Kezdőlap Címkék EPP

Címke: EPP

A Néppárt jegeli a Fideszt

Maradhat a Fidesz párttagságának felfüggesztése a Néppártban – derül ki Paulo Rangel alelnök Twitter-bejegyzéséből. Donald Tusk tehát nem akarja dűlőre vinni a kérdést az EPP közelgő politikai közgyűlésén.

Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) új elnöke a pártcsoport európai parlamenti frakciójának ülésén bemutatta az EPP idei évre vonatkozó prioritásait, és azt mondta, hogy a helyzetet értékelő szakértői bizottság következtetéseit követően javasolja a Fidesz felfüggesztésének meghosszabbítását – írta a Twitteren Paulo Rangel, az EPP portugál alelnöke.

Az nem egyértelmű, hogy nem is tárgyalnak és csak egyszerű szavazást tartanak a Fidesz ügyéről az EPP soron következő politikai közgyűlésén (választmányán). Mindenesetre az EPP honlapján még semmilyen részlet sincs a február 3-4-i ülés napirendjéről.

Az már eddig is tudható volt, hogy a „helyzetértékelő bizottság”, vagyis a „három bölcs” nem tudott egységes álláspontot kialakítani arról, hogy mit javasoljanak Tusknak a Fidesz jövőjéről. Elméletileg három variáció volt: kizárás, a felfüggesztés visszavonása vagy meghosszabbítása. Az elsőhöz a jelek szerint hiányzik a meggyőző többség az EPP-ben (a déli tagországok pártjai ellenzik, a két német uniópárt megosztott). A teljes jogú tagság helyreállításához viszont a Fidesz túlságosan sok parazsat gyűjtött maga alá. Marad a nem döntés.

Ezzel a Fidesz marad az EPP-ben, de tagjai változatlanul nem viselhetnek tisztséget. És magán a közgyűlésen se vehetnek részt. Az persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor mégis kiviszi a Fideszt az EPP-ből, bár ennek jelenleg több a hátránya látszik, mint előnye.

Orbán időt nyerhet

Elhalasztják a döntést az Európai Néppártban a Fidesz sorsáról – értesült a Bloomberg. Eszerint nincs egyetértés a „három bölcs” között, és az EPP-ben is aggódnak, mit tesz Orbán Viktor, ha elítélő jelentés készülne a Fideszről.

Az EPP elhalaszthatja a Fidesz sorsáról szóló döntést a február 3-4-i politikai közgyűlésen – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség szerint az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja arra készül, hogy elhalasztja a döntést a Fidesz kizárásáról (valójában mindhárom lehetőség az asztalon van: a kizárás, a felfüggesztés visszavonása és fenntartása, de a kialakult közhangulatban csak az első jöhet szóba).

A Fidesz tagságát az EPP tavaly márciusi közgyűlésén függesztette fel a jogállamisági kifogások miatt. Egyúttal a pártcsoport három idősebb, korábban magas tisztségeket betöltő tagját bízta meg jelentés elkészítésével. Ennek eredetileg a tavaly novemberi kongresszusra kellett volna elkészülnie, de elmaradt, emiatt a napirendre se került a kérdés. Az akkor Joseph Daul helyébe az EPP élésre megválasztott Donald Tusk bemutatkozó beszédében világossá tette: akik nem tartják magukat a jogállamiság, a liberális demokrácia elvéhez, kívül találják magukat az EPP-ből.

A jelentés elkészültének határidejét akkor január elejére tolták ki annak érdekében, hogy a februári brüsszeli közgyűlésen megtárgyalhassák Tusk előterjesztését. A Bloomberg azonban azt írja, hogy a trió nem jutott egyezségre, ami tükrözi az EPP-n belüli megosztottságot. Forrásai szerint aggódnak Orbán lépésétől, ha kizárnák a pártot a Néppártból. Vagyis attól, hogy – akár már kizárási javaslat utáni önkéntes távozást követően – a Fidesz más (szélső-)jobboldali pártokkal alakít új formációt.

Az EPP-n belüli széthúzás annak ellenére fennáll, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben – igen nagy részvétel mellett – az EPP-frakció túlnyomó többsége is megszavazta azt a határozatot, amely szerint romlott a jogállamiság állapota Magyarországon és Lengyelországban. Emiatt felszólították az Európai Tanácsot, hogy folytassa a 7. cikkely szerinti eljárást, és határidőkkel együtt konkrét intézkedéseket is kezdeményezzen. Továbbá támogatja, hogy a következő költségvetési ciklusban az uniós támogatások feltételéül szabják a jogállami követelmények teljesítését.

Ezután Orbán azt nyilatkozta, hogy „egyetlen centiméterre” voltak attól, hogy benyújtsák a kilépési nyilatkozatot – amit, mint megírtuk, szabályosan nem tehetnek meg előzetes Fidesz-kongresszusi döntés nélkül. Orbán a francia, spanyol és olasz pártok támogatására hivatkozva nem tette meg ezt. Már ekkor megmutatkozott tehát a kettészakadás az EPP-ben.

Az mindenesetre sokat mondó, hogy még az EP-beli döntés előtt Orbán demonstratívan találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel Jog és Igazságosság vezetőjével, és Európa jövőjéről beszélgettek. És ugyanazon a napon, amikor az EPP közgyűlése lesz Brüsszelben, Orbán egy olyan rendezvényen vesz részt és tart beszédet Rómában, amelyen az európai szélsőjobb több pártja képviselteti magát: az olasz Liga és a vállaltan Mussolini-örökös újfasiszta Olasz Testvériség, a francia Nemzeti Tömörülés. Az ezen való részvétel csak annyiban jelentős súlyú, hogy egyértelmű politikai állásfoglalás Orbán részéről a politikai rokonszenvről. Az EPP közgyűlésén a Fidesz nem vehet részt, mert a felfüggesztett tagsági viszony a tisztségek viselésének tilalma mellett kiterjed a pártcsoport eseményeitől való távollétre is.

Ha így történik, akkor Orbán további időt nyer arra, hogy – akár ebből a dél-európai körből, akár kisebb északi pártok közül – megpróbáljon többeket kiszakítani az EPP-ből. Ha később mégis a kizárás támogatása kapna jelentősebb többséget az EPP-ben.

Magyarországot nem érinti

Az Európai Néppártnak öttel több képviselője lesz az Európai Parlamentben miután a britek január 31-én elhagyják az EU-t. Az így megüresedő 73 felszabaduló helyből 27 mandátumot felosztanak a tagállamok között. Az EPP mellett csak a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia növeli majd képviselőinek számát a 705 tagú EP-ben, mindenki más rosszabbul jár majd – írja a Juame Duch az EP szóvivője Twitter üzenetében.

A politikai centrumhoz tartozó frakciók közül az Európai Néppárt jár jól a brit kilépéssel szükségessé vált mandátum-újraelosztással. Kiszámolták, hogy az egyes frakciókra milyen hatással lesz a 73 brit képviselő távozása és 27 mandátum újraelosztása 14 tagállam között. (A további 46 képviselői hely a későbbi bővítésekre lett tartalékolva, így a Parlament létszáma átmenetileg 705-re csökken).

Az EPP lesz a legnagyobb nyertes, mivel a britek lelépésével nem veszít helyet, viszont öt új mandátumhoz jut. A néppárti frakció létszáma így 182-ről 187 főre nő majd.

Az EPP-n kívül csak a szélsőjobboldali Igazság és Demokrácia (ID) pártja lesz a nyertese a britek kilépésének. Képviselőinek száma 73-ról 76-ra nő. A többi frakciónak veszteséget kell elkönyvelnie. A legnagyobbat  függetleneknek kell majd elkönyvelniük, akik nem alkotnak önálló frakciót, viszont a Nigel Farage féle Brexit pártiak eddig a függetlenek között foglaltak helyet. A Brexit után az előrejelzés szerint majdnem felére 27-re csökken a létszámuk.

A második legnagyobb pártcsoport, a Szocialisták és Demokraták létszáma 154 főről 148-ra olvad. Érdekesség, hogy az EP-n belüli relatív arányuk a hatfős veszteség ellenére még javulni is fog (20 és félről 21 százalékra).

A liberálisokat (Renew) éri majd a legnagyobb veszteség: 11-gyel lesznek kevesebben, int jelenleg (108 helyett 97 tag). A zöldek is buknak 7 képviselőt (74-ről lemennek 67 főre). A brit konzervatívokat is sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csak három helyet veszítenek (65 helyett 62 fős frakció), míg az Egyesült Baloldal egy mandátumnak lesz kénytelen búcsút mondani.

Magyarországot nem érinti a kiigazítás, így továbbra is 21 képviselője lesz.

Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul

„Egy centiméterre volt” a Fidesz attól, hogy kilépjen a Néppártból – mondta Orbán Viktor a tegnapi szavazásról. Már tavaly is erről beszélt, bár szabályosan így nem léphetnek ki így az EPP-ből.

Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket” – mondta Orbán Viktor az állami rádióba reggel. Arra utalt ezzel, hogy az Európai Parlament nagy részvétel melletti kétharmados többséggel, közte az EPP-ével is, elfogadta azt a határozatot, hogy Magyarországon és Lengyelországban romlott a jogállamiság állapota. Ezért úgy foglaltak állást, hogy folytatni kell a 7. cikkelyes eljárást, mert az eddigi eredménytelen volt.

Orbán azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei.

„De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk”

– tette egyértelművé a helyzetet.

Az azonban, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.

A tagsággal kapcsolatban tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor

„új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”,

amihez lesznek szövetségeseik.

Szerinte egyébként

emögött is Soros György áll,

aki „a világ első számú oligarchája”, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára. Abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.

Orbán tavaly márciusban, amikor az EPP felfüggesztette a Fidesz tagsági jogát, szintén arról beszélt, hogy kész kilépési nyilatkozat volt a kezében. Ezt csak azért nem adta át, mert sikerült elfogadtatnia, hogy a Fidesz és az EPP formailag közösen kezdeményezte a felfüggesztést. (Ebbe azért ment bele az EPP, mert a Fidesz azonnali kilépéssel és új európai parlamenti frakció alakításával fenyegetett egyoldalú kezdeményezés esetére.) Azután ezt magyarázták úgy, hogy „ők kérték” a döntést, amelynek következtében a Fidesz egyetlen tisztséget se kaphat a legnépesebb európai pártcsaládban, s ennek rendezvényeire se hívják meg őket.

Csakhogy a Fidesz alapszabálya rögzíti, hogy a párt az EPP tagja. Ezt kizárólag (rendkívüli) kongresszus módosíthatja, amit azonban legalább 30 nappal korábban össze kell hívni.

Néppárt-Fidesz: kifelé?

Nagy lépést tett a Fidesz a Néppártból távozás felé az Európai Parlament elítélő szavazása után, s a döntés mintha megszületett volna. A Néppárt nagy többsége vett részt, kétharmada a magyar és lengyel kormány ellen szavazott. A fideszesek nem mindegyike védte meg a kormányt.

„Kis kétharmados” többséggel mondta ki az Európai Parlament, hogy a lengyel és magyar kormány elleni 7. cikkelyes eljárást folytatni kell, mert az eddigi eredmények elégtelenek, a két országban romlott a jogállamiság állapota. A 751 tagú EP 665 tagja vett részt az eljárásban, 446-an támogatták az állásfoglalást, 178-an elutasították, 41-en tartózkodtak.

Vagyis az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) további intézkedésekre felkérő döntést az EP 88 százalékos részvételével a jelenlévők éppen kétharmada szavazta meg.

Nem jó jel a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságának jövőjére nézve, hogy

a jobbközép pártcsalád csaknem 85 százaléka (!) felvonult a szavazáson

és a 182 tagú frakció több, mint fele, 99 (a szavazók 63 százaléka) értett egyet a magyar és lengyel helyzet elítélésével. Az eredményt pedig hangos tapsvihar fogadta, sokan felállva ünnepelték.

A szavazási listából az is kiolvasható, hogy a szocialista frakció minden jelen lévő tagja és a Renew Europe (liberálisok), valamint a Zöldek elsöprő többsége az igen gombot nyomta meg. Érdekesség, hogy a 12 fideszes (plusz egy KDNP-s) közül ketten (Kósa Ádám és a hosszas vitába harciasan beleálló Deutsch Tamás) nem vett részt az eljárásban.

A magas részvételi aránnyal megemelt súlyú szavazás azt sejteti, hogy

a Fidesz látványosan elvesztette a Néppárt támogatását.

Ez még akkor is igaz, ha az EP mostani szavazása arról is szól, hogy a képviselők helyet kérnek maguknak az efféle eljárásokban, részt követelnek a kormányok meghallgatásán. Komoly figyelmeztetés, hogy az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely azt javasolja, hogy az uniós támogatások kifizetését kössék az alapjogi kötelezettségek teljesítéséhez.

Az eredmény után az első reakció lejárt szavatosságú petárdaként puffant. Hidvéghi Balázs EP-képviselő a strasbourgi szavazás után a szokásos retorikai paneleket vonultatta fel: a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal; a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Továbbá „gyalázatos”, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan, és szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Ennél sokkal messzebb ment Novák Katalin családügyi államtitkár, aki azonban a Fidesz alelnökeként az elmúlt egy év valóságos politikai üdvöskéje a Fideszben. Ő az atv.hu-nak Washingtonból egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„amikor arról döntünk, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.

Erre rövidesen sor kerülhet, attól függően, hogy a február 3-4-i politikai közgyűlésen döntenek-e a novemberben napirendre se vett „Fidesz-ügyről”. Arról, hogy mi legyen a sorsa a magyar párt tagsági jogának: fenntartják a felfüggesztést, visszaveszik vagy kizárják. (Az EPP honlapján egyelőre semmi sincs a tervezett napirendről.) A mostani EP-döntés és ennek szavazási háttere egyre inkább az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét.

Az ellenzék soraiban meglehetősen egyöntetű az esemény értékelése. Dobrev Klára (DK) EP-képviselő szerint „itt a vég, az EP kereszténydemokratái most már pontosan látják, hogy a Fidesz kormány se nem keresztény, se nem demokrata, se nem európai, Orbán napjai meg vannak számlálva a Néppárt családjában”. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon, és az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek.

A Fidesz számára hogyan tovább egyelőre göröngyös utat kínál. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a lengyel kormánypárti többséggel, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), benne Matteo Salvini és Marine Le Pen pártjával, valamint a lényegében neonáci német AfD-vel elsöprő többségben a határozat ellen szavazott. Orbán célja nyilván az lenne, hogy ezeket egybefésülve nagyjából másfél-száz fős nagy frakciót (akár a harmadik legnépesebbet) hozzon össze, bár ezzel annyira jobbszélre kerülnének, ahonnan már szinte lepottyannának.

EP: romlott a magyar helyzet

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.

Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,

„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”

a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott

uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.

Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.

A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében

adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.

Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy

a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:

„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.

Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.

Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint

az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.

Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.

Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.

A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul

az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.

Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.

Orbán három órát szánt kérdésekre

Egészségügyi béremelés lesz, mégis van klímahelyzet, és kész újra miniszterelnök lenni – derült ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az is világossá vált, hogy Soros György ellenség. A jelenlegi Európai Néppárt nem megfelelő, ha nem változik, a Fidesz lép.

Tíz év alatt (tavaly után) második olyan sajtótájékoztatóját tartotta Orbán Viktor, ahol külföldi és nem a hazai kormányzati média is kérdezhetett (kivéve akiket így se engedtek be: a 24.hu-t és a direkt36.hu-t). Ebben a környezetben Orbán – mintegy egy óra elteltével – megsajnálta magát, megállapítva, hogy a teremben ülők többsége nem szimpatizál a kormánnyal és vele. Ha a tudósítók közt rendeznék a választást, azt 80-20 arányban ő elvesztené – mondta.

A miniszterelnök először aktuális kérdésekről és kormánydöntésekről beszélt.

  • Az iraki magyar katonák biztonságban vannak a támadások ellenére. Amíg az iraki kormány nem kéri kivonásukat, addig maradnak.
  • Megnövekedett a déli határon az illegális határátlépési kísérletek száma, több, mint százra.
  • Legnagyobb probléma az egészségügyben a szakdolgozói hiány, ezért a következő 2-3 évben

több lépcsős 72 százalékos (ebből idén 30 százalék) béremelés lesz.

  • Véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, ami nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Arra nem tért ki, hogy az ehhez szükséges pótlólagos pénzt is megadják-e. Mindenesetre az derült ki, most arra van fejlesztési pénz, hogy a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret felújítanak.

Ezután következtek a tágabb területek. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, a bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek. A bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Most a cél a szegénység felszámolása.

Mégis

van valamilyen klímahelyzet.

A kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt el kell kezdeni.

Van lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne (később kiderült: a szélenergiát továbbra is tiltják). Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell (ennek a gyakran idézett összegnek sehol se találni a megalapozó számítását).

Orbán elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy 2022-től

a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani,

minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól, és ki akarják vonni a forgalomból a műanyag csomagolóanyagokat.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.

Jó sokat kellett várni az első sorosozásra. Az állami tévé kérdésére elmondta, hogy változatlan a feszültség a bevándorláspárti és ezt ellenző országok között. Utóbbiak együttműködéséről kell gondoskodni. Majd arról beszélt – az ország elleni 7. cikkel szerinti eljárásra utalva -, hogy

szemben állnak egy olyan „csoporttal, „univerzummal”, „világgal”, „klánnal”, „háttérhatalommal”, amit Soros György vezet.

Ez befolyásolni akarja az európai döntéshozókat, minden uniós intézményben ott vannak az általuk befolyásolt politikusok.

Maga Soros „tehetséges magyar ember”. Sajnálatosan, mert

„jobb lenne barátnak, mit ellenségnek”.

Ezt egyébként azzal vezette fel, hogy „nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok”.

Meglepően engedékeny hangot ütött meg az önkormányzati választási eredmény és az ennek nyomán a Fidesz környékén kialakult hangulattal kapcsolatban.

„Nem természeti csapás”, ha az ellenzék is győz,

ahol jobb jelöltjeik voltak, nekik szavaztak bizalmat a választók. Szerinte a demokrácia bizonyítéka, ha az ellenzék is porondon van.

Röviden elintézte az egyik fideszes médiumot, amely a szokásos kérdéssort tette fel: a fővárosban valójában nincs stadionstop, van viszont kórházstop. Orbán csak annyit mondott, hogy

100 nap türelmi idő jár Karácsony Gergelyéknek és a kerületi polgármestereknek is.

Többször kérdezték a dunaújvárosi időközi képviselő-választásról, ahol nem indít jelöltet a Fidesz. Orbán szerint volt két lehetséges személy, de jobbnak találták az egyik környékbeli polgármestert, aki függetlenként indul.

A Fideszen belüli kritikus hangokról azt mondta Orbán, hogy változatlanul számít Stumpf István és Navracsics Tibor munkájára.

Több körben kérdezték az Európai Néppárttal (EPP) fennálló viszonyról (amely tavaly márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, és talán februárban dönt a továbbiakról). Orbán válaszainak lényege az, amit már eddig is többször elmondott: az EPP egyre inkább veszít befolyásából, eltér értékeitől, mind liberálisabb. A Fidesz „kereszténydemokrata irányt” akar, ha nem sikerül erre visszatérítenie az EPP-t, kénytelenek lesznek más utat keresni. Ez

„kereszténydemokrata valami”

lenne. De ez egyelőre nem időszerű, mert még lesz három tárgyalása a CDU elnökasszonyával, az EPP-elnök Donald Tuskkal, és az osztrák kancellárral, Sebastian Kurzcal.

Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de szerinte ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt. „A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik,

„én se örülök neki”. Konzultációból a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

Köszöni szépen, jól van, van rendes állása és elég tisztességes fizetése – válaszolta a személyét érintő kérdések egyikére. Vagyis – noha a Fideszben még nincs döntés erről –

kész lenne folytatni a miniszterelnökösködést, ha a választók is így akarják.

A három órán át tartó sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állam által megvett

hat meddőségi centrumban február 1-jétől lesznek ingyenesek a kezelések

– a kormányrendelet júniust jelölt meg, Novák Katalin államtitkár viszont ezután a január elsejei dátummal óriási zavart okozott.

Orbán azt szeretné, ha folytatnák a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében

már a három gyerekes anyák is szja-mentességet kapnának.

Erről még vitája van a pénzügyminiszterrel, aki szerint most nincs erre pénz.

Orbán soha nem vezetne zöldekkel koalíciós kormányt – derült ki egy osztrák tudósítói kérdésre az ottani új kormány kapcsán. Szerinte a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül pirosak.

Orbán dönthetett: kilép az EPP-ből

Orbán varsói tárgyalásának lengyel közléséből úgy tűnik, kiviszi a Fideszt az Európai Néppártból, és a lengyel Jog és Igazságosság által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához csatlakozik. A Putyin-barátság azért problémát okozhat.

Szűkszavú, az egykori állampárti hírügynökségi megfogalmazást idéző hírt közölt kedden este az MTI „Orbán Viktor Varsóban a kormányzó párt elnökével tárgyalt” címmel. Ebből – Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárra hivatkozva – azt tudhattuk meg, hogy megbeszélést folytatott Varsóban Jarosław Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.

Eszerint Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megbeszélésén aktuális európai pártpolitikai kérdésekről volt szó, valamint egyeztettek az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatandó együttműködés lehetőségeiről is.

Havasi „tájékoztatásából” már az is kimaradt, hogy Orbán Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel is találkozott. A PiS Facebook-oldalán megjelent szintén egy mondatos közlés emellett azt is tudatta, miről volt szó a megbeszélésen:

„pártjaink közös tevékenysége az európai politikában és az együttműködés kérdése az Európa jövőjéről szóló tanácskozás keretében”.

Vagyis a Fidesz és a PiS jövőbeni együttműködéséről esett szó európai dimenzióban. Ez tökéletesen egybevág azokkal a közlésekkel és információkkal, amelyek szerint a közeli hetekben Orbán kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból (EPP), és az Európai Parlament egyik jobboldali frakciójához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) csatlakozik.

Hangulati előkészítés

Ahogyan erről pár napja írtunk, a Fideszen belül – úgy tűnik – annak előkészítése zajlik, hogy bejelentsék: úgy döntöttek, kilépnek az EPP-ből. Ennek első számú magyarázata az lesz, hogy a néppárt „eltávolodott értékeitől”, és „bevándorláspárti lett”. Az EPP által megbízott „három bölcs” jelentése már készen van, a döntés az EPP februári kongresszusán kerülhet napirendre. Ahol az se kizárt, hogy megpróbálják fenntartani a tavaly márciusban elhatározott tagsági felfüggesztést.

Lehetséges azonban, hogy Donald Tusk, az EPP novemberben megválasztott elnöke még ezelőtt olyan feltételeket szab Orbánnak, amelyeket az nem fogadhat el. Beiktatási beszédében Tusk félreérthetetlenül a a Fideszre utalva arról beszélt, hogy aki nem fogadja el a liberális jogállami eszmét, az kívül találja magát az EPP-n.

A szélsőjobb egyik gyűjtőhelye

A 62 fős ECR EP-frakciójának legnagyobb – mintegy 40 százalékát kitevő – tagja a PiS. Második, öt fős delegátus az olasz politika legszéljobbja, a Mussolinit elődjének tekintő Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia), amelynek új barátjaként tavaly szeptemberben beszédet mondott Rómában. Ott vannak még a szintén széljobb spanyol Vox tagjai is.

Ennek a frakciónak összetartó pántja az orosz befolyás elutasítása. Szemben a tavaly létrejött konglomerátummal, a 73 fős Identitás és Demokráciával, amelynek legerősebbje az olasz Liga, Orbán politikai kebelbarátja, Matteo Salvini (akit még ennek bukása után is harcostársnak nevezett) pártja. Itt vannak a francia Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) és a német neonáci AfD képviselői. Ezek közös ismérve, hogy súlyos jelek mutatnak arra, hogy mindegyikük szoros (anyagiakban is kifejeződő) kapcsolatban állnak Oroszországgal.

Az oroszbarátság megosztó

Ez komoly próbatétellé válhat a lengyel politikus számára. Kaczyński tavaly június elején – pár nappal az EP-választás után – azt nyilatkozta: kizárt, hogy a PiS oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban. Ez arra válaszul hangzott el, hogy Salvini megpróbált egy amolyan szélsőjobbos szuperpártot létrehozni az akkor még létező EP-beli ENF-frakció bázisán.

Egyértelműen oroszbarát tömörüléssel számukra elfogadhatatlan az együttműködés

– mondta Kaczyński, akkor az AfD-re és Le Pen pártjára utalva.

Akkor úgy látszott, hogy a Fidesz végül maradhat az EPP-ben, amelynek nem csak számszerűen meghatározó ereje a két német uniópárt. Ezek pedig az üzleti szempontokat mintha fontosabbnak tekintenék az elvi álláspontnál. Legalábbis erre gondolhat Orbán, akinek kormánya az elmúlt években valósággal önti a pénzt az itteni német beruházások támogatására. És amelyet mostanában fegyvervásárlásokkal is megerősít.

Orbán kiviszi a Fideszt az EPP-ből?

Orbán azt fontolgatja, hogy kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból és átviszi a kisebb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez – értesült a Politico. Ez egybevág más információkkal.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz komolyan fontolgatja, hogy kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP) – mondta a Fidesz egyik vezető tagja az amerikai Politicónak. Eszerint a Fidesz vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon az Európai Parlamentben a lengyel kormányzó Jog és Igazságossághoz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában – tette hozzá a Fidesz képviselője, megjegyezve, hogy ilyen megállapodás alapján Orbán vezető szerepet kaphat az ECR-ben. Ezzel jelentősen gyarapodna az ECR, amely jelenleg 62 képviselővel van jelen a 751 tagú EP-ben. Legnagyobb tagpártja a lengyel ókonzervatív Jog és Igazságosság, Jaroslaw Kaczynski pártja.

A Fidesz tagságát tavaly márciusban függesztette fel az EPP, amely eredetileg novemberben döntött volna a hogyan továbbról, de ezt elhalasztották idén februárra. A Népszava pénteken arról írt, hogy elkészült az EPP „három bölcse” által összeállított jelentése, amely Donald Tusk, az EPP új elnökének asztalán hever.

Tusk – aki saját bevallása szerint baráti viszonyt ápol Orbánnal – az EPP novemberi kongresszusán elnöki székfoglalójában világossá tette, hogy aki nem fogadja el a demokratikus jogállami követelményeket, az kívül találja magát az EPP-n.

A napokban a Fidesz egyik vezető ideológiai háttérembere, G. Fodor Gábor a HírTV-ben arról beszélt, nem hiszi, hogy a Fidesz az EPP tagja marad. Ezek az információk egybevágnak azzal, hogy Orbán nem várja meg az EPP vizsgálatának nyomán készülő ajánlást, hanem önként kiviszi a Fideszt az EP legnagyobb frakciójából.

Faramuci egy kampánykezdés – 2019. április

Zavar lesz a kampány-gépezetben, és ez előre látható. Soha ilyen kusza és átláthatatlan kampánykezdés mondanám, ha nem lettek volna máskor is legalább részben hasonló helyzetek, viszont most mégis sajátos helyzet van, amit megpróbálok körvonalazni. Miért sajátos, illetve faramuci a helyzet?

Mindenekelőtt, mert a kampányt tervezők, először az elmúlt szűk harminc esztendőben, a legkisebb mértékben sem vették figyelembe a választói akaratot, azt, hogy mit is akar az istenadta rommagyar plebs, így egy másik ország (nevezzük ezt akár anyának is – jól is hangzik ez oroszul, ahonnan a modell, aszongya: matushka Rossiya – számunkra külföld) vezérének szájíze a kampány stílusa. És csupán Orbán Viktor árnyékában fognak csápolni helyi vezéreink, akik már formálisan sem a választóik, hanem Budapest fele „beszélnek el” – kinyújtott tenyérrel a bukaresti hatalmasok fele is –, bizonygatják hűségüket, versenyeznek az autokrata hatalmasok kegyeiért. De éppen a Fidesz és Orbán Viktor, mondjuk úgy szépen, rendkívüli helyzete az EPP-ben, az EP-ben és NATO-ban, úgy általában Európában és a politikai nyugat országaiban, megrendült. Élesebben, de a valósághoz közelebbi megfogalmazásban

Magyarország ma példátlanul elszigetelődött azokon az intézményeken belül is, melyeknek formálisan a tagja (még), legjobb esetben is csak megtűrt, „szegény rokon”, nem anyagiakban – Magyarország „fizikailag” még éppen élhető, persze leszámítva a rossz közérzetet, és a gyűlöletkampányok keltette, illetve felszított negatívizmust és cinizmust

–, hanem egyre inkább szellemi/eszmei légkörét tekintve lett a legalacsonyabban iskolázott és leghiszékenyebbek szintjére módszeresen, programatikusan, szabott.

A mai magyar rendszernek és vezérének semmi esélye nem maradt arra, hogy a kampányban vagy azután Európa sorsának alakulásába érdemben beleszólhasson, még abban a mértékben sem, ami a múltban – és mindenekelőtt a Kádár-rendszer „szelíd-szalonképesebb” korszakában, a „gulyáskommunizmus” idején – megvolt.

Orbán európai hitele elfogyott, trükkjei, putyinista fogásai lelepleződtek, túllépett rajta a történelem, még akkor is, ha ezt be nem vallja, ha úgy is tesz, mintha esélye lenne az illiberális fordulatra.

Saját, kezdetben, vagy túl sokáig is, őt nagyon is kesztyűs kézzel kezelő pártcsaládja tette végül taccsra. Az EPP zárta karanténba – akárhogy is próbálják ezt politikai kommunikációval, alternatív tényekkel és posztigazságokkal elfödni, mondván, hogy önfelfüggesztés történt –, hogy még kampányidőben is érezze:

aki Putyin/Erdogan útjára lép azt kiközösítik a jobb klubokból. Lassan és szívós munkával sikerült Magyarországnak a „Keleti Nagy Testvér” fele való átfordítása, de Orbán mindent megtett az utóbbi évtizedben, hogy ez sikerüljön.

És amikor már a Visegrádi négyek konjunkturális kohéziójának is vége szakadt, mert Orbán ott is túl radikálisnak tűnt, az alt-right és a putyinizmus szóvivőjének, akkor most Balkán-bajnok szeretne lenni, ha lehet, de a kilátások itt is borúsak. Ma sem Szlovákia (újonnan megválasztott elnökasszonya révén biztosan nem), Csehország vagy Lengyelország (ahol az őszi választások a Kaczyinszki-buktát vetítik előre) nem követi a putyinizálódás útját, amit Orbán tanácsadói „illiberális államnak” neveztek el nemrég. Maradt a román hatalom a Dragnea and Co esetleges szövetségesnek, csakhogy itt bonyolultabb a hatalom helyzete és nincs kétharmad, ami mindent vinne. De van államelnök, aki mindeddig ellenállt a demokratikus intézmények végletes kiürítésének és a fékek és ellensúlyok rendszere kiiktatásának. Határozott lépéseket tett a román hatalom, nem kis valószínűséggel a Fidesz itteni fiókpártjainak kezdeményezésére/közvetítésével is, az orbánizmus irányában, de a folyamat bukdácsol, és könnyen lehet, hogy lassan vége szakad. Szóval nem véletlen, hogy bejelentették, hogy Orbán Erdélyben fog kampányolni május elején (az időzítés minden bizonnyal arról is szól, hogy ha nacionalista ellen-hullámokat kavar, akkor azt még használni lehessen, „lemenni kutyába” és román-ellenes jelszavakat hangoztatva, a szavazókat ijesztgetni a kampányfinisben).

Nem maradt már a magyar kiskirály számára hely az EU-ban csak a legvégeken, ott ahol – etnonacionalista lózungokkal – esetleg még mozgosítani lehet szavazókat, a kérdés csak az, hogy mivel és mire?

Kezdjük az elvi résszel, ami helyből zavaros, sőt ellentmondásos, mert nem jelent semmi különöset a köpönyegforgatás Orbánnak (hajaj, az csak igazán az eleme), hogy most elkezdjen hirtelen az EU és annak fontosságáról papolni, csakhogy. Ez biza hiteltelen, különösen abban a (neo)tradicionális közegben, amit a rommagyarság többsége magáénak vall: az orbáni PR, és populista politikai diskurzusai – befogadó oldalon – „tanult cinizmus”-ra apellálnak. Abban a közegben működnek, ahol a kommunikáció tartalma lényegtelen, változó, sőt önellentmondó is lehet, mert az emberek, a vezéren kívül, „úgymond semmiben sem hisznek”, és sajnos ez ma a magyarországi közeg. Nem mintha a rommagyar politikai klíma nem lenne paternalisztikus, ahol a többség egy autokrata vezér szavát lesi. De egyfelől Orbán szpícs, és bankett után hazamegy, és hozzá fogható helyi vezér, karizmatikus politikus (Kelemen Hunor például évek óta – amióta egy Sepsiszentgyörgyi rendezvényen kifütyülték – ódzkodik a spontán népfürdőtől), nincs. Ezért, hogy úgy mondjam, a rommagyar választó még szó és tartalomfüggőbb, konkrétabb, kézzelfoghatóbb ígéreteket vár. Másfelől, és ezzel összefüggésben,

ha Orbán majd az EU-t élteti, hiteltelennek fogják tekinteni, hiszen eddig kivont karddal ment neki Brüsszelnek

(ne áltassuk magunk, ez sokaknak nagyon tetszett errefele is). És most ha egy-egy egyszeri fellépésben az EP-s szavazásra buzdít, az biza bizarrul fog hangzani, faramuci egy helyzet. Ne feledjük azt sem, hogy az Orbán föllépéseit az a Fidesz fiókpárt szervezi, amelynek népszerűsége meredeken csökken, amelyre csak legyintenek, és ezt a kiábrándultságot az EP választásokkor lehet a leginkább megmutatni – nem is azzal, hogy más pártokra szavaznának, hanem, az abszenteizmussal –, mert Brüsszel messze van, és az ottani képviselők (a meglevők, hogy a potenciális újakról már ne is szóljak) kvázi ismeretlenek.

De vessünk egy tekintetet az úgynevezett technikai kérdésekre, amelyek azt fogják eredményezni – nagy valószínűséggel –, hogy azok is megzavarodnak, akik eddig valahogyan tudomást szereztek, az EP szerepéről, működésmódjáról, lehetőségeiről, stb. Mert most Orbán és határon túli csatolt részei úgy kommunikálnak, mintha az EP-ben létezhetne „Kárpát-medencei magyar összefogás”, vagy mi. És mintha a megválasztott képviselők nem saját, illetve pártcsaládjuk véleményét, hanem nemzetüket/államukat, vagy valamiféle nemzeti együttműködést képviselhetnének az EP-ben. Az EP a szó szoros értelmében parlament, azaz alapja a képviselők szabad (nem imperatív) szavazata, illetve az ott képviselt pártokból összeálló frakciók egyeztetett szavazatai. Márpedig most éppen az a helyzet, hogy Orbánnak nincs frakciója az EP-ben, a Fideszt ugyanis felfüggesztette saját pártcsaládja és ezért egyelőre a senkiföldjén, elszigetelve és magányosan bolyong, a szélsőséges, EU-ellenes pártok irányába, illetve keletre, Putyinra tekintgetve.

Az a valós helyzet, hogy egyelőre a Fidesz határon túli (illetve inneni) szatellitpártjai, beleértve a KDNP is, az EPP-hez tartoznak, míg a Fidesz többé-kevésbé nem, illetve nincs beleszólása a pártcsalád kampányába.

Azt mondja Kelemen Hunor, hogy pártjának „biztosan lesznek olyan politikai üzenetei, melyek találkoznak majd a Fideszével”, azaz ő maga is óvatosan fogalmaz, és persze félrevezetően, hiszen úgy tesz, mintha nem Orbán diktálna. Sőt, egészen biztos, hogy Orbán azt mond majd, amit csak akar, az itteni kampányban is, és nem kizártak meglepetések, ahogy az már itteni megszólalásaikor történni szokott (az idén két tusványos biztosít pódiumot a populista idólumnak). Orbán biztosan elviszi a showt, ő lesz a bálkirály, ahol és amikor részt vesz itteni kampány-rendezvényeken. Csakhogy jönnek a hétköznapok és azok másképpen kódoltak: azt minden józan rommagyar szavazó tudja, hogy nekünk nem kevesebb, hanem több EU-ra van szükségünk, és hogy aki az etnonacionalizmust élteti, promózza, az biza a „románok malmára hajtja a vizet”. Aki arról papol, hogy Magyarországon nincs és nem is lesz multikulturalizmus, az itteni gondjaink megoldása ellen lép föl, itt bizony a multikulti a megoldás az interetnikus kapcsolatok „tűrhetővé” tételére, és az idegengyűlöletet nem gyakorolni, hanem valahogyan elviselni szoktuk, megküzdeni vele (ahogy a szakirodalom tárgyalja a kérdést).

És még egy gondolat, amennyiben Orbán itt kampányol, üzenete azt fogja jelenteni, hogy rommagyar kettős állampolgárok szavazatait akarja, arra buzdít, hogy rá szavazzanak, még akkor is, ha itteni szavazásra biztat.

Így aztán meglehet nem növeli, hanem az átszavazással csökkenteni fogja itteni fiókpártja(i) esélyét az 5%-os szavazatarány elérésére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK