“A kölcsönös érdekek alapján az EU bárkivel hajlandó együttműködni, Kínával is“

0
903
zazum.it

Ursula von der Leyen Trump beiktatására reagálva a davosi világgazdasági fórumon Kínával kapcsolatban kijelentette: kölcsönös érdekek mellett bárkivel együttműködik az EU, így Kínával is.

Jelentős fordulatot  jelez Brüsszelben, ahhoz képest, hogy a Biden adminisztráció idején az Európai Unió csatlakozott a „demokráciák szövetségéhez”. Amikor a Biden adminisztráció idejében Ursula von der Leyen Pekingben járt, akkor elő is adta a nagy atlanti szövetségről szóló szöveget, de a kínaiak unottan hallgatták. Sokkal jobban odafigyeltek az ugyanekkor Pekingben tárgyaló Emmanuel Macronra, aki azt hangsúlyozta:

“Európa nem lesz az USA vazallusa!”

Ennek alapján a kínaiak együttműködést ajánlottak az Európai Uniónak, de Ursula von der Leyen ezt elutasította mondván: a demokrata adminisztráció a második ciklusban is folytathatja majd Washingtonban. Nem ez történt: Trump visszatérése arra ösztönözte Ursula von der Leyent, hogy közölje:

“Hajlandóak vagyunk együttműködni Mexikóval sőt Kínával is!”

Mexikó gazdasági súlya a világban meg sem közelíti Kínáét, de Trump mindkét államot kipécézte. Az USA elnöke először tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, aki számára Trump sokkal fontosabb partner mint Ursula von der Leyen.
A brüsszeli bizottság elnöke reformokat jelentett be februárra: az Európai Unió jelenleg igen megosztott, de Németország számára Kína nagyon fontos, ezért talán átmehetnek a Kína barát reformok az Európai Unió gépezetén.

Mit akar Peking?

“Az USA és Kína GDP-je együtt meghaladja a világ egyharmadát. A Tesla és néhány más amerikai vállalat sikert sikerre halmoz Kínában“

– hangsúlyozza a pekingi vezetés véleményét kifejező Global Times.

- Hirdetés -

Amely újra előáll Hszi Csin-ping elnök régi ötletével: eszerint Washingtonnak és Pekingnek együtt kellene kormányoznia Kínát. Mit gondol erről Donald Trump? Nem véletlenül beszélt oly keveset Kínáról  a beiktatási beszédében. Ennek a New York-i tőzsde nagyon megörült: 400 ponttal emelkedett arra a hírre, hogy Trump egyelőre vár a keményebb szankciókkal Kínával szemben. Pénteken Trump “jó beszélgetést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel”, majd közölte: első külföldi útja várhatóan Kínába vezet majd. Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot vagyis újrakezdte a hidegháborút. Ez a négy év nem volt nagy siker az amerikai diplomácia számára – ezt elismerte Jake Sullivan is a New York Timesban, de arra utalt: Trump folytatni fogja a szembenállás politikáját Kínával és Oroszországgal. Mit értünk el ezzel? – kérdezi Donald Trump, aki nem katonai hanem biznisz kategóriákban gondolkodik éppúgy mint a kínai elnök, Hszi Csin-ping. Putyin ukrajnai háborúja számukra anomáliát jelent hiszen mind az amerikai populista és a kínai kommunista elnök meg van győződve arról:

Money makes the World go round – a világot a pénz kormányozza nem pedig a fegyverek.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .