Kezdőlap Címkék 2018-as választás

Címke: 2018-as választás

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

0

Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: “Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”

„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.

Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.

Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.

Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint

az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.

Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy  a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.

Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek  – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.

„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.

Hadházy: Kisebbségbe kerültem, de van támogatottságom

0

Hadházy Ákos már el is küldte fellebbezését a párt illetékeseinek, amelyben kéri, hogy ne két, hanem négy évre tiltsák el bárminemű poszttól az LMP-n belül – tudta meg a Független Hírügynökség. A párt volt társelnöke úgy látja, jelenleg kisebbségbe került ugyan a párton belül, de megvan politikájának a támogatottsága. Az LMP előrehozott tisztújító kongresszust tart a hétvégén.

 

„A magam részéről a jövőben tisztség nélkül is ugyanazt fogom képviselni az LMP-ben, mint amit képviseltem társelnökként” – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos pártja kétnapos, tisztújító  Kongresszusa megkezdésekor. A kongresszust eredetileg júliusban tartották volna, ám előre kellett azt hozni, miután Hadházy – betartva a választások előtt tett ígéretét, a Fidesz győzelme után –  lemondott a társelnöki posztról, illetve később több elnökségi tag is követte őt ebben.
Kérdésünkre, hogy számít-e arra, hogy a most hétvégi kongresszuson többen kiállnak mellette, illetve beállnak mellé, Hadházy azt mondta:

„Van támogatottságom a pártban, igaz, úgy tűnik, ez most kisebbségbe került”.

Emlékeztetett azonban arra, hogy már jó előre közölte, hogy nem kíván indulni semmilyen tisztségért sem a pártban, sem pedig a frakcióban, s ehhez is tartotta magát. Ugyanakkor, továbbra is ugyanazt mondja és ugyanazért küzd a párton belül: szükségesek az együttműködések más pártokkal, esetenként olyanokkal is, amelyek mást gondolnak a világról, mint ők.

„Most még fontosabb elmondani, hogy akkor van csak helye és létjogosultsága egy ellenzéki pártnak, ha belátja, hogy a választások eredményében ő is felelős, illetve – s ez talán még fontosabb –, hogy mennyire súlyos politikai helyzet alakult ki az országban” – szögezte le portálunknak.  

Hozzáfűzte: „nem szabad túllépni azon, hogy tisztességtelen, illegitim módon jött létre a parlament, ám nem elég ezen keseregni, tenni is kell, ellenkező esetben a következő választáson is ugyanez lesz a helyzet”.

Hadházy – mint kérdésünkre elmondta – már el is küldte a fellebbezését az etikai bizottságnak. A döntést pedig – tette hozzá – a Kongresszuson megújuló testület fogja meghozni. Hadházyt két évre eltiltottak minden tisztségtől a pártban amiatt, mert az április 8-is választásokat megelőzően, párt-jóváhagyás nélkül egyeztetett az MSZP-vel a visszaléptetésekor.

A fegyelmi bizottság azonban nem csak Hadházy ellen folytatott eljárást: összesen kilenc fegyelmi eljárás alá vont LMP-s került eléjük,

köztük olyanok, akik a választásokon visszaléptek más pártjelöltek javára. Emellett első fokon kizárták Sallai R. Benedeket, aki erőszakosan lépett fel Hadházy ellen.

A hétvégi előrehozott tisztújító kongresszust Székesfehérvárott tartják.

A két társelnöki posztért egy-egy jelölt indul: Szél Bernadett és Keresztes László Lóránt.

Az LMP új elnökségi titkárt is választ, s a társelnökök és a titkár mellé további hat országos elnökségi tagot. Megújul a többségben a területi szervezetek által delegált tagokból álló Országos Politikai Tanács, továbbá a párt etikai, a fegyelmi, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottsága is.

Rákészül a jövő évi választásokra a V18?

Kora nyáron várható döntés az idén az év elején alakult Válasszunk! 18 csoport jövőjéről – tudta meg a Független Hírügynökség. Habár a honlapjuk nem működik, ez nem jelenti azt, hogy a szervezet megszűnt volna. „Most szusszanunk egyet” – ahogy portálunknak fogalmazott az egyik alapító tag.

 

Fotó: Sorok Péter

„Egyelőre formálisan szüneteltetjük a működésünket, de informálisan tovább dolgozunk, s nem szűntünk meg” – mondta megkeresésünkre Holoda Attila, a V18 egyik alapító tagja. Hozzáfűzte: megalakulásukkor eredetileg gondolkoztak abban is, hogy tevékenységüket ne csak a 2018 áprilisi parlamenti választásokra korlátozzák, hanem folytassák tovább a 2019-es tavaszi európai parlamenti, majd őszi önkormányzati választásokig. De ez még nem eldöntött – derült ki a vele folytatott beszélgetésből. „Kora nyárig szusszanunk” – mondta, hozzáfűzve: utána megbeszélik a hogyan tovább-ot. Vannak elképzeléseik, amelyekben gondolkoznak, de az biztosnak tűnik, hogy

a működésük, céljaik logikája nem fog változni, az azonban várható, hogy nem marad mindenki a csapatban.

A lényeg azonban marad: egyfajta pártok feletti tevékenységben gondolkoznak, a pártok és a választópolgárok összekötésében, s a választási aktivitás elősegítésében.

Január elején alakult meg a választási csoportegykori bal- és jobboldali kormánytagokból, összesen öt különböző kormányban szolgáló szakemberekből. Andor László volt EU-biztos, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, MNB-elnök, Göncz Kinga volt ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint külügyminiszter, Holoda Attila egykori energiaügyi helyettes államtitkár, Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár, Raskó György volt mezőgazdasági államtitkár, valamint Székely Tamás volt egészségügyi miniszter voltak az alapító tagok. Illetve, volt még egy, Lévai Katalin volt esélyegyenlőségért felelős miniszter, aki azonban – ahogy az a csoport számára is váratlanul kiderült –  a saját pecsenyéjét sütögette: a választások véghajrájában pártot alapított (az utóbb választási csalásba keveredett) Lendületben Magyarországért pártot.

A Válasszunk! 18 tevékenysége részeként választási vitákat terveztekszervezni. Egyrészt három tematikus vitát az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt a miniszterelnök-jelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt. Ezek meghiúsultak, ami összejött: öt ellenzéki párt (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP-P) vezetőjének nyilvános fóruma, négy nappal a választások előtt. Emellett háttérelemzéseket készítettek, s a Gulyás Márton által indított Közös Ország Mozgalommal együttműködve helyi közvélemény-kutatásokat készültek, amelyek célja az volt, hogy segítsenek kiválasztani egy-egy egyéni körzet legesélyesebb ellenzéki jelöltjét. Ebben utóbb azonban volt némi zűrzavar, többen (köztük Márki-Zay Péterék) is saját esélyeseket jelöltek, s ezek nem mindig voltak azonos személyek –

magyarul volt, ahol sikerült összezavarni a választókat, arról nem is szólva, hogy a pártok fogadókészsége az esetek többségében enyhén szólva hiányzott.

Végül, de nem utolsósorban fontos tevékenységük volt a választási aktivitásra való mozgósítás is.

Forrás: Wikimedia Commons

Balázs Péter volt külügyminiszter, európai uniós biztos portálunknak adott interjújában  tevékenységük eredményének a mérlegét megvonva a többi között arról beszélt, hogy voltak dolgok, amiket alábecsültek, így a vidék Fidesz általi mozgósítását; a hazug migrációs kampány hatását; illetve a választási trükközések és magának a választási törvénynek a hatását. Ugyanakkor túlbecsülték a korrupció társadalomra gyakorolt hatását; a rossz kormányzás lehetséges választói szankcionálását; s a pártok együttműködési hajlandóságát is. Ugyanakkor elérték, hogy ’89 óta először felmutatták a legszélesebb összefogási modellt a politikai jobb- és baloldal között; a választási program és a viták elengedhetetlenségének a sulykolását, s a pártok némi, de messze nem elégséges egymáshoz való közelítését. Hozzáfűzte azt is, hogy a legfőbb csalódásuk, hogy azt gondolták, a kétharmad most már megtörhető. „Hogy miért nem volt megtörhető, a történelem majd kideríti, de készséggel vállaljuk ebben a saját felelősségünket is” – mondta.

A többség tudta, hogy aránytalan a választási rendszer

Minden hatodik ember már a választások előtt tudta, hogy a kormánypártnak kedvez a választási rendszer, és 50 százalék úgy gondolta, hogy ez nem jó. Márciusban a többség tiszta és igazságos voksolásra számított.

Vegyes képet mutat a magyarok ismerete és viszonya a hazai választási rendszerről – derül ki a Political Capital (PC) elemzéséből, amelyet a Závecz Research által március közepén a Friedrich-Ebert-Stiftung és a PC megbízásából végzett közvélemény-kutatásból készített.

Sokkal kevesebben (60 százalék) tudta megmondani, hogy két szavazólapot kapunk, mint kilenc éve (72 százalék). Az öt százalékos bejutási küszöbbel pedig a megkérdezettek kevesebb, mint fele volt tisztában. Igen gyér a saját egyéni képviselő ismerete: noha az arány javult kilenc év alatt, most is ötből csak ketten tudták megnevezni.

A választás utáni visszaélés-, sőt, csalásgyanút övező viták láttán érdekes adat, hogy márciusban, tehát egy hónappal a voksolás előtt a többség arra számított, hogy tiszta és igazságos választás lesz. A grafikonból kiderül, hogy a Jobbik és a DK szimpatizánsai körében eleve meglehetősen nagy volt a fenntartás ebben a kérdésben.

Forrás: Political Capital

Ez azért is fontos adatsor, mert a választásra készülők meglehetősen pontosan tudták, hogy a rendszer nem egyenlően mér, még ha ebben a körben különböző kérdésekre nem egyformán válaszoltak. Például – iskolai osztályzattal – közepest adott a relatíve legnagyobb csoport, 32 százalék arra a kérdésre, hogy érvényesül-e az a követelmény, hogy ugyanannyit érjen minden szavazat. (Nem meglepően a Fidesz-támogatók legnagyobb csoportja, 41 százalék szerint teljesen érvényesül.)

Ugyanakkor az emberek többsége tudja, hogy a 2011-ben kialakított választási rendszer még inkább a legtöbb szavazatot kapó pártnak kedvez, 59 százaléka azt is pontosan tudta, hogy a kormánypártnak. Még a fideszesek többsége is így gondolja.

Részrehajlástól mentesnek csak 16 százalék ítéli a választási rendszert, ami talán az egyik legszimptomatikusabb adat a teljes kutatásban

– vonta le a következtetést a PC.

A választási adatok egyébként pontosan igazolják az emberek ismereteit és előzetes várakozásait. A három hete lezajlott választáson a Fidesz egy mandátumához 41 ezer szavazat kellett, a másik véglet az Együtt (96 ezer). S ahogyan javul az eredmény, úgy csökken ez a szám.

S az is kiderül a válaszokból, hogy a négyévente választók szerint ez nem jó. Minden második azt részesíti előnyben, hogy a választói akaratot tükrözze a parlamenti képviselet megoszlása, és csak 35 százalék szerint fontosabb ezzel szemben a kormányzati stabilitás.

Stabil a külhoni magyar állampolgárok választójogának elutasítása,

60 százalék most is masszívan ellenzi ezt – éppúgy, mint a Publicus tavaly augusztusi mérése. (A DK-ban szinte mindenki, de még a jobbikosoknak is 77 százaléka. Egyedül a Fidesz-hívek körében van enyhe, 56 százalékos egyetértés.)

A PC szerint a választási rendszerről való folyamatos diskurzus eredménye lehet, hogy a válaszadók többsége szerint politikai érdekeket is szolgál a 2011 során megalkotott választókerületi térkép, és jelentős problémának érzékelik a külföldön tartózkodók szavazási módjának megkülönböztetését ugyanúgy, mint a jelöltállítás kapcsán menetrendszerűen felmerülő adatvédelmi aggályokat.

Orbán: Az undok dolgokat kiabálókat is képviselni kell

0

Jókedvűen ülök itt és boldog vagyok – ezzel kezdte a választások után adott első interjúját Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Szerinte a választók április 8-án megerősítették a kormány által eddig is fontosnak tartott célokat. Hozzátette, hogy vannak új kihívások is, és új összetételű kormányra van szükség, amely hamarosan megalakulhat. Az interjúból kiderült, hogy a migráció témája továbbra is a legfontosabb marad, de arról is beszélt, hogy átalakítaná a Miniszterelnökséget, és magyar nőkkel akar megállapodást kötni az ország jövőjéről.

 

Filozófiai kérdés, hogy hogy értékeljük a választást – mondta Orbán Viktor, mikor a műsorvezető erre kérte. Szerinte alapvetően mitikus és rejtélyes dolog, hogy mi történik ilyenkor, hogy hogy jön létre egy közös akarat az emberekben. Ennek eredményét nehéz megjósolni, ezért Orbán alázatot ajánlott a politikusoknak: el kell fogadni, hogy mi lett az eredmény. Hozzátette, hogy a győztesek helyzete könnyebb, ezért „ne osszák az észt”. Veszíteni keserű dolog, ezért megértéssel kell fordulni a vesztesek felé – mondta.

De fontosnak tartotta leszögezni, hogy sokkal többen szavaztak rájuk, mint négy éve, és mint az összes többi parlamentbe jutott ellenzéki pártra. Orbán azokra a kritikákra is reagált, hogy a községekben nyerte meg a választást a Fidesz: elmondta, hogy minden településtípusban ők voltak a legnépszerűbb párt.

Az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, hogy mindig érdemes odafigyelni az ellenzék véleményére, de más az értelmezésük az ország helyzetéről és jövőjéről. Orbánék szerint a bevándorlás a legfontosabb kérdés, ezért beszéltek ők erről a kampányban, és a szavaiból az derült ki, hogy ez továbbra is így lesz. Mivel ez a legfontosabb üzenet, ezért el kell juttatni a legkisebb településekre is, ezért mondták el „százszor, ezerszer” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte fontos, hogy „rávegyük” az embereket, hogy ők is ezt gondolják a legfontosabb kérdésnek, amit „mi”.

A tüntetések is szóba kerültek, erre úgy reagált, hogy

harmadszor van kétharmad, de arra törekszik most is, hogy a háromharmad miniszterelnöke legyen.

Azokat is képviselni kell, akik nem szeretik őket, vagy akár „undok dolgokat kiabálnak az utcán”. Orbán hangsúlyozta, hogy az ő érdeküket is képviselni is kell, és hozzátette, hogy tesznek is erre lépéseket. Szerinte mindenkinek jogában áll véleményt nyilvánítani az utcán, de arra kérte a tüntetőket, hogy békésen tegyék ezt.

A műsorvezető viszont nem hagyta annyiban a dolgot, és feltette a kérdést, hogy „ki szíthatja a békétlenséget?” arra a kormánysajtóban is terjedő retorikára utalva, hogy „kívülről” szervezhetik a tüntetést. Orbán megkerülte a kérdést, és inkább az ellenzékből távozó vezetőkről beszélt. Elmondta, hogy ő 16 évig volt ellenzékben, és eddig 12 évig kormányzott, tehát még csak most kerülhet egyensúlyba. Szerinte el kell fogadni, hogy egy politikus gyakrabban veszít, mint nyer, és ilyenkor is szolgálni kell az országot. 

„Egymással lehet birkózni, de nem a haza rovására”

– mondta.

A riporter azonban mindenáron vissza akarta téríteni a beszélgetés Soros-köreire, erre Orbán elmondta, hogy biztos, hogy a „spekulánsok” nem fogadja el a választások eredményét, mert nekik nem jó, ha ilyen kormánya van Magyarországnak.

A Nyílt Társadalom Alapítvány elköltöztetéséről azt mondta, hogy „talán megértik a hallgatók, ha nem hullatok krokodilkönnyeket”. Ezután arról beszélt, hogy véglegesen viszont soha nem lehet nyerni a „spekulánsok” ellen, mert mindig új módszereket találnak a befolyásszerzésre, de ez nem baj, mert az a politika egyik célja, hogy ezeket az embereket és érdekcsoportokat megállítsa. Később, a Figyelő listázásra utalva, a sajtó munkatársait arra kérte, hogy hozzák felszínre azt, hogy mi működik a háttérben.

Az ENSZ migrációs csomagja is szóba került, ezzel kapcsolatban Orbán leszögezte, hogy Magyarország továbbra is saját érdekeit fogja nézni. Szerinte a magyar emberek elmondták a választáson, hogy a kormányhoz hasonlóan rossz dolognak tartják a migrációt, amelyet megállítani és nem támogatni kell.

Arról is beszélt, hogy „nem egy srófra jár az agya” európai miniszterelnök kollégáival. Szerinte kevesebb mint egy évvel az európai választások előtt nem szabad olyan döntéseket hozni az EU csúcson, amelyek kész helyzetet teremtenének az újonnan megválasztott képviselőknek. Aki sürgeti a mostani döntéshozatalt, azaz azt, hogy júniusban már lezárják a migránskérdést, az ellene vannak annak, hogy az emberek demokratikus úton kijelöljék az európai migrációs politika irányát.

A következő négy évről azt mondta, hogy az alapvető célokat a választók megerősítették, de sok minden történt 2014 óta a világban, amihez alkalmazkodni kell. Szerinte

nem a mostani kormány munkájának folytatására szavaztak az emberek, hanem a célokra,

ezért reméli, hogy elfogadják, hogy jelentős mértékben új emberekkel folytassa mindezt.

„Gyorsan lesz új kormányunk” – mondta, de időpontot nem akart kijelölni. Az viszont kiderült, hogy új minisztériumokat nem szeretne, mert a mostani rendszer működik, de 

a Lázár János által felügyelt Miniszterelnökséget átalakítaná egy másfajta „vezetési szerkezettel”.

Arról is beszélt, hogy szeretné, ha még a nyári szünet előtt el lehetne fogadni a jövő évi költségvetést. Erről már tárgyalt is Varga Mihállyal, akire továbbra is számít mint a gazdasági kabinet vezetőjére.

Végül a demográfia kérdését és a családok támogatását hozta szóba a műsorvezető. Orbán arról beszélt, hogy

Csak a hölgyek tudják eldönteni, hogy akarnak-e gyereket,

és nekik kell elmondani, hogy hogyan mehetne ez gyorsabban és könnyebben. Úgy fogalmazott, hogy szeretné kikérni a magyar nők véleményét erről a kérdésről, és szeretne velük „megállapodást kötni” nem csak négy évre, hanem több évtizedre előre. 

Bréking nyúz, április 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo nem tud leszállni Soros Györgyről, a Magyar Idők nem érti az iróniát, a Figyelő állítólag levelet kapott, a 888-at zavarja, ha valaki az orosz propaganda és az álhírek ellen küzd, a Ripost pedig egy rasszista magyar kamionost népszerűsít. Megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

Az Origónak mindenről vannak „bizonyítékai”

„Szokatlanul nagy a csend azzal kapcsolatban, hogy miről tárgyalt hétfőn Soros György amerikai tőzsdespekuláns és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. Timmermans máskor szinte minden megbeszéléséről beszámol a Twitter-oldalán, de most valamiért nem közölt semmit a Soros-találkozóról. A háttérben a migráció elősegítése, a kötelező kvóta áterőltetése és az óriási felhatalmazással megválasztott magyar kormány elleni támadások állhatnak. Kovács Zoltán kormányszóvivő a találkozóval kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy Timmermans Soros embere. 

A nagy titkolódzás miatt csak azt sejthetjük, hogy a két bevándorláspárti vezető minden bizonnyal mindent meg fog tenni, hogy nyomást gyakoroljon az újonnan, óriási felhatalmazással megválasztott magyar kormány bevándorlásellenes álláspontjának a megváltoztatására. Ha nem így lenne, akkor minden bizonnyal kiálltak volna a sajtó elé, és választoltak volna az újságírók kérdésire. (…)

Az, hogy a hétvégi antidemokratikus tüntetés mögött Soros és csapata állt, egyértelműen mutatja, hogy az amerikai tőzsdespekuláns fia egy képet posztolt a demonstrációról, és üdvözölte a résztvevőket.”

(az elütések is az eredeti szövegből valók)

A Magyar Idők számára nem értelmezhető az irónia

Fotó: Magyar Idők

„A jelek szerint a tábla nem csal, valóban szép számmal ügyködtek a spekuláns hálózatához köthető emberek a hét végi tüntetés körül”

A Figyelő állítólag kapott egy levelet

„Érdekes levél érkezett nemrég szerkesztőségünkbe egy homoszexualitását nyíltan vállaló, liberális olvasónktól, akinek titkolnia kell, hogy a Fideszre szavazott. Ha valaki eddig nem értette, miért aratott elsöprő győzelmet az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP, az most jól figyeljen! Megtudhatja ugyanis, hogy milyen megtévesztő és kártékony az a liberális véleménybuborék, melyben a neve elhallgatását kérő olvasónk is élni kényszerül.”

A 888-nak nem tetszik, ha valaki fellép az álhírek és az orosz propaganda ellen

„A Soros által finanszírozott Avaaz nemcsak, hogy aktív részese volt a magyarországi választásoknak, de a világpolitika egyik új alakítójaként kíván fellépni. Most az amerikai Breitbart után az orosz RT médiakonglomerátumra csaptak le.

A világ legnagyobb aktivista szervezete, az Avaaz a mostani körlevelében „Putyin propagandahálózatának” beszüntetéséről értekezik. Mint írják: Mozgalmunk mindig is a szólásszabadságot védelmezi. De ez sohasem jelenti a híreknek álcázott, gyűlölettel teli riportokat és propagandát.”

A Ripost a rasszista videója miatt ismertté vált magyar kamionost népszerűsíti

„A vi­de­ó­meg­osztó cen­zo­ra­i­nak nem tet­szett, hogy a Ca­lais mel­letti au­tó­pá­lyán La­cika mig­rán­so­kat vi­de­ó­zott és kom­men­tálta a vi­sel­ke­dé­sü­ket. Addig nézd a bő­ví­tett ver­ziót, amíg le nem tilt­ják ezt is!”

Választási hírek – Megyei jogú városok

Cikkünkben megnézheti a megyei jogú városok eredményeit, az éjféli állás szerint.

VÁROS JELÖLTEK RÉSZVÉTEL
EREDMÉNY
BÉKÉSCSABA    69,34%  
  Fidesz: Herczeg Tamás    45,58%
  DK: Nagy-Huszein Tibor    11,22%
  Jobbik: Kocziha Tünde    32,11%
  LMP: Kovács Katalin    5,13%
  Momentum: Almási István    1,63%
       
DEBRECEN 1.    71,4%  
  Fidesz: Kósa Lajos    48,28%
  MSZP-P: Gurmai Zita    26,94%
  Jobbik: Herpergel Róbert    15,2%
  LMP: Murguly Mátyás    5,06%
  Momentum: Horváth Zoltán    2,81%
       
DEBRECEN 2.    66,75%  
  Fidesz: Pósán László    49,92%
  DK: Varga Zoltán    12,25%
  Jobbik: Kőszeghy Ábel    24,85%
  LMP: Görög Jenő    5,8%
  Momentum: Mándi László    2,58%
  Együtt: Orosz Tamás    1,09%
       
DEBRECEN 3.    62,32%  
  Fidesz: Tasó László    59,4%
  DK: Káposznyák István    7,42%
  Jobbik: Csikai József    24,54%
  LMP: Kiss Tamás    3,96%
  Momentum: Lakatos Árpád    1,32%
  Együtt: Kosztin Mihály    1,5%
       
DUNAÚJVÁROS    68,63%  
  Fidesz: Galambos Dénes    40,38%
  DK: Mezei Zsolt    10,01%
  Jobbik: Pintér Tamás    42,86%
  LMP: Illéssy István    3,37%
  Momentum: Kaszó Róbert    1,35%
       
EGER    69,32%  
  Fidesz: Nyitrai Zsolt    48,8%
  DK: Kertészné Kormos Noémi    6,5%
  Jobbik: Mirkóczki Ádám    37,84%
  LMP: Komlósi Csaba    2,82%
  Momentum: visszalépett    
       
ÉRD    74,25%  
  Fidesz: Aradszki András    44,24%
  MSZP-P: Csőzik László    35,04%
  Jobbik: Vágó Sebestyén    13,06%
  LMP: Turcsán Szabolcs    3,58%
  Momentum: Gál Alex    1,6%
       
GYŐR 1.    73,04%  
  Fidesz: Simon Róbert    50,25%
  DK: Glázer Tímea    21,06%
  Jobbik: Fodor Roland    17,42%
  LMP: Jenei Ferenc    6,24%
  Momentum: Molnár József    2,65%
       
GYŐR 2.    72,36%  
  Fidesz: Kara Ákos    58,5%
  MSZP-P: Greguss András    12,65%
  Jobbik: Menyhárt Miklós    21,15%
  LMP: Takács András    4,53%
  Momentum: Liszi Norbert    1,94%
       
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY    71,43%  
  Fidesz: Lázár János    52,38%
  MSZP-P: Rója István    7,4%
  Jobbik: Kiss Attila    36,3%
  LMP: Pongrácz Gergely    1,65%
  Momentum: visszalépett    
       
KAPOSVÁR    69,75%  
  Fidesz: Gelencsér Attila    44,56%
  DK: László Imre    12,93%
  Jobbik: Miháldinecz Gábor    31,14%
  LMP: Busa József    4,45%
  Momentum: Berg Dániel    1,51%
  Együtt: Kerepesi Tibor    1%
       
KECSKEMÉT 1.    66,45%  
  Fidesz: Salacz László    55,46%
  DK: Szőkéné Kopping Rita    7,66%
  Jobbik: Lejer Zoltán    23,72%
  LMP: Vágó Gábor    9,4%
  Momentum: Szarvas Koppány Bendegúz    2,25%
       
KECSKEMÉT 2.    69,55%  
  Fidesz: Zombor Gábor    53,62%
  MSZP-P: Király József    16,42%
  Jobbik: Radics Tivadar    19,44%
  LMP: Tóth Szilárd    6,57%
  Momentum: Bodrozsán Alexandra    2,87%
       
MISKOLC 1.    69,52%  
  Fidesz: Csöbör Katalin    39,56%
  DK: Debreczeni József    11,7%
  Jobbik: Jakab Péter    38,04%
  LMP: Csoma László    2,95%
  Momentum: Szopkó Tibor    0,95%
       
MISKOLC 2.    68,09%  
  Fidesz: Hubay György    38,46%
  MSZP-P: Varga László    29,72%
  Jobbik: Pakusza Zoltán    28,19%
  LMP: visszalépett    
  Momentum: Dudás Norbert    1,12%
       
NAGYKANIZSA    67,8%  
  Fidesz: Cseresnyés Péter    50,36%
  DK: Horváth Jácint    9,82%
  Jobbik: Zakó László    33,63%
  LMP: Károlyi Attila    3,33%
  Momentum: Polónyi Tamás    1,24%
       
NYÍREGYHÁZA 1.    70,85%  
  Fidesz: Szabó Tünde    41,27%
  MSZP-P: Csabai Lászlóné    32,23%
  Jobbik: Lengyel Máté    19,06%
  LMP: Szoboszlay György    3,22%
  Momentum: Babosi György    1,47%
       
NYÍREGYHÁZA 2.    63,77%  
  Fidesz: Vinnai Győző    49,13%
  DK: Helmeczy László    10,19%
  Jobbik: Fülöp Erik    34,43%
  LMP: Cselószki Tamás    2,53%
  Momentum: Szántó Gábor    0,89%
       
PÉCS 1.    70,88%  
  Fidesz: Csizi Péter    37,63%
  Független: Mellár Tamás    38,67%
  Jobbik: Fogarasi Gábor    14,25%
  LMP: Keresztes László    5,31%
  Momentum: Nemes Balázs    1,72%
       
PÉCS 2.    67,9%  
  Fidesz: Hoppál Péter    40,93%
  DK: Nagy Ferenc    20,31%
  Jobbik: Gyimesi Gábor    22,08%
  LMP: Hohn Krisztina    9,12%
  Momentum: Körömi Attila    1,87%
  Együtt: Berkecz Balázs    2,35%
       
SOPRON    75,23%  
  Fidesz: Barcza Attila    55,02%
  MSZP-P: Póczik Roland    16,6%
  Jobbik: Brenner Koloman    18,07%
  LMP: Szakács Gyula    4,34%
  Momentum: Holzhofer Tünde    3,1%
       
SZEGED 1.    69,89%  
  Fidesz: Bartók Csaba    35,92%
  MSZP-P: Szabó Sándor    43,5%
  Jobbik: Tóth Péter    11,08%
  LMP: Bodrog Zoltán    4,3%
  Momentum: Mihálik Edvin    1,62%
       
SZEGED 2.    69,96%  
  Fidesz: B. Nagy László    45,36%
  MSZP-P: Joób Márton    34,98%
  Jobbik: Fackelmann István    11,35%
  LMP: Tessényi Judit    4%
  Momentum: Boros-Gyevi Gergely    1,68%
  Együtt: Györgyey János    0,5%
       
SZÉKESFEHÉRVÁR 1.    75,61%  
  Fidesz: Vargha Tamás    47,9%
  DK: Ráczné Földi Judit    30,32%
  Jobbik: Tóth Nóra    13,88%
  LMP: Rákosi Judit    5,91%
  Momentum: visszalépett    
       
SZÉKESFEHÉRVÁR 2.    72,47%  
  Fidesz: Törő Gábor    54,18%
  MSZP-P: Horváth András    9,51%
  Jobbik: Fazakas Attila    28,43%
  LMP: Perneczky László    4,17%
  Momentum: Tóth Péter    1,9%
       
SZEKSZÁRD    66,99%  
  Fidesz: Horváth István    52,63%
  MSZP-P: visszalépett    
  Jobbik: Szabó Balázs    9,27%
  LMP: Hadházy Ákos    34,86%
  Momentum: visszalépett    
       
SZOLNOK    69,48%  
  Fidesz: Kállai Mária    42,64%
  MSZP-P: Györfi Mihály    15,47%
  Jobbik: Csikós Attila    34,49%
  LMP: Kelemen István    3,47%
  Momentum: Szekeres Éva    1,4%
       
SZOMBATHELY    75,26%  
  Fidesz: Hende Csaba    50,92%
  MSZP-P: Nemény András    29,98%
  Jobbik: Balassa Péter    12,46%
  LMP: Németh Ákos    3,35%
  Momentum: Falta Péter    1,05%
       
TATABÁNYA    70,58%  
  Fidesz: Bencsik János    45,15%
  MSZP-P: Fekete Miklós    26,42%
  Jobbik: Boda Bánk    19,49%
  LMP: Körtvélyfáy Menyhért    4,27%
  Momentum: Novák László    1,33%
       
VESZPRÉM    73,4%  
  Fidesz: Ovádi Péter    49,47%
  Független: Kész Zoltán    30,85%
  Jobbik: Varga-Damm Andrea    13,28%
  LMP: Hites Viktor    3,37%
  Momentum: Meződi János    1,31%
       
ZALAEGERSZEG    74,02%  
  Fidesz: Vigh László    54,01%
  MSZP-P: Góra Balázs    15,23%
  Jobbik: Benke Richárd    21,27%
  LMP: Paksy Zoltán    4,81%
  Momentum: Fodor Zsolt    1,4%

Választási prognózis: „eddigi tudás” kontra „megérzés”

A hagyományos, „konzervatív” előrejelzés szerint biztos a Fidesz abszolút többsége, a „megérzés” azonban a meglepetést prognosztizálja – olvasható Török Gábor elemzésében. A politológus nem zárja ki, hogy a Fidesznek nem lesz abszolút többsége.

A Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ez persze tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni – írja formabontó előrejelzésében Török Gábor.

Az ismert politológus ezúttal egymás mellé állítja a „konzervatív” (adatokon, mechanizmusokon, a ráción alapuló) előrejelzést, ami szerinte az „eddigi tudásunk” kifejezéssel írható le. Van azonban egy másik is, ami a látható folyamatokból, a változásokból, a dinamikából és a közhangulat alakulásából kiindulva a megérzésre, sejtésre támaszkodik. E két megközelítés jelentősen eltérhet egymástól, Török szerint most is ez a helyzet.

A „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat.

A „levegőben” érezhető változásokból kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz kicsivel a 100 mandátumos vonal alá kerüljön – írja az elemző.

Mindazonáltal az elején felhívja az olvasó figyelmét, hogy vigyázat:

„nem elemzés, hanem ködszurkálás következik”.

Török úgy látja, hogy a Fidesz listás eredménye most a 2014-es környékén képzelhető el leginkább. Szerinte a Medián által várt 46 százalékos listás eredménnyel valóban nem lehet más a végeredmény, mint a kétharmados győzelem, miközben a 40 százalék felé haladva egyre nő az abszolút többség elvesztésének esélye. A részvétel függvényében Török 40-45 százalék közé várja a Fidesz eredményét, ha 40 alá kerül, az már komoly meglepetés lenne, de talán az sem elképzelhetetlen.

A 2018-as listás eredmények becslési lehetőségei: 

Forrás: Török Gábor

Mindent egybevetve a politológus szerint amikor 100 körülire teszi a majdani mandátumokból a Fideszre jutó részt, akkor arra számít, hogy a különféle elemek a pártra nézve a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak eddig becsült 13-25 százalék közti sávban Török Gábor a 20-25-öt valószínűsíti, mert míg négy éve a 21 százalékos listás eredmény mellé egyetlen egyéni kerületet se nyert meg, addig most akár 10-20-ban is nyerhet (az átszavazások függvényében).

A baloldal pártok együttesen 30 százalék körüli – talán azt valamivel meghaladó – támogatottságon osztozhatnak vasárnap, s az MSZP-Párbeszéd látszik esélyesnek arra, hogy a legtöbb listás szavazatot kapja – írja Török. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy mindegyik eléri a küszöböt: a DK és az LMP az öt, az MSZP-P pedig a tíz százalékot.

Török Gábor tehát úgy látja, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az abszolút többség azonban tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni.

Ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben,

a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat. Ennél több megnyert ellenzéki egyéni választókerület, a vártnál erősebb listás szereplés és/vagy a vártnál gyengébb fideszes országos teljesítmény mellett a Fidesz abszolút többsége is elveszhet, ez azonban „mai tudásunk” alapján valóban komoly meglepetés lenne. Ugyanakkor a meglepetés egy másik irányban sem kizárható, bár kevésbé látszik valószínűnek, de kis – ellentétes irányú – elmozdulásokkal könnyen előidézhető: a Fidesz ismételt kétharmados többsége.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK