Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9318 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kiutasítják a külföldi dzsihadista harcosok családtagjait Irakból

0

Háromszáz nőt és gyereket gyűjtöttek össze egy táborban Ninive kormányzóságban – nyilatkozta a kormányzó helyettese az AFP hírügynökségnek. Ez lesz a második csoport, melyet kiutasítanak Irakból.

Több mint ezer olyan nőt és gyereket őriznek a különböző táborokban, akik Moszulban éltek, amíg a város az Iszlám Állam (ISIS) gazdasági fővárosa volt. A külföldi dzsihadista harcosok nagy része meghalt vagy elmenekült. Aki fogságba esett, azt Irakban állítják bíróság elé. A családtagokat viszont kiutasítják az országból.

A most kiutasításra váró csoportban 13 különböző ország állampolgára van jelen. Javarészt török, azeri, tádzsik vagy orosz – csecsen nemzetiségű – állampolgárságú családtagokról van szó. Az Irakkal szomszédos Szíriában az oroszok már át is vettek egy kisebb csoportot, akiket visszavisznek a kelet-európai országba. Csecsenföldön jelenleg Ramzan Kadirov az úr, aki együttműködik az orosz kormánnyal és a hatóságokkal. Nemrég kijelentette:

„Olyan törvényeket kellene hozni Oroszországban, amely nemcsak a dzsihadista fegyvereseket sújtaná halálbüntetéssel, hanem azokat is, akik harcosokat toboroznak az iszlamista szervezetekbe.”

Így a külföldi harcosok családtagjainak megbüntetését is lehetővé tennék Csecsenföldön, illetve egész Oroszországban.

Az ISIS külföldi dzsihadista harcosainak egyharmada az egykori Szovjetunió területéről érkezett. Ezekben az országokban komolyan aggasztja a terrorelhárító szervezeteket, hogy az összeomló terrorszervezet tagjai hazatérhetnek és hazájukban hajtanának végre terrorakciókat, hogy megdöntsék a fennálló rendet.

Bréking nyúz, november 20. – Tudósítás a másik valóságból

0

Néppártosodást hirdető hazugsággyár, állítólag rongáló civil aktivisták, Magyarországra költöző nyugatiak és gyerekeket verő edzők – a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.

Az Origo megint a Jobbikkal foglalkozik

„Újabb marketingelemet lökött ki magából a Török Gábor-szalon: a (hazug) néppártosodást erősítendő, sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy Fonyódi Tibor író személyében újabb ember csatlakozott a párt szerintük egyre szélesedő szellemi holdudvarához. Első hangzásra kifejezetten vonzónak tűnhet a kommunikációs varázslat, azonban egy kis utánanézéssel könnyen kideríthető, hogy ismét öngólt rúgott a Jobbik néppártosodást hirdető hazugsággyára. 2016-ban több százezer forintos támogatást kapott a főként alkotóművészettel foglalkozó cége a Jobbik-frakciótól szakpolitikai anyag elkészítéséért. A bemutatkozó beszélgetésen kiderült, hogy az elmúlt évtized legnagyobb antiszemita botrányában fuldokló Jobbik egy B kategóriás sci-fi íróra bízná a magyar filmgyártást – tökéletesen rávilágítva ezzel szakmai hátországuk jelenlegi állapotára. A napnál világosabb, hogy a választások közeledtével az égadta világon semmi sem változott a párt szakemberbázisában és annak minőségében.”

A Pesti Srácok egy graffittizés mögött is Sorost látja

„Szombaton éjszaka ismeretlen tettesek megrongálták a Magyarország belgrádi nagykövetségének helyet adó Collegium Hungaricum épületét. A homlokzatra anarchista jelképeket és feliratokat festettek. Többek közt ezt: Szabadságot Ahmed H-nak. A szír férfi az a terrorizmus vádolt bevándorló, aki 2015 szeptemberében egy hangosbeszélőn keresztül kerítésbontásra és a rendőrök megtámadására uszította a határon felgyűlt migráns tömeget. Helyi forrásaink a rongálás mögött Soros György által finanszírozott civil szervezet aktivistáit sejtik.” (az elütés is az eredeti forrásból való)

A 888 szerint tömegesen költöznek ide Nyugatról

„Egyre többen érkeznek hazánkba a nyugat-európai országokból, mivel nálunk nincs jelen az iszlám a mindennapokban és nem kell félni egy esetleges terrortámadástól. (…)

Az olyan migránsbefogadó országokban, mint Németország, Belgium vagy Svédország – bár a hatóságok megpróbálják titkolni – döbbenetesen megnőtt a bűnügyek száma, egyre nagyobb problémát jelentenek az illegális bevándorlók.”

A Nemzeti Sport szerint normális, ha az edzők verik a gyerekeket

„Van még egy sanda gyanúm, hogy egyes esetekben a felszínre törni képtelen tehetség keres a szenvedéstörténetekben magának kibúvót: a zaklatott, béklyóba kötött „zseni” nem tud felszabadultan kiteljesedni. Nem egy sebzett lélek talál kudarcára magyarázatot az ellene elkövetett erőszakra. Arról sem beszélünk, hogy a sérelmek felhánytorgatására kiválóan alkalmas egy-két bedobott sztori. Hogy aztán mire vezet az évtizedekkel későbbi coming out cunami? Erre, ami most van. S hogy mire jó ez? Azt nem tudom.

Az én generációmnak nem volt szokatlan a manapság erőszakosnak minősített viselkedés – sietve leszögezem, nem a nemi erőszakról beszélek –, mégsem szaladgált senki sehová, gyanítom, évtizedek múltán nem is fog. (…)

Jóval többet adtak, mint fél tucat felém hajított labda vagy egy maflás.

Más időket élünk.”

Arról, hogy Soros György közleményét hogyan dolgozta fel a kormánymédia, egy másik cikkünkben olvashatnak majd.

Paks II: meglesz a negyven százalék hazai?

0

Bizonyos munkákban a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházása során – nyilatkozta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese. Korábban a teljes beruházásban 40 százalék magyar arányt vállaltak.

Jövő év végéig 15 jelentős beszerzés kiírása várható mintegy 2 milliárd euró értékben – nyilatkozta Komarov az MTI-nek. Nemcsak építési-szerelési munkákra keresnek beszállítókat, hanem berendezések szállítására és szolgáltatások nyújtására is.

A Roszatom vezér-helyettese elmondta, hogy bizonyos munkákban, példaképp említve az építő-szerelő bázis létesítését, a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot. A magyar cégeknek sok tapasztalatuk van az energetikai gépgyártásban is – tette hozzá.

Kirill Komarov beszámolt arról is, hogy az év végén kihirdetik a Paks II. atomerőmű egyik fontos részegységének, turbinaszigetének berendezéseire júliusban kiírt tender eredményét. Jelenleg második szakaszában tart az eljárás, amelyben

 nincs magyar résztvevő:

két vállalat, a General Electric magyarországi leányvállalata az Alstom Power Systems  vállalattal konzorciumban és az orosz Szilavije Masini cég indult.

A paksi szerződés bejelentésekor és később is a teljes beruházás 40 százalékára ígérték a magyar beszállítói arányt.

A paksi beruházás pénzügy hátteréről bőségesen itt írtunk.

MTI/FüHü

A DK is telefonkampányol

0

A DK is telefonos kampányt indít, ők a külhonos állampolgárok szavazati jogának eltörlése érdekében. Petíciójukat már százezernél többen írták alá.

A Demokratikus Koalíció (DK) telefonos kampánnyal erősít rá aláírásgyűjtő akciójára, amellyel azt kívánja elérni, hogy ne szavazhasson Magyarországon, aki soha nem élt itt, nem viseli választása következményeit – közölte Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke sajtótájékoztatón.

Három hete indította el aláírásgyűjtő akcióját a DK, azóta a petíciót csak az interneten több, mint 100 ezren írták alá, és beszámolók szerint a DK utcai aláírásgyűjtő pultjai előtt is „hosszú sorok kígyóznak”, így reményeik szerint itt is sok-sok ezer aláírás gyűlik össze – mondta a politikus.

A telefonos kampányban Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ad tájékoztatást az akció lényegéről, és arról, hogyan lehet csatlakozni a kezdeményezéshez. Molnár Csaba közlése szerint a kampánnyal egy erre szakosodott céget bíztak meg,

amely a következő két hétben minden jogszabály betartásával a vonalas készülékkel rendelkező magyar állampolgárokat fogja felhívni.

Molnár úgy véli: a DK akciója sikeres, és azt mutatja, hogy komoly ellenállásba ütközik Orbán Viktor terve, hogy súlyos milliárdokból határon túlról próbál szavazatokat vásárolni magának.

Egy hete a Fidesz jelentette be, hogy telefonhívásokkal ösztökélik a választókat a „Soros-terv” elleni konzultációban való részvételre.

MTI/FüHü

Több pénzt kapnak a katonák

0

Az inflációt jelentősen meghaladóan, átlagosan öt százalékkal nő januártól a katonák bére a hétfői megállapodás alapján. Emellett több Erzsébet-utalványt, nyugdíjpénztári és gyereknevelési hozzájárulást kapnak.

Öt százalékkal nő a katonák bére 2018-ban, ami 2015 nyarához képest átlagosan 45 százalékos emelkedés jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter, miután aláírta a megállapodást a honvédségi érdekvédelmi szervezetekkel.

A béremelkedés nagyjából duplája a hivatalos inflációnak.

A családos katonák gyermeknevelési támogatása nettó 20 ezer forinttal, a tanévkezdési támogatás 30 ezer forinttal emelkedik, ez 25 százalékos növekedés. Mintegy 10 százalékkal, 45 ezer forintra nő a katonáknak járó Erzsébet-utalvány értéke, 10 százalékkal, 4700 forintra nő havonta és fejenként az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. A közalkalmazottak, kormánytisztviselők részére egy egyszeri 94 ezer forintos ruházati költségtérítést ad a tárca.

Az egészségügyi területen dolgozók illetményét november 1-től emelte a kormány, a közalkalmazottak esetében 14, a katonák esetében 8,7 százalék mértékben.

A bruttó átlagilletmény a legénységi állomány esetében csaknem 104 ezer forinttal, az altiszti állományban 72 százalékkal 333 ezer forintra, a tiszteknél 113 ezer forinttal 502 ezer forintra, a közalkalmazottakat tekintve pedig csaknem 38 százalékkal 237 510 forintra nőtt 2010 óta. Simicskó szerint az elmúlt hét évben a végrehajtói állományban átlagosan mintegy 70 százalékkal nőtt a bruttó átlagilletmény, a tiszteknél közel 30 százalékkal.

MTI/FüHü

Javítanák a nők helyzetét az európai országokban

0

A nők helyzetének javításáért áll ki az Európai Bizottság – egy ma kezdődő kétnapos tanácskozáson is az ezzel kapcsolatos teendőket vitatják meg széles körben. A most megjelent Eurobarometer felmérés lehangoló képet fest.

 

„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan!”

– hangoztatta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. Annak kapcsán beszélt, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető jogokról szóló idei éves kollokviuma központi témája a következő címet viseli: „A nők jogai nyugtalan időkben”.

A kollokvium politikusokat, kutatókat, újságírókat, nem kormányzati szervezeteket, aktivistákat, valamint az üzleti élet és nemzetközi szervezetek képviselőit hívja egybe annak megvitatására, hogy miként lehetne legjobban előmozdítani és védelmezni a nők jogait az EU-ban.

A kétnapos tanácskozásonmegvitatandó fő témák között szerepel a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak, a nemek közötti bérszakadék, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly.

Az ugyancsak ma közzétett új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy

az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség.

A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani – olvasható a kiadott közleményben. Emellett ma cselekvési tervet terjeszt elő 2018–2019-re vonatkozóan a nemek közötti bérszakadék kezelése céljából.

Az Eurobarométer felmérés szerint a célok és a valóság igencsak eltérőek. Eszerint ugyanis az európaiak:

  • mintegy 90 százaléka a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja.
  • körülbelül a fele úgy gondolja, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie: tízből heten támogatják a nők és férfiak politikában való egyenlő képviseletének biztosítását célzó jogi intézkedéseket.
  • több mint nyolcvan százalék szerint a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból.
  • 90 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, 64 százalékuk pedig a változás lehetővé tétele céljából támogatja a fizetések átláthatóságát.

Ön szerint a nemek közötti egyenlőség megvalósult az Ön hazájában?
(Forrás: Eurobarometer)

A Eurobarometer jelentését itt találja.

Soros a titkosszolgálatok miatt szólalt meg

0

Két fronton is lépett  az Orbán-kormány ellene irányuló támadásai ellenére sokáig hallgató Soros György: közleményben cáfolta a vádpontokat a magyar médiának, s ezzel párhuzamosan a Financial Timesnak adott interjút, amelyben részben a magyar titkosszolgálatok lépéseivel is indokolta  mostani megszólalását. 

A Függyetlen Hírügynökség hozta le hétfőn reggel először azt a közleményt, amelyben Soros György pontról pontra cáfolta a legutóbb nemzeti konzultáció kérdőíven szereplő állításokat. A Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője, Csontos Csaba korábban már részletesen beszélt a FüHü-nek arról, hogy a nemzeti konzultáció hamis állításokra épül.

Soros György az interjúját mindjárt azzal kezdte, hogy most látta elérkezettnek az időt arra, hogy felszólaljon Orbán Viktor magyar miniszterelnök támadásai ellen.

“Többé nem maradhatok csendben, mert attól félek, hogy a titkosszolgálati nyomozás azt jelenti, hogy nem kizárólag a szervezeteket, hanem azoknak a vezetőit egyénileg is üldözni fogják”.

– adott hangot aggodalmának az amerikai milliárdos. Hozzátette, hogy „ezek az egyének és csoportok nagyon sokat tesznek azért, hogy az elnyomással szemben védjék meg az európai értékeket.”

Utalt arra, hogy Orbán Viktor korábban már beszélt arról, hogy a magyar titkosszolgálatok vizsgálják ezeket a szervezeteket, de annak vezetői vagy tagjai elleni nyomozásokról nem tett említést.

“Igazából Orbán volt az, aki megváltozott: egy rezsimellenes lázadóból egy maffiaállam vezetője lett”

– válaszolta Soros arra kérdésre, amikor a magyar kormányfővel kapcsolatos véleményéről kérdezték őt. Elismerte, hogy 80-as évek végén pénzzel támogatta Orbánt, hogy ő Oxfordban tanulhasson. Ekkor Soros szerint még olyan csoportnak volt a vezetője, amely a kommunista rendszer ellen harcolt, ígéretesek voltak és különleges dolgokat tanultak, így „minden támogatást megérdemeltek”.

Most viszont az amerikai milliárdos teljesen másképp látja az egykori protezsáltját. Szerinte szükséges lenne sokkal erősebben fellépni Orbán Viktor ellen. Elsősorban az Európai Unió intézményeinek kellene keményebb intézkedéseket foganatosítania amiatt, ahogyan a magyar kormány a civil szervezetekkel bánik, illetve fokozatosan felszámolja a jogállamiságot Magyarországon.

Az eurót nem rendítette meg Merkel kudarca

0

Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.

 

Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.

A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.

Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.

Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben

Elzárják az uniós pénzcsapot?

0

A héten Magyarországon vizsgálódnak az Európai Unió szakértői. Az ötnapos auditon uniós támogatású projektek közbeszerzési ellenőrzés irányítási és kontroll mechanizmusait vizsgálja. 

 

A Portfolio számításai szerint a kormány akkor is el tudná érni az idén – az uniós pénzek kifizetésére és az adósságráta csökkentésére vonatkozó – két fontos gazdasági célját, ha „befagyasztanák” Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. A portál információi szerint nem valószínű ez a forgatókönyv, de ki sem lehet  zárni.

Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő „visszacsinálni”, a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket – írja a portál, amely konkrét számításokkal levezeti, miért véli úgy, hogy az idei célokat Orbánék mindenképpen el tudnák még érni.

Mint portálunk is beszámolt róla, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18. és 20. között tényfeltáró küldöttséget küldött Magyarországra, ezn belül Felcsútra is, hogy megnézzék, mire költötték el az EU-tól kapottpénzkt egyes projektek eetében.

 

Soros cáfol! Mégpedig pontról pontra…

1

„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – szögezi le az a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat, és amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivőjétől kaptunk. Íme, az állítások és azok cáfolatai – szöveghűen.  

A Nemzeti Konzultáció 1. állítása: Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy évente legalább 1 millió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

HAMIS: Egy 2015-ös kommentárban Soros György azt mondta, hogy a Szíriában folyó háború miatt az Európai Uniónak „az előrelátható időszakban legalább egy millió menekültet kellene befogadnia évente. És hogy ez megoldható legyen, a terhet igazságosan kell elosztani” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember). Egy évvel később, miután a körülmények megváltoztak, azt javasolta, hogy az Európai Unió vállaljon kötelezettséget arra, hogy „csupán 300 000 menekültet fogadjon be évente” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 2. állítása: Soros György a brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

HAMIS: Soros György világosan hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az Európai Uniónak vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett.” Soros György úgy gondolja, hogy „az Európai Uniónak közös mechanizmust kell létrehoznia annak érdekében, hogy megvédje határait, elbírálja a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezze a menekülteket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 3. állítása: A Soros terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettek a kelet európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

HAMIS: A menekültválságot tárgyaló legutóbbi kommentárjában Soros György azt javasolta, hogy „a menekültek elhelyezése épüljön önkéntes alapokra.” Kiemelte, hogy „az EU nem kötelezheti tagálalmait, hogy befogadjon olyan menekülteket, akiket nem akar, vagy hogy a menekültek olyan helyre menjenek, ahol nem szívesen fogadják őket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 4. állítása: A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint (28 000 euró) állami segélyt.

HAMIS: Soros György nem mondta azt, hogy Magyarországot arra kellene kötelezni, hogy 9 millió forint állami segélyt fizessen minden bevándorlónak. Azt mondta, hogy „a megfelelő finanszírozás kritikus. Az Európai Uniónak €15 000 összeget kellene juttatnia minden menekültnek az első két év mindegyikében a lakhatási, egészségügyi és oktatási költségek fedezetére, és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamok számára.”  (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember 26.). Ez egyértelműen olyan juttatás lenne, amelyet az Európai Unió ad Magyarország számára. Tavaly Soros György bejelentette, hogy 430 millió euróval kíván hozzájárulni személyes vagyonából ennek a finanszírozásához „olyan befektetések céljára, amelyek kifejezetten a bevándorlók, menekültek és a befogadó közösségek szükségleteit fedeznék.” (“Why I’m Investing $500 Million in Migrants,” The Wall Street Journal, 2016. szeptember 20.).

A Nemzeti Konzultáció 5. állítása: Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A Nemzeti Konzultáció 6. állítása: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A Nemzeti Konzultáció 7. állítása: A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A portálunkhoz eljuttatott közlemény leszögezi azt is, hogy miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik. A nemzeti konzultáció azon propagandakampány része, amely 2015 májusában kezdődött és magában foglalta az „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultációt 2017 tavaszán, valamint a 2016-os, a bevándorlók és menekültek ellen irányuló népszavazást.

A közlemény szerint aggódó polgárként Soros György rendszeresen közöl kommentárokat világszerte, amelyekben több témában is kifejti véleményét és megoldásokat szorgalmaz, ideértve a migrációs válságot is. Ezek mindenki számára elérhetőek a következő honlapon: www.GeorgeSoros.com.

A Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője, Csontos Csaba korábban már részletesen beszélt a FüHü-nek arról, hogy a nemzeti konzultáció hamis állításokra épül.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!