Vészesen megfogyatkozott az aliya – a visszatérés az ősök földjére, és megnőtt a jerida – a kivándorlás Izraelből a háború két éve alatt. Hosszútávon ez már stratégiai problémává válhat az 1948-ban megalapított Izraelben, ahova minden zsidó bevándorolhat, ha újra akarja kezdeni az életét.
“Ez már egy valóságos cunami” – mondja a kivándorlásról a Knesszet bevándorlási, integrációs és diaszpóra ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke. Gilad Kariv, aki ellenzéki képviselő, arra mutatott rá a be- és kivándorlásról szóló vitában, hogy az elmúlt évek fejleményeinek nagy szerepe van abban, hogy mind többen választják a kivándorlást Izraelből és mind kevesebben a bevándorlást a zsidó államba. Benjamin Netanjahu kormánya mindenképp növelni szeretné a bevándorlók számát, hiszen Nagy Izraelt szeretne megvalósítani, de ebben már most is több a palesztin mint a zsidó, a jövő pedig a több gyereket vállaló arab családoknak kedvez. A Knesszet bizottsága jelentést rendelt, és amikor ez megérkezett, akkor a vita résztvevői kénytelenek voltak megállapítani a kudarcot: a ki- és bevándorlás mérlege negatív Izrael számára, mert 145900 a többlet 2020 és 2024 között a kivándorlási oldalon. Csak 2023-ban, a Hamász brutális terrortámadásának évében 82 ezerrel több a kivándorlás, mint az alija – a visszatérés az ősök földjére.
“Én Izraelben nőttem fel, héberül álmodom, de most mégiscsak elmegyek. Az egész családom itt él, de most Izraelen kívül keresünk új házat magunknak” – mondta a 40 esztendős Nathan Landau a francia közszolgálati rádió riporterének. Miért akar elmenni Izraelből ez a francia zsidó?
„Politikai okból: a centrum Izraelben túlságosan is jobbra tolódott. Mind többen tekinti természetesnek az etnikai tisztogatást a palesztinokkal szemben.”
A jeridát, a kivándorlást választja Cian is, aki jövőre már Lisszabonban kívánja folytatni az életét. Portugália nemrég módosította a bevándorlási törvényeket, hogy visszatérhessenek azok is, akiknek az őseit évszázadokkal korábban űzték el – Spanyolországhoz hasonlóan – országból.
Cian Netanjahu miniszterelnök háborús politikája miatt akar távozni:
”Továbbra is nagyon sok szál köt Izraelhez, de élni nem tudok már ott. Állandóan szólnak a szirénák, ez permanens stresszt jelent. Ezt szerintem egy normális ember nem bírja sokáig. Szerintem egyetlen egy embert sem lehet arra ítélni, hogy ezt az állapotot tartósan elviselje.”
Mások az izraeli hadsereg gázai akciói ellen tiltakoznak a távozással: ”Undorítónak tartom azt, amit az izraeli hadsereg művel a palesztinokkal a gázai övezetben” – hangsúlyozza a 90 éves Hanna Kahana, aki szabra, vagyis már Izraelben született, de állampolgárságot kért és kapott Ausztriában, ahonnan a szülei annak idején a mai Izrael területére érkeztek.
“Egyre több izraeli polgár képzeli el a jövőjét külföldön, és ugyanakkor mind kevesebben kívánnak bevándorolni. Ezt stratégiai veszélynek tekintjük, mert befolyásolja az izraeli társadalom stabilitását”
– hangsúlyozta a Knesszet bevándorlási bizottságának elnöke. Elmondta, hogy idén augusztus 31-ig mindössze 14554 aliját regisztráltak, tavaly egész évben ez a szám meghaladta a 32 ezret, tavalyelőtt a 47 ezret, 2022-be pedig a 76 ezret. 2022-ben támadta meg Putyin hadserege Ukrajnát, és ezt követően sok zsidó menekült el mind a két országból. Moszkva főrabbija is távozott, de ő nem Izraelben keresett menedéket, hanem Európában, ahol a kontinens zsidóságának rabbitanácsa választotta meg elnökének. Putyin jó kapcsolatot ápol a Hamásszal, a terrortámadás után a palesztin terrorszervezet vezetőinek küldöttségét fogadták Moszkvában.
Franciaország kivételt jelent: többen mennek Izraelbe mint ahányan visszatérnek oda a zsidó államból
Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége, és a két kisebbség közötti viszonyt kiélezte a gázai háború. A francia rendőrség nagy erőkkel védi a zsidó intézményeket, és a nagyszabású terrorakciókat sikerült is eddig elkerülni, de a hétköznapi zaklatás mind gyakoribb:
”Megnőtt a kisebb-nagyobb támadások száma, előfordult fizikai agresszió is. A francia hatóságok nem tudták ezt jól kezelni. Aztán egy nap verbális agresszió áldozata lettem a zsidóságom miatt. Akkor határoztam el az aliját”
– mondja egy francia diák, aki hangsúlyozza: ”továbbra is meg akarom őrizni a francia állampolgárságomat. Izraelbe nem azért megyek, mert egyetértek a Netanjahu kormánnyal hanem azért, mert a zsidó nemzet részének érzem magam sokkal inkább mint a franciának.”
Franciaország kivételnek számít, más országokban csökken az alija szándék. A Zsidó ügynökség tisztában van a helyzettel, és maximális erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növekedjen a zsidó bevándorlás. A külügyi osztály vezetője elmondta az RFI tudósítójának, hogy különösen Franciaországban, az Egyesült Államokban és Ukrajnában aktívak, mert onnan remélik a legtöbb új bevándorlót.
Izrael elveszítheti a jövőt
A kivándorlás azért különösen nagy probléma, mert nagyon sok a jólképzett fiatal, aki nem látja biztosnak a jövőt a háborúskodó Közel Keleten. Izrael jelenleg igen versenyképes résztvevője a digitális globalizációnak, de ez veszélybe kerülhet, ha a tehetséges fiatalok külföldi keresik a jövőt. Jelenleg az izraeli költségvetés felét a katonai kiadások teszik ki, ezért kevesebb jut az oktatásra, a tudományos kutatásra. A háború nagyon sok embert von el a gazdaságból és a tudományból, emiatt is sokan emigrálnak.
“Ha az izraeli gazdaság beindul a háború befejezése után, akkor Izrael visszanyerheti vonzerejét a fiatalság számára. Ily módon megtarthatja népességét. Jelenleg sokan külföldön képzelik el a jövőjüket: ez probléma már egy- két évre is, de hogyha 15 év után se térnek vissza, akkor biztosan elveszítettük őket. Az a kérdés, hogy a külföldi tanulmányok végén ki hogy a dönt? Ha véget ér a háború, akkor a többség visszajön, ha nem, akkor komoly demográfiai probléma keletkezik Izraelben” – nyilatkozta a francia közszolgálati rádiónak Sergio della Pergola, a jeruzsálemi Héber egyetem nyugalmazott demográfia professzora.
