Kezdőlap Címkék Medián

Címke: medián

A statisztika nem hazudik, csak érteni kell

Minden magyarnak 7,7 millió megtakarítása van – állítja Pártunk és Kormányunk, amin sokan felháborodtak a neten, hangsúlyozva, hogy ez mekkora hazugság. Szerintem azonban a helyzet annál is rosszabb, mintha ez tényleg hazugság lenne. Ugyanis átlagos megtakarításról van szó, egy olyan országban, ahol egyre nagyobbak a társadalmi különbségek.

Vegyünk csak egy elméleti, fiktív példát. Tegyük fel, hogy Mészáros Lőrincnek (csak?) 770 milliárd forint értékű megtakarítása van, százezer magyarnak meg pont 0, azaz nulla. Az ő átlaguk, mármint a 100 001 főnek pedig ugye 7,7 millió. Persze nem csak százezer főnek nincs semmi megtakarítása, de Orbánnak sem Mészáros Lőrinc az egyetlen haverja. Vannak itt még oligarchák, kőgazdag emberek, így tud kijönni a több millió nélkülöző országában is a 7,7 milliós átlagos megtakarítás.

Hasonló a helyzet az átlagos fizetéssel

Ezzel szintén dicsekszik a kormánypropaganda, az emberek többsége meg csak csodálkozik, hogy nem is ismer olyanokat, akiknek annyi, mármint 324 ezer forint a jövedelmük. A trükk részben az, hogy a bruttó fizetéssel dicsekszenek, miközben valójában csak a nettót kapjuk kézhez, ami ugye lényegesen kevesebb. Másrészt ez is egy átlag, amit nagyon felhúznak a kiemelkedő fizetések, mondjuk például a legfőbb ügyész nejének ötmilliós fizuja.

A szakszervezetek szerint valójában százból mintegy hetven ember kevesebbet keres a hivatalosan kimutatott átlagnál. A 4,4 millió foglalkoztatottból tehát 3 millió 130 ezer az átlagkeresetnél kevesebbet kap. Az átlagbérnél lényegesen kevesebb, bruttó 240 ezer forint lehet a mediánkereset. A mediánkeresett annak az embernek a fizetése, akinél pont ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet.

Az átlagbér és a medián közötti különbség nálunk most már nagyobb, mint korábban volt és nagyobb, mint a legtöbb uniós országban.

A számok tehát nem hazudnak, de lehet velük ügyeskedni

És ezt gátlástalanul meg is teszik, néha nagyon félrevezető, megtévesztő módon. Pár éve írtam egy cikket arról, hogy milyen megtévesztő volt a hír arról, hogy februárban több mint 3 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év februárjához viszonyítva. Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy az az év szökőév volt, a február pedig ezért egy nappal hosszabb. Konkrétan a “növekedést” produkáló évben 21 munkanap volt februárban, az előző évben meg csak 20. A munkanapok száma tehát alulról felfele számítva 5 százalékkal nőtt, a munkanapokra számított termelés tehát egészen másról szólt, mint a propaganda…

Félmilliós Fidesz-veszteség: nem annyi, sőt

Szó sincs arról, hogy félmilliós támogatói tábort bukott volna a Fidesz – mondja a felmérést készítő Medián ügyvezetője. Szavaiból kiderül, hogy nehezményezi a hvg.hu interpretációját. A számok ugyanis azt tanúsítják, hogy a Fidesz inkább erősödött, különösen a szavazási hajlandóság alakulása következtében. Adataikat alátámasztja a Závecz Research mérése is.

Csak látszólagos a Fidesz jelentős támogatói csökkenése, a valóságban lehet, hogy még erősödött is a kormánypárt pozíciója, a hvg.hu ugyanis nem összemérhetőként számon tartott adatokat hasonlított egymáshoz – derül ki a Medián ügyvezetőjének szavaiból.

A portál márciushoz képest 7 százalékpontnyi, összesen bő félmilliós támogatásvesztésről írt cikket szerdán, beharangozandó a nyomtatott lap csütörtökön megjelenő számában olvasható teljes felmérést. (Ez utóbbi már csak a májussal összevetett adatokat tartalmazza.)

Hann Endre a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy számára indokolatlanul a Medián jelenlegi felmérését a márciusi adatokkal vetették össze a portálnál.

Ekkor ugyanis – karnyújtásnyira a választáshoz – a választani tudókat érdemes inkább alapul venni, ami márciusban 51 százalék volt a Fidesz esetében (a választókorúaknál 41 százalék). Mivel közben lezajlott a pártok megméretése, jelenleg a választási eredménnyel való összehasonlítás a szakszerű. Márpedig

a Fidesz listás eredménye 47 százalék volt, aminek a választani tudó biztos szavazók kategóriája felel meg, ez szeptemberben történetesen 60 százalék.

Vagyis a Fidesz vélhetően még erősödött is – vonta le a következtetést Hann Endre. Ebben persze szerepe lehet a választások utáni úgynevezett győzteshez húzás hatása maradékának is.

Azért is ellentmondásos a márciusi számok alapul vétele, mert a pártok támogatottsági arányát nagyban befolyásolja a szavazási aktivitás. Ez pedig nagyot zuhant április óta (egy héttel a választás előtt 66, most pedig alig 53 százalék mondta azt, hogy elmenne voksolni). Kivéve két pártot, a Fideszt és a DK-t, amelyek tábora rendkívüli elkötelezettségről tanúskodó 76, illetve 77 százalékban biztos szavazónak nevezte magát; az MSZP-ben mindössze 46 százalék az arány.

Egyébként ha a teljes választókorú populációt nézzük, akkor a választáshoz képest mért 4 százalékpont Fidesz-veszteség is csak 300 ezer embert takar, nem pedig félmilliót.

A Medián számai a többi párt esetében stagnálást-visszaesést mutatnak. A Jobbiké (9 százalék) a legdrámaibb: a teljes népességben 4 százalékpontnyi,

korábbi szimpatizánsainak negyede úszott el.

Ezzel az MSZP (8 százalék) hibahatáron belülre megközelítette őket. A DK 6, az LMP 3 százalékkal következik, utóbbi azonban már mindegyik összevetésben az 5 százalékos küszöb alá csúszott. Először mérte az ex-jobbikosok által alapított Mi Hazánk Mozgalmat a Medián. Az összes választónál 1, a biztos szavazóknál 2 százalékon állnak.

Összességében az mondható, hogy a pártokat elhagyók inkább a bizonytalanok táborát gyarapították, május óta 25-ről 31 százalékra nőtt ez a tábor.

A ZRI Závecz Research szeptemberi mérése is hasonló eredményt mutat, amelyet az Infostart ismertet. Eszerint egy hónap alatt szeptemberre alig változtak az erőviszonyok, a Fidesz tábora 35 százalék (választókorúak), illetve 57 százalék (biztos pártválasztók). Az MSZP változatlanul 6-7 százalékos, a Jobbik is őrzi 10 százalékos körét, miként a DK 4 százaléka se változik érdemben a 18 évnél idősebbek soraiban. A biztos pártválasztóknál a Jobbik 14, az MSZP 11, a DK 7 százalékot tudhat magáénak, az LMP 3 százalékot.

A Mi hazánk Mozgalom a Závecznél is megjelent, 1, illetve 2 százalékot mutatott ki náluk, vagyis a biztos szavazók körében nagyobb elkötelezettség vélelmezhető.

Fidesz-világ Magyarországon

Este hét órára jónéhány mandátum becslés jelent meg a különböző portálokon; ezek mindegyike pontosan azt a bizonytalanságot tükrözte, ami már az előző időszakban is jellemezte az országgyűlési választások végkimenetelére vonatkozó jóslatokat. Tekintettel arra, hogy ma Magyarországon senki nem készít exit-pollos eredménykutatást, azaz nem vállalja a szavazóhelyiségekből kijövő választók megkérdezése alapján készített – általában pontosnak tartott – vizsgálatot, így ezek az este hét órás várakozások sem tűntek megbízhatónak. Vagyis: egy bizonyosság volt az urnák lezárásakor – már amelyiket sikerült lezárni -, mégpedig a teljes bizonytalanság. Pedig ekkor már annyit legalább nagyjából tudhattunk, hogy a választási hajlandóság, országos szinten, hetven százalék körül alakult, de, hogy ez végül kinek kedvezett, nos ebben enyhén szólva is jelentősek voltak az eltérések. A Medián például kényelmes többséget adott a Fidesznek, más, kormányközeli jóslatok, kétharmadot ígértek a kormánypártnak, míg egyes ellenzéki elemzők esélyesnek tartották a Fidesz bukását.

A teljes bizonytalanság mellett annyit még meg lehetett állapítani, hogy a lakosság, a választani akaró emberek, nagyon fontosnak tartották, hogy leadják szavazatukat; ez a nagy választási kedv meglephette a szervezőket; azokon a helyeken, ahol pedig várható volt a tömeges jelenlét, érkezésükre nem voltak felkészülve. A budapesti Bocskai úton például – az egyetemi negyed miatt itt tudhatóan magas átjelentkezésre lehetett számítani, sőt az előzetes regisztráció alapján tudható is volt -, este kilenc óra felé még kétezer ember várta, hogy leadhassa szavazatát. Éppen emiatt nem lehetett nyilvánosságra hozni a már lezárt körzetek már összesített számait, tovább nyújtva ezzel az ideges várakozást. Mindenki az óvatos nyilatkozók gesztusaiból, testbeszédéből akart következtetésekre jutni; vajon juthatott-e párttársaitól, a szavazat számláló bizottságban dolgozó kollégáktól információhoz.

Az eredmények közlése végül, az ígéretek ellenére este fél tíz tájban sem indult el; igaz a szivárgó információk alapján már végleges következtetésekre lehetett eljutni. Elsősorban addig, hogy vidéken szinte földcsuszamlás-szerűen tarolt a Fidesz; az ellenzék – beleértve a Jobbikot is – alig-alig rúgott labdába. Ugyanakkor – így szóltak a fülbe súgott eredmények – Budapestet a baloldal hódította el, visszaállítva ezzel a Demszky-idők állapotát: éles határt húzva a baloldal és a Fidesz közé.

Ebből pedig egyenesen következik, hogy a Fidesz migrációs politikája tökéletesen működött országosan, csak éppen a fővárosiakat nem tudta megfogni. Súlyosan tévedtek a közvélemény-kutatók, amikor az esetleges magas részvételi arányt az ellenzék előretörésével azonosították; a mozgósítás – vidéken – a Fidesznek sikerült jobban. Lehet keresni – sőt kell is – ennek okait, és persze adódik néhány kapásból – például a nagy kormánypárti médiafölény -, de az a leghelyesebb, ha alapvetően az el nem végzett munkát jelöljük meg. Azt ugyanis tudhattuk, hogy a Fidesz vidéki szervezettsége rendkívül magas, és azt is, hogy a helyi potentátok igyekeztek megfelelni a központi utasításoknak. Ez pedig azt jelentette, hogy a Fidesz félelem keltésével nem tudtak mit kezdeni, de legfőképpen jövőképet nem tudtak nyújtani. A Budapesten túli világban az emberek majdnem százszázalékosan a Fidesz hatása alá kerültek, ami azt jelenti, hogy csak általuk látták biztosítva saját egzisztenciájukat, illetve biztonságos védelmüket a vizionált migrációs hullámmal szemben.

A 2018-as parlamenti választás tökéletesen megmutatta: a töredezett ellenzék nem veheti fel a versenyt Orbánnal. Azért beszélünk most Orbánról, mert ma lényegében ő az egyetlen arca, húzó embere a Fidesznek, de – úgy tűnik – az ő karizmája éppen elegendő ahhoz, hogy a vidék-Magyarország abszolút híveként adózzon neki. Hiába a sok-sok korrupciós ügy, hiába az utóbbi hónapok súlyos lebukásai, hiába az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése, amely egyenesen az Orbán-család közepébe csapott be, az embereket mindez nem érdekelte. Mint ahogy Kósa Lajos súlyos baleksége sem.

 

Marad tehát az Orbán-kormány, amelynek csak a nemzetközi piacok örülnek, mert így legalább nem lesz bizonytalanság itthon, de a nemzetközi politika már annál kevésbé. Az örömtelenségen túl azonban nem tudni, hogy az Európai Unió miként fogja kezelni a vele szemben folyamatosan csatázó magyar vezetést, valóban felgyorsulnak-e azok a folyamatok, amelyek hazánkat a perifériára kényszerítik. Ha ez b is következik, a Fidesz legitimitását senki nem kérdőjelezheti meg, hiába derül ki akár ezerszer is, hogy hamis kampány segítette a pártot, hogy a kormány durván beszállt a kampányba, és hogy olyan választási törvényt dolgozott ki, amely jelentős hátrányba hozza a politikai ellenfelet. Mindez nem számít: érvényes választás volt, magas támogatottsággal, kiemelkedően jelentős részvétellel, és ezzel szemben semmilyen érv nem hat. Folytathatja a Fidesz azt a demokrácia-dúlást, amelyet nyolc éve megkezdett, s noha igyekeztek néhányan felhívni a figyelmet arra, hogy mi várható, ha a választók így döntenek, ennek csak Budapesten lett hatása. Ne feledjük: azt jósolták, hogy a változatlan hatalmi konstrukció veszélybe fogja sodorni az önkormányzatok önállóságát, a maradék média, és még az internet függetlenségét is; tovább fog nőni a Fidesz befolyása városokra, falvakra egyaránt.

És ez nagy valószínűséggel így is lesz. Magyarország tovább fog csúszni az illiberális állam jelentette demokratikus minimum felé. Azt mondták az ellenzéki pártok képviselői: a választó bölcs, tudja, hogy kire kell szavaznia, és korrigálni fogja az hibáikat. Hát nem korrigálta. Inkább elvette a bizalmát, elvette a hitét, hogy képes erős kézzel vezetni az országot. Mondhatjuk persze erre azt: butaság a választó bölcsességében bízni – egyébként az -, de ez nem pótolja a szembenézést, a szembenézést a hibákkal és a valós helyzettel.

Nem akarjuk hosszan taglalni azokat ballépéseket, amelyeket az ellenzék az elmúlt nyolc évben elkövetett, már csak azért sem, mert minden a szemünk előtt zajlott. És nagyon valószínű, hogy az elvesztett választás súlyos következményekkel jár majd az egész oldalra. Azt gondoljuk, hogy a Jobbik sem marad érintetlen, még akkor sem, ha eredménye valamelyest meghaladja a négy évvel ezelőttit. De az a temérdek pénz, energia, amely belefolyt a párt kampányába nem hozta meg a várt eredményt; az sem kizárt, hogy ezek után Simicska Lajos kiszáll mögüle. Ez pedig veszély jelentene a médiájára is. Ami pedig a baloldal pártjait illeti: aligha tévedünk, ha azt jósoljuk, egymás vádolásával lesznek elfoglalva. Az egymás vádolása egyben a belső viták felszikrázását is jelenti; újra indul, megint elölről a bomlás, és sehol nem látszik egyelőre az építkezés.

Az világosan kirajzolódik mindenesetre, hogy a fragmentált ellenzéknek négy év múlva sem lesz esélye Orbánnal szemben.  Budapest szembenállása kevés lesz ahhoz, hogy elindulhasson valami új, egy olyan építkezés, amely országosan is hitelessé teszi az ellenzéket, illetve hitelteleníti a kormánypártokat. Itt marad feltáratlanul és megtorlatlanul a sok-sok korrupciós ügy, sőt: Orbán elkezdheti bedarálni mindazokat, akik szembe mentek vele.

A 2018-as országgyűlési választások sokkolóan hatottak mindazokra, akik reménykedtek a kormányváltásban. A sokkot egyhamar nem fogják kiheverni – ha egyáltalán kiheverik – a vesztes pártok, de a változásban reménykedő választók sem. Nem egy választást veszítettek el, annál sokkal többet.

Látni, érezni fogjuk.

A Medián kiosztotta a mandátumokat

A választásokat megelőző két napban készített közvéleménykutatást, 3000-es mintán a Medián. A cég arról nem számolt be, hogy mekkora részvétellel számolt, amikor ezek alapján elkészítette mandátum-becslését. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a legbizonytalanabb adat épp a részvételi arány volt az előzetes felmérések szerint; szinte egyetlen intézet sem adott biztos számot. A Medián például korábban 65-66 százalékkal számolt, ehhez képest a várható részvétel el fogja érni a 70 százalékot.

A Független Hírügynökség szakértője a 15 órás adatok alapján 72 százalékot várt, ám a következő, 17 órás adat már némi lassulást mutatott, ám így is elérheti a választók aránya hetven, vagy afölötti százalékot.

Akárhogy is, a Medián, nagyjából egy órával az urnazárás előtt kiadta mandátumbecslését, és azt, hogy miként fognak listán végezni a pártok.  

Eszerint:

Fidesz        43 százalék      124 mandátum
Jobbik        22 százalék        33 mandátum
MSZP-P      13 százalék        20 mandátum
LMP              8 százalék          9 mandátum
DK                 7 százalék          9 mandátum

Ezen felül 2 független induló, egy Együtt képviselőjelölt, valamint egy nemzetiségi (német) jut majd képviselői helyhez.

Amennyiben a Medián pontosan kalkulál, akkor a Fidesznek ugyan nem lesz kétharmada, de kényelmes többsége lesz a parlamentben. Vannak ettől eltérő jóslatok is, azok pedig a Fidesznek megadják a kétharmadot, és lényegében súlyos ellenzéki vereséget jövendölnek.

Visszaléptetések véghajrája

Ahogy arra számítani lehetett, a választások véghajrájában még az ünnepek alatt sem múlt jószerivel nap valamilyen visszaléptetés bejelentése nélkül. S minden bizonnyal ez így lesz az elkövetkező egy-két napban is. A jogszabály szerint április 7-én 11 óráig léptethetik vissza a pártok jelöltjeiket, illetve léphetnek vissza a függetlenek.

 

Szinte az utolsó utáni pillanatig nyitva marad a kérdés, hogy egy-egy egyéni képviselői posztért pontosan hányan indulnak harcba a vasárnapi megmérettetésen. Ugyanis ezúttal addig ad lehetőséget a jogszabály erre, amíg meg nem nyílik az első szavazókör. Miután a 118 külképviseleti szavazókör közül számos az időeltolódás miatt korábban fogadja a szavazókat, ezért a magyar idő szerinti legkorábbi nyitást kell csak figyelembe venni. Az amerikai kontinensen – az időeltolódás miatt (Los Angeles például 9 órával hátrébb van, mint Budapest) – magyar, azaz közép-európai idő szerint nem is április 8-án, hanem már 7-én megtartják a hazai országgyűlési képviselő-választásokat, szám szerint 16 helyen.

A legkorábban nyitó külképviseleti szavazókörben magyar idő szerint április 7-én 11 órától lehet leadni a voksokat – s addig a pillanatig nyitva áll a visszaléptetés lehetősége

– amint erről a Nemzeti Választási Bizottság közelmúltban elfogadott iránymutatása intézkedik.

Kérdés, hogy mit tartanak ésszerűnek a pártok taktikai megfontolásokból: Karácsony Gergely, az MSZP-PM jelöltje például az ATV-nek azzal érvelt, hogy

csak olyan visszalépésnek van értelme, amelyet a hét közepén be tudnak jelenteni.

Szerinte is nagy a valószínűsége annak, hogy lesznek még ilyenek. Mint mondta, a Jobbikkal nem, de minden más párttal tárgyalnak.

A DK nagy pártolója a visszaléptetéseknek, legalábbis szavakban. Kérdés, arra is hajlandó-e, hogy saját jelöltet visszaléptessen – erre például Budapest 4. szavazókörzetében lenne kiváló lehetősége, ahol az LMP jelöltje, Ungár Péter javára léptethetné vissza Niedermüller Pétert. Mindenesetre Gyurcsány.elnök nagy hévvel kampányolt például a hétvégén Csepelen a visszaléptetés mellett – igaz, könnyen tehette, hiszen ott nem ők az érintettek, hanem az Együtt és az MSZP-PM.

A Momentum – amely korábban nem zárta ki a visszaléptetéseket – több helyen is megtette ezt, mégpedig önként, ellentételezés nélkül. A legnagyobbat talán Húsvét hétfőjén lépte, amikor bejelentette elnökének, Fekete-Győr Andrásnak a kiszállását az MSZP-PM jelölt javára saját, budapesti 1. számú körzetében, mégpedig Váradiné Naszály Márta MSZP-PM-jelölt javára. A körzet egyébként akkor lenne igazán nyerhető, ha ugyanezt megtenné az LMP-s Csárdi Antall is, ahogy azt megtette Juhász Péter, az Együtt elnöke.

Az LMP azonban – szavakban – továbbra is elzárkózik az ilyen lépéstől (azokon túl, amit már gesztusként megtett), azt állítva, hogy  tárgyalt minden féllel, a DK-tól és a Jobbikig, de ezek nem vezettek eredményre.

A Jobbik teljes elzárkózása pedig mindvégig konzekvens volt.

De ezek a pártok.

Másként vélekednek a kormányváltást akaró szavazók, akiknek a 67 százaléka támogatja a visszalépéseket az esélyesebb jelöltek javára

– derül ki a Medián néhány nappal ezelőtti kutatásából. Az Index által megszerzett, eredetileg a Megújuló Magyarországért Alapítvány által rendelt, március 17-28 között, 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás azt mérte, hogy az ellenzéki szavazók pártszimpátiákra bontva mennyire támogatják a visszalépősdit.

Bár a Jobbik még egyetlen ellenzéki jelölt javára sem lépett vissza, a szavazói kétharmada a kutatás szerint ezzel nem ért egyet. Azzal az állítással ugyanis, hogy “az esélytelenebb ellenzéki jelölteknek vissza kellene lépniük az esélyesebb jelöltek javára, mert csak ők tudják legyőzni a Fideszt”, pártszimpátia szerint a következő arányban értenek egyet a választók:

DK: 81 %,
MSZP-Párbeszéd: 69 %,
LMP: 67 %,
Jobbik: 67 %
Az összes kormányváltó 13 százaléka utasította csak el a visszalépéseket.

Ki, mennyire bízik Putyinban?

0

Már csak egyet kell aludnunk ahhoz, hogy megtudjuk, újrázhat-e Vlagyimir Putyin orosz elnök, a vasárnapi oroszországi választások főszereplője. Ő a világ vezetőinek azon csoportjának oszlopos tagja, akikben a bizalom globálisan gyenge. Ám a magyarok körében ez csak részben igaz.

 

Vlagyimir Putyint már azelőtt is gyanakvó szemmel figyelték világszerte, hogy az elmúlt időszakban több komoly ügyben is több mint valószínű a szerepe. A legutóbbi legismertebb – és legnagyobb vihart kiváltó ügy – az Angliában élő orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya ellen végrehajtott merénylet volt, amelynek elrendeléséért London szerint Putyin a felelős. Azóta egy másik gyilkosság is kiderült, a 2010-ben politikai menedékjogot kapott orosz üzletembert, Nyikoláj Gluskovot megfojtották, amelynek nyomán – mint most szombaton nyilvánosságra került – a brit rendőrség az orosz kivándorlók közül többeket személyesen is elkezdtek felkeresni, ellenőrizendő biztonságukat.

Ám ezen – minimum kétes hátterű – elhalálozások előtt is nagyfokú volt a bizalmatlanság az orosz elnök iránt. A legutóbbi erre irányuló felmérést ugyan tavaly augusztusban készítette a Pew Research, ám annak az eredménye önmagáért beszél. A kérdés az volt, hogy bízik-e vagy sem Putyinban:

Forrás: http://www.pewglobal.org/2017/08/16/publics-worldwide-unfavorable-toward-putin-russia/pg_2017-08-16_views-of-russia_002/

A legkevésbé népszerű Lengyelországban volt: a lengyelek elsöprő többsége – 89 százaléka – nem bízik Putyinban, s csak 4 százalék volt, aki úgy válaszolta, hogy bízik az orosz elnökben. Vélhetően az orbáni propaganda hatása is az, hogy már ebben a felmérésben is gyökeresen másként vélekedtek

a lengyelek általában sorstársnak tartó magyarok, akiknek csak az 57 százaléka fejezte ki bizalmatlanságát Putyinnal szemben, miközben 34 százalék megadta a bizalmát neki.

Ennél is cifrább eredményt hozott egy, az idén a 444.hu megbízásából a Medián közvélemény-kutató által a közelmúltban készített felmérés: Putyin ismertsége 99%-os, megítélése pedig a százas skálán ugyan csak 43-as, ám ennél jobbat csak Ferenc Pápa kapott,  61 százalékosat.

A részletes grafikonból az is kiderült, hogy a fideszesek húzták fel az eredményt, az ő körükben 54 pontos Putyin tetszési indexe; a Jobbikosoké 39, a Jobbik nélküli ellenzéké pedig 35.

Hamarosan kiderül, kik a legesélyesebb ellenzéki jelöltek

Január végén kezdődött el az a Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatása, amelynek az a célja, hogy felmérjék az ellenzéki győzelemre esélyes körzetekben, kik volnának azok a jelöltek, akik nagy eséllyel pályázhatnának a változást akaró választók szavazatára.

A körzetenként 1000 személyre kiterjedő felmérést egyrészt a Závecz Research, másrészt a Medián közreműködésével készítik el, jelenleg már 15 körzetben dolgoznak a kérdezőbiztosok. Gulyás Márton, a mozgalom vezetője úgy látja, jó ütemben folynak a felmérések, de még további öt körzetet szeretnének bevonni a választásokat megelőző hetekben. Ehhez továbbra is gyűjtik a támogatásokat.

Az első eredményeket 2-3 héten belül szeretnék nyilvánosságra hozni.

A kezdeményezést várakozással figyeli a közvélemény, mondta a Független Hírügynökségnek Gulyás Márton, de hozzátette: bizonyos szkepszis is tapasztalható. A mozgalom aktivistái számos rendezvényt tartanak ezekben a hetekben, s úgy látják, az emberek örömmel vennék, ha a szavazólistákon végül azok a nevek szerepelnek majd, akiket szívesen támogatnának. Ehhez persze arra volna szükség, hogy a jelölő szervezetek is belássák, összhangot kellene teremteni a szűkebb pártérdekek és a közvélemény elvárásai között.

Amint elkészülnek az első jelentések, az érdekelt körzetekben szeretnének tárgyalni az ellenzéki pártokkal, hogy közösen hasznosíthassák a több hónapos munka eredményeit.

Még jobban elhúzott a Fidesz

0

Jó helyzetben fut neki a választásokat megelőző utolsó fél évnek a Fidesz. A jelek szerint működik a kommunikációja, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem csak hogy torony magasan vezet, de az utóbbi hetekben még növelni is tudta az előnyét. 

 

A pártválasztók 54 százaléka támogatja a Fideszt – ez derül ki a Republikon Intézet októberi közvélemény-kutatásából, amelyet az intézet médiapartnereként a 24.hu közölt elsőként. Megállt az MSZP támogatottságának az esése, 12 százalékon. A Jobbik maradt 15, az LMP pedig 6 százalékon, a Demokratikus Koalíció egy százalékpontos eséssel 5 százalékon áll.

A teljes népesség körében a Fidesz és az MSZP tudta növelni a támogatottságát egy-egy százalékponttal, előbbi 32, utóbbi pedig 8 százalékra. A szocialistáknál csak egy kicsivel van kedvezőbb helyzetben a Jobbik a maga 9 százalékával. Az LMP 4 százalék, míg a DK 3 százalékon áll az összes megkérdezett között. A Momentum 2, az Együtt és az MLP 1-1 százalékot tud felmutatni a teljes népesség körében, a Párbeszéd viszont a szeptemberi 1 százalékot sem érte el. A pártot választani nem tudók vagy nem akarók aránya hat hónappal a választások előtt 40 százalék.

Jó irányban mennek a dolgok?

A Median is a napokban tette közzé októberi felmérését, amelynek eredménye szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 61 százalék. Második helyen a Jobbik áll 14, a harmadik az MSZP 9 százalékkal. A DK-t 7 százalék választaná. A biztos szavazók 30 százaléka nem jelölt meg pártot.

A kormány teljesítményének megítélése és a lakosság általános közhangulata is fokozatosan javul. Októberben a válaszadók 48 százaléka adott „jó” osztályzatot az Orbán-kormánynak, és 44 százalék szerint az országban jó irányba mennek a dolgok – idézte  felmérés eredményét a HVG.

Tíz éve történt – Medián: A többség vásárol vasárnap

0

2007. szeptember 13-án a Független hírügynökség a Medián legfrissebb felmérését ismertette. Ebből kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka ellenzi az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását, miközben 58 százalék nem értene egyet azzal, ha megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak.

Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 ember személyes megkérdezésével készített felméréséből kiderül, hogy

az emberek 83 százaléka szokott – legalábbis alkalmanként – vásárolni vasárnap is.

Egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitvatartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány. Minden tizedik válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást – mutat rá a felmérés.

Összességében

a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,

58 százalék pedig nem értene egyet a korlátozással.

Bár júliusban a Kereszténydemokrata Néppárt javasolta, hogy a vasárnap végzett munkát a “társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre” szorítsák vissza, a kezdeményezést kevesebben fogadják kedvezően az ellenzéki pártok táborában, mint a kormánypártokéban – olvasható a felmérésben.

Paks2 közvélemény-kutatás: eltérő eredmények

0

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.

Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.

A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,

igen célzott volt a kérdésfeltevés,

hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.

Mások is mértek, más eredményt kaptak

A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy

a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.

Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.

A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.

A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:

a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét

(30 százalék szerint nem).

Paks

A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.

FRISS HÍREK

Kovács Zoltán

Botrányt oko...

Esküt tett H...

Elfogadták a...

Nyomás alatt...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK