Az Európai Néppárt új elnökének ténykedésétől függ, hogy „más politikai közösséget” kell-e keresnie a Fidesznek – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök gazdasági nehézségeket lát az EU-ban, ami ellen adócsökkentéssel készülnek.
A jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése, ehhez gazdaságvédelmi akcióterv kell. Ez a következő év első negyedévére készülhet el, és adócsökkentésen alapulhat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban.
Komoly csatákat kell vívni a növekedés fenntartásáért, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek – mondta Orbán. Másutt kifejtette, hogy az eurózóna területén cudar állapotok vannak, ott nehéz évek jönnek.
Köhöghet a motor
Szerinte jövőre kiderül, hogy Magyarország és Közép-Európa képes lesz-e megállni a saját lábán, és nagyobb sikereket elérni, mint a gazdagabb országok. Ez visszalépés az elmúlt években rendre hangoztatott állításaitól, amelyekben befejezett, kész tényként beszélt arról, hogy az „EU növekedési motorja” a térség.
A tervezett intézkedéseket nem részletezte, csak annyit árult el, hogy
az elmúlt évek sikereit is az adócsökkentés tette lehetővé.
Azt, hogy az ország egyre versenyképesebben termelt, egyre több árut tudott eladni a világban, és a bérek is nagy ütemben nőttek. Különösen a cégek által fizetett adók mérséklődtek, harmadával – mondta. Ebből az olvasható ki, hogy talán a szociális hozzájárulási adót akarják mérsékelni, bár ennek két százalékpontnyi csökkentése jövő júliustól már törvénybe van iktatva.
Sokak szerint a magyar siker az európai gazdasági eredményeknek köszönhető, míg mások szerint „sajátosan magyar dolog is van ebben”, amit akkor is tudunk szállítani, ha a többieknek rosszabbul megy – mondta Orbán. Ezután a német gazdaság komoly lelassulásáról beszélt. Ez csak szerencsével érheti el az 1 százalékos növekedést, ami nem csak a németek problémája lesz – hangsúlyozta. S bár a magyar növekedés többszöröse a németnek, ez nem azt jelenti, hogy itt jobban is mennek a dolgok, hiszen egy gazdagabb ország növekedését mindig nehezebb előidézni – fordult rá a realitás talajára.
Miről tehet Brüsszel?
Az eurózónában Brüsszel rossz gazdaságpolitikát folytatott, nem tudta segíteni a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában, „és ennek most megfizetjük az árát” – így a miniszterelnöki kritika. Ez azért érdekes álláspont, mert az EU-nak voltaképpen nincs közös gazdaságpolitikája. Az eurózóna is csupán a közös pénzen és annak árfolyamán keresztül végez valamilyen koordináló szerepet, de ehhez is hiányzik a közös költségvetési „láb”. Éppen a magyar kormány az egyik, amely még a jelenlegi helyzetet is sokallja, elutasít mindenféle harmonizációt és felügyeletet az adók és a költségvetések terén. Sőt, magát az eurót se akarja bevezetni.
Szamárság – mondta Orbán arra a tervre, hogy
az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kössék. Szerinte ebből nem lesz semmi.
Tusktól függ a tagság visszaállítása
Beszélt a Fidesz helyzetéről az Európai Néppártban (EPP). Ennek minapi zágrábi kongresszusán nem került napirendre a márciusban felfüggesztett tagsági jogviszony. Az EPP új elnöke, Donald Tusk azt nyilatkozta, hogy január végéig döntést akar ebben az ügyben; a Fidesznek jelenleg nincsenek pozíciói az EPP-ben, a kongresszusra se kapott meghívást (a KDNP igen).
Rákérdeztek Tusk egyik megjegyzésére, ami szerint (ország említése nélkül) a szabadságjogok nem áldozhatók fel a biztonság oltárán. Ezt Orbán úgy kommentálta: a Fidesz azt várja, hogy
a Néppárt tisztázza nézeteit és terveit,
mert amíg a magyar kormánypárt nem tudja, mire számítson, addig függőben tartja tagságát. (Valójában az EPP következő közgyűlése dönthet erről.) Tusk egyébként az idézett mondatnál sokkal súlyosabbakat is mondott, például azt, hogy aki nem tartja be a szabadság követelményeit, az „de facto kívül találja magát” az EPP-n – csak erről (se) az MTI aznap nem számolt be.
Orbán azt mondta: a magyar kormányzópárt nem tartozhat olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti, amely nem támogatja a határvédelmet, a kerítést, és nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak, nem ismeri el az Európa megvédése érdekében tett erőfeszítéseket. Szerinte valaha a néppárt ilyen volt, de baloldali sodródás kezdődött benne. A kérdés az, hogy az új elnök meg tudja-e állítani ezt,
„ha nem, akkor más politikai közösséget kell építenünk”
– fűzte hozzá.
Nagy siker a bővítési biztosi tisztség, de nem minden magyaré
A miniszterelnök az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését. Közölte, nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben olyan erős befolyást tudott volna szerezni az unióban, mint most a bővítési pozícióval, amelyet a következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezett. (Ez egyáltalán nem biztos, jelenleg ugyanis éppen lassul, ha nem áll le a további bővítés.) A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot, és például az energia szempontjait is – mutatott rá -, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal, Azerbajdzsánnal is.
Szerinte a biztosi poszt elnyerése „sokunk”, a többség sikere, de nem minden magyaré, hiszen sokan akarták megakadályozni. Az ellenzék ennek érdekében egyesítette erejét Brüsszelben, és
Soros György is személyesen próbálta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését.
Kijelentette: sosem fog nemzetközi pozíciókba olyan embereket delegálni, akik nem jó hazafiak és ezt nem tudják összeegyeztetni a nemzetközi megbízatással. Leszögezte: a kettő nincs ellentétben egymással. Várhelyi Olivér is kiváló hazafi és jó európai – mondta.
A migrációs vitát, amely szerinte a következő öt év legfontosabb kérdése lesz, jól kell lezárni. Az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát: a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Európa ellenfeleinek nevezte azokat a nem állami szereplőket, akik azért dolgoznak, hogy bevándorlókkal árasszák el Európát. Kijelentette: nem véletlenül áll ennek élén egy pénzügyi spekuláns.
Az átadott Puskás Arénáról szólva hatalmas műszaki teljesítménynek ítélte, hogy a tervezés kezdetétől a befejezésig minden munkát magyarok láttak el, vagyis a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházását önerőből el tudja végezni az ország. Ez nem volt mindig így – emlékeztetett -, a Budapest Sportcsarnok leégésekor még nem volt olyan magyar cég, amelyre rábízható lett volna az újjáépítés. A nyitómérkőzésről nem érkezett kérdés.
