Ahogy arra számítani lehetett, a választások véghajrájában még az ünnepek alatt sem múlt jószerivel nap valamilyen visszaléptetés bejelentése nélkül. S minden bizonnyal ez így lesz az elkövetkező egy-két napban is. A jogszabály szerint április 7-én 11 óráig léptethetik vissza a pártok jelöltjeiket, illetve léphetnek vissza a függetlenek.
Szinte az utolsó utáni pillanatig nyitva marad a kérdés, hogy egy-egy egyéni képviselői posztért pontosan hányan indulnak harcba a vasárnapi megmérettetésen. Ugyanis ezúttal addig ad lehetőséget a jogszabály erre, amíg meg nem nyílik az első szavazókör. Miután a 118 külképviseleti szavazókör közül számos az időeltolódás miatt korábban fogadja a szavazókat, ezért a magyar idő szerinti legkorábbi nyitást kell csak figyelembe venni. Az amerikai kontinensen – az időeltolódás miatt (Los Angeles például 9 órával hátrébb van, mint Budapest) – magyar, azaz közép-európai idő szerint nem is április 8-án, hanem már 7-én megtartják a hazai országgyűlési képviselő-választásokat, szám szerint 16 helyen.
A legkorábban nyitó külképviseleti szavazókörben magyar idő szerint április 7-én 11 órától lehet leadni a voksokat – s addig a pillanatig nyitva áll a visszaléptetés lehetősége
– amint erről a Nemzeti Választási Bizottság közelmúltban elfogadott iránymutatása intézkedik.
Kérdés, hogy mit tartanak ésszerűnek a pártok taktikai megfontolásokból: Karácsony Gergely, az MSZP-PM jelöltje például az ATV-nek azzal érvelt, hogy
csak olyan visszalépésnek van értelme, amelyet a hét közepén be tudnak jelenteni.
Szerinte is nagy a valószínűsége annak, hogy lesznek még ilyenek. Mint mondta, a Jobbikkal nem, de minden más párttal tárgyalnak.
A DK nagy pártolója a visszaléptetéseknek, legalábbis szavakban. Kérdés, arra is hajlandó-e, hogy saját jelöltet visszaléptessen – erre például Budapest 4. szavazókörzetében lenne kiváló lehetősége, ahol az LMP jelöltje, Ungár Péter javára léptethetné vissza Niedermüller Pétert. Mindenesetre Gyurcsány.elnök nagy hévvel kampányolt például a hétvégén Csepelen a visszaléptetés mellett – igaz, könnyen tehette, hiszen ott nem ők az érintettek, hanem az Együtt és az MSZP-PM.
A Momentum – amely korábban nem zárta ki a visszaléptetéseket – több helyen is megtette ezt, mégpedig önként, ellentételezés nélkül. A legnagyobbat talán Húsvét hétfőjén lépte, amikor bejelentette elnökének, Fekete-Győr Andrásnak a kiszállását az MSZP-PM jelölt javára saját, budapesti 1. számú körzetében, mégpedig Váradiné Naszály Márta MSZP-PM-jelölt javára. A körzet egyébként akkor lenne igazán nyerhető, ha ugyanezt megtenné az LMP-s Csárdi Antall is, ahogy azt megtette Juhász Péter, az Együtt elnöke.
Az LMP azonban – szavakban – továbbra is elzárkózik az ilyen lépéstől (azokon túl, amit már gesztusként megtett), azt állítva, hogy tárgyalt minden féllel, a DK-tól és a Jobbikig, de ezek nem vezettek eredményre.
A Jobbik teljes elzárkózása pedig mindvégig konzekvens volt.
De ezek a pártok.
Másként vélekednek a kormányváltást akaró szavazók, akiknek a 67 százaléka támogatja a visszalépéseket az esélyesebb jelöltek javára
– derül ki a Medián néhány nappal ezelőtti kutatásából. Az Index által megszerzett, eredetileg a Megújuló Magyarországért Alapítvány által rendelt, március 17-28 között, 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás azt mérte, hogy az ellenzéki szavazók pártszimpátiákra bontva mennyire támogatják a visszalépősdit.
Bár a Jobbik még egyetlen ellenzéki jelölt javára sem lépett vissza, a szavazói kétharmada a kutatás szerint ezzel nem ért egyet. Azzal az állítással ugyanis, hogy „az esélytelenebb ellenzéki jelölteknek vissza kellene lépniük az esélyesebb jelöltek javára, mert csak ők tudják legyőzni a Fideszt”, pártszimpátia szerint a következő arányban értenek egyet a választók:
DK: 81 %,
MSZP-Párbeszéd: 69 %,
LMP: 67 %,
Jobbik: 67 %
Az összes kormányváltó 13 százaléka utasította csak el a visszalépéseket.
