Orbán Viktor az egyetlen NATO‑ és EU‑vezetőként megtagadta az orosz kémek kiutasítását az ukrajnai invázió után, ezzel súlyos nemzetbiztonsági rést nyitva a szövetségi rendszerben. A döntés nemcsak Moszkva befolyását erősítette Budapesten, hanem Washington és Brüsszel bizalmát is megrendítette, végül pedig a magyar kormány politikai mozgásterét és stabilitását is alapjaiban rengette meg.
Oroszország 2022. február 24-i ukrajnai inváziója után a magyar kémelhárítás – a NATO előírásainak megfelelően – részletes listát készített az országban működő orosz hírszerzőkről, és javasolta azoknak a diplomatáknak a kiutasítását, akik valójában fedésben dolgozó ügynökök voltak. A javaslat azonban elakadt: Orbán Viktor határozottan elutasította a kiutasításokat. Míg szinte minden NATO- és EU-tagállam nagyszámú orosz diplomatát küldött haza, Magyarország maradt az egyetlen kivétel, ami komoly felháborodást váltott ki Brüsszelben, Washingtonban és a NATO vezetésében.
A nemzetközi reakciók hátterében az állt, hogy az Egyesült Államok egységes nyugati fellépést akart az orosz agresszióval szemben. A CIA igazgatója – aki az invázió előtt utoljára tárgyalt Putyinnal – nem is tért haza azonnal Moszkvából, hanem Brüsszelben egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével az orosz vagyonok befagyasztásáról, beleértve az orosz jegybank európai pénzeszközeit is.
A magyar kibervédelem korábbi vezetője, Frész Ferenc szerint
az orosz hírszerzők nem a magyar belügyek iránt érdeklődtek, hanem a magyar külügyön keresztül hozzáférhető NATO- és EU-információkért dolgoztak.
A narratíva szerint Orbán Viktor és Szijjártó Péter személyesen is továbbítottak információkat Putyinnak és Lavrovnak, ami tovább növelte a bizalmatlanságot Washingtonban. Egyes értelmezések szerint ez vezetett oda, hogy az amerikai adminisztráció keményebb politikai fellépést sürgetett Orbánnal szemben.
A történetben külön szálként jelenik meg Magyar Péter felemelkedése, akinek csapatát – a feltételezés szerint – David Pressman amerikai nagykövet is segíthette. A választások után, amelyeken a narratíva szerint Orbán Viktor súlyos vereséget szenvedett, Putyin az SZVR titkosszolgálaton keresztül jelezte, hogy továbbra is Orbánt támogatja Magyar Péterrel szemben.
Közben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, aki részletesen feltárta az orosz kémhálózat magyarországi működését, kémkedés gyanújába került az Orbán-kormány részéről. A vádakat azonban a választási vereség után visszavonták. Panyi később arról számolt be, hogy a magyar kormány részletes listát kap az országban dolgozó orosz hírszerzőkről, ami lehetővé teszi a NATO és az EU felé tátongó kémelhárítási rés befoltozását.
A háttérben mindeközben nagyhatalmi energiaalkuk körvonalazódnak. Orbán Viktor számítása arra épült, hogy az Egyesült Államok és Oroszország újra felosztja Európát, és Magyarország regionális hatalmi pozícióhoz jut. Ez azonban nem valósult meg: Washington számára Európa stratégiai jelentősége jóval nagyobb, mint Oroszországé. Bár titkos amerikai–orosz tárgyalások valóban zajlanak, ezek fókusza nem Ukrajna, hanem az Európát fenyegető energiaválság elhárítása. A Hormuzi-szoros esetleges tartós lezárása miatt az USA B-tervet dolgozott ki: nagyarányú amerikai olaj- és gázexportot, sőt szükség esetén az Északi Áramlat és más orosz vezetékek újraindítását, amerikai közvetítéssel. A konstrukció lényege, hogy az USA vásárolná fel az orosz energiahordozókat, majd továbbadná Európának, elkerülve egy súlyos energiakrízist.
A magyar energiapolitika szintén fontos elem a történetben. Orbán Anita korábban kormánybiztosként dolgozott a magyar energiafüggőség csökkentésén, és könyvet is írt arról, hogyan használja Putyin az energiát geopolitikai fegyverként. Munkája azonban félbeszakadt, amikor Magyarország felértékelődött Moszkva szemében, és a narratíva szerint Putyin aktivizálta „alvó ügynökeit”, Orbánt és Szijjártót. A feltételezések szerint Putyin többféleképpen is befolyásolhatta Orbánt: a kommunista titkosszolgálati múlt felhasználásával, a Mogiljevics-féle kapcsolatokkal, valamint a Paks 2 projekt körüli pénzügyi megállapodásokkal.
A történet végén David Pressman amerikai nagykövet állítólag arról beszélt, hogy Putyin támogatást nyújtott Orbánnak kedvezményes energiaárakon keresztül 2022 és 2024 között. A magyar miniszterelnök bukásában – a narratíva szerint – jelentős szerepet játszott az oroszbarát politika, amelyet sem a NATO, sem az EU nem tolerált tovább.
