Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség Page 57 of 74

Trump ma kirobbanthatja a kereskedelmi háborút

-

2018-03-22

Trump ma kirobbanthatja a kereskedelmi háborút

Donald Trump várhatóan ma írja alá a külön vámok kivetését a kínai árukra. Információk szerint körülbelül száz terméket 60 milliárd dollár értékben fog érinteni. Kína válaszlépéssel fenyeget, amellyel amerikai árukat fog sújtani.

Európai idő szerint délután fél ötkor várható, hogy az amerikai elnök aláírja a rendeletet külön vámok kivetéséről kínai termékekre. Az eddigi információk szerint körülbelül száz terméket érintene, elsődlegesen a technológiai-telekommunikációs ágazatban, 60 milliárd dollár értékben.

Egyelőre nem tudni, pontosan mekkora lesz a vámok mérete és terjedelme, csak az – miként a Reuters írásából kiderül -, hogy Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi képviselő azt mondta szerdán, az intézkedés a kínai csúcstechnológiai ágazatot célozza meg, és korlátozásokat is tartalmazhat a kínai beruházásokra az Egyesült Államokban. Más ágazatok, például a ruházati cikkek, szintén célkeresztbe kerülhetnek.

Trump elsősorban azon áruk importját akarja megnehezíteni, amelyek

előállításához Kína legalább részben illegálisan szerezte meg az ismereteket.

Kína természetesen tiltakozik a tervezett intézkedés ellen, kilátásba helyezve válaszlépéseket, például az amerikai mezőgazdasági termékere.

Az alábbi ábra az Apple technológiai óriás példáján szemlélteti, mekkora a tétje a kitörni készülő kereskedelmi háborúnak. A Statista.com grafikájának címe is azt közli, hogy az Apple igazán nagy vesztese lehet a potenciális kereskedelmi háborúnak.

A grafika az Apple bevételének alakulását mutatja (milliárd dollárban) a 2010-es pénzügyi évtől kezdve a Hongkonggal és Tajvannal együttes úgynevezett Nagy-Kína térségben. (A sárga pöttyökben lévő számok a cégnek a globális értékesítési részesedését mutatják.)

Jelenleg a kétoldalú kereskedelmi forgalomban az amerikai deficit évi 375 milliárd dollár, ez az egyik hivatkozás Trump érvelésében – a másik a már említett termékhamisítás és technológiakoppintás a kínai tech-cégeknél. A ruházati termékek is azért kerülhetnek fel a listára, mert ezek kereskedelmében szintén nyomasztó a kínai túlsúly.

Tiborcz: van cége vagy nincs cége?

Bak Mihály

-

2018-03-21

0

A jelek szerint ma is van Green Investments nevű cége Tiborcz Istvánnak, noha eddig úgy tudtuk, hogy csaknem három éve eladta az Elios-ügyben megégett társaságot egy szintén „közeli” Kft.-nek. A több furcsaság egyike az, hogy a két cégnek egyazon banknál ugyanazt a számlaszámot tartja nyilván a cégbíróság.

Nem biztos, hogy fantomcég a Tiborcz Istvánhoz tartozó (?) Green Investments & Solutions Kft (GIS), ahogyan azt a Népszava felveti a furcsán megduplázódott cégre rábukkanva. Az adatokban kutatva azonban több legalábbis érdekes részlet került elő attól kezdve, hogyan „élhet” ugyanazon néven más és más székhellyel gazdasági társaság. Az alapkérdés az, amit a napilap rögzített a Pest megyei cégbíróság munkatársai közti tanakodásból, hogy „Nem kellett volna ezt a céget kivezetni a cégjegyzékből?”.

Arról a GIS-ről van szó, amely 50 százalékos tulajdonnal rendelkezett a közvilágítási botránysorozat főszereplőjében, az Eliosban. S amelyről eddig úgy tudtuk, hogy 2014 tavaszán Tiborcz kiszállt belőle, felvéve 486 millió forint osztalékot.

Nos, az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata négy GIS-t mutat keresésre: kettőt már töröltek, kettő még működik. A szolgálat tavaly augusztus 11. adatok nyomán a mai napon kiadott cégadatait nézhettük meg, vagyis bő hét hónapja fennálló állapotot.

A részletekből először normális ügymenet bontakozik ki. A 2010. március 29-én Pécsett bejegyzett GIS-t székhelyváltás miatt 2014. június 19-én törölték. A GIS ezután Csabdiban, a Tiborcz család Tiborc tanyai címén tűnik fel.

Nem egészen egy év elteltével innen is törlik a társaságot, hogy aztán ugyanitt, ugyanezen néven már ma is működő cégként jegyezzék be új jegyzékszámon, de az előzőével azonos adószámmal. Az új csabdi székhelyet 2014. április 30-án jegyezték be (vagyis szűk egy évvel korábban, hogy az előző csabdi GIS-t törölték volna). Ezen a napon jegyzik fel a cég 5 milliós tőkéjét, lesz ügyvezetőként Tiborcz a képviselője, és egyben egyedüli tag, vagyis tulajdonos. S egy nappal korábban viszik be a regiszterbe a GIS bankszámlájának számát.

Alighanem a költözéssor része, hogy nem sokkal ezután, 2014. június 19-én jegyzik be változásként a GIS cégjegyzék-számát, ami azonban azonos az akkor még nem törölt csabdi elődjéével. Ez a nap pedig ugyanaz, amikor megszüntették a pécsi „őst”.

A most lekért cégadatok szerint tehát ez a csabdi című GIS

a mai napig működő társaság, Tiborczcal mint tulajdonossal és ügyvezetővel.

Holott eddig az volt ismert, hogy Orbán Viktor veje 2015-ben eladta részét a szintén „közeli”, például a Várkert Bazár újjáépítésével milliárdokat kereső West Hungária Bau pénzügyi cégének, a WHB Befektetési Kft.-nek.

Ez pedig már a sorban negyedik GIS, biatorbágyi címmel, a WHB Befektetési Kft. tulajdonaként, Hauberl Gergely László ügyvezetésével 2015. április 28-29-i bejegyzésekkel.

Vagyis

ettől a naptól kezdve „fut” egymás mellett a két GIS,

az egyik Tiborczcal, a másik a WHB-val.

Ez eddig bírósági adminisztrációs hiba is lehetne. Csakhogy a két önálló GIS-nek ugyanazon bankban és fiókban vezetett azonos számú számlája van a cégnyilvántartás szerint. Sőt, a két társaság kézbesítési címe a WHB belépéséig azonos, az elektronikus levélcím pedig a mai napig ugyanaz.

Az európai azonosító jelük viszont eltérő, s mindkettő tavaly június 9-i bejegyzésű. Tehát amikor az uniós azonosító jelet tavaly nyáron kérte és eltérő számon megkapta a két Green Investments, Tiborcz hivatalosan már több mint két éve kiszállt a kényelmetlenné vált cégből.

Nem Mészárosé lesz a Telenor

Bak Mihály

-

2018-03-21

0

Bár egy ideig úgy látszott, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Konzum Nyrt. veszi meg a Telenor hazai cégét, a befutó egy cseh tőkealap lett a teljes térségi csoportra. Ezzel egyelőre újból kútba esett tisztán hazai (állami) tulajdonú mobilszolgáltató létrehozása.

A Telenor ma jelentette be, hogy 2,8 milliárd euróért (870 milliárd forint) a cseh PFP-csoportnak, a térség legnagyobb magántőke-befektetőjének adja el közép-kelet-európai leányvállatait. Ebbe a csomagba a magyar mellett a bolgár, montenegrói és szerb mobilcég, valamint a Telenor Common Operation technológiai szolgáltató tartozik.

Január végén írtunk arról, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Konzum Nyrt. is bejelentkezett a Telenornál a hazai leányért, miután a norvég cég bejelentette, hogy meg nem nevezett érdeklődő szívesen megvenné térségi érdekeltségeit. A szóba jöhető cégek közt egy szerb lap megnevezte a PFP-t.

Arról is írtunk, hogy az Orbán-kormány 2010 óta tervezi egy tisztán magyar tulajdonú mobilszolgáltató létrehozását. Ennek konkrét formája volt egy állami tulajdonú vállalat megalapítása, amely azonban végül sok pénz elköltése után kimúlt.

Akkoriban a legszerényebb becslés szerint is

legalább 200 milliárd forint lett volna a magyar Telenor megvétele Mészáros Lőrinc cégének.

Abban az esetben, ha a norvégok hajlandók volnának darabonként is eladni érdekeltségeiket.

Hivatalosan meg nem erősített értesülés szerint az ajánlatok mérlegelésekor a Telenor nagy súlyt fektetett arra, hogy semmiféle politikai befolyás, háttér se legyen a vevő és az értékesítés körül.

Norvégia második legnagyobb vállalata kissé visszaeső eredményről számolt be januárban. A cégnek Európában és Ázsia 12 országában 178 millió ügyfele van. A magyar részleg jó eredménnyel zárta 2017 negyedik negyedévét a stabil árbevétel-növekedésnek és a jelentős költségcsökkentéseknek köszönhetően. Az október-decemberi időszakban a teljes árbevétel 7,2 százalékkal 40,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 37,475 milliárdhoz képest. A mobil előfizetések száma 43 ezerrel nőtt tavaly a negyedik negyedévben.

A Telenor csoport 176 millió előfizetéséből a mostani csomagban érintett négy országban csak 9,6 millió van: Magyarországon 3,1, Bulgáriában 3,2, Szerbiában és Montenegróban pedig 3,3 millió.

Magyarországon a cég részesedése az elmúlt egy évben 27 százalékra csökkent, lényegében beragadt ebben a sávban. Két év alatt 147 ezer előfizetőt vesztett a Telenor.

Változatlanul Bécs a legélhetőbb város

Bak Mihály

-

2018-03-20

0

Tavaly után ismét Bécset találták a legélhetőbb városnak külföldiek. Budapest a 76. helyen szerénykedik.

A Lázár János thriller-hangulatú (ellen-)propaganda célú videójával a hírekbe bekerült Bécs lett idén is a legélhetőbb város a világon. A Mercer nevű nemzetközi üzleti tanácsadó cég az ott élő külföldiek körében végzett megkérdezés alapján állítja fel évente a rangsort, idén a huszadikat.

Harminckilenc szempontot vesznek figyelembe, mint például oktatás, egészségügy, az ország politikai és társadalmi környezete, közbiztonság, közszolgáltatások minősége. Több mint 450 város van a kérdőíveken.

A legélhetőbb és a legrosszabb városok.
Forrás: mercer.com

Bécs az utóbbi években rendre az első helyen állt, 2018-ban is így lett.

Zürich követi, utána Új-Zéland fővárosa, Auckland, majd München jön. Az első tízben további olyan városok (Frankfurt, Düsseldorf) vannak, amelyek a migránsellenes propaganda szerint bevándorlóországban vannak. Amszterdam és Berlin a 12. illetve 13., Stockholm a 23. helyen van. Az első amerikai város a listán San Francisco, amely a 30. lett. Párizs a 39., a Deutsch Tamás-féle „beszámolóban” látható Brüsszel a 27.

Magyarország a 76. helyen áll, a térségből Prága a 69., Ljubljana a 75. lett. Pozsonyt és Varsót (80., 82.) sikerült megelőznünk a visegrádiak csoportjában.

Így teljesítettek egy év alatt a felújított metrókocsik

Bak Mihály

-

2018-03-20

0

Így teljesítettek egy év alatt a felújított metrókocsik

Az ajtóproblémák ellenére a „felújított” 3-as metrók biztonságosak, hajtásuk, fékük jó, bár az utaskomfort alacsony színvonalú – összegezhető a Metróért Egyesület értékelése. Az egy éve közlekedő orosz kocsik azonban sok évtizedes konstrukció „ráncfelvarrott változatai”.

Az egy éve forgalomba állított fehér színű (Pandának is nevezett) orosz metrószerelvények működésének eddigi tapasztalatait foglalta össze a Metróért Egyesület (ME). A hivatalos verzió szerint felújított, mások gyanúja szerint viszont korábbi, lemondott megrendelésből visszamaradt új szerelvényekről ellentmondásos képet fest a ME.

Mindenek előtt leszögezik, hogy a (szintén idézőjelben írott) „felújítás” választása (a városvezetés szándékával szembeni kormánydöntés nyomán)

„meghatározta, hogy ez korszerű nem lehet, nem is lett”.

Sok évtizedes konstrukció ráncfelvarrott változata – írják.

A gyártás minőségéről a metrószakemberek még nem akarnak állást foglalni, de a kocsiszekrényeken máris tapasztalható felületi rozsdák, az egyes részeken megkérdőjelezhető minőség miatt is azt javasolják, hogy a BKV végeztessen független vizsgálatot, megelőzendő a 10-15 év múlva esetleg kipattanó jogi vitákat.

A szerelvények utasterét részben dicsérik az ítészek, de felhívják a figyelmet az alacsony nívójú utaskomfortra. Ennek fő oka a nyári melegben

elfogadhatatlanul gyenge szellőzés.

Másik probléma a kor elvárását nem teljesítő zajszint, aminek forrása a korszerűtlen forgóváz.

Egyértelműen jók a tapasztalatok a vezetőfülkével kapcsolatban, amely ergonómiailag sikeres konstrukció, kényelmes, a vezetők kedvelik. A külső LED-világítás is hatékony, korszerű.

Az elavult forgóváz viszont – amellett, hogy nagyon zajos -, az elvártnál több karbantartást igényel. A 60 ezer kilométerenként szükséges alaposabb átvizsgálás gyakorisága közel duplája a korszerű metróknál elvártnak.

Elismerést kapott a hajtásrendszer is. Hibátlanul működik, minden szükséges funkciójában megfelelő teljesítményt nyújt. Ami nem működik – a fékezéskori energia-visszatáplálás -, annak sem a kocsik az okai, hanem a korszerűtlen kiszolgáló infrastruktúra (vagyis a villanyhálózat), emiatt ezt a funkciót letiltották a szerelvényekben. Ugyanakkor a kocsik segédüzemének elégtelen teljesítménye miatt nem tudják alkalmazni a külső energiaforrás nélküli kiállást a kocsiszínekben.

A vezetőállások és a hajtás mellett a fékrendszert dicsérik legjobban a ME szakemberei, amely hatásos és megbízható.

Leghosszabban az ajtók működését elemzik, amely a közönség körében is messze a legtöbb kritikát kapta (a nyári hőség mellett). A ME szakértői megismétlik tavaszi véleményüket, hogy

a számos meghibásodásból két-három „biztonságkritikus” volt.

A bajok elsődleges forrása egy kapcsoló, amelyen a gyártó már módosított, de ennek eredményeképpen is csak kevesebb a hiba, a probléma nem szűnt meg, és – az ajtók lassúsága miatt is – menetrendi nehézségeket okoz.

A tűzvédelmet jónak tartják, s bár nem is fordult elő „esemény”, a rendszer nem is valószínűsíti ennek bekövetkeztét.

Összességében a Metróért Egyesület általánosságban jó, de korszerűtlen konstrukciónak tartja a 2-es metró szerelvényeit.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bak Mihály

-

2018-03-16

0

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig 163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

Gyurcsány tárgyalásra hívja az ellenzék vezetőit

Bak Mihály

-

2018-03-15

0

Gyurcsány tárgyalásra hívja az ellenzék vezetőit

A DK tárgyalásra hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnapra, és visszalépteti jelöltjét Szél Bernadett ellenében – jelentette be Gyurcsány Ferenc a szocialistákkal közös ünnepségen. A fanyalgók pedig nem érdeklik.

