Ma már nem szokás, hogy a legmagasabb rangú vendéglátó fogadja az érkező politikai vezetőt a repülőtéren, ráadásul a többi 16 kormányfőről szinte szó se esik a csúcstalálkozón – mondta a FüHü-nek a volt pekingi magyar diplomata. Szerinte a Budapest-Belgrád-vasútvonal valóságos súlya lényegesen kisebb, a beruházás a kínaiaknak fontos, de nekik is csak „zsebpénzes ajánlólevél” az EU-ba.
Már régen nem szokás, hogy államfőt, miniszterelnököt a vendéglátó politikus fogadja a repülőtéren: külügyminiszter, de inkább alacsonyabb rangú megy érte és kíséri be a városba – mondta a Független Hírügynökségnek az egykori pekingi diplomata, Odze György író annak kapcsán, hogy a 16 térségi állam és Kína gazdasági csúcstalálkozójára érkező kínai miniszterelnök elé Orbán Viktor személyesen menti ki Ferihegyre.
Ezt a szabályt követték az elmúlt években, amikor például Medgyessy Péter akkori kormányfőt a protokollfőnök fogadta Pekingben, vagy, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elé Szijjártó Péter ment a repülőtérre – mondta az extanácsos. Szerinte
szükségtelen, sőt, zavarba ejtő ez a felülreprezentálás.
A magyar diplomata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kínai politikai rangsorban a miniszterelnök egyértelműen a második sorban van, a kormányzati közigazgatás vezetője – a „nagy dolgokért” az elnök felel, akinek mindössze két „kollégáját” ismerik el egyenrangúként: az orosz és az amerikai elnököt.
Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)
A kínai viszonyokat jól ismerő szakértőnek is az a véleménye, hogy ez a vasútvonal
legkevésbé Magyarországnak hasznos,
de voltaképpen Kínának is legfeljebb olyan beruházás, amely nekik „zsebpénz” lenne, és inkább újabb ajánlólevél az ázsiai óriásnak az uniós piacra.
Ezért se érthető, miért siet annyira a magyar kormány még hitelt is felvenni a beruházáshoz, amelyben legfeljebb pályaépítő munkásokkal fog részt venni Magyarország – mondta Odze György.
Ez az építés az összeszerelő-üzemekhez hasonló másodosztályú befektetés nálunk.
A hivatalos verzió szerint azért van szükség erre a vasútra, hogy nagy tömegben juttasson el kínai árukat Európába, mert a pireuszi kikötő kínai érdekeltség lett. Az egykori diplomata szerint azonban – amellett, hogy van Peking-Brüsszel, sőt, Peking-London vasúti összeköttetés is – sok ezer konténernyi áru szállítására valamelyik nagy nyugati kikötő sokkal alkalmasabb, mint a csak kisebb óceánjárókkal megközelíthető görög. Pireusz inkább hadihajók tankolására kell Kínának – mondta.
A megállapodás éppen akkor történt, amikor a keleti után meghirdetett déli nyitás látványos kudarcaként 15 afrikai és latin-amerikai kereskedőházat zár be a külügy. A szakértő szerint is a magyar politika, illetve személyesen a kormányfő nyugati térvesztésének kompenzálása az ázsiai kapcsolatok túlhangsúlyozása.
