovács László szocialista politikus 2002-es örökzöld mondata, miszerint választásokat kell nyerni, nem közvélemény-kutatásokat – írja a Magyar Nemzet.
A Közös Ország Mozgalom elnöke ugyanis szombaton azt javasolta, hogy – a Medián, a Tárki és a ZRI-Závecz kutatóintézetek által készített – közvélemény-kutatások segítségével határozzák meg a 106 egyéni körzet legerősebb ellenzéki jelöltjét. – Az a célunk, hogy informáljuk a választókat, hova kell húzniuk az x-et, ha kormányváltást akarnak – mondta a lapnak Gulyás Márton, aki szerint az új, egyfordulós választási rendszerben csak így lehet hatásosan küzdeni a Fidesz ellen.
A Liga Szakszervezetek tartott tüntetést a Kossuth téren 2007. november 21-én, a Független Hírügynökség akkori beszámolója szerint több embert elvittek a rendőrök.
Aznap több szakszervezet napközbeni sztrájkokkal és az esti demonstrációval tiltakozott a több-biztosítós modell és a nyugdíjrendszer átalakítása miatt.
A néhány ezres tüntetés másfél óráig tartott,
jelen volt a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a gyógyszerészek, vagy például a Jobbik is. A tömegben rengetegen fáklyákat tartottak és jó néhány árpádsávos zászlót is lengettek.
A szervezők este hét óra után jelentették be, hogy hivatalosan vége a demonstrációnak a Kossuth téren, bár eredetileg nyolcig tartott volna. Sokan a helyszínen maradtak, közülük néhányon összecsaptak a rendőrökkel, akik
nyolc után elkezdték kiszorítani a tüntetőket a térről.
Több embert be is vittek, köztük az RTL Klub egyik operatőrét is, akit hamar elengedtek.
A rohingják szisztematikus elnyomása már az apartheid szintjét éri el Mianmarban – ez áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében, amely kétéves vizsgálat után készült el.
Rohingja menekültek a bangladesi határnál Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A Nyitott ketrecbe zárva címet viselő jelentés igyekszik a legutóbbi erőszakhullámot kontextusba helyezni. Augusztus vége óta a mianmari biztonsági erők gyilkosságai és gyújtogatásai elől több mint 600 000 rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.
A vizsgálat az Amnesty közleménye szerint feltárta, hogy hatóságok hogyan korlátozzák az Arakán államban élő rohingják életének lényegében minden területét, és hogyan kényszerítették őket gettókba, ahol nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz. Olyan is előfordult, hogy az állam bizonyos területein a falvaikat is el kellett hagyniuk. Az Amnesty szerint
„a jelenlegi helyzet minden tekintetben kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények, azon belül is az apartheid tényállását”.
Anna Neistat, a szervezet kutatási igazgatója azt mondta: “A mianmari hatóságok jogellenesen elkülönítik a rohingja nőket, gyerekeket és férfiakat, és egy embertelen apartheid rendszert építettek ki. Naponta érik őket különböző jogsértések, az elnyomás pedig fokozódott az elmúlt években.”
A UNICEF korábbi jelentése alapján a rohingja gyerekek élete valóságos földi pokol. Erről ír az Amnesty jelentése is. Anna Neistat szerint „a rendszert arra találták ki, hogy annyira reménytelenné és embertelenné tegye a rohingyák életét amennyire ez csak lehetséges. A biztonsági erők elmúlt három hónapban végrehajtott etnikai tisztogatása csak egy újabb példa erre az elképesztően aljas bánásmódra.”
Rohingja kislány egy menekülttáborban Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A jelentés szerint a rohingják elnyomása évtizedekre megy vissza, de 2012 óta még inkább felerősödött. Akkor söpört végig Arakán államon az ország buddhista és muszlim közösségei közötti erőszak.
Az Arakán államban élő rohingják lényegében
a külvilágtól elzárva élnek, a szabad mozgáshoz való jogukat pedig durván megsértik azzal, hogy a nekik kijelölt falvakba és járásokba száműzik őket.
A korlátozások alapját törvények, “helyi rendeletek” és egyéb szabályok szövevényes hálója adja, amelyeket az állami hatóságok a jelentés szerint nyíltan rasszista módon végre is hajtanak.
Különleges utazási engedélyre van szükségük, ha másik járásba, vagy akár másik faluba akarnak menni. A kutatás közben az Amnesty munkatársai is a saját szemükkel látták, hogy egy határőr az egyik ilyen ellenőrzőpontnál egy rohingja férfit rugdos, és legalább egy statáriális kivégzést is dokumentáltak.
A határőrök egy 23 éves férfit lőttek agyon, amiért megsértette a kijárási tilalmat.
A rohingjáktól az orvosi ellátást is gyakorlatilag megtagadják, csak néhány kórházat vehetnek igénybe. Korlátozzák az oktatást is. A gazdáknak gyakran megtiltják, hogy a földjeiken dolgozzanak. Az alultápláltság és szegénység egyeduralkodó lett a rohingya közösségekben, amit tovább súlyosbít, hogy a hatóságok a humanitárius segélyeket sem engedik be ezekre a területekre.
Élelmiszersegélyre váró rohingja menekültek Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
“Nagyon nehéz a helyzetünk, mert nincs mit ennünk.
Jobb lenne fogdában vagy börtönben, mert ott legalább van rendszeres ellátás.
De amúgy olyan, mintha egy börtönben élnénk.” – mondta egy 25 éves férfi.
A négynél több embert érintő gyülekezés tilos, különösen a muszlim többségű területeken, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a rohingják nem tudnak közösen imádkozni sem. A mecsetekbe szintén nem mehetnek.
A jelentés szerint a diszkrimináció alapja a jogfosztottság: 1982-es állampolgársági törvény származásuk miatt megfosztotta a rohingjákat az állampolgárságuktól. 2016 óta a kormány megnehezíti, hogy a rohingja újszülötteket be lehessen jelenteni családjuk címére, pedig gyakran ez az egyetlen hivatalos bizonyíték, hogy Mianmarban élnek. Az állam északi részén lakók, akik nincsenek otthon az éves “népszámláláskor” azt kockáztatják, hogy törlik őket az összes hivatalos regiszterből. Így viszont a menekültek esetleges hazatérése szinte lehetetlen.
Bár a csokimikulások már hetek óta a boltok polcain sorakoznak, az igazi roham csak most kezdődik, az édességgyártók becslése szerint tavaly több mint kilencmilliárd forintot költöttek karácsonyi finomságokra a vásárlók.
Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára elmondta, a választáskor a legfontosabb az, hogy valódi csokoládéból készüljön a termék, míg az ár csupán a harmadik helyet foglalja el a fogyasztói döntéshozatalban. Mindez a forgalomban is megmutatkozik: a piaci szereplők szerint
az eladott mennyiség évről évre kissé csökken, míg az árbevétel stagnál.
A szövetség becslése alapján tavaly 3,4 milliárd forint értékben fogyott a szezonális édességekből, ami 655 tonnának felel meg. Szaloncukorból 5,5-6 milliárd forint értékben, 3500-4000 tonna került a kosarakba. A legjobban minden évben a hagyományos csokoládémikulás fogy, az ünnepi édességpiac több mint 60 százalékát lefedve. A második helyen a hagyományos ajándékcsomag és az adventi kalendárium áll, 10-10 százalékos részesedéssel.
Egyre többen vásárolnak az édesség mellé játékot is, a gyártók pedig, felismerve ezt az igényt, ma már több olyan csomagot kínálnak, amelyekben a csokimikulás mellé játékfigura is jár. Ez a kategória a teljes forgalom közel öt százalékát tette ki tavaly.
A legkedveltebb szaloncukor továbbra is a zselés, a marcipános, az alkoholos, a rumos-diós és a csokoládékrémes, de nem sokkal van lemaradva a karamellás és a kókuszos ízesítés sem.
A párt szóvivője azt jelentette be, hogy holnap beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza.
A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását. A párt egyik tisztségviselője szerint ez szerdáig meg is történhet.
Megszólalt Soros György az ellene folytatott kampányról, zátonyra futottak a németországi koalíciós tárgyalások, Mugabe ragaszkodik a hatalmához, interjút adott a Független Hírügynökségnek Majtényi László és Ambrus Attila – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Pontról pontra cáfolja Soros György a nemzeti konzultációt
Forrás: Wikimedia Commons
„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai
csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat
tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – ezt írja a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat.
Az eddig a szociáldemokratákkal kormányzó, a szeptemberi választásokon is a legtöbb szavazatot elnyerő CDU-CSU pártszövetség a zöldekkel és a liberálisokkal készült kormányzásra, de utóbbiak kihátráltak az egyeztetésből. Angela Merkel meglepődött, de máris tájékoztatta az államfőt a kudarcról. Kisebbségi kormány vagy új választás is jöhet.
„A verbális agresszió könnyen válhat fizikai erőszakká”
MTI Fotó: Mónus Márton
Minden pillanatát élvezte a köztársaságielnök-jelöltségnek – ezt mondta Majtényi László volt ombudsman a FüHü-nek. Az Eötvös Károly Intézet elnöke eredményesnek is tartotta, mert ugyan esélye nem volt arra, hogy a jelöltségből valóság legyen, de az mindenképpen sokat jelentett, hogy volt egy ügy, amely mögé felsorakozott az összes demokratikus ellenzéki párt és a független képviselők is.
Nem kérték fel miniszterelnök-jelöltnek, de azt a feladatot nem is vállalná,
amúgy pedig lát a jelöltek között alkalmasat is. Arra kevés esélyt lát, hogy ne a Fidesz nyerje a 2018-as választásokat, de a történelem arra is megtanította, hogy mindig jöhetnek váratlan fordulatok.
Újra rivaldafénybe kerül a „viszkis rabló”, aki a 90-es évek legismertebb sorozatrablója volt Magyarországon. A közeljövőben megjelenik Ambrus Attila bankrablásairól, illetve a Gyorskocsi utcából történő szökéséről szóló riportkönyv, ami arról is szól, hogy a bűnöző hogyan csinált bohócot az őt üldöző rendőrökből. Ezen kívül rövidesen a hazai mozik is bemutatják az Ambrus Attila egész életét bemutató játékfilmet. Elfogása után a bankrabló az ország legszigorúbb börtönében raboskodott, miközben leérettségizett, diplomát szerzett és kitanulta a keramikus mesterséget. Most a FüHü-nek nyilatkozott.
Paks II: meglesz a negyven százalék hazai?
Bizonyos munkákban a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházása során – ezt mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese. Korábban a teljes beruházásban 40 százalék magyar arányt vállaltak.
Mugabe ragaszkodik a hatalomhoz
Fotó: MTI/EPA/Pool/Siphiwe Sibeko
Robert Mugabe, Zimbabwe eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke. A kormánypárt ugyanakkor úgy döntött, hogy kezdeményezi az elmozdítását.
Ez a film többet mond a szíriai háborúról, mint bármilyen híradás
Aleppo, a végsőkig. Forrás: Verzió
Ha beülünk a moziba egy filmre, akkor ahhoz vagyunk szokva, hogy a főhős, ha halálos veszedelemben forog is, túléli a rá váró viszontagságokat, vagy, ha mégis meghal, a halálával jobb hellyé vált a világ. Ha a szíriai háborúról szóló dokumentumfilmet nézünk meg, akkor módosulnak ezek az elvárásaink, de
ennyi értelmetlen halálra, mint amennyit az Aleppo, a végsőkig című filmben láthatunk, nem lehet felkészülni.
Mint ahogy arra sem, amikor 104 perc után kiírják, hogy a filmben látott emberek nagy része már nem él.
Ezért veszélyes az internetes zaklatás
Stresszt, félelmet, sőt pánikrohamot is átélhet a nő, akit a közösségi oldalakon zaklatnak – ezt állapította meg az Amnesty International kutatása. Az érintettek 41 százaléka érezte legalább egyszer, hogy az online zaklatás fizikai fenyegetést jelent.
Meghalt az egyik legismertebb sorozatgyilkos
Negyven börtönben töltött év után 83 évesen meghalt Charles Manson, az amerikaiak számára a gonosz egyik megtestesítője. Egy kommuna-szektát alapított és manipulált a hatvanas években. Több másik áldozat mellett ők ölték meg Sharon Tate színésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen.
Az egyik leggyengébb csapat is megverheti az egyik legjobbat
Hatalmas meglepetésre az idén pocsékul szereplő New York Giants megverte a szezont remekül kezdő Kansas City Chiefs csapatát az NFL 11. játékhetén. Ismét voltak látványos jelenetek, különleges ünneplés, több hosszabbítás és persze kiemelkedő teljesítmények is.
Stresszt, félelmet, sőt pánikrohamot is átélhet a nő, akit a közösségi oldalakon zaklatnak – ezt állapította meg az Amnesty International kutatása.
„Az áldozatok stresszről, félelemről, pánikrohamokról számoltak be,
sokaknak csökkent az önbizalma, romlott az önértékelése.
A zaklatás vagy fenyegetés után az áldozatok hajlottak az öncenzúrára, ami közvetlenül fenyegeti a szabad véleménynyilvánítás jogát” – olvasható a jelentésben.
A szervezet megbízásából az Ipsos MORI kérdezett meg 19-55 éves nőket a közösségi oldalakon tapasztaltakról, Dániában, Olaszországban, Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
A válaszadók nagyjából egynegyede (23 százaléka) élt át legalább egy alkalommal zaklatást a közösségi médiában, a legmagasabb arányban (33 százalék) az amerikai, a legalacsonyabb arányban (16 százalék) az olasz nők számoltak be erről.
Aggasztó a kutatók szerint, hogy
az érintettek 41 százaléka érezte legalább egyszer, hogy az online zaklatás fizikai fenyegetést jelent.
61 százalék számolt be arról, hogy az internetes fenyegetés után csökkent az önértékelése és az önbizalma, 55 százalék pedig arról, hogy az online zaklatás vagy visszaélés után stresszt, félelmet vagy pánikrohamot élt át, 63 százalék alvászavarral küzdött.
Az online zaklatáson átesett nők több mint fele (56 százalék) úgy érezte,
az esemény után sokáig nem volt képes koncentrálni.
Az érintettek több mint háromnegyede (76 százalék) számolt be viselkedése megváltozásáról: 32 százalékuk a továbbiakban
nem nyilvánított véleményt bizonyos témákról,
24 százalékok kezdett aggódni a családja biztonsága miatt.
A megkérdezettek túlnyomó többsége az állami szabályozást inkább elégtelennek, mint megfelelőnek ítélte, és csupán 18 százalék értékelte a közösségi oldalak üzemeltetőinek reakcióit teljesen kielégítőnek.
Háromszáz nőt és gyereket gyűjtöttek össze egy táborban Ninive kormányzóságban – nyilatkozta a kormányzó helyettese az AFP hírügynökségnek. Ez lesz a második csoport, melyet kiutasítanak Irakból.
Több mint ezer olyan nőt és gyereket őriznek a különböző táborokban, akik Moszulban éltek, amíg a város az Iszlám Állam (ISIS) gazdasági fővárosa volt. A külföldi dzsihadista harcosok nagy része meghalt vagy elmenekült. Aki fogságba esett, azt Irakban állítják bíróság elé. A családtagokat viszont kiutasítják az országból.
A most kiutasításra váró csoportban 13 különböző ország állampolgára van jelen. Javarészt török, azeri, tádzsik vagy orosz – csecsen nemzetiségű – állampolgárságú családtagokról van szó. Az Irakkal szomszédos Szíriában az oroszok már át is vettek egy kisebb csoportot, akiket visszavisznek a kelet-európai országba. Csecsenföldön jelenleg Ramzan Kadirov az úr, aki együttműködik az orosz kormánnyal és a hatóságokkal. Nemrég kijelentette:
„Olyan törvényeket kellene hozni Oroszországban, amely nemcsak a dzsihadista fegyvereseket sújtaná halálbüntetéssel, hanem azokat is, akik harcosokat toboroznak az iszlamista szervezetekbe.”
Így a külföldi harcosok családtagjainak megbüntetését is lehetővé tennék Csecsenföldön, illetve egész Oroszországban.
Az ISIS külföldi dzsihadista harcosainak egyharmada az egykori Szovjetunió területéről érkezett. Ezekben az országokban komolyan aggasztja a terrorelhárító szervezeteket, hogy az összeomló terrorszervezet tagjai hazatérhetnek és hazájukban hajtanának végre terrorakciókat, hogy megdöntsék a fennálló rendet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
