Megszereztem Orbán Viktor október 23-i beszédét, amit vagy elmond a Terror Háza előtt, vagy nem. (Ez az időjárástól függ.) Nem lőném le a poént, ezért előjáróban csak a lényeget mondanám el: az 56-os magyar forradalmat leverő brüsszeli bürokraták a Soros-tervet hajtották végre.
1956-ban egy kis nép felemelte a fejét, és azt mondta: elég volt! Elég volt abból, hogy mindig Soros nevet a végén. (Fütty, fújjolás.)
Szóltak a magyarok a pesti srácoknak, hogy ne hagyják szó nélkül. És a pesti srácok nem haboztak: fegyvert ragadtak, hogy elűzzék a Soros-terv végrehajtására szerződtetett brüsszeli bürokratákat.
Mert a brüsszeli bürokraták idegeneket akartak a magyarok nyakába ültetni, Olyanokat, akik megmondják nekünk, hogy milyenek legyünk. Elveszik a munkánkat, nem tisztelik a kultúránkat, nem tartják be a törvényeinket.
Soros pénzelte a brüsszeli bürokratákat, mert az akarta, hogy hajtsák végre a tervét. A brüsszeli bürokraták pedig azt mondták: jól van Gyuri, elnyomjuk a magyarokat, de tudod, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Adjál rá pénzt!
És akkor a Soros visszakérdezett: – Márta, meg akarod csinálni a filmedet?
– Meg, persze! – Mennyi kell hozzá? – 700 millió forint. – Jól, van, megkapod.
Pardon, ezt Andy Vajna filmmogul mondta a Mészáros Márta filmrendezőnek. (Derültség.)
Hol hagytam abba? Ja, a Soros. Hogy ő csak nevetett, mert neki a pénz nem számított. Volt neki, annyi, hogy Dunát lehetett volna vele rekeszteni.
És akkor a magyarok kivágták a magyar zászlóból a Soros fényképét. Mert gyűlölték azt az embert már akkor is. Tudták róla, hogy terve van neki, amivel ráveszi a brüsszeli bürokratákat, hogy elnyomják a magyarok szabadságvágyát. (Fújjolás.)
Ez még azelőtt volt, hogy a Gyurcsány kiment Brüsszelbe, hogy a brüsszeli bürokraták tankjaival térjen vissza Magyarországra. Kíméletlenül végrehajtotta a Soros tervet, a Soros meg ott nevetett a háttérben. Teli volt plakátolva az ország a Soros képével, hogy mindenki lássa, milyen az, amikor nevet. (Fújjolás.)
Jöttek Gyurcsánnyal a brüsszeli bürokraták, mert ők mindenütt ott vannak, amikor a magyaroknak ártani kell.
De a magyarok nem hagyták magukat. Fél évvel a forradalom leverése után, 1957. május elsején, negyedmillió fővárosi dolgozó vonult fel a brüsszeli bürokratákkal teli dísztribün előtt. (Fújjolás.)
Tapsoltak, énekeltek, a végén sört kaptak virslivel.
De a lelkük mélyén azóta is utálják a Sorost, meg a brüsszeli bürokratákat. Egyedül a sört, meg a virslit szeretik azóta is a magyarok. (A szónok kikacsint a hallgatóságra.)
Hát, dióhéjban, ez 1956 tanulsága. Még annyit tennék hozzá, hogy töltsék ki a nemzeti konzultáció kérdőíveit, és küldjék vissza a megadott határidőre. Mert nemcsak a határ, de a határidő is fontos. (A szónok nevet, a közönség soraiban derültség.)
Hadd tudják meg odakint Brüsszelországban, hogy mi nem engedünk a 48-ból!
Pontosabban, az 56-ból.
Bocs, a matekkal mindig hadilábon álltam. (Derültség, majd felszabadult nevetés.)
Október 23-a még másnap, és napokkal később is folytatódott. Az összecsapások heve persze csökkent, a rendőrség egyre inkább ura lett a helyzetnek, és ha lassan is, de az élet visszatért a normális medrébe. Azt viszont mindenki érezte, hogy minden más lett, mint amilyen előtte volt.
A 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. A Független Hírügynökség egykori, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Olasz lapszemle – Soros György neve is előkerül
Október 24-én szinte minden olasz országos napilap címoldalon hozta az előző napi budapesti zavargások hírét, és külpolitikai rovatában nagy teret szentel neki, bő képanyaggal. Kevés volt azonban az igazi elemzés, a tudósítók általában az akciók leírására és a tüntetők meginterjúvolására szorítkoznak.
„A szélsőjobb és a rendőrség összecsapása a szovjet megszállás évfordulóján, a magyar tévé szerint két halott” – írja a Corriere della Sera, amely tankos fotóival párhuzamot állít az 1956-os és a tegnap események között, bár megjegyzi, hogy a tüntetők között „kevésbé demokratikus elemek” is felbukkantak, úgymint egy Wehrmacht-sisakos motoros. Szürreálisnak nevezi a külföldi delegációk körüli pusztaságot a Kossuth téren, és fényképes interjút közöl Orbán Viktorral, aki tagadja, hogy a Fidesz állna a zavargások mögött, és aki szerint az „újrahasznosított apparatcsik” Gyurcsány veszélyezteti a demokráciát.
A Repubblica tudósítója a tőle megszokott festői leírást adja, most viszont elég drámai elemekkel: lezárt hidak, utak, reptér, ötven évvel visszaállított óráról beszél. A tüntetők eszköztáránál említi az Árpád-sávos zászlót is, és pontosan tudja, milyen szerepet töltött be „a fasizmus alatt”. Leírásába a végén irónia vegyül: a tank nem igazi, blöff, de hát veszi a világ összes televíziója. A lap idéz a „lelkileg összetört” magyar miniszterelnök TV2-beli interjújából is: „Tönkretették a közös emlék pillanatát.”
„Budapest csatatér, a békés tüntetők között szélsőségesek és huligánok is vannak” – írja a Stampa, melynek fotója egy rendőrségi kocsira felugró, símaszkos, rúddal felfegyverkezett alakot ábrázol. Megjegyzi, hogy a megemlékezésre érkezett fiatalok között ott voltak az olasz szélsőjobboldali Forza Italia tagjai is, ám azt nem írja, helyileg hol.
Az Il Giornale beszámol arról, hogy a Forza Nuova nevű neofasiszta ihletésű olasz ifjúsági szervezet militánsai Budapestre indulnak a „magyar nép megsegítésére, mely 56-ban a szovjetek ellen harcolt, most pedig a kormány és a Soros György által jelképezett financiális hatalom ellen”.
Tüntetni szabad, zavargást szítani és azon részt venni tilos, a tüntetőket védeni kell, a zavargást keltők ellen pedig a rendőrségnek határozottan fel kell lépnie – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 24-én a parlamentben napirend előtt.
A miniszterelnök beszédének megkezdésekor a Fidesz és a KDNP képviselői a frakcióvezetők kivételével kivonultak az ülésteremből.
A kormányfő szerint Magyarországnak választania kell, hogy a rend, vagy rendetlenség, illetve a rend, vagy rendzavarók oldalára áll. Gyurcsány szerint a rendzavarók és a vandálok elvették az ünnepet, de nem a kormánytól, hanem az emberektől. „Rajtam akartak ütni és Magyarországon álltak bosszút” – fogalmazott a miniszterelnök.
Gyurcsány azt kérte a rendőrségtől, hogy minden törvényes eszközt használjon fel a rend visszaállítása és fenntartása érdekében, mert ez nem csak joga, hanem kötelessége is a testületnek.
A kormányfő szerint azért kerülhettek az előtérbe a vandálok és az utcán harcolók, mert Orbán Viktor ideológiát adott nekik. Már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, a reformok és a kiigazítás bejelentése előtt is a Fidesz elnöke nyílt ellenállásra és a kormánnyal való szembefordulásra buzdította az embereket például a 2002-es választások elvesztése után. Gyurcsány szerint tűrhetetlen, hogy Orbán Viktor hazafias tettnek állította be a vandalizmust és durvaságot.
A kormányfő szerint a Fidesz radikálisokkal kötött szövetséget, „a tűzzel játszottak, de a nemzetet égették meg vele” – fogalmazott Gyurcsány, aki szerint csúfos hatalmi játszma folyik Magyarországon.
A kormányfő azt mondta: könnyű a nyugalmat megzavarni és az embereket az utcára vinni. De ki fogja a békét visszaállítani és az embereket hazavinni.
Wittner Mária színre lép, Révész Máriusz kijött a kórházból
Gyurcsány Ferencet tartja felelősnek Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője a rendőrség hétfői, szerintük brutális fellépéséért. Az egykori 56-os halálraítélt szerint azért, hogy az 50. évfordulón ismét vér folyt Budapest utcáin a miniszterelnök a felelős, „az elmúlt 16 évben példátlan rendőri terrorba torkolló ünnepség” ugyanis szerinte nem következhetett volna be a legfelsőbb hatalom, Gyurcsány Ferenc akarata nélkül. Wittner Mária Gyurcsány Ferencet és kormányát lemondásra szólította fel.
Kedden délután, miután kiengedték a kórházból, bement a parlamentbe Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus október 23-án az utcai zavargások idején, egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg. A fején és a kezén sérült politikus hétfőn este került kórházba, miután eszméletét vesztette a Madách tér közelében. Kedden reggel még meglátogattta őt Navracsics Tibor frakcióvezető, majd kiengedték a kórházból, ahonnan a parlamentbe indult.
Utójáték – összecsapások, oszlatás, sérültek
Minimum tíz rendőr sérült meg a kedd délutántól szerda hajnalig tartó tüntetések feloszlatása közben. A rendőrök a Kossuth téri tüntetőkkel együtt 131 embert állítottak elő, ez a szám azonban folyamatosan nőtt, mert a felvételeken szereplő rendzavarókat sorra azonosították és előállították – mondta Gergényi Péter Budapest rendőrfőkapitánya a szerdán, az október 23-i rendőri intézkedésekkel kapcsolatos sajtótájékoztatóján.
A főkapitány szerint a rendőri intézkedéseket az indokolta, hogy az engedély nélkül összegyűlt emberek közül többen rátámadtak a rendőrökre, legelőször az Alkotmány utcánál dobálták meg őket Molotov-koktélokkal, üvegekkel.
A rendőrség speciális nyomozócsoportot állított fel, mely a dokumentációk és felvételek alapján azonosítani fogja a törvénysértőket. Eddig 131 embert állítottak elő, de számuk folyamatosan nő, leginkább szabálysértési eljárások és hivatalos személy elleni erőszak miatt nyomoznak. Gergényi bejelentette azt is, hogy a Kossuth tér addig marad műveleti terület, ameddig az szükséges, mivel meg kell védeni a Parlamentet.
Visszaadják a lefoglalt tárgyakat
Október 25-én, szerdán arról írt a Független hírügynökség, hogy a Kossuth téren hétfőn körbekerített és lezárt területen lefoglalt tárgyakért a rendőrség Teve utcai székházában lehet jelentkezni. Az otthagyott értékeket ezután azonosítják, és csak egy későbbi időpontban vehetik át személyes holmijaikat a térről kiszorított demonstrálók. A rendőrség a Parlament előtti tér teljes területét műveleti területté nyilvánította, így oda egyelőre nem térhetnek vissza a tüntetők. A Rákóczi szobor körüli részről egyebek mellett sátrakat és
Este ¾ 11-kor körülbelül 2-300 ember maradt a Kossuth téren, mécseseket gyújtottak, virágokat és koszorúkat rögzítettek a kordonra. A tömeg nyugodtan, békésen áll, idősek és fiatalok együtt beszélgetnek. A rendőrök a forgalmat elterelik, a környező utcákban több rendőrautó irányítja az autósokat – jelenti a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Ünnepről kellene szólniuk ezeknek a beszámolóknak, a régiek dicsőséges tetteiről. Hazaszeretetről, hősiességről, szabadságról, demokráciáról. Aki elolvassa a most következőket, ennek nyomát sem találja az egykori tudósításokban. Helyette: rendőrség, tüntetők, sebesültek. Vér, letartóztatás, vízágyú. 2006. október 23-án, a késő esti órákban járunk.
Sorozatunkból, amely nagyrészt a Független Hírügynökség egykori tudósításain alapul, már csak két rész van hátra. A FüHü eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.
Halasztott ünneplés
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere megdöbbenését fejezte ki az atrocitások és rendőri túlkapások miatt. Szerinte a zavargások egyértelműen azért robbantak ki, mert a rendőrség hajnalban kiürítette a Kossuth teret, és ezzel felrúgta a tüntetők és az egyenruhások között kialakult egyezséget. Rogán szerint egyértelműen a rendőrség túlkapásai miatt van annyi civil sérült. A politikus elmondta még, hogy tudomásuk van olyan esetről, hogy egy Madách téri házhoz a tűzoltókat kellett kihívni, egy becsapódott rendőrségi gránát miatt.
Nem kapott teljes körű tájékoztatást Rogán Antal a Fővárosi Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén a Rendőrségtől arról, hogy pontosan milyen fegyvereket vetnek be a rendőrök – jelentette be Rogán Antal a Fidesz V. kerületi polgármestere sajtóközleményben. A politikus tiltakozik, és megdöbbenését fejezte ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Rogán szerint a történésekért egyértelműen a rendőrség a felelős, mivel hete óta már normalizálódott a helyzet, amit a rendőrség a Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével felmondott.
Rogán Antal saját hatáskörében az V. kerületi Önkormányzat ünnepségeit későbbi időpontra halasztotta. Az emberek biztonsága érdekében Rogán kéri a Rendőrséget, hogy azonnal függessze fel a fegyverhasználatot, továbbá felszólítja a Rendőrséget, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz a tüntetők képviselőivel. . A polgármester a Szent István téri mélygarázs korlátlan használatát biztosítja a környék lakói részére a jelentősebb károk elkerülése miatt. A belváros lakóit nyugalomra szólítja fel Rogán és bejelentette, hogy az Önkormányzat rendkívüli ügyeletet tart és várja az állampolgárok bejelentéseit és kérdéseit.
Csatatér lett a Blaha Lujza tér és az Erzsébet híd
Este 11 óra előtt rendőri erősítést küldtek a Blaha Lujza térre, ahol akkor már másfél órája küzdöttek a rendőrök a tüntetőkkel, de eddig nem sikerül feloszlatni a tömeget.
A rendőrök gyakorlatilag folyamatosan lövik a könnygázt a tömegbe, a tüntetők egy csoportja pedig az ottani nagyáruházról levett díszburkolattal dobálták meg a rendőröket.
Egy méteres barikádot emeltek a tüntetők az Erzsébet híd lábánál gerendákból és építési törmelékekből. A rendőrség nem sokkal ezelőtt megindult körbezárt tömeg felé és közben folyamatosan lövik a könnygázt, elvétve gumilövedéket. A tüntetők kövekkel, néhányan molotov koktéllal válaszolnak a rendőrségi támadásra. A tüntetők 1000-1500-an lehetnek..
Az Erzsébet hidat gyakorlatilag elfoglalták a tüntetők, a híd járhatatlan. A tüntetők az útjukba kerülő civil járművekben is károkat okoztak. A rendőrség jelenleg két irányba próbálja terelni a tömeget.
Próbálja szétválasztani a tüntetőket a rendőrség.
Egy részüket a Múzeum körúton – azon az úton, ami az Astoriát köti össze a Kálvin térrel – szorítják a Kálvin tér irányába. Pontosabban rendőrsorfal áll az Astoria utáni szakaszon, így a tüntetők másfelé nem haladhatnak. Egyelőre azonban megálltak és kiabálással provokálják a rendőröket. A Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója azt jelentette, hogy háromnegyed 9 után valamivel lassan megindultak a rendőrök és néhány könnygázgránátot is bevetettek.
A tüntetők másik részét a Rákóczi úton -ez az út köti össze az Erzsébet hidat, az Astoriát és a Blaha Lujza teret- szorítják részben a híd, részben a Blaha Lujza tér irányába, ugyanazzal a technikával: lezárták az Astoriánál lévő útszakaszokat, így az emberek csak a híd, illetve a tér felé haladhatnak.
Este 11 óra: egyre több sérült
A legfrissebb információk szerint 55-re nőtt az éjszakai összecsapások sérültjeinek száma. Húsz embert szállítottak az ügyeletes Honvéd Kórházba és a Péterfy Sándor utcai kórházba. Legalább négy ember életveszélyes állapotban van, erősítette meg a Független Hírügynökség értesülését Győrfy Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Úgy tudjuk, a súlyos sérülteket a Honvéd Kórházban ápolják. Egyikük szemét lőtték meg gumilövedékkel: a lövedék behatolt a szemüregébe, és gyakorlatilag megvakította a férfit. Egy másik tüntető mellkasába fúródott egy gumilövedék.
Időközben feloszlatták a tömeget a Balaha Lujza téren. A rendőrök könnygázzal és gumibotokkal szorították ki a tömeget a tér túloldalára a Rákóczi út Keleti pályaudvarhoz közeli részébe, illetve mellékutcákba, miután a tüntetők már az épületeket megbontva szereztek köveket, amivel a rendőröket támadták.
15 motoros érkezett az Erzsébet hídi tüntetőkhöz. A budai oldal felől jutottak fel a hídra.
A rendőrök körülbelül 20 perce nem támadják a tömeget, a tüntetők által épített barikádtól körülbelül 100 méterre állnak, nem lőnek sem könnygázt, sem gumilövedéket.
Nem sokkal éjfél után összetűzésbe keveredett a rendőrökkel egy francia forgatócsoport hétfőn a Kossuth téren.
A Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a külföldi riporterekből álló csoport kora délelőtt a téren kívánt forgatni, ám a rendőrök megkérték őket arra, hogy távozzanak. Az október 23-i, Kossuth téren megrendezett állami ünnepségekről csak előzetesen kiadott engedély birtokában közvetíthetett a sajtó, ám a francia csoport nem rendelkezett forgatási engedéllyel.Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatott, hogy a csoport egyik tagja összeszólalkozott az intézkedő rendőrökkel, egyiküknek a tomfáját is elkapta. A riportert a rendőrök előállították, néhány órával később ügyészi megrovást kapott majd kiengedték.
Belga sajtóvisszhang
A flamand De Standaard és a francia nyelvű, de belga Le Soir (lö szoár) is ír a hétfői, budapesti zavargásokról: a lapok a rendőrségi akciókról illetve a Fidesz nagygyűléséről számolnak be.
A De Standaard „A magyar megemlékezés kisiklott” címmel közöl cikket, elsősorban az utcai zavargásokról. A tudósító szemtanúja volt, amikor egy tüntetőt nyolc rendőr ütlegelt, majd a segítségére siető orvos is kapott egyet. De mindez akkor történt – jegyzi meg a tudósító, amikor a külföldi vendégek már útban voltak hazafelé. A cikk írója szerint a rendőrség bosszúra éhezik az öthéttel ezelőtti események miatt, amikor meghátráltak a Magyar Televízió székházának elfoglalásakor. A tudósító megjegyzi, hogy mindenki két demonstrációra volt felkészülve, a kormány és az ellenzék megemlékezésére, de senki sem akarta a néhány százfős csőcselék harmadik tüntetését. A lap szerint rendkívül nagy nyomás nehezedik Gyurcsányra, a kérdés, hogy a miniszterelnök meghajol-e néhány száz huligán követelése előtt. Az is kérdés, hogy a zajtkeltők követelései megegyeznek-e a milliókéval. Erre a kérdésre hétfő este nem lehetet választ kapni. Válságkezelés folyik Magyarországon – zárja cikkét a lap.
A francia nyelvű belga lapok egyelőre csak beszámolókra szorítkoznak, kommentár nélkül. A Le Soir a Fidesz demonstrációval indít, megemlítve, hogy Orbán Viktor ismét követelte a miniszterelnök távozását. A lap a jelenlévők számát „több mint tízezerre” becsülte. A zavargásokról azt emeli ki, hogy „szélsőjobboldaliak a budapesti nagy zsinagógához vonultak, ahol kárt tettek az épületben”.
Sérültek a Honvéd Kórházban, sátorbontás a Kossuth téren
Három súlyos, életveszélyes sérültet ápolnak a Honvéd Kórházban a hétfő éjszakai, budapesti zavargások után – tájékoztatta a Független Hírügynökséget dr. Zsíros Lajos, az intézmény főorvosa. A kórházba 39 embert szállítottak a mentők éjszaka, többségük zúzódásos sérüléseket szenvedett.
A betegek nagy részét éjszaka ellátták, jelenleg még 13 embert kezelnek az osztályokon. A főorvos tájékoztatása szerint hárman közülük súlyos, életveszélyes, ketten súlyos és nyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek. Az életveszélyes sérülteket gumilövedékek találták el. A Honvéd Kórházban tíz rendőrt láttak el, kettőt közülük továbbra is könnygáz belégzése miatt kezelnek az intézményben.
Körülbelül 20-30 ember bontani kezdte a Kossuth téren a demonstrálók sátrait, illetve takarítja a területet. A Független Hírügynökség kérdésére a munkások nem árulták el, hogy milyen hivatalnak, vagy szervezetnek dolgoznak, és azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a tüntetők személyes holmijaival.
A munkások módszeresen haladnak és a sátrakon kívül is mindent zsákokba gyűjtenek a rendőrségi kordonnal körülvett területen a Rákóczi szobor mellett.
Hét kérdésben kérte a véleményemet a miniszterelnök, arra kíváncsi, hogy támogatom-e a Soros terv pontjait. Jogkövető állampolgárként válaszoltam mind a hét kérdésre.
Orbán szerint Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
Ezt a tervet nem támogatom, mert Soros György eltitkolja, hogy valójában naponta akar egymillió embert behozni Európába, miközben a magyarokat, különös tekintettel az Orbán Viktor nevűekre, kitelepítené Afrikába.
Orbán szerint Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.
Szimpatikus az ötlet, de ezt sem tudom támogatni, mert Soros itt sem árulta el, hogy mit szeretne valójában. Ugyanis nemcsak az ország határain bontaná le a kerítést, de a házak udvarát sem lehetne körülkeríteni. Sőt, van egy nagyon titkos terve, melynek kitalálásában maga a Sátán segédkezett neki. Eszerint a házak, lakások ajtaján sem lehetnének ajtók. Ezt Soros nem mondta meg a magyar embereknek, ezért a magyar kormánynak kutyakötelessége lenne, hogy erről is tájékoztassa a lakosságot.
Orbán szerint a Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.
Ezt abban az esetben tudnám támogatni, ha a magyar kormány azt is beleírta volna a konzultációs levélbe, hogy Soros hány bevándorlót akar szétosztani köztünk. Jó nagy számmal kellene bennünket riogatni, hogy az emberek még a mostaninál is jobban rettegjenek, és a már meglévőnél is nagyobb legyen a hisztéria. Sok kis Őcsényt akarunk, mert megérdemeljük.
Orbán szerint a Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.
Ezzel nem értek egyet. Szerintem kevés a 9 millió forint, ennyi pénzből Mészáros Lőrinc és családja egyetlen nap alatt éhen halna. Sokkal több pénzt kellene adni a bevándorlóknak, ráadásul úgy, hogy ezzel ne az államot terheljük, mert neki e nélkül is van elég gondja, sok éhes barát száját kell betömnie, sok csókos zsebét kell teletölteni a tőlünk lopott javakkal. Tehát, a magyar polgároknak kellene a saját adózott jövedelmükből évente minden migránst legalább 50 millió forinttal támogatni.
Orbán szerint Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
Ez jó ötletnek látszik, de nem elegendő. Ha Soros vállalná az elképzeléseit, akkor bevallaná, hogy azt akarja, hogy a migránsok büntetlenül bűnözhessenek. Nálunk, Magyarországon, van erre példa, mert a kis fatolvajokat ugyan bünteti az állam, de akik milliárdokat lopnak el a közösből, azokat nem, sőt, még jutalmazza is őket. Valószínűleg Soros is azt akarná, hogy a bűncselekményeket elkövető migránsok jutalomban részesüljenek. Emellett lehetne egy ingyenes tájékoztató füzetet adni a migránsoknak, amiből megtudhatnák, hogy Magyarországon milyen bűncselekményeket lehet büntetlenül elkövetni, és milyen bűnért mekkora jutalom jár. (Ilyen például a magánnyugdíj-pénztárakban tartott lakossági megtakarítások ellopása, vagy a letelepedési kötvények körüli gyanús pénzügyi maszatolások.)
Orbán szerint aSoros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
Ez a Soros-terv egyik gyenge pontja, úgyhogy nem támogatom. Nem elég az európai országok nyelvét is kultúráját háttérbe szorítani, rá kell venni az európai embereket, hogy felejtsék el a saját nyelvüket és kultúrájukat.
Orbán szerint a Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.
Soros valójában nem ezt akarja, hanem azt, hogy a bevándorlást ellenző országokat űzzék ki Európából, és telepítsék át őket Afrikába, vagy a Közel-Keletre.
Mindet összevetve, nem tudom támogatni a Sorosnak tulajdonított terv pontjait, mert a kérdésekből világosan kiderül, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely lenézi a polgárait, magasról tesz rájuk, és cinikusan röhög rajtuk.
Megvadult gyurcsányista. Balliberális kisújságíró. Botka László-arcú kagylók. Magyarország egy szép és okos nő.
Az Origo cikke a HVG Vona-interjújáról
„Az interjút alkotó tipikus balliberális kisújságíró, a lap szellemi verőlegénye érzékeli a változó idők szelét, de azt is próbálja elhitetni, hogy neki nem is annyira tetszik ez a folyamat, ezért az interjú készítőjeként formabontó módon sikeresen elhatárolódik magától. Közösségi oldalán azt írja, hogy „az interjút én csináltam, ami nem garancia arra, hogy az én cipőm Duna-parti másolatába néhány évtized múlva egy akkori ifjú jobbikos nem fog beleköpni.” Vagyis, a tipikus balliberális hősiesség: kint is vagyok, meg bent is.”
A Magyar Idők szerint minden kagylónak Botka László-arca van
Kicsit kisebb a mélysége ugyanennek, amikor a halni készülő MSZP néz így maga elé, midőn meglátja a spirituszban tulajdon Csintalan Sándorát. Aki éppen kiinteget a spirituszból, nyakában kis szelencében a fantáziája, és bejelentkezik az MSZP elnökének.
Nos, ebbe a mélységbe nem érdemes fejest ugrani, mert hamar beleveri a fejét az ember a kavicsos, homokos mederbe, ahol kecskekörömkagylók tapadnak a kövekre, és minden kagylónak Botka László-arca van.
Síró kisfiú védte apukáját a megvadult gyurcsányistától a Ripostban
Őrjöngve önbíráskodott egy Gyurcsány-párti budapesti kerületi alpolgármester, amikor azt hitte, illegális szemétlerakáson ért egy kisgyerekes családot.
„A fiam megijedt, sírva fakadt, próbálta ő is megmagyarázni a hangoskodó férfinak, hogy az édesapja csak jót akart, a férfi meg arra hivatkozott, hogy ő az alpolgármester. Aznap este a fiam képtelen volt lenyelni egy falatot is az őt ért sokk miatt”
Anyanyelv, anyaföld a Magyar Hírlapban
Ne felejtsük el soha, hogy Magyarország csodaszép. És ha figyelembe vesszük, hogy egyik leglényegesebb eleme a tiszta nőiesség – anyanyelv, anyaföld –, akkor azt kell mondanunk, hiszen most kiderült, mennyi jót tud tenni polgáraiért, hogy nem csak szép, okos is.
Többezren voltak a Fidesz és a KDNP nagygyűlésén az Astoriánál. Néhány száz méternyire az ünnepi megemlékezéstől egy másik, erőszakos tüntetés is zajlott, és a Fidesz rendezvényének befejezése után a két csoport egy része összekeveredett. Sokan megsérültek, tüntetők és rendőrök is megsebesültek.
Cikksorozatunkban a 2006 őszén történt eseményeket idézzük föl, főként a Független hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü szövegeit szokás szerint ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.
Október 23, délután: Könnygáz, vízágyú, gumilövedékek
Néhány száz méter választja már csak el a rendőrökkel összecsapó tüntetőket az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűlésre összegyűltekkel. A demonstrálók legnagyobb része azonban egyelőre még a Deák tér előtt néz szembe a Bajcsy-Zsilinszky úton felállt rendőrkordonnal.
Fotó: MTI
Közben a rendőröket provokáló – arcukat sállal eltakaró – tüntetőket továbbra is színezett vizű vízágyúval locsolják, illetve könnygázzal próbálják oszlatni. A rohamrendőrökhöz folyamatosan érkezik ehhez az erősítés a Nyugati pályaudvar felől.
A tüntetőknek az a csoportja, amelyik már a Deák tér után elérte a Városháza parkot, az ott felállított – Budapest a szabadság fővárosa – betűcsoportból a „szabadság” feliratot kirakta az út közepére. Ez elé pedig a parkban kiállított ’56-os harci járművek köré épített kordont állította fel.
A könnygáz és a vízágyú mellett már gumilövedékkel is lőnek a rendőrök a Deák téren – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A tüntetők megindulnak a rendőrök felé
A tüntetők a Károly körúton kirakott „szabadság” felirat betűivel és kordonokkal maguk előtt megindultak a rendőrök felé, válaszként azonban a rohamrendőrök ismét könnygázt és a vízágyúkat vettettek be. Több gumilövedéket is lőttek a tüntetők fölé, de nem célzottan közéjük.
A rendőri roham miatt a demonstrálók ismét hátrébb szorultak a Deák téren, egyre közelebb az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűléshez.
Egy rendőr és négy-öt tüntető sérült meg eddig a fővárosi összecsapásokban – mondta el a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Hozzátette: a rendőrnek a kezén volt szúrt sérülés, de csakúgy, mint a demonstrálóknak, az állapota nem súlyos.
Közben a tüntetők továbbra is a Deák téren néztek szembe a rendőrkordonnal, de egyre inkább az Astoria felé szorultak, ahol még tartott a Fidesz nagygyűlése. A demonstrálók időközben a Városháza parkban kiállított 1956-os harci járművek közül egyet kitoltak az út közepére és többen azon ülnek.
Október 23, este: rendőrök is megsérültek az összecsapásokban
A rendőrökkel összecsapó tüntetők elérték az Astoriát, ahol nem sokkal korábban véget ért a Fidesz nagygyűlése. A párt rendezvényére érkezett emberek többsége közben a Belvároson keresztül elindult a Kossuth tér felé.
Jármi Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: egyelőre nincs pontos információja arról, hány embert állítottak elő a rendőrök az összecsapások kapcsán. Azt azonban el tudta mondani, hogy több egyenruhás is megsérült. A szóvivő hozzátette: a rendőrök a törvény szerint járnak el a közrend védelmében.
A tüntetők előtt a Dohány utcánál sorakozott fel a rendőrsorfal és számtalan könnygázgránátot lőttek a tömeg közé. Így az emberek az Astoriáról a környező utcákba széledtek szét, majd visszatértek az Astoriához. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint több ezer demonstráló van jelenleg a csomópontnál.
A Fidesz nagygyűlésén résztvevő emberek a belvároson keresztül a rakpart felé próbáltak kijutni a helyszínről, és a Ferenciek tere és az Astoriát között lévő kis utcákon vágtak át a Kossuth tér irányában.
Orbán az Astoriánál: visszatértek az 50-es évek hazugságai
„Ügydöntő, reform népszavazást” sürgetett az Astoriánál Orbán Viktor, a Fidesz ünnepi megemlékezésén tartott beszédében hétfő délután. A párt elnöke a többtízezres tömeg előtt bejelentette: még kedden népszavazást kezdeményez a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.
Fotó: Független Hírügynökség
Orbán szerint az 50-es évek hazugságai most visszatértek az akkori hatalom utódpártja révén, és pénzügyi válságba sodorták az országot. Ez gazdasági válságot okozott, melynek eredményeként most a családok megélhetése került veszélybe, ezért sürgetik a reform népszavazás kiírását.
Orbán Viktor beszédében párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi politikai helyzet között. Ma már nem pártok állnak szembe egymással, nem bal és jobboldal között feszülnek az ellentétek, hanem egy megcsalt, becsapott nemzet áll szemben illegitim kormányával – jelentette ki a politikus, aki szerint a megoldást az jelentheti, ha a felelősök félreállnak és az emberek garanciát kapnak arra, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő.
Az 1956-os forradalmat a történelem egyik legnagyobb igazságtalanságának nevezte Orbán Viktor, mert mint mondta „a magyarok megmentették a világot a kommunizmustól, de magukat nem tudták.” Az 56-os magyarok üzenete nélkül még mindig lenne vasfüggöny, még mindig ketté lenne szakítva Európa – tette hozzá a Fidesz elnöke.
A legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésén felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is, aki az 56-os események és a forradalom hőseinek méltatása után Orbán Viktor politikai jelentőségét emelte ki.
Orbán Viktor 1989-es beszédére – melyben az akkori rendszerrel szállt szembe – utalva úgy fogalmazott, hogy ez indította el a szabadságért és demokráciáért folytatott békés harcot, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet Európában is.
Milován Sándor, a Kárpátalajai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bebörtönzéséről, majd a határon túli magyarok helyzetéről beszélt. Milován szerint nincs magyarázat és mentség arra, ami 16 éve a határon túli magyarsággal történik.
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György is szónokolt a párt nagygyűlésén, és megosztotta emlékeit a tömeggel az 1956-os melbourne-i olimpiáról, ahol a szovjetekkel mérkőztek meg a döntőben.
Utalt arra, hogy csalással és erőszakkal próbálta az ellenfél megszerezni az olimpiai győzelmet, majd párhuzamba állítva a Gyurcsány-kormány választások előtti magatartásával úgy fogalmazott: „Csalni és hazudni rossz dolog” és így nem lehet győzelmet szerezni.
Ételt osztottak a budapesti Blaha Lujza téren október 14-én, az Élelmezés Világnapján.
Évek óta osztanak meleg ételt, ünnepekkor és gyakran hétköznapokon is. Hosszú sorok kígyóznak ilyenkor az utcán, kilátástalanság, reménytelenség, szomorúság, amerre csak a szem ellát.
Valódi látványosság ez ma Magyarországon, csak idő kérdése, hogy az ételosztás belekerüljön a hozzánk érkező külföldi turisták bédekkereibe. Szegénység van ma Magyarországon, nyomorúság. Politikailag inkorrektül ezt így mondják: rászorultság.
Az MTI nem szokott beszámolni arról, hogy hosszú sorokban állnak az ételre váró emberek. Részükről se kép, se hang. Bizonyára nem akarnak ünneprontók lenni, de az sem kizárt, hogy szakmai szempontok vezérlik őket: számukra nem hír, hogy Magyarország szegény.
Talán mert Harrach Péter (KDNP) is úgy gondolja, hogy sok gyerek azért megy el reggel éhgyomorral az iskolába, mert náluk életforma, hogy nem reggeliznek. Nyilván jó helyről tudja ezt a kereszténydemokraták nagyágyúja, a környezetében bizonyára sok nem-reggeliző gyerekkel találkozik. Ők mondhatták neki, hogy úri passzió náluk a rosszul táplálkozás. Nem azért nem esznek, mert nincs mit, hanem mert vigyáznak a vonalaikra.
Magyarországon ma már nem csak az szegény, akinek nincs fedél a feje fölött, vagy nincs munkája. Úgy is lehet szegénynek lenni, hogy az ember lakik még valahol, és dolgozik. Tisztes szegénységnek hívják az ilyet, pedig valójában ugyanúgy tisztességtelen, mint a nyomor.
Sokféle ember áll a Blaha Lujza téri sorban: régóta reménytelenek, és olyanok is, akik csak mostanában lettek azok. Nem csak a végleg leszakadtak, de olyanok is, akik még valamennyire tartják magukat. Akik még bíznak benne, hogy talán van számukra visszaút. Viseltes, de tiszta ruha van rajtuk, és a gyerekeiken. Erre futotta, vasárnapi ebédre, vacsorára már nem.
Ezt nem akarja látni a hivatalos Magyarország, mert nem illik az általuk festett képbe. A gyereknek vásárolt 70 milliós budai lakásból belezavar a panorámába a Blaha Lujza téri sor, és a Dunakeszin, a miniszter szüleinek megfeszített munkájából összespórolt 167 millió forintos kulipintyó is fényévnyi távolságra van az ételre váró emberektől. A helikopterrel vidéki lagziba utazó Rogánt, a szeretőjét és annak családjáról bőkezűen gondoskodó Matolcsyt is bizonyára mélységesen irrtálják az ilyen képek.
A vak is látja, hogy Magyarország jobban teljesít. Aki mást mond, magára vessen, amiért a saját szemének hisz, és nem annak, amit mondanak neki. Tessék tudomásul venni: az, hogy emberek ezrei tömött sorokban ételre várnak, csupán egy kedves népszokás, nemzeti magyar hungarikum.
Végéhez közeledő sorozatunkban a 2006-os őszi eseményeket idézzük fel a Független Hírügynökség egykori tudósításai alapján. Amikor a sorozatot elindítottuk, Kövér László és Rogán Antal zavargásokat jósolt az idei őszre, ez ihlette a címet is. Egyelőre szerencsére nincs jele annak, hogy zavargások, erőszakos cselekmények lennének idén ősszel Budapesten, vagy Magyarország más településén.
A sorozat mostani „epizódjában” 2006. október 23-án járunk. A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szöveget, akárcsak a korábbiakban, ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.
Motorosok a Corvin közben
Hétfőn kora délután körülbelül 5000 ember és 200 motoros gyűlt össze a Corvin közben, és a József körúton. A korábban a Bazilikánál összegyűlt emberek a Deák teret, az Astoriát és a Blaha Lujza teret érintve vonultak a Corvin közbe. Ott elénekelték a Himnuszt, a Nemzeti dalt, és a Székely Himnuszt is, illetve továbbra is Gyurcsány Ferenc és kormányellenes jelszavakat skandáltak.
A demonstrálók megbénították a József körút forgalmát, a 4-es és 6-os villamosok csak a Moszkva tér és Blaha Lujza tér között, illetve a XI. kerület felől a Petőfi hídig közlekednek. A József körutat és az Üllői utat a rendőrök lezárták, utóbbit a Kálvin tér és a Klinikák között. Aki a Petőfi híd felől érkezik, azt még ráengedik az Üllői útra.
Hétfőn délután kettő órakor, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke felavatta az 1856-os Forradalom és Szabadságharc műegyetem rakparti emlékművét.
Az elnök hangsúlyozta, hogy 56-ról pártszimpátia nélkül kell megemlékezni azért, hogy a forradalom eredeti szelleme még 50 év múlva is fennmaradjon. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi üzenetében hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom erkölcsi példát adott az egész világnak.
A megemlékezés végén a meghívott szervezetek, többek között a Magyar Rákóczi Szövetség, a 56-os Szövetség és a Recski Szövetség vezetői virágot helyeztek el az emlékműnél. Az ünnepségen határon túli magyarok is részt vettek. Fiatalok érkeztek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, és a Vajdaságból is.
Koszorúzás a 301-es parcellánál
A Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál hétfőn délután fél 3-kor közösen koszorúztak nemzetközi delegációk, kormánytagok és az MDF vezetői. Reggel a Fidesz és a KDNP emlékezett.
Délután a nemzetközi delegációk vezetői, Göncz Kinga külügyminiszter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya az MDF pártelnöke, Herényi Károly frakcióvezető, valamint a Nagy Imre Alapítvány elnökségi tagjai helyeztek el koszorút Nagy Imre sírjánál. A külföldi delegációk közül 12 állam képviselője tette le ’56 mártírjainak tiszteletére a koszorúját. A hivatalos ünnepséget követően a megemlékezők helyezték el virágjaikat, csokraikat a 301-es parcellánál.
Reggel a Fidesz részéről Navracsics Tibor frakcióvezető, Schmitt Pál alelnök, Aszódi Pál és Horváth János országgyűlési képviselők, a KDNP részéről pedig Soltész Miklós országgyűlési képviselő, Halász Zsuzsa szóvivő és Rétvári Bence fővárosi képviselő hajtott fejet Nagy Imre sírjánál.
A megemlékezéseket senki sem zavarta meg.
Könnygáz, vízágyú, kékre, zöldre színezett víz
Hétfő délután fél négy körül a budapesti Alkotmány utcánál könnygázt vetettek be a rendőrök hétfő, és felszólították az ott összegyűlt embereket, hogy hagyják el a helyszínt. Többen ugyanis megpróbáltak bejutni a Kossuth térre, ahol eredetileg a tüntetők megemlékezést és nagygyűlést szerettek volna tartani. A rendőrség azonban senkit nem engedett a térre, amióta hajnalban kiszorították onnan a demonstrálókat.
A könnygáz mellett vízágyút is bevetett a rendőrség, hogy feloszlassa az Alkotmány utcában összegyűlt körülbelül 3-4000 fős tömeget. A tüntetők egyelőre hátrálnak, néhányan azonban dobálják az egyenruhásokat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A tüntetők a Corvin közből érkeztek volna a Kossuth térre, ám az Alkotmány utcánál fél 4 körül szembetalálkoztak néhány száz rendőrrel és provokálni kedték őket. A rendőrség a többszöri felszólítás után kezdte meg az oszlatást. Az embereket a Roosevelt tér irányába terelik.
A Független Hírügynökség úgy tudja, a tüntetők a Bajcsy-Zsiliszky úton egy BKV buszt is megállásra kényszerítettek, az ablakait betörték, majd többen fel is másztak rá.
Zöldre és kékre színezett vízzel locsolják a vízágyúból a tüntetőket a rendőrök, hogy megjelöljék azokat, akik részt vettek az összecsapásban. A tömeg közben már kiszorult az Alkotmány utcából, a Bajcsy-Zsilinszky úton terelik őket az Arany János utca felé. A tömeg továbbra is 3-4000 fős. Többen arcukat sállal eltakarva dobálják és provokálják a rendőröket. Közben a Podmaniczky téren egy 72-es trolit támadtak meg. Az utasok, akárcsak korábban a szintén megtámadott 15-ös busz utasai, elmenekültek, azonban a tüntetők bezúzták az ablakait és a busz belsejében is megrongáltak, amit tudtak – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Az ismert, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező elkészült a forgatókönyvvel, és benyújtotta a Filmalapnak. Aurora Borealis a film címe. Várta a választ, ám sokáig semmi.
Már lemondott róla, hogy tárgyalnak vele, és pénzt adnak a legújabb filmjére, amikor egyik nap megszólalt a telefonja. A filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Andy Vajna volt a vonal másik végén. Azt kérdezte, be tudnának-e menni egy adott időben a producerrel együtt Vajna japán éttermébe.
Amikor a rendező és a producer a megbeszélt időpontban megérkeztek, Vajna az egyik asztalnál ült egy társasággal. Felállt, odament hozzájuk. Le sem ültette őket, úgy, állva kérdezte:
– Márta, meg akarod csinálni a filmet?
– Igen!
– Mennyi pénz kell a filmetekre?
A producer osztott, szorzott, majd azt mondta: 700 millió forint.
– Jó – mondta Vajna. – Rendben.
Elköszönt és visszaült.
Mészáros Márta mesélte el mindezt a Hír TV-ben, Veiszer Alinda műsorában.
Azt gondolhatnánk, hogy egy beszélgetést látunk egy filmrendezővel a magyar filmről. Pedig nem: Magyarországot láttuk és hallottuk a maga valóságában. Soha el nem múlt, ám mostanság újraéledő hűbéri viszonyaival, árvalányhajas, uram-bátyám világával.
Gondolhatnánk, hogy milyen szép itt minden. Nincs bürokrácia, csak szakszerűség van, és gyors döntés.
A fenti történet a 37. perc táján hallható.
Gondolhatnánk ezt is, de mást gondolunk. Azt, hogy a történet, amely Mészáros Mártával megesett, végtelenül megalázó. Vajna, mint egy adakozó kedvében talált főúr, úgy viselkedett, mint aki a saját zsebéből fizet a több tucat filmet – köztük nemzetközi díjakat nyert alkotásokat – maga mögött tudó rendezőnőnek.
Vajna nem a sajátjából adott 700 milliót Mészáros Márta filmjére. Nem valamelyik kaszinójának a nyereségéből volt ennyire adakozó, hanem a köz pénzét kezelte a sajátjaként.
Mi meg, nézők, akik szemlélői vagyunk e huszonegyedik századi szomorújátéknak, szólni sem tudunk a megdöbbenéstől. Ilyenné vált ez a mi országunk.
És az is csak percek múltán jut az eszünkbe, hogy talán belefért volna a büdzsébe, hogy a filmmogul leültesse vendéglőjének egyik asztalához a filmrendezőt és producerét, és megkínálja őket egy kávéval, de legalább egy pohár vízzel.
Állok a villamosmegállóban, gyanútlanul, kit sem sejtve. És akkor hirtelen rám mosolyog egy magyar származású milliárdos.
Ismerem ezt az arcot, naponta ezerszer tolják a képembe a fizimiskáját, még a nevét is odaírják, annyira hülyének néznek, hogy azt hiszik, ha egyszer mondják, nem tudom megjegyezni.
Naná, ő a Soros! A híres, nevezetes. Akitől rettegni kell, mert rosszat akar nekünk.
Terve van a Sorosnak, és most azt kéri tőlem a kormány, plakáton, konzultációs levelekben, és mindenütt, ahol módjában áll elkölteni a adófizetők milliárdjait, hogy ezt a tervet, ami a Sorosé, ne hagyjam szó nélkül.
Mit is mondhatnék. Káromkodni nincs már kedvem, akit kellett, elküldtem rég az anyjába.
De jól van, legyen úgy, ahogy akarjátok! Nem kellett volna ezért milliárdokat kidobálni az ablakon, megmondtam volna én nektek ingyen is.
Szóval, az a helyzet tisztelt Főkérdező, hogy gazemberek vagytok. Tudjátok, hogy miért.
De hátha nem mindenkinek világos. Mari néninek például Balatonborzadályon, és Józsi bácsinak Dunarettentőn. Ők azok, akiket ti a propagandátokkal halálra hülyítetek.
Ti tudjátok a legjobban, hogy a Soros-terv nem létezik. Valamelyik éceszgéberetek találta ki. Nem hinném, hogy maga a Főkérdező, ő leginkább stadionban és szotyolában utazik.
Arra lett szotyializálva.
Sorosnak persze vannak elképzelései arról, hogy miként lehetne megoldani a migráns-válságot – melyikünknek nincs! – de ezek az elképzelések köszönőviszonyban sincsenek azzal, amivel ti a magyarokat etetitek.
Ti azt akarjátok, hogy a magyarok féljenek, mert akkor majd hozzátok szaladnak védelemért. És ti meg is véditek őket, megsimogatjátok a buksijukat, és azt mondjátok nekik, hogy drága magyarok, nem lesz bajotok, elűzzük a Sátánt, nem engedjük a közeletekbe.
Óriásplakáttal, rózsafüzérrel, mikor mivel.
Csak annyit kérünk cserébe, hogy szavazzatok ránk.
És a magyarok majd szépen rátok szavaznak, ti meg viszonzásul még jobban széthordjátok az országot, és azt a keveset is belerakjátok a csókosaitok zsebébe, amit még meghagytatok belőle.
Hát ez jutott hirtelen az eszembe, miközben a villamosra vártam. Lett volna még más mondandóm is, de jött a villamos, és felszálltam.
Ott még eszembe jutott, hogy lehet még négy évetek, vagy annál is több valamivel. De eljön majd az idő, amikor bocsánatot fogtok kérni Mari nénitől Balatonborzadályon és Józsi bácsitól Dunarettentőn, amiért rútul átbasztátok őket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
