A többség tudta, hogy aránytalan a választási rendszer

0
63

Minden hatodik ember már a választások előtt tudta, hogy a kormánypártnak kedvez a választási rendszer, és 50 százalék úgy gondolta, hogy ez nem jó. Márciusban a többség tiszta és igazságos voksolásra számított.

Vegyes képet mutat a magyarok ismerete és viszonya a hazai választási rendszerről – derül ki a Political Capital (PC) elemzéséből, amelyet a Závecz Research által március közepén a Friedrich-Ebert-Stiftung és a PC megbízásából végzett közvélemény-kutatásból készített.

Sokkal kevesebben (60 százalék) tudta megmondani, hogy két szavazólapot kapunk, mint kilenc éve (72 százalék). Az öt százalékos bejutási küszöbbel pedig a megkérdezettek kevesebb, mint fele volt tisztában. Igen gyér a saját egyéni képviselő ismerete: noha az arány javult kilenc év alatt, most is ötből csak ketten tudták megnevezni.

A választás utáni visszaélés-, sőt, csalásgyanút övező viták láttán érdekes adat, hogy márciusban, tehát egy hónappal a voksolás előtt a többség arra számított, hogy tiszta és igazságos választás lesz. A grafikonból kiderül, hogy a Jobbik és a DK szimpatizánsai körében eleve meglehetősen nagy volt a fenntartás ebben a kérdésben.

Forrás: Political Capital

Ez azért is fontos adatsor, mert a választásra készülők meglehetősen pontosan tudták, hogy a rendszer nem egyenlően mér, még ha ebben a körben különböző kérdésekre nem egyformán válaszoltak. Például – iskolai osztályzattal – közepest adott a relatíve legnagyobb csoport, 32 százalék arra a kérdésre, hogy érvényesül-e az a követelmény, hogy ugyanannyit érjen minden szavazat. (Nem meglepően a Fidesz-támogatók legnagyobb csoportja, 41 százalék szerint teljesen érvényesül.)

Ugyanakkor az emberek többsége tudja, hogy a 2011-ben kialakított választási rendszer még inkább a legtöbb szavazatot kapó pártnak kedvez, 59 százaléka azt is pontosan tudta, hogy a kormánypártnak. Még a fideszesek többsége is így gondolja.

Részrehajlástól mentesnek csak 16 százalék ítéli a választási rendszert, ami talán az egyik legszimptomatikusabb adat a teljes kutatásban

– vonta le a következtetést a PC.

A választási adatok egyébként pontosan igazolják az emberek ismereteit és előzetes várakozásait. A három hete lezajlott választáson a Fidesz egy mandátumához 41 ezer szavazat kellett, a másik véglet az Együtt (96 ezer). S ahogyan javul az eredmény, úgy csökken ez a szám.

S az is kiderül a válaszokból, hogy a négyévente választók szerint ez nem jó. Minden második azt részesíti előnyben, hogy a választói akaratot tükrözze a parlamenti képviselet megoszlása, és csak 35 százalék szerint fontosabb ezzel szemben a kormányzati stabilitás.

Stabil a külhoni magyar állampolgárok választójogának elutasítása,

60 százalék most is masszívan ellenzi ezt – éppúgy, mint a Publicus tavaly augusztusi mérése. (A DK-ban szinte mindenki, de még a jobbikosoknak is 77 százaléka. Egyedül a Fidesz-hívek körében van enyhe, 56 százalékos egyetértés.)

A PC szerint a választási rendszerről való folyamatos diskurzus eredménye lehet, hogy a válaszadók többsége szerint politikai érdekeket is szolgál a 2011 során megalkotott választókerületi térkép, és jelentős problémának érzékelik a külföldön tartózkodók szavazási módjának megkülönböztetését ugyanúgy, mint a jelöltállítás kapcsán menetrendszerűen felmerülő adatvédelmi aggályokat.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..