Nincs okunk tűrni, nincs okunk megalkudni, nincs okunk nem cselekedni – mondta ünnepi beszédében a DK elnöke. Mint mondta, távol tartották magukat a Fidesz pénzétől, ez adja erejét a tiszta szónak.

Győzelemre készülünk, hogy igazságot szolgáltassunk a kisemmizetteknek, elégtételt a kifosztottaknak, reményt a reményteleneknek, esélyt a nemzetnek – mondta Gyurcsány.

Hosszasan beszélt a Fidesz bűneiről, „Orbán átkozott rendszeréről”.

„Se az igazságszolgáltatás, se a történelem nem lesz kegyes Orbán Viktorékhoz”

– mondta Gyurcsány.

Felolvasta Czeglédy Csaba börtönből írt levelét arról, hogy nem fog megtörni, nem adja fel elveit. „Ha harc, hát legyen harc” – mondta erre Gyurcsány.

Elismételte, hogy az új kormány az első napon bejelenti csatlakozását az európai ügyészséghez.

Ezután azt ecsetelte, hogy egy párt se győzhet egymagában, de együtt igen. Mire várunk? – kérdezte, majd leszögezte: meg kell állapodni abban, hogy helyben mindenhol csak egy jelölt legyen. Ez kötelesség – tette hozzá.

Ezután bejelentette, hogy

a DK visszalépteti jelöltjét, az LMP-s Szél Bernadett ellenében

(a budaörsi-budakeszi kerületben Tóth Zoltánt).

Azt kérem, hogy engedjenek utat a legesélyesebbnek – üzente a többi pártnak Gyurcsány. Ez után közölte: készek megtenni azt, amit korábban soha, tárgyalni a Jobbikkal. Nem választási együttműködésről, kormányzásról, hanem parlamenti együttműködésről, hogyan törik le Orbán bűnös rendszerét.

Ezt követően elmondta, hogy tárgyalásra hívja a parlamentbe bejutni esélyes pártok, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnap 17 órára. „Ugorjanak be” – mondta. A fanyalgók nem érdeklik, a haza érdekli, ez pedig megér egy tárgyalást. Még többet is – fűzte hozzá.

Kósa-dosszié: szál a Czeglédy-ügyhöz?

Bak Mihály

-

2018-03-14

1

Kósa Lajos rejtélyes 1300 milliárdjának ügyében is feltűnt Fiák István, akinek szerepe van az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba szombathelyi képviselő ügyében. A 6,3 milliárdos csalási gyanú árnyékában már szóba került: a diákszövetkezetben is érdekelt Fiák konkurense, Czeglédy piacát akarja megszerezni.

A 800 milliós ajándékozási szerződéssel bonyolódó Kósa Lajos-ügy lehetséges szálai egyre messzebbre vezet(het)nek. A történetben felbukkant Fiák István ügyvéd is. Mint arról a Cívishír ír, az 1300 milliárdos (vagy ki tudja, mekkora összegű) kalandos történetnek debreceni szála is van.

Eszerint az először „német örökösnő”, majd „csengeri háztartásbeli” – azóta már kiderült, hogy neve Szabó Gáborné – a többségi tulajdonosa a 2012-ben megalapított Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft-nek. A cég ügyvezetője 2014-től, majd kisebbségi tulajdonosa Orendi Mihály, aki a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezetője (elnöke pedig Kósa). Egyébként mindketten tagjai, Orendi egyenesen alelnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Az olimpián együtt is szurkoltak.

Balról a második Fiák István, mellette Kósa Lajos, a jobb oldalon Orendi Mihály.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A társaság tulajdonosa továbbá a Fiák István

tulajdonában álló Kis Hal (sic!) Befektetési és Tanácsadó Kft. A Szabóné-féle társaság székhelye pedig a debreceni sportuszoda címén van.

Ahogyan a civishir.hu fogalmaz, a „háztartásbeli” hölgy cégének nem volt árbevétele, „de Fiákék feltűnése után anyagi helyzete stabilizálódott”.

Vagyis

Kósa bizalmi-baráti köre immáron három-négy éve egy cégben van az általa kedden még egyszerűen csalónak nevezett Szabó Gábornéval.

És amely társaságnak ráadásul a város sportuszodájában van a székhelye (Kósa 2014-ig Debrecen polgármestere volt).

Fiák István és a Kósa-család kapcsolata zűrös ügyekben nem most került felszínre. Az ügyvéd nemrégiben jutányos áron, 6 millió forintért adott el egy több, mint százmilliós vagyonú céget Kósa feleségének, amely aztán a politikus édesanyjánál kötött ki. Fiák közreműködésével vette meg korábban szintén Kósa édesanyja egy sertéstelep felét.

Az ebben a történetben feltűnt Fiák István az ország másik végében már jó ideje egyik fontos ügy komoly szereplője. A szombathelyi önkormányzati képviselő és ügyvéd, Czeglédy Csaba elleni büntetőügye (6,3 milliárdos költségvetési csalás gyanújával) egyik mellékszála Fiák Istváné. Ő az, aki a diákszövetkezetet vezető Czeglédy kapcsán folyamatosan „több ezer” károsultról beszélt (azóta sok pert elvesztett emiatt), de idő közben kiderült, nem pártatlan az ügyben, mert Czeglédy konkurenseként ugyancsak az iskolaszövetkezeti piacon érdekelt. Vagyis Czeglédy eltűnése a színről nem érdekével ellentétes.

A Közérdekû Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége megalakulásakor Kósa Lajos és Fiák István (j), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A sokoldalú Fiák nem csak a diákszövetkezetek piacán érdekelt, hanem a nemrégiben létrejött nyugdíjas-szövetkezeti ágazatban is azonnal lehetőséget látott. Kósával itt is vállvetve együtt küzdenek.

A DK és Gyurcsány Ferenc jogi képviselőjeként többször fellépő Czeglédy ügye – talán nem teljesen függetlenül Kósa parlamenti képviselő mivoltától – annyira fontos lett, hogy a büntetőper befejeződése előtt az állítólagos kár összegének soron kívüli kifizetéséről döntött a kormány.

Egyébként ma van Kósa Lajos születésnapja.

MSZP: MNB-nyilvántartásba vették-e Kósát?

Bak Mihály

-

2018-03-13

0

MSZP: MNB-nyilvántartásba vették-e Kósát?

Felvették-e a vagyonkezelői nyilvántartásba a jegybankban Kósa Lajost – kérdezi az MSZP Matolcsy Györgytől. Szerintük egyébként az FHB Bankban nincs is 1300 milliárd forint.

Ekkora összegű vagyonkezelést nyilvántartásba kell venni a Magyar Nemzeti Bankban – mondta Szakács László, az MSZP frakcióvezető helyettese, amikor bejelentette: levélben fordulnak Matolcsy Györgyhöz. Az iránt tudakozódnak, hogy felvették-e ebbe a jegyzékbe Kósa Lajost.

A vezető Fidesz-politikusról kedden jelent meg a Magyar Nemzetben, hogy 4,3 milliárd euró, mintegy 1300 milliárd forint vagyonkezelői szerződést kötött egy eddig ismeretlennel. Később azzal magyarázta ezt, hogy bár neki semmi köze ehhez a papírhoz, de egy ismeretlen németországi ember egy ekkora összegű örökség kezelése iránt nála érdeklődött nála.

Arról azóta már írtunk, mennyire életszerű ez a történet, továbbá, hogy ekkora összeggel a rejtélyes örökös (vagy örökhagyó) a korabeli német milliárdosok top 20-as mezőnyében lenne a helye.

Ez akkora vagyon, amely az egész világon számottevő pénz – fűzte hozzá Szakács László. Egyébként megnézték, hogy a cikkben olvasható FHB Bankban – amely a számla kezelője – van-e ekkora pénznek nyoma. Nincs, ennek nagyjából harmadát látták a bank könyveiben – mondta a politikus.

Kósa „ügyfele”: top 20-as német milliárdos (lenne)

Bak Mihály

-

2018-03-13

0

Kósa „ügyfele”: top 20-as német milliárdos (lenne)

A húsz leggazdagabb német sorába tartozott volna a Kósa Lajosra állítólag 4,3 milliárd eurót rábízó titokzatos németországi hölgy. Megelőzve a Tschibo-birodalom vagy az Axel Springer tulajdonosát.

A 2015-ös német topmilliárdos-mezőnyben a 18-ik helyen lenne az a hölgy, aki a Magyar Nemzet állítása szerint rábízott Kósa Lajosra 4,3 milliárd eurót, s aki egy hatalmas örökség tulajdonosa maga az érintett szerint.

Az akkoriban a listát vezető milliárdos (a Schaeffler ipari csoport tulajdonosa) 26,9 milliárd dollárnyi vagyon felett rendelkezett, utána következtek olyan cégek birtokosai, mint az Aldi (Süd és Nord), a BMW, az informatikai óriás SAP. A 4,3 milliárd euró dollárban 5,2-5,3 milliárd például több, mint a Tschibot jegyző Heinz testvérek külön-külön számolt vagyona. Négymilliárddal pedig jócskán lemaradva következett az Axel Springer médiabirodalom (egyik) tulajdonosa.

Bak Mihály

Donald Trump várhatóan ma írja alá a külön vámok kivetését a kínai árukra. Információk szerint körülbelül száz terméket 60 milliárd dollár értékben fog érinteni. Kína válaszlépéssel fenyeget, amellyel amerikai árukat fog sújtani.

előállításához Kína legalább részben illegálisan szerezte meg az ismereteket.

a mai napig működő társaság, Tiborczcal mint tulajdonossal és ügyvezetővel.

ettől a naptól kezdve „fut” egymás mellett a két GIS,

Bár egy ideig úgy látszott, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Konzum Nyrt. veszi meg a Telenor hazai cégét, a befutó egy cseh tőkealap lett a teljes térségi csoportra. Ezzel egyelőre újból kútba esett tisztán hazai (állami) tulajdonú mobilszolgáltató létrehozása.

legalább 200 milliárd forint lett volna a magyar Telenor megvétele Mészáros Lőrinc cégének.

Tavaly után ismét Bécset találták a legélhetőbb városnak külföldiek. Budapest a 76. helyen szerénykedik.

Bécs az utóbbi években rendre az első helyen állt, 2018-ban is így lett.

elfogadhatatlanul gyenge szellőzés.

a számos meghibásodásból két-három „biztonságkritikus” volt.

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

A DK tárgyalásra hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnapra, és visszalépteti jelöltjét Szél Bernadett ellenében – jelentette be Gyurcsány Ferenc a szocialistákkal közös ünnepségen. A fanyalgók pedig nem érdeklik.

a DK visszalépteti jelöltjét, az LMP-s Szél Bernadett ellenében

A társaság tulajdonosa továbbá a Fiák István

Kósa bizalmi-baráti köre immáron három-négy éve egy cégben van az általa kedden még egyszerűen csalónak nevezett Szabó Gábornéval.

Felvették-e a vagyonkezelői nyilvántartásba a jegybankban Kósa Lajost – kérdezi az MSZP Matolcsy Györgytől. Szerintük egyébként az FHB Bankban nincs is 1300 milliárd forint.

A húsz leggazdagabb német sorába tartozott volna a Kósa Lajosra állítólag 4,3 milliárd eurót rábízó titokzatos németországi hölgy. Megelőzve a Tschibo-birodalom vagy az Axel Springer tulajdonosát.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA