Kezdőlap Címkék Davos

Címke: davos

690 millió ember éhezik

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.

A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson  a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.

A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.

A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.

A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.

Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.

Davos a partner

Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.

Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.

A pandémia miatt társadalmi válság fenyeget – davosi jelentés

A Covid-19 járvány miatt csak virtuális lesz januárban a szokásos világgazdasági forum a svájci városban. A világ helyzetét felvázoló jelentés kifejezetten pesszimista.

A világ stabilitását komolyan fenyegeti, hogy a pandemia miatt társadalmi válság törhet ki sok országban. Ezenkívül nemzetközi pénzügyi krízisek is bekövetkezhetnek. A harmadik nagy probléma a környezetvédelmi katasztrófák sora, melyekről kissé elterelődött a figyelem a Covid-19 világjárvány miatt.

A davosi jelentés úgy készül, hogy a világ sok országában megkérdezik a döntéshozókat: mire számítanak a közeljövőben? A konklúzió végtelenül pesszimista – hangsúlyozza a közszolgálati francia RFI, mely ismerteti a jelentést.

“A világnak fel kell ébrednie, hogy szembenézzen a kockázatokkal a következő két évben” – írja a jelentés. Mitől tartanak elsősorban a gazdasági és politikai vezetők? Attól, hogy fokozódik a szegénység és ez növekvő egyenlőtlenséghez vezet. Ami azután társadalmi feszültséget illetve válságot válthat ki. A másik fő aggodalom a környezeti katasztrófák sorozata, melyet szinte elkerülhetetlennek tartanak a következő két évben.

Kipukkadt a pénzügyi buborék?

Középtávon (3-5) a megkérdezett gazdasági és politikai vezetők attól tartanak, hogy azok a dollár és euro milliárdok, melyekkel a központi bankok elárasztják a piacokat, hogy kivédjék a pandemia válság hatásait, előbb-utóbb olyan pénzügyi buborékot alkotnak, melynek kipukkadása nemzetközi pénzügyi válságba torkollhat. Bár Yellen asszony, a FED következő elnöke szenátusi meghallgatásán azt mondta, hogy mindenképp költekezni kell, az államadóság problémáit rábizhatjuk a jövőre, a davosi jelentés szerint súlyos következményei lehetnek a mostani pénzbőségnek. Nyugtalankodnak ugyanis az infláció miatt, amely előbb vagy utóbb beindulhat, és amelynek gyilkos hatása lehet a szegényebb néprétegek életszínvonalára.

A pandemianak máris nagyon komoly következményei vannak: nagyon magas a járvány emberi és gazdasági ára! Eltűnik többéves haladás a szegénység leküzdésének terén, növekszik a különbség a különböző társadalmi csoportok között. Emiatt csökkenhet a társadalmak kohéziója és a nemzetközi együttműködés, amelyre pedig fokozottan lenne szükség.

Davosban idén virtuális csúcs lesz: január 25 és 29 között online társalognak a világ gazdasági és politikai vezetői. A tervek szerint lesz egy valóságos csúcs is, de azt Szingapúrban tartják májusban persze csak akkor, ha a pandemia ezt lehetővé teszi.

Greta Thunberg megtisztelőnek tartja, hogy szerepel az MTVA tiltó listáján

A svéd környezetvédő lány, akit meghívtak Davosba is, hogy a világgazdasági fórumon fejtse ki a véleményét, azt írta Twitter üzenetében, hogy “demokratikus rendszerekben ilyen tiltó listák nem létezhetnek. De hogyha mégiscsak vannak, akkor megtisztelő számomra, hogy szerepelek rajtuk.”

A Politico című portál írta korábban, hogy a magyar közmédiában szigorú szabályok szerint lehet csak foglalkozni bizonyos személyekkel és témákkal. A szigorúan ellenőrzött személyek és témák listáján szerepel Greta Thunberg is, aki szimbolikus alakja a környezetvédő mozgalmaknak az egész világon.

A magyar közmédiában a cenzúra nem új jelenség, de a hatalom 2010 óta minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést vezetett be. Ez nemcsak szigorú cenzúrát, de öncenzúrát is jelent hiszen az MTVA munkatársai pontosan tudják, hogy munkaviszonyuk attól függ: betartják-e a hatalom szigorú szabályait, amelyeket gyakran csak utólag közölnek velük.

Kanada kormányfője kirúgta pekingi nagykövetét

0

John McCallum nagykövet a kínaiaknak úgy nyilatkozott, hogy a Huawei Kanadában őrzött örökösnője, aki egyben a cég pénzügyi igazgatója, joggal kéri, hogy ne adják ki az Egyesült Államoknak.

Meng Vanzsou asszonyt december elsején vették őrizetbe Vancouverben az Egyesült Államok kérésére. Washington azzal gyanúsítja a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni embargót. Peking szerint csak a kereskedelmi háború egyik eleméről van szó: a kínaiak mindenképp meg akarják kímélni a Huawei örökösnőjét az amerikai kiadatástól. Három kanadait gyorsan őrizetbe is vettek, hogy legyen kit kicserélni Meng Vanzsou asszonyra.

Az amerikaiak a Huaweit azzal gyanúsítják, hogy információkat juttat el a pekingi hírszerzésnek. Ezért nemcsak az USA-ban akarják korlátozni a Huawei tevékenységét hanem az összes NATO tagállamban is. A Vodafone vállalta, hogy egyelőre

nem használja a Huawei technológiáját a hálózat fejlesztésében

A cég vezérigazgatója kijelentette: szüneteltetik a Huawei technológia alkalmazását, mert problémák merültek fel a kínai céggel kapcsolatban. Trump elnök már régóta azzal vádolja a Huaweit, hogy kémkedésre használja fel technológiáját és ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelent a nyugati világ számára. A Huawei természetesen cáfol. Vezetőivel Davosban találkozott sok európai állam és kormányfő, köztük Andrej Babis cseh miniszterelnök.

Cseh kormányfő szerint az EU-nak meg kellene vitatnia az informatikai biztonság kérdését

Andrej Babis miniszterelnök azt követően nyilatkozott így a CTK hírügynökségnek, hogy Davosban találkozott a Huawei vezetőivel. Washington azt szeretné, ha NATO szövetségesei egységesen kizárnák a Huaweit az ötödik generációs verseny tárgyalásokból.

Lengyelországban időközben letartóztatták a Huawei helyi kereskedelmi igazgatóját. A vád a kínai állampolgárral szemben: kémkedés! Peking azonnal elhatárolta magát az ügytől és leváltotta a börtönbe csukott kereskedelmi igazgatót.

Csehországban a NUKIB – informatikai biztonsági hatóság – szintén nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Huaweit, amely jelentős szerepet játszik az országban. Milos Zeman köztársasági elnök – Kína nagy barátja – arra buzdítja a kormányt: hagyja figyelmen kívül a NUKIB döntését! Andrej Babis kormányfő óvatosabb, figyel a nyugati véleményekre is. Nagy Britannia már korlátozta szerepét, Németország pedig ezt fontolgatja. Márpedig Nyugaton egyre többen óvakodnak a Huawei-től.

Trump a múltban él!

0

Legalábbis ez a véleménye Stephen S. Roach professzornak, aki a Yale egyetemen tanít, korábban pedig a Morgan Stanley Asia vezetője volt. Trump már a választási kampány idején kereskedelmi háborúval fenyegetőzött és 45%-os büntetővámot helyezett kilátásba egyes kínai árukkal szemben. Augusztusban megindult a vizsgálat abban az ügyben, hogy a kínaiak ellopják az amerikai szellemi tulajdont. Eredmény még nincs, de a szankciók nagyon valószínűek – írja az amerikai professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban.

Eléggé nevetséges módon Washington nemzetbiztonsági kockázatot emleget abban az ügyben, hogy Kína olcsó acélt szállít az Egyesült Államokba. Kína a világ legnagyobb acél termelője és exportőre, de sehol nem jeleztek emiatt nemzetbiztonsági kockázatot csakis az Egyesült Államokban. Végül aztán január 23-án konkrét szankciók következtek: az Egyesült Államokba érkező kínai napelemeket és dél-koreai mosógépeket ezentúl büntetővámok sújtják.

Trump a múltban él – írja a professzor, aki rámutat: ma már nem Kínából hanem Malajziából, Dél Koreából és Vietnamból érkeznek napelemek elsősorban az USA piacára. Ez az amerikai napelem import kétharmada. Azonkívül azt is figyelembe kellene vennie Donald Trumpnak, hogy a külföldi napelemek miatt 70%-al lett olcsóbb a napenergia felhasználása az USA-ban. Arról nem is beszélve, hogy a Samsung nemrég avatott gyárat Dél Karolinában, hogy cáfolja azt: az ázsiaiak ellopják az amerikai munkahelyeket. A kereskedelmi háború mindenkinek rossz, mindenki veszít rajta – hangsúlyozza a Morgan Stanley Asia egykori vezetője, aki könyvet is kiadott az USA és Kína gazdasági kapcsolatáról.

Miért nem működhet az America First program? Miért nem nyerheti meg az USA a kereskedelmi háborút? Azért, mert a kereskedelmi deficit alapjában véve nem a külvilág “bűne” mint ahogy azt Donald Trump állítja, hanem azért alakult ki, mert az amerikaiak hitelből élnek. Nem hajlandóak pénzt félretenni, és ezért óriási a tőkeimport igénye az amerikai gazdaságnak. Jól mutatja ezt Trump adóreformja, mely elsősorban azt célozza, hogy becsalogassa alacsony adókulcsokkal a külföldi tőkét az Egyesült Államokba.

De mi lesz a költségvetés drámai deficitjével? Ez már ma is magas, de ezermilliárd dollárral nőhet a következő tíz évben. Ki fogja ezt finanszírozni ? Roach professzor nem mondja ki, de finoman utal rá: az amerikai államkötvények legszorgalmasabb vásárlói épp a japánok és a kínaiak. Akik olyan alkut kötöttek Amerikával, hogy ha beengedik az áruikat a hatalmas amerikai piacra, akkor finanszírozzák az USA költségvetését – nevetségesen alacsony kamatok mellett. Ha a piac bezárul, akkor miért vennének amerikai államkötvényeket? A pénzügyi fegyver komoly elrettentés lehet, de van kereskedelmi is.

Ez pedig az ugyancsak hatalmas kínai piac, amely jelen pillanatban a harmadik az USA export listáján, de nemsokára első is lehet. Kik járhatnak rosszul? Például a Boeing, melynek az egyik legreményteljesebb piaca Kína, mely potenciálisan a világ legnagyobb légi flottájával rendelkezhet hamarosan. Aztán ott vannak az amerikai szójatermesztők, akiknek az első számú piaca épp Kína. Ha Trump felrúgja a megállapodásokat, akkor ennek maga issza meg a levét.

Az egyik problémája az az amerikai cégeknek Kínában, hogy még mindig nincs befektetésvédelmi egyezmény Peking és Washington között. Ez a jogviták esetében komoly hátrány lehet. A másik öngól az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása. Ez volt Trump egyik első cselekedete a Fehér Házban. Aztán néhány napja ő is rájött: lehet, hogy tévedett. A többiek ugyanis közölték: az USA nélkül is létrehozzák a szabadkereskedelmi övezetet. A japánok, akik ennek az övezetnek a legerősebb emberei – az USA távollétében – gyorsan úgy nyilatkoztak: Amerika előtt bármikor nyitva a kapu. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis épp Kína ellen hozták létre – jegyzi meg gúnyosan az amerikai professzor.

A kereskedelmi háború csakis veszteseket termel. Ezért Donald Trumpnak jó lenne elgondolkodnia mielőtt megindítja a világ második gazdasági nagyhatalma ellen. Az amerikai elnök Davosban békülékeny húrokat pengetett: közölte nem akar kereskedelmi háborút. Trump folytatni akarja viszont az America First programot, mely Peking szerint könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet.

Davosról első kézből

„Davos évről évre összehozza a világ elitjét, ha másért nem, hát a kapcsolatépítés, a lobbizás miatt érdemes részt venni a Világgazdasági Fórumon” – szögezte le a Független Hírügynökségnek adott interjújában Nagy-Mohácsi Piroska, a London School of Economics egy kutatóintézetének (Institute of Global Affairs) kutatási igazgatója, az EBRD volt stratégiai igazgatója, aki hosszú évek óta résztvevője a svájci üdülővárosban rendezett fórumnak. Éppen ezért – mondja – a politikai szempontból feltétlenül meg kell ott mutatnia magát egy országnak. Ennek ellenére nem látott magyar résztvevőt. Ugyanakkor Orbán miniszterelnök bizonyos értelemben jelen volt a tanácskozáson, többször megemlítették ugyanis, igaz nem a legkedvezőbb fényben állítva be őt – derül ki az interjúból. Nem véletlen, hogy az idén minden eddiginél több vezető politikus volt jelen Davosban, élükön Donald Trump amerikai elnökkel. Sok szó esett a populizmusról – ennek kapcsán került szóba a magyar miniszterelnök. 

 

Ön évek óta visszatérő résztvevője a Davosi Világgazdasági Fórumnak. Más volt-e az idei tanácskozás, mint az eddigiek, s ha igen, miben különbözött?

Több meglepő dologgal is találkoztam az idei fórumon, ezek közül talán a legszembetűnőbb az volt, hogy nagyon „politikaira” sikeredett.

Ennyi vezető szerte a világból még nem jött Davosba, és kiváltképpen nem ennyi aktív vezető, mint most.

Az előzetes hivatalos közlések szerint  340 vezető politikust vártak a fórumra, köztük Angela Merkelt, Emannuel Macront, Theresa Mayt és persze Donald Trump amerikai elnököt, akinek egyébként a felszólalására a legnagyobb, legalább félezer embert befogadó terem is kicsinek bizonyult. Ilyet utoljára akkor láttam, amikor Angelina Jolie volt résztvevő: akkor álltak utoljára sorba hosszú ideig az emberek, csak hogy lássák, amint megjelenik a gyönyörű színésznő. Most ugyanúgy közlekedési akadály keletkezett, a tömeg ugyanis megállt, ahol és amikor Donald Trump mozgott Davosban – mindenki látni akarta az amerikai elnököt.

Ha már Trump, Ön élőben hallgatta? Milyen volt?

Meglepő. Akármit is gondolunk az általa vitt politikáról, azt nem lehet tőle elvitatni, hogy kiváló salesman. Azt mondta, amit a hallgatóság hallani akart: a fő üzenetét – America First, azaz Amerikai az első – persze nem hagyta ki, de hangsúlyozta azt is, hogy Amerika egyedül nem képes boldogulni, szüksége van együttműködésre. Ez pedig pozitív üzenet volt a globális hallgatóságnak.

Ebben volt egyfajta hídépítési szándék is, némileg puhította az üzenetét. Ráadásul élvezte is a szereplést.

De persze nem csak itt szerepelt Trump, sok egyéb találkozót is bonyolított, nem is csak politikustársaival hanem az üzleti körök képviselőivel is. Az volt az általános benyomás, hogy “otthon érzi magát” a globális üzleti körökben. Egyébként Trump szerepléséhez egy nagyon aranyos kis történet is kapcsolódik: azt tudni kell, hogy egy nagy felszólalás előtt soha nem hangzik el semmiféle zene. Most sem volt ez másként, kivéve az amerikai elnök megjelenésekor, amit egy rezesbanda kísért. Ennek vélhetően az volt az oka, hogy időt adjon a jelenlévőknek és persze elsősorban a hallgatóságnak kicsit lenyugodni, és elkerülni egy esetleges “booingolast”.

 

Milyen egyéb meglepetésekkel találkozott?

Ha nem is meglepő, de mindenképpen más volt az előző pár évhez képest a globális gazdaságról elhangzó általános vélemény. Az 2008-2009-es válság óta először hallottam, hogy mindenki “győzelmet deklarál.” Vége a válságnak végérvényesen, miden régió és ország növekszik, minden újra rendben van – ez volt a fő gazdasági mondandó. Rengeteg dicséretet kaptak a jegybankok, a kormányok azért, hogy sikerült ezt elérni. Emellett nagy a bizalom abban, hogy ez fenn is marad. Tény, hogy a növekedés globális szinten is visszatért – olyannyira, hogy szokatlan módon még Japánban is bővül a gazdaság –, Európában különösen áll ez a megállapítás. Persze ennek az árát nagyrészt az adófizetőknek kellett állniuk.

Nem véletlenül volt disszonáns, ahogy az akkori válság egyik főszereplője, a J.P. Morgan képviselője köszönetet mondott a jelen lévő vezetőknek, hogy kimentették a válságból a világot – és persze a nagybankokat.

Közgazdászként nekem azonban furcsa volt ez a fajta nagy (ön)bizalom és önelégültség alig tíz évvel azután, hogy nagyon beremegett a léc a világgazdaság alatt. Bár jobban fel vannak tőkésítve, a nagybankok nagyobbak mint bármikor, és a deregulaciójuk újra elkezdődött.

Nem volt senki a politikusok, vezetők, magas rangú potentátok között, aki kritikusabb hangokat ütött volna meg?

Valójában egyedül a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Christine Lagarde figyelmeztetett arra, hogy mindez nagyon szép és nagyon jó, de a feladatot még nem végeztük el. Kezelni kell a nagy egyenlőtlenségeket szerte a világban, a nagy jövedelemkülönbségeket, mert ezek kísértetni fognak minket, például azzal, hogy a populizmus melegágyaként szolgálnak. Persze volt más bírálat és gond, például a brexit kapcsán, de az nem váltott ki különös általános aggodalmat.

Pedig szakértőkkel beszélgetve az ember egyre többektől hallja azt, hogy elkerülhetetlenül közeleg egy újabb pénzügyi válság. Itt ez nem is volt téma?

Szakmai felszólalásokban, hozzászólásokban ez természetesen szóba került. Leginkább két veszélyforrást említettek. A Bank of England vezetője, Mark Carney szerint az eszközbuborék veszélyes lehet, ám van erre válasz: lesz ugyan egy árkiigazítás, de megtanultuk, hogy hogyan kell kezelni ezt a veszélyforrást, és a bankrendszer is sokkal felkészültebb egy ilyen esetre, mint volt tíz évvel ezelőtt. Én ebben ugyan nem vagyok ennyire biztos, de az tény, hogy ma már a központi bankok tudják, hogyan kell pénzzel úgy elárasztani a gazdaságot, hogy ne gerjesszenek követlenül inflációt. A másik veszélyforrásnak éppen az inflációt tartják, mondván, beindult a gazdaság, és még mindig nagyon nagy a likviditás a piacokon. Szerintem azonban a világot még mindig elárasztja az alacsony munkaerő (főként Ázsiából). Az inflációhoz az (is) kell, hogy az árnövekedés átmenjen bérnövekedésbe, ami nehéz akkor, amikor a globális munkapiacon az olcsó munkaerő még mindig rendelkezésre áll.

Ehhez még hozzá kell adni a radikálisan növekedő új technológiákat, a “mesterséges intelligenciát”, ami fokozatosan szorítja ki az embereket a megszokott munkájukból.

Milyen szinten és fontossággal került szóba a menekültkérdés? Hiszen ez egyik leginkább megosztó kérdés ma a világban, de Európában feltétlenül.

Ezt említettem volna a harmadik, számomra meglepetést okozó tapasztalatnak: sokkal kevesebb szó esett róla, mint a korábbi Világgazdasági Fórumokon.

A politikai realitás, a populizmustól való félelem dominálta a vitát.

Az olasz és a görög miniszterelnök közösen bírálta, hogy Európában még mindig nincs szolidaritás ez ügyben, és hogy a menekültkérdést jobboldali elemek használják fel saját propagandájukra. Sokkoló lehetőséget kínáltak a szervezők arra Davosban, hogy emberközelből, kvázi saját bőrükön megtapasztaljuk azt, hogy milyen lehet a menekülttábori lét. Az érdeklődők egy 40 perces bemutatót kaptak erről, ha végigmentek az egyik központi szálloda alagsorában berendezett „táboron”, ahol azokat az impulzusokat kapták, mint a menekültek a valóságban. Én végigcsináltam, mondhatom, sokkoló volt. Végigrohantattak minket a terepen, sátorba be, sátorból ki, közben üvöltöztek velünk, elvették a mobilunkat az ékszereinket, az óránkat, a nőket elcipelték a férfiaktól stb. A sokkoló élmény után azoktól hallhattunk tájékoztatót, akik maguk is menekültekkel foglalkoznak, dolgoztak, dolgoznak a menekülttáborokban. Például egy pszichológus is előadást tartott, aki elmondta: életében először menekülttáborban látott olyat, hogy egy kétéves kisgyerek öngyilkos akart lenni. Ez az élmény hat, nagyon is hat!

A Világgazdasági Fórum persze üzleti vállalkozás, de kétségtelen, hogy fontos vélemény- és társadalomformáló szerepe is van.

Milyen más fontos téma került középpontba?

Ez a negyedik nagy eltérés az előző davosi fórumokhoz képest: eléggé központi téma volt a populizmus. Ennek kapcsán pedig többször szó volt Orbán Viktor miniszterelnökről, akit úgy jellemeztek, mint egy autoriter vezetőt. Kris Peeters belga miniszterelnökhelyettes, pénzügyminiszter fogalmazott szerintem jól, amikor azt mondta, hogy meg kell hallgatni a populistákat, mert valóságos problémákat érzékelnek, bár természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy végső soron nagyon veszélyes terepre tévednek.

Orbán kapcsán többen feltették a kérdést: hogyan lehetséges, hogy ő sokkal többet és jobban meg tud úszni az Európai Unióban, mint a lengyelek.

Ugyan nem új a válasz, de Davosban is kimondták: Orbán nagyon ügyesen pozicionálta magát az európai kereszténydemokrata koalícióban, és ezért kevésbé mennek neki, mint a lengyeleknek.

A globalizáció és a kapcsolódó kérdések mennyire játszottak szerepet az idei fórumon? Voltak évek, amikor eléggé központi volt ez a kérdés.

Erről is sok szó esett, elég sok szekcióban is ez volt a téma, olyan megközelítésben, hogy milyen lehet egy “új társadalmi megegyezés” (“social contract”). Nagyon sok felvetés hangzott el, köztük a megatrendekben és egészen sajátságos megközelítésben gondolkodó izraeli történész, Harari Yuval megközelítése volt számomra az egyik legérdekesebb, aki igen szokatlan módon Angela Merkel kancellár után tarthatott előadást. Hahari feltette a kérdést: a rohamosan összefonódó technológiai-biológiai fejlődés nyomán vajon az emberiség jövője “emberi” lesz-e? (itt megnézhető az előadása) Szerinte a mostani technikai forradalom minőségileg más, mint az eddigi nagy technológiai váltások.

Ma nem az a kérdés, hogy lesz-e új munka a jövőben – természetesen lesz –, hanem az, hogy a mesterséges intelligencia nem lesz-e jobb az új munkákban, mint az ember.

Mi lesz az ember szerepe? Képes lesz-e a mesterséges intelligencia mellett kiegészítő szerepet játszani?

De hát ez már teljes egészében Asimov-féle tudományos fantasztikumnak tűnik.

Lehet, hogy annak hangzik, de például a Szilícium-völgyben már ebben gondolkodnak. Ne feledjük, a mesterséges intelligencia ma már egyre jobb problémamegoldó képességgel is rendelkezik.

Arról is esett szó, hogy miként tud erre felkészülni az emberiség?

Sok vita tárgya volt ez. A legjobb, amit hallottam az az volt, hogy sokkal jobban fel kell készülnünk az egy életen át tartó folyamatos, előre nem kiszámítható változásokra. Amihez pedig mentális kitartás és rugalmasság kell.

Ki kell alakítanunk azt a képességet, hogy készek és képesek legyünk az állandó változásra. Ide kapcsolódik egyébként az oktatás gyökeres átalakulásának a szükségessége is.

Amit mi ma oktatásként ismerünk, az már teljesen idejét múlta: nem tárgyi tudásra van szükség, nem magoltatni kell a diákokkal, mert minden információ lehívható egy gombnyomással. Arra kell megtanítani a gyerekeket, hogy képesek legyenek csapatmunkára, tudjanak szintetizálni, innovatív gondolkodásra kell őket felkészíteni, no meg a kudarcok vagy éppen a sikerek megfelelő kezelésére.

Milyen egyéb futurisztikusnak hangzó, ám valójában talán már nem is annak számító érdekességek kerültek szóba Davosban?

Kiemelném még az úgynevezett blokklánc-technológia témáját. A platformtechnológia nagyon sok mindenre használható. Az egyik fontos alkalmazása, hogy

lehetővé teszi az adatok egységes nyilvántartásának, tárolásának és átadásának a digitális megoldását, egy helyen elérhetővé teszi az emberről meglévő összes információt.

Ha például a menekültkérdést vesszük, ennek köszönhetően egy gombnyomásra meg lehet egy adott emberről tudni, hogy ki ő, honnan jött, milyen a végzettsége, a családi állapota, az egészsége, a szexuális beállítottsága, volt-e gyanús politikai kapcsolata stb., stb., stb.  Ez nagyon is kurrens téma, mély filozófiai mögöttes kérdőjelekkel. Ezek sorában is az egyik legfontosabb az adatvédelem biztonsága, hogy ne lehessen egy emberrel szemben sem kihasználni ezt a technológiát. Ma még magunk is önkéntesen adjuk ki az információkat önmagunkról: például a kényelem miatt interneten vásárolunk, majd csodálkozunk – ha egyáltalán –, hogy már akár csak a keresgélés után sorozatban jönnek fel a számítógépünkön a kereséshez kapcsolódó termékek, szolgáltatások reklámjai. Egészségünk védelmének érdekében kezdjük átadni nagyon belső adatainkat, amiből egyre pontosabban ki lehet majd olvasni nemcsak azt, hogy milyen lesz a jövőbeli egészségünk, de azt is, hogy milyen preferenciáink vannak, esetleg milyen vágyaink, mit gyűlölünk, mitől rettegünk.

Adatvédelem és a saját adataink felletti kontrol ezért végsősoron az emberiség egy nagy kérdése lesz.

Találkozott-e magyarokkal Davosban? Kérdem ezt azért is, mert tudomásom szerint hivatalosan – állami és politikai szinten – nem volt magyar résztvevője a fórumnak. Ez már évek óta így van, ugyanakkor korábban kormányfői, pénzügyminiszteri, jegybank elnöki szinten is megjelent Magyarország.

Nem találkoztam, miközben a programban szerepeltek Kelet-Európából lengyelek, baltiak, ukránok például. Oroszország nagy létszámmal volt ott.

S ott kell a tapasztalatai szerint lenni Davosban?

Ön szerint? Ha már az amerikai elnök, Donald Trump is elmegy! Politikai szempontból feltétlenül meg kell ott mutatnia magát egy országnak. Habár ez nem olcsó mulatság, ez nem lehet pénzkérdés!

Miért kell részt venni?

Davos évről évre összehozza a világ gazdasági és politikai elitjét. Ha másért nem, hát a kapcsolatépítés, a lobbizás miatt érdemes részt venni a Világgazdasági Fórumon. S akkor még nem szóltam arról, hogy ott beleszagolhat az ember a világot érintő fő problémákba.

Ha az ember hisz a párbeszéd erejében, különösen azon a szinten, akkor közvetetten a davosi történések befolyásolják a világ alakulását is.

Malala Davosban: Vegyük kezünkbe a saját sorsunkat

0

A 20 éves Nobel-békedíjas pakisztáni diáklány külön meghívottja a davosi Világgazdasági Fórumnak. Szenvedélyes beszédében állást foglalt amellett, hogy a nőknek fel kell emelniük a szavukat nemcsak saját magukért, de a társadalomért is, amelyben élnek.

Malala Yousafzai a lányok tanulási lehetőségéért küzdött szülőhazájában, Pakisztánban. A fanatikus tálib mozgalom halálra ítélte. Fejbe lőtték, de csodával határos módon túlélte. Ma Angliában él, és Oxfordban tanul közgazdaságtant és politológiát.

“Egyszer vissza akarok térni Pakisztánba. Nagyon nehéz úgy élni, hogy valaki távol van a hazájától, a barátaitól”

– mondta Malala Yousafzai, aki köszönetet mondott feminista apjának. A pakisztáni pedagógus a pastu törzs legendás női harcosáról nevezte el lányát.

Malala Yousafzai egyelőre nem térhet vissza hazájába, a tálibok ugyanis nem vonták vissza a halálos ítéletet, melyet azért mondtak ki rá, mert kiállt amellett, hogy a lányok is járhassanak iskolába.

Malala Yousafzai Davosban arról is beszélt, hogy kiábrándítónak tartja Donald Trump viselkedését a nőkkel szemben, és azt, hogy szemmel láthatóan nem ismeri el a nemek közötti egyenjogúságot. A szexuális zaklatás ügyében elindított világméretű #metoo kampányról az a véleménye, hogy az nem más mint az egyenjogúság deklarálása a nemek között. Pakisztánnak már volt egy miniszterelnöknője, az arisztokrata családból származó Benazir Bhutto, akinek az apja is miniszterelnök volt, de merénylet áldozata lett. Malala nem beszélt erről Davosban, de akik jól ismerik őt, állítják: hazájába hazatérve ő is fontos politikai szerepre törekszik majd.

Tiborcz Pista figyelmébe – Az elnök vejének tündöklése és bukása

0

Kirill Shamalov megfogta az Isten lábát amikor nőül vette Putyin elnök fiatalabb lányát, Katyerinát. Ettől aztán főnökei – két orosz oligarcha Putyin kegyencei közül – rögtön felismerték kiemelkedő tehetségét a Sibur petrolkémiai vállalatnál. Ifjú kora ellenére rögtön alelnök lett és megkapta a cég részvényeinek a 4,3%-át. Már ez sem volt semmi, de ezután következett a nagy ugrás: az ifjú Kirill, immár Vlagyimir Putyin vejeként, 2,2 milliárd dolláros hitelt kapott a Gazprombanktól nem éppen rossz feltételekkel. Mire? Arra, hogy vásároljon még 17%-ot a Sibur részvényekből. Ekkor 32 éves volt a törekvő ifjú. Davosban a világgazdasági fórumon Katyerina Tyihonovával együtt (így hívják Putyin lányát biztonsági okból) jelent meg – Oroszország képviseletében. No, ekkor volt csúcson!

Aztán, mint égből a villám, beütött a krach! Nagy baj történt. A 31 éves Katyerina Tyihonova valamiért kiadta az útját a tündöklő ifjúnak. Shamalov egyébként Katyerina apja közeli barátjának a fia, tehát régi az ismeretség. Ez Putyinnak nagyon fontos, hiszen ő a KGB-ben megtanulta, hogy a megbízható családi háttér a legfontosabb. Állítólag nagyon nehezen viseli, hogy az idősebb lánya, a 32 éves Marina egy holland férfit választott férjül. Ők továbbra is házasságban élnek, nem úgy mint Putyin másik lányáék. Ez persze államtitok éppúgy, ahogy a házasság is az volt. Moszkvában dolgozó nyugati tudósítók állítják: vége a frigynek! Miért ilyen biztosak benne? Mert Kirill Shamalov visszaadta a 2,2 milliárd dolláros részvénycsomagot a Siburnak! Vagyonát ezért a Bloomberg csekély 800 millió dollárra becsüli. A Gazprombank nyilvánvalóan Putyin vejének adott ekkora kölcsönt – nyilvánvalóan igen előnyös feltételekkel. Már hogyha egyáltalán kölcsön és nem ingyenes adomány volt Putyin megbízható bankjától, Putyin megbízható vejének. Ahogy a házasságnak vége lett, az üzlet is füstbe ment. Az ifjú Kirill Shamalov újrakezdheti az életét, de lehet, hogy csak otthon.

Washingtonban most állítják össze azoknak az orosz oligarcháknak és bizalmi embereknek a listáját, akik Putyin közvetlen környezetét alkotják és akiket fekete listára akarnak tenni. Ha Shamalov is közéjük kerül – mint Putyin ex veje -, akkor nem utazhat be az Egyesült Államokba. Ráadásul, aki a fekete listán szerepel, azt másutt is gyanakvással fogadják. Az ifjú ex-vőt olyasmiért büntethetik, amit immár nem élvezhet Oroszhonban, az elnöki családtagnak kijáró milliárdos vagyont amerikai dollárban …

Trump: Amerika érvényesíti érdekeit

0

Az Egyesült Államok együttműködésre törekszik a kereskedelemben is, de érvényesíteni fogja érdekeit – mondta Donald Trump a davosi világgazdasági fórumon. Az amerikai elnök szerint országa „első”, de nem „egyedüli”.

Tisztességes és kölcsönösen előnyös kereskedelemről beszélt Davosban az amerikai elnök. Trump szerint az USA partner egy jobb világ létrehozásában, de mindenképpen érvényesíti kereskedelmi érdekeit, nem engedi, hogy egyes országok „kizsákmányolják”.

Amerika erős és virágzó – fejtegette az elnök. Hitet tett az „Amerika első” választási szlogen mellett, de hozzátette: országa nem „egyedüli” lesz, és nyitott az üzletre.

Trump beszélt a nemzetközi biztonsági helyzetről is. Arról, hogy igyekeznek megállítani az észak-koreai atomrakéta-programot és Iránt. Nagy sikernek mondta az Iszlám Állam visszaszorítását.

Soros nem fog válaszolni

Soros Györgyről szólt az elmúlt két nap itthon és külföldön egyaránt. A magyar-amerikai üzletember Davosban, a világgazdasági konferencián szólalt meg, ahogy ezt megteszi minden évben, és beszélt egyórás előadásában a világban zajló folyamatokról, az Egyesült Államok helyzetéről, állítólag ki is váltotta Trump elnök haragját, mivel egy pillanat alatt ellopta tőle a show-t. Azzal persze, hogy alaposan nekiment az amerikai elnöknek.

Magyarországnak is jutott mintegy öt perc, igaz nem az előadás részeként; kérdésre válaszolva fejtette ki röviden álláspontját, ezzel viszont alapos vihart kavart eredeti hazájában. No nem azzal, hogy a Fideszt és annak vezetőjét lemaffiázta; ebben, mint tudjuk, nincs semmi új. De még csak az sem kívánkozott a hírek élére, hogy azt állította: Orbán akkor tért le a helyes útról, amikor az édesapja üzleti vállalkozásait kezdte állami pénzből támogatni. Az igazi bombát az jelentette, és ezzel a mondatával repült valamennyi hírösszefoglaló élére, hogy lényegében megismételte Botka László állítását, miszerint az MSZP vezetését megvásárolta a Fidesz (szerinte egyébként a kisebb pártokba is beépült), ezért pedig – mély sajnálatára – Orbán újra meg fogja nyerni a választásokat.

Eközben itthon is, mint másfél éve szinte minden nap, téma volt a milliárdos. A parlament nemzetbiztonsági ülésén hivatalosan lett volna téma, illetve az a terv, amely az eddigi tudásunk szerint csak Orbán Viktor és vazallusainak fejében létezik, ám Németh Szilárd, a magyar demokráciában új fejezetet nyitva, egészen sajátos módon hiúsította meg a tárgyalást: a többség nevében tiltakozva társaival együtt kivonult a teremből. Lássuk be, ez igazán innovatív magatartás, egyszer biztosan tanítani fogják. Mint negatív példát, persze.

A bizottság elnöke, a szocialista Molnár Zsolt, aki mellesleg a Németh Szilárd-i fogalmak szerint ugyanúgy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mint az LMP-s Szél Bernadett, bejelentette: ez esetben magához Soros Györgyhöz fognak fordulni, válaszoljon levélben a bizottság kérdéseire. Ezek a kérdések alapvetően arra irányulnak, hogy van-é neki terve Magyarország menekültekkel való feltöltésére, lakosságcserére, illetve a határvédő kerítés lebontására.

Nos, a Független Hírügynökség megpróbált utánajárni: milyen esély van arra, hogy Soros válaszoljon egy ilyen levélre. Sorosig ugyan nem jutottunk el, de közvetett információk alapján állíthatjuk: a milliárdos nem fog válaszolni a levélre, illetve – ha megkapja – nagy valószínűséggel ugyanazt a levelet fogja elküldeni, amelyről már korábban beszámolt a magyar sajtó, és amely lépésről lépésre cáfolja a nemzeti konzultáció állításait. Félő azonban, hogy az ismétlés sem hoz majd változást a kormány, illetve a Fidesz kommunikációjában; hiába van – ahogy Soros állította – immár bírósági ítélet a nemzeti konzultáció hazug állításáról, a választásokig semmi nem fog változni. Ömlenek a milliárdok a kampányba, korbácsolva tovább a gyűlölet hullámait. Emiatt aztán különösen rosszul jött a szocialistáknak Soros rájuk vonatkozó súlyos állítása; a kijelentés alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a betelepített 1300 menekült ügyéről, arról, hogy világossá váljon a többség előtt: a Fidesz tematikája, a migránsozás, csak blöff volt. Nagyon drága blöff.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK