Kezdőlap Címkék Budapest-Belgrád vasút

Címke: Budapest-Belgrád vasút

A washingtoni “munkalátogatás” elé

Nagyon szűkszavú a Trump-Orbán találkozóról szóló magyar média. Inkább csak találgatások, alig van valami konkrétum. A budapesti kormány a megszokott visszafogottsággal foglalkozik a témával, éppúgy, ahogy az egész „Trump jelenséggel”. Nem tudják hová tenni.

A magyar ellenzék pedig az amerikai ellenzék, a demokrata párt, szócsöveként tetszeleg: ott szidják Trump elnököt, ahol csak lehet. Mintha más hírforrás nem is lenne, mint a CNN és a New York Times. Ezért szinte lehetetlen reális képet kapni Trump-ról és a közelgő orbáni „munkalátogatás”-ról. Mindenesetre az világos, hogy ez nem egy államközi látogatás. Hiszen hiányoznak az ilyenkor szokásos protokolláris formaságok, pl. katonai díszszázad, himnuszok játszása, emlékhelyek előtti fejhajtás, koszorúzás, stb. Ez egyértelművé teszi, hogy Orbán kizárólag hazai propagandáját kívánja erősíteni, főleg az EU választás előtt. Az amerikaiak, az amerikai külügy, tisztában van a magyar helyezettel. Többet tudnak, és pontosabban ismerik a magyar viszonyokat, mint ahogy az a hazai köztudatban él. Az „illiberalizmus” nem szimpatikus a tengerentúlon (sem), a magyarországi korrupció ugyancsak közismert, és megvetendő.

Nem (volt) véletlen annak a hat magyar köztisztviselőnek a beutazási vízum megtagadása. Igen, az amerikai cégek jelentették követségüknek, hogy meg akarták vesztegetni őket. A budapesti nagykövetség pedig csak „finoman” közvetített a magyar kormány felé, akik aztán semmit sem tettek ez ügyben. Ezt nem felejtik el a State Department-ben.

Különben is, az amerikai külügy (szinte) függetlenül cselekszik a washingtoni kormánytól, pláne korrupciós ügyekben. Ami látható, és jól érzékelhető: a demokrata (Obama) vezetés „bevágta a durcást” és mellőzte, levegőnek tekintette az illiberális Orbán-kormányt. Orbán hiába próbálkozott, a Fehér Házba nem hívták meg. Olyan trükköt vetett be, mint meghívatta magát egy nemzetközi konferenciára, ahol lehetősége volt egy fotózásra az amerikai elnökkel (Obama). A Trump adminisztráció változtatott ezen a demokrata párti gyakorlaton, és „békejobbot” nyújtott az EU-taggá vált volt szocialista országoknak. A jelenlegi amerikai vezetés úgy látja „vissza kell szerezni” ezeket a népeket, melyek képtelenek a nyugati felzárkózásra (és gondolkozásra), ezért inkább Oroszország (Putyin) felé fordulnak. No meg Kína felé! Trump nagyon jól látja, hogy itt nagyhatalmi, világgazdasági harcok folynak, melyben jelenleg Európa (EU) meggyengült, mind politikailag, mind gazdaságilag. A Brexit-tel felborult az addigi „gazdasági (világ)rend”. Politikailag, pedig felerősödött a nacionalizmus – és vele együtt az antiszemitizmus, valamint a különféle fóbiák, különösen a kisebbségek irányába.

A legkárosabb az orbáni eszme, ami a „nemzetállamok” kifejezésben testesül meg.

Szinte már nevetséges az a képzavar, ahogy a föderalizmust, azaz az „Európai Egyesült Államok”-at liberális, „baloldali” „államellenes” gonoszságnak tartja, miközben a föderalizmus fellegvára, az Amerikai Egyesült Államok, elnökének kegyeit keresi. Trump valóban szokatlan jelenség, viselkedésével, modorával kilóg az eddigi elnökök sorából. Ő talán az egyetlen olyan elnök, akinek nincs közigazgatási gyakorlata. Elődjei mind kormányzók voltak valamelyik szövetségi államban, tehát „kicsiben” (helyi szinten) gyakorolták az „elnöki” feladatokat. Szókimondása, következetlen „csapongása”, fenyegetései sokaknak nem tetszik, nincsenek ehhez hozzászokva. Trump egy igazi üzletember, aki alkudozásban kiváló, viszont a diplomáciai tárgyalások nem az erőssége. Ha látja, hogy nem éri el célját, azonnal vált, és egy másik alternatívát próbál sikerre vinni. Mint

minden amerikainak, nemcsak elnöknek, az alkotmány, azon belül a „fékek és egyensúlyok” (checks and balances) rendszere szent! Ahhoz nem akar és nem is tud hozzányúlni.

A hibáit, akadályait, gátjait hamar felismeri, és azonnal vált. Talán még nem volt ilyen elnöke az USA-nak, aki minisztereitől, tanácsadóitól oly könnyen és gyorsan megvált volna, mint Donald Trump. Ez különben egy valódi üzletemberre jellemző, aki a cél érdekében azonnal lecseréli tárgyaló csapatának tagjait, miközben sokszor blöfföl, fenyeget, zsarol, hogy a tárgyalás végére győztesen kerüljön ki.

Ezt alkalmazza az EU-val szemben is. Védővámokkal fenyeget, amitől aztán – általában – tárgyaló partnerei „megijednek” és kompromisszumot kötnek. Lásd pl. a szójabab európai eladásának megduplázása. Most az amerikai folyékonygáz eladásának növelésén munkálkodik. Igaz, drágább, mint az orosz földgáz, viszont Európát (és az EU-t) meg tudná szabadítani az orosz gazdasági függéstől. A lengyelek már jelezték „átállási” szándékukat. Sőt, amerikai alakulatok (állandó) lengyelországi állomásoztatásáról is tárgyalnak, amiért Varsó milliárdokat fizet, hogy ezzel növeljék a valós és vélt orosz fenyegetéssel szembeni biztonságérzetüket. Ezek a tények mintha visszacsengenének a magyar külügy által közreadott május 13.-i „munkalátogatás” főbb pontjaiban: az „energiabiztonság és védelmi berendezések vásárlása”. A NATO kiadásokhoz való nagyobb hozzájárulás címszó alá ez belefér.

Amiről nem szólnak a jelentések:

a NATO égisze (amerikai főparancsnokság) alatt a tagállamok (így Magyarország is!) teljes ellenőrzés alatt vannak. Ez volt az alapelv 70 évvel ezelőtt, a megalakuláskor is. Nem véletlen, hogy csatlakozásunkkor (Lengyelország, Csehország, Magyarország) mi voltuk az egyetlenek, mely nem volt határos NATO tagországgal. Felvételünket az indokolta, hogy Európában Magyarországnak van a legnagyobb lélekszámú határon túli kisebbsége, ezért nagyon fontos azok védelme. Nem keveredhet fegyveres konfliktusba a Kárpát-medence egyetlen országa sem. Erre biztosíték a NATO amerikai főparancsnoksága. A helyzet drasztikusan megváltozhat, ha Trump beváltja fenyegetését, és a tagállamok hozzájárulásainak be nem fizetése miatt, elhagyja a védelmi szervezetet. Ez lehet, hogy a nacionalistáknak, élükön Orbánnal, tetszene, de Európa számára katasztrófa lenne.

Magyarországon kevés szó esik a világgazdaságról, pedig annak része a „nemzetállamok Európája” elképzelés is, ami a kontinens 70 éves gazdasági fejlődését és az azon alapuló békét robbantaná fel.

Jelenleg három nagy gazdasági hatalom és érdekszféra ütközését látjuk: USA, Kína, EU. Az USA védővámokkal próbálja vezető szerepét biztosítani. No meg, termékeinek megvételére kényszeríteni kereskedelmi partnereit. Igen, Trump az üzletember, és számára „Amerika az első” (America First), ugyanakkor Kína az elsőszámú gazdasági „ellenség”. Ma már a nyugati, szabadvilág médiában eltűnt a „vörös” és/vagy „kommunista” (megkülönböztető) jelző, ami ugyancsak 70 éve uralta a közbeszédet. Sőt, az ideológusok is mélyen hallgatnak a kínai egypártrendszer gazdasági sikeréről. Változik a világ, amit valójában nem akarunk, vagy nem tudunk (egyelőre) megérteni. Pedig érdemes (lenne) Trump-ra odafigyelni, ahogy Kínával „egyezkedik”. Most vetett ki egy (25 %-os) külön vámot minden kínai import termékre, amire eddig nullától max. 10% volt az amerikai behozatali vám. „Mr. Dealmaker”, ahogy Trump-ot gazdasági körökben nevezik, szokásos hazardírozásba kezdett: vagy sikerül a Népköztársaságra (gazdasági) nyomást gyakorolnia, vagy ha, nem, akkor remek bűnbak lesz Kínából.

Ez az „üzleti” gondolkodás, mintha hiányozna Európából, az EU-ból. A magyar média is csak odáig jutott, hogy (kormánypárti oldalról) dicsérik a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését, pardon felújítását, miközben az ellenzék másról sem regél, mint „már megint Mészáros Lőrinc gazdagodik, hiszen a kormány neki adta a vasútvonal felújítási jogát”. Az világos, hogy a „kommunista” kínaiak igazi kapitalisták, akik hitelt adnak a szállítási vonal kiépítésére, majd azt (hosszútávon) busás haszonnal kéretik visszafizetni. Ezen rágódik már egy ideje a magyar közbeszéd. Azt viszont (Brüsszelen kívül) még senki sem vetette fel, hogy ez az új, modern „selyemút” vajon egy, vagy kétirányú lesz? Azt tudjuk, sejtjük, hogy kínai áruk érkeznek majd Magyarországon keresztül az EU-ba, de cserébe mit fog az EU szállítani Kínába? Különös tekintettel a magyar termékek exportjára! Erről semmi konkrétumot nem hallani az illiberális Orbán Viktortól. Csak azt tudjuk, hogy Washingtoni „munkalátogatása” előtt Kínában járt és aláírt néhány kereskedelmi egyezményt a „kommunistákkal”, akiket továbbra is „testvérek”-nek tekint.

Putyinnal való kapcsolatunk sem egyértelmű, ezt Washingtonban is jól tudják. Lásd annak a két orosz fegyverkereskedőnek az esete, akiket Magyarországon kaptak el, és amerikai kérés ellenére Oroszországnak adtak ki Orbánék. Vagy a Budapestre költözött orosz Nemzetközi Beruházási Bank, mely szokatlanul nagy kedvezményeket kapott az EU-tag magyar államtól, kormánytól: működésébe a magyar fél nem láthat, és nem szólhat bele.

Persze a CEU elüldözéséért sem fogja Trump a magyar kormányfőt megdicsérni, hiszen egy amerikai egyetemről van szó!

Az, hogy Sorossal nem szimpatizál Trump, még nem jelenti, hogy az amerikai elnök ne támogasson bármilyen amerikai érdekeltséget!

A Sorossal szembeni unszimpátia viszont egyértelmű: a milliárdos amerikai filantróp dollár milliókkal támogatta a demokrata párti elnökjelöltet: Hillary Clintont. A tengerentúlon a patriotizmus felülírja a politikai nézetkülönbségeket. Ott ismeretlen az orbáni magyar(os) gondolkodás: „aki nincs velünk, az mind ellenünk van – és soha többé nem szabad a hatalomhoz engedni”. Emiatt tartják egyfajta diktatórikus gondolkodás terjesztőjének a magyar miniszterelnököt Washingtonban is.

A Budapest-Belgrád vasútvonalat is Mészáros Lőrinc építi

A legalább 750 milliárdos, belátható időn belül nem megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonalat is Mészáros Lőrinc érdekeltsége építheti. A kínai kölcsönből végzendő beruházásban még két kínai cég vesz részt.

A leggazdagabb magyarként nyilvántartott Mészáros Lőrinc cége, az RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban nyerte el a vasútvonal építésének lehetőségét – tudta meg az Index.

A tender lezárultát egy nappal korábban Szijjártó Péter jelentette be Pekingben, éppen csak a nyertesek nevét nem mondta el. Az Index úgy tudja, hogy az RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium a titokzatos nyertes.

Az RM International  Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A most alapított társaság fő profilja a vasútépítés, tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-KORD Kft. (melynek tulajdonosa szintén a Mészáros család a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-n keresztül).

A vasútvonal része a kínai Egy út, egy övezet, vagyis az Új selyemút beruházásainak (amelyek értéke akár 3000 milliárd euró is lehet, nagy aggodalmat keltve sok nyugati országban).

Célja, hogy a kínaiak által megvett pireuszi kikötőhöz közvetlen vasút vezessen.

Az építést kínai hitelből végzik, amit a magyar állam vesz fel. Az eddigi számítások szerint legalább 750 milliárd forintba fog kerülni, és lényegében sose térül meg. A legalább 130 év ugyanis nehezen tervezhető gazdaságilag. A vasútvonal szinte kizárólagos kínai érdekéről, tehát magyar szempontból értelmetlenségéről bőven írtunk itt.

A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.

Orbán: teljes állami eszköztárral Soros ellen

0

A Soros-féle hálózat benevezett a magyar választási kampányba – mondta Orbán Viktor az állami rádióban. A titkosszolgálat is része az ellene bevetendő „minden lehetséges” eszköznek. A kínai kapcsolat a kormányfő szerint „rejtélyes, régről jövő együttműködés”.

A Soros-hálózat pártszerűen működik, el akarja mozdítani és meg akarja gyengíteni azokat a kormányokat, amelyek a muszlimok betelepítésével szemben fellépnek – mondta Orbán. A kormányfő ezért arra számít, hogy Magyarországon a Soros-hálózat propagandát fog folytatni, meg fogja erősíteni a civil szervezeteket, emberek százait és ezreit fogja fizetni, a választás időpontjára pedig úgynevezett civil központokat fog létrehozni az ország különböző részein, amelyek pontosan úgy működnek, ahogyan a kampányban a pártok szoktak.

Orbán Viktor azt is mondta, Soros György az Európai Parlamentben (EP) már átvitte az elképzelését, ahonnan megindult a nyomás az Európai Tanács irányába, hogy az uniós miniszterelnökök is erősítsék meg az EP döntését, és induljon meg a betelepítés.

A Soros-hálózat le akarja bontani a kerítést, nem akarja, hogy a nemzeteket határok válasszák el, azt akarja elérni, hogy a magyarok örüljenek a tőlük különböző kultúrájú emberek érkezésének, és adjanak nekik pénzt – fejtette ki.

Ezért

az állam minden lehetséges eszközét hadrendbe kellett állítani,

ennek része a „Soros-gépezet” összetételéről, működési rendjéről, befolyásáról szóló titkosszolgálati jelentés is – közölte.

Ennek megismerhetőségéről Orbán azt mondta: óvatosnak kell lenni, mert egyetlen ország sem szívesen tárja fel az „erőfeszítéssel megszerezhető” információkra vonatkozó képességét. Idézte ugyanakkor a jelentésben szereplő egyik dokumentum mondatát: a Nyílt Társadalom Alapítvány tavaly augusztusi jelentése szerint támogatták a migráció területének befolyásos szereplőit, beleértve az agytrösztöket, politikai elemző központokat, a civil társadalom hálózatait, hogy alakítsák a migrációs politikát, befolyásolják a migráció szabályozását meghatározó folyamatokat.

A hét eleji budapesti Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó kapcsán úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Kína között van egy „rejtélyes, régről jövő együttműködés, amely ráadásul a magyarok keleti származása miatt még visszamegy hosszú-hosszú évszázadokra”.

A Budapest-Belgrád közötti vasútvonalról a miniszterelnök azt mondta: másodlagosnak tartja, hogy a beruházás

„forintban hogyan térül meg”,

mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal Magyarországon keresztülmegy, „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”. (A beruházásról kissé más szemszögből itt írtunk.)

Jelezte egyúttal, hogy lesz még néhány ilyen nagy beruházás, és jó, ha a szükséges pénzt nem egy összegben kell kivonni a gazdaságból, hanem kedvező kamatozású hitelből valósíthatók meg.

MTI/FüHü

Nyakig eladósodunk, de mit várunk Kínától?

A Belgrádig vezető vasútvonal lényegében csak Kínának előnyös, de a magyar kormány mit remél a nyakig eladósodás fejében? A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kisebbek, mint Szlovákiával, Kína számára szinte mérhetetlen a térség befektetési értéke, az is gyakran „másodosztályú” technológiai terep.

Kiírták a tendert a Budapest-Belgrád vasútvonal nagyjából felére, a Kelebiáig húzódó 152 kilométerre, ahogyan abban a két ország kormánya korábban megállapodott. A teljes építkezés brutálisan drága, a kamatköltségekkel együtt jelenleg körülbelül 750 milliárd forintra becsülhető. De ha a már bevett gyakorlatot (például úszó-vb) vesszük alapul, akkor ennél is kövérebb adósságösszegbe futhat bele az ország.

Szó szerint: mindent visz

Csak érzékeltetésül: a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország

az összes közlekedésfejlesztésre körülbelül 1200 milliárd forintot kaphat.

Ennek minimálisan is legalább több, mint felét készül elkölteni a kormány egyetlen vasútvonalra (annak jó részét a határon kívül).

Hogy ez mennyire értelmetlen, soha meg nem térülő (pontosabban talán 2400 év alatt megtérülő) beruházás, azt már sokan elmondták (egy elemzés itt olvasható).

Korábban a kormány megpróbálta uniós pénzből finanszíroztatni a beruházást, de elutasításra lelt, hasonló megfontolásból.

A vasútfejlesztés elképesztően túlárazott, amit már az EU is megállapított, a kilométerenként 4 milliárd forintot meghaladó kiadás minden eddigit felülmúlna, és szinte semmilyen egyéb közlekedési előnyt se kínál, például gondosan elkerüli a kunsági lakott helyeket.

Az uniós nem után a kormány úgy döntött, hogy

a kínai államtól vesz fel hitelt, ráadásul a hírek szerint a kínaiak igénye az, hogy az építést is ők végezzék.

Arról mindeddig szinte egyáltalán nem esett szó, hogy a 160 kilométer-per-óra sebességre alkalmas pályán ezt tudó vonatokra is szükség lesz. A kínaiak erre is tudják a megoldást, ahogyan arról írtunk, hogy az ázsiai ország a vasút királya is lenne az új selyemút-projekt keretében.

Ennek fényében még érdekesebb a kérdés, hogy ha végső soron Magyarország állja a számlát, milyen perspektíva nyílik az ügyletre.

A terv sorsát befolyásolhatja, hogy az unióban (és az Egyesült Államokban is) növekvő nyugtalansággal figyelik a kínai térfoglalást. Nem csak azért, mert a politikai befolyásszerzés remek lehetőség a gazdasági jelenlét bővülésével párhuzamosan, hanem mert a kínaiak elsődleges célja a csúcstechnológia megszerzése-felvásárlása.

A hét eleji (a közlekedési káosz miatt feltétlenül maradandóan emlékezetes) budapesti Kína-térségi gazdasági csúcs után a fuhu.hu legelső értékelése is rámutatott arra, hogy komoly kétségek vannak a magyar érdekek teljesülésével szemben. Már ebben felvetettük, hogy Kína számára elsősorban unión belüli ajánlólevél, referencia lehet egy ekkora infrastrukturális fejlesztés, ami a tervezett módon számunkra inkább a másodosztályú beruházások kategóriájába tartozik.

Azt is megemlítette a szakértő, hogy a meglévő Peking-európai vonat-összeköttetések mellett éppen ez az egyetlen útvonal hozhat-e fellendülést a forgalomban egy olyan kikötővel (Pireusz), amely a kisebbek közé tartozik Európában, s eleve korlátos méretű hajók fogadására alkalmas. (A pireuszi kikötőt „lenyelte” egy kínai állami vállalat, innen az ázsiai ország törekvése a forgalom bővítésére.)

Kevés kínai cég, alig-forgalom

De akkor nézzük a kétoldalú kapcsolatok néhány mutatóját. Arról a napokban írtunk, hogy alig 1100 kínai érdekeltségű vállalkozás van Magyarországon. Ezeknek is mindössze 4 százaléka feldolgozóipari (vagyis amelyben komolyabb előnyöket rejtő profilok lehetségesek szemben például a nagykereskedelemmel).

Az ázsiai gazdasági óriással lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom elhanyagolható. Tavaly az ország szűk 26 ezer milliárdos behozatalán belül a kínai rész 1367 milliárd, a csaknem 29 ezres exportban 630 millió (!). Azt hagyjuk is, hogy a kontinentális árucsere majdnem 90 százalékot vitt el, és hogy a német „vonalon” 7, illetve 8 ezer milliárd a forgalom. De ennél is mellbe vágóbb, hogy a szomszédos – Kínához képest mindenképpen – pöttömnyi Szlovákiából is valamivel többet importáltunk, mint Kínából, kivitelünk viszont a duplájánál is több (1400 milliárd) volt.

Lenne tehát hová fejlődni, de kérdés, Kína olyan célpontnak tekinti-e Magyarországot, sőt, akár a keleti végeket, amelyből arra következtethetünk, hogy az előttünk álló ha nem is 2400 évben visszajön az adóinkból a déli irányú vasútba ontott temérdek pénz.

A Kínára szakosodott német Mercator Institute for China Studies (MERICS) intézet idei jelentése egyebek között rámutat arra, hogy az Európában megjelenő kínai tőkebefektetésekben (angol szakzsargonnal: FDI) térségünk lényegében „nem játszik”.

Kínai befektetések az EU országaiban 2000-2016, millió euró

Forrás: Rhodium Group/MERICS

Hazánkban elsősorban múltbeli kedvező megítélésének köszönhetően a térség relatíve legjobb összege landolt ebben az időszakban. A 16 év alatti kétmilliárd euró azért nem verdesi az eget.

A kínai FDI az EU-ban 2016 végére meghaladta a 35 milliárd eurót. A lezárt ügyletekből 11 milliárd euróval Németország volt a legnagyobb kedvezményezett, amely tehát az összes kínai befektetés 31 százalékát teszi ki Európában.

A kínai tőke a csúcstechnológiára és a fejlett gyártóeszközökre utazik.

Néhány közelmúltbeli példa arra, mi áll az ázsiai pénzeszsákok tekintetének középpontjában. A Midea 4,1 milliárd euró értékben vásárolta meg a német Kuka robotgyártó céget, amely az autóipar egyik kiemelkedő szereplője, kínai kézbe került az ír repülőgép-lízingvállalat, az Avolon 2,3 milliárd euróért, a német EEW-energiacég 1,4 milliárdért. (A korábbi években kínai tulajdonosa lett az olyan patinás autógyárnak, mint a svéd Volvo.)

Kínai befektetések megoszlása országcsoportonként 2008-2016, százalék

Forrás: Rhodium Group/MERICS

A dél-európai gazdaságokba történő korábbi nagyléptékű beruházások után a kínai befektetők 2016-ban újra a három nagy európai gazdaságra (Németország, Egyesült Királyság és Franciaország) összpontosítottak. Ez a három ország együttesen az összes beruházás 59 százalékát adta (s ebből egyedül a német részesedés 11 milliárd euró).

Az ábrán látható, hogy a térségünket tartalmazó kis barna folt az amúgy a Nyugat részeként számon tartott Ausztriát is magában foglalja. Így még jobban kidomborodik, hogy

a kínai befektetői érdeklődés szinte elhanyagolható mifelénk.

A német elemzők értékelése szerint is a kínai befektetések Kelet-Európában továbbra is korlátozottak maradtak az „övezet és út” (más néven új selyemút) beruházással kapcsolatos hangzatos retorika ellenére. A budapesti gazdasági csúcstalálkozó és a Belgrádba vezető vasút éppen eme nagyszabású program eleme (lenne).

A kínai vállalatokkal aláírt megállapodások (például Eximbank, Magyar Posta) alig változtatnak az összképen. Ez a vasúti gigaberuházás minden komoly szakértő szerint igen bizonytalan lábakon áll, a kormány pedig nem siet elhessegetni a kételyeket: a megvalósíthatósági tanulmányt titkolják (már ha van), most pedig az egyik legfontosabb bevételi forrásként a gazdasági miniszter a nálunk végzendő vámeljárások díját emlegeti.

Jelenleg tehát semmi nem mond ellent annak, hogy ebben a beruházásban csak a pénzégetés a biztos, minden egyéb nem több, mint az ázsiai országokban oly kedvelt semmitmondó szóvirág-csokor. És hogy ez nem jut-e a másik nagy terv, a „déli nyitás” sorsára.

A látogató kínai – a fogadtatás talpnyaló

Ma már nem szokás, hogy a legmagasabb rangú vendéglátó fogadja az érkező politikai vezetőt a repülőtéren, ráadásul a többi 16 kormányfőről szinte szó se esik a csúcstalálkozón – mondta a FüHü-nek a volt pekingi magyar diplomata. Szerinte a Budapest-Belgrád-vasútvonal valóságos súlya lényegesen kisebb, a beruházás a kínaiaknak fontos, de nekik is csak „zsebpénzes ajánlólevél” az EU-ba.

Már régen nem szokás, hogy államfőt, miniszterelnököt a vendéglátó politikus fogadja a repülőtéren: külügyminiszter, de inkább alacsonyabb rangú megy érte és kíséri be a városba – mondta a Független Hírügynökségnek az egykori pekingi diplomata, Odze György író annak kapcsán, hogy a 16 térségi állam és Kína gazdasági csúcstalálkozójára érkező kínai miniszterelnök elé Orbán Viktor személyesen menti ki Ferihegyre.

Ezt a szabályt követték az elmúlt években, amikor például Medgyessy Péter akkori kormányfőt a protokollfőnök fogadta Pekingben, vagy, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elé Szijjártó Péter ment a repülőtérre – mondta az extanácsos. Szerinte

szükségtelen, sőt, zavarba ejtő ez a felülreprezentálás.

A magyar diplomata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kínai politikai rangsorban a miniszterelnök egyértelműen a második sorban van, a kormányzati közigazgatás vezetője – a „nagy dolgokért” az elnök felel, akinek mindössze két „kollégáját” ismerik el egyenrangúként: az orosz és az amerikai elnököt.

Már nem ez a szokás. MTI Fotó: Illyés Tibor

Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)

A kínai viszonyokat jól ismerő szakértőnek is az a véleménye, hogy ez a vasútvonal

legkevésbé Magyarországnak hasznos,

de voltaképpen Kínának is legfeljebb olyan beruházás, amely nekik „zsebpénz” lenne, és inkább újabb ajánlólevél az ázsiai óriásnak az uniós piacra.

Ezért se érthető, miért siet annyira a magyar kormány még hitelt is felvenni a beruházáshoz, amelyben legfeljebb pályaépítő munkásokkal fog részt venni Magyarország – mondta Odze György.

Ez az építés az összeszerelő-üzemekhez hasonló másodosztályú befektetés nálunk.

A hivatalos verzió szerint azért van szükség erre a vasútra, hogy nagy tömegben juttasson el kínai árukat Európába, mert a pireuszi kikötő kínai érdekeltség lett. Az egykori diplomata szerint azonban – amellett, hogy van Peking-Brüsszel, sőt, Peking-London vasúti összeköttetés is – sok ezer konténernyi áru szállítására valamelyik nagy nyugati kikötő sokkal alkalmasabb, mint a csak kisebb óceánjárókkal megközelíthető görög. Pireusz inkább hadihajók tankolására kell Kínának – mondta.

A megállapodás éppen akkor történt, amikor a keleti után meghirdetett déli nyitás látványos kudarcaként 15 afrikai és latin-amerikai kereskedőházat zár be a külügy. A szakértő szerint is a magyar politika, illetve személyesen a kormányfő nyugati térvesztésének kompenzálása az ázsiai kapcsolatok túlhangsúlyozása.

Budapest-Belgrád-vasút: a felére megjelent a felhívás

0

Kiírták a közbeszerzést a Budapest-Belgrád-vasútvonal határig terjedő első felének felújítására. A 160 kilométer per óra sebességű vonalat 4 év alatt tervezik megépíteni, három jelentkezővel számolnak.

Megjelent a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárásának részvételi felhívása a MÁV honlapján, s a hirdetményt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában is. A kiíró a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.

A vasútvonal Belgrádig tartó teljes hossza 350 kilométer lesz, ennek a felére írták ki most a tendert.

A vasútvonalon a cél a 160 kilométer/óra sebesség elérése és új második vágány megépítése, amelyek a menetidő jelentős csökkenését és az áruszállítási kapacitás bővülését teszik lehetővé. A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel. A részvételi felhívás a gazdasági szereplőknek nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a versenysemlegesség biztosításával – áll a kiadott közleményben.

A felhívásban megjelölt időtartam 86 hónap, azaz négy év. A kiírók

a részvételre jelentkezettek tervezett számát háromban jelölték meg,

bár bizonyos körülmények között ennél többen is lehetnek – derül ki a felhívás szövegéből.

Az elbíráláskor a szakmai ajánlat minősége és a pénzügyi ajánlat

50-50 százalékban esik latba.

A jelentkezéskor alkalmassági minimum a megelőző öt évben legkevesebb egy, legalább 150 kilométer hosszú vasút építése, amely teljesítette a 160 kilométer/óra haladási sebességet.

Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a két főváros között 3,5 órára csökken. Belföldön a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik meg a hazai szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós-Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenésre számíthatnak.

A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal 135 éves, utolsó felújítása az 1960-as években történt. A 100 kilométer/óra sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de jelenleg Soroksár és Kelebia között csak 80 kilométer/órával lehet közlekedni, s a biztonság érdekében, a pálya leromlott állapota miatt sebességkorlátozások is érvényben vannak mintegy 14 kilométer hosszban.

A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben kötött egyezményt.

A teljes vonal

jelenleg ismert költsége mintegy 500 milliárd forint,

amelyet Magyarország épít meg kínai kölcsönből. A 20 éve futamidejű hitel éves kamata 2,5 százalék. A hazai bírálók azt kifogásolják, hogy a magyar adófizetők állják a számlát, noha a vasútvonal elsősorban Kínának és nyugat-európai országoknak áll érdekében.

Térségi motor és keleti csillag

0

Térségünk Európa növekedésének motorja, de a Kelet csillaga is magasan áll, ezért Európának nem szabad bezárnia – mondta Orbán Viktor a Kína és Kelet-Közép-Európa vezetőinek találkozóján Budapesten. Ma írják ki az 500 milliárd forint kölcsönű tendert a Budapest-Belgrád-vasútvonalra.

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. Szerinte az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Orbán arról beszélt, hogy Ázsia modernizációja korábban úgy történt, hogy Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne, de a helyzet megváltozott:

„most a Kelet csillaga áll magasan”,

Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Európának nem szabad bezárkóznia, mert

ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét,

és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.

Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

A vasútvonal korszerűsítésére a kínaiak adnak kölcsönt, amit Magyarország vesz fel körülbelül 500 milliárd forint összegben, húszéves futamidőre, évi 2,5 százalékos kamattal, amelyet a beruházás értékének 85 százalékáig lehet felhasználni. A kivitelezés várható kezdete 2020 végére tehető – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a HírTV-ben.

LAPSZEM – 2017. november 27.

0

Ma a Virgilek ünneplik a névnapjukat. Nem csak nekik kedvez az időjárás, amely kicsit jobbra fordul: az elmúlt napok szürke, ragadós-tapadós időjárása után a hírek szerint ki-kisüthet a napocska. De nézzük, miről írnak a lapok! Rendhagyó – tematikus – lapszemlénk következik.

 

Népszava: Keleti álmot álmodók Pesten

A rendkívüli tisztelet jeleként – a diplomáciában merőben szokatlan módon – vasárnap délután Orbán Viktor fogadta a kínai kormányfőt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Li Ko-csiang az öt éve alapított Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) mai csúcstalálkozójára érkezett Budapestre, de a tervek szerint kedden Orbán Viktor és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, majd a térség több kormányfőjével külön bilaterális egyeztetésekre is készülnek – kezdi írását a Népszava. Amely tényszerűen beszámol arról, ami már most lehet tudni a látogatásról (például, hogy 23 kétoldalú megállapodást írnak alá Kína és a közép-európai országok között), ám igyekszik a sikerszámok és a lózungok mögé is nézni, megállapítva: a világgazdasági folyamatokkal foglalkozó, mérvadó közgazdászok közül többen látják úgy,

hogy inkább keleti bukásról beszélhetünk, nem pedig sikerekről.

Arról, hogy a magyar kormány alaposan elmérte a lehetőségeket a két ország külgazdasági forgalmának növekedési ütemét illetően.

Kínában valóban óriásiak a piacra jutás lehetőségei, de ezek többnyire meghaladják hazánk gazdasági erejét.

Magyar Nemzet: Ni hao! A kínai kormányfő látogatásával ma nehéz nap virrad Budapest népére

„Ráadásul sok hűhó, ha nem is egészen semmiért, de egyelőre nem túl sokért. A hangzatos szavak és a nagy horderejű bejelentések ellenére ugyanis a számok azt mutatják, egyelőre stagnálnak a két ország gazdasági kapcsolatai: Magyarország súlya egyre kisebb Kína külföldi befektetései között, és hazánk is mindinkább piacot veszít a távol-keleti országban” – írja a polgári napilap, rámutatva:  a régióban egyedül az Orbán-kormány ment bele a kínaiak pocsék üzletébe, így nekünk csak a soha meg nem térülő Budapest–Belgrád-vasút jut.

Sok sebből vérzik a projekt: uniós vizsgálat, magas költségek, megkérdőjelezhető kihasználtság, versenyképes alternatív útvonalak szerepelnek az ellenérvek között.

 

Magyar Idők: Felértékelődtünk Kína szemében

Közép-Európa különösen felértékelődött Peking szemében az elmúlt években, az Új selyemút tervében pedig Magyarországnak is fontos szerep jut – mutat rá a kormánypárti lap, amely részletesen ecseteli Kína nemzetközi szerepének az erősödését, hogy

“maga alá gyűrte” a legnagyobb vetélytársát, az USA-t “a globális hegemóniáért folytatott harcban”.

„Élre tör hazánk” – alcímmel a cikk a magyar Kína-kapcsolatok sikereit ecseteli, majd szembe állítva az ázsiai országot az Európai Unióval rámutat: „Noha az Európai Uniónak mint integrációs szervezetnek több mint 40 éve van hivatalos diplomáciai kapcsolata Kínával, a tagállamokat összetömörítő egységes viszonyrendszert a pekingi törekvések ellenére sem sikerült kialakítani az unió és a távol-keleti ország között, ez pedig nem független a brüsszeli bürokrácia „lomhaságától”, amely éles ellentétben áll a kínai kormányzatot jellemző határozott lépésektől és azok gyors végrehajtásától.”

A Kínát egész Eurázsiával összekötni szándékozó Új selyemút gazdasági övezet tervében Magyarországnak is fontos szerep jut,

méghozzá a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése miatt – szögezi le a részletes írás.

Magyar Hírlap: Vasútépítés délre: indul a közbeszerzési eljárás

A Budapest–Belgrád vasúti projekt lebonyolításával megbízott Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adott interjút a Magyar Hírlapnak. Pafféri Zoltán a többi között arról beszélt, hogy az Unió közbeszerzési irányelveivel összhangban a részvétel valamennyi gazdasági szereplő részére adott. A projekt teljes beruházást foglal magában az előkészítéstől a tervezésig, a hatósági engedélyek megszerzésével, kisajátításokkal és a kivitelezéssel bezárólag.

A beruházás költségeinek nyolcvanöt százalékát a Kínai Exim Bank nyújtja hitel formájában, a fennmaradó tizenöt százalék pedig a hazai önrész. A vállalatnál többségében magyar és kínai vasúti mérnökök, illetve szakértők dolgoznak, mondta a vezérigazgató, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vasútvonal felújításával kapcsolatban az unió nem indított hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást.

Zhang Songyan a vállalat kínai vezérigazgatója is nyilatkozott a lapnak, ő azt mondta, hogy

az új projekt a magyar és a kínai nép hosszú távú baráti viszonyát képviseli,

és a beruházás Magyarország számára hasznos lesz. Emellett a kelet-közép-európai együttműködés zászlóshajója ez a projekt – tette hozzá. A hitelt Kína nyújtja ugyan, de nemzetgazdasági szempontból Magyarország számára jelentős lesz a vasútépítés, hiszen bármely országból is érkezzen a nyertes ajánlattevő, hazai építőanyagokkal lehet megvalósítani a beruházást, és többségében magyaroknak nyújt a projekt munkalehetőséget. Hangsúlyozta azt is, az is pozitív hozadék, hogy Kína ezáltal nagyobb figyelmet szentel az országnak – emeli ki a szélsőjobboldali lap.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK