Kezdőlap Címkék Gazdaság

Címke: gazdaság

“Ne szeretkezz, háborúzz!” – Schmidt Mária szerint ez a Nyugat jelszava

0

Orbán Viktor ideológiai tanácsadója Az identitás mint politikai fegyver elnevezésű nemzetközi konferencián tartott előadást, melyben a nyugati világ hanyatlását vázolta fel a nők szemszögéből.

“A szexuális szabadosság mostanra egyre kevesebb szexet és egyre nagyobb boldogtalanságot eredményez. Míg a szexuálisan felszabadult nők a nyolcvanas években még heti átlagban három szexuális aktust folytattak, addig ma Nyugaton ebből heti egy lett, de még inkább havi egy. Nyugaton a nők többsége szexmentes életre kényszerül, magányra ítéltetik vagy magányra ítéli magát. A férfiak válaszul pornó függővé válnak, és nehezükre esik, hogy a férfiasságukat a virtuális téren kívül bizonyítsák.”

A XXI. Század Intézet főigazgatója ezekután azt fejtegette, hogy “a XX. század a nők évszázada volt.”

Konklúzió:

„Az ateistává és szexmentessé tett nyugati kultúra mára ürességet és céltalanságot eredményez, emellett gépies infantilizmushoz vezet. A társas kapcsolatok hiánya fizikai és lelki összeomlást okoz, ami miatt mindenki terápiára jár, és az analitikusától várja életválsága feloldását.”

Révai József, a magyar kommunista párt fő ideológusa sem mondhatta volna ezt szebben, de ő még hozzátette “a Coca Cola révületében fetrengő amerikai fiatalokat is.”

Nem csoda, ha Orbán Viktor Tusnádfürdőn közölte: az ideológiák kora véget ért! De akkor miért használja Schmidt Mária zűrzavaros fejtegetéseit?

Orbán az utolsó bolsevik

A magyar miniszterelnök szívesen idézi Lenin kedvenc mondását – természetesen anélkül, hogy megnevezné a bolsevik párt alapítóját, aki szifiliszben hunyt el –

“a politikusnak nem a száját hanem a kezét kell figyelni!”

Ezt arra az orosz miniszterelnökre mondta, aki nyugati úton akarta elindítani a cári Oroszországot, de a baloldali terroristák meggyilkolták. Orbán nagyonis sokat tanult a bolsevikoktól: hogy lehet megragadni és megtartani a hatalmat akkor amikor kezdetben saját szervezetünk elenyésző kisebbséget képviselt az országban. A bolsevikok alig 50 ezren voltak, de hála a vasfegyelemnek átvették a hatalmat a 150 milliós cári birodalomban 1917-ben, és egészen 1991-ig meg is tartották azt. Közben uralmukat kiterjesztették a meghódított államokra is 1945 után amikor a magyar elitet mindinkább a Szovjetunióban képezték ki. A szovjet rendszer versenyképtelen volt a világpiacon, de politikailag annál hatékonyabb. A szovjet vezetők kifejezetten akadályozták a gazdasági fejlődést, mert rájöttek arra: egy fejlett társadalomban rájuk nincsen szükség! Hinaus mit uns! Ki velünk a hatalomból – mondták némi öniróniával az egykori NDK-ban.

Orbánt sem zavarja, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált hála a nemzeti együttműködés 2010 óta működő rendszerének.

Egy szegény országban ugyanis rengeteg a kiszolgáltatott ember, akit olcsón meg lehet vásárolni a választások idején.

Ebben rejlik Orbán Viktor titka, aki nem is nagyon rejti véka alá: éppúgy örökké akar uralkodni mint a bolsevikok. A magyar miniszterelnök még jól emlékszik arra, hogy a rendszerváltás azért volt vértelen a bolsevik rendszerek bukása után, mert a hatalom kialkudta Washingtonban: nem lesz felelősségre vonás! Nem kell elszámolni a több millió halottal és bebörtönzöttel. Sem pedig az összelopott vagyonnal. Sőt, Csernomirgyin szovjet gázipari miniszter egyik napról a másikra dollár milliárdos lett amikor privatizálták a Gazpromot, amelynek ő lett az alapító elnöke. Gazdaságilag sikertelen rendszer lehet politikailag sikeres – ez volt a bolsevikok felismerése, akik persze hatalmas elnyomó és propaganda gépezettel azért bebiztosították az örökkévaló uralkodást, melyet csak akkor adtak fel amikor az amerikaiak előnyösebb ajánlatot adtak. Orbán, az utolsó bolsevik rendszere, ezért nem buktatható meg belülről, de kívülről az USA előállhat egy visszautasíthatatlan ajánlattal…

Orbán Viktor: “vesztésre állunk!”

0

Az Európai Parlamentben jelentette ki  a magyar miniszterelnök, hogy “vesztésre állunk!”. Nem a nemzeti együttműködés rendszerére gondolt hanem az ukrajnai háborúra.

A magyar gazdasággal kapcsolatban Magyar Péter szólalt fel rámutatva arra, hogy “Magyarországon a családi pótlék mindössze havi 30 euró míg a minimál nyugdíj 70 euró.” Ilyen körülmények között nemigen lehet csodálkozni az ország demográfiai helyzetén. “Egymillió magyar él és dolgozik külföldön miközben a magyar kormány vendégmunkásokat importál”- hangsúlyozta Magyar Péter, aki közölte Orbán Viktorral:

”miniszterelnök úr, vége van!”

Orbán Viktor természetesen nem így látja, sőt abban bízik, hogy hamarosan pezsgőt bonthat, mert az Egyesült Államokban Donald Trumpot választják újra elnöknek. Az uniós tagállamok vezetői közül jelenleg Orbán áll a legjobb kapcsolatban Trumppal bár nagy kérdés, hogy mennyire tudhat profitálni ebből, ha valóban az ex elnök nyer november elején. A magyar diplomácia mindenesetre igyekszik hozzájárulni Trump sikeréhez, és akadályozza azt az uniós alapot, amely 35 milliárd eurót juttatna Ukrajnának. Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője ugyan elmondta, hogy más alapból egymilliárd eurót kiutalnak Ukrajnának, de a nagy pénzről az amerikai választás után döntenek az uniós csúcstalálkozón. Trump egy centet sem kíván Ukrajnának adni (már, ha ez igaz), mert így akarja Zelenszkij elnököt rákényszeríteni arra, hogy fogadja el a fegyverszünetet.

Trump – Putyin paktumban reménykedik a magyar miniszterelnök

Donald Trump arról beszél, hogy villámgyorsan rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött tárgyalna Putyinnal. Kamala Harris ezzel szemben közölte: csakis úgy tárgyalnának Moszkvával, hogy Kijev is ott ül az asztalnál. Milyen alkut köthet Trump Putyinnal? Az USA ex elnökét tökéletesen hidegen hagyja Európa és az ukrajnai háború, a Közel Kelet és Kína viszont annál jobban izgatja. Tanácsadói tisztában vannak azzal, hogy három konfliktus sok az USA-nak, ezért akarják mielőbb lezárni az ukrajnai háborút.

A Közel Keleten viszont nem lehet rendezést elképzelni Oroszország nélkül, amely nagyon is aktív a térségben: a Hamász vezetői többször is Moszkvában jártak a terrortámadás óta, az orosz miniszterelnök nemrég fejezte be tárgyalásait Teheránban, előtte pedig Sojgu, a Védelmi Tanács titkára tárgyalt Iránban. A Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb döntéshozó központja. Trump arra akarja rávenni Putyint, hogy cserében egy számára előnyös ukrajnai fegyverszünetért áldozza be az iráni kapcsolatait. Trump ugyanis Netanjahuval együtt meg akarja rendszabályozni Iránt nehogy az veszélyes atomhatalommá váljon.

Nincs jó szél annak a hajónak, mely nem tudja merre tart

Ez az ősi kínai mondás jellemzi a magyar miniszterelnök helyzetét: az európai – orosz – kínai együttműködésre alapozott magyar nemzeti együttműködési rendszer megbukott, és ha Trump lesz az elnök az sem változtat ezen hiszen az USA ellenérdekelt egy erős kontinentális szövetségben. Orbánnak többezer milliárd forintot kell találnia ahhoz, hogy 2026-ban újraválasszák. A magyar gazdaság ennek a plusznak a teljesítésére nem látszik képesnek, a külföldi hitelnyújtók pedig csakis piaci áron adnak kölcsön, amely a legmagasabb kamatot jelenti az Európai Unióban. Orbán látvány diplomáciája nem pótolja a kispénzű szavazók által nagyon is várt apró választási ajándékokat, melyeket azután az inflációval vissza lehet venni. A magyar költségvetés helyzete siralmas, és semmi sem mutat a javulásra.

Orbán és Magyar Péter demagóg ígéretei az egymillió forintos bérekről csakis úgy teljesülhetnek, ha elengedik az inflációt és folyamatosan leértékelik a forintot.

Vagyis marad az euróban mért szánalmas életszínvonal a többség számára, amely akár Orbánra akár Magyar Péterre szavaz kénytelen tudomásul venni: Európa szegényházában nincsenek csodák! Azok csak a propagandában vannak azzal a bibliai kitétellel: aki beveheti, vegye be…

Orbán: “Európa lemarad mint a borravaló”

A magyar miniszterelnök szokásos pénteki interjújában az elmúlt hét legizgalmasabb jelenségének a Draghi jelentést nevezte. Az Európai Központi Bank ex elnöke, Olaszország egykori kormányfője a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Ezért is választotta ezt a jelszót a soros magyar elnökség is az Európai Unióban.

Orbán Viktor így összegezte a Draghi jelentés legfőbb tanulságát: ”Ellép mellettünk az Egyesült Államok is meg Kína is. És Európa lemaradt mint a borravaló.”

Való igaz: az Európai Unió gazdasága stagnál míg az amerikai és a kínai GDP növekszik. Hogy lehet ezen változtatni? “Vagy benevezünk erre a versenyre vagy diszkvalifikáljuk az ellenfelet. Az utóbbi a blokkosodás. Az Európai Unió blokkosodni akar, de Magyarország számára ez tragédia lenne” – jelentette ki Orbán Viktor. Aki hozzátette:

”Magyarországnak versenyeznie kell. Magyarországnak az a jó, ha a világgazdaság egységes.”

Hány versenyképes magyar céget ismer a miniszterelnök?

A magyar oligarchák cégei csakis a magyar piacon versenyképesek, de ott is csak addig és azért, mert a miniszterelnök áll mögöttük.

A nemzeti együttműködés rendszere versenyképtelen, és ezt Orbán Viktor tudja a legjobban hiszen ő üzemelteti azt. Mindennek ellenére a magyar miniszterelnök közölte boldog és dolgos népünkkel:

“a magyar gazdaság a fellendülés kapujában áll”

A magyar miniszterelnök szerint “túl vagyunk a nehezén.” Mit érthetett ezen? Talán azt, hogy több mint 1500 milliárd forinttal megvásárolta a 2022-es választást, majd ezt a pénzt szépen visszaszedte az Európa rekorder inflációval. Mészáros Lőrinc vagyona épp ebben a 2023-as évben amikor szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala magas infláció miatt – ahogy erre Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is rámutatott a közgazdász vándorgyűlésen, csekély 50%-kal növekedett, és elérte a 990 milliárd forintot. Miatta tehát nem kell aggódnunk hiszen nehéz időszakban is jól teljesített.

De mi lesz a magyar lakossággal, amely 2026-ban újra szavazhat arról, hogy kívánja-e folytatni a nemzeti együttműködés nem épp sikeres rendszerét? A Bloomberg arról írt, hogy Orbán már az idén megkezdi a felkészülést a választásokra. Varga Mihály pénzügyminiszter, aki várhatóan Matolcsy György utóda lesz a Nemzeti Bank élén cáfolta ezt.

A Nemzeti Bank fő célja az infláció elleni harc, emiatt került szembe Matolcsy György Orbán Viktorral.

Matolcsy szerint Orbán álma arról, hogy az Európai Unió öt legfejlettebb állama közé kerüljünk 2030-ra nem teljesül. A miniszterelnök 2021-ben letért a jó útról – Matolcsy szerint. Akkor kezdte meg Orbán a választópolgárok megvásárlását. A miniszterelnök most ugyanerre készül csakhogy üres a zsebe. Brüsszelből nem jön a pénz: az euró milliárdok jórésze be van fagyasztva. Érdekes módon erről nem tett említést Orbán Viktor amikor visszatért a Kossuth rádió mikrofonja elé. Hogy lett Magyarország az Európai Unió legszegényebb  és legkorruptabb állama?

Miért is van befagyasztva az eurómilliárdok jórésze Brüsszelben? Netán azért, mert a kormányfő rokonai, barátai és üzletfelei egy kicsit túlságosan sokat lopnak?

A miniszterelnöknek mindenesetre a semmiből kellene pénzt teremtenie, és erre a Nemzeti Banknál nincsen alkalmasabb intézmény. A nagy átverést 2026-ban inflációs pénzteremtésből és drága külföldi hitelekből kell végrehajtania a Nemzeti Banknak. A váltás az elnöki poszton jövő tavasszal lesz vagyis egy évvel a választások előtt. Ideális időpont az ismétlésre: a szegény szavazó polgárok megvásárlására. Utána pedig jöhet az infláció, a forint leértékelődése. Orbán terve már készen lehet, de hogyha nem Trumpot választják meg az USA-ban, akkor közbeszólhat a végzet: az Egyesült Államok amnesztiát kínálhat neki is mint Maduro venezuelai elnöknek: elhúzhat pereputtyával és összes lopott vagyonával!

Orbán egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt a 2022-es választások megnyerése után.

Ebben a leszálló ágban nem leányálom a kormányzás, de

Orbán Viktor nem is azzal foglalkozik hanem a választók átverésével. Eddig bejött…

Orbán: “az elmúlt 500 év nem a mi időszakunk volt”

0

Arról vizionált Kötcsén a miniszterelnök, hogy felvázolja a szerinte eljövendő az új világrendet: “A Keletnek behozhatatlan előnye van mind technikai mind anyagi mind demográfiai szempontból“ – állította a kormányfő Kötcsén, ahol a józan ész ezúttal sem játszhatott domináns szerepet.

Kötve hihetjük el ugyanis Kötcsének, hogy a Kelet előnye behozhatatlan a technológiában hiszen például a mesterséges intelligenciát az Egyesült Államokban találták fel és fejlesztették ki. Egyébként Peking sosem hirdette meg a Kelet fölényét hanem sokkal józanabbul G2-es világot javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világgazdaságot. Ezt az Egyesült Államokban sem Trump, sem pedig a demokraták nem fogadják el, mert ragaszkodnak az USA vezető szerepéhez. Ezt Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, aki ennek ellenére a Kelet fölényére hivatkozik, amely sehol sincsen. A demográfiában különösen nem, mert a 340 milliós USA lakossága állandóan növekszik a bevándorlás miatt, az 1,4 milliárd lakosú Kína népessége viszont csökkenésnek indult. A dollár dominanciáját jelenleg nem fenyegeti semmi, a jüan csak hosszabb távon lehet esetleg konkurencia.

A tökéletesen értelmetlen eszmefuttatást Orbán Viktor ezzel zárta:

”ha Trump nyeri a választásokat, akkor ez nyíltan nacionalista korszakot eredményezhet, ahol bárkivel lehet üzletelni, és ez sokat segít majd”

– jelentette ki egy kis közepesen fejlett gyengén teljesítő állam miniszterelnöke Kötcsén, ahol ismét azt bizonyította: hűséges híveit közönséges hülyéknek tekinti! Valójában mire törekszik Orbán Viktor?

A politikai hatalom célja nem a gazdaság fejlesztése

Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli a magyar gazdaság, az egészségügy vagy az oktatás állapota. Kizárólag a hatalom megtartására koncentrál. Mi kell ehhez? 3-4 millió olyan szavazó, aki egzisztenciálisan tőle függ. Magyarországon olyan alacsonyak az átlagos jövedelmek és nyugdíjak, hogy állami támogatás nélkül az emberek döntő többsége nem tud megélni. Őket tartja kézben Orbán a rezsicsökkentéssel, a tizenharmadik vagy épp tizennegyedik havi nyugdíjjal, a családtámogatással stb. Ennek a kiszolgáltatott társadalmi csoportnak a szavazatait vette meg Orbán 1500 milliárd forinttal 2022-ben. Ezt vette vissza az Európa rekorder inflációval. Ezért vált villámgyorsan népszerűvé Magyar Péter. 2026- ban tehát több kell, de az eurómilliárdok egy része be van fagyasztva Brüsszelben. Honnan szerezhet pénzt Orbán? A világpiaci hitel drága, a kínaiak közölték, hogy nem segítenek, csak piaci kölcsönt nyújtanak. Orbán tanulhat Putyintól és Mohamed bin Szalman hercegtől:

A leggazdagabb szaúdi herceg alatt tüzet gyújtottak , hogy adja be vagyonának jórészét a közösbe

Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse nagyszabású tervvel akarja modern állammá tenni hazáját. Az árcédula 400 milliárd dollárt mutatott. Ennyi pénze a világ legnagyobb olajexportőrének sincs. Ezért Mohamed bin Szalman herceg felszólította a hazai oligarchákat: adakozzanak a haza javára! Az okosabbak ezt rögtön megtették. A többség azonban vonakodott, különösen azok, akik a királyi család tagjai voltak. Ez hiba volt: Mohamed bin Szalman testőrsége egy luxus szállodába invitálta őket, ahol mindenkit felkértek az adakozásra. Számlaszámokat követeltek és a vagyon egyharmadát. Az első pofonok után a többség megértette, hogy vége: befizette az oligarcha adót, és szabadon távozhatott. A leggazdagabb szaúdi herceg azonban ellenállt mondván a királyi család tagjai sérthetetlenek. Tévedett: a testőrök tüzet raktak a luxus szálloda közepén, és fölé függesztették föl a renitens herceget, aki a szó szoros értelmében égett a vágytól, hogy vagyonának egy részét a köz javára ajánlja fel.

Ugyanígy járt el Putyin elnök Oroszország leggazdagabb oligarchájával, Hodorkovszkijjal. Nemcsakhogy teljesen levetkőztette a renitens dollár milliárdost, de tíz évre Szibériába küldte. Csak Merkel kancellár közbelépésének köszönhette, hogy életben maradt, és végül Nyugatra távozhatott.

Orbán már levetkőztetett olyan renitens milliárdosokat mint Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán. Matolcsy György, akár lehet a következő is hiszen a Nemzeti Bank pénze kissé furcsa módon veszítette el közpénz jellegét. Matolcsy Orbán bírálatával kihívta a sorsot maga ellen. Kiváló bűnbak lehet belőle, akinek vagyona gyarapíthatja Orbán választási kasszáját, de ez még kevés. A miniszterelnök hűséges oligarcháira is sor kerülhet: nekik elég annyit mondani, hogyha a Fidesz elveszíti a választásokat , akkor ők nemcsak vagyonukat, de szabadságukat is elveszíthetik. Malajzia korrupt kormányfője 12 év fegyházat kapott – amerikai támogatással. Ennyi Orbán Viktornak is kinéz. Hacsak a miniszterelnök nem kap olyan amnesztia ajánlatot Washingtonból mint Maduro venezuelai elnök: ”minden lopott vagyonát megtarhatja, ha egész családjával együtt örökre elhagyja hazáját.” Maduro elnök egyelőre ellenáll, bízik az erejében. Orbán is. Ha viszont belegondol Ceausescu sorsába, akit a saját bűntársai áldoztak be 1989-ben, hogy túléljék a rendszerváltást, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell töprengenie a jövőjén. Kérdés, hogy meg tud-e bukni Orbán úgy, hogy ne húzza le a mélybe Magyarországot is?…

Minimálbér

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít, és egyértelműen az élmezőnybe tartozik – közölte az NGM 2024. április 30-án. A kormány célja, hogy idén 2,5 százalékos növekedést elérve újrainduljon, jövőre pedig 4,1 százalékos bővülést elérve magasabb fokozatba kapcsoljon. Ehhez a kedden napvilágot látott gazdasági eredmények megfelelő alapot biztosítanak.”

A szöveg tavasszal egészen jól hangzott, ám az a nyomorult GDP megint csak kibarmolt Suppanékkal, ugyanis a második negyedévben 0,2 százalékot esett, így aztán még az idénre várt, igencsak szerény 2,5 %-os növekedési célt is erősen megkérdőjelezte. Na, nertársak, most mi legyen? – hangzott el a kérdés, és Nagy Márton miniszter úr meg is próbált válaszolni rá:

A növekedés mértékét illetően meghatározó lesz a külső kereslet alakulása, valamint hogy mennyire tud bővülni a fogyasztás. A kormány szerint az átlagbérek 50 százalékára lenne fontos felemelni a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.

Jó ötlet, mi? Felemelni a minimálbért. És most magamtól idézek:

Aztán jött a Tocsik ügy, és a nagyon utált Bokros érával súlyosbítva ezt már Horn se bírta politikailag. Így aztán megbukott, Orbánék meg beleültek a készbe. Két évig nem csináltak semmit, csak vitették magukat a langy bokrosi hullámokkal (ipari fejlődés 1999 – 2000 között: 10,5 % – 18 %), és élvezték a Bokrostól örökölt éltanulóságot, de aztán valaki (Matolcsy?) a homlokára csapott, hogy ebből így nem lesz világraszóló siker, amelyet azért minden kormányzat szomjúhozik, mert a 4 – 5 % körüli éves GDP növekedéssel nem érjük be belátható időn belül Ausztriát. Ahhoz 7 – 8 % kellene. Évente. Kézenfekvő volt a módszer: pénzt kell önteni a nép közé, azzal meglódul a kereslet, a pékek tíz zsemle helyett tizenkettőt fognak sütni, sít, sít, heuréka. Igen ám, de önteni való pénz nem volt (az igazából soha sincs), fenti okból kitalálták, hogy majd jól megemelik a minimálbért, azt ugyanis nem az államnak kell fizetni, hanem a cégeknek. Örült az állam (több adóbevétel, több fogyasztás, nagyobb GDP, és mivel a GDP arányos államadósság egy hányados, még az adósság is csökkent kisujjmozdítás nélkül), és örültek a munkavállalók is, mert több pénz állt a házhoz. Egy darabig. Aztán a kis könnyűipari cégek a megnőtt munkaerő költség miatt úgy elmentek innen, mint a sicc. Ez az elmenés nagyrészt már Medgyessy regnálása alatt történt, mert a gépleszerelés, végkifizetések, adminisztráció nem megy egyik napról a másikra, kapott is a kormány a Parlamentben a FIDESZ-től, hogy Medgyessyék(?) elüldözik innen a cégeket, de hát hazudtak Orbánék már máskor is, nem volt gond nekik. A teljesen eszetlen módon megduplázott(!) minimálbér hatására az ipari fejlődés az Orbán kormány utolsó két évében drasztikusan visszaesett (2001.: 4 %, 2002.: 2,5 %), az ország munkaerő olcsóságból következő versenyképessége pedig zuhant.

Amit Medgyessy még Orbánéktól örökölt, az néhány szakma kiürülése, mégpedig a közszolgálatban. A teljesen ostoba módon duplájára emelt minimálbér a többi piaci bért is megnyomta (az állami szektort persze nem), és a tanítók, tanárok, nővérek tömegesen hagyták ott az iskolákat meg a kórházakat a több pénzért. Medgyessy úgy gondolta, a közszolgálati béreket felemeli, és ad 13. havi nyugdíjat, meg 13. havi fizetést, ezzel az egyensúly a reálszféra, a közszolgálati szféra és a nyugdíjszféra között helyreáll, aztán bokrosi mintára megint elinflálja a forintot, és Orbánék közgazdasági ámokfutása az olcsóságunk miatti újabb gazdasági ugrással máris korrigálva van (akkoriban még nem lett volna probléma elinflálni a forintot, lévén devizahitelesből elég kevés).

A terv lángelmés volt, csak az időzített bombával nem számolt. Az időzített bombát Járainak hívták, és Orbán örökségeként ült az MNB elnöki székében. Hát ő aztán „küzdött az infláció ellen” (meg is kapta a jutalmát érte már előre az első Orbán kormány által megszavazott horribilis fizetéssel, utána meg a Lex Járai formájában). Járai nem úgy „küzdött”, mint Surányi, aki hagyta Bokrost inflálni, hanem ellenkezőleg, Elképesztő, 12 %-os kamat, bivalyerős forint (230 forintos euró), Járai győzött, László Csabáék vesztettek, pluszként az ország is, mert akkora kár érte, mint ilyen rövid idő alatt még soha. A könnyűipari cégek naná, hogy nem jöttek vissza, az import olcsó lett, a pénz ment ki az országból, a nem minimálbéres multijaink exportbevétele pedig az erős forint miatt csökkent, így GDP növekedéssel nem tudtuk kinőni azt a közszolgálati béremelést és 13. havi nyugdíjat, amit Medgyessy vezetett be. Fentiek miatt szidják ma a közgazdászok szegény Medgyessyt, pedig legelsősorban Járai volt az, aki az akkor Magyarországot sújtó, nem kicsi gazdasági kárért felelős. Hogy kinek a bíztatására, az ismert, hogy tudatosan-e, az némileg bizonytalan (mivel Járai feltehetően nem ostoba, a helyzet még szomorúbbnak látszik).

Orbánék áldásos tevékenységének fő eredménye: Magyarország a ráoktrojált bérnövekedéssel túlfogyasztóvá vált (a termeléshez képest a jövedelmek előreszaladtak), és ezt valakinek helyre kellett állítani, mert a hitelfelvétel nem folytatódhatott a végtelenségig. Az Orbán-féle gazdasági saller hatásain Medgyessy csak rontott, helyrehozni Járai miatt nem tudta, maradt Gyurcsány. Megjegyzendő, hogy a túlfogyasztás visszafogása igenigen kellemetlen feladat (megszorítások, addig ingyenes szolgáltatások részbeni fizetőssé tétele, stb.), pláne, ha a nép nem tudja, hogy a helyrehozó nem azonos az elkövetővel. Mert nem tudja ám!”

Közbevetett kérdés: a fentiek ismeretében biztosan jó ötlet felemelni a minimálbért, tisztelt Nagy és Suppan urak?

Így aztán a 2006-ban győztes Gyurcsány lett az, akinek valahogy egyenesbe kellett hozni a gazdaságot (Orbánnak hatalmas mázlija volt, hogy 2006-ban vesztett), noha semmi köze nem volt az elrontáshoz, ráadásul neki és az MSZP-nek 2006-tól nem adatott meg a négyéves zavartalan kormányzás, de még egy féléves zavartalan kormányzás sem (lásd: őszödi beszéd kicsempészése).

Lássuk, mire jutottak Gyurcsányék a vérzivataros időkben a világválság kitöréséig. A GDP növekedése 2002. áprilisa és 2008. augusztusa között kb. 20 % (Orbán 14 éve alatt 38 %). A bruttó(!) GDP arányos adósság növekedése 55 %-ról 66 %-ra (jelenleg 74 %). Volt 13. havi fizetés, 13. havi nyugdíj, a várható éves hiány 2008. augusztusában 3 % (jelenleg 4,5 %), a CHF 168 forintot ért (jelenleg 419-et), az oktatásra és az egészségügyre többet költöttek GDP arányosan, mint ma, a MANYUP-ot nemhogy nem nyúlták le, de még évente növekedett is (a nyugdíjtőke kb. 90 %-át a Gyurcsány kormányok gyűjtötték össze, és 100 %-ban az Orbán kormányok költötték el), és persze nem voltunk bóvli kategóriában. Sőt, jobbak voltunk, mint ma (az adósbesorolásunk a S&P-nál 2010-ben  BBB plusz, ma BBB mínusz). Mindezt komoly támogatás nélkül, mert az EU-s pénzeket ugyan Gyurcsány tárgyalta le (többet sikerült neki kiverekedni, mint amennyit eredetileg Magyarországnak szántak), de a projektek csak 2008 – 2009-ben indultak el, és miután a végén fizettek, a pénz jó része már 2010. után, azaz Orbánékhoz érkezett.

Na, az „elmúltnyolcévesek” ennyire „szúrták el”. Azaz semennyire.

Bezzeg Orbán! Igaz, neki 14 év állt rendelkezésére, azaz volt ideje bőven elszúrni. Úgy is nézünk ki.

Vastagbetűs megjegyzés: a „Gyurcsány a hibás” alapelv a fentiektől teljesen függetlenül továbbra is folyamatosan alkalmazandó, ugyanúgy, mint eddig. Erre az alapelvre az itt leírtaknak semmiféle befolyása nincs.

Hol a legjobb élni?

A világhatalmak  mint az Egyesült Államok vagy Kína be sem kerültek az első tízbe mint ahogy nincsen ott a Közel Kelet, de a mi régiónk sem. Közép Kelet Európa továbbra is az Európai Unió szegényháza, ahol Magyarország az utolsók között álmodik a felzárkózásról, amely soha nem jön el.

A francia Elle magazin női szemmel vizsgálódik vagyis nagyon odafigyel arra, hogy a hétköznapi élet mennyire vonzó abban az országban, melyet vizsgál. Az időjárás is fontos tényező: hiába gazdag és kiegyensúlyozott Skandinávia, mert a hideg és a sötét tél nem vonzza igazán a letelepedni vágyókat, akik kellemes időjárást és hétköznapokat keresnek: jól működő egészségügyet, oktatást, és ami talán még fontosabb, életörömöt. Ezért tarolnak a mediterrán országok, ahol a legkellemesebb az élet annak ellenére, hogy a gazdaság nem dübörög. A listavezető viszont olyan állam, amely az elmúlt 50 évben gazdasági csodát produkált: a brit birodalom távol-keleti kikötőjéből olyan GDP-t teremtett, amely az USA szintjét is eléri: Szingapúr az első. A városállam, melyet mostanáig a Li család vezetett, kiegyensúlyozott társadalmat tudott létrehozni a kínai többségből és maláj és indiai kisebbségből álló sokvallású civilizációjában, amely sok mindent megőrzött a brit gyarmati időből, például a jogrendet.

Európa mindenekfelett

Az első tízből 8 európai ország, Szingapúron kívül Japánnak sikerült még bekerülnie az Elle magazin válogatásába máshonnan. Japán amióta lemondott a világhatalmi szerepről a nyolcvanas években miután az USA erre kényszerítette, lassan fejlődik, a lakosság egyre fogyatkozik, de az élet minősége egyre javul.

Európában Olaszország áll az első helyen, és ezzel ő az ezüstérmes a világranglistán.

Olaszország gazdaságilag évtizedek óta gyengén teljesít, a lakosság ott is fogyatkozna, ha nem jönnének a bevándorlók. Mindennek ellenére a gioia di vivere – az életöröm jellemzi az olaszokat, és ez vonzza a külföldieket, akik szép számban települnek át Olaszországba. Európában a második, a világon pedig a harmadik Portugália, amely bár nem mediterrán állam, de mentalitásában közel áll az olaszokhoz és spanyolokhoz. A gazdasági teljesítmény itt is szerény

ám az Európai Unió támogatását itt jól használták fel, nem lopták el mint nálunk vagy Görögországban.

Európában a harmadik, a világon pedig negyedik Spanyolország, majd Franciaország következik. Az élet élvezete jellemzi ezeket az országokat is noha gazdasági teljesítményük távolról sem lenyűgöző, de a náluk jóval gazdagabb amerikaiak, skandinávok vagy svájciak szívesen töltenek el itt hosszabb időt vagy akár egész életükre letelepszenek itt.

Luxemburg és Írország következik, az Európai Unió két olyan állama, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Távolról sem azért oly magas ez a szám, mert a gazdasági teljesítmény annyira lenyűgöző lenne viszont itt adóznak azok a nagy cégek, melyek szívesen számolják el profitjukat olyan helyen, ahol alacsony az adó, és a helyi kormány nem talál ki percenként különadókat  költségvetési problémáinak megoldására. A tízes listán az utolsó kettő Nagy Britannia és Ausztria. A brexit megtépázta a britek hírnevét, de az élet minősége nem romlott hanem javult – igaz, hogy meg is drágult. Ausztria már a Habsburg időben kiérdemelte a boldog jelzőt, és amióta az oroszok kivonultak – 1955 – azóta mindent meg is tettek azért, hogy újra felidézzék a régi békeidők hangulatát.

A magyar-osztrák határ továbbra is jóléti határ

Ott kezdődik Ázsia – mutatott Magyarország irányába Metternich herceg, a Szent Szövetség létrehozója. A Habsburg monarchia kiváló diplomatája, aki már 24 éves korában hazája nagykövete volt Párizsban Napóleon udvarában, arra utalt, hogy jóléti határ húzódik Ausztria és Magyarország között. Ezen az azóta eltelt évtizedek sem változtattak: a rendszerváltás óta sem sikerült Magyarországnak felzárkóznia. Korábban még Matolcsy György megfogalmazott ilyen reményeket, de most már ő is inkább a magyar gazdaság válságáról beszél nem pedig arról, hogy

mikor érjük utol Ausztriát?

Közben pedig Magyarország polgárai a lábukkal szavaznak: soha ennyien nem dolgoztak Ausztriában! Ők is a jobb életminőséget keresik persze nem az európai első osztályon mint az Elle magazin olvasói hanem a harmadik osztályon, ahol a hatalom már ígérni sem meri, hogy hamarosan jobb lesz a helyzet. Az Elle magazin magyarországi olvasói legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a helyzet nem lesz rosszabb, de erre Orbán Viktor kormánya semmiféle garanciát sem tud adni.

Zelenszkij békecsúcsra hívta Orbánt

Volodimir Zelenszkij államfő május 8-án telefonbeszélgetést folytatott Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral.

Az ukrán államfő szerint az Orbánnal folytatott beszélgetés „hosszú és lényegre-törő volt”. Zelenszkij meghívta a Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő hónapban tartandó svájci békecsúcsra.

Kiemelten szó esett Ukrajna és Magyarországgal közötti jószomszédi kapcsolatokról, valamint a kereskedelem, az energia és a logisztika terén folytatott együttműködés fejlesztéséről.

A beszélgetés során mindkét ország vezetői

„a kétoldalú kérdések teljes körének kölcsönösen előnyös megoldása érdekében további lépéseket is egyeztettek”.

Havasi Bertalan –  Orbán szóvivője – a telefonbeszélgetés témáiról az MTI-nek nyilatkozva elmondta: A beszélgetés során „a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos eleme szóba került. A találkozó legfőbb témája a háború és a béke kérdése volt”.

Orbán azt mondta Zelenszkijnek, hogy Magyarország kész minden békéhez vezető kezdeményezést és erőfeszítést támogatni, és folytatni fogják a tárgyalásokat.

Miért profitálta a legtöbbet az uniós tagságból Lengyelország?

0

“Ma 40%-kal kisebb lenne az ország GDP-je, ha húsz évvel ezelőtt nem csatlakozunk az Európai Unióhoz” – mondja a varsói gazdaságkutató intézet szakértője, aki a párizsi közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

Az egy főre jutó GDP mindössze 49%-a volt az uniós átlagnak 2004-ben, ma viszont ez már 82%. Ha az inflációt nem vesszük figyelembe, akkor a GDP megkétszereződött Lengyelországban ebben a húsz évben, ilyen jó eredményt csak Litvánia tud felmutatni a csatlakozó egykori szocialista országok közül. Tegyük hozzá, hogy a felzárkózást az is elősegítette, hogy a szóban forgó időszakban az Európai Unió többi tagállama általában csak szerény növekedést produkált. Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az uniós versenyképességről, megállapította, hogy a 450 milliós közösség teret veszített az Egyesült Államokhoz és főként Kínához képest az elmúlt időszakban.

Ezt Lengyelországban is felfedezték, ezért erősítik az ázsiai kapcsolatokat: jelenleg már ebben az országban állítják elő a legtöbb akkumulátort elektromos autók számára Európában, és a világon is csak Kína előzi meg őket. A lengyelek legfontosabb partnere ezen a téren Dél Korea, és mindenekelőtt az LG Energies Solution.

Lengyelország vonza a külföldi tőkét: tavaly a direkt tőkebefektetés összege 133 milliárd zloty volt, ez 30,9 milliárd eurónak felel meg.

Ez a pozitív oldala az elmúlt húsz évnek amikor Lengyelország az Európai Unióban megtalálta a számítását, de a szakértők több negatívumra is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy a fejlődés elsősorban Varsóra és környékére illetve Alsó Sziléziára koncentrálódott. Ott a változás ugrásszerű volt, de az ország keleti felén az eredmények jóval szerényebbek. Ott is pozitív az elmúlt húsz év mérlege, de a regionális különbségek növekedtek, mert a nagyvárosok elsősorban Varsó, Wroclaw, Krakkó, Poznan  felzárkóztak Európához míg az agrár körzetek továbbra is csak szerény megélhetést biztosítanak.

Még nagyobb gond, hogy Lengyelország lemaradt a digitális forradalomban vagyis a növekedés sokkal inkább mennyiségi mint minőségi volt az elmúlt húsz évben.

“Lengyelország lemarad a technológiában pedig az export igazán magas hozzáadott értéket csak akkor jelent, ha a digitális forradalom eredményeit felhasználja”

– hangsúlyozza Marek Wasinski, a varsói gazdaságkutató intézet szakértője. Aki rámutat arra is, hogy a zöld átállás még eléggé az elején tart Lengyelországban, ahol a szén évszázadokon át alapvető energiaforrás volt. Még ma is ez adja a villamosenergia előállítás 80%-át!

A csatlakozó tagállamok adut jelenthetnek az EU-nak a globális versenyben

Az a nyolc ország, amely húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, jelenleg még csak az uniós GDP 8,5%-át állítja elő, de gyorsabban növekednek mint az uniós átlag. A versenyképességük is gyorsabban javul a globális piacon. Igaz, hogy ezt általában nem a saját cégeik érik el hanem a hozzájuk betelepült multik, amelyek egyre gyakrabban érkeznek Ázsiából. Minthogy ezekben az egykori szocialista országokban alacsonyabbak a munkabérek, olcsóbb az energia és kevésbé veszik komolyan a környezetvédelmi előírásokat, ezért vonzók a külföldi befektetők számára, akik jelentős adókedvezményekre is számíthatnak.

“Hála az újonnan csatlakozott országoknak az Európai Unió versenyképesebb lehet az Egyesült Államokkal és Kínával szemben”

– nyilatkozta az RFI-nek a varsói közgazdász.

Prodi: “csak Magyarországgal van probléma”

Romano Prodi volt a brüsszeli bizottság elnöke amikor húsz éve felvették a nyolc egykori szocialista országot az Európai Unióba. Az RFI arról kérdezte, hogy jó ötlet volt-e egyszerre ilyen sok új államot felvenni?

“Fantasztikus ötlet volt. Most csak Magyarországgal van probléma. Mindent összevéve úgy gondolom, hogy az egykori szocialista államok felvétele sikertörténet. Még Magyarországon is fantasztikusan jó eredményeket értek el. Mi abban hittünk, hogy ezek az államok felzárkóznak a demokráciában és a gazdaságban. 100%-os a siker a gazdasági felzárkózásban, 95%-os a demokráciában. Ebben a játszmában mindenki csak nyert.”

Magyarország példája nem azt mutatja, hogy nem építettek be a rendszerbe elég védelmet a túlkapások ellen?

“A kibővítés idejében még egészen más volt a helyzet, de nyilvánvaló, hogy minden új demokráciában fennáll a veszélye a visszafordulásnak. A kibővítés folyamatát hosszú távra terveztük, ezért mondtam azt, hogy csak 95%-os a siker a demokrácia terén.”

Az Európai Unió most újabb nagy bővítésre készülődik: Ukrajna, Georgia, Nyugat Balkán. Mi erről a véleménye Romano Prodinak?

“Azt gondolom, hogy be kell fejezni az európai tervet. Többször is javasoltam, hogy az Európai Parlament vitassa meg a további bővítést, de sohasem sikerült ezt elérnem. Meg kell valósítani az európai tervet, de a jelenlegi szabályok erre nem alkalmasak. Ezek a szabályok már a mai helyzetben sem működnek jól, a jövő Európájának pedig még kevésbé felelnek meg” – hangsúlyozta Romano Prodi, aki akkor állt a brüsszeli bizottság élén amikor nyolc egykori szocialista országot – köztük Magyarországot és Lengyelországot felvették az Európai Unióba húsz évvel ezelőtt.

Magyar Péter: úton vagyunk a technikai államcsőd felé

A nemrég feltűnt, de máris jelentős népszerűséget szerzett politikus Facebook oldalán ezúttal a magyar gazdaság siralmas helyzetével foglalkozott annak kapcsán, hogy a költségvetés hiánycélja már csaknem teljesült noha még csak április közepén járunk.

“Az első negyedév végén 2321 milliárd forint hiányzott a kasszából, ilyen magas első negyedéves adat még sohasem volt a magyar államháztartás történetében. Ez majdnem a teljes évre tervezett hiánynak felel meg” – írta Magyar Péter. Aki joggal mutat rá arra, hogy nem lehet a költségvetést az év első felében megtervezni, mert akkor szinte szükségszerű a tévedés hiszen a világgazdaság olyan gyorsan változik, hogy lehetetlen előre látni a főbb trendek alakulását. Ezért már az Orbán kormány is közölte, hogy idén az év vége felé állítják majd össze a jövő évi költségvetést ahogy az minden más európai országban szokásos.

“A kormány már be is jelentett egy 650 milliárdos megszorító csomagot, de ez nem lesz elég, mert úton vagyunk a technikai államcsőd felé”

– állítja Magyar Péter, aki ebben az utóbbiban minden valószínűség szerint téved.

Nincs gazdasági válság

Ezt állítja Surányi György, a magyar nemzeti bank ex elnöke, aki gyakran bírálja az Orbán kormány gazdaságpolitikáját és a Matolcsy féle nemzeti bank ténykedését. Surányi azt hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány szekere még egy-két évig eldöcöghet az uniós eurómilliárdok nélkül, melyek nagyon is hiányoznak az államkasszából. Magyarország egyre drágábban kap kölcsönöket a világpiacon, ezért egyre nő az adósságszolgálat, mely idén már meghaladhatja a GDP 4,2%-át. Ez nagyon sok, meghaladja az éves egészségügyi kiadásokat, de Magyarországon volt már sokkal magasabb is méghozzá a kilencvenes évek közepén amikor Surányi György és Bokros Lajos együtt hárították el az államcsődöt, de a Bokros csomag olyan nagy életszínvonal csökkenést hozott, hogy a baloldal megindult a lejtőn. A liberális irányzat elveszítette a népszerűségét, mert a közvélemény többsége azt a megszorító politikával azonosította.

Magyar Péter szerint az Orbán kormány újabb megszorító csomagra készül, de ezt csak a választások után akarja bejelenteni:

”Valljon színt a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy várható-e további vasúti szárnyvonalak megszüntetése, posta- és kórház bezárás illetve milyen adók emelését tervezik  a felelőtlen gazdálkodásuk következményeinek enyhítésére?”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott az ásványolajipari szövetség illetve a MOL vezetőivel, mert szeretné elérni, hogy az üzemanyag árának emelkedése ne növelje az inflációt. Csakhogy az olajipar emberei azt vetették a kormány szemére, hogy január elsejével jelentősen megnövelte a jövedéki adót, és emiatt nem tudják olcsóbban adni a benzint és a dízelt.

Orbán úgy költekezik mintha jól menne a gazdaság

A magyar miniszterelnök jelentős összegekkel támogatta a Euronews és a Vodafone megvásárlását, most pedig a ferihegyi repülőteret kívánja megszerezni:

”milyen családi és haveri összefonódás miatt oly sürgős ilyen rossz költségvetési helyzetben 1000 milliárd forintért éppen most visszavásárolni a ferihegyi reptér egy részét?”

– teszi fel a teljesen jogos kérdést Magyar Péter.

Miért ilyen magabiztos ebben a nehéz gazdasági helyzetben Orbán Viktor? Mert joggal úgy érezheti, hogy az impotenciával küszködő ellenzék, melynek több politikusa is rajta van a hatalom fizetési listáján, nem igazán veszélyes a számára.

Csakhogy a Magyar Péter jelenség mutatja azt, hogy a csökkenő életszínvonal kivált egy olyan tömeghangulatot, amely komolyan meggyengítheti Orbán Viktor hatalmát, melyet egyre inkább az alternatíva hiánya tart életben.

De hogyha igaz a hatalom vádja Magyar Péter ellen, hogy őt az amerikai nagykövetség támogatja, akkor kibontakozhat egy alternatíva, amely Lengyelország példájára utalhat. Tusk miniszterelnök az összes uniós euró milliárdot megkapta cserében azért, hogy belépett az európai ügyészségbe. Magyar Péter most ugyanezt ígéri. E téren Magyar Péter nem újonc hiszen nyolc évig szolgált Brüsszelben mint a Fidesz diplomatája. Ha a Biden kormányzat és az Európai Unió fő iránya őt támogatja, akkor veszélyes kihívóvá válhat Orbán Viktor számára, aki – amint azt George Friedman a magyar származású amerikai elemző legutóbb írta – egyre inkább elveszíti a fonalat. Márpedig ez volt Orbán Viktor egyik legfőbb politikusi erénye, hogy minden helyzetben az elsők között ismerte fel, hogy mit kell tennie a hatalom megszerzése illetve megtartása érdekében, és sohasem habozott sokáig megcselekedni azt. Most viszont habozik és kivár. Nem véletlenül: pénz nélkül ő is impotens…

Putyin nagy ugrása avagy álmodik a nyomor

Az orosz elnök utasította a gazdasági vezetőket: érjék el, hogy Oroszország a világ negyedik legerősebb gazdasága legyen! Az ukrajnai háború kellős közepén egy ilyen nagy ugrás fantasztikus teljesítmény lenne, de a TASZSZ hírügynökség szerint a gazdasági vezetőknek jelentést kell tenniük 2025. március 31-ig az elért eredményről.

GDP tekintetében Oroszország jelenleg a 12-ik a világon, innen egy éven belül elérni a negyedik helyre, ahol jelenleg Japán tanyázik – az első az USA, a második Kína, a harmadik pedig Németország – józan ésszel elképzelhetetlen. Putyin nem így számol hanem vásárlóerő paritáson, és ebben a tekintetben Oroszország jobban áll: a CIA factbook szerint a hatodik. Előtte India áll, amely jelenleg a világ legdinamikusabban növekvő nagyhatalma: tavaly több mint 7%-kal nőtt a GDP.

Nem is őket akarja megelőzni Putyin hanem Németországot és Japánt. Németország gazdasága stagnál, az ukrajnai háborúnak ők is a vesztesei közé tartoznak, mert az olcsó orosz energiára és nyersanyagokra alapozták az üzleti modelljüket, mely immár részben versenyképtelenné vált a globális piacon. Japán is minimális növekedést produkál, az orosz gazdaság viszont dinamikusan nő – legalábbis a Putyin hű statisztikai hivatal szerint. Oroszországban a statisztika mindig is hatalomfüggő volt, de az ukrajnai háború megszüntethette az orosz állam apparátus minden gátlását. Még nagyobb baj, hogy Putyin sikerszámai a hadigazdasághoz kötődnek.

Az orosz gazdaság immár teljesen visszaállt a régi szovjet modellre, melyben a háborús készülődés abszolút prioritást élvezett, a lakosság pedig kenyérért állt sorba még Gorbacsov idejében is. Putyin kezdetben lényegesen emelte az életszínvonalat, és ezzel megalapozta népszerűségét uralkodása első időszakában. Ezen fellelkesülve Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: dolgozzanak ki tervet a hatalmas ország modernizálására! Legyen Oroszország modern gazdaság, ne csak energiát és nyersanyagokat exportáljon! – kérte Putyin az amerikai tervezőket. Elő is álltak a tervvel, melyet az orosz elnök sajnálkozva elutasított. Meg is mondta, hogy miért:

”Az én támogatóim  a szilovikok: a fegyveres erők és a titkosszolgálat tábornokai. Ma mi diktálunk. Ha az önök terve megvalósul, akkor az üzletemberek döntenének, nekünk meg maradna az állam működtetése.”

A nagy reformból nem lett semmi, Putyin belekezdett a nagy ország növelő hadműveletbe: először jött Georgia, azután a Krím végül pedig Ukrajna 2022 februárjában.

Minimális területi nyereség – maximális anyagi veszteség

Oroszország több száz milliárd dollárt veszített a szankciók miatt, és ezek egyre hatékonyabban akadályozzák az orosz gazdaság működését. Nagy Péter cár nem véletlenül építette új fővárosát a nyugati határ szélére: Európát akarta importálni. Putyin szülővárosa immár egy zsákutca vége. Fejlődés helyett marad a stagnálás, Oroszország eltékozolja a jövőjét. Ráadásul Putyinnak előbb vagy utóbb hozzá kell nyúlnia az életszínvonalhoz, amely uralmának alapját jelenti. Moszkvában sem hihetik, hogy az idő nekik dolgozik, legfeljebb abban bízhatnak, hogy az ukránok még rosszabban állnak mint ők.

Lavrov: “patthelyzet van”

Az orosz külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elismerte, hogy “patthelyzet van, de ezt nem mi alakítottuk ki”. Hát akkor kicsoda? – kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy Lavrov külügyminiszter nem helyeselte az ukrajnai “különleges hadműveletet”. Putyin a biztonság kedvéért őt meg sem kérdezte a döntéshozatal előtt, mert az “a szilovikok” ügye volt.

Lavrov persze beállt a sorba, de újra elmesélte, hogy “elhittük Zelenszkijnek azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség, de 2022 áprilisában meghiúsultak ezek a tárgyalások. Isztambulba az ukránok elhozták a megállapodás fő téziseit, ezekbe mi beleegyeztünk. Ezt a megállapodást alá is írtuk. David Arahamija, az ukrán küldöttség vezetője később egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök “megtiltotta” Ukrajnának a megállapodás elfogadását” – mondta Szergej Lavrov.

Az ukránok ezt cáfolták, Schröder német ex kancellár, aki Putyintól csinos fizetést húz, megerősítette az orosz verziót.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Biden elnök “véletlenül” elszólta magát:

”célunk Putyin megbuktatása”.

Később ezt visszavonta, de tárgyalni az USA nem hajlandó az ukrajnai háború lezárásáról. Moszkva Trumpra vár, aki nem is nagyon titkolja: megegyezne Putyinnal Ukrajna feje fölött.

Ha mégsem jön Trump, akkor Putyin nagy bajba kerülhet hiszen kénytelen lenne hozzányúlni az életszínvonalhoz. Ezt pedig Oroszország népe sohasem bocsátaná meg neki. Könnyen végezhetné úgy mint Nicolae Ceausescu.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK