Kezdőlap Címkék Davos

Címke: davos

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

“Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

“A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

“Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul “

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

Kína nem akar konfrontációt

Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét azt hangsúlyozta, hogy országa nem akar konfrontációt. A pandémia miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét  a svájci városban.

“A konfrontáció nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg: katasztrófához vezethet” – jelentette ki Kína elnöke, aki nem is titkolta, hogy otthon is komoly problémákkal kell szembenéznie a Covid járvány és a gazdaság lassulása miatt. Hszi Csinping jelezte, hogy a pandémiát csakis együttesen győzhetik le a világ országai. Kína lezárta határait, hogy így akadályozza meg a járvány terjedését. Az Omicron vírusmutáns ennek ellenére megjelent Pekingben is, ahol februárban rendezik meg a téli olimpiát. A kínaiak annyira tartanak a járványtól, hogy nem árusítanak jegyeket a téli olimpiára, azon kizárólag meghívottak vehetnek részt. A davosi virtuális konferencián felszólal dr. Fauci is, aki a járvány elleni küzdelem első számú szakértőjének számít az Egyesült Államokban.

“Egy hajóban ülünk”

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping, aki szerint, ha a világ országai egyenként akarják megoldani a problémáikat, akkor a kis hajók közül több elsüllyedhet. Ha viszont tudomásuk vesszük azt, hogy egyetlen nagy hajóban ülünk, akkor az megbirkózhat a viharokkal – mondta Hszi Csinping elnök a davosi virtuális konferencia első napján.

Globális kockázatok

A davosi világgazdasági konferecia előtt a szervezők kiadtak egy előrejelzést, mely felvázolja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembe kell nézniük a világ államainak. Ebben a dokumentumban kiemelt szerep jut a klímaváltozás elleni harcnak, amelyet a pandémia és az energia válság jelentős mértékben hátráltat. Hszi Csinping elnök például nem említette, de tavaly a szén kitermelés rekordot döntött Kínában miután a gyakori áramszünetek miatt erre fel is szólították a bányák üzemeltetőit, akiket még nem is oly rég azzal fenyegettek, hogy bezárják az erősen környezetszennyező szénbányákat Kínában.

A kínai elnök után egymásután mondják el davosi üzenetüket a világ vezetői. A szervezők abban reménykednek, hogy ezek iránt is érdeklődés mutatkozik majd bár pontosan tudják: a világot elsősorban az érdekelte, hogy a vezetők miről beszélgettek zárt ajtók mögött Davosban.

690 millió ember éhezik

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.

A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson  a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.

A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.

A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.

A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.

Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.

Davos a partner

Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.

Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.

A pandémia miatt társadalmi válság fenyeget – davosi jelentés

A Covid-19 járvány miatt csak virtuális lesz januárban a szokásos világgazdasági forum a svájci városban. A világ helyzetét felvázoló jelentés kifejezetten pesszimista.

A világ stabilitását komolyan fenyegeti, hogy a pandemia miatt társadalmi válság törhet ki sok országban. Ezenkívül nemzetközi pénzügyi krízisek is bekövetkezhetnek. A harmadik nagy probléma a környezetvédelmi katasztrófák sora, melyekről kissé elterelődött a figyelem a Covid-19 világjárvány miatt.

A davosi jelentés úgy készül, hogy a világ sok országában megkérdezik a döntéshozókat: mire számítanak a közeljövőben? A konklúzió végtelenül pesszimista – hangsúlyozza a közszolgálati francia RFI, mely ismerteti a jelentést.

“A világnak fel kell ébrednie, hogy szembenézzen a kockázatokkal a következő két évben” – írja a jelentés. Mitől tartanak elsősorban a gazdasági és politikai vezetők? Attól, hogy fokozódik a szegénység és ez növekvő egyenlőtlenséghez vezet. Ami azután társadalmi feszültséget illetve válságot válthat ki. A másik fő aggodalom a környezeti katasztrófák sorozata, melyet szinte elkerülhetetlennek tartanak a következő két évben.

Kipukkadt a pénzügyi buborék?

Középtávon (3-5) a megkérdezett gazdasági és politikai vezetők attól tartanak, hogy azok a dollár és euro milliárdok, melyekkel a központi bankok elárasztják a piacokat, hogy kivédjék a pandemia válság hatásait, előbb-utóbb olyan pénzügyi buborékot alkotnak, melynek kipukkadása nemzetközi pénzügyi válságba torkollhat. Bár Yellen asszony, a FED következő elnöke szenátusi meghallgatásán azt mondta, hogy mindenképp költekezni kell, az államadóság problémáit rábizhatjuk a jövőre, a davosi jelentés szerint súlyos következményei lehetnek a mostani pénzbőségnek. Nyugtalankodnak ugyanis az infláció miatt, amely előbb vagy utóbb beindulhat, és amelynek gyilkos hatása lehet a szegényebb néprétegek életszínvonalára.

A pandemianak máris nagyon komoly következményei vannak: nagyon magas a járvány emberi és gazdasági ára! Eltűnik többéves haladás a szegénység leküzdésének terén, növekszik a különbség a különböző társadalmi csoportok között. Emiatt csökkenhet a társadalmak kohéziója és a nemzetközi együttműködés, amelyre pedig fokozottan lenne szükség.

Davosban idén virtuális csúcs lesz: január 25 és 29 között online társalognak a világ gazdasági és politikai vezetői. A tervek szerint lesz egy valóságos csúcs is, de azt Szingapúrban tartják májusban persze csak akkor, ha a pandemia ezt lehetővé teszi.

Greta Thunberg megtisztelőnek tartja, hogy szerepel az MTVA tiltó listáján

A svéd környezetvédő lány, akit meghívtak Davosba is, hogy a világgazdasági fórumon fejtse ki a véleményét, azt írta Twitter üzenetében, hogy “demokratikus rendszerekben ilyen tiltó listák nem létezhetnek. De hogyha mégiscsak vannak, akkor megtisztelő számomra, hogy szerepelek rajtuk.”

A Politico című portál írta korábban, hogy a magyar közmédiában szigorú szabályok szerint lehet csak foglalkozni bizonyos személyekkel és témákkal. A szigorúan ellenőrzött személyek és témák listáján szerepel Greta Thunberg is, aki szimbolikus alakja a környezetvédő mozgalmaknak az egész világon.

A magyar közmédiában a cenzúra nem új jelenség, de a hatalom 2010 óta minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést vezetett be. Ez nemcsak szigorú cenzúrát, de öncenzúrát is jelent hiszen az MTVA munkatársai pontosan tudják, hogy munkaviszonyuk attól függ: betartják-e a hatalom szigorú szabályait, amelyeket gyakran csak utólag közölnek velük.

Kanada kormányfője kirúgta pekingi nagykövetét

0

John McCallum nagykövet a kínaiaknak úgy nyilatkozott, hogy a Huawei Kanadában őrzött örökösnője, aki egyben a cég pénzügyi igazgatója, joggal kéri, hogy ne adják ki az Egyesült Államoknak.

Meng Vanzsou asszonyt december elsején vették őrizetbe Vancouverben az Egyesült Államok kérésére. Washington azzal gyanúsítja a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni embargót. Peking szerint csak a kereskedelmi háború egyik eleméről van szó: a kínaiak mindenképp meg akarják kímélni a Huawei örökösnőjét az amerikai kiadatástól. Három kanadait gyorsan őrizetbe is vettek, hogy legyen kit kicserélni Meng Vanzsou asszonyra.

Az amerikaiak a Huaweit azzal gyanúsítják, hogy információkat juttat el a pekingi hírszerzésnek. Ezért nemcsak az USA-ban akarják korlátozni a Huawei tevékenységét hanem az összes NATO tagállamban is. A Vodafone vállalta, hogy egyelőre

nem használja a Huawei technológiáját a hálózat fejlesztésében

A cég vezérigazgatója kijelentette: szüneteltetik a Huawei technológia alkalmazását, mert problémák merültek fel a kínai céggel kapcsolatban. Trump elnök már régóta azzal vádolja a Huaweit, hogy kémkedésre használja fel technológiáját és ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelent a nyugati világ számára. A Huawei természetesen cáfol. Vezetőivel Davosban találkozott sok európai állam és kormányfő, köztük Andrej Babis cseh miniszterelnök.

Cseh kormányfő szerint az EU-nak meg kellene vitatnia az informatikai biztonság kérdését

Andrej Babis miniszterelnök azt követően nyilatkozott így a CTK hírügynökségnek, hogy Davosban találkozott a Huawei vezetőivel. Washington azt szeretné, ha NATO szövetségesei egységesen kizárnák a Huaweit az ötödik generációs verseny tárgyalásokból.

Lengyelországban időközben letartóztatták a Huawei helyi kereskedelmi igazgatóját. A vád a kínai állampolgárral szemben: kémkedés! Peking azonnal elhatárolta magát az ügytől és leváltotta a börtönbe csukott kereskedelmi igazgatót.

Csehországban a NUKIB – informatikai biztonsági hatóság – szintén nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Huaweit, amely jelentős szerepet játszik az országban. Milos Zeman köztársasági elnök – Kína nagy barátja – arra buzdítja a kormányt: hagyja figyelmen kívül a NUKIB döntését! Andrej Babis kormányfő óvatosabb, figyel a nyugati véleményekre is. Nagy Britannia már korlátozta szerepét, Németország pedig ezt fontolgatja. Márpedig Nyugaton egyre többen óvakodnak a Huawei-től.

Trump a múltban él!

0

Legalábbis ez a véleménye Stephen S. Roach professzornak, aki a Yale egyetemen tanít, korábban pedig a Morgan Stanley Asia vezetője volt. Trump már a választási kampány idején kereskedelmi háborúval fenyegetőzött és 45%-os büntetővámot helyezett kilátásba egyes kínai árukkal szemben. Augusztusban megindult a vizsgálat abban az ügyben, hogy a kínaiak ellopják az amerikai szellemi tulajdont. Eredmény még nincs, de a szankciók nagyon valószínűek – írja az amerikai professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban.

Eléggé nevetséges módon Washington nemzetbiztonsági kockázatot emleget abban az ügyben, hogy Kína olcsó acélt szállít az Egyesült Államokba. Kína a világ legnagyobb acél termelője és exportőre, de sehol nem jeleztek emiatt nemzetbiztonsági kockázatot csakis az Egyesült Államokban. Végül aztán január 23-án konkrét szankciók következtek: az Egyesült Államokba érkező kínai napelemeket és dél-koreai mosógépeket ezentúl büntetővámok sújtják.

Trump a múltban él – írja a professzor, aki rámutat: ma már nem Kínából hanem Malajziából, Dél Koreából és Vietnamból érkeznek napelemek elsősorban az USA piacára. Ez az amerikai napelem import kétharmada. Azonkívül azt is figyelembe kellene vennie Donald Trumpnak, hogy a külföldi napelemek miatt 70%-al lett olcsóbb a napenergia felhasználása az USA-ban. Arról nem is beszélve, hogy a Samsung nemrég avatott gyárat Dél Karolinában, hogy cáfolja azt: az ázsiaiak ellopják az amerikai munkahelyeket. A kereskedelmi háború mindenkinek rossz, mindenki veszít rajta – hangsúlyozza a Morgan Stanley Asia egykori vezetője, aki könyvet is kiadott az USA és Kína gazdasági kapcsolatáról.

Miért nem működhet az America First program? Miért nem nyerheti meg az USA a kereskedelmi háborút? Azért, mert a kereskedelmi deficit alapjában véve nem a külvilág “bűne” mint ahogy azt Donald Trump állítja, hanem azért alakult ki, mert az amerikaiak hitelből élnek. Nem hajlandóak pénzt félretenni, és ezért óriási a tőkeimport igénye az amerikai gazdaságnak. Jól mutatja ezt Trump adóreformja, mely elsősorban azt célozza, hogy becsalogassa alacsony adókulcsokkal a külföldi tőkét az Egyesült Államokba.

De mi lesz a költségvetés drámai deficitjével? Ez már ma is magas, de ezermilliárd dollárral nőhet a következő tíz évben. Ki fogja ezt finanszírozni ? Roach professzor nem mondja ki, de finoman utal rá: az amerikai államkötvények legszorgalmasabb vásárlói épp a japánok és a kínaiak. Akik olyan alkut kötöttek Amerikával, hogy ha beengedik az áruikat a hatalmas amerikai piacra, akkor finanszírozzák az USA költségvetését – nevetségesen alacsony kamatok mellett. Ha a piac bezárul, akkor miért vennének amerikai államkötvényeket? A pénzügyi fegyver komoly elrettentés lehet, de van kereskedelmi is.

Ez pedig az ugyancsak hatalmas kínai piac, amely jelen pillanatban a harmadik az USA export listáján, de nemsokára első is lehet. Kik járhatnak rosszul? Például a Boeing, melynek az egyik legreményteljesebb piaca Kína, mely potenciálisan a világ legnagyobb légi flottájával rendelkezhet hamarosan. Aztán ott vannak az amerikai szójatermesztők, akiknek az első számú piaca épp Kína. Ha Trump felrúgja a megállapodásokat, akkor ennek maga issza meg a levét.

Az egyik problémája az az amerikai cégeknek Kínában, hogy még mindig nincs befektetésvédelmi egyezmény Peking és Washington között. Ez a jogviták esetében komoly hátrány lehet. A másik öngól az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása. Ez volt Trump egyik első cselekedete a Fehér Házban. Aztán néhány napja ő is rájött: lehet, hogy tévedett. A többiek ugyanis közölték: az USA nélkül is létrehozzák a szabadkereskedelmi övezetet. A japánok, akik ennek az övezetnek a legerősebb emberei – az USA távollétében – gyorsan úgy nyilatkoztak: Amerika előtt bármikor nyitva a kapu. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis épp Kína ellen hozták létre – jegyzi meg gúnyosan az amerikai professzor.

A kereskedelmi háború csakis veszteseket termel. Ezért Donald Trumpnak jó lenne elgondolkodnia mielőtt megindítja a világ második gazdasági nagyhatalma ellen. Az amerikai elnök Davosban békülékeny húrokat pengetett: közölte nem akar kereskedelmi háborút. Trump folytatni akarja viszont az America First programot, mely Peking szerint könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK