Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9314 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Közösen szerezhetnek be védőoltásokat a V4 országai

0

Speciális oltóanyagok beszerzéséről egyeztetnek majd.

Balog Zoltán a V4-ek egészségügyért felelős miniszterei konferenciájának megnyitóján jelentette be, hogy a javaslat szerint első körben olyan speciális oltóanyagok és immunbiológiai készítmények közös beszerzéséről egyeztessenek, amelyeket

ritkán előforduló betegségeknél szükséges járványügyi intézkedések során használnak,

mint például a diftéria antitoxin, vagy az inaktivált coli vakcina.

Azt is mondta: emellett szükséges áttekinteni a V4-es országok nemzetközi védőoltási programjában fontos szerepet betöltő – például a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni – oltóanyagok helyzetét, és ezek közös beszerzésének lehetőségeit.

A kétnapos konferencia megnyitóján a V4-ek képviselői nyilatkozatot írtak alá a hosszú távú gyógyszerár-támogatásokról is.

Tíz éve történt – Végső búcsú Szabó Magdától

0

2007. december 1-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy több százan vettek végső búcsút a debreceni temetőben a 90 éves korában elhunyt Szabó Magdától.

A Kossuth díjas írónő végrendeletében azt kérte, hogy hamvait osszák meg, és az egyik urnát a szülei mellett, Debrecenben temessék el. A másik urnát végakarata szerint a budapesti Farkasréti temetőben, férje Szobotka Tibor mellett helyezik el december 10-én.

Csütörtökön a debreceni régi városháza földszinti előcsarnokában felállított ravatalnál már százak búcsúztak el Szabó Magdától. Az írónőt pénteken hamvasztották el.

A Kossuth-és kétszeres József Attila-díjas írót az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzat, Debrecen, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület saját halottjának tekinti.

Soros, az üzletember

0

A magyar közvélemény nem kis részének a szemében – köszönhetően az Orbán-kormány kitartó, szisztematikus, alaposan átgondolt és a maga módján zseniális kampányának – az ördögi spekuláns megtestesítője Soros György, akit ugyan nem a meggazdagodásának a módjáért támadnak, de akivel kapcsolatban mindig felemlegetik „hírhedt tőzsdespekuláns” mivoltát. De ki is valójában Soros, az üzletember?

Ami tény: Soros György a világ egyik legjobb befektetőjeként számon tartott, sikeres üzletember. Aki – tegyük hozzá – nem mellesleg közgazdász, filozófus, akinek szerte a világon, a legmagasabb politikai és üzleti körökben is kikérik véleményét, mert kíváncsiak a tapasztalataira és a  meglátásaira. S aki nem mellesleg a világ egyik legnagyobb filantrópja: a közelmúltban 18 milliárd dollárnyi vagyonát helyezte át az általa 1984-ben létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványba, ezzel a The Wall Street írása szerint a második legnagyobb amerikai alapítvánnyá téve azt (csak a Bill és Melinda Gates alapítvány vagyonosabb ennél Amerikában). Eddig amúgy az alapítványain keresztül – számítások szerint – mintegy 14 milliárd dollárt költött.

De vajon miből és hogyan gazdagodott meg ez a ma már 87 éves, Magyarországról kivándorolt üzletember, aki a Forbes 400-as listáján a 29. leggazdagabb milliárdos, az Egyesült Államokban pedig a 19., akinek a vagyona október végén 8 milliárd dollár volt.

Ő maga –  2003-ban a Fortune magazinnak – a következőt mondta:

„Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól.

És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.”

Soros a II. világháború zsidóüldöztetését követően 1947-ben vándorolt ki Angliába, ahol elvégezte a világ egyik legjobb egyetemét, a London School of Economics-ot, majd 1956-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol először alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott egy tőzsdei cégnél, majd 1969-ben belefogott saját bizniszébe, útjára indította – eredetileg egy társával közös – alapját, a Quantum néven ismert hedge fundot (ami nem más, mint egy zárt körű, magánbefektetők számára fenntartott alap, amely a gazdag ügyfelek rábízott pénzét forgatja).

Az alap évről évreelképesztő eredményeket produkált: volt olyan esztendő, amikor 122 százalékos éves hozamot termelt ki befektetőinek.

A sikereket és a hihetetlen meggazdagodását nem pusztán az a néhány, őt világszerte igazán ismertté tett „húzásának” köszönheti, bár tény, azok nélkül pár milliárddal szegényebb lenne. Több tényezőnek tudható ez be, nem utolsó sorban az általa kidolgozott, az egyszerű halandó számára érthetetlen elmélet alkalmazásának. Az úgynevezett reflexivitás elmélet szerint a globális pénzpiacokon az egyensúly a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása útján alakul ki, amely tagadja, hogy a piacok az egyensúlyi helyzet felé tartanának. A CEU-n néhány éve tartott előadásáról készült – videót tudjuk ajánlani azoknak, akiket mélyebben is érdekel az elmélet.

Éppen ennyire támaszkodott a tudományos módszerekre, az ösztöneire, s talán furcsának tűnhet, de – mint írják róla – a megérzéseire, sőt, különféle „jelekre” is (az Investopedia említi például, hogy nem egyszer jelet látva egy hátfájásban vagy egy fejgörcsben, inkább letett az éppen fontolgatott befektetésről). S még egy dolgot emlegetnek a befektetési döntéseinek a meghozatalával kapcsolatban:

mindig meghallgatja tanácsadói, elemzői véleményét, s igyekszik legalább egy olyat találni, aki nem ért egyet az elképzelésével, mert ez lehetővé teszi a számára, hogy utánamenjen és még egyszer alaposan elgondolkozzon, mielőtt belevágna.

Nem volt ez másként vélhetően akkor sem, amikor azokba az ellentmondásos üzleti húzásaiba fogott, amelyek miatt máig sokan támadják és devizapiaci spekulánsnak kiáltják ki Sorost. Köztük a legismertebb az angol font elleni támadása volt 1992-ben, amely az összeomlásba vitte a brit fizetőeszközt, s gátat emelt a brit euróövezethez való csatlakozás útjában. A britek is beléptek az euró bevezetésére készülő országok Európai Árfolyamrendszerébe, csak éppen jelentősen felértékelték a font árfolyamát, és ahhoz, hogy London tudja tartani az árfolyamot, pumpálnia kellett a pénzt, de ezt nem lehetett a végletekig megtenni – Soros ebben látta meg a lehetőséget, s nagy tételben sortolt a font ellen, aminek eredményeként a font utóbb összeomlott (Nagy Britannia kilépett az ERM-ből), Soros viszont legalább egymilliárd dollárt nyert az üzleten – ahogy azt több helyen, a többi között az alábbi BBC-filmben is – lenyilatkozta.

Hasonló ügyleteket hajtott végre a magyar származású üzletember 1997-ben Délkelet-Ázsiában, akkor elsősorban a maláj és a thai devizát shortolta. Utóbb ezt egyébként tagadta – az 1998-ban megjelent könyvében leszögezte, hogy a válság alatt és a megelőző hónapokban nem adott el maláj ringgit, sőt, vásárolt.

Volt egy magyar vonatkozású – ha úgy tetszik – spekulációja is az alapjának: ez 2008. októberében történt. A kereskedési nap végén az OTP részvényeivel hajtottak végre short ügyletet, az árfolyam (egyébként sikeresnek bizonyult) leszorításának a céljával. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete durván 500 millió forintos bírságot szabott ki az alapra.

Soros azonban utóbb úgy nyilatkozott, hogy az alap működését már nem ő felügyeli, ő személy szerint nem játszott volna az OTP ellen.

Volt még néhány, a fentiekhez hasonló ügylete a Soros-féle alapnak, ám – még ha jól is hoztak – nem ezek alapozták meg, kétségtelen gyarapították a világ egyik legsikeresebb üzletemberének a vagyonát.

Lehet utána csinálni, ő legalábbis nem titkolja a módszerét, amiről előadásainak sora is tanúskodik.

Új gyógymód a migrén ellen

0

Jelentősen csökkentheti a migrénrohamok gyakoriságát és súlyosságát egy antitestalapú új terápia, amelyet a világon elsőként kifejezetten a migrénrohamok megelőzésére fejlesztettek ki.

A világon minden hetedik ember rendszeresen küzd migrénnel, amely a nőknél háromszor nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a férfiaknál – írta a BBC.

A korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy az idegrendszer szabályozásában szerepet játszó egyik fehérje, a CGRP neuropeptid – amely a kalcitonin génhez kapcsolódik –

közrejátszik a migrénes fejfájás súlyosságában, valamint a rohamot kísérő fény és hangérzékenység jelentkezésében.

Jelenleg négy vállalat is olyan ellenanyag kifejlesztésén dolgozik, amely képes semlegesíteni a CGRP-t. Az antitestek egy része hozzátapad a fehérjéhez, másik részük blokkolja az agysejt azon részét, amellyel a CGRP interakcióba lép.

A New England Journal of Medicine című folyóiratban közölt tanulmányaikban a londoni King’s College Hospital szakemberei az ellenanyagok közül kettőt teszteltek klinikai körülmények között.

Mindkettő hatásosnak tűnik.

Nem az ellenanyagok jelentik ugyanakkor az egyetlen megelőző módszert: a korábban epilepszia és szívbetegség kezelésére használt pirulák, valamint a botulinum toxin – vagyis a botox – injekció is segíthet a megelőzésében. A Migraine Action nevű jótékonysági szervezet vezetője, Simon Evans szerint azonban ezek sok mellékhatással járnak és nem is működnek mindenkinél.

A kutatók reményei szerint a CGRP-t célzó ellenanyagok bevetése kevesebb mellékhatással fog járni, ám további tanulmányokra lesz szükség a módszer hosszú távú hatásainak megállapításához.

Putyin gyóntatója szerint a cár megölése rituális gyilkosság volt

0

Tyihon püspök ezt egy tanácskozáson mondta el, melyet az utolsó Romanov cár és családjának meggyilkolása emlékére rendeztek. A moszkvai főügyészség különleges vizsgáló bizottsága – mely a Kreml kinyújtott karja- máris jelezte: megvizsgálják a rituális gyilkosság lehetőségét is a cári család halálával kapcsolatban.

Marina Moladcova, ennek a különleges vizsgáló bizottságnak egyik fejese szerint „figyelemreméltó, hogy a cári család tagjait a kivégzés után lefejezték, testüket elégették és savval öntötték le! Ennek okát vizsgáljuk – beleértve a rituális gyilkosságot is!”

Korábban a rituális gyilkosság teóriáját az orosz ortodox egyház legreakciósabb része terjesztette: ennek a lényege az, hogy bolsevik zsidók ölték meg a cárt és családját.

Azért végeztek a cáreviccsel és a négy lánnyal, hogy a vérüket felhasználják szimbolikus zsidó ételek készítéséhez. Ez a régi antiszemita vád számtalan pogromra szolgáltatott okot a cári Oroszországban. A cár titkosszolgálata, az Ohrana készítette el a Cion jegyzőkönyvet, mely világuralmi törekvésekkel vádolja meg a zsidókat. A vérvád előkerülése természetesen felháborította a zsidó kisebbséget. Boruch Gorin rabbi, a moszkvai hitközség vezetője azonnal tiltakozott, hogy „ilyen középkori tudatlanságról árulkodó nézetek előkerülhettek a huszonegyedik században Oroszországban!”

A cárt és családját 1918 nyarán ölték meg Lenin parancsára.

A körzet bolsevik főnöke ebben az időben a zsidó Jakov Szverdlov volt. Jekatyerinburg városát, ahol a gyilkosság történt, a szovjet időkben Szverdlovszknak hívták. Szverdlov egy másik bolsevik zsidónak, Jakov Jurovszkijnak adott utasítást a cári család kivégzésére. „A bolsevikok ismerték a rituális szimbólumok jelentőségét!”- mondta Tyihon püspök, Putyin gyóntatója a tanácskozáson.

Komoly történészek Oroszországban sem adnak hitelt ezeknek az ősrégi antiszemita mítoszoknak, melyet az orosz ortodox egyház mindinkább alkalmaz. A jónevű történész, Andrej Zubov a Novaja Gazeta című ellenzéki lapban cáfolja az egész rituális gyilkosság teóriát. Hangsúlyozza: a zsidók sohasem öltek keresztény gyermekeket, hogy a vérüket szimbolikusan felhasználják! Ezt kizárólag az ortodox egyház egyes képviselői terjesztették főként akkor amikor pogromokat készítettek elő a zsidó kisebbséggel szemben.

A cári Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó kisebbsége- szinte teljesen jogfosztottan. Ezért vált viszonylag sok zsidó forradalmárrá. Erről épp az imént említett Boruch Gorin rabbi rendezett kiállítást Moszkvában, ahol olykor igen furcsán emlékeznek a 100 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre.

Már nem keresik az eltűnt argentin tengeralattjárót

0

Az argentin haditengerészet befejezi a két hete eltűnt tengeralattjáró legénységének kimentésére tett kísérleteket – jelentették be Buenos Airesben.

A San Juan nevű járműről utoljára november 15-én érkezett hír. Szakértők azt mondták, hogy egy hétre, legfeljebb tíz napra van készletük levegőből. A 44 fős személyzet túléléséhez fűzött reményeket nagyrészt szertefoszlatták azok a jelentések, melyek szerint víz alatti robbanást észleltek abban a térségben, ahonnan utoljára jelentkeztek be.

Több mint kétszer annyi nap telt el, mint amennyi alatt reményt lehetett fűzni a tengerészek megmentéséhez – mondta egy szóvivő. Közölte ugyanakkor, hogy folytatják a tengeralattjáró felkutatását célzó műveletet, amelyhez külföldi segítséget is igénybe vesznek.

A San Juan eltűnése előtt

a kapitány az egyik akkumulátorkamrában keletkezett elektromos problémáról számolt be,

és ezt követően kapott parancsot arra, hogy térjen vissza a fővárostól 400 kilométerre délre lévő Mar del Plata-i támaszpontjára. Korábbi közlések szerint a hadihajó november 13-án indult vissza az ország legdélebbi csücskéből, Ushuaia kikötőjéből.

A haderőnem szóvivője, Enrique Balbi hétfőn újságíróknak elárulta: a kapitány akkor arról számolt be, hogy víz ömlött be a hajó légszívóján keresztül, miközben éppen zajlott az akkumulátorok töltése. A víz a szellőztetőrendszeren keresztül folyt be a hajóorrba, az ott lévő egyik akkumulátorrekeszbe, ahol a csatlakozókon rövidzárlatot és tüzet okozott, de azt eloltották. Hogy később mi történt, azt még nem tudni.

A szóvivő közölte, hogy közel másfélmillió négyzetmérföld óceánfeneket kutattak át radarral, de nem találták nyomát a tengeralattjárónak. A sikertelen mentésben 28 hajó, kilenc repülőgép és 4 ezer ember vett részt 18 országból.

Szankciók jönnek, ha valaki nem tartja be az uniós törvényeket

0

Philippe Lamberts európai parlamenti képviselő, a Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke egyetért azzal, hogy szankciók sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni egy kötelező európai uniós menekültügyi rendszerben.

AZ M1-nek adott interjúban arról beszélt: megdöbbentőnek tartotta, hogy a Európai Tanács mindeddig képtelen volt egyetértésre jutni és dönteni az elmúlt időszakban működésképtelenné vált dublini rendszerről, miközben egyes országokban az unió külső határain, elsősorban Máltán, Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában teljességgel elviselhetetlenné vált a helyzet. Szerinte

fontos lenne, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely a menekültek fogadásának terheit egyenletesebben, igazságosabban teríti szét az uniós tagállamok között.

Azt is mondta: Magyarország is nagy nyomásnak volt kitéve, és nem volt jó, hogy egyedül maradt. Szerinte ha az egyezség alapja a terhek igazságosabb elosztása, akkor

nem lehetnek a rendszerben potyautasok,

de azt elképzelhetőnek tartaná, hogy aki akar, vállaljon többet a szükséges minimumnál, de mindenképpen lennie kell egy minimumnak, ami mindenki számára kötelező.

Philippe Lamberts kérdésre válaszolva „teljesen egyértelműnek” nevezte, hogy

uniós pénzek megvonásával büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem vennének részt egy ilyen rendszerben.

„Ha valaki nem tartja tiszteletben az uniós törvényeket, akkor jönnek a szankciók. Erre ott vannak a kötelezettségszegési eljárások” – mondta, majd arról beszélt, hogy az unió tagjának lenni nem azt jelenti, hogy „szemezgetni lehet, mit akarok betartani, és mit nem”. Az a benyomása a magyar vezetőkről, hogy ők az Európai Unió tagjai akarnak lenni, „de akkor

az egész csomagot el kell fogadni, és nem csak azt, ami tetszik”.

Arra a felvetésre, hogy néhány kormány, köztük a magyar is, úgy véli, hogy a menekültek elosztását szolgáló minden állandó mechanizmus valójában ösztönözné a migrációt, meghívóként lenne értelmezhető, ezért nem szabad elfogadni, azt mondta: tény, hogy ha valaki menekült, akkor egy elviselhetetlen helyzettől igyekszik megszabadulni, tehát

ez nem meghívás kérdése, hanem kényszerhelyzet.

Beszélt arról is, hogy az Európai Unió az értékek közössége, és ezen értékek között ott van az emberi jogok tisztelete, hogy befogadjuk azokat, akik szükséget szenvednek, és ez nem választható, mert az európai jogrendszer része. Azt mondta: „amikor valaki csatlakozik az unióhoz, tudja, hogy milyen klubba lép be. Senki nem kényszerített arra egy országot sem, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz”. A genfi konvenció betartása minden egyes uniós tag kötelezettsége.

Azt is mondta, jó lenne, ha az európai döntéshozatalban jobban figyelembe vennék azoknak az országoknak a történelmét, amelyek évtizedeken át szovjet uralom alatt éltek, és Magyarországot és Lengyelországot ne mindig „rosszfiúnak” tartsák, hanem legyenek ott a döntéshozatal központjában. Magyarországtól konstruktívabb hozzáállást, a nyugati tagállamok részéről pedig kevesebb támadást vár el.

Megalakult az új izlandi kormány

0

A Baloldali-Zöld Mozgalom, a konzervatív Függetlenségi Párt és a centrumot képviselő Haladó Párt bejelentette hármas kormánykoalíciójának megalakulását. Az új kormányfő az egyik legnépszerűbb politikus, Katrín Jakobsdóttir, a Baloldali-Zöld Mozgalom vezetője.

A három párt háromhetes tárgyalásokat követően állapodott meg az Izlandon példa nélkülinek számító kormánykoalíció megalakításáról.

„Eltartott egy ideig, míg megalakítottuk ezt a kormányt. Mindig is szem előtt tartottuk az együttműködés fontosságát,

szeretnénk áthidalni a különböző pártok közti szakadékot

és sokféleképpen együttműködni az ellenzékkel” – mondta Jakobsdóttir, aki amúgy az ország egyik legnépszerűbb politikusa, korábban oktatási miniszter volt. A pártvezetők a közös sajtótájékoztatón a legfőbb célkitűzések között a gazdasági és politikai stabilitás biztosítását és az egészségügyi rendszer javítását említették.

Az új koalíció szűk többséggel, 33 hellyel rendelkezik a 63 fős törvényhozásban. A korábbi beszámolók 35 mandátumról szóltak, ám utólag kiderült, hogy a Baloldali-Zöld Mozgalom két tagja nem támogatta az új koalíciót.

Izlandon október 28-án,

egy éven belül másodszor tartottak előrehozott választásokat

azután, hogy Bjarni Benediktsson korábbi miniszterelnöknek szeptemberben le kellett mondania, mert a Fényes Jövő nevű párt kilépett a koalícióból. Kiderült ugyanis, hogy a kormányfő apja levélben arra kérte a hatóságokat, töröljék a bűnügyi nyilvántartásból egy barátját, akit 2004-ben elítéltek, mert 12 éven át rendszeresen megerőszakolta mostohalányát.

Az izlandi jog lehetőséget ad arra, hogy az elítéltek tiszta lappal indulhassanak, ha hárman kérvényezik azt. A Fényes Jövő azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök pártjához tartozó igazságügyi tárca megpróbálta eltitkolni az ügyet.

Elindult a fényvillamos Budapesten

Ahogy minden évben, idén is elindultak Budapesten a fényfüzérekkel díszített adventi villamosok.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Együttműködik migrációs kérdésekben az EU és az Afrikai Unió

0

Erről a két kontinens vezetői az Elefántcsontparton tartott csúcstalálkozón döntöttek.

A kétnapos tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozatban több mint 80 ország vezetői értettek egyet abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést kulcsfontosságú kérdésekben, így

a migráció, a biztonság, a beruházások, az oktatás és a fenntartható fejlődés

területén.

„Soha nem voltunk ennyire egymásra utaltak. Soha nem voltunk rákényszerülve arra, hogy ilyen sürgősen lépjünk fel” – mondta a találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök.

„A két kontinens történelme és földrajzi helyzete következtében egymástól függ, és kölcsönös akaratunk, hogy mindkét fél számára előnyös partnerség keretében fejlesszük a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Alpha Condé guineai elnök, az AU elnöke.

Az uniós és afrikai vezetők

megállapodtak egy kimenekítési tervben,

amelynek segítségével a menedékkérőket visszavihetik országukba Líbiából, az Afrikából Európába vezető útvonal fő tranzitállomásáról.

Fajez Szerradzs, a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetője beleegyezett, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkatársai belépjenek a líbiai befogadó központokba, hogy segítsék a menekültek hazajutását.

A megállapodás azután jött létre, hogy sürgősséggel tanácskozást tartottak a líbiai rabszolgapiacokról.

Az emberkereskedők kezébe kerülő menedékkérők sorsa volt az fő témája a tanácskozásnak,

amelyen eredetileg az afrikai fiatalság fejlődését kívánták megvitatni.

Az abidjani csúcstalálkozón Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vettek részt, köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!